Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-21 / 247. szám
A 3004-es és testvérei Hat év óta a termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszerét a 3004-es kormány- határozatok foglalják egységbe. E kormányhatározatok a termelés és az árutermelés fokozására, a beruházásokra, valamint a szövetkezeti vezetés megjavítására nyújtott kedvezményekkel segíti a szövetkezeteket. A kormányhatározatot nemcsak az állami szakemberek, de a dolgozó nép, a parasztság tíz- és százezrei is kitűnően ismerik. Az elmúlt hat évben napvilágot láttak a 3004- es rendelet testvérei ás, amelyek az új feladatokhoz igazodva mindig hoztak valami eltérőt, valami újat. A határozatok alapelve változatlan. A cél a szocialista mező gazdaság szakadatlan fejlesztése, szilárdítása, -a terméshozamok növelése. 1-965-re a 3004-es rendelet legfiatalabb testvére a 3004/7-es vonatkozik. Ez a rendelet, tartalmazza azokat a lényeges kérdéseket, amelyek számításba jöhetnek a jövőt illetően. Az álfám tovább segíti a gyenge tsz-eket A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését és megszilárdulását számtalan ténnyel támaszthatjuk alá, mind országos, mind megyei viszonylatban. A szövetkezetek közös vagyona az 1960. évi 18,7 milliárd forinttal szemben a múlt évben már elérte a 37 miHi- árdot, A termelőszövetkezetek a hathatós beruházások ellenére sincsenek azonban egyenlő szinten. Még mindig gondot okoznak — bár számuk csökken — a gyenge tsz-ek, amelyekről az új 3004/7-es számú rendelet szintén gondoskodik. Ebben a vonatkozásban külön ki kell térni a szakemberproblémára. Az új rendelet ugyanis kimondja, hogy a gazdaságilag megerősödött tsz- ekben működő szakemberek jövedelmének kiegészítésére a gazdaság nagyságának, a szakember félkészültségének és gyakorlatának figyelembevételével legfeljebb havi 2500 forint állami támogatást lehet engedélyezni. Indokolt esetben a közepesen gazdálkodó tsz is kaphat e célra 1500 forint anyagi támogatást havonta. A támogatást a szakember megfelelő működése esetéin három éven át folyósítják s ezt követően legfeljebb további két évre hosszabbítják meg. Előírja a határozat, hogy a gazdaságilag még nem erősödött tsz-eknek nagyobb állami támogatást kell adni, saját tagjaik, illetőleg a tagok gyermekeinek egyetemre, főiskolára, vagy felsőfokú technikumba küldéséhez, társadalmi tanulmányi ösztöndíj formájában. Az állam magára vállalta azoknak a kezdő szakembereknek a fizetését is, akik gyakorlati idejüket a gazdaságilag meg nem erősödött, vagy indokolt esetbén középes tsz- ben töltik. Tízezer forint letelepedési segélyt adnak például annak a kezdő szakembernek, aki szakmai gyakorlatának befejezése után a megye által kijelölt tsz-ben legalább ötévi, működésre kötelezettséget vállal. Ha a szakembernek házastársa is van, akkor e segély összege ötezer forinttal megnő. tési költségek 90 százaléka erejéig, de legfeljebb 80 ezer, fiatal szakember esetében 90 ezer forint összegű kedvezményes kölcsönt vehet igénybe. Megyénkben is megkezdődött a mezőgazdászok, könyvelők lakásépítkezése. Példák igazolják, hogy azok a szakemberek, akik életüket ilyen formában is egy községhez; vagy termelőszövetkezethez kötik, hatékonyabban tudják segíteni a termelést, jobban beilleszkednek a közösségbe, és ténylegesen odavalósinak is érzik magukat. Ezért helyeseljük, és örülünk az új lehetőségeknek. Kosszá lejáratú hitelek a szőlő- és gyümölcs- telepítés költségeire A rendeletnek ez a vonatkozása bennünket, Heves megyeieket különösen érdekel. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az állam a jövő esztendőben is hosszú lejáratú hitelekkel segíti a nagyüzemi szőlő- és gyümölcs telepítéseket. A határozat kimondja, hogy a nagyüzemi szőlő- és gyümölcs- telepítés költségeire a telepítés termőre fordulásáig felmerülő minden költségre, valamint a már meglevő szőlők és gyümölcsösök korszerűsítésére hosszú lejáratú hitelt kaphatnak a közös gazdaságok. Az állam a múltban is hathatós támogatást nyújtott az állattenyésztés fejlesztésére, a tehénállomány pótlására. Az állam a tenyészszarvasmarha- és a továbíbtartásra szolgáló nö- vendékmarha-állomány után pótlás esetén jövőre is ötezer forintig terjedő, az állomány értéknövekedésekor pedig a könyvelésben kimutatott értéknek megfelelő, középlejáratú hitelt nyújt a tsz-eknek. Minden előhasi üsző után leöléskor négyezer forint vissza nem térítendő állami támogatást kapnak a nagyüzemi társas gazdaságok. A 3004/7-es kormányhatározat sok más rendelkezéssel tovább segíti a termelőszövetkezeteket. Csaknem változtatás nélkül tartalmazza a termelés, az árutermelés fejlesztésére, a beruházásokra és a gyenge fezekre vonatkozó jelenlegi szabályokat, kedvezményeket, A szakemberellátás új rendszeréről külön kormányhatározat intézkedik. Amit az állam teljesen magára vállal Figyelmet érdemel a talajjavítással és a vízrendezéssel kapcsolatos intézkedés, amely lehetőséget nyújt arra. hogy a kedvezőtlen, természeti viszonyok és gazdasági adottságok mellett működő szövetkezeteik fokozottabb állami segítséget kapjanak. A szóban forgó vidékeken a földterület megjavításához a vízrendezés lébonyolításához jelentős összegeket nyújt az állam. Így intézkedés van arra, hogy az ilyen körzetekben végzendő talajjavítás, vízrendezés rét- és legeLőj avítás költségeire vissza nem térítendő támogatást ad az állam. Üj intézkedés, hogy a talajjavítás és talajvédelem hatékonyságának fokozása érdekében szerződésibe foglalva kell meghatározni azokat a feladatokat, amelyek egyfelől az érdekeli vállalatra, másrészt a tsz-ekre hárulnak. A kedvezmény megadásának feltétele, hogy a tsz hiánytalanul teljesítse szerződéses kötelezettségeit. (./ A 3004/7-es számú határozat az új célkitűzéseknek és feladatoknak figyelembevételével 1965-ben is tovább segíti a termelőszövetkezeteket, az árutermelést. Az új rendelkezés népi államunk maximális segítség- nyújtásáról tanúskodik, a tár- sasgazdaságolk, a falu és a dolgozó parasztság felemelkedését szolgálja. Sz. I. Építkezési kölesen a mezőgazdászoknak Áz új határozat arról is intézkedik, sőt kimondja, hogy minden termelőszövetkezetben gondoskodni kell a szakemberek részére megfelelő két-há- rom szobás, lehetőleg közművesített lakásról. A folyamatos lakásépítkezéseket az állam segíti. A tsz-ek jelentős hitelt kaphatnak ilyen lakások építésére, illetve vásárlására. Ha a mezőgazdász, vagy könyvelő a községben lakóhá- ftat akar építeni, akkor azépíTulajdonképpen hány éves is vagy te, Lajos?! Szövetkezeti taggyűlés Egerszóláton és Felsőtárkányban Szombaton és vasárnap a megye 12 földművesszövetkezetében tartották meg az őszi taggyűléseket. Ezeken a szövetkezet vezetői beszámoltak az ez évben végzett munkáról, az elért ered menyekről. Az egri földművesszövetkezethez tartozó egerszóláti helyi szervezetnél Zsidnai István ügyintéző ismertette a forgalmi és felvásárlási eredményeket. ©mondotta, hogy az áruellátás jobb és a múlt évhez képest a szövetkezeti boltokban emelkedett a forgalom. A szövetkezeti tagok társadalmi munkával és részjegybefizetéssel segítették a szövetkezeti tevékenységet. ©készült a tekepálya, amelyet a szövetkezeti tagok teljesein társadalmi munkával építettek. Az elkövetkezendő napokban az új tekepályához tetőt, míg a boltokhoz járdát építenek, szintén társadalmi munkában. Ebben a községben a szövetkezeti tagok mintegy kétezer forint értékű társadalmi munkát végezték. A délutáni órákban Felsőtárkányban is taggyűlést tartottak. Gál Béláné ügyintéző tartott beszámolót. Mind a két községiben a beszámoló felett élénk vita alakult ki, amelyben a szövetkezeti tagok mondották el véleményüket az eddigi munkáról. Megjegyzések egy szocialista versenyről ©öljáróban megmondom, nem valami nagy jelentőségű termelőüzemben folyó szocialista munka verseny alakulásához szeretnék megjegyzéseket fűzni, de kétségtelen a hatása a most példának felhozandó versenynek is, mivel az a jövő szakmunkásai között folyik. Tehát a mai tapasztalatok egyben a jövőre vonatkozó útmutatásokként is felfoghatók a fiatalok szemszögéből. Az intézetben a beírt tanulók fele kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. Azt is tudni kell, hogy az intézet két épületben helyezkedik el, s amelyikről most szó esik, iparitanuló-otthonnak hívják. Nos, ebben az otthonban két KISZ-alapszervczet működik, céljuk az többek között, hogy elnyerhessék a szocialista kollégium elmet. Tiszteletreméltó törekvés. .Ennek a célnak elérésére több területen fáradhatatlanul ténykednek, és így elért eredményeik bizalmat ébresztenek bennük, hozzájuk hasonlóan tanáraikban, oktatóikban is. Mégis van olyan körülmény az otthonban, ami az egcsz törekvést irreálissá teszi. Hogy most nem eredményeiket taglaljuk, hanem csupán annak az egyetlen körülménynek a következményeit hangsúlyozzuk, azért tesszük, hogy későbbi, esetleges csalódásokat megelőzzük. Elég csak annyit mondanunk, hogy az, otthon lakói még nem tadják a közös vagyont mindenben megőrizni és megbecsülni. A nemrég épült új, modern épületben olyan rongálásokat visznek véghez, amik a rendezett környezetben sehogy sem érthetők. Ennek alapján nehéz elképzelni, hogy azokat a fiatalokat, akik ilyen „félvállról” veszik a közös vagyont, rövid időn belül lehetséges lenne szocialista jellemű emberekké formálni. Ehhez idő kell. Es következetes, azonos irányú, pozitív ráhatás. Egyszóval: nevelés. Embert nevelni pedig nem könnyű dolog, ott csodákra számítani könnyelműség. A szocialista cím elnyerése nagy kitüntetés. A szocialista kollégium olyan megkülönböztetés, amivel csak a legjobbak dicsekedhetnek, olyanok, akik csakugyan mindenben példát tudnak mutatni másoknak. Megértjük, hogy ilyen nemes cél elérését tűzik ki maguk elé az otthon kiszesei. De megértek-e már ehhez a feltételek? Az előbbi körülmények azt bizonyítják, még nem. A közvetlen cél tehát még nem lehet a szocialista kollégium címének megszerzése. Előbb most valóban otthon kell rendet teremteniük. Azt a néhány fiatalt keli jobb belátásra bírniok, akik még nem érzik maradéktalanul a közösség szellemét, és nem is tudnak ebben a szellemben élni, cselekedni. Senkit sem akarunk a nagy célok megvalósításáról lebeszélni. De, hangsúlyozzuk, nem szabad olyan nagy fába vágni a fejszénket, amivel nem tudunk megbirkózni, mert a csalódás, a visszahatás esetleg a már meglevő eredményeket is veszélyeztetheti. Mindig a reális tényekb® keli kiindulnunk. A szocialista cím nem divatcikk és nem idényáru. Leszázalékolt áron nem kapható. Tudnánk példát mondani erre a nagyüzemmel kapcsolatban is. (g. molnár) „Bevallom, hogy befaragtam ... !" KISSÉ SDTAN, vagy talán, — ahogy ilyen 21 év körüli fiataloktól már ez divatos szokás — hanyag tartással állt az asztal előtt. Biztos fellépése csupán az első kérdés után csapott át valamiféle összerezzenő bizonytalanságba. — Tehát munkát keres ... ? — Igen... — húzta a szót. — Dolgozni szeretnék... — Hol dolgozott eddig? — Sitten voltam... — Maga vájáriskolát végzett, ami nehéz, de jó keresetet biztosító szakma. Hogy került Pestre? — Tudja, a haverok ... teledumálták a fejemet, hogy Pest így meg úgy. Könnyű miunka, jó kereset... és szép nők. Be, szédültem... — És miért ítélték el? — Csalás... rmmkakerü- lés!... — arcán a szégyenkezés pirosságá fut végig. — A Fővárosi Villamosság Vállalatnál helyezkedtem el segédmunkásként. Annak rendje-módja szerint felvételeztem a munkaruhát is. Bundát és egyet s mást... Aztán, mivel a keresetet keveselltem — tudja, többre számítottam, — otthagytam a vállalatot. Pénzem nem volt, így piacra dobtam a munkaruhát. Mivel pedig a pénz nem örök, ez az összeg is csakhamar elfogyott. Csavarogni kezdtem... Elkaptak... A vállalat is feljelentett. Egy év... De csak nyolc hónapot töltöttem. A jó meló és rendes magatartásom miatt hamarabb kiengedtek. Néhány pillanatig arcunkon tanulmányozta szavainak hatását, majd hogy a csöndet kitöltse, bizonytalanul hozzátette: — Hát így történt. Mi egymásra néztünk, szintén bizonytalanul és nem tudtuk, mit mondjunk. Vigasztaljuk? Nem lett volna helyénvaló, mert mégiscsak bűnt követett el. Dorongoljuk? Em— Kérem! Mindig elmúlik tíz óra, mire megjön a kenyér! Általában 11—Yi 12-kor mi, külvárosi boltosok bezárunk, s a zárás előtt hozott kenyér délutánra teljesen megszárad. — Vas. Antal Miklós, a Bak- tai úti bolt vezetője, mondotta ezt, amikor kinn jártunk nála. Valóban, akkor is már fél tizenegy volt, de kenyér sehol, csak a méltatlankodó felnőttek és a rosszalkodó gyerekek ácso- rogtak a picike boltban. Ezen a napon végiglátogattuk a város valamennyi külvárosi üzletét, s a panasz egybehangzóan a következő: későn jön a kenyér, s ami jön, az esetek kilencvenöt százalékában — szikkadt. A sütőipar két rendelkezésre hivatkozik a két panasszal szemben,. Az egyik: a bolt nyitásától számított két órán belül kell kivinni a kenyeret, ami a fél hétkor nyitó üzletek esetében maximálisan kilenc óra, A másik rendelkezés: nem is szabad a sütéstől számított négy órán bélül kiszállítani a kenyeret egyrészt egészségügyi, másrészt minőségi követelmények miatt. Egerben ezt a négyórás időt azért nem lehet betartani, mert nincs raktározási lehetőség e ahogy sül a kenyér, máris szállítani kell. Igaz, a boltvezetőkben és a vevőkben is van hiba, mert felibátorodva ezen, a raktárhiány miatti szállításán, hamar Reggel kell a kenyér Kapjon friss henyeret Eger külvárosa is rámondják a nem meleg kenyérre, hogy szikkadt. Pedig nem az, mert 10—12 óra hosz- száig a kenyér még a „friss” kategóriába tartozik, fogyasztása kevésbé egészségtelen és nem utolsósorban — kiadósabb, mint a meleg. Mindezt elfogadva mégis arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy a kenyér szállítása és elosztása körül bajok vannak. Ahogy a belváros meg tudja kapni kora reggel a tejhez a kenyeret és a péksüteményt, ugyanúgy a külvárosnak is járna ez. Márcsak azért is, mert amíg a belvárosban általában a hivatali emberek laknak, addig a peremkerületekben termelőszövetkezeti tagok, akik kora reggel indulnak munkába, s nem nagyon várakozhatnak órákat a kenyérre. Elmondották a sütőiparnál azt is, hogy a kenyér szállítása azért is nehézkes, mert egy kocsi másfél óráig rakodik, hiszen a sütőipari termékeket négy helyen állítják elő. Így aztán természetes, hogy az üzletékbe csak délig jut él. Azt is megértettük, hogy a szállító munkások mázsa után kapják a fizetésüket, s nem szívesen vállalnak külvárosi kis tételeket. amivel nem lehet keresni. De ezeken nem múlhat a külváros pontos és jó ellátása! Tudomásul vesszük a nehézségeket, de a közönséget, a perem- kerületek lakóit a kulisszatitkok nem nagyon érdeklik, hanem azt várják az illetékesektől, hogy időben és friss kenyeret vagy péksüteményt kapjanak a reggelihez. Úgy kell tehát a sütőiparnak mozgatnia a rendelkezésére álló hat gépkocsit, hogy azok kisebb tételt, de mindenhová vigyenek kora reggel s csak ezután kezdjék , a tulajdonképpeni „terítést”, melynek során egyforrha arányban osztják meg a friss (meleg) és szikkadt (10—12 órás) kenyeret a külvárosi és bélvárosi bdltok között. Mégiscsak furcsa, hogy míg a belvárosban nagyszerű friss, ropogós kenyeret, péksüteményt lehet kapni a palackozott tej mellé, addig a külvárosban az emberek dologidőben is órákat ácso- rognak a nem éppen friss kenyérért. S ha nem várnak, be- gyalogoinak a városba az egyébként minden jóval ellátott üzletekből. Vagy több kocsi kellene reg gél néhány órára, vagy a szállítók bérrendszerében kellene valamiféle változtatást eszközölni, s érdekeltté tenni ókét a kis tételek szállít ásóban, vagyis a külváros ellátásában iis. Ugyanilyen változtatást kell eszközölni az elosztásiban is, mert érthető a külvárosiak panasza, hogy sem kenyeret, sem péksüteményt nem kapnak a tejhez, a reggelihez, s a dolgozni induló, iskolába tartó gyereknek sem tudnak tízórait készíteni. Mindez a nap első óráiban bosszúságot okoz. A boltvezetők is merészebben rendel jenek, mert a délután rendelt kenyérrel már úgy kell gazdái kodniok, hogy valami kevés reggelre is maradjon azoknak akik előző napról valamiképpen nem hagytak reggelre kenyeret. A tej és a kenyér alapfogyasztási cikk, s ez az egyetlen amire mindennap szükségük van a családoknak. Ennek biztos, pontos szállításáról, kifogástalan minőségéről mindenekelőtt kell gondoskodni. Ahogyan a tej szállítását meg tudták oldani (hiszen néhány évvel ezelőtt szinte ugyanilyen problémáik miatt ostorozták okét!), ugyanígy meg kell teremteni a zavartalan kenyér- és péksütemény-ellátást is. (ódám) bertelenség lenne, mert segítséget vár, és a botlás bélyege sem maradhat rajta örök jegyként. Végül is a munkaügyi vezető szólalt meg. — Látja, fiatalember, így kerül jégre az, aki álmok után fut és nem becsüli meg azt, amit a ma nyújtani tud. B. S. arca megbánást mutat. Mélyet sóhajtva ejti a szavakat. — Igaza van ... Belátom, hogy nagyon befaragtam azzal a pesti kiruccanással. ROSSZALLÓAN SZÓLTAM közbe. — Sajnos maguk, fiatalok, akkor szánják-bánják a történteket. amikor már eső után köpönyeg. — De tanulság ez nekem és legközelebb már eső előtt alája bújok, megelőzöm a bajt, — vág vissza sértődötten. Az 5 .logikája” szempontjából viszont ebben a kérdésben neki adtam .igazat. Viszont az igaz, hogy ez a bizonyos köpönyeg csupán akkor véd, ha képes lesz fogadalmának megtart ására. Azután a „benti” életre terelődött a szó. Őszintén beszélt és meg kell hagyni, hogy megállapítása figyelmet érdé. mel. így mondta: — A kezdő „futókat” és a könnyelmű sdtteseket összezárják sok éves „nehéz fiúkkal.” Olyanokkal, akik talán többet koptatják az „egyenruhát”, mint a civiljárdát. Ezek aztán állandóan a kaladjaikkal trak- tálják a társaságot. Sokszor, sőt a legtöbbször hazudnak is hozzá. Szinte módszertani órákat adnak a betörés és a lopás technikájából. Amint, egyik oldalon a nevelőtiszt lassan felépít, ezek bíztatják a bekerült fiatalokat, hogy kéthónapi nőikkel itallal leli éleiért nem büntetés az egy év. És vannak, akik beszédülnek. Én még egyszer nem, az biztos, mert... — jelentőségteljes pillantást vet felém — ... megkaptam a köpönyeget ... KÉZSZORÍTÁST, BIZTATÁST kapott, de .. . munkát nem. Azt mondták, hogy kerethiány ... Pedig az is lehet, hogy inkább a bizalom hiánya. Pedig segítséget kell nyújtanunk, bizalmat, kell előlegeznünk azoknak, akik az első lépéseket akarják megtenni a tisztult élet felé! Laczik János
