Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A gyűlés részvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi és tömegszervezetek legeredményesebben dolgozó aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött magyar és jugoszláv nyelvű feliratok éltették a két nép barátságát. Néhány perccel négy óra után a megjelentek tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárával. Tagjai voltak az elnökségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics, külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet Dobi István, H Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Bajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr, Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, llku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Péter Jaws, külügyminiszter. Az elnökség tagjai között helyet foglaltak írók, művészek, tömeg- Bzervezetefc vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Erez Tito felesége: Jovanka Broz, Dobd Istvánná és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Kádár János beszéde Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, s a magam nevében, szívből köszöntőm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátságnak szentelünk. Őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntőm körünkben Tito elvtársat, a jugoszláv kommunistáit, a jugoszláv nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett elvtársakat, valameny- nyi kedves vendégünket. Kedves elvtársak! A szocialista országok vezetői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatásaikkal tovább erősítsék internacionalista kapcsolataikat Ez a célja jugoszláv élvtársaink magyarországi látogatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a magyar, vezetőiket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt esztendőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, hanem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt árnyékot vetettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűznek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az idegen elnyomók és a hazai reakció elleni hősi harcban született. A jugoszláv kommunisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai közepette harcoltak a nemzetközi kapitalista monopóliumok és hazai kiszolgálóik éllen. Kádár elvtárs ezután visszapillantást nyújtott a hitleri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakaszát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes harcát a fasizmus ellen — mondotta. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kapcsolatok alakultak ki a jugoszláv nép és a Jugoszláv Kommunisták Pártja között. Nagy fe jlődés Jugoszláviában A jugoszláv nép a felszabadulás" után gyökeresen átformálta a háború előtti elmaradott Jugoszlávia képét. Újjáépítette a háborúban lerombolt városokat és falvakat. Fejlődött a népgazdaság; a nemzeti jövedelem ma már az 1939 évinek mintegy háromszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tette a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolását és e gazdasági ág gyors fellendítését. Így Jugoszlávia egyre jobban bekapcsolódhatott a nemzetközi árucserébe és hozzáláthatott a dolgozók anyagi és kulturális életfeltételeinek szüntelen javításához. A kulturális fejlődést jellemzi, hogy míg a háború előtt Jugoszlávia három egyetemén mintegy 15 ezren tanultak, addig ma a hallgatók száma több mint 160 0°°. Jugoszlávia most készülő hétéves terve a termelés, a termelékenység és a nemzeti jövedelem gyors fejlődését, s ennek alapján az életszínvonal további emelkedését célozza. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgos és tehetséges jugoszláv nép megvalósítja terveit és a fejlődés újabb magaslataira emeli szép hazáját. Ehhez minden magyar dolgozó nevében sok sikert kívánok. Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagyra értékeli Jugoszlávia eredményeit Az elmúlt 20 esztendőben az egész világon óriási változások következték be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyharmadát. A világ első szocialista állama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésével mutatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán először alakultak ki a világon olyan új erőviszonyok, hogy túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői; a szocializmus korunk uralkodó gondolatává vált. Magyarok és délszlávok gyakran küzdöttek vállvetve Erre a 20 évre esnek a legdöntőbb szocialista átalakulások Magyarországon is. Pártunk VIII. kongresszusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, vívmányaink megszilárdultak, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Ez a tény történelmi jelentőségű, mert ezzel a magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Most második ötéves tervünk negyedik évében vagyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve a tervnek megfelelően alakúk Idén az első fél évben az állami ipar 9,7 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában, s mintegy 2 százalékkal túlteljesítette tervét Parasztságunk a múlt év őszén idejében elvetette a gabonát, tavasszal pedig jó gazda módjára ápolta a vetést. Ennek eredményeként idei kenyérgabona- termésünk fedezi az ország szükségletét. 1960 és 1963 között a népgazdaság állami szektorában foglalkoztatott dolgozók átlagkeresete kereken 8 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem az ötéves terv első három évében mintegy 17 százalékkal növekedett. A néphatalmat megszilárdítottuk, a gazdasági és kulturális építőmunka lendületesen fejlődött és a szociális a társadalom alapjainak lerakását befejeztük, így hazánkban ma minden társadalmi osztály és réteg alapvető érdekei azonosak. Az egész nép érdekelt a szocializmus építésében nemcsak történelmi, hanem napi értelemben is. Ez a legszélesebb körű nemzeti összefogás alapja. Ma minden eddiginél jobb lehetőség van arra, hogy mindenki tudásának és tehetségének legjavát adja a társadalomnak. Kötelességünk, hogy jól éljünk a szocialista társadalmi rend teremtette lehetőségekkel, hiszen a növekvő igények kielégítésének az a feltétele, hogy a maga munkahelyén mindenki terveink megvalósításának tevékeny és tudatos részvevője legyen. Munkánk célja, hogy országunk tovább virágozzék, népünk jóléte emelkedjék, dolgozóink szabad hazában, békében élhessenek. Rámutatott, hogy feladataink teljesítésének feltételei biztosítottak, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista-leninista politikát folytat, amely megfelel nemzeti érdekeinek és a kommunista világmozgalom nemzetközi érdekeinek, majd így folytatta beszédét: Kedves elvtársak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai keletűek. Több mint ezer esztendeje vagyunk szomszédok. Sokszor sújtottak bennünket azonos megpróbáltatások s a magyarok és délszlávok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó idegen hódítók ellen. Hunyadi törökök elleni csatája Szendrő váránál és Nándorfehérvárnál arany'bet ükkel van feljegyezve mindkét nép történelmében. Népeink a szocializmus építésének útján Az évszázadok során magyar és jugoszláv jobbágyok sokszor üzentek közösen hadat elnyomóiknak, a feudális nagy- birtokosoknak. Amikor pedig országainkban a munkásmozgalom bontogatni kezdte szárnyait, magyar, szerb, horvát, szlovén proletárok egységesen vívták harcukat a kizsákmányolok ellen. A felszabadulás után népeink a szocializmus építésének útjára léptek. Az a tény, hogy Magyarország is és Jugoszlávia is a szocialista eszmék gyakorlati megvalósításának útján jár, nagymértékben megkönnyíti kapcsolataink további sokrétű fejlesztését. Felelős államiért iáink az elmúlt időszakban többször találkoztak, tömegszervezeteink küldöttségeket cseréltek. E tanácskozások folyamán őszinte eszmecsere bontakozott ki jugoszláv elvtársainkkal. Kölcsönösen meggyőződhettünk arról, hogy egyetértés van közöttünk korunk olyan alapvető kérdéseiben, mint a béke védelme, a békés egymás mellett élés politikája, az általános és teljes leszerelésért folyó harc, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása, a gyarmati rendszer felszámolása. Szoros együtt működés országaink között Az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműködése. Magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság alakult, amely sikeresen tárja fel a közös munka kiaknázásra váró lehetőségeit. Az idei kereskedelmi megállapodások az árucsereforgalom 29 százalékos növekedését irányozzák elő a tavalyihoz képest. Ez sem jelent azonban végső határt, s arra kell törekednünk, hogy árucsereforgalmunkat a hosszú lejáratú megállapodások és konkrét kooperációs egyezmények tartós alapjára helyezzük. Jelentős az előrehaladás a műszaki és tudományos együttműködés terén is. Létrejöttek tehát a két ország szorosabb együttműködésének alapjai. Erre az alapra kell építenünk. Ma már nem két nincstelen agrárország lép kapcsolatba egymással, hanem két olyan Tito elnök és kísérete meglátogatta a mezőgazdasági kiállítást. (Regős István felv.) (Folytatása a 2. oldalon.)
