Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
Magyar—jugoszláv nagygyűlés A Magyar Né kormán Vatikán me A Magyar Népköztársaság és a Vatikán megbízottai át- 1 fogó eszmecserét folytattak az állam és a katolikus egyház viszonyára vonatkozó jogi és ■ ténybeli kérdésekről. A Ms- gyár Népköztársaság kormánya és a Szentszék elhatározták, : hogy mindkét fél számára kölcsönösen kötelező okmányban ! rögzítik az eddig folytatott tárgyalások eredményét. Ebből a célból Budapesten 1964. szeptember 15-én, a Külügyminisztériumban okmányt és ahhoz csatolt jegyzőkönyvet írtak alá. fiz tartalmaz néhány gyakorlati megállapodást, biztosítékot, vagy kötelezettséget, a vita tárgyát képező kérdések ögy részéről és egyben lerögzíti ftZ álláspontokat, igényeket, fenntartásokat, amelyekét a két fél az egyes kérdésekre vonatkozólag kifejezett. A két fél kifejezte azt a készséget, hogy a jövőben is folytasson véleménycseréket azzal a szándékkal, hogy leha- ; tőség szerint más kérdéseikben ’ is megegyezésre jussanak. Az okmáhyokat a Magyar ! Népköztársaság kormányának teljhatalmú megbízottjaként ; Prantner József miniszter, az ’ Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, a Szentszék teljhatalmú megbízottjaként mons. Agostino Casaroli, a remdikí- ’ vüll egyházi ügyeik szent i kongregációja helyettes titkára írta alá. Az aláírásnál jelen voltak: Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes, Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, Száll József, a Magyar Népköztársaság római rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és mons. Luigi Bongianino apostoli nunciatú- rai tanácsos. ★ Az MTI tudósítója által feltett kérdésre válaszolva Prants az európai, Valamint a világbéke jelentős tényezőjévé vált Ma jelentős tényező Magyar- ország a nemzetközi munkás- mozgalomban is. A magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a magyar kormánynak ezeket az eredményeit mi őszintén becsüljük és melegen üdvözöljük. etőségef ej leszí ésér e mint ahogy egyetlen más országban sem — ment végbe egyenletesen, nehézségek és erőfeszítések nélkül. Így a mi fejlődésünk és gyakorlatunk is gyakran összeütközésbe került az objektív és szubjektív problémák, nehézségek egész sorával. A problémákról, hibáinkról és fogyatékosságainkról is nyíltan beszélünk népünkkel, nyilvánosan megvitatjuk kiküszöbölésük módját, elemezzük e jelenségek okait és lehetőségeinket, a nehézségek gyorsabb és eredményesebb leküzdésére, Kádái* János < liifüni A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban — amint önök előtt ismeretes — jelentős számban élnek a magyar nemzetiségű állampolgárok, ahogy a Magyar Népköz- társaság területén Is élnek jugoszláv nemzetiségű polgárok. Annak a meleg és szívélyes fogadtatásnak a kellemes emlékeivel térünk haza, amelyben bennünket mindenütt részesítettek. Engedjék meg, hogy még egyszer szívből megköszönjem a figyelmüket és a vendéglátást, amelyben részünk volt az önök szép hazájában. Joszip Broz Tito beszédét a Magyar Népköztársaság, és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság barátsága ■% együttműködése éltetésével fejezte bei pköztársaság iya és a igállapodása nér József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a megállapodásról a következőket mondta: Ez a megállapodás amely, vonatkozik a püspöki kinevezésekre, a papok állampolgári' esküjére és a Rómában levő Pápai Magyar Intézet helyzetére, elősegíti az állam és a római katolikus egyház közötti viszony további javulását. Köztudott, hogy államunk az alkotmányban lefektetett jogok és az állam és az egyházak közötti megegyezés szerint biztosítja a vallás szabad gyakorlását és áz egyházak szabad ■ működését. Megelégedéssel fogadjuk, hogy egyes kérdéseik tekintetében a Vatikánban is tért hódított a Magyar Népköztársaság fejlődésének reálisabb értékelése és a szocialista országok megnövekedett tekintélye következtében megnyilvánult a készség a kapcsolatok rendezésére. E reális politikát folytatva lehetővé válik, hogy az állam és az egyház Viszonyában még megoldásra váró más kérdések is rendeződjenek. Érseki és püspöki kinevezések: VI. Pál pápa dr. Hamvas Endrét kalocsai érsekké, dr. Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzót c. püspökké, dr. Cserháti Józsefet c. püspökké és pécsi apostoli kormányzóvá, dr. lj)as Józsefet c. püspökké és Csanádi apostoli kormányzóvá, dr. Bánk Józsefet győri, dr. Winkler Józsefet szombathelyi segédpüspökké nevezte ki. A kinevezésekhez a népköz- társaság Elnöki Tanácsa, az 1957. évi 22. tvr. 1. paragrafus 1. bekezdése szerint, szükséges hozzájárulását megadta. Hasznos eszmecserék — ahogy azt Kádár elvtárs is kiemelte beszédében — megmutatta, hogy mindkét részről fennáll a készség és elhatározás, hogy fejlesszük országiunk sokoldalú együttműködését Országaink kiváló lehetőségekkel rendelkeznek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. A jugoszláv—magyar gazdasági együttműködési bizottság megalakulása az ipafi együttműködés területén meghozta első eredményeit, s kedvezően hat ftiajd az árucsereforgalom további növekedésére és a gazdasági együttműködés más területeire, ahol még sok reális lehetőség áll fenn. Meggyőződésem, hogy látogatásunk és megbeszéléseink műszaki—tudományos, Oktatásügyi, kulturális, stb. vonatkozásban is, előnyösen hatnak majd együttműködésünk hatásfokának további alakulására is. Kölcsönös megismerésünk szempontjából külön jelentősége van társadalmi szervezeteink — szakszervezeteink, ifjúsági, nő, stb. szervezeteink mindenkori szélesedő kapcsolatainknak és tapasztalatcseréjének. Az együttműködés igen BOkrétű lehet. 6« Tito elnök telese Tito elnök beszédét nagy taps fogadta. A jelenlevőié hosszan, melegen ünnepelték! a jugoszláv vendégeket, éltették a jugoszláv és a magyar nép barátságát. A nagygyűlés Gáspár Sándor zárószavai után az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Kedden délután az Országházi Munkácsy termében ünnepé-* lyesen aláírták a magyar és jugoszláv államférfiak tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot. Kedden délután a Parlamentben az Elnöki Tanács tanácstermében a magyar és jugoszláv államférfiaknak, köztük! Kádár János és Joszip Broz Titónak a két ország kapcsolatainak elmélyítésében szerzett kiemelkedő érdemeiért jugoszláv, illetve magyar kitüntetéseket nyújtottak át. (MTI) zájárulnaik a két. szocializmus építő ország, pártjaink, kor mányaink együttműködésének népeink barátságának erősí téséhez. Éljen a Magyar Népiköztár saság és a Jugoszláv Szociálist! Szövetségi Köztársaság népei nek barátsága! Éljen a szocializmus és a vi lágbéke! Kádár János nagy tetszéssé fogadott, beszéde után az egy begyűltek nagy tapsa közben Joszip Broz Tik* lépett a mik rofonhoz. Tito beszéde Elvtársak és elvtárstlök! A háború óta negyedszer vagyok Budapesten. Benyomásaimról szólva, elmondhatom, őrömet okoz, hogy nagy eredmények születtek, fővárosuk nagyot fejlődött. Meggyőződhettünk, hogy a Ma gyár Népköztársaság ma erős fejlett ipari ország, olyan gaz dasági alapokkal, amelyek biz tosítjék a még gyorsabb, ; még sokoldalúbb fejlődést éi lehetővé teszik, hogy a nej jobban és boldogabban éljen önök országukat nemcsai helyreállították, begyógyítva ; múlt súlyos sebeit, hanem a; iparilag fejlett országok szín vonalára is emelték. Magdtó értetődő dolog, hogy ez nagy erőfeszítést és sők lemondás is követelt a dolgozóktól, első sorban a munkásosztálytól. De eddigi alkotó munkájuk ered ményei biztosítják, hogy országuk felvirágozzék, népük életszínvonala és jóléte még gyor sabban emelkedjék. Ehhez ki vártok önöknek sok sikert. Munkásosztályuknak, orszá guk dolgozóinak a háború utáni fejlődés sajátos gondjai közepette is volt erejük ahhoz hogy legyőzzék a nehézségekét megalapozzák a forradalm távlatokat, a szocializmus Igaz és humanista eszméibe vetet' forradalmi hitet. Az orszá? munkásosztályának ebben i bonyolult harcában és nagy erőfeszítéseiben kiemelkedc szerepet játszottak a Magyai Szocialista Munkáspárt és t jelenlegi magyar kormány vezetői, kádár János elvtárs é; munkatársai. Ennek köszönhető, hogy a szocialista Magyarország ma egyre Jelentősebb szerepre tesz szert a nemzetközi életben, ink kiváló lek npcsolaíalnk i xtlajdonban lévő mezőgazda- sági terület s egyre több egyént gazdálkodó működik együtt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekkel és szövetkezetekkel. Különösen az utóbbi tíz évben sikerült jelentős eredményeket elérnünk az ipar fejlesztésében, évente átlagosan 10 százalékkal növekedett e termelés. Az iparosítás jóvol- iából Jugoszlávia megháromszorozta külkereskedelmi áru- jscreforgalmát, amelynek ösz- szetétele is megváltozott. Ma országunk egyre több készterméket exportál. Ezzel egyidejűleg megteremtettük Jugoszlávia és sok más ország ter- nékeny gazdasági együttműködésének alapját, A nemzetközi kapcsolatok jővitését nagyban elősegítette, logy vállalataink Afrikában, Ázsiában és Latdn-Amerikában k'edményesen Veszhek részt nlyan nagyobb beruházásök- aan, mint kikötők, hidak és gyárak építése. Mindez nagy erőfeszítéseket is áldozatokat követelt dolgo- ióinktól. Az ország építésével lárhuzamosan azonban vétóztak és javultak a lakosság életkörülményei. Mi, ugyanis mindig úgy vé- ekedtünk: a szocializmus épi- ése azt a felelősséget rója •ánk, hogy olyan társadalmi 'iszonyokat fejlesszünk ki, ímelyek közvet! au ül is bizony- ;égot tesznek a szocializmus 'ölényéről. Ezért állandóan fi- ?yelmet fordítottunk a lakcs- ág életszínvonalának javítóiéra. Az új társadalom építése ermészetesen nálunk sem — ’ hozzájárul AZ általános és tel■ jes leszerelés, a német kérdés • mielőbbi megoldásához, a vi- i lágketcskedelem fejlesz!éséhez ■ és rhihdazon kérdések rende- - zéséhez, amelyek ma a Világ különböző tájain fenyegetik a i népek békéjét, függetlenséget, a világbékét. 1 Remélem, hogy jugoszláv ' barátaink elégedettek m agyar- : országi látogatásuk eredményeivel. Mi a magunk részé- ' föl úgy érezzük, hogy jugoszláv barátaink látogatása, dolgozóinkkal való találkozása, [ tárgyalásaink, jelentősen hozJoszip Broz Joszip íh oz Ti tő bevezet őben ■ köszönetét fejezte ki a meleg . vendégszeretetért, amellyel lá- . togatásuk egész ideje alatt kö- . rülvettók. Történelmi vissza- ! pillantást vetve szólott a két Pép kapcsolatairól, rámutatva; Országaink, népeink szabadságszerető és forradalmi szelleme történelmünk döntő pillanataiban később is kifejezésre jutott. A két háború között Jugoszláviában, — ugyanúgy, mint önöknél — a kommunistáik és más haladó erők súlyos mindennapi harcot folytatták a demokratikus és szociális jogokért, a növekvő fasiszta veszély ellen, — mondotta. 1941 áprilisában a német hitleristák és fasiszta szövetségeseik agressziót követték el a nemzeti és a szociális ellentmondásoktól marcangolt Jugoszlávia ellen. A régi állam tíz nap alatt kapitulált és szétesett. De nem kapituláltak a jugoszláv népek, a haladó és hazafias erők. ' A kommunista párt vezetésével hamarosan össznépi fegyveres felkelés bontakozott ki, s úgyszólván puszta kézzel szereztek fegyvert, a túlerőben levő ellenségtől. Ebben a súlyos harcban népeink történelmének legdiesőbb lapjai íródtak ki* kőVácsolódott népeink szilárd egysége és lerakták az új, szocialista társadalmi rend alapjait. A nagy antifasiszta harcban Jugoszlávia felszabadító hadseregének, valamint a partizánegységeknek soraiban ott voltak a magyar nép fial is, különösen az országunkban élő magyar nemzetiség tagjai. Elegendő, ha példaként csupán a Petőfi Sándor zászlóaljat említem. Országai gazdasági k Kedves barátaink! 1 Önök, mint szomszédaink, Is- 1 merik azokat az eredményeket, amelyeket Jugoszlávia népei országunk szocialista építésében eddig elértek. A legjelentősebb vívmány szocialista fejlődésünkben kétségtelenül dolgozóink és egész társadalmunk átalakulása. Ki kell emelnem 1 annak a jelentőségét, hogy dől- : gozótnk nemcsak jó szakmun- 1 kősok, hanem arra is képesek, hogy részt vegyenek a gazdasági és társadalmi élet irányi- t fásában. Jugoszlávia minden i dolgozójának, munkésosztá- i lyuriknak alkotó kezdeménye- i zése hozzájárult ahhoz, hogy i gazdasági és társadalmi fejlő- i désünkben valóban jelentős sl- j kereket értünk el. Meggyőző- i désern: ha tovább fejlesztjük i dolgozóink jogait, hogy az ősz- 1 szes lényeges kérdésben döntsenek — nemcsak a termelés, t hanem az egész társadalmi élet 1 területén —, ugyanúgy, mint * eddig, a jövőben is eredmé- ' nyesen leküzdünk minden ne- i hézséget és még gyorsabb, sok- | óldalúbb fejlődést érünk el. Országunkban a szabad, az ( Igazién demokratikus társa- 2 dalmí viszonyok szellemében nevelt fiatal nemzedék máris ! felelősséget, részt vállal a szó- t etatista fejlődésért végzett mun- t kából. Az. ipar gyors növekedése következtében a mező* j gazdasági lakosság aránya a , háború előtti 76 százalékról , 50 százalék alá csökkent. Ez ^ szintén az országunkban le- , zajlott mély társadalmi váltó- f zásokról tanúskodik. Szocialista társadalmi átala- t kulésunk folyamata felöleli s mezőgazdaságunkat is. Allan- s dóan növekszik a szocialista t figyes imperialista körök úgl vélik, hogy a nagy államok ké- " nyük-ketívük szerint, bánhat 5 nak a kis államokkal, Ezt a: elvet, alkalmazták a gyakor- . latban az amerikai hadihajói > a Tohkiril-öbölbert, majd pél , dájúkort fetbüzdulva, a ciprus ' falvakat ft ATO-f egy vérekké i bombázó törökök is. Kongóbar - amerikai szuronyokkal tá- i masztják alá' az imperialistái ingatag hadállásait. Fz az erőfitogtatás a nemzeti függetlenségért és szabad Ságért küzdő népek megfélem■ ütésére, a felszabadító moz- ’ galmak elfojtására irányul. Aí emberiség határozottan és egy- ' értelműén elítéli az imperta listák legutóbbi agresszív cse• iekedfeteit. Magyarország — s SsöVjetüfiióhdZ és a többi szocialista országhoz hasonlóan — < szolidaritást vállal minder 1 néppel és országgal, amely s ' Szabad fejlődéshez való jogál • Védelmezi az imperialistákkal 1 Szemben. A Szovjetunió, a szo- 1 ciaíista országok pőlitlkái és ■ katonai ereje és az imperializmus ellen küzdő népek frontja — amely szembeáll áz agresszív monopoltőke terveivel — józánítólag hat az imperialista politikusokra és kato- nakra Nem szabad, hogy a napi je- ' lertségek elhomályosítsák a dolgok lényegét, azt, hogy fej- : lődik és erősödik a szocialista világrendszer, a gyarmati uralom utolsó éráit éli. a dolgozók világszerte szívós osztálvharcot vívnak a teke ellen, az imperialisták befolyási övezete szűkül. Történelmi tény, hogy a szocialista világrendszer fennállása és dinamikus fejlődést következtében az imperializmus többé nem dönthet egyedül a népek sorsáról. Ez elősegítette a gyarmati rendszel felbomlásának meggyorsulását és számos új állam létrejöttét. ttoEgftlöin a világ k mozgató ereje népek önrendelkezési jogának biztosítására, a fasizmus és s revansizmus újjáéledésének megakadályozására és a fejlődő országok fokozottabb támogatására. Kedves elvtársak! A kommunista mozgalom napjainkban a világ társadalmi megújhodásának hatalmas mozgató erejévé vált, igazi vi* lágmozgalótnmá fejlődött. A nemzetközi munkásosztály legnagyobb történelmi vívmánya a szocialista világrendszer létrehozása. Ez a rendszer valósítja meg a dolgozók évszázados álmát, a politikai, gazdasági, társadalmi, nemzeti, faji és minden egyéb elnyomás megszüntetését. A nemzetközi kommunista mozgalom sikerei elvltathatat- lanok. A marxisták-leninlsták, akik mindig reálisan szemlélik a világeseményeket, jól látják a nehézségeket is. Ezek között különleges helyük van az utóbbi Időben támadt komoly nézeteltéréseknek, amelyek a Kínai Kommunista Párt vezetőt által Végzett szakadár tevékenység következményei. Ez az egységböntó tevékenység nagy kárt okoz a nemzetközi kommunista mozgalomnak, ; a lényeges kérdésekben adatok egyeztetésére, szükséges, hogy korunk új problémáit marxista elemzés alá vessük. Erre kiváló alkalmat -ad a kommunista és munkáspártok értekezlete. Kedves elvtársak! Tito elvtársinak és munkatársainak magyarországi látogatása fontos állomás népeink, pártjaink, és kormányaink kapcsolatainak fejlődésében. Ezt tükrözi az általunk aláirt közös közlemény is. Újból bebizonyosodott egyetértésünk a lényeges nemzetközi kérdésekben és ez lehetővé teszi, hogy még gyümölcsözőbben munkálkodjunk együtt a békéért, a népek barátságáért, a vitás nemzetközi kérdések megoldásáért, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért. Együttműködésünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon (Folytatás az 1. oldalról) szocialista ország amely népeink munkájával színvonalas népgazdaságot teremtett. Mindez kedvező alap arra, hogy a jövőben is mélyítsük és fejlesszük kapcsolatainkat, amelyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a béke és a szocializmus Világméretű erőinek érdekeit IS szolgálják. Kedves elvtársak! Ha reálisan értékeljük á jelenlegi nemzetközi helyzetét, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi időben a békés együttélés aktív politikájával bizonyos mértékig álkerült enyhíteni a nemzetközi feszültséget. Nem Végeznek átomfegyVer- kísérleteket a víz alatt, a légkörben és a magas légkörben, nem nő a háborús célú hasadó anyagok gyártása. A nemzetközi feszültség enyhülésének ezek a jelei azonban eStipán kezdeti szakaszt jelentenek a nyitott kérdések rendezésében. A béke erőinek tehát továbbra Is maximálta erőfeszítést kelt tenniük a háború nélküli Világ megteremtéséért. A nemzetközi élet legutóbbi eseményei különösen időszerűvé teszik ezt. A világ különböző részein a ' békére nézve igen veszélyes akciók történtek. AZ Egyesült Államok az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezletén újabb ellenséges intézkedéseket erőszakolt ki Kuba ellen. Pár héttel ezelőtt az imperialisták agressziót követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, hogy kiterjesz- szék a vietnami nép ellen évek óta sikertelenül folyó hadjáratukat, ami szerves része a szocialista országok és a délkelet-ázsiai békeszerető népek ellen szőtt katonai és felforgató terveknek. A kommunista n megújhodásánál Több újonnan felszabadult ország a szocializmus megteremtését vallja programjának, szocialista jellegű reformokat vezet be. Ez is nyilvánvalóan bizonyítja, hogy a szocializmus korunk vezető áramlata, amely megoldást nyújt kórunk összes lényeges problémáira. A magyar és a jugoszláv kormány a nemzetközi kérdések többségében azortos nézeteket Vall. Mindkét kormány úgy véli, hogy a leszerelés továbbra iá elsőrendű fontosságú kérdés és támogatja az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat. Üdvözöljük és támogatjuk azokat a kezdeményezéseket is, amelyek Közép-Eurőpában, a Balkánon és a világ más részein atomfegyvermerttes Övezetek megteremtését célozzák. 8ÖP* gető problémának tartjuk a német kérdés rendezését, amelynek kiinduló pontja a két német állam létezésének elismerése, a békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet rendezése. Nagyra becsüljük Jugoszlávia erőfeszítéseit a béke és a népek közötti barátság megszilárdítására, a leszerelés elősegítésére, a Egyetértünk nemzetközi I Nem kétséges, hogy a kommunista mozgalomban támadt nehézségeket le fogjuk küzdeni, s ebből a harcból a kommunista mozgalom — mint eddig mindig — még erősebben és szilárdabban kerül ki- A kommunista pártok a háború Utáni időszakban óriási politikai és szervezeti tapasztalatokat szereztek és minőségileg új színvonalra emelkedtek. Fejlődött a marxista—leninista elmélet is. Ezen az úton fontos állomás volt a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű huszadik és huszonkettedik kongresszusa, valamint a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-ee és 1960-as moszkvai értekezlete. Mivel a kommunista' világ- mozgalom az utóbbi időben megnőtt, a nemzetközi helyzetben és a forradalmi harcban új jelenségek vannak és szükség van a nézetek és fel-
