Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

1931-es szüreti körkép Egerben A SlKHEGY, a Galago­nyás, a Nagy- és Kis-Eged, a Hajdúhegy lankáin, a jó és gondos munka nyomán érle­lődik az egri hegyek kincse: a szőlő. Az édes nedvtől duz­zadó fürtök gazdag szüretet ígérnek, teli hordókat és mél­tó hasznot. * De vajon milyen volt a helyzet mintegy harminc esztendővel ezelőtt az egri szőlőhegyeken és a nemes bort érlelő pincék mélyén...? Szólaljon meg tehát a múlt, a levéltárban gondosan megőrzött iratok, okmányok, s újságok tükrében. Az EGER című helyi lap így adja' meg a nyitányt: „A borárak teljesen leromlottak és a termelő, dacára a nagy termésnek, még a munkál­tatás! költségeket sem tudja kihozni. Majd az 1931. év mutatja meg, hogy mekkora hibát követtek el...” Valóban. Az 1931-es esz­tendő meg is mutatta a té­nyeket a maga meztelen va­lóságában. A január elején kiadott borpiaci helyzetkép így vázolja a tragikus hely­zetet: „Eger város szőlőműve­lő gazdái boraikat nem képe­sek értékesíteni, ha értéke­sítik is, úgy 15-16 filléres áron, mely borértéket 19 fil­léres borfogyasztási adó ter­hel..; Radikális segítség és orvoslás helyett külföldi bor­ház szépségtapaszával, tüneti kezeléssel kísérleteznek, pe­dig minden hozzáértő előtt tisztán áll, hogy ezekkel a fölöslegesen kidobott milliók­kal bortermelésünk 2 száza­lékát tudjuk csak kivinni...’5 1931.- február 4-én kelt je­lentés szerint: „Értékesítési lehetőség úgyszólván egyál­talában nincs.” De a hónap végére sem javult a helyzet. „Semmi kilátás sincsen ar­ra, hogy a gazdák szomorú helyzetén segíteni akarná­nak.” Márciusban, amikor pedig a pincék mélyén őrzött hor­dók kincse java részének már eladottnak kellett volna lennie, így kesereg az EGER: ir;.. a gazdák kétségbeesve konstatálják, hogy a termé­nyeiket nem tudják eladni.- Gyöngyösön és környékén az 1930-as termésből bepincé- zett bornak 90 százaléka még a termelőknél várja a vevőt...” Így azután az 1931-es gaz­dag szüretben nem volt örö­mük az egrieknek. Így vá­zolja a szomorú helyzetet egy éles szemű riporter: „A szedők nem dalolnak, s a gazda sem örül a bő termés­nek. Ma is még hordóban van a tavalyi bor, s a kör­nyéken vannak bortermelő falvak, ho] boldog-boldogta­lan ihatja a szőlő levét. In­gyen. És, ha nem akad elég potyavendég, akkor az elke­seredett gazdák fordítanak egyet a csapon és megitatják az édes anyaföldet. Igyál, vén föld — kiált a gazda, — igyál, keserű magyar föld, hadd folyjon a bor, ha nincs már emberfia, aki megvásá­rolja...” A Szépasszonyvölgyben is kint járt a riporter és szóba elegyedett egy borosgazdá­val, aki így mesélte helyze­tét „... egy liter óborért 12 fil­lért adnak, a hordó literje 10 fillér. Kétszer annyi mustom lesz, mint tavaly, ha eladom az óbort, éppen annyi hordót vehetek az árán, 2 fillérből meg fizessem az adót, mun­káltatást, éljek a családom­mal, ruházkodjam. Ha tu­dok ... Ki kéne folyatni a boromat az utcára. Árokba kéne ereszteni, hadd igyák a kutyák. Hová lesz az ember verejtéke, uram? Hát csak ennyit ér a munka;;.?” Valóban helyesen szólalt fel egy szőlőtermelő novem­berben egy gyűlésen: „Ma, amikor az új bor ára 6 fillér, azt kell mondanunk, hogy a szőlősgazdák és szőlőmunká- sok tendenciózus tönkretéte­léről van szó, mert ez az irányzat már 3-4 éve tart. Ez a vidék nem tud adót fi­zetni, akkor, amikor a 6 fil­léres bor árát 16-18 filléres fogyasztási adó terheli. Ilyent még nem látott a vi­lág, hogy háromszoros legyen az adó...!” De térjünk vissza az előbb már említett riporterhez. Sze­gődjünk a nyomába. Vajon mit látott, mit írt? „...Az aljban épen ebé­delnék. Asszonyok a sze­dők ... hagymát esznek. Egy darab barna kenyér, nem túlságosan nagy, meg egy fő vereshagyma: ez az egész ebéd. Mondják, hogy hetek óta nem esznek főtt ételt. Hagyma járja, meg szőlő né­ha. Az asszonyok sápadtak, sápadt képűék .. S mi volt a nyomorra a gyógyír? Hedry Lőrinc, He­ves vármegye alispánja a szeptemberi megyegyűlésen így beszélt: ,„ .. összeszorított ajakkal, szenvedve, de ke­mény elhatározással tűrjünk, áldozzunk mindent, ha kell...” A HÖSÖK ÜNNEPÉN egy másik nagy tekintélyű szó­nok így adott biztatást az egriek számára: „Nem a ha­talom kovácsolja a nemzetek boldogságát, hanem a szen­vedés!” De azt már nem mondotta ki nyílt leplezet- lenséggel, hogy a szenvedés csak a „kisemberek” neme­sítő kovásza. Pótolta mulasz­tását a megyegyűlés egy fel­szólalója: „Nem egyformán nyögjük a gazdaság bajokat’ Vannak, akik 100 ezer pen­gős jövedelmeket húznak!” Az Egri Szegénygondozó Bizottság 1931. decemberi ülésén imigyen jellemezték a helyzetet: „Szegénység és életküzdelem állandó jellege társadalmi berendezkedé­sünknekr Eger parasztságának sorsa múlott ekkor a szőlőtermé­sen, a boron. S a verítókes munka gyümölcse nem je­lentett számára örömet s a gazdag termés, jóléltet. Hogy is írta az Eger egy kétségte­lenül jó szemű cikkírója? „Nem szabad elhallgatni a falusi népnek azt a szomorú szavát, mellyel felveti a kér­dést: Hát így kormányoznak bennünket az urak? Ebben az egyetlen mondatban annyi a vád, hogy félő a jövő—’* DE „A RETTEGETT JÖ­VŐ” hozta csak meg a gaz­dag termés megelégedett örömét. Éppen ezért — úgy hisszük, hogy — nem yolt haszontalan felidézni, elme­sélni a múltat — a maga sa­ját, szinte megcáfoljha tatban szavával. Sugár István Jelmagyarázat: 1. Az épülő fedett uszoda. 2. Tervezett új, nyitott medence. 3. Jelenlegi versenyuszo­da. 4. A gyógyfürdő jelenlegi épülete. 5. A strandfürdő medencéje. 6. A Lakatosárugyár vonalában tervezett strand főbejárati épület. 220000 mázsa szőlőtermés várható az idén a gyöngyösi járásban Teljes kapacitással dolgoz­nak a műhelyek, szakadatlan ütemben szaporodnak a búto­rok, a „Béke-” és „Erzsébet-” garnitúrák külön-külön is tet­szetős darabjai, fut a megszo­kott széria, de már az új pro­filon dolgoznak a szakemberek. — Egy modem lakószoba prototípusát tervezzük — tá- tájékoztat Balázs Sándor, a Heves megyei Bútoripari Vál­lalat igazgatója —, amely a ma még használatos, hagyo­mányos faanyagok helyett in­kább különféle műanyagok felhasználásával készül majd, s természetszerűen jobban al­kalmazkodik az átlagkeresetű vásárlók pénztárcájához. Miből áll az új garnitúra? — Tizennégy—tizenöt kü­lönböző darabból, egyebek kö­zött sarokheverőbői, ruhásszek­rényből, könyvespolcból, fote­lekből, asztalból, kárpito­zott székekből; szükség esetén 2 szoba berendezésére is al­kalmas bútorokból. Mi lesz a neve, mikor talál­kozunk vele? — Elnevezését későbbre hagyjuk ... Mint említettem, egyelőre még csak a tervezés folyik, év végére készül el az első garnitúra. Ha a BŰTORÉRT elfogadja, úgy jövőre hozzáfogunk a O-szériá. hoz, 1966-tól pedig a teljes 90 rozatgyártáshoz... Jó termésre van kilátás eb­ben az évben Gyöngyös város és járás szőlős termelőszövet­kezeteiben. Az előzetes ter­mésbecslések szerint az idén a járás gazdaságainak mint­egy 220 000 mázsa szőlőt kell betakarítaniuk a szeptember— október—novemberi napokban. Ez azt jelenti, hogy közel 10 500 holdnyi területről hol­danként 25 mázsás átlagter­més várható. Természetesen lesz egy-két olyan gazdaság is, mint például a nagyrédei Sző­lőskert Tsz és a gyöngyöspatai Béke Tsz, ahol 30 mázsás át­lagtermést várnak a szövetke­zeti gazdák. A gazdag termés betakarí­tására — amely több lesz az előző évinél — alaposan felké­szülnek a szövetkezeti tagok. A termés egy részét szőlőként értékesítik a MÉK-en és a pincegazdaságon keresztül, míg a másik részét must és bor­ként adják majd el az állami felvásárlóknak. A szüreti munkákkal járó feladatok: hordóbeszerzés, hordómosás, pincekarbantartás, présgépek karbantartása, munkaerőfelmé­rés és csoportosítás is kielégí­tő ütemben halad a járás or­szágos hírű szövetkezeteiben. Olcsóbb, tetszetősebb bútort a lakásba Modern lakószoba prototípusát tervezik Egerben ' Iyát építettek s az első versenyre már a napokban sor is került. A tiszanánai. saruöi, kiskörei, kom­lói sportolók ebben a sportágban is jól helytálltak, a versenyen kí­vül induló megyei válogatott pél­dául 100 korongra 57, a tiszanánai A csapat pedig 54 találatot ért el! Sic Az NB 1. küszöbén az Egri Dó­zsa asztalitenisz-csapata! Amennyi­ben Debrecenben és Budapesten a MAHART ellenében sikerrel szere­pel a gárda, - felkerül az NB I.-be. A csapat hat tagjának tehát az eddiginél jobban kell készülnie ezekre a mérkőzésekre, s termé­szetesen az érdekelteknek is bizto- sítaniok kell a maximális edzési lehetőségeket. * A gyöngyösi Takács tagja az osztrákok ellen készülődő ifjúsági atlétikai válogatott keretnek, s leg­utóbbi versenyén, 400 m-en 49,8-at futva, belépett az I. osztályú ver­senyzők sorába. Jelenleg ő Heves megye egyetlen élvonalbeli atlé­tája. Gratulálunk! * Szerdán este megszületett a dön­tés a Bélapátfalva—Lőrinci félbe­szakadt labdarúgó-mérkőzés ügyé­ben. A fegyelmi bizottság a pá­lyán elért eredményt igazolta, s elrendelte, hogy Bélapátfalva so­ron következő mérkőzését zárt ka­puk mögött, négy soron következő mérkőzését pedig szövetségi ellen­őrrel rendezze meg. A bélapátfalvi Sas és Horváth 3-3 heti felfüggesz­tett büntetést, Mikó 8. a lőrinci Ju­hász pedig négy hét eltiltást ka­pott. A levonulásra biztató Hart- mannt ugyancsak három hétre til­tották el, de büntetését felfüggesz­tették. Fellebbezés folytán a me­gyei LSZ elnöksége még egyszer letárgyalta az eseményeket, jóvá­hagyta a pályán elért eredményt, s úgy határozón, hogy a bélapát­falvi pályán kétszer kell zárt ka­puk. mögött és háromszor szövet­ségi ellenőr jelenlétében játszani! Mikó és Juhász büntetése jogerős, Sas, Horváth és Hartmann három­heti felfüggesztett eltiltását jóvá­hagyták. Ugyanakkor a levonulá­sért Lőrinci minden játékosa dor­gálást kapott. A pályára berohanó bélapátfalvi ifjúsági játékos, ren­dező és az ellenfél ifjúsági csapata edzőjének ügyét a következő szer­dán tárgyalják. Sonsody József da építése a fedett uszoda épületének ter­vezett átadási határideje: 1965. december 31. Ez tehát aizt je­lenti, hogy 1966-ban már bir­tokukba vehetik az egri úszók új birodalmukat! Talán említenünk sem kel­lene, hogy ezt a létesítményt is a szükséges kiegészítő helyisé­gek teszik teljes értékűvé. Öl­tözőkről, edzőteremről is gon­doskodás történik, sőt a spor­tolók számára klubhelyiséget, olvasó, pihenő szobákat is sze­retnének létesíteni: ezek ké­peznék az uszoda megkívánt keleti homlokzati tömegét, a mai Kertész utca helyén elfu­tó 22. számú fő közlekedési út felé. Az egész komplexumot pompás, parkosított, zöld terü­let veszi körül. ‘ Az öreg uszoda — Eger vízi­sportjának bölcsője — a jövő­ben kizárólag oktatási célokat szolgál majd. L L & I. is, a mérkőzés kezdete előtt egy : órával, technikai akadályokra hi- : vatkozva, telefonon lemondták a mérkőzést. Immár negyedszer! A történtekhez tartozik, hogy Baju- hovszki és Látó, a két Pesten élő „egri”, megjelent Gyöngyösön, i majd értesülve a lemondásról, bosszankodva hazautazott. Hogy mit szólt mindehhez a pályára ki- bolondított gyöngyösi közönség? Meg sem merjük írni.. . * Félig-meddig elkészült az egri északi sporttelep öltözője — de nincs sok köszönet benne! A kát- ránypapír-tető máris beázott, s a villany és a víz sincs még bekötve. Pedig jó lenne mielőbb elvégezni ezeket a munkákat, mert nyakun­kon az esős, őszi idő, a korai söté­tedés, s nem utolsósorban azért, mert jelenleg sok fiatal öltözik a pályán kultúrálatlan körülmények között. Azt sem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy a sporttelep környéke valóságos szemétdomb legyen, an­nál is inkább, mivel az Egri Spar­tacus ezen a területen már az idén jégpályát szeretne létesíteni! * Hetenként kétszer, hétfőn és csü­törtökön du. 5—7-ig, különböző korú dolgozó nők, kisgyermekes mamák veszik birtokukba az egri közgaz­dasági technikum tornatermét és végeznek szorgalmasan Juhász An- talné testnevelő tanár vezénysza­vára felfrissülést, felüdülést jelentő gyakorlatokat, amelyek — remél­hetőleg — a fölösleges kilókat is eltüntetik majd! A teljesen ingye­nes tornát jelenleg 25-en látogatják, ez a szám azonban a jövőben bi­zonyára növekedni fog. Példamutató kezdeményezés! * Nagy eseményre készülnek az egri teniszezők: a jövő hét végén csütörtökön, pénteken és szomba­ton a népkerti tenisztelepen rende­zik meg a Dobó István emlékver­senyt, amelyre 41 sportkör kapott meghívást. A Vasas SC máris je­lentette részvételét, de várják a többi élvonalbeli fővárosi és vidéki szakosztály jelentkezését is! ♦ Tiszánána község az elmúlt he­tekben ritkaságszámba menő sport­szer etet ének adta tanú jelét: a va­dásztársaság tagjai lelkes, áldoza­tos munkával — a megyei választ­mány segítségével — skeet-lövő pá­dött fedett uszo< medencébe. Az első emelet szintjére kerülnek a lelátók, amelyek 350 személy részére nyújtanak majd helyet. Emlí­tést érdemel, hogy az első emelet szintjén, — a gépházak fölött, — még egy kis gyakor­ló-tanuló medence is helyet kap majd. A földszinti bejárat mögött lesz a szépen kialakított elő­csarnok, a büfé, a ruhatár, az irodahelyiség, továbbá pedig távolabb a női és férfiöltözők, az orvosi szoba, de az edző ré­szére is külön helyiséget alakí­tanak ki. A fedett uszoda épülettömb­je a mai úgynevezett József- fürdő mögötti, nyugati fekvé­sű területen épül fel, de termé­szetesen a vonatkozó néhány Fürdő utcai ház kisajátításra, illetve szanálásra kerüL Amint a Heves megyei Beruházási Iroda főmérnöke tájékoztatott, Az angol—magyar ököl vívó-talál- j kozó után a sportág vezetői úgy < nyilatkoztak, hogy olimpikonjaink i számára az egri Dobó István-em- i lékverseny lesz az utolsó nagy erő- 1 próba Tokió előtt. Joggal hihette ] tehát mindenki, hogy ez a hagyó- , mányos viadal az év egyik nagy i eseménye lesz. A sportág kedvelői 1 azonban pénteken délután hiába i igyekeztek a verseny színhelyére t — a selejtezők a részvevők rend- ] kívül alacsony száma miatt elma­radtak. Csak a Honvéd Zalka SE, Tatabánya és Szolnok mintegy 30 . —35 főnyi «járdája érkezett meg, a J válogatottak közül pedig csupán a 1 gyöngyösi Tóth Pista. Az elhang- * zott szidalmakból bőven jutott a J válogatott keretnek, a lemondóle- 1 velet küldő Bp. Honvédnak, Üjpesti * Dózsának —, de joggal kijutott a J szemrehányásból a rendező Egri 1 Dózsa ökölvívó szakosztályának is, 1 amely a hallottak szerint elkésve \ küldte szét a kiírást s a válogatott : keret részvételét is az utolsó pil- 1 la náthán, telefonon próbálta bizto- ^ sí tani! Ez a szervezetlenség — ha J csakugyan így van — sok mindent * megmagyaráz, de nem lehet ment- J ség a részvétlenségre, hiszen a ver­seny az országos versenynaptárban is szerepel és a Népsport már jó- \ val előre jelezte az eseményt! , * Érdekes levél érkezett Phila- 1 delphiából Egerbe: a szabadságát Amerikában töltő Besznyák dók- tortól. A futballisták népszerű t,Pista bácsija” többek között azt ! írja, hegy odakint értesült a Dó­zsának Jászberény ellen elért szép ' győzelméről, ami „nagy-nagy örö­mére szolgált”. A továbbiakban arra kéri az egri fiúkat: „a soron következő pár mérkőzésen még nagyobb lelkesedéssel, akarással és bajtársias, egri szívvel küzd­jenek . » .2 * < Az elmúlt héten Gyöngyös ut- . eáin nagy gonddal készített falra- „ gaszok hirdették, hogy szeptember " 5-én, délután 4 órakor Eger és ’ Gyöngyös öregfiúk labdarúgó vá­logatottjai mérik össze tudásukat m városi sporttelepen. A rendezők mindent megtettek, hogy a hajdani hagy csaták egri részvevőit, Ma­darast, Szentmarja^, Bádert, Bo­rost, Bajuhovszkit és a többieket i méltóképpen fogadják, cserezászlót « és virágcsokrokat készítettek, de < gondoskodtak a ,JH. félidőről” is. i Mindezt hiába! Az egriek ugyan- i Megkezdő az egri f Az egriek kétségtelenül leg­kedveltebb és leghíresebb sportága: az úszás. A termé­szetes, langyos vizű uszoda úszónemzedékek hosszú sorát nevelte és Bárány Istvántól Katona Józsefig, Európa- és világhírű úszók kiváló ered­ményeikkel tették ismertté az egri vízi sportot Az 1925-ben kiépített uszo­da a maga korában megütötte az európai színvonalat, az idő azonban bizony erősen eljárt már fölötte és megközelítően sem tudja kielégíteni a korsze­rű igényeket Az illetékesek — értékelve az országosan az élen haladó egri úszósport szükségletét, illetve kívánsá­gát—, elkészíttették egy mo­dem fedett uszoda terveit és népgazdaságunk biztosította ; annak megépítését is. Mint a Heves megyei Beruházási Iro­dában értesültünk, a kivitele­ző 22. számú Építőipari Válla­lat az elmúlt napokban a mun­kát meg is kezdte! A kétségtelenül országos je­lentőségű munkák megindulta kapcsán, úgy hisszük, hogy a sportemberek és a sportszere­tő közönség jogos kíváncsisá­gát elégítjük ki, amikor rövid átfogó képet nyújtunk Eger új, épülő büszkeségéről. A vízi sport létesítményei a város fürdőnegyedében kap­nak természetszerűen helyet, és több ütemben kerülnek ki­vitelezésre. A színhely: a mai Kertész, Csákány, Lakatgyártó, Fürdő, Tímár, és Frank Tiva­dar utcák által határolt terü­let. Így a sportlétesítmények megközelítése, — hasonlóan a strand főbejáratához, — a vá­ros különböző részei felől igen kedvező és az uszodák tervezett elhelyezése az egyéb fürdőkkel is rendkívül előnyös kapcsolatot biztosít. A fedett uszoda leglényege­sebb része: a 33 1/3-szor 17 méter méretű vízmedence lesz, amely az újabb, bevált épí­tési gyakorlatnak megfelelően tulajdonképpen az első emelet szintjébe kerül. A víz felülete mintegy 3 méter 70 centimé­terrel fekszik a talaj szintje fölött és a vizet szivattyúkkal juttatják a valósággal „beton- teknőszerűen” kiképezett úszó­nMtpBntei\o 1964. szept., 13., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents