Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-06 / 209. szám
Óvodából iskolába Az iskolába lépő kisfiú, vagy kislány — tekintet nélkül arra, hogy járt-e óvodába, vagy sem — az igazán gondatlan gyermekévektől kicsit búcsúzik. Gyors számvetést végeztünk: tíz szeptemberben iskolába vonuló leány és fiú közül nyolcam voltak azok, akik alig várták, hogy iskolások legyenek. (Előszeretettel játszottak tanító nénist, jó tanulót.) S mindössze egy félt, s egy várta tejesen közömbösen az iskolába lépés nagy és felejthetetlen pillanatát. Ez a kis „statisztika” azonban nem mond semmit a jövőre vonatkozóan. Mert lehet, hogy a félős Misiből kitűnő tanuló lesz, s a közömbös Jutka is jelesen megállja a helyét az iskolában-. De a mindig tanító- nénist, vagy jó tanulót játszó Marika esetleg gyenge közepessel, vagy sok elégségessel tarkított bizonyítványokat hoz majd haza, ha nem is az elsőben — a későbbi években. De az a tény, hogy tíz gyermek közül nyolc alig várja az iskolát — mégis sokat mond számunkra. Ugyanis 10-12 évvel ezelőtt ez a szám nem volt ilyen magas. A mi időnkben — tegyük a kezünket a szívünkre — tíz gyerek közül bizony legfeljebb három-négy készült várakozó izgalommal az iskolába. Miért? Ennek két oka is van. Az egyik az, hogy az óvoda az elmúlt években ugyancsak sokat fejlődött. Nagyszerűen „felkészít” az iskolára. Iskolai kötények Játékosan, színesen, kedvesen ismerkednek meg a kicsinyek a rajzolás, festés, éneklés, számolás, mesélés tudományával. S ennek „híre van.” Ügy, hogy azok a leánykák, fiúcskák, akik ilyen vagy olyan okból nem jártak óvodába, játék közben, vagy családilag érintkezve az „ovisokkai’maguk is belekerülnek ebbe az iskolát előkészítő áramlatba. A másik ok, hogy az átalá- nos iskolák új tantervé, és maga az új szellem határozott lépésekkel megy a hatesztendősök elé. Elmosódott — nagyon helyesen — az „ovi” és az „isi” közötti határ. Nincs már félévi bizonyítvány, izgalmat keltő osztályzat. Az első hónapokban szinte csak a pad és a nevelő változik. S ez sem marad titokban. Az óvodás korú gyermekek „közvéleményében” igen elterjedt az a hír, hogy az iskolától nem kell félni! Hogy az jó, talán még jobb mint az »ovi”! Mi várja hát ebben a korszerű, egy cseppett sem félelmetes, játékos iskolában gyermekeinket? Nem csak játék! Hanem mégis komoly tanulás! Az első osztályban heti 20 órát tanulnak a gyermekek (A hetedik, nyolcadik osztályban már 31 tanóra van.) Egy óra az iskolában: 45 perc, amit tíz perc szünet követ. Általában a tízórás „tízperc” azonban — hogy nyugodtan tudjanak uzsonnázni a gyerekek húsz percig tart; így a 20 tanórának éppen a fele, tehát 10 óra telik el az olvasás és az írás elsajátításával. Számolni, mérni 5 órában tanulnak a gyermekek. Környezetismeret (ez a földrajz előfutára), gyakorlati foglalkozás, ének 1—1 óra, s ez nem annyit jelent, hogy hetenként csaík egyszer énekelnek és csak kétszer játszanak az első osztályosok. A tanító néninek .„szabadkeze” van abban, hogy ha kicsit fáradtnak látja a gyermekeit, számolás, vagy írás közben is meg- nótáztassa, megtomáztassa őket. S rm a szülő feladata? A félszegekben és a közömbösökben felkelteni, a szorgalmasokban ébren tartani az iskola iránti érdeklődést, bizalmat. Kolozsvári Gyula „Ugráld ki magad" •éti Az iskolakötényt, -köpenyt minden iskolástól elvárják. A Sötétkék iskolaköpeny megóvja a ruhát a piszkolódástól, kopástól Egyre gyakrabban viselnek a kisfiúk is *miunka- ruhát” az iskolában, éppen célszerűsége miatt. Az iskolakötényeket házilag is elkészíthetjük. 1. Ujjatlan, vállon gombolás kötény. Egyenes szabású, a szoknyácska alján 15 cm-es ráPályavAlasgtásI tanácsadó Várják a fiatal lányokat az ápolónőképző szakiskolák! tét,'«mely zsebet Is képez. (Ez a forma kinőtt holmi meghosz- szabbítására is alkalmas.) 2. Piros szegéllyel díszített iskoiaköpeny, nagy zsebekkel. Gallér nélküli fazon, az alatta viselt blúz nyaka hajtható ki zá. 3. Ingszabású köpeny,, fehér tűzésdísszel. 4. Munkakabát filúk számára. 5. Ujjatlan mellónyke kisfiúknak, F. M. Az ország majd minden megyéjében és a fővárosban folynak a felvételek az általános és gyermeké pólón 5-képző-k- ben, a csecsemőgondozónő, szülésznőképző szakiskolákban. Érettségizett, vagy nyolc általános osztályt végzett fiatal nők, (18—32 év közöttiek) jelentkezhetnek felvételre. A növendékek a kétéves tanfolyamon kollégiumi ellátást kapnak, s a tanfolyam, végeztével diplomát szereznek. A tanév a szakiskolákban is hamarosan megkezdődik. Talán első hallásra furcsán hangzik, de tény: ma a szakképzett ápolónő sokszorosan többet tud, mint száz évvel ezelőtt egy orvos. A tanfolyam két esztendeje alatt megismerkedik az emberi szervezet felépítésével, működésével, a leggyakrabban előforduló, vagy sok gondot okozó belgyógyászati, sebészeti, nőgyógyászati és egyéb betegségekkel, s orvoslásuk módjával. Elsajátítja a korszerű ápolást, betegélelmezést, dietétikát, tanulmányozza a lélektant, a fiziológiát, a biológiát Az orvostudomány hatalmas ütemben fejlődik. Á művese alkalmazása, a szív- és agyműtétek, az újabb és újabb gyógyszerek adagolása, a különböző vizsgáló módszerek magas színvonalon képzett ápolónőt kívánnak. De mit is jelent tulajdonképpen a modem ápolás? Magyarországon csaknem 17 500 orvos van. Orvosellátottságunk megelőzi Franciaországét, Angliáét és még egy ser fejlett országét. De bármilyen tekintélyes is az orvosok száma, a betegellátás nem nélkülözheti az ápolónőt, annak tevékenységét. Az a nézet, amely az ápolónői munkáról úgy vélekedik, hogy a nővér csupán ágytálat hord, épp olyan ferde és igaztalan, mint az, amely lebecsüli a beteg körül végzendő teendőket: az ágyazást, a mosdatást, az etetést. Hiszen aki csak egyetlenegyszer feküdt kórházban, jól tudja, mit jelent a beteg számára, ha ágyát felfrissítik, verejtékes homlokát gondos kézzel letörlik. Életkedvet, derűt nyújthat az ápolónő biztató meleg tekintete. De nemcsak ezt jelenti a modern ápolás fogalma. Az orvos nem láthatja állandóan betegét, csak naponta egyszer, vagy kétszer, amikor a kórteremben vizitel. A nővér azonban folyamatosan figyelemmel kíséri a beteget, ő észleli elsőként, ha javul, vagy rosszabbodik az állapota. Sok esetben az ápolónő pontos és lelkiismeretes tájékoztatásától is függ, hogy az orvos helyesen ítélhesse meg a betegség lefolyását. Nemegyszer életmentő beavatkozás történhet a nővér figyelmeztető szavára. A szakképzett ápolónő az orvos utasítása szerint injekciót ad, gyógyszerrel előkészíti a beteget a sokszor bonyolult laboratóriumi, vagy röntgen vizsgálatokra. Technikai ismereteket követelő orvosi gépeket kezel, altat, kötöz. Nagy vonzóerőt jelenthet az ápolónői hivatás a humanista érzésű fiatal nők számára, ha arra gondolnak, hogy az orvosok segítőiként részesei lehetnek a mindig újabb eredményt elérő, az emberek életét mentő orvostudomány gyakorlásának, a beteg emberek gyógyításának. Székely Sándorné A fejlődő, egészséges szervezet szinte állandó mozgáséhségben szenved. Nem ok nélkül használjuk az éhség szót; ■ fiatal szervezet úgy kívánja a mozgást, mint az ennivalót. Maradjunk a hasonlatnál, amely több, mint hasonlat: melyik szülő mondaná a gyermekének, hogy „egész nyáron eleget ettél, szeptembertől kevesebbet kapsz.” Nincs ilyen szülp. Olyan se legyen,, aki azt mondja, hogy: „Eleget ugráltál egész nyáron, most ülj itthon és tanulj”. ' Az iskola, a tanulás különösen az elsősöknél nem járhat azzal, hogy új életmódjuk gyökeresen eltér a korábbitól. Akár óvodába járt a gyerek, akár otthon foglalkoztak vele, bizonyos, hogy egész napja folytonos aktivitásban — játékban, mozgásban — telt el. Az általános iskola első osztályainak tanterve figyelembe veszi ezt, de a szülők is vegyék figyelembe! Az első évek tanulásában legyen sok mozgás — játékosság, ha úgy tetszik. Az első leckéket (betű- és számírást) úgy is lehet gyakorolni, hogy a gyerek ne üljön órákig egy helyben. Nagyon rossz házi pedagógia ezzel fenyegetni a gyereket: ,Addig nem állsz fel az asztaltól, amíg szép betűt nem írsz!” Iktassunk az otthoni tanulás órái közé játékot, sétát — ez már a nagyobbakra is érvényes. Tudjuk, milyen sok betegséget okoz (elsősorban vérkeringési és emésztési zavarokat) a mozgáshiány. De ha valaki már gyerekkorában megszokta a tanulási időbe iktatott, pihentető és felfrissítő mozgási periódusokat — akár a szobában történő járkálás erejéig — később sem hajlik a betegitő renyheségre. A vakáció mindenképpen a sok ugrálás, ficánkodás, mozgás időszaka; de a tanévre sem nyomhatja bélyegét az egyoldalú fejmunka, a mozdulatlanság. Az iskolai tanórák, gyakorlati foglalkozások módszeresen gondoskodnak a gyerekek félnapi mozgásigényéről. A másik fél napot, az otthoni tanulás hosszú óráit, a szülök tegyék könnyebbé, egészségesebbé azzal, hogy észszerűen engedik játszani, sétálni küldik, sportoltatják gyermeküket. Gy. Háztartási újdonságok Legutóbbi áruházi sétánkon apróságokat fedeztünk fel, amelyekkel jói kiegészíthetjük háztartásunkat. Sok hasznos kisbútort és ötletes konyhai apróságokat láttunk. Jó formájú, kovácsoltvas telefcmasztalka. Díszíti a lakást és praktikus. ötletes gyékényszőnyeg, összehajtva nem nagyobb, mint egy aktatáska, s ha kinyitjuk, kényelmesen fekhetünk rajta. Kiránduláson, vagy strandon használható. Autóülések behúzására készített duplaszálas, lenvászon bútorhuzat. Mintája, színe modern szobában is szép és ízléses. gp . Pasztellszínű, könnyű, műanyag virágcserép. Pótolja az agyagcserepet, és díszíti a szobát. Ili giiSíijS : iíifíMm ■ . Nem tengeri szivacs, nem is madár. „Flamingo” néven kapható: seprűnyélre erősítve portörlő, kis nyelű változata bútortörlésre alkalmas. Köny- nyen mosható. . Ötletes, zárt hagymavágó. Megkönnyíti a háziasszony munkáját. w.t/Wi mm im nm/ X A szamaras emberről i Élt valahol messze földön, hét tengeren, hét hegyen túl egy bugyuta ember. Jó- ravaló volt különben, dolgos is, csak az eszét hordta hátül, ott, ahöl más a csizmája sarkát. No, szenvedett is emiatt eleget, csépelte a felesége mindig. Volt egy szamara ennek az embernek. De nem ám olyan szamár, mint a többi! Nem volt az csökönyös, hanem szelíd, kezes jószág. Ha gazdája elindult vele, nem kellett vágni, rángatni: ment magától szépen. Elöl az ember, karján a kötő- fék egyik vége, a másik meg a szamár fején. Egyszer is. amint így ballag, utoléri két tolvaj. Azt mondja az egyik: — Mit adsz, ha ellopom ezt a szamarat? — Most, fényes nappal? — Most, méghozzá itt az úton. Nem veszi észre ez a batyu- ta. Azzal már lép is a szamárhoz, leveszi a fejéről a kötőféket és ráteszi a maga fejére, s megy az ember után tovább. A komájának meg int: forduljon vissza a szamárral, aztán várjon rá. Az ember nem vett észre semmit. Ballag csendesen hazafelé. Hanem egyszer csak megfeszül a kötél. Fordul hátra, hogy mi van a számárról, — hát majd kővé vált, úgy megijedt, úgy csodálkozott. — Hát te ki vagy? Hogy kerültél ide? — Én, a te szamarad. Ezt azért mégsem hitte, annyira nem volt oktondi. De amikor a tolvaj elmesélte, hogy elátkozták egyszer, még gyermekkorában , s akkor vált szamárrá — ekkor már nem kételkedett az ember. — Ügy látszik, éppen most telt le rólam az átok. Hitt a tolvajnak, és mert jó ember volt, megszánta, s levette a fejéről a kötőféket. — Eredj békivel, viseld jól magad, nehogy még egyszer szamárrá váljál. Azzal indult haza, karján az üres kötő- fékkel. Kérdi otthon a felesége nagy mérgesen: — Hát a szamár? S meséli az ember, hogy járt, de bizony még végére se ért a mondókájának, rákezdi ám az asszony is a magáét. Zavarta, hogy kerítse elő a szamara:, addig haza se jöjjön. Megy az ember, baktat nagy szomorúan a poros úton. Hát egyszer csak, beér a vásár kellős közepébe. Mert éppen vásár volt a faluban. Odaér, nézelődik, s meglátja a szamarát. Egy kupec már éppen indult vele haza, arniak aatük el a tolvajok. Meglátja, odamegy hozzá és rákiabál nagy mérgesen: — Látod, te gazember, megint valami rosszat tettél. Elátkoztak és újra szamárrá változtál. Vigyen el, aki akar, de nekem nem kellesz többé...! Azzal hazament, hogy mit kapott otthon, könnyen kitalálhatjátok! (Mezősági népmese) . Kézi hajtású turmix-gép. Krémet, habot, turmix-italokat készíthetünk vele. Rozsdamentes, modern formájú evőeszköz. Évek múlva is megtartja eredeti fényét, ha nem sikáljuk durva szemcséjű tisztítószerrel, (például VlMmel). Tisztításához ele- gendő a meleg víz és mosoga- | tó szer. 1 N. L
