Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

Filmesektől hangos a határ OSTOROSON FORGATTÁK A HÚSZ ÓRÁT rek helyett most autók, han­gosító kocsik állanak, s az asszonyok, férfiak nem vöd­rökkel és puttonyokkal, hanem reflektorokkal, felvevőgéppel és mikrofonnal ügyködnek a tűző napon. Ismét film készül Ostoroson és környékén. Sánta Ferenc Húsz óra című — mint ahogy az író nevezi — króniká­jából Fábry Zoltán Kossuth- díjas rendező és Illés György Kossuth-díjas operatőr készít filmet Hogy telik el egy napjuk reggeltől estig? Íme, néhány mozzanat, prózában és képek­ben elbeszélve: Ébresztő reggel fél hatkor, s néhány perc múlva a stáb el­indul Ostoros felé. Alig múlt hat óra, már a főhadiszállás előtt (kultúrház) állnak a gép­kocsik. Rövid eligazítás, az operatőr a napot kémleli: mi­lyen idő várható? — Ettől függ most a forgatás sorrendje. — Néhány óráig itt nem igen lesz napsütés — hangzik a rög­tönzött meteorológiai jelentés —, s a stáb felkapaszkodik a szőlőhegyre, a csőszkunyhóhoz, amely ez alkalommal a film­beli ifjú Varga tulajdona. Míg a rendező a két szereplővel — Keres Emillel és Öze Lajossal >— megbeszéli a jelenetet, fel­állítják a felvevőgépet, bekötik A hangos kocsit, néhány próba s máris hangzik a figyelmez­tetés: — Figyelem, felvétel! Indít! Diszkrét zúgással megindul h felvevőgép, a köt lanatban pedig jelentkezik a ltangcekocsi » hangszórója: I — Felvétel, I indítok! És csattan a M csapó: — Csapó i 123! Hűvös a reg- .0 gél. A színészek dideregnek, de ezt a nézők nem láthatják. Fúj a szél, ide­glesen remeg- nek a szőlőle- É vélek, s szinte % aláfestik, idegé- || szítik a íe'enet lg feszültségét, lg hangula+át. A szőlőtőkék || között feltűnik || ifi. Varga és a w ripor-tei- s be­szélgetésükből kibontakozik effv izgalmas történet... Mikorra a nao delel. már a g; falu túlsó szé. íg lén eev dnmb >g olda'^ban *nUf. tatód'k * feivé- .g tel. A ripertoe :|í a tsz bintéipn sorra járja az fcgalmas törté­net szereplőit Csattan a csapó... lanat lesz ez a jelenet, de a felvétel órákig tartott. A szakemberek nekiestek a hintának, kiszedték a kere­keit és egy utánfutóra pokol­A régi színházi épületen még kinn a nyári szünetet jelző plakát, de a színház és környékén már feltűnnek a jól ismert arcok. Vidám tere- fere folyik a nyári szabadsá­gokról, utazásokról, élmé­nyekről, s az új színészek is­merkednek a törzstagokkal. Tegnap megkezdődött a sze­zon az egri Gárdonyi Géza Színházban is, az első mun­kanap — sajnos, még mindig a régi épületben. ★ A délelőtti órákban az 1964—65-ös színházi évad megnyitása alkalmából Csu­haj Ferenc, a Heves megyei Tanács VB elnöke fogadta Lendvai Ferencet, az egri Gárdonyi Géza Színház igaz­gatóját. A fogadáson — ame­lyen a színház munkájáról, az évad terveiről folytattak megbeszélést — jelen volt Dorkó József, a Heves me­gyei Pártbizottság osztályve­zetője, Papp Sándomé, a me­gyei tanács elnökhelyettese, dr. Csicsai József, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője és Dienes Tibor, a művelődésügyi osz­tály csoportvezetője. ★ Délelőtt 11 órakor Sík Fe­renc rendező irányításával megkezdődtek a Csúrdáski- rálynő próbái. Az elmúlt sze­zon bemutatójából Edvin sze­repét vendégként Antal László, a miskolci Déryné Színház művésze vette át. Cecilia szerepét ugyancsak a miskolci színház művésze: Nádassy Anikó játssza. A ka­posvári Csiky Gergely Szín­háztól jött Csihák László Leo­pold szerepébe ugrott be, Szilviát pedig Lehoczky Éva és Mártha Edit játssza fel­váltva. A színpadon jól is­mert arcok: Fontos Magda, Huszár László, Herédy Gyu­la, Dariday Róbert, Csapó Já­nos elevenítik fel a Csárdás- rirálynő egyes jeleneteit. ★ Délután Tóth Miklós: Jegygyűrű a mellényzsebben című háromfelvonásos vígjá­tékinak próbái kezdődtek. Az elmúlt szezonban hat elő­adást rendeztek ebből az , új magyar vígjátékból, s most néhány szereplő változás is sürgeti a próbákat. A régi szerejlők — Kanalas László, Lenkei Edit, Petőházi Mik­lós, Bán Brigitta, Kautzky Ervin mellett Kozaróczy Jó­zsef, Faragó Eva, s a Buda­pestről szerződött Földessy Margit játsszák a vígjáték szerepeit. Rendező Kozaróczy József. ★ Az eddig felsorolt új szí­nészeken kívül az egri Gár­donyi Géza Színházhoz szer­ződött Szegedről Hegedűs László színész-rendező, Ka­posvárról Remete Hédi, Ge­re Ilona és Csihák Lászlóm. Miskolcról Győrvári János jött az egri színházhoz. ★ Az évad első előadását 11-én rendezik Atkáron. Be­mutatásra kerül a Jegygyűrű a mellényzsebben című víg­játék. 12-én Nagyúton, * Csárdáskirálynőt mutatják be. (m) Mhiimiflfctl A felvevőgép előtt a riportert alakító Keres EmíL ták az üléseket. Ide került a felvevőgép is. A mikrofont az ülés alá rejtették, a hangos- kocsit pedig az utánfutó élé „fogták” és kezdődött a vonta­tás. Csakhogy a gépkocsi na­gyon nagy sebességet diktált, erős volt a rázkódás és a ri­bújt, szünetel a felvétel. Ilyen­kor van egy kis idő. Előkerül­nek a szendvicsek, bambisüve­gek, de akad egy kis frissen főtt feketekávé is. A szereplők már a követke­— Marcikám, indulunk! Vi­gyázz, a gyerekek ne egy cso­portba szaladjanak, néhányan maradjanak le! Figyelem, fel- : vétel! És elindul a hintó, a fel­vevőgép pedig végigpásztázza a falut.,. öt óra felé jár az idő. Má­ra befejezték. A főhadiszálláson azonban még folyik a mun­ka. Már más­napra készítik a ruhákat, pa­rókákat, meg­beszélik, hány statiszta kell, a gyereksereg pe­dig szépen sor­ba áll a napi gázsiért. A munkának még nincs vé­ge. Este fél ti­zenegykor, ami­kor kiürült az egri Vörös Csil­lag Filmszínház nézőtere, is­mét együtt a stáb vezérkara, hogy megnézzék az előző nap forgatott tekercseket... (márkusz) Egy premier plan Pager Antalról. Hallatlanul érdeklő­dő elme lévén, aki szi­vén viseli a magyar mezőgazdaság fejlődé­sét, kötelességemnek éreztem, hogy megte­kintsem az idei mező- gazdasági kiállítást. S miután kötelességei­met, mégha kellemet­lenek is, nem szeretem elmulasztani, mert <* mulasztás lelknsme- retfurdalással, bűntu­dattal és prémiumel­vonással jár, felemelt fővel, szélesre nyílt szemekkel léptem be a kiállítás kapuján, mert mint már mondtam, hallatlanul érdeklődő elme lévén... lásd fentebb. Baloda.lt eau piros traktor, jobboldalt egy pavilon fogadott. A traktorra számok vol­tak írva, a pavilonra nevek, hogy azt mond­ja: burgurdi. rajnai vörös. A traktor állt, tehát nyugodt lehet­tem, hogy amíg egy­két pohárka rajnait megiszom burgundival keverve, mezőgazdasá­gunk büszkesége nem szalad eL Megittam. JKlt Láttam a mező (jazdajági kiálLltámn __ Eg y-két pohárkával. És én, aki szívén vi­seli a magyar mező­gazdaság fejlődését, s én, aki hallatlanul ér­deklődő elme vagyok, megelégedetten álla­píthattam meg, hogy nem rossz bor a raj­nai, még jobb a bur­gundi, de nem az iga­zi. Ránéztem a traktor­ra, láttam, hogy még mindig a helyén van, átballagtam hát gyor­san, amíg el nem fe­lejtem a rajnai és a burgundi izét, • hogy összehasonlítást tegyek ama másik pavilon közreműködéséül, ahol szürkebarátot, ba­dacsonyi kéknyelűt, aranydrága jó nedűt mérnek a mezőgazda­ság fejlődése iránt oly hallatlanul érdeklődők számára. Megittam egy-két pohárka szür­kebarátot és badacso­nyi jó nedűt és meg­forrósodott szívvel ál­lapíthattam meg, hogy a magyar szőlőkultú­ra és a borospohár jó kezekben van, a Bada­csony tényleg vulkáni­kus vidék és a traktor egy irtó cuki pofa, mert türelmesen vár a hátam megett. Megértő, mert meg­ért ő, hogy egy hallat­lanul érdeklődő elme, aki szívén viseli a ma­gyar mezőgazdaság és borkultúra holnapját, nem ítélhet elhamar­kodottan. Mert lehet, hogy a badacsonyi jó bor, de lehet, hogy csak a rajnaihoz és burgundihoz mérten. Hazai borfajtáinkat összehasonlítva tehet csak az ember nyű­göd kijelentéseket: áll a Buda, él a magyar virtus, meg minden. A traktorral kezet fog­tam és elmentem kö­rülnézni a magyar me­zőgazdaság nagy se­regszemléjén a követ­kező pavilonig, aholvi- sontait, domoszlóit, abasárit, rizlinget, muskotályt, bikavért adtak mindazoknak, akik hallatlanul szívü­kön viselik az érdek­lődő elméket, meg az ésatöbbit. Megittam néhány pohárkával és megál­lapítottam, hogy a ma­gyar mezőgazdaság harcos seregszemléje és a traktor az nem rajnai, hanem burgun­di barát, csak nem szürke, hanem piros, mert nálunk a bará­tok traktora is piros, ha badacsonyi kéknye­lű és villányi kékfran­kos a kereke. A trak­tor odajött hozzám, megkínáltam és együtt visszamentünk a Raj­nához, hogy legyőzzük Burgundiát, mert édes­anyám is volt nékem, haj de keservesen mérnek itten, külön­ben irtó mozgalmas ez a kiállítás, különösen, ha így forgatják az ember körül. A traktor nem tudta megmonda­ni, hogy miért forgat­ják, ami eléggé nagy szemtelenség egy ben- fentes visontai pecse­nyétől, aztán valamiért bementem az akvári­umba, hogy megma­gyarázzam az óriás harcsának, utána csak olasz rizling az igazi, de megundorodtam u víztől és megmagya­ráztam a. lovaspályán egy burgundi lovasnő-. nek, milyen veszélyes ha átugrat engem meg a szürke barátomat Badacsonyból... ... többet nem is lát­tam a mezőgazdasági kiállításon. De ennyi is elég volt, hogy tisz­ta képet kapjak me­zőgazdaságunk nagy seregszemléjéről. De mennyire elér volt! (egri! gép és az operatőr is. A gép­kocsi elindult, s utána lassú ügetésben a két ló... Lassan délutánra fordult az idő. A nap a felhők mögé ző jelenetre készülnék. Görbe János — Balogh Anti alakí­tója húsz évet öregszik a maszkmester keze nyomán. Páger Antal pedig tsz-elnökké változik rövid néhány perc alatt. Most őt szólítják felvé­telhez. A felvevőgépet a falu fölé, egy nagy dombra cipe­lik, a tsz-elnöík pedig hintóba ül. Fenn a dombtetőn nagysze­rű a kilátás. A felvevőgép elé tárul az egész falu. Lenn az utcán Novák Márton, a rende­ző első asszisztense egy kisebb gyereksereget oktat: — Itt futballoztok! Amikor jön a hintó, abbahagyjátok a játékot, utat engedtek, majd nagy kiabálással a kocsi után szaladtok. Fentről a rendező kézi hang­szórón adja a parancsot. porter gyakran „kiesett” a kép­ből. Így hát nem maradit más hátra, kifogták a gépkoasit, a stáb megragadta az utánfu­tót, húzták, tolták néhány száz méteren. Ugyanezt a jelenetet hátulról is fel kellett venni. Most ismét a lovak kerülték a kocsi elé, a felvevőgép a hátsó ülésen kapott helyet az opera- / tőr és a rendező pedig, mint a hajdani postakocsin a fegyve­resek, hátul, egy deszkán állva ’ „utazott”, illetve irányította, 1 forgatta a jelenetet. Hogy teljes legyen a képsor, . a lovakat elölről, közelről is . filmezni kellett. Itt derült ld, mire jó egy Mercedes. Hátúk a csomagtartóban, ha szorosan is, de azért elfért a felvevő-1 Levegős, totál kép. Porzik az út a lovak patái alatt, s a kör­nyező dombok szép hátteret adnak. Ez a rész könnyen ment, most jön a nehezebb: közelfelvétel a kocsiban ülő riporterről. A filmen pár pil­Népes és hangos az Ostoros környéki hegyoldal. Ha a falu­ból kifelé tekint az ember, mindjárt feltűnik a tarka so­kaság a szőlődombok között Mintha szüretelnének. Csak­hogy a kádakkal rakott szeke­Elöí Fábry Zoltán Kossuth- dijas rendező, a felvevőgép mögött Illés György Kos­suth-díjas ope­ratőr a próbát figyelik. A Magyarország (30. sz.) 1 idéz az 50 évvel ezelőtti histó- ! riából így: „Országos akció indul azért, hogy az asszonyok kössenek a katonák részere hósapkákat és érmelegítőket”. : Igaz lehet ez? Ügy gondoljuk, 50 évvel ez­előtt országos tevékenység, sok cselekvés, vagyis akció kellett ahhoz, hogy minél több melegítő ruhadarabot kösse- i nek az asszonyok... ★ Egy másik számában (31 v> ’ ugyancsak háborús téma: .„A második világháború utáni , második évtized végén már megjelentek a háború erői, s valóban vakság, vagy különle­ges nyárspolgári optimizmus kellett hozzá, hogy félreismer­jék Hitler valódi szándékait”. , Ezek az optimisták... „mint például Chamberlain — ma- , guk is tudták..hogy ha- ; zárdjátékot vállaltak magukra. J Szerencsére addigra már a ; halott Hitler szándékai egyes késői követőiben sem letteK »rsdöntőek. Ezt Chamberlain is tudná, ha még élne... Mert mindez szerencsére csak az első világháború utánra vo­natkoztatható. Azóta „alapvo­násaiban más a helyzet...” ★ Izland érdekességeiről érte­kezik a Népszava (VIII. 16.). trja, hogy 1090 esztendeje szálltak partra az első orsizág- alapítók és, hogy azóta Izland­iak 180 000 lakosa van. Jelen­leg ezer lakosra 28 születés és :sak 7 halálozás jut. Így kere­kedik ki a világ legérdekesebb izaporodási arányszáma évi 180 fő. Nem lesz ez egy kicsit ke­zes? Mert hát 28—7=21 több­let ezer lakosonként. Ez test­vérek közt is 180x21=3780 az ívi szaporodás. Vagy az egész L090 évet vesszük egyszerre irányalapul? Ez ugyan szokat- an túlzás volna, de akkor neg ennyi időre 165 volna csak íz arányszám. (dr. Szemes)

Next

/
Thumbnails
Contents