Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-05 / 208. szám

/

Gépek a kiállításon

Az idei mezőgazdasági kiállítás szemléltetően bizonyítja, mennyire fejlődik a gépi technika, s hogy egyre nagyobb szerepe van a mezőgazdasági termelésben. Miután a gépesítés köre mindjobban kiterjed, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a kiállítás rendezősége termelési áganként és mű- veletcsoportonként sorakoztatta fel a gépeket. A „géperdőben” járva a mezőgazdaság gépesítésére jellemző néhány dolog külön is szembeötlik.

Az első: világszerte évről évre nő a traktorok vonóerő teljesítménye. Ez figyelhető meg a hazai DUTRA traktorcsalád újabb tagjainál: így a D—4—K továbbfejlesztésekor is erre törekedtek a gépszerkesztők. Mind nagyobb teljesítményűek a munkagépek, a mélyszántó, a széles barázdát fordító ekék, a nehéz és a nagy munkaszélességű talajművelő eszközök. Mindez a nagyüzemi termelés kibontakozására vall. A kisüzem világszerte életképtelenné vált, s ezért a kisüzemekben használatos gépek gyártása hanyatlóban van.

nemcsak a szocialista, hanem a tőkés országokban is.

A másik jellemző: a szakosított termelés ugyancsak tükröződik a gépesítési bemutatón.

lánctalpas szőlőművelő. Az előbbi — hazai gyártmány — a szőlősorok felett jár el, az utóbbi közöttük.

A nehéz — gyakran lánctalpas vagy négy kerék-meghajtá- sos traktorokat főként a talaj- művelésben. a könnyű, sokféle eszközzel fölszerelhető traktorokat pedig a növényápolásba,-, használják. A kettő közli átmenetet jelenti az univerzális traktorok csoportja, amely mindkét feladatot — gyakran a szállítás feladatát is — ellátja.

Sok újdonságot fedez fel az ember a burgonya- és répaszedő gépek között. A legtöbb baráti ország hozott belőlük. Különösen sokan tanulmányozzák érdeklődéssel a szovjet burgonya- és a lengyel répakombájnt, amelyek viszonylag egyszerűek, könnyen kezelhetők.

A zöldségtermesztésben számos kitűnő gépesítési ötlet valósult meg. Szedőgépek, szállítószalagok, osztályozok egész sora segíti a termelékenység növelését ebben a fontos üzemágban. Hasonlóképpen bő választékot kapunk a gyümölcstermesztési gépekből. A belterjes üzemágaknak a gépesítése is erőteljesen megindult, amihez a KGST-n belüli tapaszA KN 1400-as szovjet csatornanyitó eke segítségével 300 cm széles és 110 cm mély öntöző csatorna készíthető.

TÉKOZLÓ SZÍV

Francia film

Francois Mauriac, a mai francia irodalomnak ma már klasszikus öregje — fia Claude Mauriac és a fiatal francia rendező, Georges Franjau társaságában — vállalkozott arra, hogy világhírű regényét, a Thérese Desquey- roux-t filmre írja. A nagy író szándékának veresége, hogy tört részét nem tudja láttatni annak a filmmel, mint amit a regény művészi formában megörökített.

Thérese bonyolult lelkű, mélyen érző fiatal lány. Apja földbirtokos, a tengermelléki megye egyik politikai karrierre vágyó nemesi urasága. Thérese csúnyácska, de mindenkit lebilincselnek aforizmái, kérdései, szórakoztató, eleven gondolatai. Nemcsak a pár ezer hold erdő — Thérese hozománya —, de a körülmények is úgy diktálják az ugyancsak történelmi tradíciókat hordó család fiának, Bemard Desquey- roux-nak, hogy feleségül vegye Thérese-t. A lány maga öntudatlanul álmodozó gyerek voltában mindig önmaga akart maradni és önmagában akart lenni felnőtten, is. Nem vette észre, hogy a körülmények, Bemard, a vidék fojtogató és elemésztően sivár légköre, a poshadtság, a zabáló önzés és a csak a pillanatra koncentráló lelki léhaság feloldhatják a lelfciismeretet minden eddigi törekvés és érvényes szabály alól. Az első nagy árnyék násza éjszakáján borúi Thérese lelkére, hogy mindennap újabb és újabb sötétség homá- lyosítsa el az ezerholdak, az erdők, ingoványok és termőföldek birtoklásában fetremgő, kiúttalan asszonyt.

Világszínvonalat képvisel a magyar gyártmányú sor- közi permetezőgép. Teljesítménye 15—20 katasztrális hold tízórás műszakban. A gép álli iható szórófejekkel, percenként 10 liter növényvédő folyadékot permetez, egyszerre három sorra.

Francois Mauriac katolikus író, hőseit világnézetének határai között küldi harcba, ha egyáltalán küzdelemnek lehet nevezni ezt a kívülről alig észrevehető, Thérese lelkében lejátszódó küzdelmet és tragédiát Bemard képtélen megérteni feleségét, mert egy vidéki kasznár rövidlátásával az evést és a vagyont figyeli. Bemard anyja csak sejti, mi mehet végbe Thérese világában, de idegen és furcsa számára az, ahogyan Thérese a világra reagál. Az apák önzése, a szótlanságig kegyetlen: a közélet nem tűri, hogy nemes, de szabálytalan szándékok megzavarják a hiúság vásárának apró pojácáit

Francois Mauriac regényét filmre vinni több, mint merész próbálkozás. (Georges Franju rendezői elgondolása szerint a hős passzív jelenlétét rögzítő képek megett felhangzó mondatok hivatottak arra, hogy a tragédiát a híres regény nagy lélekbúvárlását közvetítsék a nézőknek. Amíg Thérese szug- gesztív nagy szemeit figyeljük — nehéz elszakadni ettől a tekintettől — nem tudjuk zavartalanul és maradéktalanul felfogni Mauriac mondatait

Thérese passzív főhős, ernyedt mozdulataival, körülményeivel szemben nem fejt ki aktív küzdelmet: a lelkében sűrűsödő és a passzivitásból végül is tetté érlelődő szándék állapotváltozásait láttatja a rendező arcokkal, esővel, házakkal, szobarészletekkel, erdővel, furcsa törzsű és koroná- jú fákkal és vízzel, vízzel, a folyó lassú hömpölygésével. A film így és ezért apró mozaikokra bomlik és nem véletlen, hogy a néző a filmet lassította, kellően meg nem okolt drámának, Thérese-t pedig olyan főhősnek tartja, aki álmaiban és igényeiben túl magasra rakta a mércét. Különösen akkor érezzük ezt, ha Thérese házasságának körülményeit és indokait vizsgáljuk.

Emmanuele Riva eszközteien alakításával állítja a néző elé Thérese-t. A lelki megsemmisülés szélén járó, a magányba kilökött ember társtalanságát szenvedő asszony kegyetlen sorsát mély átéléssel kapjuk tőle. Beszédes szemei mozdulatlanságukban is vallanak egy előítéletektől terhes, alaptalan álmokat és vegy- elemzetten, tisztának szándékolt állapotot kergető lélekről, amely a közöny és a szürkeség ellen hadakozik — használhatatlan fegyverekkel.

Christian Matras képei kifejezik a lelki változásokat és a válságsorozatot, amelyben a megindító sorsú Thérese szenved.

A szinkron hangjai közül Kassai Ilonáét kell kiemelnünk. (farkas)

41.

s—- Nem fontos. Fogjon taxit és bontosan tizenegy órakor várja őt a Vasút utca és a Szovjet utca kereszteződésén. Zsijenbajev odamegy majd a taxihoz és megkérdi: „Véletlenül nem a Kelet Hajnala Ktsz- ben dolgozik?” Ezt válaszolja neki: Kihez van szerencsém?” Ha minden így történik, hozza őt ide.

— Értettem — felelte Arbuzov röviden és komótosan öltözködni kezdett.

Amikor kiment, Jersov felgyújtotta a villanyt a szobában. Ezzel jelzett a helyi állambiztonságiaknak. Lehetőséget kellett adniuk Arbuzov- nak, hogy eltávolodjon a háztól és csak azután letartóztatni, hogy senki ne vegyen észre semmit.

Gyötrő lassúsággal telt az idő. Ma- linovkin már bizonyára megérkezett Akszakalszkba és most valahol kz Arbuzov-ház közelében tartózkodik. Jersov nem engedte meg neki, hogy belépjen a házba, hisz Zsijenbajev is valahol a közelben csavaroghat, várva az alkalmas pillanatot, hogy bemehessen segítőtársához.

Pontosan éjfélkor Jersov bekapcsolta az adó-vevőt és ráhangolta magát arra a hullámsávra, amelyen rendszerint a kapcsolatot tartotta Zsijenbajewel. Jóllehet nyilvánvaló volt, hogy Zsijenbajev ma nem lép érintkezésbe vele, mégis tizenöt percig vételen állt. Az óra mutatója pedig egyre haladt előre és már csak néhány perc volt hátra addig az időpontig, amikor Zsijenbajevnek beszélnie kellett rezidensével.

Amikor az óra tizenkettő ötvenet mutatott, Jersov arra gondolt, hogy Zsijenbajev vagy nem akar bejönni Arbuzov házába, vagy pedig nem sikerült eljutnia Akszakalszkba. Ekkor valaki váratlanul halkan, de határozottan megkocogtatta az ablakot

Jersov az ajtóhoz ment és kiszólt:

— Ki az?

— Itt lakik Arbuzov elvtárs? — hallotta a letompított hangot.

— Itt — felelte Jersov és ösztönös mozdulattal pisztolyához nyúlt.

— Zsijenbajev küldött — folytatta az előbbi hang. — Megbízott, hogy adjak át magának egy levelet és az üdvözletét.

— Jöjjön be, kérem — szólalt meg Jersov és sietve nyitott ajtót.

Az utcán és a folyosón oly sötét volt, hogy az őrnagy nem tudta kivenni, ki áll előtte, Zsijenbajev követe, vagy talán maga Zsijenbajev, gyorsan belépett a folyosóra és megkérdezte:

— Maga az, Muhtarov?

— Igen — felelte Jersov és érezte, hogy szíve hevesen dobogni kezd.

— Oltsa el a villanyt az egész házban és vezessen az adó-vevőhöz.

Jersov elsőnek lépett be a szobába és eloltotta a villanyt. Aztán bevezette éjjeli vendégét abba a szobába, ahol a rádiókészülék állt és bezárta mögötte az ajtót. Kis idő múlva az ajtó mögül a rádiótávíró billentyűjének tompa s gyors kopogása hallatszott.

Jersov nyomban a ki járati ajtóhoz sietett, amelyet nyitva hagyott. Zseblámpájával bevilágította a folyosót, s megpillantotta Malinovkint.

— Az egész házat teljesen bekerítettük ;.. — jelentette az izgalomtól remegő suttogással a hadnagy.

— Embereket állítson minden ablak alá — utasította Jersov. — Maga menjen ki az udvarra és álljon a középső ablak elé. Két ember óvatosan jöjjön be velem a házba;

Amikor Jersov visszatért a szobába, a zárt ajtó mögül még mindig hallani lehetett a rádiótávíró billentyűjének kopogását. Csak tíz perc múlva hallotta meg, amint Zsijenbajev kikapcsolta az adó-vevőt

— Muhtarov! — hangzott a parancsszó.

Az őrnagy gyorsan belépett a szobába és a kapcsoló mellé állt.

— Nekem most el kell mennem,

Muhtarov — folytatta az előbbi hang.

De Jersov nem hagyta, hogy befejezze szavait, gyorsan elcsavarta a kapcsolót

— Maga nem megy sehová, Kísértet úr! — mondta hangosan.

Az erős villanyfényben Jersov egy középkorú férfit látott maga előtt, aki kazah nemzeti viseletben volt. Nyomban felismerte benne Temiv- beket, bár külsőleg már egészen más ember volt: eltűnt korábbi komor kifejezése, kiegyenesedett görnyedt háta és a válla. A felismerhetetlen- ségig megváltozott a hangja is, de Jersov most már biztosan tudta, hogy Temivbek és Zsijenbajev egy és ugyanaz a személy. Nem is nagyon csodálkozott ezen. Amióta ismeretessé vált, hogy Temivbek az ammonitot szállító szerelvény fékezőfülkéjében hagyta az aknát, megfordult agyában ez a lehetőség.

Zsijenbajev kis időre elvesztette a talajt a lába alól, miután ilyen szavakat hallott „segítőtársától”, de még inkább attól, hogy géppiszto- lyos katonákat pillantott meg mellette. Ám a következő pillanatban gyors mozdulattal felugrott az ablak- párkányra. Aztán arcát elfedve széles kaftánjának szárnyával, vállával benyomta az ablakkeretet. Csörömpölve hullott az udvarra az összetört ablaküveg, s a következő pillanatban felhangzott Malinovkin zengő hangja:

— Állj, gazember! Most aztán nem tűnsz el előlünk, még ha Kísért«! vagy is!

(VÉGEj

láthatunk belőlük a tőkés or szágok pavilonjában is. Ilyen például az ángol fotoceLlás válogató, amely alak nagyság és szín szerint is elkülöníti < terményt.

Az állattartás gépei szóró san összefüggnek az állatok elhelyezésére szolgáló épület

nincs kellőképpen megoldva. A gazdaságok biztonságosan működő és kevés kézi munkát kívánó bálázókat várnának, olyanokat, amelyek a kom— bájnszalmát azonnal, menet közben sajtolnák, s tennék könnyen szállíthatóvá.

Hiányérzete támad a látogatónak a kukorica-betakarítás gépeit szemlélve. Gondot jelent ennek a nagy vetésterületű növénynek a betakarítása. Természetesen nem a kiállítás rendezőségén múlott, a szükséges gépekből szerény a készlet: gépgyártásunk évek óta vajúdik a KB-típusok fejlesztésével. Reméljük, a bemutatott KBF az idén a gyakorlatban is kitesz magáért! Szerencsénk, hogy a kitűnő szovjet kombájnokra szerelhető adapterek jól beváltak.

Sárközy Péter

A magyar FVE függesztett, háromvasú, váltva forgató eke kitűnően alkalmas az erózióknak kitett lejtős területek talajvédő művelésére.

kialakításával. Ezért dicséretes a kiállításon az a törekvés, hogy az istállóban helyezik el a szükséges gépeket, működés közben mutatva be például a fejőberendezést, a takarmányelőkészítőt és egyéb technikai felszerelést

A gabonabetakarítás gépei és eszközei között új típusokat látunk, új megoldásokat kevésbé. Pedig a szalmabetakarítás gépesítése még mindig

talatcsere szintén nagy segítséget nyújt. Ugyanez vonatkozik a növényvédelem szerteágazó feladatokat ellátó gépsoraira.

A magtisztító berendezések sok kiváló, ötletes újdonságot kínálnak, A magvak kezelésének úgyszólván minden szakasza gépesíthető, sőt automatizálható. A baráti országok számos gépegységet vonultattak fel ebben a csoportban, de

A traktor ma mar nemcsak pusztán a lovat helyettesíti. Sokféle berendezéssel: hidraulikával, forgótengellyel, tárcsával és egyéb kiegészítő berendezésekkel van felszerelve, amelyekkel külön-külön egy- egy speciális munkagépet üzemeltethetnek.

Néha a célgép maga a traktor, mint pL a szőlőművelés gépe, a hidas traktor, vagy a keskeny nyomtávú bolgár