Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

\ A jubileumi ünnepségek előtt Első ízben kerül sor ‘arra, hogy Gyöngyös visszaemlé­kezzék várossá emelésének történelmi fordulójára. Azt is mondhatnánk, a város most tartja meg első ízben születés- napi ünnepségét. Nem ország­világra szóló látványosságra készül, hanem inkább eszmél- tetésre: szerény eszközökkel, de belső tartással utalni a múltra, hogy annál élesebben álljon előttünk a jelen, és örömteli lelkesedéssel készül­jünk a megérdemelt jövőre. A nagy család ünnepli bensőséges együttlétben a születésnapját. Ebből az alkalomból keres­tük meg dr. Raft Miklóst, a városi tanács vb-elnökét, és kértük meg, válaszoljon kérdé­seinkre. Hogyan merült fel a jubi­leumi ünnepség gondolata? — A Vak Bottyán Általános Gimnázium történelemszakos tanárai már évek óta foglal­koznak helytörténeti kutatás­sal. Munkájuk eredményeképp elkészült és kiadás előtt áll Gyöngyös város monográfiája. E kutatómunka kapcsán kerül­tek elő azok a régi iratok, amelyek segítségével sikerült tisztázni Gyöngyös városi rangra való emelésének kö­rülményeit. Miután városunk ezt a jogát 1334-ben nyerte el, vetődött fel a gondolat, hogy a hagyományos gyöngyösi szüre­ti ünnepségek kapcsán meg­emlékezzünk a város alapítá­sának 630. évfordulójáról. Milyen jelentőséget tulaj­dor§t az ünnepségnek? — Tekintve a város fenn­állásának évszázadait, a 030. év nem olyan kerek évforduló, amely a város keretein túlnö­vő ünneplést, illetve megem­lékezést indokolna. Ezért az ünnepségek programját és jellegét úgy igyekeztünk ki­alakítani, hogy az e szerényebb jelentőségű évfordulóhoz iga­zodjék. Jelentősége mégis az, hogy rátereli a figyelmet a vá­ros gazdag történelmi múltjá­ra, erősíti a városlakók egész­séges lokálpatriotizmusát, s kiáebb, nagyobb mértékben felkelti a városért való tenni akarás vágyát, illetve szándé­kát. dig a haladó mozgalmakat erő­sítették. Így volt ez a varos alapításánál! időjében, amikor a Csák Máté-féle kiskirályok­kal szemben a város a közpon­ti hatalmat képviselő király mellé állt, s ezért a szolgála­táért lett jutalma a Budával azonos kiváltság. Később, a törökök kitakarodása után, a császári zsoldosok kegyetlenül prédálták és zsarolták Gyön­gyöst, ezért lett megsarcolt la­kossága Rákóczi lelkes hívévé, maga a város • pedig a Heves megyei felkelés központjává. Éppen így 1848-ban és 1919- ben is Gyöngyös volt Heves megye legforradalmibb városa. Városunk olyan forradalmárt adott a magyar munkásmoz­galomnak, mint Nemecz Jó­zsiéi és olyan forradalmi bá­zist, amely szervezettségét, harci és forradalmi szellemét a Horthy-fasizmus 25 eszten­deje alatt is meg, tudta őrizni. Mik a ma legfontosabb teendői a város lakossága szempontjából? — Elsősorban az, hogy a 630 éves várost végre ne csak jog szerint, hanem külső képé­ben és az általa a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvo­nalában is városi rangra emel­jük. Természetesen ez nem máról holnapra megvalósuló feladat, de a jelenleg folyó nagyarányú közművesítés, a vízmű rekonstrukciója, a la­kásépítkezések, s az ellátó há­lózat fejlesztése ezt a célt szol­gálja. Mif várhatunk a távolabbi jövőtől? — Ami a város jövőjét illeti, az már túllépett az elképzelé­seken és kívánságokon, s a tervtörvény erejével és meg­alapozottságával rögzíti a vá­ros fejlesztésének módját. A .Gyöngyösi Erőmű és a külszíni bánya jóváhagyott beruházási programja, s ennek nyomán a nagyarányú iparfejlesztés ala­pozza meg a város jövőjét. Elég talán a sok szám közt megemlítenem, hogy váro­sunk lakossága 1970-re megkö­zelíti az ötvenezrét, s az elkö­vetkezendő hét évben annyi lakás épül, mint amennyi a Párt- és kormányvezetők látogatása »a mezőgazdasági kiállításon Milyen hagyományokat mentettünk át a város múlt­jából? — A hagyományok „menté­séhez” meglehetősen későn kezdtünk. S tulajdonképpen csak a következő idők felada­ta e hagyományok teljes fel­tárása és megismertetése. Annyi azonban kétségtelen, hogy Gyöngyöst szabadság­szerető, forradalmi szellemű emberek lakták, akik a törté­nelem viharos fordulóin min­Fehér Lajos miniszterelnök­helyettes és Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságá­nál! titkára, a Politikai Bizott­ság tagja, Cseterki Lajos és dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Pap János miniszterelnök-helyettes, va­lamint a Központi Bizottság 630 éves Gyöngyös jelenlegi lakásszámának ötven százaléka. Miben kér segítséget a hivatalos városvezetés a la- kosságtól? — A „hivatalos városveze­tésnek” és a lakosságnak azo­nos célkitűzései vannak, s az1 érdekek is megegyeznek. Ép­pen ezért, amiben segítséget kérünk, azt abban lehetne meg­jelölni, hogy a város jövőjének formálásiban, a város építé­sében, szépítésében minden gyöngyösi lakos vegye ki be­csülettel a részét, s ahogy elődeink a haladást, ha kel­lett, fegyverrel és véráldozat­tal szolgálták, úgy szolgáljuk mi a szocializmus építésének viszonyai között — békés munkával. Azt kérjük, hogy a város múltjának fs jövőjének ismerete városunk lakosságát tettekre ösztönözze, hogy a város fejlődése ne csak a nép­gazdaság ráfordításainak, ha­nem a gyöngyösiek társadé - mi munkájának és áldozat- készségének eredménye is le­gyen. ★ Gyöngyös lakossága az el­következendő ünnepi hetek eseményei előtt áll. És ahogy ez lenni szokott, ilyenkor min­denkit elfog valami feszítő várakozás, és napokkal előbb készül az ünnepi alkalomra, ez tölti ki gondolatait, csele­kedeteit. így van ez Gyöngyösön is. És minden gyöngyösiben két évszám merül fel, az egyik a távoli múltból: 1334; a másik a közelebbi múltból: 1944. Ez utóbbi az emberré válás lehetőségének történel­mi sorsfordulóját juttatja minden gyöngyösi eszébe. Ta­lán abban sem tévedünk, ha úgy ítéljük meg a mostani ju­bileumi ünnepségek megren­dezésének tényét, hogy azt a város felszabadulásának hu­szadik évfordulója sugallta. Ezért készül Gyöngyös fel­szabadult szívvel a szeptem­ber 6-ával kezdődő ünnepsé­gekre. . (g. molnár) és a kormány több más tagja csütörtökön délelőtt megtekin­tették a 65. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítást. A vendége­ket Szőke Mátyás, a kiállítás igazgatója kalauzolta végig a főbb pavilonokon és szabadtéri bemutatókon. A Mártana kincsét érleli az őszi napsütés. Szőlő, szőlő mindenfelé. A kanyargós or­szágú tról színes kép tárul az arra járók félé. A hegynek fu­tó szőlőtáblák közül beszéd hallik. Mint egy nagy szabad­téri színes karnevál, olyanok a szőlőhegyek Gyöngyöstől egé­szen a megyehatárig. öreg csősz pipái az út szé­lén. Ottfelejtett felkiáltójel, áll mozdulatlanul, lesi a tájat. Munkája végéhez közeledik, becsülettel megőrizte a reá bí­zott termést. — Érik a szőlő — mondom, ahogy kezet fogunk. — Csak zsendül — vála­szol végtelen nyugalommal. — Még csak a csemegét viszik. Az igazi szüret ezután következik. Asszonyok, lányok ülnek a diófák alatt. A hatezer holdas patai határban gyakran ta­lálkozik velük az ember. Az elnök Wartburgja hegynek ka­paszkodik. A kertészbrigádot keressük a szőlőhegyen. Sze­dik a háztájit. Egy útkanyar után előbukkannak a tarka kendők és a HUNGARO- FRUCT-os ládák. Molnár Ká- rolyné brigádvezető hatszáz- öles háztájijából szedik a cse­megét. Segítség is kerül, Tóth Lászlóné, a nőtanács titkára, meg még néhány asszony, gyerek. — Milyen termés mutatko­zik? Molnárné elégedett, 12 má­zsa csemegére, meg négy-öt hektó borra számít a háztáji­ból. Illatos, zamatos fürtök ke­rülnek a cifra ládikákba. Mind drága érték, jól jövedelmező forint. Kóstolgatjuk-, csipeget­Hétköznapok 1. Erik jük a szemeket. Az elnök köz­ben arról beszél, hogy na­ponta félezren dolgoznak a szövetkezetben, és százhúsz vagon csemegeszőlővel, nyolc­ezer hektó musttal számol ez évben közösből, háztájiból a falu. A szövetkezet jövedel­mének 75 százalékát, a szőlő adja. Tavaly 43 forintot osz­tottak, az idei év se alábbvató. Molnárné a ládák mellett ül és ügyes kézzel paikolja a kö­vér fürtöket. Közben beszél­getünk. Húsz lány, húsz asszony dol­gozik a brigádjában. A kerté­szek évi termelési terve 2—2,5 millió. Most a zöldbabot szál­lítják, a paprikát viszik. Ez évben 110 vagon árut ad el a gyöngyöspatai kertészet. Pap­rikájuk nagydíjat nyert az or­szágos kiállításon. — Mennyit keresnek a lá­nyok? — Átlagban 1200—1300 fo­rint előleget kaptak a múlt hó­napban. Nálunk a fiatalok ke­resetének nyolcvan százalékát havonként, készpénzben szá­molják. Szépen keresne# az asszonyok is. Görbe Lajosuk­nak 40 munkaegysége volt au­gusztusban. Felét kifizették, a fele ézután jár. Ez összesen 1600 forint. Sok iparkodó tag­ja van a gyöngyöspatai szö­vetkezetnek. A gazdaság vezetői a napok-, ban értékelték a versenyt a hat termelési brigád között. Gyöngyöspatán rr 1 rw a szóló Nehéz volt különbséget tenni a jók és a legjobbak között. Később a prémiumról kerül szó a szüretelő asszonyok előtt. A megállapodás szerint a ker­tészet jövedelmének 10 száza­léka ilyen címen illeti meg a tagokat. Személyenként öt­ezer forintnál tartanak eddig. A szorgalmasak meglelik szá­mításukat. Mennyi ember, mennyi gond. 1160 tagja van a szövetkezet­nek, közülük hat-hétszázan dolgoznak, de sok a beteg, munkaképtelen öreg. Harminc körül vannak azok, akik ilyen vagy olyan okból hátat fordí­tottak a szövetkezetnek. A feb. ruári közgyűlés egyhangúlag állást foglalt kilépésük ellen, de ők a többszöri felszólítás ellenére se vették fel. a mun­kát. Háztáji szőlőjüket, ame­lyet megvont tőlük a közgyű­lés, dolgozzák és most szüretre várnak. Ez a kérdés is foglalkoztat­ja most a falut. — Mi lesz a törvénysértők­kel? Azokkal, akik semmit se törődve a többség, a közgyűlés határozatával, most hangos­kodva szüretelni akarnak. Az irodában neveket olva­sok. A legjobbak, a legszorgal­masabbak közül néhányat; Ba­logh Zoltánné, Deák László, Tapolcsányi Károly, Kecskés Ferenc, aki egy hónap alatt harmadmagával 180 munka­egységet szerzett és a többiek, Miller, Kohout és' Illyés darabjai a Déryné Színház műsortervében Az Állami Déryné Színház művészeinek az ország külön­böző részeiben nyolc társulata szerepel s a Déryné Színház épületében megkezdődtek az évad első bemutatóinak pró­bái is. Az évadat Baróti—Dal­ios—Eisemann Bástyasétány 77, Király—Várady—Vécsey Az igazi és Mikszáth—Bondv Tavaszi rügyek című darabjá­val kezdik. Az utóbbit a legú­jabb színházlátogatóknak mu­tatják be. Tervezik Horváth László Viaszrózsák című első színpadi művének bemutatá­sát. Illyés Gyula is darabot ír a Déryné Színháznak s fel­újítják Tamási Áron Énekes­madár című vidám játékát. Az idén első ízben mutat be a színház Arthur Miller-dara- bot: az Édes fiaim című szín­művet. Műsorra tűzik Jókai A szerelem bolondjai című regé­nyének színpadi változatát. Utazz el és megtu­dod, mit ér az ottho­nod ... ★ Az utazás olyan él­mény, amely az elfo­gyasztott kilométe­rekkel egyenes arányban unalommá csökken. ★ Minden tenger any- nyit ér, amennyit megfürödsz benne. A végtelenség a filozó­fusoké, a köves part r. talpadé. ★ bőröndje és a te sor­sod a nehéz. ★ Az alkotmány biz­tosítja az utazás ki­pihenéséhez való jo­got? ★ Ha a Föld isten kalapjaakkor a ma­gyar turista a kari­mán is túl eljutó le- gyseske rajta. Külföldi utazás után itthon még a száraz kenyér is ízes fala-t... ... ha van!-(—6) Fehér tartálykocsik után... Juhsajtexport négy világtájra A KORA DÉLUTÁNI órák­ban veszélyes . figyelemetlenül járkálni a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat gyöngyösi üzemegységének udvarán. Fe­hér tartálykocsik érkeznek, teherautók távoznak zörgő kannákkal terhelve. A kapus­nak is van tennivalója ilyenkor bőven. Szinte alig győzi pa­pírra vetni a rendszámokat, no meg a kocsi platóján la­puló rakományt. De bent, a hatalmas csarnokban jg lázas, tevékenység folyik. Bár gumi­csövek szívják mohó vámpír­ként a fehéren habzó folyadé­kot, azért az emberi kéznek is akad százféle tennivalója. — Micsoda tejtenger! — a szó önkéntelenül csodálkozik ki belőlem. — Bizony sok... — dobja vissza a bizonyító feleletet Rézsó János üzemvezető-he­lyettes. — Az első félévben éppen 18 millió 783 ezer li­tert gyűjtöttünk össze a tele­a többi két- meg háromszáz, akik túdják, a szövetkezetből kell megélni, itt kell dolgozni a holnapi kenyérért. Ezek az emberek, a szorgalmasak igaz­ságos döntést várinak. A feb­ruári közgyűlésen sokan azt mondták: — Még vizet se a munkake­rülőknek! A törvényszalbta nyolcszáz ölet, — bár késve — megkap­ták, de az átvételt mindegyi­kük megtagadta. Most egyetlen munkaegység, egyetlen ledolgo­zott nap nélkül követelik azt a teljes jogot, amit annak idején a munkában élveztek. A főutcán nagy ívben for­dul a teherautó. A ládákban hamvas, kövér fürtök. A föld­művesszövetkezet felvásárló- telepén nagy most a forgalom. A Mátra szőlőhegyei gazdagon fizetnek a munkáért, szorgalom mért. Az idei terméssel elége­dett a falu. , A félmüliős költséggel épü­lő tsz-székházban délelőtt li­kőr „eligazítást” kapnak a brigádvezetők. Ott vannak pontosan. A Pannóniák, a Cse­pelek egymás mellett sorakoz­nak a bejárat előtt. Nagy szükség van rájuk ezekben a napokban. A brigádvezetők közül nem egyet már a ha­tályain, a szőlődombokon talál a hajnal. Gyors intézkedés, megbeszélés, aztán újra elin­dulnak a motorok. A beszél­getésre nem sok idő jut ilyen­kor, hiszen zsendül, érik a szőlő, hordókba kívánkozik a Mátra aranya ... Szalay István (Folytatás következik.) peinken. Éz egymillió literrel több a tervezettnél. Az iro­dában talán pontosabban és bővebben. ... Fehér itt" minden és kí­nosan tiszta. A fogason fehér köpenyek lógnak katonás rend­ben. Olyan mintha orvosi ren­delőbe léptem volna. Rézsó János hangja azonban vissza­zökkent az üzemi valóságba. i — Üzemünk a hatván!, a jászberényi és a központi, gyöngyösi üzemegységből te­vődik össze. Az említett tej- mennyiséget is ez a három hely adta. Az összegyűjtött árut azután innen, Gyöngyös- rő szállítjuk tovább Budapest­re, Egerbe, sőt Salgótarjánba is továbbítunk. Természetesen a messze környék ipartelepeit is mi látjuk el. EGYES tejtermékekből mennyit állított elő, illetve mennyit szállított el az üzem? — Az első fél évet veszem alapul, — az üzemvezető he­lyettes ceruzája végigsiklik a számoszlopok felett, tejfelből 272 943 litert, míg túróiból 2531 mázsát szállítottunk el, illetve adtunk át a kereskede­lemnek. — Amikor a tavasszal itt jártam, említették, hogy juh­tejet is ... —... vásárolunk. Sokkal többet, mint a múlt évben. És ez azért örvendetes, mert egy­ben a juhállományunk szám­szerű növekedését is jelenti, — folytatja gondolatomat .Rézsó János. — A felvásárolt juhtej mennyisége 564 000 litert tesz ki az első félévben. — És mi lett a további sor­ra ennek a hatalmas mennyi* ségnek? — Félkész sajtot készítettünk belőle. Azért nevezzük fél­késznek, mert a teljes érlelés már Budafokon történik, — fű­zi hozzá magyarázólag majd folytatja. — Budafokról aztán elindítják a világ mind a négy tája felé. Eddig beszéltünk a felvá­sárlás mennyiségéről Most mondana néhány olyan közsé­get ahol nagy gondot fordíta­nak a tejtermelésre? — Főleg az olyan helyeket mondom, ahol a háztájiból is tekintélyes mennyiséget ka­punk. Ezek pedig Visznek, He­ves, Csány, Boldog és meg­említem a jászberényi tanya- vidékét, mert az is a körze­tünkhöz tartozik. A TERMELÉS részletezése mellett hiba lenne megfeled­keznünk az emberekről, akik ebben a modem, minden hi­giéniát kielégítő üzemben dol­goznak azért, hogy a tej idő­ben eljuthasson a rendeltetési helyére. Főleg a két brigádról 'kell dicsérő hangon szólnunk, mégpedig a túró- és tejfelké- ssítőkről, valamint a karban­tartókról. Jelenleg a szocialis­ta brigád cím elnyerését tűzték ki célul maguk elé. És ahogy az üzemvezető elmondja, aka­ratukat siker koronázza majd. Példásan végzik munkájukat, de az iskolapadokban' is meg­állják a helyüket. De úgy gon­dolom, azzal sem árulunk el titkot, ha elmondjuk, hogy jól végzett munkájuk jutalma­képpen 600 forint prémiumot kapnak a brigádok. Laczik János Bőséges ebédre van kilátás — Anyjuk! Repülhetsz a rokonokért. Tahonya Jani vast a vetőgépnél és ő nem sajnálja a vetőmagot!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents