Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-04 / 207. szám
Libatömő gép, műtrágyaőrlő bakelit-csapágy és társai Tanulságos séta a mezőgazdasági újítások, találmányok között Mezőgazdaságunk köztudottan alkatrészhiányban szenved. Sokszor a legegyszerűbb alkatrészekhez sem lehet könnyen hozzájutni. Néhány gyakorlati szakemberünknek eszébe jutott: az olyan anyagokat, mint például a bronz, talán más, könnyebben hozzáférhető, olcsó anyaggal is leSűrűsorú gabona- és magvetőgép. gazdasági újítások és találmányok pavilonja. A nyitást követő néhány nap alatt már sok ezren megfordultak itt. Vannak, akik többször is vissza- visszatémek, ceruzával, papírral a kezükben jegyezgetnék, tudakozódnak, műszaki leírásokat kémek. Egy-egy „szenvedélyes érdeklődő” ennyivel sem éri he: magával .az újítóval akar beszélni. Ez — sajnos — sok esetben lehetetlenség, hiszen a kiállított kereken százötven újítás és találmány alkotói nem tartózkodhatnak egyszerre és állandóan Budapesten. Beszédes számok A pavilonba lépve ez a felívás fogad.: „A dolgozók alkotó, feltaláló és újító tevékenysége a mező- gazdaság technikai haladásának kiapadhatatlan forrása.” S hogy ez nem szólam, bizonyítják a tények: Az utóbbi három esztendő alatt, — 1961—63-ban 15 987 benyújtott újításból 8243 újítást fogadtak el, ezekből eddig 6737-et valósítottak meg a gyakorlatban is a mezőgazdasági üzemekben. Az újítók, a feltalálók, a jobbra, tökéletesebbre törékvő falusi ezermesterek, barkácsolók, egyszerű mesteremberek és iskolázott szakemberek méltán lehetnek büszkék műveikre. Az újítóknak kijáró erkölcsi elismerés, társadalmi megbecsülés nyilván újabb alkotásra ösztönzi valamennyi ükét. Nem szűkölködött azonban társadalmunk az anyagi elismeréssel sem: három esztendő alatt 7 143 000 forintot fizetett ki a mezőgazdasági újítóiknak, feltalálóknak. . Amire szükség volt... Az újítások, találmányok köa népgazdasági, üzemi szempontból legjelentősebbeket. Bent a pavilonban kilenc, a szabadtéren öt csoportba osztották az anyagot. A látogatóit tehát térbelileg is együtt tanulmányozhatják a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, az öntözéses gazdálkodás, az állategészségügy, a gépesítés, a gépjavítás és más területek újításait, találmányait. Néhány újítóval is találkoztunk. Készségesen, aprólékosan magyarázták el újításuk lényegét, elvét, gazdaságosságát. Annál szófukarabbá váltak azonban, amikor megdicsértük leleményességüket, találékonyságukat. Bár nem beszéltek össze, de mégis valamennyien ugyanazokkal a szavakkal hárították el a dicséZetorra szerelt műtrágyaőrlő berendezés. a kényszerűségből fakadóan született meg négy lelkes agráregyetemi szakember több éves munkája nyomán a nagyüzemi libatömő gép. Segítségével 20—25 másodpercenként végezhető el egy liba tömése. A falusi parasztasszonyok a megmondhatói, hogy mennyi időt és fáradságot lehet ezzel megtakarítani. Talajfelület egyengető erózió által veszélyeztetett táblákhoz. (Regős István felvételei) hetne helyettesíteni? így esett választásúik a textil-bakelitre. Ma már 29 különféle traktoralkatrész készül ebből az olcsó filléres anyagból. Ugyancsak a szükség hozta létre a műtrágyaőrlő gépet is. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek ma még raktárak hiányában nem tudják mindig szakszerűen tárolni a műtrágyát Mérnökök, te rrexők, gyárak kerestetnek... E néhány példa s az egész újítási anyag is azt példázza, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink, gépjavító állomásaink lelkes, gyakorlati szakemberei olyan gépeket, eszközöket hoznak létre, amelyekkel a mező- gazdasági gépgyártó ipar eddig adós maradt. Ez pedig nagy tanulság, örvendetes lenne, ha a mezőgazdasági egyszerű munkásai mellett minél több gépészmérnök, gépgyári szakember tanulmányozná a bemutatót. Bizonyos, hogy jó néhány gondolatot ébresztenek az itt látottak. És az is bizonyosnak látszik, nogy egész sor olyan gép és technikai megoldás, gépi eszköz akad a csak itt láthatók között is, amelyek megértek a sorozatgyártásra. Bíró András I i.ií’ A' A mackó megmosta a fogát, néhányat köpött és zeneszóra lefeküdt az ágyába. Az apa agyában ebben a pillanatban megfogalmazódott a válasz, hogy miért köpköd ez a gyerek mindig az utóbbi időben, de hangosan csak ennyit mondott: — Mucuska, most figyelj, jön a mese. Röpke szünet a nevelésben. Most néhány percig a televízió készíti az életre Mucuskát, a képernyőről alakítják a személyiségét. elég csak annyit mondogatni neki másodpercenként: „Figyelj csak, Mucuskám, figyelj.” A televízió meséje ezúttal az ezüst szárnyú le- gyecskéről szólt. Az apa kissé megborzongott. Nagyon utálta a legyet, az ezüst szárnya ellenére. Amikor annyi idős volt, mint most Mucuska, egy sertéstelep közelében laktak és az ezüst szárnyú legyecskék milliói egy életre lejáratták magukat nála. Nincs rondább a világon, mint a légy meg a bolha — gondolta és gépiesen ennyit mondott: — Figyeli csak, Mucuska, figyeli. Közben az ezüst szárnyú legyecske röpködött. A mesélő arról beszélt, hogy az egyszeri legyecske. este lévén, egyik állatról a másikra szálldo- sott, végül aztán a ló kioktatta. Valami olyasmit mondott neki a paci („figyelj csak. Mucuskám, figyelj”), hogy hagyja őt békében a légy, mert ő egész nap dolgozott és aludni szeretne. Az ezüst szárnyú legyecske nem bírta tovább a macerát — mert eddig még minden állat elzavarta — és visszarepliká- zott, hogy mit csináljon, ha egyszer nem tud aludni. A paci bölcs választ adott („figyeli csak, Mucuska, figyelj”): — Azért babája és — mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki — ezt a gyereket fogja ő (ti. a légy) vidám zümmögésével naphosszat altatni. Az ezüst szárnyú legyecskét ez a gondolat úgy megnyugtatta („mindegy, Mucuska, hogy figyelsz vagy sem”), hogy édesdeden elaludt az ablakmélyedésben. Holnap kezdi nem tudsz aludni, mert nem dolgozol. Valóban. A légy elgondolkozott: igaza van a pacinak. Az apa magában: te jó isten, csak nem határozza el, hogy dolgozni fog? Talán mégsem olyan jó, ha most Mucuska figyel. Eszébe jutott, hogy mit jelent az, ha egy légy egyszer elkezd dolgozni. Bizonyára elmegy valamilyen bizonyos helyre és megszedi magát légies kis baktériumokkal, és terjeszti, terjeszti őket, hogy a jó munka végeztével nyugodtan tudjon aludni. De a légy másként határozott. Van a háziasz- szonynak egy kisa háziasszony gyerekének az altatását. De megnyugodott az apa is. Ez a légy az utolsó álmát alussza, mert holnap úgy lecsapja a ^háziasszony, amikor meglátja, hogy dongja a gyereket, I— egy pacni marad belőle a meny- nyezeten. A mesének vége.., ^ Apa... =■ Mi az, Mucuska, te még nem alszol? — Apa, most már te mesélj nekem... — Miről, Mucuskám, miről? Mucuska csupa várakozás, csupa könyörgés. — Tudod, apa. tudod... az aranysárga potrohú. ízelt lábú kis lótetűröl... (kiss) Pályázat járási rendelőintézet tervezésére Az Építésügyi- és az Egészségügyi Minisztérium országos pályázatot hirdet gyógyszer- tárral ellátott járási rendelő- intézet tervezésére. A pályázati kiírást máris átvehetik az érdeklődők az Építésügyi Minisztérium tervezési főosztályán (Budapest, V, Beloiannisz utca 2—4.) s ugyanide kell eljuttatni a kész terveket, legkésőbb november 30-ig. A legjobb munkák díjazására 120 000 forintot irányoztak elő. A legnagyobb díj 40 000 forint, a megvásárolt tervekért pedig legalább 5000 forintot kapnak majd a pályázók. (MTI) XYIKOKAJ TOVIAV: jlwfv KCMREGENf FORDÍTOTTA: SÁRICÖZI CYUUA 40.i Saripov nem adott. Ekkor az ismeretlen kirántotta a pisztolyát és belelőtt a sofőrbe. A sebesült Sari- povnak sikerült gázt adnia, s meglépnie. Az állambiztonsági osztály abajszki főnöke három motorost küldött a tett színhelyére. Átfésülték az egész környéket, de semmi gyanúsat nem fedeztek fel. A tett színhelyén és környékén most két motoros őrködik. Az eset Abajszktól huszonöt kilométernyire történt. Feltehető, hogy Saripovot Temirbek vagy Zsi- jenbaiev támadta meg.” „Lehet, hogy valóban kettejük egvike ... töprengett Jersov és járkálni kezdett a szobában De miért kellett nekik ■■ benzin? Hisz nem fordulhatott elő. hogy tartályuk véletlenül nem volt megtöltve. Egy olyan óvatos és tapasztalt ember, mint Zsiienbaiev. alieha követ el ilyen hanyagságot. Akkor hát miről lehet szó? ...” Hatkor Malinovkin újra érintkezésbe lépett Jersowal, de semmi újat nem közölt. Üj híreket csak este nyolckor kapott. Malinovkin jelentette, hogy a perevalszki állambiztonsági osztály rádiósainak sikerült elcsípniük egy rádióüzenetet, amelyet Edgar Poe egyik versének szövegével rejtjeleztek. Az erős légköri zavarok miatt azonban csak egy részét tudták venni és megfejtem: „Abajszkbau meglőttek ... Kezemet kissé megsebesítették. Megsérült a benzintartály... Benzint nem sikerült szereznem. A motorkerékpár hasznavehetetlen. Emiatt itt kell hagvnom az adó-vevőt is... A Poréval szk—Naev-Kurgán vasúti szakaszon maradni kockázatos...” Mit felelt Zsrienbaievnok a rezidense. ezt rír-n, sikerült elcsípni, a vételt zavarták ?; kitörő vihar mcTinvdörgesei Am a mrevalszki állambiztonsági' osztály főnöke nyomban kiadta a parancsot: gondosan fésüljék át az erdős vidékeket. Abajszk környékén. Sikerült is megtalálni a sérült motorkerékpárt és a valószínűleg szándékosan megrongált adóvevőt. Ez volt minden, amit este nyolcórakor tudtak a Kísérletről. Továbbra sem volt ismeretes: teljesen elrejtőzött-e vagy még érintkezésbe lép Jersov—Muhtarowal? Egyedül van-e most, vagy még mindig Térni rbekkei? Mindezek a kérdések aggasztották Jersovot. Tudta, hogy valamit tenni kell, de máris. De mit? Sok függött most az 6 találékonyságától és határozottságától. Zsijenbájev el is tűnhet nyomtalanul. Immár negyedórája járkál a szobában, s nem tudja mihez fogjon. Ha most találkozna Ibrahimowal, az akszakalszki állambiztonsági osztály parancsnokával, ez felkeltené Arbuzov figyelmét, amit Jersov viaszon t egyelőre nem akart. Afelől nem nyugtalankodott, hogy Arbuzov elszelelhet; Ibrahimov alezredes megbízta munkatársait, hogy gondosan szemmel tartsák a házát. Este tíz órakor Malinovkin új híreket közölt. Kiderült, hogy egy ne- revalszki rövidhuPámú amatőr. Ka- szimov. fogta Zsijenbajevnek és rezidensének télies titkos beszélgetését. Kasz'lmov hosszú éveken át dolgozott a rövidhullámú rádióállomások tökéletesítésén és olyan készü- léket sikerült csinálnia, amely bármilyen rossz. időben tudott adni és venni. Miután látta, hogy az általa vett adás titkos ielleeű. nyomban közölte a leieevze+t rádiótávíró léié kot p7 állambiztonsági szervekkel. E jelek először is kiegészítői fék a t lett hagynia saját adó-vevőjét, be kell jönnie Arbuzovhoz, hogy Muh- tarov—Jersov készülékét használhassa. Jersov utasította Maliinovkint, hogy sürgősen jöjjön Akszakalszkba, lépjen érintkezésbe a helyi állambiztonsági szeriekkel és erősítsék meg az Arbuzov-ház körüli őrséget. Egy óra múlva várható volt Mali- novkin megérkezése. Repülőgépen jön Akszakalszkba. Addigra meg kell szabadulnia Arbuzovtól. Az utcán már teljesen sötét volt, de Jersov még mindig nem gyújtott világosságot a szobájában. A sötétben kitapogatta az adó-vevőt, bekapcsolta és érint- ** <*t\ kezesbe lépett • í_ A Ibrahimov alezredesu sei, akinek rádiósa Jersov kérésére min.J. ..itl den negyedórában ’ ötperces vételen állt. „Amint Arbuzov kilép a házból, kapják ^5». le” — üzente Jersov i U J\ Ibrahimovnak. / / >l\ Az őrnagy kikapsz/' MS csolta az adó-vevőt, kilépett a szobájából r Arbuzovot szólítot—ta. — Az imént beszél, tem rádión Zsi- jenbajevvel — mondta Arbuzovnak. Magának kell fogadnia az állomáson. Ismeri? — Egyáltalán nem ismerem — felelte közömbösen Arbuzov. (Folytatjuk) Malinovkin által megfejtett szöveget, másodszor azt a választ tartalmazták, amit a rezidens adott Zsi- jenbajevnek. A válasz így hangzott: „Rosszul hallom önt, ismételje meg a jelentést.” De úgy látszik Zsijen- bajev sem értett sokat rezidensének válaszából. „A vihar zavarja az adást..közölte rezidensével. Ez a beszélgetés már nyílt szöveggel folyt. Azzal végződött, hogy a rezidens utasította Zsijenbajevet, legyen vételen éjjel egykor, mint rendesen. Megértette-e Zsijenbajev ezt az utasítást vagy sem, titok maradt. De ezzel a titkos ügynökök rádióbeszélgetése befejeződött. A rezidens ,-s ~'"r—^ ~J ^ utolsó szavai — ..mint rendesen” — arról tanúskodtak, hegy ez éjfél után egyórai rádióbeszélgetés mindennap megtörténik közöttük. Zsijenbajev tehát tud erről és igyekezni fog bármi áron érintkezésbe lépni rezidensével. Amennyiben e! kelretet: „Nem volt nehéz kitalálni ... Más is rájött volna... A kényszerűség vitt rá...” Lássunk csak néhány példát. Lassanként másfél évtizede, hogy libatenyésztésünk egy helyben topog. Ennek egyik oka: a nagyüzemekben munkaigényessége miatt nem kifizetődő a kézi liba tömés. Ebből zött elidőzve, dicséretet érdemelnek a rendezők is, hiszen nagy körültekintéssel válogatták ki a hétezer újítás közül A kiállítás főterének jobb sarkában, a Kohó- és Gépipari Minisztérium csarnoka mellett kapott helyet a mező-
