Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-30 / 229. szám
Közös lónak piszkos a háta Azzal, hogy egymás mögé sorakoztatnám, a különböző felsőfokú jelzőket, amelyek riasztó figyelmeztetésként peregnének, egymást követve, egy jottányit sem jutnánk előbbre. De talán még ártanánk is az ügynek. Éppen őzért, hogy túlzással és szubjektivizmussal ne vádolhassanak, a puszta tényeket Írom le. Ez is több, mint elegendő. Elöljáróban még annyit kell megjegyezni, hogy ez a gyöngyösi műemlék, amely valamikor ferences kolostor volt, sok fejtörést okozott már a város különböző szintű vezető szerveinek, de talán műemlék mivolta miatt nem sikerült a sürgető és szükséges megoldást megtalálni. Pedig ezrek egészsége forog kockán. Ä téma, amely nem „téma" Van bennünk egyfajta szemérmesség, amely azt szabja meg, hogy bizonyos dolgokról nem illik írni az újságban. Bizonyos helyiségekről, amelyek a kulturált környezethez ugyan szükségképpen hozzátartoznak, de ízléstelennek tartjuk az emlegetését. Miután azonban ezek a mellékhelyiségek most sok száz felnőtt és ifjú egészségét veszélyeztetik, sőt: mór évek óta veszélyeztetik, kénytelenek vagyunk a nyilvánosság elé vinni. A mosdókról van szó. Illetve, pontosabban: ezekről is. Az épület földszintjén, a hátsó traktusban kapott helyet évekkel ezelőtt az I. sz. Általános Iskola napközi otthona. Ezt megelőzően az iskola alagsorában volt a napközi étkezdéje, ahhoz képest tehát minőségi fejlődést jelentett a napközi új elhelyezése. De csak évekkel ezelőtt. Most már a túlzsúfoltság olyan nagy, hogy egy csoportot kénytelenek voltak a művelődési házban elhelyezni, szükség-teremben, átmeneti körülmények között. Itt az épületben azonban a mosdókkal gyakran van baj. A szennyvíz-visszacsap- a levezető nyílásokon, a kagylókon, és a folyosóra is kiönt. A következményeit nem részletezzük, érthető okokból. Hogy mit jelent mindez a napközisek szempontjából, milyen kényelmetlen helyzetbe kerülnek a pedagógusok, amikor a kétségbeesett szülők Ideges hangú követeléseivel találják magukat szemben, nem nehéz elképzelni. . És sokszor hetek telnek el, mire sikerül használható állapotba hozatni a mosdókat. Az ellenkező téma A napközi otthon mellett ott találjuk a Felsőmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat 15. üzemét, amely a papír szerint 900 személy étkeztetésére alkalmas, de már 1300-an étkeznek itt. Hogy milyen körülmények között, azt a két adat is sejteti. Ezek után fölösleges a zsúfoltságot hangsúlyozni. De nem fölösleges kiemelni, hogy a húszfőnyi személyzetnek egy tenyérnyi helyiség az öltözője. Egy-két szekrény, falba vert szögek és kész. De hol mosakodnak? — Otthon — adja a tömör választ Beszterczei György üzletvezető. Nem akarok hinni a fülemnek. Megismétlem a kérdést. A válasz az előbbi laikonikus rö- vidségű. Az épület háta mögött, a most megnyitott új utcában két hordó áll a fal előtt. Ide öntik a moslékot. — Mondja meg, hova tegyem a moslékos hordót? — néz rám az üzletvezető. — De hová öntsem a szemetet? Mutassa meg! Nincs más: ide az utcára. Az így kidíszített környezetet nincs értelme részleteznem. A kidobott pénz Előbb a napközi otthon vezetőjét, Rózsa Gyulát kérdeztem meg. Ezeket mondotta. — Évente 10—12 000 forintot fizetünk ki a mosdók javítására. A dugulás négyszer, ötször előfordul. Ilyenkor megrendeljük a munkát a ktsz-nél. Mire a válasz megérkezik, legalább egy hét telik el. Legutóbb egy idős szakmunkást küldött ki a ktsz, aki art mondotta, inkább nem dolgozik, de ezt a piszkot még látni sem tudja. Ha a ktsz nem vállalja a munkát, magánkisiparoshoz kell .foxduLrujnk. Ez egy._újabb hét. És ha nincs anyaga a kisiparosnak ... ? Király Béla, a városi művelődésügyi osztály gazdasági felügyelője még hozzáteszi: — Legalább két kisiparostól kell a költségvetést bekérnünk, ha a ktsz nem vállalja a mun0 kert, a kút és az alátámasztott pince Farádsasváron egész nyáron virított a rózsa, virágköntösbe öltözködve gyönyörködtetett az iskola kertje. Daragó József, az iskola igazgatója, a dolgozó iskolások segítségével nagyszerűen rendbe hozta, beültette, s azóta is — locsolja a kertet. Locsolja, de meddig? A nagy kiterjedésű kertet virágerdő borítja, a kát — bővizű és kerekes — messze, az épület háta mögött van, s naponta két-liárom hektoliter vizet mer ki belőle, s hordja vedrekben, hogy a munka kárba ne vesszen, s késő őszig virítson a kert. Igen szép ez az önzetlen munka, de azért felvetődik a kérdés: miiért kell az iskola igazgatójának locsolnia a kertet? Azért, mert csak alsó tagozatos növendékei vannak, akikre bizony ilyet bízni nem lehet, nemcsak mert veszélyes a nyitott kút, hanem mert a vödör is nehéz. Már több ízben beadta költségvetési javaslatát egy hydrofor beépítésére, amely megoldaná az iskola folyó vízzel való ellátását, de a régi hírű szép kert gondozását is. Érthetetlen módon mindig kihúzza valamelyik fórum. Nem nagy összeg, s ka azt vesszük, hogy a gyerekek nevelése szempontjából sem közömbös az iskola környéke, akkor azt a néhány ezer forintot megérné. S ha számba vesz- szűk, hogy lakását is kulturáltabbá tehetné egy fürdőszobával, akkor megértjük. hogy az egyéni érdek és a közösségi érdek ez esetben jól kapcsolódna a hydrofor biztosításával. De van valami, ami még talán ennél is fontosabb. Az osztályterem alatt pince van. ami önmagában véve nem is lenne baj, ha nem lenne veszélyes! Már két éve alá van támasztva, s ahogy megnéztem, bizony erősen meghajlott a födém. Megnézte ezt rtiár a járási tanács pénzügyi osztályának vezetője is, s úgy találta, hogy ez valóban élet- veszélyes, s a költségvetésből — mégis kihúzták a javítását. A veszélyes pince felett gyerekek tanulnak. Feltételezhető, hogy az állandó szaladgálás, mozgás egyszer úgy megrezzenti a födémet, hogy beszakad. S akkor ld lesz a felelős? Két gond egy kis iskolából, de mindkettő fontos. Legégetőbb a pince ügye, s meggondolandó a vízprobléma megoldása is. Egyrészt az iskola szempontjából, hiszen az egész olyan most, mint egy mesebeli házikó. A terem tiszta, modern felszerelésű, a folyosón lavór, törülközők, poharak, a kertben ezer színű virágok. S a tanító lakása is kényelmes lenne— ha már vizet kaphatna, s nem kellene állandóan attól tartani, hogy befagy a kút. Parád- sasvár távol van a városoktól, az ott tanító nevelő jó munkát végez, de bárki legyen is ott,(ma már nem közömbös az sem, hogy egy nevelőnek milyen a lakása, mennyire korszerű, mennyire kényelmes, mindez alapja lehet, de föltétlenül hozzájárul a gondmentcs nevelői munka végzéséhez. (ádázát) | kát. A versenytárgyalás csak elnyújtja az időt, de hát ez a rendelet. Ö közli az adatokat: ebben az évben már kétszer javították a napközi mosdóit, erre kifizettek '4100 forintot, a mostani javítás tervezett költsége 3500 forint, de csupán két WC-t tud a kisiparos Használhatóvá tenni, mert nincs a többihez anyaga. Kétszázötven gyerek van a napköziben. Van megoldás Az épületnek négy gazdája van gyakorlatilag. A Művelődésügyi Minisztérium a gimnázium kollégiumára testálta a külső karbantartást, de itt ka- kott helyet a felsőfokú mező- gazdasági technikum is a már ismert két intézmény mellett. A szokásjog alapján minden intézmény a saját részéért felelős. De erről az oldalról megközelítve: az összefutó leveze- zietö csatorna ügye nem kerül közelebb a megoldáshoz. Mint ahogy a földszinti folyosó tisztítása sincs rendezve, mert azon átjárnak a napközisek és a felsőfokú technikusok is, itt sorakoznak az ebédre várva a vendéglátó „ügyfelei” is, ezért, időnként, ha már nagy a piszok, a vendéglátó felsöpörteti a folyosót. A közös lónak azonban mindig — piszkos a háta ... Hol kel-1 tehát a megoldást keresni? Az egyik: az épület derítőjét szerződés alapján tartatja rendben a gondnokság havi ötszáz forintért. Hogy milyen sikerrel, ezt a derítő túltelítettségéről származó visszafo- lyás gyakorisága mutatja. Senki sem tudta megmondani, hogy a derítő szivattyúját kezelő szerződéses dolgozó mikor szokta ezt a munkát elvégezni. A javítást végző kisiparos szerint naponta legalább két-há- rom órát kellene eltöltenie a derítőnél a szivattyú kezelőjének. Senki sem ellenőrzi azonban ezt a munkát. A következmény pedig ismé t. A másik: ha másként nem, a városi tanács Kertészeti és Köztisztasági Üzemén- keresztül szerződést kellene kötni egy szakemberrel, aki ellátná a város összes tanintézményének vizes munkáját. Volna tennivalója bőven. Az anyagot az üzemen- keresztül lehetne biztosítani, nem kellene heteket várni a hiba megjavítására, és anyagilag is kevesebbe kerülne, mint az eddigi gyakorlat szerint. A derítő szerződéses kezelőjének kifizetett havi ötszáz forintot is megspórolhatnák. Azt hiszem, az egészségügyi osztály véleményét, az évek óta összegyűjtött jegyzőkönyvek megállapításait nem kell idéznem. Egy bizonyos: közegészségügyi szempontból mind a napközi otthont, mind az üzemi vendéglátóipari vállalat étkezdéjét már jó néhány esetben lezárhatták volna. A megoldás azonban nem ez. De a radikális megoldásra mégsem szabad tovább várni. G. Molnár Ferenc Mostoha ho vis Im cnyeh hosott fis aranyat era gyümölcsös Jobb üorsol a* u clcjiilésn srőlííknek Eger és környékének szőlőgyümölcsös rekonstrukciója folyik. Évről évre növekszik az új telepítésű szőlők és gyümölcsösök területe. A telepítések a legújabb módszerekkel, a modem technika további fejlődését figyelembe véve történnek. A betonoszlopos támberendezések, huzalok, a gyümölcsösök körül létesítendő drótkerítések rendkívül növelik a telepítési költséget. Éppen ezért az állam magára vállalja ezeknek a telepítéseknek csaknem teljes anyagi terhét. A termelőszövetkezetek lényegében csak a munkaerőt adják és a termőre fordulás első évétől mér tiszta hasznot jelentenek a gazdaságoknak. Ezért is kell szóvá tenni, hogy az egri járásban egyes tsz-ekben nem fordítanák kellő gondot az új telepítések ápolására. Így súlyos kár éri a tsz-eket és a népgazdaságot is. Négy évvel ezelőtt telepített 47 hold almást a kerecsenén Aranykalász Tsz. Az állam több százezer forinttal dotálta a telepítést. Ebben az évben a tsz azonkívül, hogy a termést leszedte, semmilyen más munkát nem volt hajlandó elvégezni a gyümölcsösben, noha július 7-e óta az illetékesek jegyzőkönyvek sorozatában figyelmeztették a tsz vezetőit a mulasztás szakmai és gazdasági következményeire. Ma a fiatal gyümölcsösben a dudva magasabb; mint a fiatal fák koronája. Szükséges megjegyezni, hogy a járás legjobban gépesített tsz-éről van szó, tehát a gépi művelést is lehetett volna alkalmazni. Ugyancsak felverte a gaz a 6 hold cseres/nj e-megei gyümölcsöst is. Jelenleg ' ez esetben a Nemzeti Bank . mer felmondta a térvhitel teljes ösz- szegét,. Ez azt jelenti., hogy ez évben az esedékes költségeket a. tsz-nek már állatni támogatás nélkül kell viselnie. Ez viszont a munkaegység értékét gyengíti és így már ebben az évben is személy szerint minden tsz-tagot anyagilag érint. Vajon tudták-e látták-e ez.7 a tsz-tagok? Megfelelően felvilágosították-e őket, hogy a gyümölcsös elhanyagolása milyen károkkal jár? Mindenesetre a járás vezetői számtalan esetben felhívták a tsz-vezetők figyelmét, sőt személyes Intézkedést is foganatosítottak, de a tsz-ve- zetők nem vonták le a kellő InniiNávol ezért nem maradt, más hátra, minthogy a tervhitelt, meg kellett vonni. Hasonlóan súlyos az eset a noszvajl Új Élet Tsz új telepítésű szőlőjével kapcsolatban is. Az új telepítésben szakértelem nélkül használtak olyan gyomirtószert, ambllyel súlyos károkat okoztak. A Tor- mona—-100 új típusú védekező, illeti gyomirtó szer ismeretének hiányában leégették az új telepítésű szőlőt, s abban mintegy 10—15 százalékos kárt okoztak. A porozást végző dolgozóknak Szabó András brigádvezető adta az utasítást, de végül is a felelős megállapítása a kiforratlan üzemszervezés miatt nem állapítható meg. így maradt a kár, amely súlyosan érinti a tsz-t, a népgazdaságot egyaránt., A novaji Egyetértés Tsz-ben is arra hivatkoztak, hogy kevés a munkaerő. Az új telepítésű szőlőkben még a legszükségesebb munkákat sem vé. gezték el idejében, csak amikor a járási vezetők már a tervhiteit akarták megvonni. Bár- a teleoítendő terület nagyságát maga a tsz határozza meg, mégis ezek a hibák több tsz-ben fellelhetők. Érdekes, és elgondolkodtató, hogy a novaji vezetők annak idején még több, nagyobb terület betelepítéséért harcoltak. Azt is érdemes megemlíteni, hogy amikor a novaji vezetők a munkaerőhiányra hivatkoztak, ugyanakkor a községből kéí munkacsapat más vidéke» vállalt mezőgazdasági munkát, a község vezetőinek engedélyével. Mindezek a hibák arra figyelmeztetnek, hogy a tsz-vezetők többet törődjenek az ű5 telepítések sorsával, mert az állam súlyos milliókat áldozott értük és elhanyagolásuk, nagy veszteség a közös gazdaságoknak is. A hasonló hiányosságok más járásokban ia fellelhetők, s éppen ezért alkalmazni kell a felelősségre vonást azokkal szemben, akik erre rászolgálnak! A vétkes mulasztásokért valakinek felelnie kell. Varga Zoltán Raktárváros a sínek mentén Negyven vagon áru naponta ... Hóó ... egy kicsit arrébb ... melyik megy a Nyugatiba? Eleven, nyüzsgő raktárváros. Villamos targonca gördül' a mérleg felé, az egyik sarokban hárman hatalmas ládákat raknak egymásra, a vagonokba árut hordanak, kint az épület tér felőli oldalán éppen most érkezett meg egy megrakott teherautó. A hatalmas helyiségekben mindenütt áru, alig lehet elférni közöttük. És zaj, dübörgés, hiszen a rakodás nem megy hangtalanul. — Naponta 30—40 vagon áru — mondja Káli Ottó, az egri állomás kereskedelmi főnöke — hozzávetőlegesen ennyi érkezik és megy ki tőlünk az állomási raktárakból. — Hatalmas mennyiség — folytatja — éppen, eleget kell dolgozni. Ki-be rakodni, elszállítani az árut... hajaj, mennyi gond, amíg a rakomány eljut a címzetthez. — Hányán dolgoznak a raktárban? — Tíz raktárnok, 33 raktári munkás és még az irodában is jó néhányan. Éjjel-nappal állandóan. folyik a munka, mindig készenlétben kell állnunk, hiszen mindig érkeznek. indulnak a vonatok. Ahogy a raktárba megérkezik az áru, kirakják, külön- külön címzettenként csoportosítják. Körültekintést, óvatosságot igénylő munka ez, vigyázni kell a. törékeny, a robbanó, a maró anyagot tartalmazó árukra, nehogy valami baj történjen. A csopor- , tosítás után számfejtik, majd elszállítják a rakományokat- A 4-es számú Autóközlekedési Vállalat gépkocsijai — az igényektől függően hét, vagy kilenc darab — egész nap ingajáratban van az állomás és a címzettek között. ... Textilnagykereskedelmi, FŰSZERT, tejipari vállalat, pincegazdaság, Berva, Finom- szerelvénygyár, palackozó üzem s ki tudná még felsorolni a címzetteket és egyben a szállítókat is. S az áruk is mennyire különbözőek. A nagy termekben békésen megfér egymás méh lett az élesztő, a só, a bors, a drót, a konyha-, vagy szolba- bútor, a gázpalackok, tejeskannák, gépalkatrészek. Most éppen az AGROKER Vállalathoz és a FÜSZÉRT- hez igyekeznek az autók. Az AGROKER-nek gépalkatrészeket, lakatosárut, a FÜSZÉRT-nek mintegy 70 mázsa zsemlemorzsát, paprikát, teát, különböző fűszert szállítanak. Visszafelé konyha- és szobabútort, négy teherautó ládás bort, üres gázpalackokat, üstházakat, három teherautó dohányt hoznak a raktárba. A napi mennyiségnek azonban ez csak kis hányada. Miután a raktárba érkezett az áru, ismét következik a mérlegelés, számfejtés, csoportosítás. Behordják a vagonokba az árut, a kocsi oldalára felkerül a címzés: .„Miskolc, Gö- möri-pályaudvar”. Azután tolatás. a vagont rákapcsolják a szerelvényre és a rakomány elindul úticélja felé... K. L. — FAJ A FEJEM, valami koffeines port tessék felírni. — Nem tudok aludni, altatót szeretnék. Nap mint nap elhangzanak ezek a kérések az orvosi rendelőkben országszerte. A panaszóik az esetek egy részében jogosak. A betegnek tényleg szüksége van a kívánt gyógyszerre. Sokan akkor is kérnek azonban gyógyszert, amikor szükségtelen. Sajnos az indokolatlan gyógyszerfogyasztók szama állandóan nő. Divattá vált a gyógyszerek szedése és ez a „divat” már nagyon, sok egyéni áldozatot is követelt, tűimen ve azon az anyagi káron, amelyet a népgazdaságnak országos szinten évről évre okoz. Pedig ez az összeg sem csekély. Ha belepillantunk az SZTK gyógyszerköltségeket összesítő statisztikájába, megdöbbentő számokkal találkozunk. Országos szinten 1964 első negyedében gyógyszerfogyasztásunk 338 millió 800 ezer forint volt, míg 1963 hasonló időszakában még csak 302 millió 800 ezer forintot fordítottak erre a célra. Három hónap alatt tehát 36 millió forint. Ha ebből csupán 30 milliós emelÄndaxln, koffein,» pondex a „divat" Lapozgatás ax SZIK gyógyszer L ölt ség* statisztikájában kedést tulajdonítunk az indokolatlan igénylőiknek, abban az esetben is évi 120 millió forinttal kell számolnunk, ami a szakemberek hozzávetőleges becslése szerint két kórház teljes felépítésére és felszerelésére elegendő. És ez az érték „a házi patikákból” — az éjjeli szekrények fiókjaiból jobbik esetben a szemétkosarakba vándorol egy idő után. A jobbik esetben, mivel egyesek nincsenek tisztában a gyógyszerek hatás-mechanizmusával, alkalmazásuk veszélyes voltával, s orvosi ellenőrzés nélkül szednek olyan gyógyszereket, amelyek súlyos, sok esetben halálos mérgezéseket, megbetegedéseket okoznak, mint például a Rheopyrin, vagy a Rheo- solon. Gyakran okoznak mérgezéseket az elcserélt orvosságok is. A beteg elteszi őket, kiszóródnak, más dobozba helyezi el, pár hét múlva elfelejti és tévedésére csak valamelyik kórház mérgezési osztályán döbben rá. A VIZSGAIDŐSZAKOK különösen emelik a gyógyszerfogyasztást. Rengeteg Andaxint, Pondexet. Centedrint és egyéb élénkítő szert, nyugtatót iratnak fel a vizsgázók. Szedik mérték nélkül és ezek az időszakok- nemcsak a gyógyszer- költségek statisztikájában jelentkeznek, de konkrétan mutatkoznak a táppénz-kifizetésnél is. A túlfokozott, túl— gyógyszereit idegállapot után ugyanis szükségszerűen nagyfokú kimerültség lép fel, vagyis az egészséges ember tényleg beteggé válik, akit kezelni kell. Egerben például 1964 április hónapban 360 ezer forint tár pénzt fizettek ki és ez a szár, májusban 398 ezerre emelkedett Országos viszonylatban az ilyen eredetű károkból is fel lehetné építeni egy kórházat. Azt, hogy az ilyen körülmények között végzett tanulmányok semmit sem érnek, mondani sem keli, és a hozzá nem értés hosszú évek távlatában természetesen újabb károkat okoz. Néhány kiragadott adat csupán a statisztikákból, de ez a néhány szám is világosan mutatja ez egyes emberek meggondolatlanságából „hipo- ' chond rí újából” eredő felesleges költségtöbbletet, amely az államháztartásban 'eic-ntkezik. FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK, senkit nem kívánunk lebeszélni arról, hogy indokolt esetben kezelőorvosával a meglelelő gyógyszert felírassa. A kérés mindössze annyi, hogy csunán indokolt esetben tegye. Az évi ■ ,v í Mz, otórium, vagy üdülő '' j Wrse megéri mir.d- arinviunk 'számára, hegy ne zsúfoljuk túl éjjeli szekrényeink fiókját gyógyszerrel. (mátéffy) «iPSiSétr. 3 1964. szeptember 30., szeri®»
