Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-30 / 229. szám

Világos ablakok KÖRÜLüLIK a hosszú asz- talsort. Vájárok, aknászok, 4 műszakiak. Még tart az Eger- csehi Aknaüzemegység pártbi­zottság! kibővített ülése. At termelés gondjáról hosszan, pergett a szó. Sokan elmen­tek már,« megéheztek vagy-* dolguk akadt. Akik maradtak, > ugyanúgy éhesek rúeg fárad­ta is, de élénken figyelnek, kíváncsiak a kulturális mun­ka telepi eredményeire, az eredményekből levont sum­mázott tanulságokra, az új '■el­vekre, elképzelésekre. És bár megmondták jó előre, nem kémek hozzászólásokat és csak a kérdéseket várják, azokra válaszolnak — vita ke­rekedik. Forró, parázs hangu­latú vita. — Szívesen vennénk, ha Visszaállítanák a vasárnap dél­előtti matinékat. A gyereke­ink inkább filmeket nézzenek, mint a telepen csavarogjanak. Ha ez ráfizetés, akkor legyen ráfizetés. De megéri úgy is! — A legnagyobb bajnak tar­tom, hogy nálunk kevés a szó­rakozási lehetőség. Hova men­jen az a fiatal? — Gondolni kell a televízió­ra. A telepen sok van belő­lük. Hétfőre, péntekre tervez­zenek. akkor nincs adás, job­ban elmegy az ember. VÄLASZOK. Nemcsak a ma­tinék, a mozi fenntartása kész iáfizetés, mindenestől. Ter­veztek fél évre 35 500 forint bevételt, ebből nem lett meg csak 26 000. A kulturális mun­katerv készítésekor figyelembe vették a televíziót, nem akar­nak konkurálni, úgysem érde­mes, kudarcot hozna. Aztán éles kifakadás: — Nincs a fiataloknak szó­rakozási lehetőség? Hát sztrip­tíz. az nincs! És nem is lesz. Jóllehet, a kultúra legtöbb fis iáinál a sztriptíznél kezdő­dili. Népművelés az van. is­meretterjesztő előadásokkal, klubokkal, tanfolyamokkal. A mi fiataljaink azonban nem tudnak szórakozni. Erre kell megtanítani őket. De hát ki tanítsa? Ha sorban kérdez­nénk az itt ülőket, mi a szó­rakozása. mivel tölti szabad idejét, hány könyvet olvasott el az idén. tudom, sokan csak hebegni tudnának. Ez az alap­vető hiba!... Bcrtha Józseffel, az eger- csehi-bányatelepi kultúrotthon igazgatójával már íróasztal mellett boncolgattuk tovább a tanácskozáson felröppent gon­dolatokat. A Sailíúra forintjai Aépiíiűvelcs helyett — szlriptizt?! Hangos előléptetés — A kultúrotthon amolyan „kitartott” nálunk. Nem mon­dok vele újat, más helyen is így van. Pénzt ad az állam, az üzemi szakszervezet, mi meg elköltjük. Vissza csak keveset kapunk, s ez nem is elsődle­ges dolog. Az idén nem panaszkodhat­nak: háromezer forintra szá­mítottak s kaptak 27 ezret a bányától. De ad a bánya sze­net is. s külön egy embert a központi fűtéshez, a kazán mellé. Kevésnek tartják vi­szont a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa anyagi támo­gatását — évi 25 000 forint. Rózsaszentmárton, Bélapát­falva, de még. a gyöngyösi XII-es akna is többet kap. Ta­lán azért, mert kevesebb erp- ber számára kell kultúrát te­remteni. mint Egercsehiben. ŰJ HÁZSOROK, ikerlakásos villák, kertekkel. Városin e- gyednyi település. 2000 ember él itt. Ha a szellemi igényt jellemezni akarjuk, a sok szí­nű képet a kaleidoszkóp vál­tozatos ábráihoz hasonlíthat­juk leginkább. A városi szín­vonalú igények mellett meg­fér az igénytelenség — e vég­letességben valamiféle „békés együttélést” lát az ember. Igaz, teljesen béke most sincs a két tábor között, a népmű­velés vezérkara azonban csak kisebb gerillaharcok vezetésé­re képés, s a sikerek stratégiai értéke nem sok. Nehéz hely­zetben vannak itt a kultúra­terjesztés emberei, nagy a „családi szeparatizmus”, az otthonokba zárkózás, ahonnét legfeljebb hétfőn és pénteken lehet kimozdítani a telepieket, mikor a televízióban nincs semmi. A televízió nézés per­sze, egyáltalában nem baj, nem jelent szellemi elszürkü- lést, szegényedést Rögtön bizonyítok! Újságok­ból és folyóiratokból összesen 1736 példány jár a telepre, s legalább harmincféle. Az új­ságok népszerűségi sorrendjé­ben a Népszabadság vezet, második a Népújság és a har­madik (!) a Rádió- és Tv-új- ság. (Ezen nem is lehet cso­dálkozni, hiszen a tv-készülé- kek száma 224, a rádió 602 — s mindez 2000 emberé!) Jár a telepre 20 Autó-Motor és 7 Magyarország is. Élet és Iro­dalomról, Kortársról, Űj írás­ról, Nagyvilágról nem tudnak, az irodalom nem szerepel egyetlen család olvasmányá­nak jegyzékén sem. A SZELLEMI pillanatképből t.nem hiányozhatnak a köny- "'vek sem. A bányatelepi könyv­tár 2000 kötetet számlál s van külön egy műszaki könyvtár is. Imponáló a házikönyviárak száma is: egy-egy család bir­tokában nem ritka az 5—600 kötet sem. Van a telepen tíz­ezret érő magánkönyvtár is, de persze, annak tulajdonosa nem szénfal mellett dolgozó bányász, hanem vezető mű­szaki. A szabad idő tartalmas el­töltésére mivel szolgál a kul­túrotthon? Hét szakkör és hat klub kö­zött válogathatnak a telepiek. Májusban hívták életre a nyugdíjasok klubját. 37 idős bányász a tagja; s már szer­vezik a műszakiak klubját is, amely a bánya műszaki kö­zépkádereinek továbbképzé­séről gondoskodik majd s ter­vei között különleges feladat­ként szerepel például a csehi üzem durva szén seemhuilás- arányának megjavítása is. j Harminc részvevővel az idén megalakítják a marxista kö­zépiskolát. S egy szép adat: 26 szakmunkásképző tanfolya­mon 494 bányász tanul. Szeptembertől a telepi kul- túrotthont körzeti Jcultúrott- honná léptették elő. Ezentúl a kultúra „impulzusait” innét kapja Egercsehi község, Szűcs és Szucs-bányatélep, valamint Szarvaskő, összesen hat köz­ségben szerveztek szakszerve­zeti akadémiát. A kultúrotthon tavalyi 23 rendezvényét 3840-en látogat­ták. A látogatottság az utóbbi időben növekedett, s bár a leg­fiatalabb látogató 16 éves, nem mondható, hogy a fiatalokat a kultúrotthon különösebben vanzaná. Egyetlen fiatal vesz részt a kultúrmunkában, az 50 fős énekkarban — $ ez a fia­tal is KISZ-titkár. A LESZÁLLÓ estben fények gyúlnak. Neonf üzérek ölelik az I-es akna acéltomyát. Meg­villannak és surranva száll­nak a szénnel telt csillék Mó- nosbél felé, vastag sodronyok feszített húrjain. A telep szé­lén, új házak között áll a kul­túrotthon. Hívogatnak a vilá­gos ablakok. Pataky Dezső Kinek fontos a KISZ? Szabadpolcos rendszer, helytörténeti katalógus Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a füzesabonyi járási könyvtár olvasóinak és könyveinek száma. Jelenleg több, mint tízezer kötet közül válogathat az 1250 olvasó . A megnövekedett igények­nek a könyvtár régi formájá­ban már nem felelt meg. ezért a könyvtár dolgozói bevezetik a szabadpolcos rendszert. Most folyik a könyvtár átrendezése, s néhány nap múlva az olva­sók már maguk válogathatnak a könyvek között. A szabadpolcos rendszernél újítást vezetnek be a könyvtár dolgozói. A szokástól eltérően nemcsak szerzőként, csoporto­sítják a műveket, hanem kü­lön csoportban helyezik el a novellásköteteket, a verseket, a regényeket és a színpadi műveket. Külön kézikönyvtári rész tartalmazza a lexikono­kat, bibliográfiákat és tör­vénygyűjteményeket. Az át­rendezés után a könyvtár űj munkára készül: összeállítják a község helytörténeti kataló­gusát. A figyelem Kiss András KISZ-titkár felé irányult ezen a párttaggyűlésen. Az elnök átadta a szót, hogy számoljon be a kömlöi hisz- isták munkájáról, több éves tevékenységéről. Az ifjúsági szervezet vezetője, felemel­kedve az elnöki o,sztal mel­lől apró papirdarabkáról „hasalta le” az igen hézagos, csapongó és a KISZ-szervezet életének igen sok mozzanatál csak távolról érintő beszámo­lót. Aztán, mint aki jól végez­te dolgát, visszaült a helyére, s várta, hogy ezzel napirend- • re térjenek az ügy felett. Am nem ez történt. A falu kommunistái igen élénk vitá­ban igyekeztek fényt deríteni arra. ami a beszámolóban nem hangzott el, mi az oka annak, hogy a korábban jól működő ifjúsági szervezel nem remekelt az utóbbi idő­ben sem társadalmi munká­ban, sem a kulturális élet fellendítésében, de még sport- tevékenységben sem. A várt közömbösség he­lyett. egyre-másra jegyezhet­te fel a KISZ-titkár a kom­munisták kérdéseit: miért bomlott fel a termelőszövet­kezet ifjúsági munkacsapa­ta... Miért van 828 forint tagsági bélyeg ára elszámo­latlanul ... Miért mennek el a faluból szinte teljes szám­mal a nyolc általánost vég­zett fiatalok... Miért tartják zárva c. KISZ-hely iséget.., Miért oly sivár a berende­zése a fiatalok második ott honának... Miért nincs Ifi* gárda... Miért nem műkö­dik fegyelmi bizottság ... Mivel magyarázható, hogy t fiatalok mostanában kévéi társadalmi munkát végez­nek ... A korábbi spartaki- ádokon mindig szereztek győzelmet a fiatalok, mosta- nában miért lanyhult a sport­élet . .. Miért nem sikerült megnyerni a fiatal pedagógu­sokat. az ifjúsági szervezet­ben végzendő munkára? Végé-hossza sem volt « kérdéseknek s a vitázók nagy felelősségérzettel, szen­vedéllyel szóltak az ifjúsági szervezet ügyeiről, keresve a kibontakozás lehetőségét. A szünetben tanár - ’ tárta szét kezét a KlSZ-tit- kár, mondván, azért is nem készített részletes beszámolót, mert úgy hitte, nem nagyon érdekli a pártszervezet tag­jait a KISZ munkája, csak a napirend kedvéért mondott mégis el néhány dolgot a fia­talok problémáiról. De ez az eset nyilván rá­döbbentette Kiss Andrást, hogy a kommunistáknak igenis nagyon lényeges az ifjúság nevelésének, helyzeté­nek ügye, sok esetben lénye­gesebb, mint akikre szintén tartozna... a KISZ-szervezet vezetőire. K. E. Gyöngyös 630 évéből Akik a földből élnek A város szélén, tenyérnyi telken laknak Gulyás Imréék. Tsz-parasztok. Szekér, vagy jószág nem fér az udvarukba. Régen is ilyen körülmények között éltek, mert a zsúfolt, a tűz tői hétszer is elpusztított Gyöngyösön nagyobb porta nem jutott a magafajta mezei munikásnak. Gulyás Imre 47 éves. Sorsa, élete egyúttal a gyöngyösi sze­gényparasztok sorsa is. A gim­názium első osztályából maradt ki 1930-ban. mert a család egy. holdnyi szőlője nem adott elég- jövedelmet a taníttatásához. Tizenhárom éves korában már napszámos, majd az akkori évek gazdasági válsága még a kapát is kiveszi a kezéből. Előbb a vasútnál talál alkalmi munkát, aztán erdei munkára szegődik. A negyvenes években az államhatalom őt is katona­ruháiba öltözteti. A fogolyélet­ből is három évre veszi ki a részét. Amikor hazatér, két- hold feles földön, kínlódik. Végre 1953-ban ezer négy­szögöl szőlőt mondhat a saját­jának, amit tizenegyezer fo­rintért vesz. Ló és kocsi nélkül kínozza magát, az igásmuriká- ért kézi munkával fizet. Ez az igauzsora 1959-ig, a termelő- szövetkezetbe való belépéséig nyúzza. A család emlékkönyvéibe hat testvér és három gyermek írja a történelmet. Gulyás Imre öt testvére közül egy postames­ter, a húga Pestre ment férj­hez egy vendéglátóipari dolgo­zóihoz, egy testvére a ktsz-ben pénztáros, a másik húga gyár- igazgató felesége, egy testvére pedig gyógyíthatatlan beteg. Három gyermeke már sutba dobta a kapát. A 22 éves lánya gépszerelő, 21 éves lánya női szabó. 14 éves gyermeke pedig elektroműszerész tanuló. Maga Gulyás Imre ma elégedett a helyzetével. Tavaly csak ő 480, a felesége pedig 137 mun­kaegységet szerzett az Űj Élet Termelőszövetkezetben. A 617 munkaegység közel harmincöt- ezer forintot ért egységenként ötvenhat forintjával számolva. A nyolcszáz négyszögöl háztáji szőlő terméséből tizenhét hek­toliter bora lett, ami további tizenhétezer forint jövedelmet hozott a családba. Vagyis Gu­lyás Imre és felesége egy év alatt majdnem ötvenkétezer forint jövedelmet ért el. Gulyásné elmondja, hogy menyasszony korában egy ágyat, egy szekrényt, négy szé­ket és egy szalmazsákot ka­pott a stalirungban. ö azonban a lányának már kombinált szo­babútort, két paplant, két dun­nát és húszezer forint értékű ruhaneműt vásárolt. Gulyásék nem nagyon járnak a városba szórakozni. —Szabad idejüket a tv, a rádió, a könyv és az újság tölti ki. A Gulyás házaspár megelégszik ennyi­vel. Jövedelmüket nem annyi­ra magukra, mint inkább gyer­mekeikre költik, hogy nekik kényelmes, korszerű életet biz­tosíthassanak. Így alakult Gulyásék élete az elmúlt évtizedekben, és így ala­kult a hozzájuk hasonló sorsú gyöngyösi parasztok élete is. A szövetkezeti gazdaság ma már gazdasági biztonságot ad min­den szorgalmas gyöngyösi pa­rasztembernek. Balázs Árpád » m pfä'Fßto AfiiirriüY ~ SÜ fflrTiar 01VIVI Ibii « ■> rg ANGLIÁI POSTÁRABLÁS1 HITELES TÖRTÉNETE 15. Néhány perccel később az első szállítókocsi is megérke­zett. Goödy bejött és vigasz­talni igyekezet^ Briant. — Sajnálom, hogy így tör­tént, de nem tehettem mást. Goody kiment, és a garázs­ba hajtott a kocsival. Három ember ugrott le róla és rög­tön megkezdte a rakodást. A folyosóra cipelték a pénzes- zsákokat. Amikor ott már nem volt hely, felvonszolták őket az emeleti öltözőszobába. Időközben a másik kocsi is megérkezett. Megkerülte a há­zat és megállt a konyhaajtó előtt. A két kocsi utasaival együtt összesen nyolcán voltak a há­zunkban. Csak hármat ismer­tem közülük, Gordon Goodyt, Charlie Wilsont és Bobby Welch-t. Charlie Wilson a repülőtéri akció után Goodyval együtt a 4 MPIUSMS 1964. szeptember 30., szerda vádlottak padjára került, de Brian őt is kihúzta a csává­ból. ö is járt már nálunk, de nem kedveltem, mert nem volt olyan jó modora,, mint Goodynák. Bobby Welch nem vett részt a rakodásban, hanem kisku­tyámmal játszott. Talán azért volt nekem rokonszenves, mert szerette a kutyámat. Ott volt még Buster Ed­wards is. Brian már mesélt róla. Most, amikor egy korty italt kért, visszaemlékeztem, hogy már találkoztam vele Bobby Welch klubjában. Ak­kor nem tűnt fel, mert na­gyon keveset beszélt, nem kapcsolódott be a társalgásba. Most szertartásosan megha­jolt, bemutatkozott és azt mondta, őszintén sajnálja, hogy megzavarták éjszakai nyugalmunkat. Még csak az hiányzott, hogy kezet csókoljon. Ketten nagyon az idegeimre mentek, mert mindig ott lá- batlankodtak, ahol nem _ kel­lett volna, és csak gátolták a többiek munkáját. Az egyikről megtudtam, hogy Jimmy Hus­sey a neve és foglalkozása fes­tő, a másik, Thomas Wisbey, fogadó irodát tartott valame­lyik londoni külvárosban. Szü­net nélkül vicceket mesélt mintha kedvünk lett volna vicceket hallgatni... Viszont volt köztük egy, aki olyan tartózkodóan viselke­dett hogy még a Scotland Yardnak sem tűnt volna fel. A többiek Jimmynek nevez­ték. A nyolcadik az volt, aki másodmagával értem jött, és amikor én társával elhajtot­tam, Brian mellett maradt. Útitársam nem jött 'vissza, a farmon maradt Goody megkért bogy ké­szítsek teát. A sok pénzeszsákon keresz­tül alig tudtam a konyhába jutni. Megszámláltam a zsá­kokat, pontosan ötvenegy volt. Londonban és környékén néhány millió ház van. Miért az én lakásomban kerestek menedéket a postarablók? Ha akkor, amikor először hallottam a poeUrablásrói, azt mondja valaki, hogy hamaro­san a házamban lesznek a rab­lók a zsákmány egy részével, egészen biztosan elküldöm az őrültek házába. Alig 48 órával a rablótámadás után a banda nyolc tagja a házamban eset­ié tt-botlott legalább ötven postazsák között — és most én álltam közel a megőrülés- hez. Amikor az asztalra tettem a nyolc csészét a teával, hirte­len ellenállhatatlanul nevetni kezdtem, A posta rablók meglepődve meredtek rám. — Megőrült? — szólt Bobby Welch. Goody a védelmemre kelt. — Gyereket vár, és ilyenkor a nők minden ok nélkül néha nagyon furcsán viselkednek. A nevetőgörcs ettől nem szűnt meg, csak még erősö­dött Brian a konyhába vezetett. Ott így szólt: — Túl nehéz éjszaka volt ez számodra. Menj föl a háló­szobádba és próbálj meg aludni. Nagyon szégyelltem magam hisztérikus kitörésem miatt, de képtelen voltam a nevetést elfojtani. — Hirtelen az jutott eszembe — mondtam a neve­tőgörcstől fulladozva —, mit szólna szegény apám, a han­noveri lelkész, ha élne és tud­ná, hogy... Brian vállon ragadott, ala­posan megrázott, a vízvezeték­hez vonszolj a csap alá nyom­ta a fejem és megeresztette a vizet. A hideg víz észre térített, de talán nemcsak a hideg víz, hanem az az érzésem is, hogy Brian visszanyerte régi eré- lyét és gyorsan a végére jár az ügynek. Azt vártam, hogy visszamegyünk a szobába, egy­kettőre kidobja a rablóbandát a házból. Nem így történt. Újra apátiába1 süllyedt, és szótlanul hallgatta Goody el­beszélését a rablótámadás le­folyásáról. Nem bírtam tovább. — Tulajdonképpen meddig akarnak itt maradni? — szakí­tottam félbe a kedélyes társal­gást. — Holnap értünk jönnek Londonból. Már üzentünk — válaszolta Goody. — Csak nem képzelik el, hogy egész kocsikaraván áll­hat a házunk előtt? Mit szól­nak majd a szomszédok? — Ne legyen rá gondja. Nem okozunk feltűnést. Segítségkérőn néztem Brian - ra, de úgy látszik, azt sem tudta, miről beszélünk. Rá nem számíthattam. Kinn- már derengett. A fali­óra négyet ütött. — Most mi a szándékuk? — kérdeztem. Goody ásított., — Azt hiszem legjobb, ha egy kicsit lepihenünk. Holnap nehéz nap vár ránk. — Ez nem szálloda — vála­szoltam kurtán. — Ma kivételesen szálloda lesz, asszonyom. Legyen egy kissé vendégszeretőbb, hiszen eddig nagyon vendégszerető­nek ismertem. Goody arra célzott, hogy egy alkalommal Pat Cooperral együtt nálunk töltött egy éj­szakát. — Csak két ágyunk van a vendégszobában. — Azonkívül egy kaucs a nappaliban, — egészítette ki Goody. — Ez nem elég nyolc ember­nek. — Majd csak elhelyezke­dünk valahogyan. Hárman összerakott székeken aludhat­nak. A garázsban egy nyug­ágyat is ' láttam ... Legyen nyugodt, hálószobájukat nem foglaljuk el... — Igazán szép maguktól — mondtam és felmentem a ven­dégszobába, hogy megvessem a két ágyat. Amikor visszajöttem, a ban­da tagjai nyugodtan kártyáz­tak, pókereztek. Goody rám mosolygott: — Csak még egy játszmát, akkor készen vágyunk. Az ágyakéit kártyázunk. Húsz percig tartott a játsz­ma. Wilson, Wisbev és Goody nyerték el a vendégszoba két ágyét azzal, hogy Goody köte­les a középen aludni, mert ő végzett a harmadik helyen. A gengszterek szieorúap megtartják a játékszabályokat. Bobby Welch a díványt nyerte el. Buster Edwardsé lett a nyugágy. Hussey, John és George kénytelenek vo'tak a székek­kel beérni. (Folytat juhi

Next

/
Thumbnails
Contents