Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

Az ablakdíszítésről... Elegáns, jerseytől készüli alkalmi ruha. Csinos, érdekes nyakmeg­oldású szövetruha — délután­ra. KOZMETIKA A mat A masszírozás bizonyos moz­dulatokból áll: simítás, dörzsö- lés, gyúrás, ütögetés, rázás (vib­rálás). Ezen alapul a kozmeti­kában is az aremasszázs. Az egyszerű, úgynevezett autó- masszázst bárki elvégezheti otthon, segítségével fokozható a bőr vérellátása, azonban nem pótolható a kozmetikusok által alkalmazott szakszerű masz- százs. Az arcmasszázist úgy végez­zük, hogy ujjaink hegyével a szív irányába haladva simoga- tásszerűen masszírozzuk az ar­TT Klári és Teri jó ba­rátnők. Teriék heten voltak testvérek, Klá­ri pedig egyedül la­kott szüleivel. A két jó barátnő mindig együtt ját­szott Ildi babával, együtt varrtak ruhát neki és mindketten nagyon szerették a szőke, kék szemű és gyönyörű babát, amit Klári születésnapjára kapott. Egyszer aztán, hogy hogy nem, Teri sze- leskedett, s egyszerre három lépcsőt akart átlépni, megcsúszott, s olyan szerencsétle­nül esett, hogy lábát törte. Ott feküdt nap­hosszat a mozgékony kislány, gipszbe ra­kott lábbal és a szo­bát nem hagyhatta el. Láza is volt, és a doktor bácsi felhős homlokkal vizsgálta. Klári várta, várta kis barátnőjét, míg aztán az egyik nap már nem győzte a vá­rakozást és becsen­getett hozzájuk. Ak­kor tudta meg a bal­esetei. Tériké lázrózsákkal az arcán feküdt ágyá­ban. Az első szava Il­di baba volt. Klárika másnap a babát is el­hozta látogatóba. A kis beteg felélénkült és boldogan tervez­gették, hogy milyen ruhát vesznek majd neki. Tériké ringatta a babát, addig-addig amíg ő is elszende- rült, édesen mosoly­gott és álmában szí­vére szorította a sző­ke, kék szemű alvó­babát. Klárika szépen ki­osont az ajtón. Este bizony nagyon hi­ányzott a babája és elhatározta, hogy másnap visszakéri ha törik, ha szakad, A kis beteg csilin­gelő Icacagása fogad­ta másnap. Ildi ba­bával játszott. Már ruhát is varrt neki és boldogan mutatta Klárinak. Klári néz­te, nézte, aztán meg­szólalt: — Tudod mit, ne­ked adom Ildi babát, csak néha engedd meg, hogy én is ját­szam vele egy kicsit. Tériké állapota napról napra javult. Klári pedig csodála­tos módon a baba nélkül is boldog volt. Egyik nap odaállt anyukája elé és azt mondta: — Anyuka, ne ha­ragudj, de valamit tettem megkérdezésed nélkül. A babámat Terinek adtam, tu­dod, az a kislány, akinek hét testvére van és a lábát törte a lépcsőn. Anyuka megsimo­gatta kislánya fejét: — Helyesen csele­kedtél, büszke vagyok rád, kislányom. Szabó Margit. MPUJSMG 7 1964. szepfc 20., vasárnap ALIG HISZEM, hogy van olyan ember, aki még ne fe­dezte volna fel az öröm rend­kívül fontos jelentőségét egyé­ni és társas életünkben. Ki ne érezte volna már, hogy az öröm életkedvünket megsok­szorozó erőforrás, vitamin, gyógyszeráldás? S ki ne döbbent volna rá, hogy az orömtelen élet szükségszerű­en hiányos, csonka, sivár élet, amelyből csak kimenekülni volna jó. S ha megnézzük, mi 02, ami az embereknek általá­ban örömöt tud szerezni, köny- ryen rájövünk, hogy a leg­főbb örömök forrása a másik fr.'ier. Mint ahogy a legfá- Í0 j sebeket sem az élettelen ♦áigyak, a külső körülmények okozzák, hanem ugyancsak az emlrerek. Ezért nagyon fontos az, hogjr céltudatosan ráne véljük magunkat az öröm szerzés művészetére, s gyer­mekeinkben is minél előbb é; minél következetesebben ki fejlesszük az örömszerzés szükségletét. Az öröm az egyik legépítőbl emberi érzelem. S gyakrat csupán tiszta lelkületre, me leg érzületre, és emberi szó lidaritásra van szükség ah hoz, hogy másoknak, egyesek nek, vagy akár közösségnek i jelentős örömet szerezzünk Sokszor egy egészen apró fi gyelmesség, egy barátságos szó teljesen elég hozzá. Olyko már annak puszta éreztetése hogy valaki megbízhat ben nünk, szükség esetén biztosar számíthat ránk, önmagában elé| örömforrás. Az örömszerzés művészete Munkahelyek díszítése • . . sssá&s cunkat Hogy a masszázs hatá­sosabb legyen, zsíros arcbőrre alkoholos oldatot, száraz arc­bőrre zsíros krémet alkalma­zunk. A zsíros arcbőr alkohol­lal való lemosásakor jó hatása van a gyúrásnak is. Ujjaink­kal a ráncokat széthúzva ki­nyomkodjuk a felgyülemlett faiggyút. A masszírozás iránya ebben az esetben, is a szív felé haladó. Száraz arcbőrnek az ütögetés tesz jót. Ezt úgy vé­gezzük, hogy kissé behajlított ujjakkal ütögetjük arcunkat A virágzók közül a nyári időszakhan a muskátli a lég- hálásabb, sajnos, télen nélkü­löznünk kell. íróasztalra, ebédlőasztalokra csak felfelé törő növényt he­lyezzünk, hogy a munkát, az étkezést ne gátolja. Virágállványokra vegyesen rakhatjuk a szétterülő és csün­gő növényeket, a mereven fel­felé növekvőkkel együtt. Falipolcokon és falra akaszt­ható kosarakban a csüngő nö­vényekkel érjük ed a legna­gyobb hatást. Ne feledkezzünk meg as ebédlőről sem. Néhány cserép aszparágus, pletyka, muskátli, falra akasztott kosárkában hangulatossá teszi étkezőhe- lyünket. Ugyanígy díszíthetjük a kultúrtermet is. Minden esetben élő növényt használ­junk erre a célra. Hiszen egy- egy cserép beszerzésével hosz- szú hónapokra, sőt évekre meg­oldottuk a díszítést. A folyo­sók, lépcsőházak, öltözők, elő­terek se maradjanak ki a vi­rággal való díszítésből. Művirágot sose használjunk! Néhány árnyékot adó fa és porfogó cserje mellett nagy szerepe van a gyepnek és a ki­ültetett virágnak. Itt elsősor­ban a színhatás jön számítás­ba, a hangulatos, tarfka színfol­tokra esik először tekintetünk. A nagy csoportban dolgozók részére gondoskodjunk kisebb pihenőkről, állítsunk le egy­SY padot, hogy a szabad idő­ben ott tölthessenek néhány percet. A rendezett, virágos, tiszta udvar és munkahely barátsá­gos környezetet nyűit, egyúttal a szép megbecsülésére késztet. ideig valóban díszül szolgál. A növény igényét egyeztes­sük össze mindig az adott kö­rülményekkel. Napot igénylőt tehát ne tartsunk északi fek­vésben, a hideget tűrőket ne kényszerítjük túlfűtött helyi­ségbe, stb. A szobánövények közül csak a legedzettebbek valók a munkahelyek díszíté­sére. Árnyékos helyre való a kukoricalevél, borostyán, téli­zöld, vízipáilmia, filodendnon, pletyka, a páfrányok, a virá­gukkal díszítők közül a fúk- szía. Napos helyiségekbe ajánla­tos a pozsgás növényeket, asz­parágusza jtákat, sárkányfát tenni. A mai emiber fejlett szépér­zéke révén az utóbbi években lényegesen megváltozott a munkahelyek környéke. Ritka ma már az a műhely, iroda, munkahely, ahol ne ta­lálnánk néhány virágot cse­répben, vagy vázában. Sokszor azonban igen siralmas állapot­ban vannak ezek a növények. Ápolásukhoz a jóakarat nem hiányzik, de nincs meg a hoz­záértés. Már rendszerint a nö­vények helytelen kiválasztásá­val hibát követnek el. Ne akar­junk mindenféle különleges növényt munkahelyünkön tar­tani. Elégedjünk meg néhány jól bevált fajtával, ami hosszú BARÁTSÁG A lakás berendezésekor kü­lönösen sok fejtörést okoz az eblak díszítése. Nem egyszerű *:olog összeegyeztetni a füg­göny kelméjét, színét és elren­dezését a szoba jellegével. Te­gyük fel, hogy a felsorolt kér­déseket megoldottuk, de akkor is gondot okoz, hogy mivel ta­karjuk el a kampókat, kariká­kat, drótokat vagy síneket, amelyek a függönyt tartják. Akinek semmi más nem jut eszébe, az akárcsak hajdan, függönytartót szerel fel a modem szobában. Ennél azon­ban sokkal alkalmasabb a desz­kapánt. Készülhet természetes színű fából, pácoltból, festett­ből, vagy sima, beráncolt szö­vettel bevonva, vagy valami­lyen hullámos vagy szögletes mintával. Arra kell törekedni, hogy az ablak díszítése és a függöny összhangban legyen a szoba berendezésével. Legegyszerűbben elkészíthető a. sima deszkapánt, mert volta­képpen csak fel kell szerelni. Ha hosszabb, mondjuk négy- méteres pántra van szüksé­günk, akkor ügyesen és látha­tatlanul össze kell toldani a deszkát. A deszkapánt festése nem okoz gondot. Kissé több fáradságot igényel a pácolás. Ha vékonyabb kelméből ké­szül a függöny, akkor a desz­kapántnak megfelelő széles­ségű anyagot összevarrunk, és belehúzzuk a deszkát, úgy­hogy az anyagot sűrűn össze­ráncoljuk. Ezért az anyagnak természetesen hosszabbnak keffl lennie, mint a deszkának. Deszka helyett esetleg erős kartont is használhatunk. Ha vastagabb az anyag, nem kell Nagytakarítás Minden nyár végén visszaté­rő gond: az őszi nagytakarítás. Emlékezzünk még hajdani fel­fordulásokra, amikor a család apraja-nagyja messzire mene­kült a lakásból, szódés létől ázott-csorgott minden, és a há­ziasszony előtte meg utána na­pokig azt panaszolta, hogy „nem érzi a derekát...” Mint sok minden más, ez is a múlté. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a takarítás, mosás, tisztogatás már nem je­lent semmi munkát, költséget Bizonyos azonban, hogy vegy­iparunk, meg a műanyag1'pai annyi mindent kitalált már hogy ha nem is játék, de fel­tétlenül sokkal egyszerűbb a: őszi takarítás. Vannak házi­asszonyok, akik ilyen időtáji azt kérdezik az üzletben: — Van-e valami újdonság — hiszen megszokták, hogy e háztartási boltban még na­gyobb könnyítést jelentő esz­közök sorakoznak a polcokon. Az idén csak a nagymosós hoz szolgált újítással a keres­kedelem. A „Flóra” áztatószer hozta forgalomba, amely i gyakorlatban jól bevált. A ruhát ma már nem kel kifőzni, azonban a mosószerei nem érik el azt, amit a főzé eredményezett: a szennyes ru ha fertőtlenítését. Az áztat vízbe csepegtetett „Szeptamin fertőtlenítőszer a beérkezet szakvélemények szerint ige hatásos. Aki mosáshoz mosó pasztát haszná), jól teszi, ha a összevarrni, hanem csak a pánt külső részét bevonni ve­le, bal felén pedig rajzszeggel vagy apró szegekkel odaerősí­teni. A legtöbb kelme a mo­sásban összemegy, ezért en­nek megfelelően hozzá kell adni a szabáskor. Ha lenge, vékony kelmével díszítjük a pántot, legjobb lerakni az anyagot, mint a szoknyán szo­kás. Ehhez kétszer olyan hosz- szú szövetcsík kell, mint a deszka. Ha egész vékony a kelme, háromszor olyan hosz- szúra is szabhatjuk. A hullá­mos vagy szögletes mintájú pántnak nincs deszkaalapja hanem olyan kelmével var bélelve, amelynek jó a tartá­sa. Ha nincs megfelelő anya­gunk, akkor a kész pántot jó minőségű sűrű keményítőbe mártjuk, és nedvesen vasal­juk. Ha magunk készítjük ezt a függönydíszt, mindenesetre nagyon ügyeljünk arra, hogy a sarkok és ívek pontosak le­gyenek. Jól tesszük, ha szabó­krétával és vonalzóval előre megrajzoljuk a varrásokat, és nem bízzuk magunkat szem­mértékünkre. Egyszínű vagy mintás füg­gönyhöz nagyon jól fest a sa­ját anyagából készült pánt. De más mintájú kelméből is mutatós. Hogy mégis megte­remtsük az összhargot, készít­sünk az oldalfüggönyre a pánt anyagából szalagot. Igen mu­tatós, ha az ablakpántot ké­szen kapható mintás szegély- lyel díszítjük. Sok lehetőség kínálkozik te­hát, csak ügyeljünk arra, hogy összhangban legyen a szoba berendezésével. — vegyi úton öblítővízbe „Optimált” tesz mert ez a ruhát fehéríti, színei holmik esetében pedig a színi . megerősíti. A nagytakarítás egyik fonto: része a padló karbantartása. ? ■ „Vilupál” parkett-lakk és a: ■ „Alfa” folyékony viasz alkal­mazása igen bevált a gyakor latban. Az előbbi esetben nerr i kell többé a padlót kefélni, fé : nyesíteni, elég ruhával féltőiül- , ni. A falfestéshez „M Fix”-e . ajánlanak. Ez mosható falfes • tók, vízzel hígítva 10 négyzet • méterre elegendő. A hajópad , lót padlózománccal ajánlató.- felkenni, ily módon feltétlenü 5 jobban és könnyebben tisztái • tartható, mint a fehérre sikál t padozat, bár ez ízlés dolga Van, aki változatlanul erre es- küszik, és nem bánja, ha töbl i munkája van vele. örvendetes hír: a vegyi gyá- rak komoly kísérleteket foüy tatnak a bevált mosószerek tö- kéletesítés© érdekében. Várha- tó hogy a jövő tavasszal ezen ; t téren további erediményekrő s számolhatunk be. Tanácsún' az, hogy a felsorolt és kaphat 1 vegyi anyagok használatár < nézve kérjünk pontos útbaiga s zítást. Nemcsak a tiszlítósze- rek összetétele változott met ó használatukban is más szabá ” lyok érvényesek, mint a régiek ;t nél. Márpedig csak úgy válna n igazi segítőtársainkká, ha a i- előírásoknak megfelelően alkai z mázzuk őket Az örömszerzés ábécéje a másik ember szükségleteinek, vágyainak, álmainak a felis­merése. Sokszor ez i nehe­zebb a mély gyökeret vert szükségletek felismerése, nem pedig kielégítésük. Erre vi­szont csak azok képesek, aki­ket érdekelnek az emberek, akik nem süllyednek ablakta­lan önzésükbe, hanem észreve­szik, hogy más hozzájuk ha­sonló emberek is vannak, akik az övéikhez hasonló problé­mákkal birkóznak, s nagyjá­ból ugyanúgy reagálnak a töb­bi emberek viselkedésére, mint ők maguk. Az ilyenek vi­szont el képesek találni, hogy egy-egy apró figyelmességgel, egyetlen barátságos, bíztató, vagy elismerő szóval mikor és hogyan ajándékozhatnak meg valakit örömmel, hogyan tehe­tik őket boldoggá. AZ ÖRÖMSZERZÉS éppen úgy, mint a jóság, az igazsá­gosság önmagában hordja ju­talmát. A hála és a viszonzás reményében tenni jót, szerezni örömöt, már nem is igazi, tiszta öröm, s akár uzsorástól is kitelik. Bölcs tapasztalatok­kal rendelkező öregek is meg­győzően állítják, hogy az örömszerzés, a jóság sohasem vész kárba. Csodálatos, rejtett csatornákon még akkor is visszatér az emberhez, amikor egyáltalán nem számít rá. A gyermeket sokan ereden­dően önzőnek tartják, s azt hi­szik, csak a saját haszna ér­dekli. E felfogás ellen határo­zottan szembe kell szállnunk. Tudnunk kell, hogy a maga- sabbrendű érzelmeket, mint Sportoló — Én sem jártam sportkör­re, mégis becsületes asszony lett belőlem __— így füstöl­gő it a múltkor egy középisko­lai szülői értekezleten az egyik lány édesanyja. És hozzátette: — sportolás ürügyén ki tudja hol jár a gyerek. Vizsgáljuk meg, jogos-e az Ilyen „kifakadás”. Természetes, hogy a tanuló­nak elsősorban, kötelességei vannak. Ha a sportkör miatt elmulasztia a másnapi led« elkészítését, vagy ezen a cí­men megtagadja, hogy segít­sen a háztartási munkában vagy szülei más munkájában altkor bizony a szülő kifogásé a sportkör ellen jogos. Becsü­letes emberré az nőhet, aki ide jével megtanul helyesen gaz­dálkodni. És legalább ilyer lényeges, hogy a gyermel megtanulja, mi a munka. A kényeztetés, az úrhatnámságra nevelés káros. Segítsen otthor a háztartásban, a ház körül munkában a közép:skolás fii és lány is. De a neveléséhez fejlődéséhez a sportra is szük­ség van. A statisztikák bizonyság: szerint egészséges dolog a spor tolás, komoly orvosi tanulmá­nyokat írtak arról, hány centi­i amilyen például az intellektu- , ális és az esztétikai öröm, a • táradalmi közösségekben, a ■ tapasztalt példák és élmények t segítségével tanulja meg az 1 ember. Ugyanígy vagyunk a- társadalmi, az erkölcsi érzel­- mekkel is. Ahhoz, hogy gyer- i mekeinkben, iskolai tanuló­- inkban idejében kifejlődjék a • tiszta öröm megbecsülése és az • örömszerzés szükséglete, már : a korai gyermekkortól alkal­■ mat kell adnunk ezeknek a po­• zitív, felemelő érzelmeknek az " átélésére, s akkor azok ki is , fejlődnek bennük. ' NEM IS OLYAN NEHÉZ ezt elérnünk, mint első pilla- ’ natra látszik. Egyszerű közös , programok, játékok, érdeklő- ’ dés az őket belülről érdeklő, ’ erősen foglalkoztató dolgok, tevékenységek, kérdések iránt, vagy igen sokszor a puszta ta- 1 núság: hogy észrevesszük, lát­juk, figyeljük és értékeljük teljesítményeiket — már ki- ? elégíti és nagy örömmel tölti 1 el őket. S az ilyen örömszerző módszerek fokozatosan, szinte L vérükké válnak, s majd ők is ] érdeklődni fognak más embe- ' rek ügyei iránt, segítői, táma- ‘ szai lesznek más embereknek, í s ha később arra kerül sor, , hogy kisebb-nagyobb közössé- ’ gek egymásra utalt tagjaiként dolgozzanak a társadalom alapsejtjeiben, a családban, is- ' kólái osztályban, munkabri- ' gádban; sokkal kevesebb baj " lesz velük, mint azokkal, akik­nek gyermekkorukban nem 1 volt elég alkalmuk örülni és t örömet szerezni. H. I. iskolások- méterrel magasabbak, mennyi­ig vei egészségesebbek, munkabí­- róbbak a mai fiatalok, mint a- régiek. Tehát éppen az ő ér- c dekükben nem szabad megta- : gadni tőlük azt, amit az isko- j la is fontosnak tart, — hogy részt vegyenek az úttörőcsa­2 pat. vagy a KISZ-s porikör ed­zésein. sz. i

Next

/
Thumbnails
Contents