Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-19 / 220. szám
Ha egy család nehéz fel11 adatok előtt áll, az apa sszehívja a család tagjait és /elük közösen beszéli meg a ennivalókat. így határozzák neg azt is, ki mit tegyen, miyen munkája lesz ebben vagy tbban az időszakban. A közös land, a közös tervezés, min- Venki vállvetett munkája lazhat csak sikert, eredményt. így van ez valahogy a termelőszövetkezetek életében is, .egaiábbis azokon a helyeken, ahol a vezetők komolyan akarnak az egész tagság erejére, iparikodására támaszkodni. A megye termelőszövetkezeteiben időben, — a meghatározott tervek szerint — fejeződött be a cséplés. A munka dandárja azonban csak most következik, amikor — ahogyan népünk mondani szokta — ha száz kezünk volna, is kevés lenne. Néhány szám a legfontosabbak közül: be kell takarítani 62 és fél ezer hold kukoricát, kilencezer hold burgonyát, ennél is több cukorrépát,. 11 ezer hold vegyes zöldséget és ugyancsak ezekben a hetekben kell leszüretelni 25 ezer hold szőlőt. Ez azonban még csak a munka egyik része, hiszen a betakarítás mellett ott vannak az őszi vetések. Nem téved, aki azt állítja, hogy az elkövetkezendő néhány hét alatt dől el jövő évi kenyerünk sorsa. Megtanultuk ugyanis, saját tapasztalatainkból, hogy nem lehet mindent az időjárásra kenni. A példák százával igazolható, hogy ott, ahol időben, jó minőségben szántottak, vetettek, pihentették vetés előtt a talajt és kellő időben került a földbe a mag, magasabbak voltak a termésátlagok, még a fnos'toha időjárás esetén is. Az sem titok, hogy olyan kedvezőtlen Időjárás mellett, mint amilyen évek óta felénk jár — különösen a gabonafélékre — a régi kisparcellás módszereikkel, lófogatos ekékkel szántva alig érhettük volna el a jelenlegi termésátlagok felét. Október végére a földbe w kell tenni közel 70 ezer hold kenyérgabonát, tízezer hold őszi árpát — okulva a több éves tapasztalatokon, növelni ikell az őszi árpa vetés- területét — ezenkívül el kell vetni 3000 hold őszi takarmány- keveréket A nyári és őszi mélyszántás terve 147 ezer hold és ha a szántások üteme gyorsult is, a csapadékos időjárás után a munka is könnyebb, mégis akad ezen a téren még Javítanivaló. A megyében kétszáznál több traktor szánt két műszakban, de több gazdaságban még rendkívül alacsony a gépkihasználás', sok az állás ,a tétlenül töltött idő, Akik értenek valamit a mezőgazdasághoz, tudják, hogy itt is rendkívüli jelentősége van a szervezettségnek. A mezőgazdaságban ugyanis, mint a fogaskerekek, egymáshoz kapcsolódnak a dolgok. Vegyünk egy példát: Az őszi kalászosok 35 százaléka az idén kukorica ejnvetemény után kerül a földibe. Mit jelent ez? Azt, hogy amíg a kukoricát le nem törik, a szárat le nem takarítják a földről és fel nem szántják a talajt, nem kerülhet sor a vetésre sem. A ku- kqricatörők munkája tehát — ha látszólag semmi közük 6tncs a vetéshez — mégis a legnagyobb mértékig kihat az őszi gabonafélék vetéséje. Nyilvánvaló tehát, hogy terv- szerűség, precíz szervezettség nélkül csak kapkodás, zűrzavar lenne úrrá a gazda .ágokban, nem haladna a munka.. Van azonban egy másik, nagy figyelmet érdemlő kérdés is- Ez pedig a szövetkezeti tagok százaival való szoros együttműködés, a tagsággal való belső kapcsolat, Miről lg van tulajdonképpen szó? A napokban az egyik termelőszövetkezetben öt megkérdezett tsz- tag közül senki- sem tudta megmondani, hogy náluk mennyi búzát, árpát vetnek az idén. A vetőgépkezelőnek, akivel munkája közben beszéltem. fogaim« sem volt arról, hogy ha végeznek ezen a táblán, hová megy innen a vető- gép. MEGZAVART PÁLINKAFŐZÉS ** Ez nem kisüsti! Csak egy kicsit erős lett a szilvalekvá- runk! (Szegő Gizi rajza) Petőfi-ereklyék Dienes András évekig együtt dolgozott Imre Lajossal, a túr kévéi gimnázium igazgatójával, Petőfi eddig ismeretlen életrajzi adalékainak, családi körülményeinek felkutatásén. Petőfi életrajzának első kötetét Dienes András készítette el. Halála után Imre Lajos látott hozzá a Petőfi-monográfia második kötetének a megírásához. Most befejezett munkájában az 1846—47-es évek anyagát tárja fel az eddigieknél nagyobb részletességgel. Egyebek között Kisújszálláson eddig ismeretlen ereklyéket és újabb adatokat tárt fel a Pctőfi- esalád történetéhe-.. A költő eresének kései örököse, özvegy Csizmadia Lászlón é birtokában megtalálta Petőfi István házi berendezésének néhány darabját és fényképalbumát. A költő szülői házából származik egy aranyozott farámába foglalt falitükör, néhány edény, egv falióra. Imre Lajos folytatja kutatómunkáját, mindenekelőtt a költő környezetét kívánja felkutatni teljes alapossággal. „Gépesített“ lelkiismeret Második hete áll az egri nagytemplom falánál egy szállítószalag. Nem, legjobb tudomásom szerint nem tatarozzák a templomot, nem építenek hozzá mellékhajót, sem le nem bontják. Miért áll ott az a gép? Bizonyára több embernek feltűnt, de aligha tudtak feleletet adni a kérdésre. Én is ezen tűnődtem, miközben a Rossztemplom felé haladtam, a Trinitá- rius utcában. Itt ért a második meglepetés. Nagy építkezéshez kezdtek, az új beruházási iroda alapjait ássák — ásóval, csákánnyal. Izzadnak, görnyednek az emberek, de nehezen haladnak. Nincs gép, amivel könnyíthetnék a munkát? Nincs — válaszolták a tanácsi építőipari vállalatnál. De száz méterrel távolabb árván, elhagyottan álldogál egy gép. Igaz, a szállítószalaggal nem lehet alapot ásni, legfeljebb a kiemelt földet továbbíthatnák azzal. Vagy azt sem. mert a szállítószalag más vállalaté, vagy talán a Járási Lakásépítő Ktsz tulajdona. Mindezt többszöri telefonérdeklődéssel sem lehetett kideríteni. Senki sem vallotta magáénak az elhagyott gépet. A Trinitárius utcában gép- hiányra panaszkodnak, a szomszédban meg hétszámra kihasználatlanul áll a gép. Megyénk állami építőiparában a kézzel végzett földmunka aránya valamelyest csökkent, de még mindig kétharmada az összes földmunkának. Ki tagadná, hogy az építőipar legfontosabb munkagépe a daru. De a mozgó- . kony autódaruk kihasználása csak 21,5, az összes daruké nedig mindössze 15,6 százalékos. Az utóbbi egy-két évben államunk milliókat költött az építőipar gépesítésére. Van is gép, mint az említett példa igazolja: „fölösleg” is akad. De nem ott és nem az a gép található, amire éppen szükség lenne. Ügy látszik, a lelkiismeretes törődés és a szervezés „gépesítése” még hiányos. F. L. Sok, vagy kevés a villanyszámla? községekben pedig egy forintot számláznak kWó-ként. Vagyis, ha a minimális határt túlléptük, kedvezményesen, olcsóbban kapjuk az áramot. A villanyvasaló és a tv Hányszor előfordul — különösen falun —, hogy szidják a fiatal menyecskét, vagy leányt, mert „villannyal" vasal. Megesik, hogy szidjuk a tévé műsorét, de azért nézzük- Csak hónap végén, amikor sokalljuk a villanyszámlát, akkor fogad- kozünk, hogy többet nem kapcsoljuk be „az átkozott masinát”. (Ezt a fenyegetőzést nem kell komolyan venni.) De nézzük meg, hogy mibe kerül havonta a villanyvasaló és a tévé. Kilenc óránál nemigen vasal többet havonta senki. Ennek költsége összesen 5,40 forint, ha a tömböt meghaladta a fogyasztás- De nem sokkal több a tévé villanyköltsége sem. A kisképemyős televízió, amelyet egy hónapban 60 óra hosszat kapcsolnak be, 9,60 forint értékű áramot fogyaszt, az egyforintos tömb feletti kWó-kénti egységáron számolva. Persze, ha a fogyasztás kevés, akkor a magasabb egységárat számlázzák. (Községekben egy forint helyett 2,30-at.) Megjegyezzük, hogy a társbérlő tömbfogyasz- tésát külön állapítják meg, ha albérlő van, akkor a tömböt 30 százalékkal emelik és a bányászlakótelepeken másként számláznak. Egy napszám ma 10— 15 perc Sok, vagy kevés ma a villanyszámla? Tanulságos, ha a felszabadulás előttihez hasonlítjuk. Akkor egy kilowattóra áramért 50 fillér és egy pengő 20 fillér között fizettek megyénkben. De hiszen ennyi volt akkoriban egy napszám! Igen, a felszabadulás előtt valóban drága volt a villany. Ma egy munkás 10—15 perc alatt keresi meg az egy kWó árát. Lehetne-e még olcsóbb a villany? Igen, lehetne. De ehhez a villamos energia termelési költségét kellene csökkenteni. Vagy növelni kell a családonkénti felhasználás mennyiségét, mert akkor lényegesen kevesebb lesz az energiaveszteség hányada, nagymértékben csökken a fogyasztott egységre eső felújítási, korszerűsítési és egyéb rezsiköltség, A statisztika adatai bizonyítják, hogy nálunk ma még kévés az egy főre eső villamos* energia-fogyasztás. Főleg községekben „takarékoskodnak"; így megfosztják önmagukat a tömbkedvezménytől: 2,30-at fizetnek kilowattóránként a kedvezményes egy forint helyett. Lakatos Zoltán Most pedig verset fogok írni az őszről, mert mindjárt itt van az ősz, vagy talán már meg is érkezett, csak nekem nem szóltak és — mert az őszről verseket szoktak írni, de ez a vers szebb lesz, mert most egy pillanatra egyedül vagyak, s az ember ilyen pillanatokba,n szokott verseket írni, szép, dallamos verseket a költöző madarakról, meg a turbtkoló vadgalambról, mert azok ősszel is szoktak iurbskolni, ide hallatszik c szomszéd udvarból, ahol a vadgalambon kívül még egy gyerek is bőg, szép hangosan bőg, biztosan verik, mert néha nagyot visít és csattan is valami, valószínűleg pofon, amilyeneket Jucika is szokott adni, ha nem akkor csókolom meg, amikor 6 akarja. .. pedig szép kislány, szebb mint én voltam valamikor fiatal koromban, és egyszer azt mondta, lehet, hogy szeret.,. és én elhittem neki. és írtam hozzá egy verset, ami így szólt: Mint pitypalaty, ha kikelet,.., több nem jut az eszembe, de nagyon szép vers, csak ne bőgne az a gyerek olyan hangosan a szomszédban, azonkívül még sok szép verset írtam, de ez, az őszről még szebb lesz, érzem már az első sort is, csak nem tudom, milyen betűvel kezdjem ,,, talán fö-rel, V9űV cö-vel. és fogok beleírni szocialista- realizmust is, mert olvastam. hogy olyant sokat költ beleírni, az Élet és Tudományban olvastam, s most már igazán megfojthatnák azt a gyereket, úgy turbó ,.. illetve ,,, szóval Jucikát is bele kell írni, ahogyan jön az ősz hintájával, mely elé négy sárga falevél van befogva, és megfojtom azt a gyerekei, ha nem hallgat el mindjárt, de úgy nézem, már kettő is ordít, azonkívül egy autó Is zúg az ablakom alatt, nem tudom, melyik a hangosabb, a kölyök, vagy az autó, azt hiszem, a kipufogóval van a baj, vagy nem szelei a dűzni, mindenesetre megfojtom az autót is ... tehát verset kellene írni az őszről valahogy így: Zsongó-bongó napraforgó, eljött, eljött hát az ősz... ez két sor lenne, de nem hiszem, hogy van értelme... ni- csak, rímel, s a gyerekek bőgnek, mindenesetre megmondom Jucikénak, hogy nekem nem kell gyerek, különben sem szeretem már annyira, nem is írok hozzá verset, meg az őszhöz sem, az autó meg zúg, sót zakatol, hüppög és nyerít, és egyébként a versírás egy nagy hülyeség, inkább megölöm azt a gyereket, és elmegyek autószerelőnek, és megcsinálom azt a nyomorult autót, legalább nem zúg, és csend lesz, és akkor nyugodtan írhatok versei az őszhöz, meg Jucikéhoz, — kálói — Eredmények és hiányosságok Selypen cA. kiütő pimasza Persze hogy sok — válaszolják rögtön a háziasszonyok. És sokkal ingerültebb lenne a felelet, ha a pénzbeszedő tenné fel a kérdést. De akad-e olyan fogyasztó, férj, vagy feleség, aki ellenőrizni tudná a számla helyességét? Vagy ismerik-e a kedvezményeket, amelyek falun és városon megilletik a háztartásokat? Eláruljuk a „műhelytitkokat". Tömbön alul és felül Mi az a „tömbfogyasztás”? — tűnődtek már bizonyára sokan, amikor a villanyszámla bal alsó sarkába nyomtatott szöveget olvasták. A tömb kilowattórában (i'övídítve: kWó) meghatározott energ i a fogy as ztás t jelent. A tömb és az áram egységára évszakonként változik és más a községeikben, illetve a három városban. Például március, április, szeptember és október hónapokban háztartásonként (viilanyóréRkónt) városokban IB kWó, községekben 15 kWó a tömb, Nyáron alacsonyabb, télen magasabb. Ha a megállapított tömbnél kevesebb az áramfogyasztás, akkor megyénk három városában 1,80-at, a községekben 2,30 forintot számláznak kilowattóránként. Most tessék figyelni, mert ezt a legtöbben fordítva tudják. De az igazság az, ha a megállapított tömbnél a fogyasztás több, akkor a tömbön felüli áramért városokban 0,80, (Bányád István tudósító): A Selypi Cementművekben az idén fokozott gondot fordítanak a szocialista brigádokra. A gazdasági vezetők feladata. hogy értékeljék a versenymozgalom eredményeit, de részt kér abból a párt- és a szakszervezet is. És a munkások is igényt »tartanak arra, hogy idejében, világosan és tárgyilagosan mondják meg: mit tettek jól, hol kell még javítani a munkát? A hét szocialista brigád közül melyik most a legjobb? Szücg János Kossuth-brigádja túlteljesítette termelési vállalásait. Az első fél évben nagy gondot okozott a fűtőolaj-felhasználás, de augusztusban az 8. 54-es kltnkerégetéanél sikerült a megtakarítás. A brigádnaplóit pontosan vezetik, az eredményeket és a felbukkanó hibákat nyomban megbeszélik, Egységes, jó a kis csoport hangulata, ezért most a Kos- suth-brigádot tartják elsőnek. Illés András Április 4 nyersőrlő brigádja mivel marad ie a munkában? A termeléssel náluk sincs baj, de a villamos energia túllépésével kevesebb bajuk lett volna, ha a brigád gyakrabban tartana megbeszéléseket. Közös elhatározással hamarább segíthetnének S gondokon. Oláh Lőrinc Béke-brigádia is jól dolgozik. De nem mindis lehet ezt bizonyítani, mert hiányosan vezetik a brigádnaplót. Pedig a műszaki trods átépítésénél olyan dereka« munkát végeztek, hogy annak feljegyzése igazán nem tűnt volna dicsekvésnek, A Selypi Cementművekben e tavalyihoz képest csökkent s szocialista brigádok száma, de nem kisebbek a feladatok, sőt az eredmények sem. Az értékelő tanácskozás azt is megállapította; a munkát fokozni kell, hogy elérjék a szociálist* brigád címet, A követelményekből nem engedhetnek, ezzel mindenki egyetért. Kitől várhatnak segítséget e brigádok? A patronálóktól. A műszaki vezetők jobb szervezéssel, megfontolt tanácsokkal elősegíthetik a dolgozók kezdeményezéseit és javaslataikkal nagymértékben segíthetik a brigádok jobb munkáját. MPSJSSG 3 1964. szeptember 19., szombat Szerencsére, a legtöbb helyen nem ez a helyzet. A hevesi. a füzesabonyi, a hatvani járásokban, de másütt is, vetés előtt összehívták a tagságot, a brigád- és munkacsapat- gyűiéseket, és a szövetkezet gazdái közösen beszélték meg az őszi betakarítási, vetési terveket, a vezetőség előterjesztése alapján. A legtöbb helyen népes n tanácskozáson vitatták meg a legfőbb tennivalókat meghallgatták, sőt fel is, használják a gazdák korábbi tapasztalatait, tanácsait, értékes javaslataikat. Makiáron ez egyik szövetkezetben nem egy újítás, ötletes eljárás van, amelyet a szövetkezeti tagok javaslatára felhasználnak, alkalmaznak. De vajon azokon a helyeken, ahol a vezetőség elefántcsont toronyba zárt bölcseik módjára maga akarja megoldani a problémákat, haladhat-e rendjén a munka? Milyen eredmények várhatók ott, ahol a tagságnak fogalma sincs arról, miért kell iparkodni a répaszedéssel, mennyi felárat kap a szövetkezet altkor, ha gyorsain gyárba kerül a cukorrépa, mennyit veszítenek, ha késlekednek. A legjobb Isz-elnök, a legmagasabban kvalifikált mezőgazdász, sőt még a legösszeforrottabb vezetőség sem vállalkozhat arra, hogy magul«, pusztán a gépek segítségével oldják meg a feladatokat. Mi hát az az erő, amely biztosítaná képes az őszi „csúcs- forgalom” zavartalan lebonyolítását a mezőgazdaságban? A jó vezetés, a gondos szervezés, a határozott irányítás? Kétségtelen, ezekre feltétlenül szükség van, de legfontosabb mégis a tagsággal való szóértés, az, hogy a tagok százai, ezrei pontosan tudják mi a feladat, mit miért és hogyan kell csinálni, miből mennyi a haszon, vagy veszteség származik. I3 ármennyire is előreju" f tottunk a gépesítésben, — jórészt megoldottnak tekinthetjük a gabonaaratás gépesítését, napról napra növekszik a traktorosik száma is, — mégsem mondhaljuk, hogy ellátottak vagyunk gépekkel, munkaeszközökkel. Igaz 1312 erőgép van már a megyében, de mindössze 30 réya'riemelő, 23 burgooyaszcdőgép dolgozik az emberek helyett. Van 110 silókom bújnunk — azok közül se mind kifogástalan konstrukció — 90 szervestrágyaszóró és 142 tehergépkocsi, hogy a fontosabbak közül csak néhányat említsünk. Azt is' tudja mindenki, hogy egy szörnyű elmaradást pótol népünk, államunk néhány év alatt, a mezőgazdaságban is. Mégis számolni kell e tényekkel és ha a vetésben, szántásban nem is, de a betakarításban még mindig emberi erővel, kézi energiával kell pótolni a gépek munkáját. Kellenek tehát a szorgalmas munkáskezek, a családtagok segítsége is. A sokrétű munkát felmérve megyei és járási vezetőink kiszámították, hogy a mezőgazdaság a maximális erőkifejtés és a helyes szervezés mellett képes lesz időben megoldaná az elkövetkezendő hetek, hónapok feladatait, Ehhez azonban az kell, hogy csak a vezetők, de a tagok százai, ezrei is lássák e feladatokat, kérjenek részt a tervezésből, elgondolásaikkal, javaslataikkal segítsék a vezetés munkáját. A z eredmény és a siker ^ csak a közös erőfeszítésiben és összefogásban van. Az emberekkel való őszinte beszélgetés, a velük töltött idő, amelyen a közös feladatokról esik szó, gazdagon meghozza a gyümölcsét kinn a földeken, a mindennapok kemény harcaiban. Szalay István, Közös erővel, közös akarattal
