Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

Mi az igazság a „szemátültetés” körül ?

irtat dr. Varga Béla ssemésx föorvon

hogy sikerülne ezen az elsötétült ablakon újból bebocsátani a külvilágból érkező fénysugarakat. Milyen jó volna kicserélni ezt az ablaküveget. Meg lehet ezt tenni? Igen! Ha a fentebb említett fényképezőgépbe egy hozzá alkalmas, új tiszta lencsét csavarozunk be az elhomályosított: helyébe, a használhatatlan gép újból tökéletesen működik, jó fényképeket készíthetünk vele. Az orvostudomány is kidolgozta az éhhez hasonló módszert már elég régen. Az operáló szemorvos megoldhatja a feladatot eredményes műtéttel. Ez a műtét a szaruhártya-át- ültetés, amit keratoplastica- nak vagy transplantatio cornea e-nek neveznek. Az egész emberi szaruhártyát, vagy annak csak egy részét — (ameny- nyi a fény bebocsátásához szükséges) — valóban ki lehet cserélni. Válóban lehet ablakot beültetni ezzel a műtéttel. A beteg látását vissza lehet adni, sőt ezt a látást tartósan, hosszú időre, akár az élet végéig is biztosítani lehet A szaruhártya-átültetés műtété már az egész világon elterjedt eljárás. (Hazánkban Imre József professzor 1384— 1945) már az 1910-es években sikeresen végezte a műtétet*.

lés) sürgősen el kellett mű- íétileg távoli, tani. Így a műtétet nem lehetett akármikor elvégezni.

Gyakran sokáig kellett várnia a szemorvosnak is, a betegnek is. egy olyan „alkalmas pillanatra”, amikor a megfelelő anyag rendelkezésre állt. vagyis amikor éppen volt

olyan el távoli tandó alkalmas szem valamely klinikán, vagy kórházban, amelynek szaruhártyáját fel lehetett használni a műtéthez.

Vlagyimir Petnovics Filatov (1875—1953) szovjet szemorvosnak volt abban a legnagyobb érdeme, hogy a szaruhártya-át- ültetős műtété az így esetlegesen és ritkán végezhető műtétből a rendszeresen és eredményesen alkalmazható eljárások sorába lépett elő. Filatov a (ma már róla elnevezett) szemészeti kutatóintézet vezetője volt, Odesszában. Filatov munkássága segítette a műtét elterjedését A sikerekben részük van az utóbbi évtizedekben felfedezett új gyógyszereknek is. Ezek (pL az antibiotikumok) a fertőzés veszélyét a minimumra csökkentették, vagy (pL a Cortison) a jobb gyógyulást elősegítették. Számos szemorvos vett részt az egész világon az eredmények tökéletesítésében, mégis Filatov volt az első, aki nagy anyagon, sok műtéttel kimutatta, hogy az elhalt ember szeméből vett szaruhártya-da- rabka plusz 2 Celsius fokon tárolva akár 6—7 nap múlva is eredményesen félhasználható átültetésre. így a szükséges anyag bőséges mennyiségben rendelkezésre állhat az arra rászoruló betegeknek. Ezzel a műtét bármikor elvégezhetővé vált (Újabban egyes kutatók bizonyos állatokból származó szaruhártya-darabkákat, sőt műanyagdarabkákat is próbálnak beültetni a szaruhártyába. Ezek a műtétek azonban még csak a „kísérletezés stádiumában” vannak.)

A sikeresen beültetett és begyógyult emberi szaruhártya, amelyen át a beteg már lát esetleg idővel újból elhomályosodhat Ez akkor is magtörténhetik egyes esetekben, ha semmi műtéti szövődmény sem lépett fel, főleg azért, mert a szervezet „nem mindig tűri el” a számára idegen anyagot. Ennek ismert és ismeretlen biológiai okai van4. ÁBRA:

Naima nevű egyiptomi kislány szemének képe. A szaruhártyában észrevehető a beültetett korong határa.

nak. (A tudományos kutatások ezen a téren is szépen haladnak előre.) A szem ilyenkor újból elvesztheti látását, bár ez csak az esetek kisebb százalékában fordul elő. Ilyenkor a műtétet egy idő múlva meg lehet ismételni és az újabb műtét rendszerint eredményt hoz. A tartósan átlátszó begyógyulás arra alkalmas esetekben az összes műtétek 80 százalékában várható.

A műtét tu- lajdonképpen abból áll, hogy a beteg szem szaruhártyájából egy részt alkalmas eszközökkel eltá- tó.- ^

volítanak és *•

helyébe ugyan- Sikeres sza

akkora ven- szerzőtől. (A1 dégdarabkát német nyelvű ültetnek be.

A műtétnek több formája van, aszerint, hogy az egész szaruhártyát, vagy annak csak egy részét „cserélik ki” (előbbi a totális, utóbbi a partialis kera- toplastica), teljes vastagságban, vagy csak felületes rétegben, lemezesen ültetik át (előbbi a perforáló, utóbbi a Lamellaris műtét (2. ábra). Rendszerint kör alakú ko- romgocslkát ültetnek át a beteg szem szaruhártyájába, de lehet a beültetéses „ablak” szögletes is.

Sikeres beültetés esetén, alig észrevehető finom hegvonal jelzi a beültetett darabka (korongocska) határát a gyógyult szem szaruhártyájában, (3. ábra.) Ha az átültetett korong tiszta, átlátszó marad, akár teljes, 100 százalékos látásélességet is nyerhet a beteg. Ez nem is ritka eset! De nemcsak látás megjavítása céljából végeznek ilyen műtéteket. Előfordul, hogy a betegnek egyik szeme jól lát, a másikon viszont már nem javítható a látás, mégis megpróbálják, mert a torzítóan csúnya, feltűnő színű szaruhártyát kozmetikai okból is érdemes operálni. Újabban végeznek átültetést a szaruhártya heveny betegségeinek gyógyítására is.

Ha az egész szemet nem is lehet átültetni, maga a szaru- hártya-átültetés mégis nagy vívmánya az emberi tudásnak, az orvostudománynak jelentős eredménye. Sok másfajta, már ismeretesebb látásjavító műtét mellett (hályog, sérülések, lencseficamok műtété, stb.) ezzel is sokat segíthet az embertársain a szemorvos.

Egyik képes hetilapunk legutóbb „Csodálatos műtétek” cím alatt — többek között — egy képet közöl az alábbi mar gyarázattal: „Sikeres szemátültetéseik ... Dr. Sabry Kamel egyiptomi szemorvos visz.

1 ÁBRÁI

X marahártya-átültetés lehetséges formálnak vázlatos njta, L Az egész szaruhártyára kiterjedő, áthatoló (totalis perforáló), 2. részleges áthatoló (partialis perforáló), 3. teljes ferneres (totalis lamellaris), 4. részleges lemezes (partialis lamelláiig) szaru hártyarátültetés, Asatírozatlaa rész a beültetett

Hogyan keletkezett a naprendszer?

%

Tejút-rendszerünkben — amely immár legalább tíz-ti- zenkétmilliárd éves múltra tekinthet vissza — szüntelenül képződnek a csillagok, sőt emellett ugyancsak folyamatosan végbemegy egy másik folyamat is, nevezetesen a köny- nyebb elemek átalakulása nehezebbekké,

Öt milliárd évvel ezelőtt...

így például a közönséges csillagok méhében, ahol is a hőmérséklet több millió fokos, a hidrogén szüntelenül héliummá alakul át, majd pedig nehezebb elemekké. Ám a legnehezebb és a radioaktív elemek csupán több milliárdos hőfokon, és rendkívül nagy nyomás mellett keletkeznek (még akkor is, ha ez a rendkívüli nyomás csak rövid ideig lép fel.) A tejútrendszerben ilyesmi csak navacsillagrobbanások útján jön létre. Ilyenkor a csillag anyagának egy részét a nyomáshullám szerteszórja, s ilymódon a környező térséget p robbanáskor keletkezett ne- hézelemekkel dúsítja.

A pc* -'Hág robbanáskor minden jel szerint az urán3. ÁBRA:

A beültetett

begyógyult k»rongocska változatos képe elölről nézve. 1. A szaruhártya széle. 2. A beültetett korongocska széle. 3. A pupilla („szembogár”) széle. A sikeres beültetés után alig észrevehető vékony hegvonal jelzi az új korong (2) határát a beteg szaruhártyájában.

tos műtét eredménye látható, de nem sikeres „szemátültetés”, hanem egy sikeres részi- leges szaruhártya-átültetés. Az idézett kép egy részletét nagyítva itt közöljük. (4 ábra) Fenti vázlatos ismertetésünk után most már könnyen megállapíthatjuk a képről, hogy Naima operált szemének szaruhártyáján a beültetés határán a vékony hegvonal jól látszik. A hegvonalat nyíllal jelöltük meg a kinagyított képrészletben. Egy másik képen (5. ábra) magyar szemésfc könyvéből átvett ábrát mutatunk be, amely a fenti, egyiptomi képhez hasonlóan sikeres szaruhártya-átültetést ábrázd. (Dr. Alberth Béla: Keratoplastik c. német nyelvű könyve, Ferdinand Enke kiadása, Stuttgart, 1961. 159.

ábra.) A műtét előtt ez a szem gyakorlatilag vak volt, a műtét után teljes látást nyert.

Az elmondottak után érthető, hogy ez a csodálatos műtét már a világ minden fcul- cú .'országába» használatos.

ezaadta látását ennek a kislánynak, Naámának. A vak szem helyére egy halott szemét ültette át. Naima, mint • kontrollvizsgálat megállapította, jól lát.” A nagyalakú fénykép egy kislány arcát mutatja. A szemhéjaikat az orvos keze széttárja, a gyermek operált szeme jól látható. Az igaz, hogy a képein valóiban csodálaáteresztó képességét. Ilyenkor a szaruhártya elborul, elszürkül, elhomályosodik. Nem engedi be többé a szembe a fényt, legalábbis nem elegendő fényt bocsát át és nem a szükséges módon. Olyasmiről van itt szó, mintha a fényképezőgép lencséjét kívülről bekennék valamiféle fehéres festékkel, vagy alkalmas fluorsayval homályosra maratnánk. (Ugyan ki tenne meg ilyet egy drága fényképezőgéppel?) Ilyenkor

L ABRAj

A seangotyó vázlatos képe. 1, A saru hártya, (cornea), amely átbo csatja a fényt. 2. A látóideg. 3. A szemgolyó fala, amely 3 rétegből áll (kívülről befelé: ínhártya, érhártya, ideghártya). 4. A szemgolyó egy részét kitöltő „üvegtest,’' fi, A szemlencse.

Többször fordulnak a szemorvoshoz azzal a kérdéssel, íogy valóban átültethető-e az mberi szem. Teljesen vak, agy hiányzó szem helyett ad- iatunk-e másik emberből műét útján látó szemet valakinek? Legutóbb egyik képeslapunk közölt fényképet egy be- ,égről, akinek állítólag halott- tói „ültettek át” szemet.

Időnként máshol is felbuk- tannák „sikeres” műtétekről szóló leírások. Ezek a hírek äsetleg megtévesztenek szerencsétlen embereket, hiú reményeiket keltvén bennük, de félrevezetik az érdeklődő olvasókat is.

Honnan szármáznák ezek az értesülések? Onnan, hogy a világsajtóban is közölnek, kellé kritika nélkül szenzációs műtéteket es látszólag tudó ■ -.anyós modor tárgyalják az operációk eredményét. Ilyen

jelentéseket néha a mi sajtónk is átvess hírügynökségektől. M3 hál az igazság a

.szemátültetés’’ körül?

Mondjuk meg

elöljáróban nyíltan: sajnos aa „ embed szem átülteié, séről szóló kő»

1 jmények nem teteangg meg ■ valóságnak. Aa orvostudomány

mai állása Ilyen műtét

eredményesen nem ■'tegezhető eL Hiányzó seem helyett nem tud újat adni as orvodado mány. Az addig jól látó, egyébként egészséges szem fedve» ti azonnal a látását, ha a szem- golyó mögütt levő látóideg valamilyen szerencsésen körfíV rtónyből Mfolyóiag (pl azüán- kos koponyacsonttorea, s0>4 megértő. Ha látóidegünk —ez & kábel —v amely sok-sok ■idegszál-kötelével közvetíti aa ingerülete* a szemből az agy fsáé, megszakad, többé nem képes fcéssaegyógyulnf', sem műtéttel, sem anélkül! CL ábra.) Annál kevésbé képzelhető el, hogy aa átültetett ideg« saemnek (akár éSőbO, akár halottból származna az), látóideg, összeköttetést biztosítani tudnánk. Ha a saemgoiyót még esetleg át is tudnánk ültetni, a látóideg akkor sem lenne «működőképes”. Nem is szólva még egyéb nehézségekről, pL a finom érhálózat megfelelő Sapcsofcrtának gyom műtéti megteremtéséről, stb. A látóideg és látóhártya ^az agyvelő előretolt része”, csak néhány percig tartó vértelensége végzetes, helyre nem hozható elváltozásokat okoz a látóképes- Ség terén. Nincs hát mód egyelőre a szem teljes átültetésébe. Ügy gondoljuk, még nagyon sokáig nem is lesz?

Miből származnak mégis ezek a téves híresztelések? Van-e mögöttük valami igazság? Igen, van. A „szemátültetést” a szaruhártya átültetésével tévesztik össze a jóindulatú, de meggondolatlan írások. i i

Mi a ■zaruftártya-átülfetés? Milyen eredmény érhető elveié? Visszakaphatja-e látását valaki ilyen műtét útján? Igen! Akarattal írjuk; hogy Visszakaphatja, mert a saját látását kaphatja vissza. Nem í.egy másik szem látását” kapja meg a beteg, hanem a sajátját nyerheti vissza. És itt a szavakban lényeges különbség rejlik.

A szaruhártya (orvosi nyelven a comea) szemgolyónknak (a mi kis fényképezőgépünknek, kis tv-kameránknak), csak egyik része, a fény bebocsátására alkalmas, átlátszó, kerek domború ablaka (lásd 1. ábrát) Olyan, mint óránkon a dóm ború óraüveg. Mögötte, a zárt isötét szemgolyóban van a „be épített szerkezet”, amely képe tud alkotni a tárgyakról és in. területet indít az agyvelő felé Kz a szaruhártya-ablak néhí valami külső okból kifolyólai (pL betegség, sérülés, maródás égetés, stb.) elveszítheti tény

235-ből, tehát az urán könnyűizotópjából némileg több keletkezik, mint a nehezebb és állandóbb urán-238-bóL Ha tehát ismerjük ezeknek az izotópoknak a bomlási idejét, ismerjük, hogy jelenleg milyen viszonylagos mennyiségben fordulnak elő, s azt is tudjuk, hogy a tejútrendszerünkben a naprendszerünk keletkezését megelőzően hasonló robbanásokra legalábbis néhány milliárd éven át sor került, arra a következtetésre juthatunk, hogy a földkéreg anyagába asszimilálódott atommagok keletkezésének és a meteoritanyag kialakulásának utolsó ideje szükségszerűen négy és fél-ötmilliárd évvel ezelőtt volt. Ugyanakkor a meteoritanyag maximális életkora ugyancsak körülbelül négy és félmilliárd évre tehető.

Egységes folyamat

Ilyen módon megfigyelhetjük, hogy a meteoritok anyagának életkora, valamint a meteorit-anyagok szerkezetébe került, és a Föld és a Nap szerkezetében ugyancsak fellelhető ne)' mek ke’ri^e- zéscnci. ide ! türött crodéMcs az összhang. Ez pedig azt jelenti, hogy mind a Nap, mind pedig bolygói szükségszerűen egyetlen egységes folyamat során keletkeztek, ezt a folyamatot viszont nyilvánvalóan valamelyik szupernóva csillag robbanása serkentette.

Érdekes, hogy mindennek az igazolását más úton is megtaláljuk, mégpedig a rövid életű és ma már kihalt izotópok egyes bomlási termékeinek tanulmányozása során. Ilyen izotópok: a taUium-205, amely bétabamlás útján 205-ös ólommá alakult át, a palladium-107, amely ugyanilyen módon 107- es ezüstté álakul át, vagy a jód-129, amely 129-es xenonná alakul.

Kitűnt, hogy a nehézelemek keletkezése és az asiteroádok anyagának megszilárdulása között eltelt időszak mindössze 200—300 millió év, tehát viszonylag rövid, Naprendszerünk, de főként tejútrendszerünk életkorához viszonyítva.

Uj csillagok születése

Nemrégiben a Kazáh Tu- ' ■ " myos Akadémia asztrofizika: intézetének obszervatóriumában a síkok sorában bizonyos mennyiségű változékony csillagláncolatot találtak, — nyilván nem régi keletűt. Vajon nem arra utal-e ez, hogy egy szupernóva csillag robbanása megfelelő hatást gyakorolt a környező gáz- és porközegre, s ily módon elősegítette a lokális tömörülések kialakulását, ami végül csillagok keletkezésére vezetett?

Ha így van, akkor egyszersmind néhézelemek is létrejöttek, amelyek a kialakuló csillagok- és bolygóanyagok szerkezeti alkatrészeivé válnak. Bizonyos idő múlva ezek a változékony és nem állandó csillagláncolatok eltűnnek. Az őket alkotó csillagok szétszóródnak, elveszítenek minden egymás közötti kapcsolatát és függetlenül bár, de hasonló módon fejlődnek tovább.

Természetesen azt, hogy a hasonló csillagok körül hogyan alakulnak ki a bolygók, már nem tudjuk megfigyelni, mert e csillagok igen halványak. Azt azonban legalább ki tudjuk deríteni, hogy milyen kezdeti körülmények közepette alakult ki naprendszerünk.

Vaszilij Feszenkwv novjet akadémikus

©eporaE HfflSOTöTi egyeo racnifr

cete jó marad, mégsem tudunk vele fényképet készíteni. A szem sem lát az elborult, homályos szaruhártyán keresztül, gyakorlatilag tehát vak Holott a «szerkezet”, a szem látóberendezése még jó. A’ ilyen szem is képes volna látni, de nem kap működéséhez megfelelő fényt, nem tud képet alkotni és ezért nem továbbít látást

Milyen jó voína. ha vala!

Aaőta te J6 eredményekkel alkalmazzák szemklinikáinkon és több kórházunk szemosztályán Kettesy, Albert B„ Miklós A. stb.) A műtét módszere idővé sokat tökéletesedett, amihe; többek közt a magyar kutatók szemorvosok munkássága ii hozzájárult.

Az átültetéshez felhasznál ható emberi szaruhártya-da- rabkák eleinte olyan egyének, tői származtak, akiknek sze mét valamely ékből (pL sérü-