Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

Az egri víz... Nyugdíja» brigád felderítő úton Több mint tíz millió liter napontai Jövőre nem le»» vízhiányt ha... Nem egyedül a pénzen múlikli! A lakáshiány után immáron* a vízkérdés is a világjelensé- f gék sorába lépett. A vízellá-J tás mindennap súlyosabb gon-4 dókat okoz a kontinenseken, s J mindennap közelebb hozza egy« lépéssel a katasztrofális ve- J zélyt, amely életet és jólétet* fenyeget. Arizona és Azer-1 bajdzsán, Kalifornia és a Krím, Kazahsztán, New-Mexi- co és Ukrajna, Texas és Tád­zsikisztán, de Ázsia, Afrika és több latin-amerikai ország is szűködködik vízben. Az egri vízből sem jut elegendő a vá­ros több pontján — erről be­szélgettünk a Heves megyei Vízmű Vállalat vezetőivel. J —Víz van, elegendő — mondotta Kocsmár János, a Vízmű Vállalat igazgatója. — Feltártuk, s a hálózatba bekö­töttük az andomaki termálku­tat, de a régebbi kutakból is több vizet juttatunk a fo­gyasztókhoz, mint korábban. A város napi vízszükséglete 9500 köbméter és több mint 10 000 köbmétert szolgáltatunk, ami literben tízmillió felett mozog. De elértük már a napi 12 000 köbméteres vízhozamot is. Víz van, elegendő! Miért van a vízellátásban mégis annyi zavar? A magyarázat kézenfekvő és egyszerű: a vá­mé vízvezeték-rendszerét 1920- ben fektették, s évtizedeken át nem volt semmi baj, a csövek bírták az 5—6—7 atmosz­féra nyomást. Ám 44 esztendő nemcsak az ember életében jelentős idő, meggyengültek a vezetékek is. Mert nem csupán az esztendők szaporodtak, de megnövekedett a csövekben a rím nyomása is (8—8,2—8,4 atmoszféra!), amely Kétveti, szétrepeszti az elért, megviselt anyagot S míg a baj jelentke­zik, addig értékes köbmétere­ket szív magába a szomjas föld. Kt akadnak egyéb hibák «... Négy emberből álló nyugdíjas brigád, a vízmű volt dolgozói nyomoznak e hi­bák után — Fógel Elemér ve­zetésével, a vízmű egykori fő­mérnökével, aki már szintén nyugdíjas. A nyugdíjas brigád ez ideig — főként a tolózá­raknál — 240 rendellenességet tárt fel; most a rejtett vízfo­lyosók rejtélyére igyekeznek fényt deríteni. Sok-sok híradás látott már hasábjainkon napvilágot az egri sánc víztározóiról. A két, 1000—1000 köbméter víz be­fogadására képes — tározó, néhány határidő-módosítással, úgy született, mint a Luca széke. A kivitelező, az Üt- és Vasútépítő Vállalat, többször is megpróbálta átadni a léte­sítményeket, de a nyilvánvaló hiányosságok miatt ez nem aikerült. Horváth Jánostól, a Heves megyei Vízmű Vállalat fő­mérnökétől érdeklődtünk, ho­gyan fest valójában a sánci víztározók sorsa? — Július 27-én kezdődött meg a tározók üzembe helye­zési folyamata. A munkára most sem mondhattuk, hogy hiba nélküli. Elfelejtkeztek a nyomócső és a túlfolyócső le- Sestéséről. újjnyi vastag rozs­da képződött. Á szivattyú mo­torjainak elektromos bekötését szabálytalanul végezték, de a vízhálózat vezetékeinek két zónára való szétválasztása *em történt meg. s a strand előtti szivattyúteleptől, a híd alatti átvezetésig, * 50 méteres $ZEHVet>ÍL\ * mai sz/fc e,YuFn/\ * 6 MÍPUJStG szakaszon, ellenőrző nyomás­próbát nem hajtottak végre. Az említett hiányosságok pót­lását az Üt- és Vasútépítő Vál­lalat augusztus 14-re ígérte. Mit nyer a város a sánci víztározók üzembe helyezésé­vel? — Több vizet! Éjjeli „me­netben” tározaii tudunk 2000 köbméter vizet, s ez nappali csúcsidőben, rendes üzemelés mellett, besegít A régi, 1920-ag vezetékekben jelentősen csök­ken a nyomás, ez nem okoz annyi hibát, repedést, vízelfo- lyást. Megkímélhetnénk háló­zatunkat és nyereségnek ez sem utolsó! A belvárosiban, Eger alacso­nyabb fekvésű részeiben a vízhiányt nem nagyon, érez­ték, krízisek idején sem. A magasabb szinték negyedei­ben, a Sáncban és a Hajdúhe­gyen már egyáltalában nem mondhatjuk ©1 ugyanezt mert ma is a „szellemjárással” egy időben, éjfél tájon ered meg a csapok torka. A sánciaknak a víztározók működésével meg­oldódik a vízgondjuk, hidrofor berendezéssel nyomatják to­vább a tározók fölötti részre a mindennapok italát A hajdú­hegyieknek egyelőre várni ok kell, számukra csak később készítenek hidrofor-berende­zést De mikor mondhatjuk el valójában, hogy nincs víz­hiány Egerben? — Jövőre nem lesz vízhiány Egerben — mondotta Horváth főmérnök — ha a megrongáló­dott, öreg vezetékeket kijavít­juk, Víz van, elegendő. Az andomaki termáik útra szivattyúházat építenek, s ha elkészül, a mostani, napi 1000 köbméter vízmennyiség helyett 4000 köméiért kaphat innét a város. Az idősebb kutakról je­lenleg teljesen a talajszíntig leszívatják a vizet; lehetőség van. rá — külön szivattyúegy­ség beépítésével — hogy a le- szívatás talajszínt alatt öt mé­terre történjék, s ez is jelente­ne kb napi 2000 köbméter vi­zet Ha mindez megvalósulna, mi sem zavarná a város vízel­látását! A termálkút szivaty- tyúházának építése már folyik, elkészítését biztosra vehetjük; marad tehát a külön szivaty- tyúegység, amely az egri kutak talajszint alatti leszívását ten­né lehetővé De... a külön szivattyúegység létesítésére a fíeves megyei Vízmű Vállalat­nak nincs pénze. Ki segíthetne hát? A megyei tanács tervosz­tálya. Nem horribilis összegről van szó, kb. félmillió forintról. Kérdés, elő tud-e teremteni félmilliót, a megyei tanács tervosztálya, s mikor? Pénzen múlik tehát, momen­tán félmillió forinton, meg­szűnhet-e Egerben teljesen a vízhiány a magasabb fekvésű városnegyedekben. A pénz Az egyik napilapunkban ol­vasom, hegy egyre rosszabb világ jár a figyelmetlen gép­kocsivezetőkre. Nincs többé; „nem láttam a rendőrt”. Nincs, megszűnt. A rend őrei világító fehér köpenyt kapnak. Ez eddig rendben is van: a rendőrök nyáron eddig is fe­hér színű zubbonyt viseltek ... Az újítás az — ahogyan az új­ság megírta —, hogy a jövőben télire is fehér színű köpenyt hordanak a közlekedési rend­őrök. Nem tudom, hogy ez utóbbi dolgot hogyan gondolták, de ha a rendőrök a havas téli éj­szakákon fehér köpenyt visel­nek, aligha lehet az a céljuk, hogy messziről feltűnjenek. Szerintem inkább az, hogy fel ne tűnjenek. A vállalatnál nagy szüreti | mulatság készül. A főrendező összehívja a szereplőket és ' megszületik az ötlet: olyan ka­„egyedülisége” azonban látszó­lagos. Egyebektől is függ a vá­ros vízellátásának megjavítá­sa, attól, mennyire becsülik meg a vizet az eddigi pazar­lók, feltámad-e bennük kicsit is a lelki ismeret! A vállalat statisztikai adatait nézegetem Riasztó, mennyire nem takarékoskodnak a vízzel városunk közintézményei! 1963. július havában a Petőfi utcai csecsemőotthon 157 köbméter vizet fogyasztott, ugyanakkor a Dobó Gimnázium 690, a Jó­zsef Attila Diákotthon 2709 köbméter vizet használt él. So­kat mond az a tény is, hogy amíg a kórház szülészetén egy hónap alatt 1716 köbméter víz fogyott, a Tanárképző Főisko­la főutcái kollégiumában 1942; s nem sokkal kevesebb az Ady Endre Középiskolai Kollégium fogyasztása — 1335 köbméter. Nem tudni, mire kellett a me­gyei tanácsnak 1963. júliusá­ban 1650 köbméter víz; és még rejtélyesebb a Megyei Bíróság havi 589 köbmétere! Az ÉMÁSZ Sas útt telepén „szomjasabbak” voltak, mint bármikor előtte: 1462 köbméter vizet használtaik: a Finom- mechanikai Vállalat főutcai részlegében még ennél is töb­bet — 2328 köbmétert. Érde­kességnek hat, hogy mind a két Dobó téri MÉK-irodában öt­szörié több víz fogyott, mint a Vécsey-völgyi MÉK-telepen! A Közúti Üzemi Vállalat géptele­pének 70 köbméternyi fogyasz­tásához képest is túlzottnak hat a Grónay ucai irodaház 878 köbméteres vízfogyasztása! Még a hindu csillagjósok is hiába törnék fejüket elfogad­ható magyarázaton, ha azt kérdeznék tőlük, mire kellett á TÜZÉP-telépnek egy hónap alatt 207, a Vas- és Műszaki Nagykemek 837 köbméter víz (?!) s hogy mire folyt el kerek 800 köbméter édesvíz a KISZÖV Dobó téri épületében! Lapunkban is megjelent az a rendelkezés, amely kutak léte­sítését írja elő azoknak a vál­lalatoknak, amelyek sok édes­vizet fogyasztanak, s adott a lehetőségük, hogy a szükséges vízmennyiséget maguk is elő­teremtsék. Gondolunk itt első­sorban a Patyolatra, amely 3283, a gépállomásra, amely 3141 (?!), a Hajtóműgyárra, amely 1671, a Tangazdaságra, amely 894 köbméter vizet vett el egy hónap alatt a várostól! A vállalat volt dolgozómaii nyugdíjas brigádja keresi, ku­tatja a hibákat, rendellenessé­geket, melyek azok, amik, aka­dályozzák a tökéletesebb vízel­látást. A pazarlókat, a túlzott vízfogyasztókat keresni sem kell, mindenki tud róluk. Csak azt nem értik sókan, miért maradtak el, s miért késnek az ígért felelősségre vonások? Patak? Dezső Jfbwz&Ák főnökét is. Az egyik szereplő aggályos­kodik: — De gyerekek, megérti a főnök a viccet? Csend. Valaki mégis meg­szólal végül: — Megérti, csak nem fe­lejti el. ★ Fónay Márta az Operettszín- házban — mondja az Esti Hír­lap második oldalának egyik címe. Olvasom a hírt, amely így kezdődik: „A Fővárosi Operettszínház­ban ezekben a napiokban még az építőmunkások dolgoznak. Űjradeszkázzák a színp>ad pad­lózatát .. Hát ami igaz, az igaz — a neves művésznő kissé molett. ★ A főnök kivette az évi ren­des szabadságát, elbúcsúzott a beosztottaktól, majd másnap \ cagtató műsort kell összealli- ! tani, amelyben kinek-kinek ki- 1964. augusztus 16., vasárnap figurázzák • hibáit, bogmmit. A Áldás és átok a gyöngyösi vásártéren Gyerekkoromban mindig örültem, ha a gyöngyösi vásár­ba mehettem. Az emlékek és a vásártér megmaradtak. De meglepetés és igaz öröm ért a napx>kban is, amikor Gyön­gyösre, a vásártéri építkezésre értem. A tarka sátrak helyén színes épületóriásokat láttam, a ricsajozó vásározók és kövér hasú kupecok helyett szorgos kezű kubikusokat, kőművese­ket és nótaszóra dolgozó festő­ket leltem. Tavasz óta újabb utcasort raktak a többihez. Középben már formálódik a tér és bár- merről érkezik az ember, a tervező mérnökök elképzelése­it utcáhosszat követheti, az új névtáblák nyomán egy kis üggyel-bajjal bárki eligazod­hat. De aki régebben nem járt erre, könnyen úgy jár mint én: eltéved. Mert alakul, egyre növekszik az új városnegyed. A déli ré­szen a sárga épülettömböt már lakják, a szürke is teljesen el­készült, a pirosat hamarosan átadják. Kicsit jobbra egy épü­lettömbnek már állnak a falai és onnan egy ugrásra a kubi­kusok alapokat ásnak. Negy­ven-negyven lakást jelent ez épülettömbönként. — Hajdú Györgyöt, a bri­gádvezetőt keresi? ö most Egerbe ment. De ha nem rest, a helyettesét a negyedik eme­let födémjén megtalálja — mutatott egyenesen az ég felé az egyik vízvezetékszerelő. Ficsor Jánossal az épület tete­jén ismerkedtem meg, ott, ahonnan magasabbra már csak a kémények emelik fejüket. — Az idei feladat nehezén már túl vagyunk. Ennek az épületnek a 8/13-asnak, a pár­kányát zsaluzzuk, a 8/15-ös födémé is kész, csak vakolni kell, aztán mehet a belső mun­ka — sorolja a brigád vezető helyettese. De ellentmondtam. Négy épület, azaz 160 lakás, amit korábban erre az eszten­dőre terveztek, csak a jövő tavasszal készül el. — Nekünk is így mondták, de nem rajtunk múlik. A szak­ÍZLÉSTELEN A gyöngyösi MÁVAUT-megálló váróterménél rendszere­sen lehet vele találkozni. Nevét nem, csupán annyit tudunk róla, hogy teljesen ismeretlen emberekhez odamegy és min­den kérdezés nélkül, a köténye alá dugott piszkos ronggyal megtörli az illető cipőjét. Mindezért nem kíván mást, csupán egy pohár sört, vagy a maradékot. Helyes ez így? (Foto: Kiss Béla) innen-onnan felpakolta a családját a kocsi­jára és elutazott a Balatonra. A beosztottak közül többen már késve jöttek be a hivatal­ba a főnök elutazása napján. Később néhányan italt hoztak fel, s bezárkóztak az egyik szo­bába ultizni. Megint mások csak megmutatták magukat és eltűntek az irodából a strandra, így ment ez két hétig. És a főnök azt hitte, hogy ő nyaral.., ★ Beszélik, hogy X a szeren­csejátékokból él. — Hogy an ...? — Egészen jól — hallom. Nem is rossz ötlet: fel kelle­ne keresni az illetőt, hátha ad­na valami hasznos szisztémát; lottószámot, vagy jó tippet a totóhoz. — Hány szelvénnyel játszik hetenként? Mondják, hogy eggyel sere — Hát...? — Az Országos Takarék- pénztárnál dolgozik. ★ Káprázatos kocsi áll a szállo­da előtt. Volkswagen-sport: 1963-as kiadás. Nézegetik so­kan, hogy még 200-as szám is van a sebesség mutató óráján: „ez igen, ezzel lehet seperni”. Belül csupa bőr, csupa csillogás, csupa nikkel... összenézek az egyik kocsi- mustráiéval. Kacsint: — Nem egy kimondottan szegény gyerek a gazdája — mutatja az autót. Bepillantok a kocsi belsejébe, és az első ülésen két közönsé­ges törülközőt látok. ezzel a felírással mindegyiken: Hotel Continental, — Ja — mondom — így könnyű... ★ Sokan dicsérik a Morál 1963 című nyugatnémet filmet. Jó film — mondják. Hát még a Morál 1970 mi­lyen lesz...! KISS JÁNOS ipiari részleg nem bírja a tem­pót. De ennél is furcsább, hogy 40 lakást egy hónapja átad­tunk, ám a lakók nem költözhetnek mert nincs víz, a városi víz­művek nem engedi a bekötést. Mit mondjunk a lakóknak? Naponta ide járnák ... Ficsor Jánosból hangosan tört ki a jogos panasz. Balogh József is abbahagyta egy pilla­natra a tető hőszigetelését, s a nyomaték kedvéért, vagy dü­hében, nagyot koppantott a téglán. Hajdú István, Szabó László és a sokat tapasztalt, nyolc—tíz éve együtt dolgozó brigád minden tagja egyetért abban, hogy az utóbbi időben javult a munka, de jobban ha­ladnának, ha a szervezetlensé­get és a bosszantó hibákat megszüntetnék. Sürgette őket a munka, meg nem is termé­szetük a siránkozás, de egy­két furcsaságot elmondtak az emberek. — Áldás, de átok is az építkezésen az a két óriás len­gyel daru. Nélkülük seho­gyan sem tudnánk a helyére emelgetni a súlyos blokkokat és a nehéz vasbeton gerendá­kat. De átok száll a gépre, ha elromlik — pedig gyakran megesik —, mert az építőipari vállalat nem javíthatja, a da­ruk gazdája Pesten található, ha éppen nem az ország má­sik végében. Megy a sürgöny és a telefon, de a szerelő, meg az alkatrész sokáig késik — méltatlankodtak a Hajdú­brigád tagjai. Ki tudja megérteni, hogy miért küldik összekeverten a betonelemeket, és amikor ke­serves munkával az építkezé­sen kiválogatják azokat, akkor tűnik ki, hogy a negyedik emelethez való mind megérke­zett, de a földszintre védők hiányoznak. — Az igazsághoz tartozik az is, hogy a blokkellátás javulj Most nem lehet panasz a Vé-‘ csey-völgyi téglagyárra,-dg. .ne is legyen többé ferde a bJobfri kok alja, ezt üzenjük Egerbe, megírhatja az újságban is — biztattak Hajdúék. Javakorbeli emberek a bri­gád tagjai. Egyikük szikár, de karján, vállán dagad az izom. a másik tömzsi, mintha éppen a talicskához szabták volna. Igaz, valamikor kubikus volt a Hajdú-brigád többsége. Nem tagadják, ők maguk is mond­ják, de a legtapasztaltabbak szakmát szereztek. Kőművesek, de az alapásástól kezdve a zsa­luzásig, a szigetelésig és az ácsmunkáig, vagyis az alagsoriól a tetőig minden munkát végeznek. így komplex a brigád és csak így haladhat az építkezés — ma­gyarázták. Amikor az épület tövében jártam, Liptai Sándor párttit­kár Kopjári Sándor művezető­vel arról tárgyalt, hogy nagy mészgödrot kell ásni, legalább 400 köbméterest. A markoló hamar elvégezné a földmunka javát, aztán gépesíteni kell a mészoltást. Ha beérik, a gödör­ében kidolgozza magát a mész, j nem rúgja le később a vakola- ! tot és nem lesz olyan a fal, mintha geppisztolysorozat érte volna. Racskó Gyula építésve­zető a lakótelepi napközi ott­hon terveit mutatta a gyaker- ; ló mérnökjelölteknek. Ügy ; gondoljuk, a jobb mész Itassál és az ésszerű gépesítéssel, va a- mint a hibák és mulasztások kijavításával nem szabad soká­ig várni, akkor jobban halad, és több örömet okoz a növekvő í város. Nehéz, de szép munka a Haj- : dú-brigádé. Évek óta lakáso- i kát építenek. Nem égj család­nak, vagy kettőnek. Negyven­nek, vagy nyolcvannak egy­szerre. Egész városrész nőtt ki a kezük alól. Nem márvány­lapra, vassal és betonnal kőbe írják emléküket és a ma törté­nelmét. A becsületes építő­munkások nem élnek és nem dolgoznak hiába, maradandót alkotnak. Dr. Fazekas László 6

Next

/
Thumbnails
Contents