Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-12 / 188. szám

• Tallózás az újítási naplókban... — Üjítómozgalom: javaslat, tapasztalatcsere . ..? Á, hagy­ja, elcsépelt, üres dolgok ezek, kérem! A rádió, a tv beszél róla, újságok foglalkoznak ve­le nap mint nap. Papíron van­nak azok, higgye el, csak pa­píron — — Igen, természetesen én is csak úgy „mellékesen” fog­lalkozom az újítási ügyek in­tézésével ... a sok fontosabb munka mellett. De érdekes, hogy egyiket sem ellenőrzik annyian, olyan gyakran, mint ezt a „mellékes” munkát...! Hogy mondták: csak papíron van, és hogy olyan gyakran ellenőrzik? Különös, de a személyes tapasztalat másról győzött meg: sok esetben még papíron sincs teljes nyoma az újítá­soknak, sok helyütt a mégoly gyakori ellenőrzés is kevésnek bizonyul! Nem „elrettentő példákat” kerestem, s nem is csak a kö­vetni valókat. Találomra nyi­tottam csupán fel imitt-amott egy-egy újítási napló fedelét, lapoztam bele... ha útjaim során éppen kezembe akadt ... ★ A Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat előadója nincs odahaza, a műszaki ve­zető eleinte húzódozik a „más- belügyeibe való beavatkozás­tól”, de azért mégiscsak elő­kerül a kívánt könyvecske ... A rubrikák ásítoznak az üres­ségtől: bejegyzés hiányában elintézetlennek látszik még ta­valy április 11-én benyújtott javaslat is! Az ugyancsak múlt évi 61., 62., 64., 65., 66. szá­mú újításokat pedig elfogadta az egyszemélyi elbíráló, a nap­ló mindössze a díjkifizetések­ről hallgat titokzatosan. Meg­kapták-e egyáltalán jogos pén­zeiket az újítók? Az idegen lá­togató higgyen-e a szóbeli bi- zonyga tásnak? — A régebbi előadó megvált vállalatunktól, az új még csak néhány hónapja' csinálja ezt "a munkát. Vizsgája sincs magya­rázkodik a műszaki vezető Veres Albin. — A kolléga nem ért még úgy hozzá, ahogy kellene, s egyébként is más megbízatásokkal van inkább elfoglalva: szabványügyi, bal­esetvédelmi előadó, normás és termelési diszpécser. Nékem pedig annyi gondom, bajom van ezenkívül is, hogy szinte egyáltalán nem jut időm az újításokra. Sokszor még csak nem is látom a javaslatot... Hány újítást nyújtanak be évenként a vállalathoz? — Nyolc—tíz darabot, s ál­talában e mennyiség felét el is fogadjuk. ★ A Hatvani Cukorgyárban jobb kezekben van az újítási ügyek intézése! Huszár József — nem első éve végzi már ezt a munkát, rendet tart „biro­dalmában”. Nemcsak üres ad­minisztratív eredmények di­csérik az előadót: tavaly pél­dául nem kevesebb, mint 200 darab javaslat érkezett hozzá, s az elfogadottak közül mind­össze idő alatt sikerült mindet ren­deznünk. Az 1962. évi eredmé­nyek értékelése alapján már elsők voltunk az iparági versenyben! Tavaly is az élmezőnyben „szorong­tunk”, az idén sem állunk rosszul. De még szebb eredmé­nyeket tudnánk felmutatni, ha nekem is több időm jutna az újítási ügyek intézésére... De ugye, a biztonságtechnikai megbízatás is munkával jár ekkora üzemben ...? ★ A Selypi Cement- és Mész- mű újítási megbízottjára, a tmk-műhely egyik gyalugépé­nél akadok rá. Ügy belefeled­kezik munkájába, hogy vála­szolni is alig képes kérdése­imre. Homlokáról csurog a víz, keze olajos, nagy zavar­tan elnézést, pár perc türel­met kér: — Üzemzavar van az egyik egységnél, sürgősen el kell ké­szítenem egy alkatrészt — mutat a satuba fogott fém­tárgyra ... Gémes István gépcsoport­vezetőt, kötelessége érthetően inkább a műhelyhez kapcsol­ja, mint az íróasztalhoz. Kisvártatva mégiscsak beke­rül az irodába. Előbb a tava­lyi javaslatok után érdeklő­döm. — Csak az év végén vettem át ezt a munkakört — véde­kezik —, azután előkeresi az újítási naplót. A könyvben tucatnyi javas­lat mellett az ismerő bejegy­zés: „elfogadva”, „kísérletre”, „megvalósításra elfogadva”, imitt-amott említés a pénzről, összesen 850 forint kifizetésé­ről egész évben. — Csak eny- nyi! Végiglapozom a kiegészí­tő iratokat is: egy-kettő kivé­telével hiányzanak a szerződések. Kérdem, mi ennek az oka? — Nem tudom, hogy elődöm -miért feledkezett meg róluk — így az újítási megbízott —, én mindenesetre próbálom pótlólag elkészíteni azokat ... Nézem a későbbieket: az idei újításokat. A 395-ös sor­számtól a 404-esig valamennyi szakvéleményre vár. Közöttük olyan is, mint a 395. számú, amely már alkalmazva is van, mindössze az elfogadás, a díj­kifizetés hiányzik, mint a töb­binél ... — A legutóbbi statisztikai jelentés szerint korábbról és az idei évről 17 megvalósítat- lan újítása van a gyárnak.. Sürgős intézkedést, igazoló je­lentést kértem velük kapcso­latban augusztus 1-re, de még a mai napig sem kaptam meg. Éppen emiatt jöttem ma sze­mélyesen —, magyarázza a váci országos központ jelenlé­vő újítási előadója, Molnár Ferenc... A régebbi javaslatok között „érdekes” ügyet találok: egy 19öl-ben benyújtott, szerződés alapján megvalósított, 1000 fo­rint eszmei díjra javasolt újí­tás után, szerzője mai napig sem kapta meg pénzét! ★ A Heves megyei Elektro­mechanikai és Vasipari Válla­latnál négy esztendeje újítási előadó dr. Teleki László. Ügyei általában rendben vannak, ad­minisztrációja gondos, látszik: törődik munkájával. A napló­ból egyébként kitűnik, hogy az előadó is újító, többszörös újító... Az „átfutási idő” a megen­gedett határon belül van. — Amikor megkapok egy- egy javaslatot, azonnal továb­bítom szakvéleményre, elbírá­lásra. Elég gyorsan megjön mindig a válasz ... Alföldi György idei április 20-án benyújtott újítási Javas­latára a mai napig sem érke­zett még vélemény... Néhány javaslat megvalósí­tása késlekedik. Kapacitás hi­ányában, anyag miatt maradt el a kivitelezés, és „elfoglalt” gazdáik miatt'. Akik többszöri felszólítás után sem hajlandók kiegészíteni, teljesen elfogad­hatóvá tenni javaslataikat. Van ilyen újítás szép számmal az Idei évről, de korábbról is. Tavalyról a 6. számú, február J.3-_án headott, tiayalyelőttről az október 18-án benyújtott 23. számú. Mikor lesznek ezek megvalósítva? Talán soha ... Hiszen maga a javaslattevő sem akarja! Pedig milliókat vesztünk az elfelejtett újításokkal. Gyón! Gyula Dphányszüret Besenyőtelken Régi hagyományai vannak már a dohánytermesztésnek Besenyőtelken. Ezekre a ta­pasztalatokra és a modern agrotechnika vívmányaira építve folytat már hosszú évek óta rendszeres és szak­szerű dohánytermesztést a helybeli Lenin Termelőszö­vetkezet. Az idén 84 holdon termeltek szabolcsi dohányt, miután az elmúlt évek ta­pasztalataiból is rájöttek hogy érdemes vele foglal­kozni. Július második felében kezdődött meg a dohányleve­lek törése, amikor beértek az első aljlevelek. Azóta minden­nap — főleg a reggeli órák­ban — mind a négy növény- termesztő brigád tagsága — főleg az asszonyok — szorgal másán végzik az aljlevelek törését. A négy brigádba arányosan elosztott dohány­földek közül talán a IV-es brigád termése a legszebb, amely Guba Márton dohá­nyos és brigádtagjainsk szakértelmét, szorgalmát di­cséri. — Sokat kell fáradozni a dohánnyal — mondják a szö­vetkezet szakemberei, hiszen rendkívül munkaigé­nye®. Március óta állandóan munkát ad az embereknek, s egészen a melegágykészítés­től és palántálástól kezdve a törésig, majd a csomózásig, szinte minden időszakban so­kat kell törődni vele. A szö­vetkezet dohánytermesztői az idén is lelki ismeretesen dol­goztak a dohánytáblákon, időben kipalántáltak, három­szor kapáltak, megfogadták a dohánybeváltó vállalat szak­emberének szaktanácsait, há­romszor permetezték a do­hán yperonoszp óra ellen, míg végül a szüretig, a gazdag termésig eljutottak. — A termésátlag igen jó — mondja a szövetkezet főagro- nómusa — 8—9 mázsa körül mozog holdanként, csupán a levelek minőségének ártott a csapadék nélküli, meleg, száraz idő, Végül a várható jövedelem­ről is néhány szót: Természe­tes, hogy az idei fáradozás, a gondos- és szakszerű munka az idén is meghozza gyümöl­csét. Közei 700 mázsa száraz dohány átadása, mázsánkén' 1900 forintot számolva, mint­egy másfél millió forint bevé­telt jelent a várható prémi- - ummal együtt a szövetkezet­nek, és a tagság az idén is meggyőződhet, hogy jól jöve­delmez a dohánytermesztés. Cs. I. három „lógó” ügye van, három nem került még ez ideig megvalósításra. Az idén is beadtak már 70 javaslatot! Az 1964. évi újítások túlnyo­mó része már elintézett, né­hány van csupán közülük dön­tésre. Nincs baj a kalkuláci­ók készítésével sem: az első félév írásban dokumentált gazdasági eredménye 763 000 forint, amire ez idő alatt kö­zel 30 ezer forint újítási díjat fizettek ki a javaslattevőnek! — Az utókalkulációk készí­tése, úgyszólván zökkenőmen­tes, időben történik mindig. Az előkalkulációk mennek inkább nehezebben: akik ezeket ké­szítik, többnyire valamennyi­en iskolába járnak, sokszor szabadságon vannak, s így váratnak magukra, — mondja Huszár József előadó. — Egyébként meglehetősen elé­gedett vagyok gyárunk újítási mozgalmával, megkapom mun­kámhoz a . szükséges segítsé­get, két mérnök is támogat. Amikor átvettem ezt a mun­kakört, 100 darab elintézetlen újításunk volt, de elég rövid Érdeme» így élni ? Végigmossa a pitvart a víz HALMAJUGRA, Kossuth út 184. Az épület és egyben a porta egyetlen ékessége a házszámtábla, amelyet nemrég vertek könnyűszerrel a vályog­falba. Dűledező, korhadt a léc­kerítés, a , kaput” rozsdás drót akasztja. Az udvaron magasra nőtt gyom és dudva közt meg- vénhedt kakasok, tyúkok, csir­kék és macskák serege. Az épület kívülről még mu­tat valamit a mesterek és az anyag jóvoltából. Tetőzete egyenes gerinccel védi évtize­dek óta az erőszakkal is meg­rongált, rég meszelt falakat. Ablakai, az ajtók tartják ma­gukat, de ez a küllem az igény­telenségnek és a semmittevés­nek ritkán látott tárházát ta­karja. Az ablakok csipetnyi fényt sem engednek a bűzös helyiségekbe, a kitárt ajtón a baromfi hűvös menedéket talál a rekkenő hőségtől. Mindenütt /és'mindenen tyúkpiszok. Ez a konyha. Erre persze csak az évek óta nem használt tapasz- tott tűzhely, néhány ételmara­déktól kimart edénye, meg­dőlt polc, asztal utal. Az elül­ső szoba ajtaját zár rekeszti, a „hálószobában” három nyomo­rúságos, rongyokkal fedett tö­rökkel tömött fatákolmány, „ágy” áll. A búbos kemence ol­dalánál tűzhely, rajta egy törött kanál, egy tál, bűzös ételmara­dékkal. Egy láda egészíti Id a bútorzatot. Bemát József a hetvenedik esztendőt tapossa, ő a ház gazdája. Termelőszövetkezeti nyugdíjas, havi 260 forint iá- radékkal, s míg tehette, ellátta az éjjeliőri teendőket is ter­mény- és takarmúnyjuttatásért. Most kórházban kezelik. Két fia él vele, a harminchat éves Simon és az alig harmincéves Ernő. Egyikük sem dolgozik. Simoni, aki korábban jó állat- tenyésztő hírében állt és ma sem tud meglenni nélkülük, naphosszat legelteti öt éve meddő tehenét. FEKHELYE IS az istállóban van. A jászolban lábtól egy fatuskó választja el a tehéntől. Néha-néha ennivalóért és ta­karmányért segít másoknak, de gyakrabban elbújik a segítsé­get kérő szomszédok elől. Er­nőt, mióta leszerelt katonáék- tól nem látták dolgozni. Dél­előtt, néhány tojással a zsebé­ben begyalogol Gyöngyösre. A piacon' téMábol, eladja a tojá­sokat és estefelé kerül ismét haza. Ernőnek felesége, három­éves kisfia van. Nyírvasvárról nősült, s az asszony szülei is a közeibe költöztek, a visontai Brezovai-tanyára. Az iszákos nő egy hete hagyta itt, előtte is csak hébe-hóba járt férjéhez, nagyobbrészt szüleinél lakik, a Brezovái-tanyán. Mit mondanak a szomszédok és a község vezetői? — Egyikük sem váltott mun­kakönyvét, nincs munkahelyük. — Húsz hold földjük volt. Tehetős emberek voltaic, de akkor is megette őkét a kosz, lustaságukra nincs fogalom. — Nincs egyetlen rendes ruhájuk, ha nagy ritkán ki­mossák, ágyon ülve várják, amíg megszárad. A termelőszö­vetkezetben kevés a munkaerő, ha rendszeresen dolgoznának, mindenük meglenne — Nyolc éve tartanak egy anyakocát, ötcentis az agyara, minden őszre felhizlalják, ak­kor négy mázsát is nyom. Ilyenkor ki sem fér a dűledező ólból. — Az öreg nyugdíjából élnek. Néha vesznek öt-tíz deka sza­lonnát. A gyereket cukros víz­zel itatták. A baromfiakból egyet sem vágnának le. Saj­nálják. A múltkoriban kerék alá került egy kakas. Elásták. A disznót is eladták egyszer. Egész éjszaka siratták, aztán reggel visszaadták az előleget. — Legidősebb leány test vé­rük a falu másik végében nyo­morúságos fedél alatt lakik gyerekeikkel, mégsem engedik maguk közé, pedig neki is van1 jussa a házhoz. — Szégyenli őket a falu. — Simon nevelt évekkel ez­előtt két bikát és amikor le kel­lett adni, azt is megsiratták. Egyik falubelit megkérték, fényképezze le Simont az ál­latokkal. Árnyékot vetett az istálló elé egy fa, még azt is kivágták a fényképért. Minden pusztul a kezük alatt. — NEM Ártanak senkinek sem. Nem lopnak, törvénybe ütköző cselekedetet nem követ­tek el... A ház a község új, egymillió forintos költséggel megépített víztornya tövében húzódik. Lejt a pitvar, s ha nagy zápor van, a víz tesz rendet a ház körül. Ötven forint házadót és ötven' forint községfejlesztési hozzájárulást fizetnek évente. Nincs tartozásuk, jogosan hasz­nálhatják a ház előtti ivóku­tat — mert a sajátjuk rég használhatatlan. Joguk van az élethez, sajátos életmódjukhoz, mint a gyomnak a portájukon, ami elszívja a téperőt a hasz­not hajtó növényzet elől. De így élni érdemes?? P. E. °-rr Ki tudja megmagyarázni ? fp&rmzL&L „pitin almák” 1963. szeptember 17-én örömünntp volt Poroszlón: át­adták az új, négytantermes, szép. modern iskolát. Igaz, a határidő elcsúszott, mert augusztus 20, lett volna, s augusztus elején jószerint még hozzá se fogtak a szolnoki építő vállalat munkásai. Ügy látszik, valaki a naptárra nézhetett a cégnél, mert augusztus közepe táján megszáll­ták a készülő épületet, és kenték-csapiák-rakták-vakolták az egészet. Kész is lett — szeptember 17-re. No. de jobb ké­sőn, mint soha! Beköltözött az iskola, a gyerekek boldogan taposták a parkettet, mindaddig, amíg ... Igen. Tél lett. Sőt előbb még ősz, de olyan hideg, hogy be kellett fűteni. Ekkor kezdődött a kálvária. A szép kül­sejű kályhákból csak úgy dőlt á füst. Nem a kályha volt a hibás, dehogy! Ott minden a legnagyobb rendben volt, csak a füstjárat! Az viszont nagyon hibás volt az ügyben! És egyébként is. A pedagógusok nem tétlenkedtek. Felmentek a tetőre, a padlástérbe és megbontották a kéményt. A ké­ményseprő megállapította, hogy még a legkisebb golyó sem megy le rajta, annyira keskeny nyílást hagytak. Kigo- lyózták. A világon semmit nem ért. Továbbra is szökött a füst a parkett alatt, a falban, csak éppen a kémények nem füstöltek. Irány újra a padlástér! Éppen vége lett a fűtési idénynek, mire az egészet vé­gigbontották, s megoldódott a rejtély: belül a kémény nem is volt levakolva. Másról aztán . _ ;' i - - j■- már nem Is be­szélt az iskola igazgatója, hi- szén az volt ^ egész esztendő- r-sv ben a bánata, l. 1 hogy vagy esi- ’ nálták volna meg rendesen az iskolát — nem csak ez a baj volt! — vagy osztottak volna hozzá gázmasz­kot. Most aztán, nem egészen egy évre az átadás időpontjához, Ismét nagy munkássereg szállta meg az iskolát, s vadonatújan fogják átadni. A ga­ranciális javítás itt a tavalyi gyors munka miatt úgy sike­rült, hogy minden szakág felvonult és valljuk be őszintén — újracsinálják az egészet. Csak azért mondtuk el, mert láttunk már másütt is Ilyen példákatl ★ 1964. július 15-én átadták a 350 ezer forintos költség­gel újjáépített poroszlói postahivatalt. Szép. Modern. Vi­lágos, érdekes beosztású az egész. De. .. Ha az ember kicsit körüljárja, akkor igazat ad a posta­vezetőnek, bizony o’yan ez, mint egy piros alma, amelyik kívül szép, belül rohadt. Megvették ezt az „alapanya­got": az egyik volt pedagó­gus házát. Abból fúrták, fa­ragták az érriiletet a posta építési dolgozói. Időben megtette észrevételeit felet­teseinek Nagy Ernő hivatal­vezető, s aztán már hiába mondta, hogy egy négy négyzetméteres helyiségre ne tegyenek nyolc ajtót, hi­ába kérte, hogy a dolgozók­nak is építsenek be az épü­letbe mellékhelyiséget, de legalább egy öltözőt, hiszen kilencen vannak. Hiába kérte, hogy a lakásrészt vá­lasszák le a hivataltól, mert jó-jó, ő éppen nőtlen ember, de mi lesz, ha egy nős kerül oda, akinek a felesége főz is? Akkor pedig az egész posta tudni fogja, hogy mi lesz az ebéd a főnökéknél. Nem. Nem hallgattak rá. Most olyan a hivatalvezetői lakás, mint egy rosszul sike­rült szálloda. A fürdőszobába úgy kell például bemenni, hogy keresztülgyalogolhat három hideg helyiségen, amit egy nyitott verandából eszkábáltak. De még ha csak ez lenne a hibal Az a nagyobbik, hogy például amióta a tetőt „megcsinálták”, azóta nyolc—tíz vödör, kanna és teknő fog. ja fel az ég levét a padláson. Az ajtók között kifér az em­ber tenyere. Nem lehet őket bezárni, egyszóval: csupán o. külső máz teszi, hogy modern, egyébként ezért a pénzért!? Jobban, okosabban is meg lehetett volna csinálni a posta­épületet. Azok közé a rossz szakágú emberek közé tartozunk, akik reggel szeretnek enni. Sajnos, a füzesabonyi járás déli „lejtőjén" nemigen jut hat hozzá az ember semmihez, mert a kocsmák, ahol álta­lában valami kolbászféle is szokott lenni, azok bezárnak korán. Étterem? Na, majd Poroszlón, a Tiszavirágban! Le is értünk szerencsé­sen- Alig vártuk, hogy dél­előtt 11 óra legyen! Akkor nyit a csárda! Nosza, bero­bogtunk! — Aranyos elvtársnő! Négy tojásból kérnénk szé­pen rántottát! — Nincs. — De nagyon szépen ké­rem, mert nem tudtunk se­hol enni. ■— Nincs semmi. — Semmi? Miért? — Majd délben lesz. Hatvan ebédet főzünk, iparán nem győzi egy szakácsnő azt, hogy még ilyen betévedők­nek rántottát süssön. Adjon a földművesszövetkezet em­bert, legalább még egy konyhalányt! ... és nem is lett semmiféle ennivaló ... Most csak egyet nem értek: ha ez a kisvendéglő gebi~ nes, akkor miért nem vesz fel valakit a vezető? S ha nem vesz fel, akkor miért nem csináltat rántottát délelőtt fél tizenegykor?! Cs. Adám Éva Kiss Béla rajzai)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents