Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-11 / 187. szám

Események — sorokban TEHERAN (AFP): Az inslrazi katonai bíróság h*t déljráni tbivstönököt ícgy- veres felkelés miatt halálra ítélt, öt másik vádlottra há­romtól 15 évig terjedő börtön­büntetést szabtak ki. Az elítél­tek az 1962. évi felkelő mozga­lomban vettek részt HONGKONG (AFP): Hongkong városán végigsö­pört a kétszáz kilométeres óránkénti sebességgel szágul­dó Ida-tajfun. Többezer ház összeomlott. A város egyes ré­szeit árvíz lepte el. Három em_ bér meghalt, több mint ötven megsebesült, A kikötőben több hajó hor­ganylánca elszakadt és a ha­jók kisodródtak a tengerre. LONDON (AFP): A The People értesülése sze­rint az úgynevezett „Béke ké­mei’' legutóbb titkos hivatalos okmányok birtokába jutottak. Az okmányok azokra az intéz­kedésekre vonatkoznak, ame­lyeket atom támadás esetén fo­ganatosítanának Angliában. A Scotland Yard nyomozást indí­tott annak kiderítésére, ho­gyan szerezhették meg az atomleszerelésórt harcoló moz­galom tagjai a titkos iratokat PEKING (Üj Kína): Egy amerikai katonai repü­lőgép augusztus 8-án két ízben behatolt a Kínai Népköztársa­ság légiterébe. A Kínai Nép- köztársaság külügyminisztériu­mának szóvivőjét ezzel kap­csolatban felhatalmazták, hogy jelentse be a 307. komoly fi­gyelmeztetést CASTEL GANDOLFO (AP): VL Pál pápa nyári palotájá. bem Cartel Gandolfóban va­sárnap aláírta Ecclesiam Suam kezdetű anciklikéjának hat la­tin nyelvű példányét. A katoli­kus egyház mai helyzetével foglalkozó eneiiklika, amelynek szövegét hétfőn nyilvánosságra hozták, VI. Pál pápa első kör­levele. BERCHTESGADEN (AP): Berchtesgaden közelében egy hármas hegymászó csoport le­zuhant egy jégfalról. A csoport vezetőjét — Wolfgang Müloer- ler 26 éves mérnököt — a le­zúduló jég — és kőtörmelék ha­lálra sebezte, két társa meg­sérült. Robbanás a montreali kikötőben néhány ablakot zúzott össze egy közeli rák tárban. A New Yorkban székelő ku­bai ellenforradalmár szervezet gyűlésén kiderült, hogy a rob­banásért a szervezet terroristái [EES bújni a felelősség alól, s el­árulta azt a szándékát is, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét akarja felhasználni -a vietnami beavatkozásra. A VDK külügyminisztériu­mának nyilatkozata hangsú­lyozza, hogy a probléma meg­vizsgálására nem az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa, hanem az 1954-es genfi konferencia társ­elnökei, valamint részvevői il­letékesek. A Vietnami Tájékoztató írod a bejelentette, hogy két amerikai repülőgép ismételten megsértette az ország légiterét. A vietnami néphadsereg fő­parancsnoksága ezzel kapcso­latban a Nemzetközi Ellenőrző Bizottságnál tiltakozással élt. Vasárnap provokációs próba­légiriadót rendeltek el Saigon­ban, a dél-vietnami főváros­ban A szirénák bömbölésére Khar.h tábornok rendőrsége kiürítette az utcákat. Az egy­órás gyakorlat beletartozik a pénteken elrendelt szükségál­lapot rendkívüli intézkedései­be. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja a hét végén nyilatkozatot adott ki a viet­nami amerikai agresszió ügyé­ben. — Ki hiszi el, hogy a kis Vietnam fenyegeti az ötezer mérföldnyire fekvő hatalmas Egyesült Államokat? — teszi fel a kérdést. Ezután megálla­pítja: semmi sem indokolta, az Egyesült Államok katonai csapását, amellyel veszélyes j helyzetet alakított ki. Az ! Egyesült Államok Yommunis- ' la Pártja haladéktalan intéz­kedéseket követelt az ameri­kai kormánytól a konfliktus további terjedésének megaka­dályozására. Az USA-ban sokan szabotálják az egyenjogúsítást tör­vényt. — A figurákat látom, csak az egyenlőségjelet nem. j (Fülöp György rajza) Csőmbe sajtókonferenciája LEOPOLDVILLE (MTI): A kongói felkelők katonai sikereit Csőmbe, miniszterel­nök, magabiztos nyilatkozatok­kal igyekszik ellensúlyozni. Sajtóértekezletén büszkén je­lentette ki: „Nem kértem sem amerikai, sem belga csa­patokat, nincs szükségünk külföldi katonákra”. Események — sorokban HAVANNA (TASZSZ): Fidel Castro mmi*zt«j-elnölí beszédet mondott a Vízierő-tar- talékok Intézete munkatársai­nak ünnepi gyűlésén. Nemzet­közi kérdésekről szólva Castro elítélte az Egyesült Államok VDK-elienes agresszív cseleke­deteit, majd hangsúlyozta, hogy Kubát továbbra is ag­resszió fenyegeti. A kubai nép azonban — mondotta befeje­zésül Fidel Castro — meg fog­ja védelmezni hazáját utolsó csepp véréig.' RÓMA (Reuter): Hivatalos jelentések szerint némileg javult Antonio. Segni, az Olasz Köztársaság elnöké­nek egészségi állapota. Mint ismeretes, az olasz elnök pén­teken lett rosszul. Rosszullétét agyi keringési zavar okozta. BUENOS AIRES (Reuter): Merloban, Buenos Aires kül­városában összeütközött egy Diesel-vonat egy autóbusszal. A katasztrófa következtében nyolc személy meghalt, közü­lük kettő gyermek, és 16 meg­sebesült. PATUN (Reuter): D. R. Csáván, India élel­mezésügyi miniszitere nyilat­kozata szerint a Gandak és Gambati folyó áradása 1500 falunak másfélmillió lakosát sújtotta. A kormány 160 000 tonna rizst szállít az árvíztől sújtottaknak. CATANIA (AP): Vasárnap kitöréssel fenye­getett Szicíliában az Etna. Ez azonban elmaradt éa csak egy hatalmas fekete füst emel­kedett az ég felé a 3330 méter magas középső kráterből. VESŐÜL (AFP): A franciaországi Pesmeeben (Haute-Saona megye) kilenc­ven éves korában meghalt Ursula Salima Mächamba’ „Őfelsége”, Moheli sziget veit uralkodónője. A sziget, a ComOre szigetcsoport legkisebb tagja, francia protektorátus. Az elhunyt uralkodónő, akit 12 éves korában kiáltottak ki a sziget királynőjévé, később egy francia csendőr felesége lett. „A nemzetközi értekezlet: út a kommunista mozgalom egysége felé” A Pravda ve*érclkke a szovjet-kínai viszonyról A cikk bevezetőül rámu- tat, hogy a kommunis­ta- és munkáspártok nemzet­közi értekezletének kérdése ma az egész világ kommunis­tái érdeklődésének homlokte­rében áll. E kérdésben két ál­láspont alakult lei. A pártok abszolút többsége amellett foglal állást, hogy a közeljövőben összeüljön az érte­kezlet, s ezt az álláspontot vall­ja az SZKP is. A Kínai Kom­munista Párt vezetői viszont úgy vélik, hogy legkorábban 4—5 év múlva, de inkább so­hasem kell összehívni az érte­kezletet. A nemzetközi kommunista mozgalom történetében már •áz év óta rendszeresen tarts­ak nemzetközi kongresszuso­dat és értekezleteket a forra­dalmi harc közös feladatainak ■ ollektív megvitatására. Ez az együttes alkotó munka legcél­zerűbb formája. Az 1937. és 460. évi értekezletek igen ;agy jelentőségűek voltak. Az utóbbi tanácskozás óta már 4 év telt el, azóta igen sok fon­tos változás történt a világ- helyzetben. s mindez megköve­teli a kollektív tanulmányo­zást és vitát, az újabb értéke­■ 'seket és következtetéseket. E év alatt ezenkívül mélyreha­tó nézeteltérések is felszínre kerültek. e nézeteltérések egyre súlyosabbakká válnak. sőt, ma már nyílt konfliktussá fejlődtek. Ha neun számoljuk fel közös erőfeszítésekkel ezt a konfliktust, a nemzetközi kom­munista mozgalom szakadásá­hoz vezethet. A cikk ezután rámutat, hogy a nézeteltérés igen nagy kárt okoz a kommunista mozgalom­nak, a kínaiak által sugallt frakcióharc megkönnyíti a re­akció támadásait. Ezért rend­kívül fontos, hogy lépéseket tegyünk a jelenkor összes im- periallstaeilenes erőinek egyesítésére. A kínai vezetők — ellentét­ben a pártok abszolút többsé­gének véleményével — kije­lentették, hogy a mai viszo­nyok között senkinek sincs jo­ga összehívni a nemzetközi ér­tekezletet, s „megengedhetet­len, hogy egy párt, vagy a pár­tok egy csoportja” hívja ösz- sze a tanácskozást Amikor emlékeztették a kínai vezető­ket arra, hogy az 1937. évi ér­tekezlet a Szovjetunió Kom­munista Pártjára bízta a ta­nácskozások összehívását a testvérpártokkal való konzul­táció mellett, a kínai vezetők azt állították, hogy a konzul­táció követelménye az egyön­tetű egyetértést jelenti. Fz az álláspont — írja a Pravda — azt jelenti, hogy egyetlen párt önkényesen meghiúsíthatja a nemzetközi fórum összehívását még akkor ifi, ha a többi párt állást fog­lal a tanácskozás mellett. Eszerint egyetlen párt megaka­dályozhatná bármely kérdés kollektív megvitatását. Ez az igény azt mutatja, hogy egy párt rá akarja erőszakolni sa­ját akaratát az egész nemzet­közi kommunista mozgalomra. Az ilyen igényekkel azonban egyetlen marxista-leninista sem érthet egyet Az értekezlet összehívása el­leni második „érv” az, hogy „a KKP és az SZKP még nem alakított ki egységes véle­ményt konzultáció útján.” A KKP vezetőd minden eszköz­zel kitérnek a konzultáció elől, szüntelenül rágalmazzák az SZKP-t, s ugyanakkor értésére adják az ingadozóknak, hogy a nemzetközi értekezlet csak ak­kor lehet eredményes, ha a kollektív megvitatásra szoruló összes kérdéseket előzőleg két Párti — az SZKP és a KKP megvitatja és megoldja, Vitathatatlan, hogy az SZKP és a KKP kölcsönös megértése lényegesen elősegí­tené a nemzetközi értekezlet sikeres lebonyolítását — írja a Pravda. — Az SZKP nagy je­lentőséget tulajdonít a KKP- val történő kétoldalú konzultá­ciónak. Tavaly nyáron az SZKP Központi Bizottságának kezdeményezésére összeült a két párt küldöttségének talál­kozója, a kínai küldöttség azonban félbeszakította a tár­gyalást. Azóta a KKP vezetői semmilyen érdeklődést sem mutattak az SZKP-val történő konzultációk iránt, hanem ki­fejezetten fóközták rágalóm- hadjáratukat az SZKP és a többi marxista-leninista párt ellen. Az azóta eltelt egy év alatt az SZKP Központi Bi­zottsága többször hangoztatta készségét egy újabb találkozó­ra, hosszú időre egyoldalúan megszüntette a nyilvános vitát, több építő jellegű javaslatot tett az egység érdekében. A KKP vezetői azonban mind. ezeket a javaslatokat elvetet­ték. Í-I angBulyozni kell aaon­11 ban, hogy az SZKP-nak sohasem volt az a véleménye, mintha egy, vagy két párt el­különülve magára vállalhatná az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom fiorsát érintő problémák megoldását — foly. íatódik a cikk. — Ha így gon­dolkoznánk, ez azt jelentené, hogy visszatérnénk a személyi kultusz időszakához, alá- és fölérendelt párfokra osztanánk a mozgalmat Az Időszerű problémákat és a nézeteltéré­seket az összes marxista-le­ninista pártok együttes erőfe­szítéseivel kell tanulmányoz­ni és megoldani. A kínai veze­tők, amikor a problémák meg­oldására két párt megegyezé­sének útját javasolják, a nem­zetközi értekezletet formális, parádés találkozóvá akarják tenni, amelynek egyetlen fel­adata az lenne, hogy a többi párt aláírja az előregyártott döntéseiket. Ez a szemlélet gyű. keresem ellentmond a pártok közötti viszony lenini elveinek. A Pravda a továbbiakban megállapítja, hogy az 1960. évi moszkvai értekezlethez hason­lóan most is szerkesztő bizott­ságot kell alakítani az új talál­kozó kollektiv előkészítésére. A bizottság összetétele körül azok provokálhatnak vitát, akik meg akarják hiúsítani a tanácskozást A testvérpártok véleménye szerint a kiút igen egyszerű: ugyanaz a huszonhat párt alkossa a szerkesztőbizott­ságot, amely 1960. októberében és novemberében sikerrel tel­jesítette feladatát. Az SZKP a napokban azt ja. vasölta, hogy a felsorolt pártok küldjék el képviselőiket a szerkesztő bizottságba, amely december 13-én, Moszkvában fogjon hozzá munkájához, ha a testvérpártok ezt elfogadha­tónak tartják. A szerkesztő bi­zottság összeüléséig ily módom elég idő marad, s ezt a bizott­ságban részt vevő pártok jól felhasználhatják az eddigi vi­taanyagok tanulmányozására, a különböző nézetek egybeve­tésére, a javaslatok előkészíté­sére. A szerkesztő bizottság 1960-ban egy egész hó­napom át igen feszült légkör­ben dolgozott, mert szembeke­rült a kínai és az albán meg­bízottak „különleges” állás­pontjával. Valószínű, hogy a bizottságnak most nem rövi- debb, hanem még hosszabb időre lesz szüksége. Ezért a testvérpártok azt javasolják, hogy körülbelül 1965 közepén üljön össze a nemzetközi ta­nácskozás. A Pravda a továbbiakban rámutat, hogy ha valamely párt nem küldi el képviselőit a megadott időpontban, ez nem lehet akadálya a bizott­ság munkájának. Az SZKP célja a nehézségek leküzdése és a szakadás megakadályo­zása. A kínai vezetők azt ál­lítják, hogy az értekezlet ma csak veszekedést és szakadást hozhatna. A szakadás fonnál bejelentése ezzel szemben ép­pen az lenne, ha megtagadnák részvételükét az értekezleten. Az SZKP rton azt akarja, hogy valakit elítéljenek, bár­kire sértő bélyegeket ragassza­nak, felelőtlen vádakat haji- gáljanak. A cél: az egység. Az értekezletet nem azért hívják össze, hogy egy pártot „.kiközösítsenek”, egy országot önkényesen kizárjanak a szo­cialista világrendszerből. Min­denekelőtt a közös álláspontok kidolgozására kell összpontosí­tani az erőket. A tanácskozá­son minden párt őszintén és nyíltan kifejtheti nézetét, kol­lektív alkotó vitát folytathat. Ha azt követelik, hogy még az értekezlet előtt kialakuljon az egyhangú vélemény, ezzel megfosztják az értekezletet konstruktív szerepétől. A Pravda ezután felteszi a kérdést: ha a KKP vezetői az igazság letéteményesei, akkor miért félnek ennyire a nem­zetközi értekezlettől? Miért ném akarják kifejteni „igazsá­gaikat” a kommunista pártok felelős képviselői előtt? Ezzél tulajdonképpen saját érveik gyengeségét ismerik el. Az új értekezlet kiinduló pontját a testvérpártok véle­ménye szerint a két moszkvai nyilatkozatnak kell alkotnia, de minden új problémát, min­den új jelenséget meg kell vi­tatni az értekezleten. A tanácskozás akkor sem lenne haszontalan, ha nem tudna teljesen egységes álláspontot kialakítani. Így is liasznos lesz, hogy a világ kommunista pártjainak vezetői egybegyűlnek, kifejtik vélemé­nyeiket, méghallgatják a töb­biek nézeteit, kollektiven meg­vizsgálják a kommunista moz­galom közös problémáit. A cikk befejezésül hangoz­tatja: n Szovjetuhió Kommu­nista Pártjának szilárd meg­győződésé, hogy nincs és nem is lehet semmiféle áthidalha­tatlan objektív akadálya an­nak. hogy az értekezlet ne a nézeteltéréseket növelje, ha­nem megszilárdítsa a nemzet­közi _ kommunista mozgalom egységét, a marxizmus—to ninizmus elvéi alapján. HANOI (MTI): A VDK kül- I ügymimsztóriuma közleményt i hozott nyilvánosságra. Ebben emlékeztet rá, hogy az ameri» ! kai kormány súlyosan megsér- j tette az 1954-es genfi egyez­ményeket, amikor agresszív háborút kezdett Dél-Vie inam­ban. agresszív és szabotázs cselekményeket hajtott végre a VDK ellen, beavatkozott Laosz belügyeiba, fenyegette I Kambodzsa semlegességét. A 1 nyilatkozat, emlékezetbe idézi, hogy augusztus 5-én amerikai repülőgépek észak-vietnami partment: objektumokat, és la­kott terüleieket bombáztak, amellyel nyilvánvalóan előre megfontolt háborús cselek­ményt követtek el, A külügyminisztérium nyi­latkozata hangoztatja: azzal, hogy az Egyesült Államok az ! ENSZ Biztonsági Tanácsában ! megrágalmazta a Vietnami De- Jmokratikug Köztársaságot, be­bizonyította, hogy ki akar A% amerikai kormány ki akar bújni a felelősség alól A VÜK kMlűgyminiMléríumgaák i^ilatkozuia - Provokációt* próba-légiriadó Saigonban Hruscsov üzenete In&nühez, Makariosz és U Thcmf-hoz — Felhasználom a* alkalmat, elnök úr, hogy újból leszögez­zem: a Szovjetunió népeinek és kormányának rokonszenve a hazája függetlenségét, szuve­renitását és területi épségét vé­delmező ciprusi nép mellett van. Az U Thanthoz intézett üze­net elején Hruscsov közli, hogy a szovjet kormány felhí­vással fordult a török kor­mányhoz a ciprus elleni had­műveletek megszüntetése érdekében, majd így folytatja: — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének mindent meg kell tennie, hogy Cipruson megszűnjék a vérontás, s meg kell akadályozni, hogy az ese­mények a békére nézve vesze­delmes irányban fejlődjenek, — A szovjet kormány kife­jezi azt a reményét, hogy ön főtitkár úr, az ENSZ alapok­mányában lefektetett elvek­nek megfelelően minden lehe­tőt megtesz a Biztonsági Ta­nács határozatainak mielőbbi megvalósítása érdekében. Ezek a határozatok megjelölték a ciprusi kérdés békés rendezé­sének módozatait. MONTREAL (MTI): Pokol­gép robbant vasárnap a mont­reali kikötő egyik dokkjában, ahol egy kubai teherhajó hor­gonyzott. A kikötöd rendőrség közlése szerint a robbanás csak MOSZKVA (TASZSZ): Hruscsov szovjet kormányfő a török fegyveres erőknek Cip­rus ellen intézett támadásával kapcsolatban üzenetet küldött Inönü török miniszterelnök­nek, Makariosz érsek, ciprusi elnöknek és V Tha.nl, ENSZ- főtitkárnak. Az Inönühőz intézett üzenet többek között ezeket mondja: — A szovjet kormány fel­szólítja a Török Köztársaság kormányát, szüntesse be a ka­tonai akciókat a Ciprusi Köz­társaság ellen. Fegyverek al­kalmazása nem megfelelő esz­köz a nemzetiségek közötti kapcsolatok bonyolult kérdé­seinek megoldására. Az a kí­sérlet, hogy fegyverek erejé­vel kényszerítsenek ki olyan megoldást, amely nem felel meg a nép érdekeinek, csak még jobban kiélezheti a hely­zetet, kiszélesítheti a konflik­tust, fokozhatja a háború ve­szélyét. Erre a szovjet kor­mány már felhívta a török kormány figyelmét. Az üzenet hangsúlyozza: Ciprus lakosságának lehetősé­get kell. nyújtani, hogy min­den külső beavatkozás nélkül békés úton, nyugodt légkör­ben maga oldja meg hazája belső problémáit. Az üzenet végén Hruscsov felhívja Inönü miniszterelnö­köt vessen véget a Ciprus elle­ni fegyeveres támadásnak, és kifejezi azt a reményét, hogy Inönü államférfiúi tapasztala­tai alapján átlátja, milyen fe­lelősséget vállal magára Tö­rökország a Ciprus elleni kato­nai támadással. Makariosz érsekhez intézett üzenetében Hruscsov vá­laszol a ciprusi kormányfő­nek a török légitámadást be­jelentő táviratára. A további­akban a szovjet kormányfő hangsúlyozza, hogy a ciprusi kérdést a Biztonsági Tanács­ban már korábban hozott ha­tározatok és Ciprus szuvereni­tásának tiszteletben tartása alapján kell megoldani. Ki kell vonni a szigetországból az összes külföldi csapatokat, ami elősegíti a nyugalom helyre- állítását, lehetővé kell tenni, hogy a ciprusi görögök és tö­rökök békésen dolgozhassa­nak hazájuk — a Ciprusi Köztársaság javára. Hruscsov közli, hogy felhí­vással fordult Inönü, török mi­niszterelnökhöz és U Thant, ENSZ-főtitlkárhoz is, majd be­fejezésül hangsúlyozza:

Next

/
Thumbnails
Contents