Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-11 / 187. szám

A kétoldalú és a sokoldalú együttműködés a KGST-ben Jubilál B Negyedszázaddal ezelőtt, fúrás közben, váratlan kincsre bukkantak a kutatók: feltört az azóta fogalommá vált híres Salvus víz. Az alkáliban gazdag gyógyvíz jól használ a lég­cső- és hörghurutban, valamint a gyomorhurutban szenvedők­nek. Huszonöt évvel ezelőtt naponta még csupán 200—300 pa­lack gyógyvizet küldtek a gyógyszertárakba, Ma naponta több, mint 8000 liter Salvus vizet nalackoznak Bükkszéken. A népszerű gyógyfürdő strandját május 1-től szeptember 30-ig tartják nyitva. Vonzóerejére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy naponta 1000 vendég látogatja. A környezet ideálisan szép, az üdülők valóban igen jól érzik magukat e kedves he­lyen'. Képünk a bükkszéki strandot ábrázolja. legszebb. háza. A gépkocsik «számának az utóbbi évek során való növe­kedése kapcsán egyre nagyobb jelentőséggel bír a gumiabron­csok kopásállóságának kérdése. A Gumiipari Kutató Intézet intenzív kísérletekbe kezdett a hagyományos, azaz a termé­szetes és a Buna-guminál ko- pásállóbb műkaucsukokból ké* szült autógumiabroncsok ki­próbálása terén. Különböző útviszonyok között folynak a kísérleték. Az egri 4. sz. AKOV autóparkjából is azért állított be jelentős számú kocsit az in­tézet kísérlet céljaira, hogy a rossz dombos-hegyi utakon vizsgálja az új típusú műgu­mik kopásállóságát. A nagyarányú kísérlet során több száz hidegen polimerizált butadién-stiroi műgumdabron- csot szereltek fel a vállalat gépkocsijainak hátulsó kerekei­re s időszakonként igen ér­zékeny műszerrel mérték a gumi kopását. Az így kapott eredményt összehasonlították azután a lefutott kilométerek számával és összevetették a NYIKOKAJ TOMAN: 20 memregew FORDÍTOTTA: SÁRICÖÍI CYIM.A 20. — Ez igaz — mosolyodott el Szab­iin. — Szerény a mi munkánk. Vi­szont terólad éppen a lapokból tu­lok sok mindent. — Én meg terólad semmit — tár- a szét karját Voznyeszenszkij. — Vfég kérdezősködni sem merek, hisz iái a tok minden titok. — No azért az én személyes éle­sem már nem olyan titkos — neve- ett Szabiin, s akaratlanul ezt gon- lolta: „Nyilván fél, hogy panaszkod- li fogok a sorsomra, s protekciót ikarok kérni...” — Különben sincs nlvel dicsekedjem — tette hozzá Tangos an. A vezérigazgató türelmetlen pü- antást vetett az órájára, s ezzel ér­ésére adta vendégének, hogy nincs ;ok ideje és sietnie kell. — Nem sokáig tartalak fel — szólalt meg Szabiin, észrevéve tü­relmetlenséget. — Tulajdonképpen csak egy kér­désem volna. Viszont telefonon nem tehettem fel, ezért jöttem el szemé­lyesen. Te persze jól vagy tájéko­zódva a Perevalszk-Kiziltau vasút­vonal építkezéséről? — Ki lehetne jobban tájékozódva, mint én? — csodálkozott Voznye­szenszkij : bozontos szemöldöke fel­húzódott, s összeráncolta magas homlokát. — Nem akartalak megsérteni — mosolyodott el Szabiin. — Efelől nem volt kétségem, mindössze arról van szó, hogy a nagy távolságra gondoltam. Amikor több ezer kilo­méterről van szó, megengedhető, hogy az ember nincs eléggé tájé­kozódva. — Egy jó főnöknek tízezer kilomé­teres távolságból is tudnia kell, mi történik azon a részlegen — mond­ta a vezérigazgató, még mindig zsémbesen. — Te viszont túl sokáig kerülgeted a forró kását. — A kérdés tehát a következő; hatalmas földmunkák folynak ott nálatok, meg sziklát robbantgattok. Alkalmaztok-e ahhoz atomenergiát? A vezérigazgató bozontos szemöl­döke a csodálkozástól ismét felhú­zódott; — Honnan veszed ezt? — Sehonnan, egyszerűen csak kérdem — felelte nyugodtan Szab­iin. — Nagyon fontos tudnom ezt... Szabiin nem mondta meg, mihez ezt tudnia, de Voznyeszenszkij sej­tette, hogy nyilván nincs Is joga ezt megmondani. — Nem, mi ott nem alkalmazunk atomenergiát — felelte Szabiinnak. — Nincs rá szükségünk. A sziklákat robbantással tévolítjuk el, mégpedig ammonit segítségével. E munkálato­kat egy külön szerv, a Vasútrobban- tó Vállalat végzi. Komoly tapaszta­lata van már ebben. Még nem is olyan régen az amerikai szakembe­rek azt állították, hogy a robbantási technikában Argentína vezet, amely évente másfél ezer tonna robbanó­anyagot használ fel. Holott mi már 1936-ban egyetlen tömeges robban­tás során az Uraiban 1800 tonna robbanóanyagot repítettünk a leve­gőbe. Mit szólsz hozzá? Voznyeszenszkij őszintén elnevette magát. Arcáról eltűnt az öntelt kife­jezés. Látszott rajta, hogy olyasmi­ről beszélt, amit jól ismer és közel áll hozzá. Szabiinnak még az is eszé­be jutott, hogy barátja a polgárhá­borúban útászként szolgált és soha sem volt számára közömbös a rob- bpnomyag. — Nem dicsekv ésből mondom ne­ked. Rja. — folytatta a vezérigaz­gató —, de az én részvételemmel szü­letett meg a Vasútróbbantó Vállalat. Hallottál te már valamit az irányított robbantásokról és a hajító robbanta-, sokról? Nagyon érdekes dolgok, öre­gem! Bekell rakni a földbe 1200—1300 tonna robbanóanyagot, megfordítjuk a robbantóműszer kulcsát, elektromos kisülés megy végbe a villamosrob­bantó hálózaton, működésbe lépnek az elektrodetonátorok, sok ezer köb­méter kőzet repül a levegőibe és kész az egy kilométer hosszú, húsz méter gatónak. — Bocsásd meg, hogy eny- nyi idődet raboltam el. — Ugyan már! — veregette meg barátian Szabiin vállát és újra fel­vette a pártfogói hangot — Nagyon örülök, hogy végre találkoztunk. No és hogy állnak a szolgálati dolgaid? Milyen rangban vagy? Ha jól em­lékszem, amikor utoljára találkoz­tunk, őrnagy voltál? — Őrnagy voltam, őrnagy is ma­radtam. — mosolyodott el Szabiin. Igaz, most még egy szó került elé­je. — Ó, hát akkor vezérőrnagy vagy!? — kiáltott fel Voz­nyeszenszkij most, már egészen más tónusban. — Hát, komám, tiszta szí­vemből gratulálok! mély gödör a Vasúti pálya számára! Pontosan ugyanilyen irányított rob­bantással hozzuk létre a töltéseket is. És képzeld, Ilja, mindez egy szempil­lantás alatt történik, persze, leszá­mítva az előkészítő munkálatokat. És mennyi időt pocsékolnak el rá, ha el; szkavátorral csináltatnánk a göd­röt, még ha a leghatalmasabb erejű­vel is? — Köszönöm a felvilágosítást! — nyújtotta kezét Szabiin a vezérigaz­Szablin tábornok, amikor visszatért hivatalába, nyom­ban bement Osai- pov ezredeshez, s közölte vele a Voz­nyeszenszkij jel történt beszélgetés eredményét. Az ezredes nem nyi­latkozott rögtön. Soha nem sietett a következtetésekkel, jól tudta, milyen nehezen szüléméi, meg a hegyes dön­tések. — Mi derül ki ebből? — kérdezte Szabiin türelmetlenül, be sem várva Oszipov válaszát és már bosszan­kodva emiatt. — Mire vadászik hát Zsijenbajev’ Nem vezethették tévút­ra ezek a robbantások és nem néz­hette atomrobbantásoknak? (FolytatjukJ Gyakran olvasható az újsá- kétoldalú együttműködési fór­gokban, hogy Magyarország ma kiszélesül. kétoldalú megállapodást kötött Vegyünk egy másik példát valamelyik állammal, vagy az, Magyarország kezdemén.vezé- hoev a szocialista államok sére Csehszlovákia és Lengyel sokldalú együttműködésüket ország egyetértett abban, hogy valamilyen területen klterjesz. a kohászati termékek — főleg tették. Mit értünk a kétoldalú a hengerelt áruk — szakosítá- és mit a sokoldalú gazdasági sára, termelésének megosztásá- együttniúködösen? ra és tervezésére helyes lenne A kétoldalú együttműködés egy koordináló ifodát felállítá- két vagy három ország meg- ni. A megelőző tárgyalások állapódása valamilyen terüle- után éppen a napokban írták ten az együttműködésre. Pél- alá az egyezményt és ÍNTER- dául Magyarország megállapo- METALL néven megalakítot- dik Csehszlovákiával a Sturo- Iák a szervezetet, budapesti vóban létesülő papirkombinót székhellyel. így a három of- közös építésében és felszerélé- szág szórósán együttműködik á sebén, bogy «az kielégíthesse a kohászatban. Más KGST-orszá- két ország szükségleteit. A két- gok egyelőre nem akarnak eb­oldalú együttműködés irányi- ben részt venni, de elvben tására továbbá a szükséges egyetértettek vele. Ez a szer- egyeztnények kidolgozására vezet azonban nyílt, amelybe gazdasági és műszaki-tudomá- később is be lehet lépni. Evé- nyos együttműködési bízottsá- gett a három alapító állam á gok létesültek. Magyarország többi KGST-államot csatlako- például Romániával, a Szovjet- Zásra szólította fel. Lehetséges, unióval, az NDK-val, CséhSzlO- hogy néhány év múlva megér, vakjával, Lengyelországgal, nek a feltételek arra, hogy ez Bulgáriával és Jugoszláviával a kétoldalú együttműködés létesített Ilyen bizottságokat, sokoldalúvá váljék. Ezekbe az államok kormány- Az eddigi gyakorlat azt mu- szintű képviselőket delegálnak, tat.ta, hogy a sokoldalú együtt- évente általában kétszer ülé- működés elsősorban a nagy, át- seznek és megvitatják miben fogó témákban alakul ki. Eb­es hogyan működjék együtt a ben az értelemben ide sorol- két ország hatjuk a „Barátság" kőölajve­Mit ériünk Sókoldalú együtt- setéket, az összekapcsolt villa - működésen? Általában a KGST mosenergia-rendszert, a közős nyolc tagállamának közös meg' tebervagonpark (OP ) felallí- állapodésát. Mégpedig olyan Ifsát, * NeTnzetkoa Gazdasag1 megállapodást, amiben lénye- Együttműködés Bánkját, stb. gében minden tagállam vala- Ezekben minden érdekelt tag­milyen formában részt. vesz. A ^llarn fes. j4 vesz es ezáltal sze. sokoldalú együttműködés terű- «- «okoldalu kooperáció alá­tétéit és formáit, a KGST Vég- ^ ki- Ugyancsak ide tartozik rehajtó Bizottságában vitatják P^á«1 * meg és ött hoznak rá döntése- fokban való egy uttműkodes, a közös szabványok kidolgozása, Ezek után felmerül a kérdés, a gépipari termékek szakosítá- hogy milyen problémákat olda- . _ __ nak meg a kétoldalú és milye- Tí^iéfl^rsen * neket a sokoldalú együttműkö- utóbbi példákból is - a dés keretében? Ha általános- kétoldaiú ós a sokoldalú Ságban válaszolunk a kérdésre, egyuttmukodés formáját nem akkor art mondhatjuk, hogy ^had mereven elválasztani kétoldalú an olyan problémákat egymástól .tUszonha a­oldanak meg. amelyekben két luan oeszelwp^oUuk w a villa- —három ország érdekelt csu- mosOTer^a-veaetekeket A» - pán, így a többi nem kíván pe.seket teszünk az egységes részt venni benne, Ekkor az elekiromoa renteer tel ies k- adott problémát nem a KGST építése íelé nem jelenti. azt. Végrehajtó Bizottsága tárgyal- hogy ezen belülva|vtK lü jár hanem ..a., kétoldalú kor­mánvbizottsáffok. Nézzünk er- megaPnpodasok id. TebMáégm „ -óirtát sek, mert ezek kiegészítik egy­re n.bányp ■ mást. Gondoljunk csak arra, Évákéi ezelőtt egy magyar hr>gy ^nk Csehszlovákiával szabadalom alapján Lengyelen- közösen foRía felépíteni a Du­ikuZ^iragyHAT?nEX na-kanyarban a nagymarosi vállalat létesült JíAb' . vizierőművet. Ez mindkét or.- névén a szénbányák melletti k jelentős mennyiségű meddőhányók feldolgozására. v“;;moa energiát szolgáltat Az eljárás segítségévéi az ad- ., dig hasmosühatatlannak tar- AJmennyjben az erőmű elké- tott meddőhányókból jó minő- szüjie,kor meglesz az egységes ségű szenet, épító_és cement- vU]amn5CT1ergia-hálózat, nyil- Ipan nyersanyagot nyelek. keresztül a S3ggMS5gtt s Ss® sä: .-ä hk'az eljárás iránt. Valószínű- szovjet kétoldalú alumínium lek látszik, hogy az eredetileg együttműködés is. Az egyez­DÜLEÖEZÖ, öreg házikó völ Ott állott közvetlenül az oi szágút mentén, a falu Végéi parányi ablakszerűéivel bámul la az úton suhanó autókat, dö cögö szekereket, u műnkébe hazatérő embereket. A faláról az eső és a sze néhány helyen lepergette festéket, s a barnaszínu, sza bálytalan alakú foltokkal , fal olyan volt, mint valami kü lÖnös térkép. Néhány csenevész fa is szó morkodott a rogyadozó házik' mellett, poros, sárguló levelek kel, a levegőbe markoló büty kös égujjakkal. Ki építette ezt a házat és mi kor, arra nem emlékszik senk sem. Valószínű, hogy még a; 1800-as évek végéh, vagy i 900-as évek elején készült — Fejes Jánosék is úgy költöztél bele néhány évtizeddel ezelőtt Már akkor is régi volt* De az öreg házikó megtette a magáét. Otthont adott a Fe­jes családnak, felneveUidlet benne a gyerekek, Aztán egy csendes napon öreg Fejes Já­nos eltávozott az élők sorából A gyerekek is kirepültek családot alapítottak, s végtére * a roskadozó házban magár; • maradt özvegy Fejes Jánosné. , A feketében járó, kicsit haj ■ lótt hátú öregasszony szereti; a házat. Ott élt az ura, ot nőitek fel a gyerekek, mindéi zegét-zugát jól ismerte, szeret te, sok-sok emlék kötötte hoz zá. szinte eltéphetetlen szálak kai. De az öreg ház egyszer az tán megunta a szolgalatot. Vá lyog'oól rakott falai megros kadtak, teteje megbillent, i faláról egyre jobban perget le a festék. Nagy elhatározás született Fejes Jánosné láiiya, hlég t veje úgy gondolták, hogy it az ideje új házat építeni. Alig­hogy a tél elmúlt, izmos mun­kás kezek gyorsan leszedték r ház tetejét, elbontották a fala­kat és az épület helyén nem­sokára csak néhány Vályog­kupac, szétdobált deszkadarab szomorkodott. tavasszal pedig megkez­dődött az építkezés, özv. Fejes Jánosné jó számon tartja a dátumot), pontosan ez év áp­rilis 2-án. A terméskő alapon egyre gyorsabban emelkedtek a fa­lak, lassan a tető is elkészült, -szép, piros cserepekkel. A fa­lakat kívülről salakkal bepu­colták, így tartósabb is, meg szebb is. Augusztus elejére el is készült az Új ház. S most, éppen, — langyos, szeles augusztusi délelőttön — asszonyok festik a falakat, özv. Fejes Jánosné, a lánya, meg valaki az egyik szomszédos házból. Nagy igyekezettel mártják a meSzeíőt a világos okkersárga festékbe, és gondosan húzzák végig a falon: Szép ez a ház. Cseppet sem falusias, inkább modern, váro­si villa külsejű. Bent két szo­bával. konyhával, fürdőszobá­val. Az ablakok nagyok, csak úgy ömlik be rajtuk a simo­gató, augusztusi napfény. Az üvegezett veranda ablakában már Virágok sorakoznak' egy­más mellett* kerek, csipkés le­velű, piros virágú muskátlik. A bútorok sem mind a régi­ek már. Vannak köztük mo­dern, újvonalúak. Ezek özvegy Fejes Jánosné egyik lányuno­kájának tulajdonát képezik, aki lassanként az esküvőre ké­szül. Este pedig kigyúllad az új házban a Villany, a kis rán­cos arcú öregasszony villany­fényben gyönyörködhet a szo­bákban. Mert hát fáj ugyan a régi ház — özvegy Fejes Jánosné biztos meg is siratta néhány­szor — de hát az Új, a nagy, világos szobákkal, frissen fes­tett élénk színű falakkal csak szebb, csak barátságosabb. Így aztán bánatot, a régi utáni nosztalgiát többnyire őröm váltja fel. MERT SZÉP EZ a ház Kis- íörén, piros, új tetejével, -lénk sárga falaival és hatalmas ablakaival, amelyben piros nuskátlik sorakoznak. Szép ez a ház, a falu egyik egszehb... és legszélsőbb aáza, Kaposi Levente I Mii minisé hússá. másik két hagyományos gumi­ból készült abroncs kopásával. Ez a kísérletsorozat most vé­get ért és kedvező eredményt hozott: a Gumiipari Kutató Intézet által kidolgozott össze­tételű műkaucsuk beváltotta a hozzá fűzött reményeket és — mint hírlik —, a Ruggyanta- gyár a jövőben új receptúra szerint, hidegen polimerizált butadión-stirolbcű készíti majd a gumiabroncsokat. Azt is megtudtuk, hogy újabb kísérletbe kezdett a 4. sz. AKÖV-nél a kutatóintézet: most stereospecifikus mű gumi­ból készített abroncsok kopás­állóságának vizsgálatsorozata veszi kezdetét. Remélhető, hogy az előző, mintegy más­fél éven át folyt vizsgálatnál az újonnan beindítottak még kedvezőbb eredményt hoznak, s egyre kopásállóbb gumiab­roncsok kerülnek majd forga­lomba, aminek természetesen számottevő népgazdasági jelen­tősége van. (S. I.) Kopásállóbb gumiabroncs* kísértetek a 4. sz. AKÖV-nél mény ijzerint a magyar tim földből a Szovjetunió nyers­alumíniumot gyárt, amit a ma­gyar hengerművek, Öntödéi késztermékké dolgoznak fel. A jelentősen megnövekedett ma­gyar alumíniümtermelés lehe­tővé teszi majd a többi ország­ban is az alumínium-felhasz­nálás fokozását. Magyarország Ugyanis a többlettermelés zö­mét exportálni fogja. Amint ez látható is, mind­két formánál az a legfontosabb, hogy erősödjenek a szocialista országok gazdasági kapcsolatai, s ezek a formák elősegítsék a szocialista országok gazdaságá­nak gyors Ütemű fejlődését, korszerűvé és gazdaságossá te­gyék a termelést. Amennyiben ez a haiésuk, úgy nemcsak a benne részt vevő országok ér­dekeit szolgálják, hanem az Összes szocialista állam érde­keit is. Vagyis az a lényeges mindkét együttműködési forma esetében, hogy az egyes or­szágok egyéni érdekei és vala­mennyi orsz,ág közös érdekei összehangolódjanak. . Gyulai István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents