Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-09 / 186. szám
Lány lesz, vagy kisfiú? ío"lalko*áaa i teehnihu#, ,,másodállásajósló* MAGYAR HIRDETŐ Kfshirdefés 17339 ezágban. Különböző módszerekkel vizsgálják a kísérleti állatokat, hogy a kérdésre választ kapjanak, de eddig még megbízható eredményt állatokon sem sikerült kimutatni. A régi magyar közmondás jellemzi talán a legtalálóbban az ilyen irányú jóslatokat „Vak tyúk is talál szemet.” Marosvölgyit azonban mindez nem zavarja, bár megjelenését és környezetét tekintve nyilvánvaló, hogy maga sem hisz jóslásaiban. Csinálja, mert nyilván kifizetődőnek találja, hiszen újabb hirdetést adott fel. Ráfizetéstől nem tart, hiszen egy felvett 30 forint már fedezi a 26 forintos hirdetési költséget. A „jósda” a „másodállás”, ahogyan tevékenységét nevezte azonban mégis ráfizetéssel zárja majd egyenlegét. Az új büntetőtor- vénykönyv a csalók részére ugyani* büntetést „jósol”. Mátéffy Zoltán f8* “ f VT#1 * * * * * * hega járat a palócföld és Budapest között A Heves megyei termelőszövetkezeti gazdák körében minden eddiginél nagyobb az érdeklődés az idén megnyíló Budapesti Mezőgazdasági Kiállítás iránt. Megy esze rte eddig mintegy 15 ezer termelőszövetkezeti gazda jelentkezett a kiállítás megtekintésére. Legnagyobb az érdeklődés a Mátra alján, ahonnan hatezer termelőszövetkezeti gazda készül Budapestre. Már tíz különvonatot kötöttek le, amelyek a megye különböző tájairól szállítják majd a fővárosba az érdeklődő tsz-gazdákat. Autóbuszok százait is igénybe veszik az utazáshoz. A pétervásárl járás vezetőd érdekes módszerrel oldják meg, hogy erről a palócvidékről minden érdeklődő feljuthasson a kiállításra. Napon, ta két autóbuszt Ingajáratként közlekedtetnek majd, amelyek oda—vissza szállítják egy-egy faluból a kiállítás látogatóit A kiállítás megtekintése mellett egyéb látnivaló is szerepel a programban, mivel a falusiak egy része még nem Ismeri a főváros nevezetességeit Megtekintik majd a múzeum©, kát, a Halászbástyát, az Országházat, a Dunát és mintegy 1500 tsz jelentkezett a Fővár©Táblák és hibák Nem kell sasszemének lenni az embernek, hogy észrevegye az egri cég, —figyelmeztető — és más egyéb rendeltetésű táblák, szövegén: alkotóik helyesirói jártasságával baj van. Néhány beszédes példa nyomban segítségünkre siet, hogy megerősítse állításunkat. A Széchenyi utcai Női és Fcríiszabó Klsz „kosztümök■’ készítését vállalja. A Jegyirodánál a Magyar Jégrevű érkezését reklámozzák: „Jö:U 19.-től 23.-ig” A számok után nem kell pont, anélkül kötjük a határozóragokat. A piactéri falatozó felirata „büfé”, a Somogyi Béla utca elején „büfjé”. Egyik sein helyes. Kötelezően elfogadott írása: büfé. A strandfürdő előtt két azonos szövegű tábla, azonos hibákkal: „Parkírozni a strandfürdő előtt csak megőrző- jeggyel szabad” — figyelmeztetik a vendégeket. Szerencse, hogy a szövegező irt egy hosszú ő-t is, különben azt kellene hinnünk, hogy az, ábécében nem ismer ilyen betűt. Egybe vagy külön? Hol egybe, hók külön, mint a ravasz nebuló, valamelyik csak jó lesz. KPM Autóközlekedési Tanintézet Heves megyei Kirendeltsége: „Nyitva tartási idő.” Otthon Kisvendéglő: „Nyitvatartási idő”. Az utóbbinak van. igaza.„Szakszervezetek. Ileves-megyei Tanácsa”, olvassuk ugyancsak a Széchenyi utcában. A kötőjelért felesleges volt a fáradság, nem kell. A Lenin úton egy tábla: „Autó, kerékpár, motor-kerékpár megőrzése”. A készítő nyelvérzéke még most sem érzi egészen összetettnek a motorkerékpár szót. Az Akadémia már jó néhány éve napirendre tért felette. „Vigyázz Autókijárat" vagy „Vigyázz! Autó kijáratr A városban számos ilyen feliratú tábla figyelmezteti a járókelőket. A táblák készítőit viszont — sok esetben — senki sem figyelmeztette, hogy a vigyázz után felkiáltójelet használunk, és hogy az autókijárat egybeírva fejezi ki a közlendő gondolatot. A megyei kórház avult, időmarta tábláin csokorra való helyesírási hibát lehet Összegyűjteni rövid percek alatt. Egy szép szál a csokorból: „Betegek és hozzá tartozók!’ Itt még a hozzá nem tartozik hozzá, amihez hozzá kell tartoznia. Kár! De a magunk szemében is lássuk meg a gerendát: mind ez ideig háborítatlanul viselik a szerkesztőség és a lapkiadó táblái a „Népújság” címszót, rövid u-vaL Az iskola megtanít bennünket írni. A magyar helyesírást nem lehet megtanulni, mondják egyesek. Mások: a helyesíráshoz érzék is kell, akinél nincs meg ez a többlet, az gyakran elvéti a szabályokat. Sokszor kerül az ember válaszút élé. Egybe, vagy külön írja az illető szót, rövid, vagy hosszú ékezetet illesszen a betű fölé. Melegen ajánljuk a táblák készítőinek a magyar helyesírás szabályai című könyvet. Igaz. nem valami olvasmányos, de érdemes időnként kézbe venni, különösen munkakezdés előtt. —fcs— 8ziklák és házak A hirdetés utcai hirdetőtáblákon látha- -------------tó . És ugyan melyik szülőt ne érdekelné, hogy lány lesz-e vagy kisfiú. Ilyen szülő talán nem is létezik. A kérdés nemcsak ma: évezredek óta izgatja az emberi séget, bár jelentősége semmilyen vonatkozásában nincsen, hiszen amikor a kisbaba megszületett, egyformán őrülnek kislánynak, kis- I fiúnak, még a L legelfogul tább papák is. Mindenki tudja ezt, s a kíváncsiság mégsem hagyja nyugodni a leendő szülőket, ha. egy ilyen sokat ígérő hirdetést olvasnak. Ha meg lehet tudni, hát miért ne, pár forintot igazán megér a felvilágosítás, a bizonyosság. De vajon bizonyosság-e? Érthető tehát, hogy kíváncsi lettem, ká ez az ember? Ez a kiváló tudós, aki városunkban szerénykedve, érthetetlen okból kerüli a világhírt. Leendő apának álcáztam magam és egyik munkatársnőmmel, mint kíváncsi ifjú házasok, álnevei használva, becsöngettünk Ma. rosvölgyi Gyula technikus lakásába, az I-es számú bervai lakótelep I/A épületének második emeletén. — Gyuszit tetszik keresni? — Nincs itthon, de majd telefonálok neki — fogadott udvariasan a szomszéd, aki csöngetésünket a vékony falon keresztül meghallotta. — Fél háromra itthon les* .— tért vissza rövidesen — fáradjanak be addig hozzám, — tessékelt be lakásába a kedve», nyugdíjas szomszéd bácsi. — Nem tudom, hogyan csinálja, — mondta, amikor Jövetelünk célját beszélgetésünkbe beleszőve, érdeklődni kezdtem a sokoldalú technikus módszerei felől. — Annyit hallottam csak, hogy asztrológiával foglalkozik. Néhány perces várakozás után megérkezett a „jósnő”. Magas, erőteljes, intelligens arcú férfi. Rendkívül udvariasan fogadott és bevezetett tiszta, kulturált benyomást keltő, két szoba, összkomfortos lakásába. Hellyel kínált, kényelme» fotelekben, míg 6, „tudóshoz” illő komolysággal asztalához ült. Gyors mesét mondtam nem létező ismerő-< sömről, akitől címét megtud-, tam, majd szülő jelöltekre jel-j lemző izgalommal hangomban,« a tárgyra tértem. — És, tessék mondani, tény-j leg meg tetszik tudni monda-' ni? Ä ___• _ Nyugodtan mondhatom,^ ho gy Igén. Ez ideig több száz-j esetben ellenőriztem számi tá-j sómat, amely minden esetben,! bevált. (Marosvölgyi részérej mindenképpen, ha az ügyi anyagi oldalát nézzük.) 2 — És hogyan tetszik ezt esi-< páini — faggattam tovább ér- 'j deklődő tekintettel? j — Ne haragudjék, erre nem-; válaszolhatok. — Csak úgy, nagy általános-1 Ságban kérdem, hiszen úgy- -; Bem érteném — erőltettem toj vább a választ i, — No», talán annyit — szolt-: megszánva nyugtalanságomat^ hogy számítási tábiázato-j mat egy volt kollégám szerezte i meg számomra. Ez egy régi l hindu elmélet. Csak tudja, j nem szívesen beszélek, mertj vannak még rosszindulatú, un-3 intelligens emberek, akik min-;; denféle pletykát kevernének az j ember körül. Szabad akkor ta-<i Ián az adatokat? 3 Nevünket, születési évünketj és a nem létező gyermek vár-3 ható születésének idejét felír-S ta és ígéretet tett, hogy rövi--, desen elküldi számítása ered-j ményét. Arcán látszott, hogyi a fogadás befejeződött. 5 — Ég a honoráriumot ho-j gyan tudnám rendezni?. Meny-j nyivel tartozom? — kérdeztem.; — Harminc forint — vála-3 szólta —, ahogy önnek tetszik.-- Lehet most is, vagy postán.^ És hangján éreztem, hogy nem tudjanak róla a környéken. Tudja, a rosszindulatú emberek miatt, — tette még hozzá búcsúzéul, azután becsukódott mögöttünk az ajtó. Néhány nap múlva az alábbi levelet kaptam: „Kívánságára megállapítottam, a megadott születési adatok alapján, hogy 1963. február havában születendő gyermekük „kisleány” lesz, amennyiben az ön születési időpontja 1929. augusztus 28., a feleségéé pedig 1933. november 6. Ezúton kíván gdk boldogságot és jó egészséget kedves mindannyioknak, a Bébyinform” Eger, 1964. augusztus 5. Miután gyanakvó ember vat DARNO VÁRA. Így nevezitek hajdan a sir oki várat. Az X égbenyúló tuíaaziklák kőbál vá- | nyalt meséibe szőtte a nép. A fhíren kaptárkövek ma 1» íel- f kiél tó,leiként állnak az ormon, £ Egyiklük apácához, másikuk \ baráthoz hasonlít, úgy is emle- fgeti őket a falu; Apáca, Csuk- flyás Barát. Fenn a tetőn áll a y kőoltár, amely a régi írások j" szerint füstjelző volt Szarvas- rkő és Eger irányába. ;• A falu a Bükk és a Mátra ^ölelkezésében épült, ott, ahol a íkét ágba szakadt Tama talál- fkozik és méltóságteljesen ei- | Indul az Alföld félé. A régi iokmányok említést tesznek a si- í-rold medencéről, ahol „az lo- tvaknak ízletes fű terem.” t Aki ma Sírokban jár, a múlt íés a jelen érdekes keveredését Sláthatja egy hatalmas szikla- r gyűrű ben, amelynek északi ol- rdalán tornyosulnak Damó Tátrának kőfigurái. Az ó-falu ap- tró házaival szinte menedéket ikeres a hegyek alatt és a múltából Itt felejtett kőporházak ké- rményei keserű füstöt pipálnak fa kősziklák alól. Sokan otthagyták már a barlangokat, de cmég mindig vannak, akik pénz_ Jelenségből, vagy megszokásból [a kősziklák foglyai. t Az új falu ott kezdődik, ahol ca régi végződött. A rédőnvös, rablakos, verandás házak, a vi- t rágós udvarok a máról beszéltnek. Az egyik oldalon a nará- myi palócházikók szinte vállu- tikon tartják a hegyeket, a má- tsikon — pár lépéssel odébb az f emeletes házakban — a siroki munkások találtak tanyát. Az [óvoda tele gyerekekkel, tv an- - tennáktól sűrűk a háztetők. a2 [úton töpörödött anyóka az er- ‘ dóból rőzsét cipel a hátán. Az erdő szélén dolgőzlk a gyár, A Siroki Fémművek. ÁRNYAK ÉS FÉNYEK furcsa keveredése ez a falu. A ma, a múlt nehezen kiheverhető valóságával gyűrkőzik mindenütt És a termékeny siroki medence? Háromszáz hold mindössze, a szénát termő rét, a szántók a letarolt erdők helyén fölfelé kapaszkodnak. Savanyű humusztalan vidék. A szövetkezet neve: Váralja Tsz. 1960-ban alakult, azóta három elnök, hat agromómua vállalkozót a vezetésre vérszegény sikerrel. Egyikük részeges volt, a másik herdálta a közvagyont, a harmadikat „Csőmbénák” a katangai diktátornak csúfolta a falu... A tanácsnál beszélgetünk. A két elnök meg a mezőgazdász tallóznak a múltban, rajzolgat- ják a Jelent. Egy éve kerültek ide a főkönyvelővel együtt. Akkor volt Sírokban legutóbb tisztújítás. Az asztalon hever a monográfia, a község történelme, amelyet egy falubeliekből alakult népfrontbi zottsíg állított össze. A minisztériumban is jártak, hogy kitudakolják!, mát várhat Sírok az elkövetkezendő két évtizedtől. — Kis falu, távlati tervét a megyén keresek! Ezt mondta a minisztérium. Azóta százezer forintos társadalmi hozzájárulással megépült a napközi otthon, villany gyűlt ott, ahol eddig sötét volt és új járdákat kaptak az utcák. A szövetkezet hároméves múltja nem rózsás. Első évben 18, másodikban 20, harmadikban 26 forintot fizettek úgy, hogy félmillió dotációt adott az állam. A „miértet” keresem. K.étőrai beszélgetés során lassan a gyökerekig jutunk: hanyagul gazdálkodott a régi vezetőség. Tavaly három mázsa hetven kiló búza termett egy holdon. Baj volt a szaktudással is, a tagsággal se értett szót az elnök. Lopták a közöst, a jószágok takarmányát. Börtönt, pénzbüntetést szabott ki többeknek a tagok közül a bíróság. Amikor a mezőgazdász átvette a vezetést hároméves, Mszóratlan műtrágyát talált a faluban, öt vagon kálisót, tíz vagon szuperfoszfátot szedett össze a gazdáktól, az üresen hagyott barlangházakból. A savanyú erdei földek negyed százada nem láttak istállótrágyát. A sirokiak régi divat szerint ezt a verpelétieknek adták el „botért.” ESZEMBE JUTNAK megint a kőpiramisok Damó-vár tetején. A monográfiában olvasom, hogy hajdan a nép feltörte az erdőt és faekével szántotta fel a fák helyét... — Hét traktorunk van, de nagyon kellene egy lánctalpas — fordul felém az elnök, aztán a változásokról beszél. Arról, hogy ezen a nyáron tíz mázsa búzát termeit holdanként a siroki határ. Ilyen termést még nem láttak soha a pogány istenfigurák. A savanyú, kevés és silány szénát adó rétekből száz holdat feltörtek, vegyszeres kukoricát, cukorrépát, olajlent termelnek a szűz ugaron. Cukorrépából az idén ezen a helyen holdanként 180 mázsás termést várnak. A rétek feltörését eleinte ellenezte a tagság, még a tanácsülésen is támadták ért^ a mezőgazdászt. Most már ésZbe kapott a nép. Háromszáz hold rétet lehet még termékennyé tenni. Az erdőkig nyúló dombokon pillangóst vetettek. Huszonöt vagon takarmány van már kazalban, tízre még számítani lehet. A télre ellátják takarmánnyal a háztáji teheneket is. Száz hízót, kétezer baromfit, cukorrépát, lent adnak át terven felül és az áruértékesítési tervet év végére félmillióval túlteljesítik. — Egy hét múlva megszűnik a „sorbanállás” a banknál — mondja az elnök és bizakodva beszél a mezőgazdász is a zár- számadási kilátásokról. De tud-e még hinni, bízni a falu? Jártam a oséplésnél, láttam a baromfiszállítást, ahol kétezer csirkét nevelnek terven felül, találkoztam az asszonyokkal is. Valaki azt mondta: — Könnyű megszeretni ott a szövetkezetei, ahol Ötven forintot ér egv munkaegység. A HETVEN ASSZONY ipar- , kodását külön is említik a faluvezetők. Hajnal háromkor már a borsót szedték, reggeli után folytatták az aratást... A sziklák felől felhőiket hajt gazdag irodalommal rendeJke- ■ zik erre vonatkozóan a tudomány ma is a világ minden ; táján. Kísérleteztek statisztikai adatokból készített táblára, tokkal, gok-sök ezer születés adatait figyelembe véve, de ez a módszer csak a nagy általánosságra érvényes adatot eredményezett. Egy alkalommal i annyit sikerült ugyanis egy , német professzornak elérnie, hogy megállapította: a következő évben több leánygyermek fog születni. Ha eredménye nem a véletlen műve volt, arra akkor sem adott választ, hogy egyes személyek milyen nemű gyermeket szülnek majd. A statisztikai módszereken kívül rendkívül érdekes biológiai kísérleteik folynak több ora szél. Esőt várnak az emberek, takarmányra, kukoricára kellene nagyon. Az új vezetőség az ősszel Jubilál. Egy éye vették át az irányítást Sírokban. Amikor Idejöttek, negyvenen otthagyták a szövetkezetei. Letelt a három év. Vessen az, aki aratott! — mondták akkor. Azóta húszán vissza jöttek, a másik húsz elindult világot látni. A szép termés, a pontos előlegfizetés, a határozott, biztos Vezetés gondolkodóba ejti most őket is: a siroki határ eltartja a falut, ha okosan, szorgalmasan dolgoznak az emberek. A jövő itt az állattenyésztés meg a gyümölcs. Ha elkészül a terpesi víztároló, hagy dolgokat lehet majd csinálni a rétföldeken. Az út, amelyen most járnak, biztos és helyes irányba vezet. Hazafelé a vár alatt visz el az út. A sziklacsúcsok tatárfetű kőfigurái újra meg újra a múltat idézik. Aba nemzetségének, Damó urainak volt sasfészke e hely, amelyet a környék pómé- pe épített. Egy pillantás vissza az Apáca meg a Csuklyás Barát lábától a falura. Most veszem észre, hogy a száz új lakóház áttörte már a sziki a gyűrűt és megkerülve a hegyet, a völgyben terjeszkedik továbbá falu... Hiába, távolról nézve mindig messzebb láthat az ember... Szalay István natpüM&G , 3 1964. augusztus 9., vasárna# Kétszeresére emelkedett a külföldre utazó üdülők száma az elmúlt hónapban Az OTP egri fiókjának statisztikája szerint az elmúlt hónapban több minti kétszer annyian nyújtottak be valuta- igénylést külföldi utazás céljára, mint júniusban. A júniusi kérelmeik száma 987 volt, míg júliusban 1888-an kértek üdülésük céljára valutát. Csehszlovákiába Júniusban 879- en, júliusban 1655-en utaztak. A lengyelországi útlevélköny- nyítés hatására 2-ről 22-re emelkedett a turisták száma. Romániába 63-an utaztak a június havi 30' látogatóval szemben. Az NDK-ban üdülők száma is 20-ról 30-ra emelkedett). A Szovjetunióba hárman indultak, július hónapban, míg júniusban csak egy személy igényelt rubelt. Emelkedett a nyugati valutaigénylők száma is. Látogatóba 24 helyett 38-an utaztak az elmúlt hónapban, míg turista útlevelek száma 31-rŐl 77-re emelkedett^ első ízben mondotta el ezt a választ. A 30 forintot természetesen köszönettel átvette. — Arra kérem, mondja meg az ismerősének, aki címemet megadta, ne mondja meg másoknak. Nem szeretném, ha a páciensek ide szoknának, a lakásomra. Nem akarom, hogy gyök és módszerének helyes voltáról sem személyes beszélgetésünk, sem a levél nem győzött meg, az egri kórház egyik vezető szakorvosától kértem véleményt a kérdéssel kapcsolatiban. — Már az egyiptomiakat is foglalkoztatta a probléma és
