Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-08 / 185. szám
\ Felvásárlás -• a füzesabonyi járásban Három miliíónái több tojás, — 8 tagon hiironifi, 21 ezer hektó tej Közeleg az ősz, a magtárakban, gyűlik a termény, s ez az időszak fokozott munkát és gondokat ró a felvásárlás dolgozóira. Ezekről a gondokról és eredményekről beszélgetünk Márton Imrével, a Füzesabonyi Járási Tanács felvásárlási csoportjának vezetőjével, aki elmondja, hogy a járás termelőszövetkezetei évről évre magasabb áruértékesítési tervet teljesítenek, egyre több húst, tojást, tejet, baromfit, sertést és kenyérgabonát adnak el közellátásra. A szövetkezetek druértékesí- tési terve az idén a járásban 131 millió forint, amelynek zömét —- 123 milliót — szerződéskötések útján időben le is kötötték a felvásárló vállalatokkal. A felvásárlás, Illetve a szövetkezeti áruértékesítés első félévi mérlege több áruféleségből kedvező képet mutat, így elsősorban a tojás- felvásárlás tekintetében, ahol Nehézségek mutatkoztak az első félévben a sertéshús fel vásár ásóba», mivel az elmúlt évi sertéselhullás sok kiesést okozott. Az idén 14 ezer §00 hízott sertést kell átvenni, s a nehézségen azáltal segít a járás, hogy felmérték a termelőszövetkezetek állományát és más megyékből történő malacfélvásárlássai pótolták a hiányokat. A mező- tá'rkdnyi Aranykalász Tsz például 400 dtvfctb sértést Vásárolt, mindezeket hízóba is állították. A szerződéskötés eredményeképpen jelenleg 13 eZer 400 hízó átvétele biztosított szerződésileg, s a hiányzó 1200 darabot pedig a háztáji gazdaságok állományából kell felvásárolni. Természetesen a jövőben ez még sok tennivalót ró a felvásárló* szervek dolgozóira. Sokat segített e tekintetben például az aldebrői Üj Élet Tsz vezetősége, amely a tagság között végzett szervező munkával 50 háztáji sertés leszerződését tette lehetővé, Az idei felvásárlási mun- •kal egy időben, máris hozzáláttak a felvásárló csoport dolgozói a jövő évi tervek elkészítéséhez. Jövőre még az ideinél is nagyobb tervfeladatok állnak a termelőszövetkezetek előtt, több kenyérgabona termelését és átadását kell biztosítani. Az állam mindehhez, megteremti a szükséges előfeltételeket. Fokozni kell a vágóbaromfi árutermelését. A hústermelés szerkezetében változás áll be, mivel a szarvasmarha-tovább- tenyésztés miatt a hústermelés zömét sertésből kell előállítani. 'Mindezekhez szükség van a szövetkezetek helyi adottságainak jobb kihasználására, a megfelelő takarmányalap megteremtésére, és a háztáji gazdaságok termelésének fokozására. Császár István 3 millió 350 ezer tojás átvételével már eddig is 120 százalékra teljesítették az éves tervet. Hasonló túlteljesítés várható baromfiból is. Az idén Agyúval — felhőkre Jövőre már ISO ezer hektárt óv elszállítandó 24 vagon vágóbaromfiból 8 vagonnal adtak a ,,jégvédelmi” egység át eddig, de az átadás zöme a harmadik és negyedik negyedévre esik. A jelenlegi állomány biztosítja a terv túlteljesítését. A föidiműve6szövetke- zetek több mint egy mill ió- kétezázezer naposcsibét adtak ki a háztáji gazdaságokba, s így a szövetkezeti állomány- nyál együtt biztosított a tojás és a baromfihús termelésének alapanyaga. A tervek szerint, az idén tejből 36 ezer 600 hektolitert kell felvásárolni, s ebből a mennyiségből eddig már 21 ezer hektolitert értékesítettek. Az eredmények között említhetjük a zöldség- és gyümölcs- felVáS'árláS helyzetét, amely az elmúlt évi gyakorlattal szemben jól, zökkenőimentesen halad. Kevés a minőségi reklamáció, az átvétel és a szállítás folyamatos. Különösen a járás Tama menti községei, Káltól Feldebrőig, segítenek jelentős mértékben a tervek teljesítésében. Tűz! — hangzott a parancs. Az ütegeknél megszólaltak a légvédelmi ágyúk. A telefonon érkezett tűzparancs nyomán tucatszám fúródtak az égbe a lövedékek. A cél azonban nem repülőgép volt, hanem az a komoran feke- téílő viharfelhő gomolyag, amely egyre gyorsabban közeledett a négycsúcsú Ara- gac hegység felől, s Immár csaknem teljesen betakarta az égboltot az Ararát völgye fölött, A különös légvédelmi tűz nyomán jótékony eső hullott a környező kertekre, szőlőkre, gyapotmezőkre. Ha azonban nem hangzik el az a bizonyos paranc^ — jég verte volna el a termést. A különös ágyúzás a felhőkre Örményországban történt, ahol hadat üzentek a jégesőnek. Az Aragac hegység lejtőjén, nem messze Astarak városkától, amely a köztársaság jégveréstől legtöbbet szenvedett területeinek a központja, külön jégelháritó egységet állítottakJ fel. Az alakulat fel van sze- I reive a legkorszerűbb eszközökkel: lokátorok és rádiók segítségével derítik fel a közeledő felhőket, azok méreteit és további adatait, hogy aztán légvédelmi ágyúikkal megsemmisítsék az ellenséget. A lövedékek ugyanis olyan speciális összetételű anyagot juttatnak a felhők tömegébe, amely megbontja a jégképződés természetes folyamatát. Ennék nyomán a leesni készülő jég jótékony esővé alakul át, kevésbé szerencsés esetben pedig darává, amely azonban már nem veszélyes. Az idén az alakulat többször is megmentette Astarak és Ecsmiadzin kertjeit és szőlőit a jégveréstől. A különleges „jégvédelmi” egység 60 ezer hektárnyi területet védelmez a jégveréstől. Jövőre ezt a területet 150 ezer hektárra növelik... (-) A gazdasági harc azonban nemcsak nemzetközi méretekben tekinthető osztályharcnak. Ahhoz, hogy az emberek előtt saját országunkban véglegesen bebizonyítsuk a szocialista társadalmi rend fölényét a kapitalizmussal szemben, elkerülhetetlenül szükség van a kapitalizmusénál magasabb életszínvonalra. Ezt pedig csak a termelés növelésével »lehet biztosítani. Így a gazdasági építés sikerei segítik a szocializmust építő nép egységének kialakítását. Politikai téren az osztályharc jelenlegi legfontosabb feladata a néphatalom szilárdítása és védelmezése. Jelenlegi körülményeink között az osztályharchoe még hozzátartozik az osztályellenség elnyom mása, ezt azonban csak úgy valósíthatjuk meg, ha az admi- nisztratív fellépést összekapcsoljuk a politikai felvilágosító munkával. Az osztályharc harmadik területe az ideológiai harc, „Fejlődésünk jelenlegi időszakának egyik jellemzője, hogy a politikai harc is gyakran Ideológiai formában jelentkezik. A kapitalista út eszmei öröksége — az ellenséges erők utolsó mentsvára fékezi a szocialista építést” — állapította meg az MSZMP VIII. kongresszusa. Jelenlegi körülményeink között a párt politikai céljainak megvalósítása ,— például a nemzeti egység kialakítása — elsősorban szívós ideológiai harcot követel. Igaz, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában már nincs a szocializmusban ellentétes érdekű osztály, de a nemzetközi helyzet bonyodalmai, vagy a belső fejlődés nehézségei kiválthatják az ellenséges társadalmi és ideológiai erők aktivitását. Ez megköveteli, hogy az ideológia területén éberek legyünk,, hogy kizárólagossá tegyük a szocialista eszméket A szocializmus építésének ™ eddigi eredményei előrevitték a polgári és kispolgári gondolkodás elleni harcot is. Ennek ellenére még távolról sem mondhatjuk, hogy a régi világ eszmél, szokásai, erkölcse már teljesen eltűnt. A szocialista tudat kialakítása, az emberek fejében a kapitalista nézetek megszüntetése az egyik legnehezebb feladat. Az osztályban: egyik fő frontja a jelenlegi körülmények között éppen ezért a kapitalista eszmék, a kapitalista csökevé- nyek elleni harc. Ennek a harcnak egyik sajátos vonása az, hogy nem egyes emberek ellen folyik, hanem éppen az emberekért. Ebből következik, hogy a harc speciális eszközöket igényel; az érvelés, a meggyőzés, a színvonalas viták eszközét. Amilyen türelmet tanúsítunk azokkal az emberekkel szemben, akik még nem gondolkodnak szocialista módon, vagy más világnézet hívei, olyan kérlelhetetlennek, és határozottnak kell lennünk a helytelen nézetekkel szemben. Eszmei téren nincs és nem is lehet békés egymás mellett élés. Az Imperializmus eszmei hatása és az Itt, még hazánkban is meglevő anti- marxista eszmék aláássák, gátolják a szocialista épít§ munkát. A hazánkban folyó osztályharc szoros összefüggésben van az osztályszövetséggel. Az osztályszövetség és az osztályharc a párt politikájának két, egységet alkotó oldala. Az osztályszövetség változik, az adott időszak sajátosságaitól függően. Hogy egy-egy időszakban milyen az osztályszövetség azt a konkrét feladatok, a társadalom osztályszerkezete és a létező osztályok objektív érdekel határozzák meg. A szocialista építés jelenlegi szakaszában a munkásosztály a szocializmus teljes felépítésére szövetkezik valamennyi dolgozó osztállyal és réteggel. Az összes dolgozó osztályok és rétegek összefogásának konkrét tartalmát a szocialista nemzeti egység megteremtésében jelölhetjük meg. Ennek az összefogásnak szocialista jellege van, mert célja a szocializmus teljes felépítése és mert egyre inkább szocialista módon dolgozó osztályok és rétegek összefogásáról van szó. Ugyanakkor ez az összefogás nemzeti Is, mert hiszen a kizsákmányoló osztályok felszámolását befejeztük és így az összefogás az egész nemzetre kiterjedhet, eredménye pedig az egész nemzet szocialista felemelkedése lesz. A szocialista nemzeti egység kialakítása tehát a szocializmusért vívott osztályharc terméke. Ugyanakkor a harc sajátos, fontos eszköze i®, hiszen a szocialista társadalom felépítésére tömöríti társadalmunk osztályait és rétegeit. Ha röviden össze akarnánk foglalni, hogy a szocializmus teljes felépítéséért vívott harcban, — amely egyben osztályharc is — erőinket milyen kérdések megoldására kell összpontosítanunk, a kővetkezőket mondhatnánk: A gazdasági építés területén elsőrendű fontosságú népgazdaságunk tervszerű és arányos fejlesztése. Iparunk szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen országunk adottságainak és a nemzetközi szocialista munkamegosztásban rejlő lehetőségeinknek. A szocialista mezőgazdaság felemelése érdekében tovább kell szilárdítanunk térKét árasztás közben Beszélgetés a kiskörei rizsőrökkei Pusztához szokott szem kell ahhoz, hogy a távolba járó embert bárki még ölszáz méterről is észrevegye. Mert a kiskörei határ az a vidék már, ahol éjszaka a Tisza mormagásával pihen a falu, ahol minden a Hortobágy birodalma. A rizsföldet — ami a repülő gólya magasságából feltűnő látvány lehet — a köves útról, ami Tar- naszentmiklós felől fut a községbe, csak hozzáértéssel lehet megismerni a zöldellő növényzet közül. Itt már nemcsak szem, hanem nagy ügyesség is kell a járáshoz, hogy ember az emberrel találkozhasson. Mészáros Béla és Juhász János kilométernyire lehetnek egymástól, pedig összetartoznak, kettőjükre tartózik majdnem hatvan hold rizs művelése. Ezúttal nem Is ásó csillog a kezükben —, ami egy gátőr nélkülözhetetlen munkaeszköze —, hanem kasza. Három hétig vegyszerezték, ezalatt megszaporodott a haszontalan növényzet a gátakon, azt vágják le. Délfelé, amikor csúcséra kúszik a nap, mindig találkoznak a tápláló csatornánál, gyakran a többi risfüör is arra veszi útját. Mészáros Béla és Juhász János mellé így kerül Bó'di Zsigmond, aki Patkó Sándorral a szomszédos hatvan hold rizst műveli. Ülnek, amikor odrétek, Pusztai emberhez híven kevés be- szédűek, Tekintetüket sétáltat“ jálj a határon, Más tél kilométerre, a tábla végén apró feketeség mozog. — Megérkezett a vontató... — mondja Mészáros Béla, nagy darab, fekete ember —.., takarmányt visZ*— teszi hozzá Juhász János, aki jóval idősebb társánál, de mint később megtudom, mindketten nyolc éve kezdték ezt a munkát, s azpta együtt dolgoznák, azért van az, hogy amit az egyikük gondol, a másik1 is Látogatóként — katonaruhában ••• HELYIJARATŰ autóbusz... Egy katona háromhatvanas menetjegyet kér a gyárig. A kalauz mosolyog: — Régen utazhatott már erre; kettő forint csak a viteldíj addig! A katona bólint: hát igen, másfél éve volt erre utoljára ... Kíváncsian tekinget kifelé az autóbusz ablakán. Ügy tűnik mégis, mintha csak tegnap járt volna a jól ismert tájon. Megálló: leszáltnak a piacozó „hátyis asszonyok”. Fűrésztelep: rönkfával rakott vagonok sorakoznak. Sorompó: az úttesten lassú tehervonat halad át. Lakótelep: a parkolóhelyen magángópkocsik sorakoznak. A bervaiaké... Az autóbusz tovább kanyarog az aszfalton; Rózsabokrokfól szegélyezve a hatalmas kutúrház. Mellette meg a munkásszálló. Csendesek ... Pár méterrel arrébb javában tart a műszak. Egyenruhásán oda igyekszik a katona, * A gyárkapun nehéz bejutnia. Formaságok. — Kérem, én a bevonulásig itt dolgoztam ... ! A rendész tiszteleg. A katomelőszövetkezeteinket, emelni kell a mezőgazdasági munka termelékenységét, alkalmazni kell a tudomány és technika legújabb vívmányait. Tovább kell folytatnunk országunkban a szocialista kulturális forradalmat. Tovább kell szilárdítanunk népünk szocialista nemzeti egységét, el kell érni, hogy az emberek egymás közötti viszonyában a szocialista erkölcs, a szocialista humanizmus elvei váljanak uralkodóvá. Ä szocializmus teljes felépítéséért folyó békés alkotó munka védelmében biztosítani kell, hogy erős, ütőképes, a korszerű technika követelményeinek megfelelő honvédelmünk legyen, amely — a többi szocialista ország fegyveres erejével együtt — képes megvédeni hazánkat az imperializmus katonai fenyegetéseivel, provokációival szemben. A szocialista országok közötti együttműködés és egység erősítésével, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek érvényesítéséért és a béke fenntartásáért folytatott küzdelemmel, a szocializmus teljes felépítésében elért eredményeinek példaadó erejével hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a béke és a szocializmus erői világszerte gyarapodjanak, p1 feladatok megoldása megköveteli az osztályharc gazdasági, politikai és ideológiai területeinek összekapcsolását. Végső soron e feladatok végrehajtása népünk életszínvonalának, anyagi jólétének, műveltségének további emelését szolgálja. A szocializmus teljes felépítéséért folytatott harcunk az ember javára, az emberért folyik. Búza Márton na belép, s a virágágyások között elindul az üzemrészek felé ... Anyagot szállító targoncák húznak el mellette. Az úttesten szikrázik a napsütés. ÜJ KÉMÉNY épül. A kőművesek már a tetején járnak ... Üzemiroda. A katona régi munkatársaival találkozik. A távol telt idő eseményeit nem könnyű percek alatt elmesélnie! Jucika a gyorsan készített kávét dicsérd, kínálja szíves szóval, akárcsak régen ... Az üzemvezető barátságosan mondja: — A gyár visszavárja a lé- szerelőket. téged is, öcsém ... ! A látogatóba jött katona előkeresi, felveszi hajdani munkaköpenyét; így kevésbé „feltűnő” az egyenruhás ember. Olajszag. Gépzúgás. Régi és új arcok hajolnak munkájuk fölé, tekintenek fel belőle a „vendégre”. Találkozások, ismerkedések. Boldog, kölcsönös üdvözlések. Szerelde. A hosszú munkapadon gumiszalag kúszik előre, mellette lányok ülnek hófehér köpenyben A művezető a katonára kacsint: — Fiatalítunk, pajtás, fiatalítunk! A LÁNYOK KEZE alól kerékpár-dinamókat visz a szalag .. . Máshol egy új ciklus. Űj gyártmányhoz, új gépeket telepítenek. A munkások legyintenek: — Mikor lesz itt kompresszorgyártás ... ?! A műszakiak bizonygatják: a közelgő határidőre megindul itt a munka... Szerkesztés: Hegyi Pista egy tusrajzba mélyed. — Valami új szerkezeti rajz? — A, nem. Ez egy „Tűszúrás” a selejtet gyártó fecskendősöknek. Készül az üzemi újság... Azután, ahogy a szabadságé® katona előtt nyílnak, mögötte csapódnak az ajtók: egyre-más- ra villának elő a régi ismerősök. A jó öreg Monori, az üzem mindenese. Veronka, az élen járó tekercselőnő. T. Vidor, a rajzoló, aki minden szabad idejében tv-antennákat méretez. Azután az üzem „pancsoló kis. lánya”, aki mindig a galvánká- dak körül kísérletezik. Meg a többiek is sorban: Mari néni, a fűrészporral csatázó, jókedvű sepregetőnő, Báthoriné, aki annyira szívén viseli a kultúr- csoport ügyét, és Kós Edit, a táncos lábú szakszervezeti bizalmi. Ők, így együtt: a gyár... Műszakváltás. Örvénylő emberáradat indul a kijárat felé. A MUNKÁS VON AT odakinn türelmesen várakozik. Sokszinű, tarka ruhás emberek töltik meg a kupékat, peronokat. Idegen talán különjáratú, kirándulókat szállító szerelvénynek nézné... A vasutas indulást jelez. A mozdony nagyot ránt, nekilódul a hazafelé vivő útnak. A sínen kerekek kattognak: ha le-sze-relsz, visz-sza-vá-runk, visz-sza-vá- runk... S mintha a gyár is integetne a távolodó kocsik után, mintha a sínek menti fák is azt suttognák; gye-re-visz- sza, gye-re-visz-sza ...! Simon Imre tudja, mielőtt végigmondaná. Aztán hallgatnak. Mészáro® Kossuthot vesz elő, a tárcájából megkínál, s amikor már szippantott néhányat a torok- kaparóból, akkor néz rám kérdőn. — Az idei rizstertnésről kérdezném magukat — szólok. — Tizenkettőt tervezett a ve- -etőségj de 16—18 mázsát is ad több helyütt a rizs — válaszol a kérdésre Juhász János. — Aratásig sokszor kivel hál még! — emeli fel fejét Mészáros és elmondja, most már nekem, hogy a rizsnek sok ellensége van. Legveszélyesebb a három- élű sás és a muhar. A.legko- miszább a muhar, mert az mindenben olyan, mint a rizs. Ami a rizsnek jó, az annak is, ami pusztítja, az pusztítja a rizst is. A dudvaság beárnyékolja a vizet, a háromélű sás meg egye. nesen „visszanyomja” növését. Dikonírt permeteztek, hosszú napokon keresztül hordozták a permetezőt, egymás mellett taposták a negyven centiméterre is leázott kalitkák talaját, nehogy a másikat baj érje. Az eredményes védekezést befejezték, mert dobja kalászát a rizs, azóta kézzel gyomtalanl- tanak. — Nagy veszélyt jelentenek a pockok és az egerek — veszi át a szót kis hallgatás után Juhász János. — A pocok kitűnő«, en úszik és zölden learatja a rizst. A jóltápláll.ságtól olyanra megnőnek, mint egy macska. Sok az egér, annyira elszaporodtak, hogy nem messze komoly kárt okoztak a búzában, s ha nem viszi őkét a vérhas, a lecsapolt rizsünket is megdézsmálják. — Nem kedvez az Időjárás. Júniusig nem tudtuk levetni magunkról a kiskabátot, most pedig újra elkel a meleg holmi. Ha most, a virágzáskor köd ül a határra és nem kap elég napsütést a rizs, bajban leszünk — vélekedik Bódl Zsigmond. Hallgatnak. Mindannyian meg vannak győződve a beszélő Igazáról, megbecsülik a másik szavát. Lassan áramlik a víz a tápláló csatornába. Negy területen elvégezték a feltöltést, nem árasztják ugyanis egyszerre a területet, mert egyenetlen szín. tűek a kalitkák, s külön módja van a víz áramoltatásának. A tábla másik részén dolgozó két rizsőr, Mészáros István és Sipos Gábor is tapasztalt ember, igy nem okoz nagy gondot a víz elosztása sem. Valamennyien ismerik a másik szándékát, tudják, hogy mikor és ki akar árasztani. Ügy irányítják a víz útját, hogy éjszakára őrizetlenül maradhatnak a kalitkák. Mert abban terem a rizs. Harminc-negyven méter egynek- egynek az oldala. A tavasszal fellazított talajból nőttek ki a félméteres kalászok tíznél több nőtt egy-egy magból. Az anyakalászokon többnél is számoltak már 130 szemet. Most vízben állnak, aztán ha kivirágoztok, lesárgul a kalász, meghajlik, szeptemberben utoljára lecsapolják, október közepén kezdik az aratást. Juhász . János még arról beszél, hogy az árasZtáshoz is érteni kell, ha kövér a növény, le kell ereszteni a vizet, ha viszont más baja van, többször is árasztanak. Harmadik csikkét szorítja a vízbe Bódi Zsigmond, megnézi az óráját, azután elköszön. — Elzárom az átereszt, csak délután töltök újra. Mészárosék is szedelőzköd- nek. Állva tapasztalom igazán, milyen ereje van a rizskalászokat meghajlító szélnek. Kiskabátot kanyarint magára Mészáros Béla, kemény kézszorítással elköszön. JTihász már távolabb tisztítja a gátat, Bódi Zsigmond is jó messzire került pusztai szem kell ahhoz, hogy felismerje, megkülönböztesse az ember egymástól az ismerőst, s az idegent. P. E. JEPBJSMG 3 1964. augusztus 8.. szombat Q
