Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-05 / 182. szám

Sűlvos seliestilfek Jersey Cityben JERSEY CITY (New Jersey): Két súlyos néger sebesültje van a Jersey Cityben lezajlott újabb tüntetéseknek. A rend­őrség és a néger negyed lako­sainak összecsapása során a rendőrség lőfegyverét használ­ta, és riasztás címén vagy öt­ven lövést adott le. Ennek kö­vetkeztében egy néger fiatal­ember súlyosan megsebesült. Válságos állapotban szállítot­ták kórházba. Rendőrgolyó se- besített meg egy másikat is. húzódásokat szenvedett még ű tüntető, s a tüntetések má­sodik napján további 25 né­gert tartóztattak le. A rendőrség tagjai közül Jetten szenvedtek a tüntetők áltál dobóit benzines palac­koktól égési sebeket. Mielőtt a kivezényelt 150 főnyi karhata­lom helyre tudta volna állíta­ni a rendet a 280 000 lakosú ▼árosban, amelyben 47 000 né­ger él, igen súlyos anyagi ká­rok is keletkeztek. A rendőr­ség szerint 60 üzlet berende- »ése megrongálódott. Ahol az atomcsend született Sajtóértekezlet Moszkvában — Félelmetes figyelmeztetés i a levegő további radioaktiv szennyeződése — többmillió torxszütötl évente MOSZKVA (MTI’: Moszkvá­ban, az atomcsend-szerződés aláírásának első évfordulója alkalmából sajtóértekzeletet rendeztek. Nyikolaj Tyihonov, költő, a szovjet békebizottság elnöke rámutatott: a moszkvai rész­leges atomcsend-szerződés volt a második Világháború befeje­zése óta az első olyan nemzet­közi megállapodás, amely bi­zonyos mértékig fékezte a fegyverkezési hajszát. Tyiho­nov elítélte a franciák Poliné­ziában folyó atomrobbantási előkészületeit és a tokiói atom­fegyverellenes értekezleten Gyorslista Készült 1964. augusztus 4-én, a lattá „nyereményaratás” oimű rendkívüli táirgynyeremény-sorsolásán, melyen a 27. heti lottószelvények vettek részt. 405 085, 6 473 060, 6 685 909, 6 731 051, 6 805 680, 451 029, 6 589 270, 6 660 899, 6 731 740, 6 841 823, 6 866 666, személyes külföldi társasutazásra utalványt nyert: 407 863, 6 589 629, 6 762 535, 6 739 253, 357 433, 6 525 877, 8 622 905, 6 694 113, 6 753 402, 6 847 924, 6 880 769, 2 MlPilJStG 1964. augusztus 5., szerda 1 325 939, 410 930 Moszkvics személy­6 627 995, gépkocsi, 434 513 gárdonyi te- 6 726 185, lek és utalvány vikendházra, 6 784 259, 6 707 627 Budapest, II. kér. 366 802, Frankel Leó u. 72. sz. alatt fél­ti 564 267 ®Pűlő társasházban az V. em. .. ’ 21. sz. alatti két szoba hallos, cos, étkezőfülkés, garderobcs, log- 6 696 201, giás öröklakás. 0 798 737, A gyorslista közvetlen a hú- 0 852 858, zás után készült, az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A nyerteseknek a jutalomsorlási sorsjegyrészt 1964. augusztus 25-ig kell be­küldeni a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lebonyolí­tási osztályához. 6 509 183. botrányosan szerepelt kínai és japán szektánsokat. Vaszilij Parin, akadémikus, a Szovjet Orvostudományi Akadémia alelnőke orvosi szemszögből elemezte az atom- csend-egyezmény jelentőségét. Az elmúlt évekre visszatekint­ve elmondotta, hogy 1945 és 1962 között rengeteg radioak­tív anyag került földünk lég­körébe. Ezeknek nagy része már a föld felszínére jutott, de jelentős hányada még mindig a felsőbb légrétegekben lebeg. A nukleáris robbantások rövid élettartamú termékei már szétbomlottak és qpm fejtenek ki többé ártalmas hatást, de a körülbelül harminc évi felezé­si idejű két radioaktív izotóp - a stroncium-90 és a cézium- 137 — mennyisége még mindig nem csökkent lényegesen az úgynevezett „bioszférában”. Parin akadémikus hozzáfűz­te azonban: várható, hogy a jövőben mar mind kevesebb jut ezekből az ártalmas anya­gokból az emberi és állati szervezetbe. Félelmetes figyelmeztetés­ként hangzott a szovjet orvos­tudósnak az a megállapítása, hogy csak a százalék töredék részével növekedjék a levegő radioaktív szennyeződése és máris évente többmillió torz­szülöttel kell számolni világ- viszonylatban. Hirosima a% első, béke aranyéremmel kitüntetett város HIROSIMA (TASZSZ): Az atomfegyvereik betiltásáért, küzdő mozgalom hirosimai nemzetközi értekezletén ked­den a külföldi delegátusok szó­laltaik fel. Az egyes országok képvise­lői támogatásukról biztosítot­ták azt a küzdelmet, amelyet japán népe vív a nukleáris há­ború megakadályozásáért, az indokínai amerikai agresszió haladéktalan megszüntetéséért, a moszkvai szerződés támoga­tásáért. A hirosimai értekezleten konstruktív munka folyik. A delegátusok konkrét javaslato­kat tesznek a nukleáris kísér­letek teljes betiltása és a világ­béke megszilárdítása céljából. A kedd délelőtti ülésen a Béke-Világtanács, a Nemzetkö­zi Demokratikus N ószövetség küldöttei, valamint Algéria, Ausztrália, Kanada és Ciprus képviselői szólaltak fel. A délutáni ülésen a DÍVSZ és a Nemzetközi Diákszövet­ség, valamint Finnország, Franciaország, Olaszország, Libanon és más országok de­legátusai mondottak beszédet. Nagy érdeklődés fogadta Zsukovnak, a szovjet küldött­ség vezetőjének a felszólalását A Béke-Világtanács nevébe: Hirosima polgármesterének szerdán ünnepélyesen átnyúj­tották a várost kitüntető „Bé ke aranyérmet” amelyen Jo liot-Curie képmása látható. Good lett (Egyesült Államok; a Béke-Világtanács képviselője az érőm átadásakor kijelentet­te, hogy az emberiség schascrr feledkezik meg a hirosimai tra­gédiáról. Hirosima az első olyan /áros, amelyet béke aranyérem­mel tüntettek ki. Ak A,ltliia görög Inj» követelése i Az EMSZ-csapatok hagyják el Ciprust NICOSIA (Ap): Az Alíthia című görög lap követelte, hogy az ENSZ-csapatok minél előbb hagyják el a szigetet. A lap azzal vádolta az ENSZ fegyve­res erőit, hogy nem teljesítet­ték megbízatásukat, nem vál­tották be a hozzájuk fűzött re­ményeket. A Biztonsági Tanács határozata értelmében az lett volna a feladatuk, hogy tá­mogassák a ciprusi kormányt, a béke és a rend helyreállítá­sában, ezt azonban nem tették meg. Ilyen körülmények kö­zött jobb, ha az ENSZ-csapa­tok kivonulnak Ciprusról, an­nál is inkább, mert Ciprus már elég erős ahhoz, hogy ér­vényesítse a törvényeket és helyreállítsa a rendet. Hasonló értelmű beszédet mondott Papadopulosz ciprusi munkaügyi miniszter is, aki lejelentette, hogy a ciprusi nép szabadságharca „túlhaladt a kritikus ponton” és a győ­zelemhez közeledik. Thimajja tábornok, a cipru­si ENSZ-erők parancsnoka po- Utikai tanácsadójának kísére_ lében felkereste Makariosz el­nököt, hogy a súlyossá vált ciprusi helyzetről tanácskoz­zék vele. Egy ENSZ-közlés szerint Ni­cosiában ciprusi törökök rá­lőttek a kormánycsapatok egy helikopterére, a lövések azon­ban célt tévesztettek. A Hurriyet című török lap arról tudósít, hogy a török külügyminisztériumban jelen­leg tanulmányozzák az úgy­nevezett Acheson-tervet, amely szerint Ciprus 9283 négyzetkilométernyi területé­ből Törökország 1846 négyzet­kilométert kapna meg. Török­ország így egy olyan övezet­hez jutna, ahol joga lenne tö­rök csapatokat állomásoztatni. Az AFP közlése szerint Tuomioja, ENSZ közvetítő ál­lítólag szóba hozza a genfi megbeszélésein az említett ter­vet . engem. Néha arra gondólok, talán az is jó lenne, ha kine« vetne, hiszen az azt jelentené, hogy egy percig, míg a moso­lya tart, foglalkozik velem. Ve. lem, aki annyit nem számítók magának, mint egy eldobott gyufaszál. Én csak nézem ma­gát, nézem, ahogy ott ül az íróasztalnál a számlázásiban, csak nézem, de a nézésnek nincs hangja, nincs szava, mint ahogy nekem sincs igazi, jó szavam, amikor leírom; szeretem. Mert a kopott szót) nem tudnék használni, egy­szerű szót, hiszen magát sze­retni, Mariska, — több mint cél és boldogság, több mint millió érzés együtt és külön. Itt megálltam az olvasás­ban. Ez már igazán nem illik; Valaki szerelmes, olyan szép magánügy ez, hogy még írói jogon sem szabad beleesnem egy Idegen lélekbe. Nem szabad? Mégis belees­tem. A levél így szólt tovább: — Mariska! Mások talán be­lehalnak ilyen nagy boldogta­lanságba. De én egyszerű em­ber vagyok, kis fogaskerék, egy számlázó, semmi más, annyi van belőlem a világon. Énnekem az is jó, hogy ilyen boldogtalant vagyok, mert en­gem az éltet, hogy íróasztalá­nál látom magát. Maga ott ül szőkén és olyan kék a szeme, mint egy drága szép tóé s maga észre sem veszi, hogy beléptem a szobájukba. En­^ — sűróklmn » ■ ALGÍR: Algírban megkezdte munká­ját az Algériai Országos Diák- szövetség VI. kongresszusa. Az egybegyűltek megvitatják, hogyan vegye iki részét az új társadalom felépítéséből az if­júsági mozgalom. MOSZKVA: Szovjet—koreai kulturális és tudományos együttműködé­si egyezményt írt alá kedden Moszkvában Medvegyev, a kül­földi kulturális kapcsolatok állami bizottságának elnökhe­lyettese és Kim Ben Dik, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság moszkvai nagykövete. Az egyezmény 1964-re szól. KOPPENHÁGA: Eddig ismeretlen okokból összedőlt a Loran rádióállomás Grönland délnyugati partján felállított, 400 méter magas adótornya. Az antenna azon kívül, hogy a világ egyik leg­magasabb építményeként tar­tották számon, egyben az At­lanti-óceán északi részének zavartalan hajózását és légi­közlekedését biztosító rendszer egyik fontos eleme is volt SANAA: Rácz Pál, hazánk jemeni nagykövete, Sanaaban átadta a Magyar Népiköztársaság se- gélyküideményét Mohammed AI Raininak, a Jement Arab Köztársaság elnökhelyettesé­nek. A két ország között a kö­zelmúltban megkötött egyez­mények alapján átadott se­gélyküldemény többek között orvosi műszereket, gyógyszert és közlekedési eszközöket tar­talmaz. A küldeményt magyar hajók szállították Jemenbe. MOSZKVA: Szerdán kezdődik Dubná­ban, az Egyesített Atomkutató Intézetben a nemzetközi nagy energiájú fizikai konferencia, amelyen több mint négyszáz tudós vesz részt a világ min­den tájáról. A konferencián egy héttagú magyar delegáció is részt vesz. ESEMENYEi *&\\\\\\\\\V,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\' MADRID (MTI): A Baszkföldön, Sestao város­kában (Bilbao közelében) tizen­egy személyt letartóztatták egy nagyarányú spontán tün­tetés alkalmával A tüntetést az robbantotta ki, hogy a város polgármestere betiltotta a helybeli „Chistus” (fuvolasze­rű baszk népi hangszer) játé­kosaknak egy vallásos ünnep alkalmából a város főterén tervezett hangversenyét A ze­nekar a tilalom ellenére Is megkezdte a hangversenyt. A rendőrség beavatkozott és le­tartóztatta a zenekar tagjait. A lakosság a zenekar védelmére kelt és hamarosan összetűzé­sekre került sor a rendőrök­kel MOSZKVA: A Krasznaja Zvezda keddi «zárnának vezércikke, amely éberségre szólítja fel a szovjet raüoétaegységek harcosait, rá­mutat, hogy az imperialista kémszolgálatok igyekeznek minél több értesülést szerezni a szovjet rakéta- és atom­fegyverekről, rakéta-indító berendezések elhelyezkedésé­ről, valamint különösen azok­nak az egységeknek a harcké­szültségéről és települési helyé­ről amelyek a legújabb fegy­verekkel rendelkeznek. Az ag­resszív imperialista körök je­lentős erőket összpontosítanak a rádiókőzlések lehallgatására, a rádiótechnikai eszközök bemérésére. Az NSZK, Török­ország, Irán, Pakisztán, Japán és maga az Egyesült Államok területén is, nagyteljesítményű rádióberendezések hálózata épült ki, amelyek segítségével az amerikai hírszerző szervek igyekeznek lehallgatni a Szov­jetunióban folyó rádió-távtró- és ráddó-telefon-beszélgetése- keti LONDON: Az angol szakszervezetek Blakchpoolban, szempfember 7 *— 11 tartandó értekezletére eddig 79 javaslatot nyújtot­tak be. Több javaslat a legha­tározottabban ellenzi Nyugat- Némefország atomfegyverekkel történő felfegyverzését, sürgeti a Skóciában levő amerikai Poláris-rakéta támaszpont azonnali felszámolását. PÁRIZS (MTI): Léderer Fri­gyes, az MTI tudósítója írja: Champagnoleban, kedden délutáni megkezdődött a kilen­cedik napja sziklabörtönbe zárt bányászok kiszabadítása. A fúrógépeit segítségével vájt akna már kedden reggel két méternyire megközelítette a kilenc bányász tartózkodási helyét. Ekkor azonban beszün­tették a fúrást, megtisztították az aknát a felgyülemlett kő- és földtörmeléktl, hogy az ne zúduljon le a szabadulásukat váró bányászokra. Kevéssel dél után ismét üzembe helyez­ték a fúrógépet, amely néhány perccel egy óra előtt keresztüi- törte az utolsó akadályt. Ebben a pillanatban meghallották a felszabadított bányászok öröm- kiáltásait. Martinét, bányamester veze­tésével a kilenc bányász maga takarította el a bányaüregbe le­hullott törmelékeket. Közben a felszínen megkezdődött a fel­vonó berendezés felszerelése. A bányászokat egy 70 centimé­ter átmérőjű hosszú fémtokban vonják fel a 80 méter mélység­ben levő bányaüregből. A mentők utat törnek az eltemetett francia bányászokhoz MONTEVIDEO (TASZSZ): A Marcha és az Época című uruguayi lapok közllk Hoover, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) vezetője két levelének fotókópiáját, amely fényt de­rít a brazíliai államcsínyre. Hoover egyik levelében egy héttel az államcsíny után, kö­szönetét mond Thomas Bra- dey, Brazíliában élő amerikai ügynöknek a Goulart elnök megdöntését célzó művelet si­keres végrehajtásáért, és meg­elégedését fejezi ki amiatt, hogy maga a művelet titokban maradt. „Becsülök minden brazíliai ügynököt azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a művelet végrehajtása érdeké­ben tett” — írja Hoover. Az FBI főnöke egy másik levelében, amelyet még néhány évvel az államcsíny elkövetése előlit küldött Brazíliába, olyan instrukciót ad alárendeltjei­nek, hogy ne kíméljék erejü­ket és gondoljanak arra, hogy az „amerikai életformát ide­genben is meg kell védeni". Az Época, „így íródik az Im­perializmus történelme” című kommentárjában. írja: „Ma senki sem kételkedhetik ab­ban, hogy az Egyesült Államok közvetlen beavatkozása alap­vető és döntő tényezője volt Goulart elnök megdöntésének. Hoover levele — írja a Marcha — megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy az Egyesült Államok micsoda szennyes kémhálózattal fonta be Latin- Amerikát. A lap hangsúlyoz­za, hogy a latin-amerikai or­szágokban a Pentagon, az FBI és a CIA (Központi Hírszerző Hivatal) ügynökeinek százai tevékenykednek. „Az Egyesült i 1 Államok Thomas Mann és i , Dean Rusk által irányított po- i i littkája — mutat rá a Marcha c — rendkívüli veszélyt jelent- Latin-Amerika népeire.” (. Az Época hangsúlyozza. T hogy Uruguayban is működik .- az Egyesült Államok kémháló- ,- zata. Nemrégiben Richard 1 Harding és Paul Bern ameri- c kai diplomaták Montevideó­- ban találkoztak több olyan i- uruguayi katonai személyiség­gél, akik kormányellenes ösz- szeesküvö tevékenységgel gya- núsíthatók. Ami Brazíliában történt — hangsúlyozza az Época — Uruguayban is meg­történhetik. Ezzel kapcsolat­ban a lap felhívja a kormányt, a parlamenti képviselőket és az újságírókat, húzzák meg a vészharangot, még mielőtt Hoover úr üdvözölhetné ügy­nökeit a sikeresen előkészített és végrehajtott uruguayi ál­lamcsíny alkalmából. A történelem kulisszái mögött... Az Egyesült Államok szerepe a brazíliai államcsíny ben Szennyes kémhálózat Lalin-Ameriltában Éjjel mentem haza, nem túl későn, de annyira már éjszaka volt, hogy kevesen jártaik az utcán. Kis szól söpört előttem, unottan; a kanálisokban lassan csordogált az esőié. Már majd­nem a ház elé értem, amikor a gyér fénynél, amelyet a lóbá- lódzó közvilágítás dobott az utcára, egy zsebtárcát pillan­tottam meg a kövezeten. 1,eha­joltam érte. A kaland külön­böző utakon ér el az emberhez, ez is kaland: zsébtárcát találni éjszaka. Hogy lassan bontsam ki a kalandot, először kívülről nézegettem a zsebtárcát, vajon kié lehetett? Fiatal, vagy idő­sebb emberé, nőé semmi esetre sem. Kiderül majd, mondtam magamnak, hiszen a zsebtár­cákban az esetleges pénzjegyek mellett rendszerint mindenfé­le cédulák is vannak, feljegy­zések, számlák, talán iratok is —. magamból indulok ki. S ha vannak, agnoszkálni lehet a tulajdonost; könnyen víssza- küldhetem neki a nyilvánva­lóan zsebből kiejtett tárcát. De előbb fotózom, kié lehetett, ha már úgy adódott, hogy az elveszett tárcán át belenézhe­tek egy vadidegen ember éle­tébe, még pedig tisztességtu- aóan, hiszen hogy visszajut­tassam, tudnom kell róla, ki ő, hol lakik, stb. Ez a becsü­letes eljárás — közben kíván­csiságom zaklatásának is ele­get teszek. Ügy' gondoltam: a tárca, mi­vel bőrből volt, megállapodott emberé lehetett, régen vehette, vagy kapta, légen hordta, hi­szen manapság nemigen vesz­nek bőrtárcát, olcsó műbőr is megteszi. Azonkívül: nem is divat ma már tárcát viselni. A tárca vaskos volt: valakié, oki fontos dolgait magánál hordja, a tisztító cédulájával, a tv jótállási bizonylatával, s más hasonló dolgokkal együtt. Agg­legény, ezt is gondoltam, ta­lán éppen a tisztító cédulájá­ról, amelyet valóban elsőnek húztam ki a tárca egyik re­keszéből. Néhány bankjegy is volt ott, kis címletek, húsza­sok, tízesek, gondosan, s egyen­ként összehajtogatva. A másik rekeszbe nyúltam ekkor, egy beborítékozott, de le nem ragasztott levél került a kezembe. Most mit csinál­jak? Elolvassam? Nem, nem szabad. Ahogy kimondtam ma­gamnak a becsületes tilalmat, rögtön úgy éreztem: becsa­pom magam mögött a kaland ajtaját, szürke ügy lesz az egészből. Találtaim egy tárcát, beadom a rendőrségre, kész. Mintha színházjegyet váltot­tam volna, s előadás előtt el­tépném a jegyet A bűnöző mindig talál ment­séget bűnére, én azzal biz­tattam magam: író vagyok, jo­gom van tudni, mi van má­sokkal, mi van az emberekkel —, már ki is vettem a boríték­ból a levelet. Szikár férfiírás volt. Olvas­tam: — Mariska! Ez az utolsó el nem küldött levelem. A töb­bit, amit írtam, eltéptem, s szétszórtam, mintha gyászom hamuja lenne. Ezt megőrzőm, néha eloLvasom, Mariska. Hogy lángol a neve bennem, mi­lyen lobogva lángol, talán csak igazi költő tudná úgy leírni a lángokat, hogy bennem lobog­nak. De én nem vagyok köl­tő, még levélírónak is rossz, jaj, de félnék, hogy kinevet

Next

/
Thumbnails
Contents