Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
FŰTŐ TELÉREK NYOMÁN. A Gyöngyösoroszi Ércbányában • » — Kabinetem tárcái biztos kezekben vannak. (Erdei Sándor rajza) a .síneket és rakják maguk elé, így haladnak mindig feljebb... Mikor jutnak a felső szintre? — Év vége felé ... Kiss György brigádvezető mosolyra derül kérdésemen; e munkahelyen, de másutt is, színét sem látták még az aranynak, az Aranybányabérc csak nevében őrzi titokzatosan a kincset... — Rézzel találkozunk még a galeniten, szíaleriten kívül, ritkábban már a hosszú, tűs- kristályú antimonittal. De láttunk már kadmiumot is, persze abból nagyon kevés van... Érdekes az antimomit; úgy fog az a papíron, akár a valóságos ceruza... A január óta húzódó rossz japán-csille lecserélésén kívül mást sem kémek egyelőre a brigádtagok. De azt kétszer is, különös hangsúllyal.., Nem panaszkodós emberek. Csak szombatonként zúgolódnak kicsit: amikor éjszakások, vasárnap hajnalban érnek haza, s hétfőn reggel kezdenek. Kicsit fárasztó ez bizony, főleg az újdonsült házasembernek, a cigándi Balta Istvánnak.., De ő sem panaszkodik komolyan. Vállat vonva nyugtázza: bányászsors. S különben is, ősztől ide költözik Qro- sziba az asszony is... A kubai fiatalember. Antonio nagyot sóhajt: ő még csak három esztendő múlva lesz együtt feleségével, kislányával. De eljön az az idő is,..! Létrán megyünk tovább^ úgy érjük ed a légjáratot, a s.zálMtójáratot, a felső szántét Mellettünk hangos kattogással húz el a „népes”. Dél van, műszakváltás. A reggeüesek hazafelé mennek ... Gyóni Gyula AHOL AZ AUTÓKAT „TALPALJÁK” Evlia Cselcbi látogatása Egerben nál. Tizenegy esztendeje dolgozik itt. Hatvanból jár be azóta mindennap. Sok az utazás, fárasztó a napi munka is, mégis időt szakít még valamire; tanul. A 41 éves csoportvezető — négyszeres kiváló dolgozó — az autóközlekedési technikum III. éves hallgatója ... Ha nem is annyi mint főnökének, de jutott már azért a kitüntetésből Boda Lajosnak is. ö korban, munkaidejét tekintve is fiatalabb még társánál, öt éve került ide a Rugy- gyantagyárbói, van lehetősége hát, lehet reménye újabbakkal szaporítani az elismerést! A 31 esztendős abaséri Alapon?/ Imrét is a legiobbak között emlegetik. A fiatalember egyébként szántén a régebbiek közül való; 1956 óta dolgozik a telepen. Végigjárta már érdekes szakmájának úgyszólván minden lehetséges állomását: defekt-szierelőként kezdte, három és fél évig gumi javító segédmunkásként dolgozott, 1960* tói jegyezték csak be munkakönyvébe; szakmunkás. Gumiköpenyek, és emberek. Munkahely — és dolgozói... Kis telep, amely nap nap után részt kér a hétköznapok feladataiból, a vállalat gondjaiból, problémáiból. S a maga módján; becsületes, lelkiismeretes munkával segít a tervteljesítésben, hogy az autók jó gumikon szaladjanak ... A telepvezető Dudás Ferenc nem kis büszkeséggel mutatja az üzemi híradót: a vállalat első féléves munkaversenyében 123 százalékos eredményt értek el a „gumisok”! Dolgoznak, tanulnak, segítik, támogatják egymást az itteniek. S ezt nemcsak a gonddal vezetett brigádnapló, nemcsak Dudás Ferenc, Semperger István meséli, az idegen látogató is látja, hallja. Ez a tizennyolc tagú brigád méltán viseli a szocialista címet ... ! JrtPBjSjGj 3 1964. augusztus 1., szombat Eleinte nem nagy lelkesedéssel fogadták a tervet Különösen a holdanként! húsz forintos hozzájárulási összeg tűnt soknak. Néhány tsz határozottal tiltakozott ellene. Arra hivatkoztak, hogy a hozzájárulás: összeg végső fokon az ev vég: jövedelmet csökkenti majd volt ahol kiszámították, hogy munkaegységenként egy forinttal. Akik csak a pillanatnyi helyzetet vették ügyelembe, fanyalogtak az egy évve! ezelőtt megalakított Mátraaljai Talajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulattól. Mert, mint minden beruházás, eleinte csak „viszi” a pénzt. Hogy a jövő milyen tág fejlődési lehetőséget biztosít, érdemes közelebbről megvizsgálnunk. n levél visszajön Előbb az értetlenségről egy példát. A közgyűlés határozatait levélben megküldte a társulat Szűcsinek is. Néhány nap múlva viszontláthatták saját soraikat, Szűcsiből ajánlottan tért meg, azzal a megjegyzéssel, ne zaklassák őket, van nekik elóg gondjuk a bánya miatt. Szűcsinek valóban nem lenne szüksége a társulat tevékenységére? Dehogy nem! Éppen elég bajuk van a belvizekkel, tudna itt mit tenni a társulat. Erre azonban a szűcsiek nem gondoltak, csak a hozzájárulási összeg hozta indulatba őket. A társulat területéhez tartozó tizenkét érdekelt tsz nagyjából hasonló módon vélekedett Nem léptek be a tagok sorába, ezzel is kifejezve állás- foglalásukat. Pedig a közgyűlési határozatok rájuk nézve is érvényesek, csak a meghozatalukba nines beleszólásuk. Vagyis: ha a tagság róluk dönt, nélkülük teszi azt meg. Miért vállalják hát ezt a hátrányos helyzetet? Miért nem lépnek be a tagok sorába? Valami érthetetlen elzárkózás! törekvés miatt. És nem látják, hogy ezzel önmaguknak ártanák. 8500 hold öntözése A tízéves távlati öntözési terv szerint a gyöngyösi járásban összesen 8500 hold öntözését valósítják meg. Az első víztároló Nagyrédén készült el, a kismánai az idén kezdte meg a működését, ebben az évben pedig Gyöngyöstarján, Gyön- gyöepata, Domoszló és Gyön- gyöshalástz lép az előző kettő nyomába. A víztároló, a csővezeték, a gépek építése és beszerzése az egyéb költségeikkel együtt ebben az utóbbi négy községben csak az idén. több iránt huszonkétmillió forintot EVLIA CSELEBI török világutazó kereken háromszáz évvel ezelőtt kereste fel az altkor már régen az ozmán világ- birodalomhoz tartozó Egert: az 1664 esztendő során látogatott hozzánk, hogy azután megírja az itt látottakat. Ez az „évforduló” késztet bennünket arra, hogy most felelevenítsük a török krónikás emlékét, és megemlékezzünk az általa elég részletesen leírt mohamedán Egerről. Evlia Cselebi, XVII. századbeli híres török világjárónak tíz kötetnyi munkája maradt kéziratban. A kézirat, amelyet a konstantinápolyi mecsetek és derviskolostorok .őriznek, a hetedik kötetében foglalkozik Eger várának és az egri török vilajetnek (tartománynak) a leírásával. A közlés igen érdekes, és hiteles i®, — ha leszámítjuk az átlátszó túlzásokat (Pl.: „a két vár között egy leírhatatlan és a pokol mélységéről fogalmat nyújtó árok van”, stb.), amelyeket a keleti fantázia szülöttének, és az iz- lám-léíesítmények elkápráztató dicsőítésének kell tartanunk. Evlia Cselebi Hatvanból jött Egerbe, miközben keresztülutazott Csányon, Nagyúton. Kápolnán, és onnét „rétekkel borított síkságon át az erős Eger várához értünk” — írja feljegyzéséljen. Ezután megemlékezik róla hogyan vette el Mohammed szultán az 1005. évben (mohamedán időszámítás szerint —, egyébként 1596- ban) „a némettől Eger várát”. (Valóban: idegen, német zsoldosok adták fel az erősséget!) Majd elmondja, milyen nagy tartomány, székhelye a város: öt szandzsák tartozik ide: Szolnok, Hatvan, Gyarmat, Szteged és maga az egri szandzsák. A vilajet központjában, az egri várban, állandóan 1500 janicsár — 1500 arab katona — és 300 veterán tartózkodik ... A vár leírását Keletről kezdi Az Almagyar-dombot „Kara Bagdala” hegynek nevezi, — innen azonban szerinte „a várat kár nem érheti, mivel ha ama magaslatról a várba ágyúval lőnek, a golyók túlmennek.” Külön veszi a mai Sánc — városrész helyén volt egykori külső várat, amelyet „frank” (német) várnak nevez. Magas, erős kőfallal van ez körülvéve „elefánt nagyságú (!) faragott kövekből.” A falak alatti árok „nyolcvan lépés széles és nyolcvankét rőf mély, és az ember nem is mer lefelé nézni bele” ... A „FRANK VÁRTÓL” nyugatra van a „magyar vár” a mai tulajdonképpeni várdomb. Ezt is árok veszi körül (a patak?) „amelyben az élet vize folyik” —, és a lakosság a vizet innen szerzi be. A Szép-bástyát (a mai Kálvária) Muszta- fa-bástyának nevezi, — „mély az egész városra nézve magaslat s még a repülő madarat sem engedi átrepülni.” — „E bástya közelében nagy templom van (az akkor még állott középkori székesegyház) —. Az oszmánok a keresztények bosz- szantására ezt a templomot hadiszertárrá alakították .. Itt a várban volt a pasa palotája: a volt püspöki, gótikus palota. Van itt kút is, amely 80 öl mélységből adja a vizet. (Ma is megvan!) „A Magyar várnak az egész alja üres”: ekkor a kazamatákra céloz a szerző. Végül Evlia leírja a Varkoch-kaputornyot, és az innen a városba levezetett (az 1801 évi falomláskor megszűnt) gyalogjáratot, amely egykor a régi „Nagyliter” kapujához érkezett. Ezután következik magának a városnak: — mint ahogyan Evlia Cselebi nevezi — „Eger vár külvárosának” leírása. MINDJÁRT AZ ISMERTETÉS elején elmondja azt az eddig kevéssé ismert eseményt, hogy a kő városfalakat a törökök építették: «... az 1068 (= 1659) évben ..: a szép és nagy külvárost... erős bástyafallal kerítették be...”) Azelőtt csak palánk-kerítés létezett, amiről 1552-ben Tinódi Lantos Sebestyén is megemlékezik: „... sőt vala a városnak tapasztott palánkja...” A városfalban négy kocsi bejárati kapu volt: az Ilidzse- kapu (Maklári-kapu) —, a Hatvani-kapu, a Martalóc-ka- pu (Rác-kapu), végül a Kal- met-kapu (Cifra-kapu), és egy — már a török időkben keletkezett gyalog-bejárás, az Újkapu, a mai Csíky Sándor utca Tündér-parti részén. Érdekes, hogy az Eger-pata- kot „Makla vizének” nevezi utazónk, talán tévedésből, amikor Maíklár községről tehetet valaki említést. „ .;. A víz mely a Makla , völgyébe ne hány erős, vastag zsilipen jör be... vízimalmokat hajt.” Különös létesítmény, amelyről azonban Evlia igen bősé gesen beszél: a „Bárutkháan erődítménye”. Lőpormaion volt ez a mai „Halaspiac he lyén, — „magyar szerkezeti kerekékkel ellátott malmöi vannak benne, amelyeken el bámul az emberi ész. A Mák la vize hajtja,. Új fejezet szól a hévvizekről”. A városban három hévfürdő van: „egyik a férfiak, i másik az asszonyok, a harmadik az állatok számára. Ném tekintetben hasznosnak bizonyultak, a rühességet és i frengi betegséget („francos be tegség” = vérbaj!) meggyó gyítják”. A férfiak fürdője t mai tisztasági fürdő nagyme dencéje, a nők fürdője a vá: alatti (Dózsa György tér 1. Valide szultána fürdő volt. EGERBEN ebben az időbei 46 imahely: mecset és dsám állott. Nevezetesebbek: az egy kori Hatvani-kapu közelébe! „a külváros falát érintve ... < III. Mohammed szultán dsá- mija, melyet Fethia néven i! neveznek.” (Ezt az ottani középkori Szt. Mihály templomból alakították át.) Híres vol a „Széles utcai mecset, a Ketk- huda mecset” —: ennek a tornya áll még ma is, mint Egei sőt az ország legszebb töröli minaretje. Van Egernek — írja törté netírénk — tizenhét elemi iskolája, hét kolostora, húsz csurgókútja. Van hatszáz boltja (?>, öt fogadója... „A Hatvani-kapun kívül, fehér haty- tyú gyanánt álló kupolás épületben Dede szultán nyugszik, akinek ez a beiktatási kolostora .. De talán elég ennyi is szemelvénynek Evlia Cselebi háromszáz évvel ezelőtt íródott munkájából. Ezek a kiragadott példák is bizonyítják, hogy különösen a XVII. században már az itt megtelepedett, vagy itt is született törökök nemcsak raboltak, pusztítottak — amint ezt egy időben tanították —, de építettek is, hasznos, szép épületeket. A létesítmények nagyobb része még állott az 1700-as évek közepén. Így Katona István (1732—1811) korának jeles történetírója, aki a hódoltság után diákoskodott Egerben (a mai Maczky Valér utcában lakott, róla van ezért elnevezve a szomszédos piac-tér), így emlékezett még vissza tanúié éveire: „Én, mint gyermek sok török maradványt láttam Egerben, mivel szállásom is török házban volt, és az iskola, amelybe jártam, török mecsetben volt.. TÖRÖKKORI EMLÉKEINK sajnos az évszázadok sodrában a helytelen szemlélet, meg nem értés folytán, gondozás hiányában jóformán teljesen elpusztultak. Néhány épületrész, vagy rom emlékeztet ma már csupán a nehéz, de érdekes időkre. Hevesy Sándor- emészt fel. A legnagyobb befogadóképessége a domoszlói > víztárolónak lesz. egymillió- köbmétert tartalékol majd, de i a másik bárom is félmillió ; köbméter vizet tud általában j biztosítani az öntözéshez, i Gyöngyöstarján ugyan „csak” i 300 holdon tud majd öntözéses gazdálkodást folytatni, a többi- három község pedig 500 holdon. De ezeknek a terveknek a megvalósításához a négy , községben jövőre tóvá' ' l mint 12 millió forintos beruhá- : zást kell elvégezni. És csak az említett négy köz- : ségről soroltunk el néhány ■ jellemző adatot. Hol van még 1 a többi? A további fejlődés ■ érzékeltetésére egyetlen egy 1 adatot érdemes még megjegyeznünk: a tízéves beruházási terv közel 180 millió forintot irányoz elő beruházásra. Elgondolkoztató szám ez. önkéntelenül felmerül a kérdés: mennyiben gazdaságos ez a beruházás, mikorra < térül meg az anyagi befektetés? Arany i érő víz Szerencsére nem kell találgatnunk: Nagyréde példája ékesen bizonyítja az öntözéses gazdálkodás előnyét. Náluk a gazdálkodás stabilitása a víztől függ. Elég csak az oltvémy- teüepükre hivatkoznunk. Nem álmokat kergetünk tehát, amikor a vízgazdálkodás hasznát így jelöljük meg: a holdankénti tiszta jövedelmet mintegy másfél ezer forinttal növeli az öntözés. Ebből köny- nyű kiszámítani, hogy a beruházott összeg visszatérülésének ideje aránylag rövid. Általában 4—6 év alatt kell a felhasznált millióknak a többletjövedelemből megtérülniök. De hát nem minden év szá ráz időjárású. Előfordul, hogj éppen a túlzott csapadékka gyűlik meg a bajunk. M haszna van ilyenkor az égés; vízgazdálkodási rendszernek" Csak annyi, hogy a rendszel nemcsak vizet ad, hanem elve. zetni, felfogni is képes a fölösleges vízmennyiséget. Tehá elhárítja a belvíz és az árvíí veszélyét is. NéSiánv megjegyzés A társulat működésévé kapcsolatban szólnunk kel árról, hogy szükségesnek látszik a taglétszám növelése nemcsak a ma még csupán „érdekelt” tsz-ek teljes jogú tagokká való beszervezésével hanem úgy is, hogy egy tsz- ne csupán egyetlen személj képviseljen a közgyűlésen. Ezzel a megoldással a demokratizmus szélesítését is biztosi tani lehet, és ugyanakkor ; több irányú vélemény nyilvánítása a határozatok alaposságát, hatékonyságának mélységét is fokozná. Hogy melyik tsz hány tago' küldjön a közgyűlésre, a területük nagyságától lehetne függővé tenni. Az így kibővített közgyűlé: reálisabban tudna dönteni r hozzájárulás összegében is bár jegyezzük meg, a gyöngyö. si járás termelőszövetkezetei állnak olyan biztosan gazdaságilag, hogy a hozzájárulás ösz- szege jelenleg sem okozhal nagy gondot. Talán ma még teljesen fe! sem tudjuk mérni, hogy a vízből mennyi forint folyha! majd be a közös pénztárba. G. Molnár Ferenc Vízitó! Jolii forintéit Keskeny csatornában zúgó bányavízen táncol, riogatja a föld alatti éjszakát kis kézilámpáink gyenge fénye, amint a szállítójáraton Károly-táró felé közeledem negyedma- gammal: Németh Kálmán mérnökkel, Sankovics László technikussal és egy kubai fiatalemberrel, a nyári termelési gyakorlatát Gyöngyösoroszi- ban töltő harmadéves egyetemi hallgatóval, Antonio Tru- jillóval ... Az akna felé már mozgalmasabb a bánya; emberekkel találkozunk, megrakott csillékkel, gépzúgás, csengőberre- gés keveredik a beszéd zajával. A kassal nem ereszkedünk mélyre, éppen csak egy állo- másnyít.', a 350 méteres szintig, ötven méteres út. Itt már puha masszában, tócsákban cuppog a gumicsizma, s a bőrkobakon vizcseppek köp punnak. Merész kiugrású sziklatömbök között visz az út, a falakra barnás-vörösen ül ki a limo- nit..; A Malom-bérc felől dobhártyarepesztő dohogás remegted a levegőt. Három vájárnak segít egy csehszlovák FLM 5-ös rakodógép ... — Én már ezzel ismertem meg a munkát — meséli természetes egyszerűséggel a legfiatalabb, Szabó József. — Jó dolog ez a masina, sokat köny- nyít rajtunk, masabb vele dolgozni, mint a régebbi szerszámokkal, a kapával, vastállal, amivel a cimborák kezdtek — bök társai felé. Németh mérnök és a bányageológus, Sankovics László, a mennyezetet világítja lámpájával, kis csákányával belebelevág a sziklákba, s körbejárja a munkahelyet. Tanácstalanul topognak, gondokba szaladt*homlokkal töprengenek, kutatják, merre is tűnhetett el az a telér ... amely egyik helyen még széles foltban látszik, arrébb keskenyebb csíkban, majd megszakadva előtűnik még itt-ott, s azután teljesen élvész a szem elől... —- Múlt szombattól kergetjük, fúrunk, robbantgaturik, megyünk utána 1—1 métert műszakomként, de máig sem akadtunk még rá — magyarázza Va-s bor ősi László. — A „vető” vagy csak keresztezi a télért, vagy pedig teljesen „eldobta”, s az másutt folytatódik ... De vajon hol, merre, mikor akadunk rá? — Jó lenne már egy ilyenféle vizsgálatra is alkalmas ipari röntgen — próbálja tréfával oldani a gondot fiatal szaktársa —, hidd el, mindjárt könnyebben megtalálnánk! Molnár Kálmán szocialista ■ brigádjából való a három vá- . jár. Dolgos, igyekvő ember mind. — Júniusban 50,10 métert i haladtunk előre, 103 százalék ■ volt a teljesítésünk. Máskor : 117—125 százalék szokott len- i ni, s akkor sem igen dolgo- - zunk, termelünk többet. Ügy gondoljuk, az irodában valami ■ hiba csúszott a számításba. El■ Írhatták valahol... Hanem • más hiba is van, mérnök munkatárs! — fűzi tovább a szót . Szabó József. — Odafenn iga, zán szólhatna, jöjjön már le . végre közénk a patronáiásunk- . kai megbízott új műszaki elv- . társ . .. ! Egyszer sem láttuk még. pedig lenne bőven mondanivalónk ... — Problémáink vannak. A telepítéssel kapcsolatban .. . — ' szól most már bele a harmadik . brigád tag is. a tizenhét esztón- , de je bányászkodó Szabó János. — Máshogy kellene azt csinál- ! ni. Lenne elképzelésünk, javaslatunk; hogyan lehetne ’ jobb munkát végezni többet termelni... Persze jobb szer- . számokkal! Nem olyanokkal ’ mint például ezek a felújított fúrószárak, — mutat egyet bizonyságképpen, — melyek négy-öt nap alatt tönkremennek ... A mérnök jegyzetfüzetében viszi magával a panaszokat. A sikátorból, szűk feljáró helyemként megrokkant létráin kapaszkodunk feljebb, vagy harmincöt méternyit, s uitáma még ércomladé- kom is mászunk egy darabot, — amíg éljutunk az Aranybányabérc 4-es, 5-ös tómedékes fejtésére. A lerobbantott ércet, miután ki termed ték, fölülről meddővel töltik ki, egyengetik a helyét, maguk mögül, szedik (Gyenes István tudósító): Autókerekek elhasznált, megviselt gumiköpenyeinek garmada. Naponta gyűlik és naponta fogy, úgyhogy van belőle mindig elegendő; a 4. számú AKÖV gyöngyösi üzemegységének közel 200 gépkocsija, s a megye meglehetősen rossz állapotú útjai gondoskodnak a kis telep munkájáról. Ahol „beteg” gumikat „gyógyítgat- nak”, régiekből varázsolnak újaikat az itt dolgozók. A „gumisok” ... A „gumisok” közül legrégibb Róka Zoltán csoportvezető, akit a különös munkahely alapítójaként ismernek a vállalat-
