Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-30 / 203. szám
Elektronikus agy helyett — pneumatikus agy A klímaberendezésektől — az időjárásgépekig Megmentik a koraszülötteket — Gépesítik az évszakokat? A klímaberendezések egyre inkább terjednek, tökéletesednek. A nehéz, az emberi szervezetre káros klima-viszonyok ellen mind tömegesebben alkalmazzák a modern technika vívmányait. Télen fűi, nyáron hűt Az egyszerűbb berendezések, amelyeknél hiányzik a légnedvesítő kamra, a levegő mozgásával ellentétes irányban porlasztanak vizet, hogy így a vízcseppekkel érintkező levegő nedvességet vegyen fel. Ezek a berendezések csak léghűtésre és légfűtésre szolgálnak, s ezért még nem is tekinthetők a szó szoros értelmében vett klímaberendezéseknek. A klímaberendezés a helyiségekben automatikus berendezésével biztosítja az állandó légcserét. Hűti, melegíti, nedvesíti, vagy szárítja szükség szerint a levegőt. Általában a klimatériumot, az úgynevezett klimaközpontot az épület föld alatti vagy földszintes helyiségeiben helyezik el. Légcsatorna hálózat vezeti a levegőt a klimatizált térségbe s a hideg vagy meleg levegőt szivor- nyák, elszívófejek juttatják el elő, amely, miután felvette az utófűtőben a végső hőfokot, az elosztó csőhálózaton keresztül a boxokiba kerül, ahova a koraszülötteket helyezik. A külső és belső hőfokot termosztátok, a páratartalmat hidrosztá- tok „érzékeltetik” és automata kapcsolók segítségével nyomban szabályozzák. A szabályos- zást term i s ztor-készülékekkel oldják meg. A kondicionáló berendezés teljesen önműködő, a kapcsoló egyszeri beállítása után csupán ellenőrizni kell a működést és pótolni a porlasztás következtében eltávozott vízmennyiséget. Az így kialakult párás, meleg levegőt a box felső részén vezetik be, az elhasznált levegőt vis-' ' a padló szintje fölött szívatják el. Azonban nemcsak a koraszülöttek esetében, hanem a gyógyítás számos folyamatában, főként szívbetegek, légzó- csövi betegségek kezelésiénél is nagy jelentősége van a kondicionáló berendezések, Mintakészülékeik használatának. Az idójárásgépek felé Ezután már csak a fantáziánkat kell kissé szabadjára engedni, meghosszabbítani a valóság vonalait és elképzelhető, hogy az atomkorban hatalmas gépek segítségével fogják befolyásolná az időjárást, tisztítani a levegőt, sugarakkal mentesíteni a baktériumoktól, ózonnal, oxigénnel dúsítani azt. A ma még kultúr- helyiségekben, kórházakban, ipari üzmekben használt, viszonylag kis klímaberendezések, mint óriási gépezetek egész városok levegőjét, annak ózon-, páratartalmát és hőmérséMetét szabályozhatják. Mindez ma még fantasztikumként hangzik, de a tudomány nem ismer lehetetlent. Kiss István. Egy pillantás a népgazdaságba t Az élelmiszerek ranglistája Hogy az alkohol milyen túlzott szerepet tölt be még mindig a fogyasztásban, azt nemcsak ezek az adatok bizonyítják, hanem az is, hogy a rang. listán a következő helyet 4,6 százalékkal a bor foglalja el. A sörrel szemben persze nem olyan nagy a bor lemaradása, mint ahogyan azt a kereskedelmi forgalom adatai mutatják, ehhez hozzá kell még számítani azt a mennyiséget is, amelyet a saját termésből iszunk meg. A sörnél ilyesmiről nincsen szó, a sörgyárakkal odahaza nem lehet versenyezni. Ezek után következik csak a fogyasztás ranglistáján a liszt és a tésztafélék, együtt 4,3 százalékkal, majd az édesség 3,9 százalékkal és a tej 2,4 százalékkal. Az immár nem zeti italunkká vált kávé 1,5 százalékkal szerepel összes élelmiszertógj'asz-iásunkban. A százalékarány tehát nem túlzottan nagy — bár jóval több, mint amennyi pi. a tojásé — de értékben nem jár messze a háromnegyedrnilliárd forinttól — ennyit költünk el ugyanis egy év alatt duplákra Adám László Hőstettre mindig van alkalom \ katasztrófa szélén Olimpia és a televízió Augusztus * 19-én, a tokiói olimpiai játékok közvetítésének megkönnyítését ♦ szolgáló • távközlési mesterséges holdat bocsátottak fel. A képen: a fellövés előtti napon még utoljára ellenőrzik a „Syincon— 3”-at. Természetesen a hajó így is állandóan veszedelemben forog, de legalább másokat nem veszélyeztet és a nyílt tengeren talán el lehet majd süllyeszteni a veszedelmes leletet. Amikor a part keskeny, kék vonallá szűkült a láthatáron, „teljes gőzzel hátra” haladó tankhajóról kezdték lassan lefelé engedni a horgonyt. A bomba a víz alá merült, a hosszú horgonylánc pedig utána húzódott A tengerészek abban reménykedtek, hogy a bomba a sodrás következtében leválik majd a horgonyról. Kis idő elteltével megállították a hajógépeket. Felhúzták a horgonyt, de a fekete „szivar” még mindig ott himbálózott rajta. Megint elindították a hajót, ismét hátramenetben. Ezúttal a horgonyt a hajótest mellett tartották, közel a felszínhez, ahol a víz sodrása erősebb. A kockázatos kísérlet sikerült. Valahol a Fekete-tengeren hullámsírba temették a halálos veszedelmet, amely hajót és embert egyaránt fenyegetett. Osszecsukódol Egymás mögött álltak. A sorelső a repülőgép nyitott ajtajánál, az utolsó a pilótafülke közelében, s várták a jel-’ adást. Ez volt az első ugrásuk. Szaggatottan zümmögött a jelzőkészülék. Az oktató elvette kezét az ajtó elől, és kiadta a parancsot: „Ugrás.” Mint fehér füstgomolyagok, egymás után nyíltak ki az ejtőernyők a kéklő levegőégben. Annyi kupola, ahány ember felszállt a földről. Valameny- nyien kiugrottak a gépből. De ekkor olyasmi történt, amitől elsápadtak a földön várakozó megfigyelők. Jevgenyij Ta- ceturnov katona ejtőernyőjének kupolája rábukott Leo- nyid Krivosejin őrvezető ernyőjére. Az előbbi ejtőernyője összecsukódott, zsinóriai öszalig orrhossznyi. Ezután áll csak be a sorba a kenyér, 6,9 százalékkal, majd a különféle dohányáru, 6,6 százalékkal. Ez utóbbi tételen belül a Kos- suth-cigaretta vezet, messze maga mögött hagyva az ösz- szes versenytársait! Előkelő helyezést értek el a különféle zsiradékfélék is, együttesen 6,2 százalékkal. Ebben a tételben nemcsak a sertészsír szerepel, amely kétségkívül a favorit a hazai zsíradékfogyasztásban, hanem a vaj is, amelynek fogyasztása évről évre emelkedik, továbbá az étolaj, amiért ugyan nem nagyon rajonganak mifelénk, pedig az orvosok, akilej egészségtelennek tartják a ha- j zai bőséges zsírfogyasztást,« nagyon is mellette foglalnak j állást. < A cukor 5,9 százalékkal; szerepel a kimutatásban. Mel-, léje a hatodik helyre ismét J egy nem várt versenytárs fu-$ főtt be holt versenyben: a kü-* lönféle égetett szeszes ital: a] rum, a pálinka, a likőr és tár- ? sai. A szégyenlős statisztika' ugyan külön-külön mutatja ki’ őket, de összesítve elérték az; összes élelmiszerfogyasztás j 5,9 százalékát. j • Kiskereskedelmünk már tavaly is csaknem negyvenmil- tiárd forint értékben adott el különféle élelmiszereket, idén pedig újabb 15 százalékkal emelkedett az élelmiszervásárlások összege. Ez idén is főleg a földművesszövetkezetek boltijaiban emelkedett erősen, ami arról tanúskodik, hogy az élelmiszerek kereskedelmiforgalmának e számottevő növekedése nem utolsósorban a tavalyi rossz termés következménye. Ha közelebbről vizsgáljuk az élelmiszerforgalom adatait, akkor látjuk, hogy annak a hatalmas összegnek, amelyet az ország népe élelmiszervásárlásra fordít, csaknem a felét mindössze hét árucikk foglalta le a maga Számára. Ezek közül a sör került az első helyre: 1962-ben az összes élelmiszerforgalom 8,8 százalékát képviselte. Meg kell állapítanunk azt is. hogy ezer’ belül a csapolt sör forgalma jóval magasabb volt, mint a palackozotté. A hús közvetlenül a sör nyomában járt és elérte — a baromfival együtt’ — az ösz- szes élemiszerforgalom 3,6 százalékát. Lemaradása tehát 4 A „Rosztov” tartályhajó út♦ ra készülődött. Teste mélyen I merült a vízbe, mert mintegy J tízezer tonna benzin volt a l rakománya. A közeli és a tá♦ volabbi horgonyzóhelyeken ; olajat vagy szárazárut szállító í hajók ringtak a hullámokon. J Mindig sok a hajó Tuapsze , kikötőjében. Amikor a rakpar- l ton álló rokonok és jó bará- i tok meghallották a feltekere- ’dő horgonylánc csörgését, kéz- l zel vagy kendővel integettek a ♦ „Rosztov” matrózainak, sze- 4 rencsés hajózást kívánva ne♦ kik. J A lánc-csörömpölés hirtelen 4 elnémult. j — Nem enged a horgony — ♦ jelentették a hajó orrából a } kapitánynak. ♦ ..; Alekszandr Kotljarovot 4 nemrég nevezték ki a „Rosz♦ tov” kapitányának, és ez volt ♦ az első önálló útja. Kotljarov ; tengerész-családból származott, nagyapja még vitorláson hajózott, s egy viharban az : életét vesztette, apja pedig kapitány volt valamikor. Ök , ketten már gyermekkorában ? beléoltották a hajósmesterség szeretetét. Harminchét éves korában már húszéves szolgálat állt mögötte, s matrózból küzdötte fel magát odáig, hogy egy nagy tartályhajó kapitánya lett. , „Nem enged a horgony, ez az út is jól kezdődik...” — gondolta a kapitány, és leereszkedett a hajólétrán. A fedélzetről kihajolt, és szemügyre vette a horgonyt, amely épphogy a víz színe fölé 4 emelkedett; Ereiben megfagyott a vér. A horgony vaskarmai között, mint valami bölcsőben, hatalmas, tompa orrú légibomba csillogott a napfényben — a háború hagyatéka. Nyilván az iszapos fenékről húzta fel magával a horgony. Ha még egy kicsivel feljebb emelkedik, a bombát a hajótesthez lódítja,, és akkor felrobban a hajó, szerte- ömlik az égő benzin, a kikötő egész víztere egyetlen lángtengerré válik. A horgony ide-oda himbálózott, a bombáról kis patakokban csurgott a víz. Fél tonna robbanóanyag még ilyen helyzetben is veszedelmet jelentett. A hajón tüstént megtették a kellő óvóintézkedéseket, és készenlétbe helyezték a tűzoltó eszközöket, a legénység meg a tatra vonult visz- sza. Csak a kapitány, a fedélzetmester, és az elektrotechnikus maradt a hajó orrában. Kotljarov telefonösszeköttetésbe lépett a parttal. Sze- vasztopolból aknászokat hívtak ki, de hát Szevasztopol messze van. Ki tudja, mit történhetik, mire megjönnek? Kotljarov kockázatos tettre határozta el magát: úgy döntött, hogy kihajózik a nyílt tengerre, s magával vontatja a hnrf*nnr-ra akadt bombát. t az ejtőernyő szekúszálódtak. Még egy pillanat, és az ember súlya alatt a másik kupola is összecsuk- lik. Taceturnov azonban lecsúszott róla és mint a kő, zuhant lefelé, maga után vonszolva az összegubancolódott köteleket, amelyek villámgyorsan száguldottak el Krivosejin mellett. S bár Krivo- sejinnak csupán szempillan- tásnyi ideje volt rá, mégis sikerült megragadnia és magához húznia a köteleket. Keze majd kiszakadt a roppant terheléstől. Félve, hogy a vékony zsinórok kicsúsznak a tenyeréből, a mellén levő kapcsokra kezdte tekerni őket... így aztán ketten ereszkedtek alá egy ejtőernyővel. Mind a ketten épen és sértp*,or|’"1 A pneumatikus agy feltalálói közül ketten: A. Tál és T. Jefrenova. Mindketten Lenin-díjasok. elektromos impulzussal, hanem szigorúan meghatározott sűrített levegő adagokkal. Ezeík a sűrített levegő lökések hozzák működésbe az utasításokat végrehajtó szerkezeteket, amelyek gyakran közönséges reteszek, vagy csapóablakok, amelyek pillanatnyi eltávolításával szabályozni lehet például azt, hogy mennyi levegő jusson a kazán túzterébe. Nagyjából hasonló elvéli alapján irányítja a „pneumatikus agy” a vegyi folyamatokat is. B. Glebov tokát, mint az, hogy mennyi a víz a kazánban, mennyi a gőz, milyen a nyomás és a hőmérséklet, a fűtőanyag-felhasználás. Ugyanebbe a „gyufásdóboz- ba” táplálták be a feladatot: a szerkezet keresse ki azt a legkedvezőbb munkarendet, amely mellett a kazán a legkisebb fűtőanyag felhasználás mellett a legnagyobb mennyiségű gőzt tudja szolgáltatni. Amikor elkészül a szükséges megoldás, a „skatulya” a különböző csatornák hálózatán át kiadja a vezérlési utasítást, de nem Az elektromosságnak a legparányibb mennyisége, egyetlen szikra is katasztrófát okozhat például a szén, a kőolaj, a gáz bontásával, lepárlásává], feldolgozásával foglalkozó üzemekben. Évék óta foglalkoztatja a ezakközvéleményt a gondolat, hogy ezeket az iparágakat a villamos szikra kikapcsolásával kellene automatizálni. A külföldi szakemberek is érdeklődéssel fordultak a szovjet tudósok felé, akik egészen új nutomata vezérlési rendszert di, goztak ki. Az új rendszer alapja a sűrített levegő, pneumatika. amelyet egészen a legutóbbi időkig világszerte elavult dolognak tartottak. A szovjet tudósok kidolgozták az ipari pneumoautomatika univerzális rendszerét, s ennek keretében másfél tucat szabványosított részelemet készítettek, gyufásdoboztól — gyufaszál nagyságúig. Ezek segítségével máris gyorsan épülnék a legbonyolultabb automata rendszerek. A pneumatikus automata vezérlési rendszer látszatra csupán néhány alkotóelemből áll, ezek mindegyike szürkére festett gyufásdobozra emlékeztet. Valamennyinek olyan a szerkezete, hogy szüntelenül kapja a jelzéseket a helyszínről, például egy hőerőmű kazánjából. A jelzések alapján ez a bizonyos automata elem rögzíti az olyan fontos adaaz elszívóhálózatba, s onnan i a központba, illetve egy része a szabadba távozik. A klímaközpontban a külső friss és részben visszaszívott 1 levegő szűrőkön, hűtőtesteken, majd nedvesítő kamrán halad . át. Ezután a nedvességet a ki- . vánt, rendszerint 50 százalékra csökkentik melegítési folyamattal, s befújják a kilimati- ] zálandó helyiségbe. A klímatechnikában egesz sereg új, korszerű irányzat van ‘ kialakulóban. Ilyen a nagy lég- 1 sebességű klímaberendezés ki- I alakítása. Ezekben a kezelt le- , vegőt kis keresztmetszetű csatornahálózat osztja szét és az 1 egyes helyiségekben' külön lég- : keverőkkel oldják meg a helyi- | ség levegőjének friss levegővel, . illetve meleg levegővel való keverését aszerint, hogy hűtés, vagy fűtés-e a cél. A klímaberendezés szerepe a gyógyászatban Fontos szerepe van a klímaberendezéseknek a gyógyászatban, amire országosan is kitűnő példa a debreceni gyermek- klinika. A koraszülötteket mentő berendezések alkalmazásáról szakemberek a követ- ' kezőkiben fejtették ki véleményüket: — Minthogy a koraszülött szerveinek érettsége nem éri el a normális újszülöttét, ezért a külvilág behatásaival szemben fokozottan érzékeny. Olyan légköri körülmények között kell tehát tartani, hogy hő- vesztesége a lehető legkisebb legyen. Számára a legkedvezőbb levegő hőmérséMet a 31-34 foki, s ennek állandóan egyenletesnek kell lennie. E magas hőmérséMeten viszont— normális légköri viszonyok között — a levegő száraz lesz, a test párolog, nedvtartalmából veszít. Ezért gondoskodni kell a levegő megfelelő páratartalmáról. A koraszülött csecsemőknél a legmegfelelőbbnek a 60-70 százalék relatív nedvességtartalom mutatkozott. A párásított meleg levegőt a kondicionáló-berendezés állítja
