Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

iMagyap államférfiak üdvözlő távirata Románia frlszabadu'ásának 20. évfordulója alkalmából Oeorghe Georghiu-Dej elvtársr.ak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársa­ság Államtanácsa elnökének és Ion Georghe Maurer elv- társnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST Kedves elvtársak! A román nép nagy nemzeti ünnepe, a hitlerista meg­szállás és a fasiszta iga alól történt felszabadulás 20. évfor­dulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében üdvözletünket küldjük önöknek és a testvéri román népnek. Húsz évvel ezelőtt a felszabadító szovjet hadsereg győ­zelmes csapatai Románia földjére léptek. Román hazafias eatók, a kommunista párt vezetésével megdöntötték az Anto- nescu-féle fasiszta diktatúrát, » a szovjet katonákkal váll­vetve harcoltak a hitlerista megszállók kiűzéséért hazájuk­ból. A felszabadult Románia népe saját kezébe vette sorsa irányítását, s megnyílt az ország szocialista fejlődésének útja. A felszabadulás éta eltelt két évtizedben a román nép sikeresen lerakta a szocializmus alapjait, kiemelkedő ered­ményeket ért el a gazdaság, a kultúra és az életszínvonal fejlesztésében. Ezek a nagyszerű eredmények örömmel töltik el Románia minden igaz barátját, így a magyar népet is. A szocializmus eszméi, a közös elvek és célok, a közös űt egy­beforrasztanak bennünket. Pártjaink, . országaink fejlődő együttműködése megfelel a két nép és valamennyi szocialista ország, úgyszintén a nemzetközi kommunista mozgalom érdekeinek. Nagy ünnepük alkalmából szívünkből kívánunk sok si- Tcert a testvéri Románia népének a szocialista társadalom teljes felépítésében. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. ESEMÉNYEK — so^oktmn. NX^^^V«VVVX\^^^^N^ ................. ­Párizs fe lszabadulási évfordulója Párizs e napokban ünnepli felszabadulásának 20. évfordu­lóját. A fővárost megszállva tartó hitlerista csapatok pa­rancsnoka von Choltitz tábor­nok 1944 augusztus 25-én írta alá a fegyverletételi szerződést Leclerc tábornok, a francia hadsereg képviselője és Rol-Tanguy ezredes, a párizsi felkelők vezetője előtt. A hi­vatalos ünnepség augusztus 25 én lesz a párizsi városház, előtt: itt De Gaulle mond be szedet. Az ünnepségre azonban nem hívták meg a Szajna me­gyei tanácsot, Nagy-Párizs né­pének képviselőit. Ezért Szaj­na megye felszabadítási bizott­sága úgy határozott, hogyanéin vesz részt a hivatalos jubileu­mi ünnepségeken. A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének ünnepi ülésszaka BUKAREST (MTI): Románia felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülésszakot ártott a Román Népköztársa- ,ág Na.gy Nemzetgyűlése. A színpadi emelvényen fog­laltak helyet a párt és a kor- inány vezetői, a szocialista or­szágokból meghívott párt- és kormányküldöttségek vezetői. Az első sor közepén foglalt helyet Gheorghe Gheorghiu. Dej és Ion Gheorghe Maurer, míg tőlük jobbra és balra Apasztasz Mikojan, illetőleg Li Hszien-nien ült. Stefan Voitec elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ülést. Miután üdvözölte a meg­jelent képviselőket, a baráti MADRID: Statisztikai Jelentések szerint a spanyol főváros lakóinak száma július 31-én 2 517 615 volt (AP) TOKIO: Szombaton egy gázrobbanás a japán fővárostól mintegy hatvan kilométerre fekvő Jo koszukában összerombolta a hajódokk egy részét és megse­besített huszonkét munkást. (AP) HERBEDE (NSZK): Négy bányász vesztette éle­tét a nyugat-németországi Her- bede szénbányájában egy bá­nyatűz alkalmával. A bányá­szokat, akiket a tűz fészkének megkeresésére küldtek, a füst ölte meg. (Reuter) ROMA: Orvosi jelentés szerint Anto­nio Segni állapota némileg ja­vult. A beteg időnként magá­hoz tért és az antibiotikumos kezelés hatására a láza is csök­kent (Reuter) ISZTANBUL: Isztanbulban éjjeli tűzvész 125 üzletet és 25 bériiázat dön­tött romba. Emberáldozatok­ról nem érkezett jelentés. (AP) WASHINGTON: Johnson amerikai elnök szombatra összehívott 34 de­mokratapárti állami kormány­zót, hogy megtárgyalja velük a demokrata alelnökjelölt Ki­választásának ügyét. Johnson állítólag még nem döntött az alelnökjelölt személyéről, de ha Igen, alighanem ez hosszú évtizedek óta a legjobban őr­zött titok Washingtonban — írja az AP tudósítója. Jellemző a titkolózásra, hogy a Fehér Ház szóvivője még a nem min­dennapi jelentőségű politikai értekezletről sem akart tudni. (AP) NEW YORK: A július 6-án függetlenné vált Malawi (volt Nyasszaföld) ENSZ-tagságért folyamodott. M. W. Kanyama Chiume kül­ügyminiszter levelet intézett U Thant ENSZ-főtitkárhoz, kérte országa ENSZ-felvételét, s hogy a folyamodványt ter­jesszék a Biztonsági Tanács legközelebbi ülése elé. A tag­felvételi kérelmeket a közgyű­lés a Biztonsági Tanács aján­lására tárgyalja meg Ha fel­veszik a világszervezetbe, Ma­lawi lesz az ENSZ 113. tagál­lama. (AP) országok küldötteit, a bel- és külföldi meghívottakat, meg­adta a szót Gheorghiu-Dejnek. A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, az Államtanács elnöke egy­órás beszédében áttekintette a Román Népköztársaság húsz­éves fejlődését. Ennek a fejlő­désnek az eredményeként — állapította meg — pártunk ma hatalmasabb, mint valaha volt, nagy népszerűségnek örvend a tömegeit körében, biztos kézzel vezeti az országot a szocializ­mus építésének útján. Gheorghiu-Dej emlékeztetett a 20 évvel ezelőtti történelmi eseményekre, amikor a fegy­veres felkelés eredményeként megdőlt a fasiszta diktatúra, és Románia — kilépve a szov­jet-ellenes háborúból — a hit­leri Németország ellen fordí­totta a fegyvert, a szovjet had­seregnek az ellenségre mért csapásai — mondotta a szónok — nagy lendületet adtak a ro­mán nép harcának. Pártunk kihasználta a szövetségesek katonai sikereit, s elsősorban a szovjet hadsereg ragyogó győzelmei teremtette lehetősé­geket A felkelés győzelme után — tette hozzá Gheorghiu- Dej — a román hadsereg a szovjet harcosok oldalán har­colt a fasizmus végső szétzúzá­sáért. E közös harc pecsételte meg barátságunkat a közös ügyért, a népek barátságáért, a békéért, a szocializmusért vívott harcban. Felidézve Románia háború utáni helyzetét, Gheorghiu- Dej a hallgatóság nagy tapsa közepette jelentette ki, hogy a Szovjetunió, bár maga .is szük­séget szenvedett, a román nép segítségére sietett. Ez a segít­ség nagy szerepet játszott Ro­mánia újjáépítésében. A szónok ezután adatokat is­mertetett Románia kétévti- zedes fejlődéséről. Elmondotta, hogy 1950—63 között az ország ipari termelése átlagosan évi 13 százalékkal nőtt, s az ipar ma több mint nyolcszorosát termeli az 1938. évinek. Ugyan­akkor a nemzeti jövedelem 3,5-szeresére emelkedett. A né­pi hatalom éveiben 450 új iparvállalatot létesítettek Ro­mániában — mondotta Ghe­orghiu-Dej, majd emlékezetett arra, hogy a kollektivizálás be­fejeztével 1962 tavaszán a fa­lun is végleg győzelmet ara­tott a szocializmus. Beszéde további részében rámutatott, hogy a világon végbement változások eredmé­nyeként a szocializmus döntő politikai tényezővé vált. Hang­súlyozta, minden békeszerető erő egységére van szükség, hogy elejét tudják venni egy új világégésnek. A béke meg­szilárdításának fontos tényező­je a népek önrendelkezési jo­gának tiszteletben tartása — mondotta Gheorghiu-Dej, majd kijelentette: Románia állhata­tos békepöliíikát folytat. A szocialista országokkal való barátság és szövetség a Román Népköztársaság külpolitikájá­nak megingathatatlan alapja. Románia továbbra is hozzájá­rul a szocialista országok és b nemzetközi kommunista moz­galom egységének erősítéséhez. rMpmiG A Magyar Szocialista MunKAspán Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: PAPP JANOS Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz utca 3. relefon: 12-57 12-73. Posta fi ók: 23 Kiadja: Heves megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF Kiadóhivatal: Eger. Baicsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. L 32.: 25 062. Terjeszti a Magyar Posta Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Heves megyei Nyomda vállalat Eger, Bródy Sándor utca 4. Igazgatós Marosán József. fl kormánycsapatok kiszorították Bukavubál a felkelőket Az USA toTábbra is támogatja Csombét LEOPOLDVILLE (MTI): A Csőmbe által segélynyúj­Négy hónap óta először síké- tásra felkért afrikai államok az rült a kongói kormánycsapa- eddigi jelek szerint egyáltalán toknak — amerikai és belga nem sietnek a kedvező válasz- támogatás következtében — szál. Tsiranana, a Malgas Köz­valamirevaló sikert elémiök a társaság elnöke, aki jelenleg partizánok ellen. Hírügynöksé- Franciaországban tartózkodik, gi jelentések szerint a szom- sajtóértekezletén kijelentette: batra virradó éjjel a kormány- országa túl kicsi ahhoz, sem- erők kiszorították Kivu tartó- hogy katonai segítséget nyújt- mány fővárosából, Bukavuból son Kongónak. Tsiranana el- a hősiesein ellenálló felkelőket, lenben felajánlotta közvetítő Mihelyt a város a kormány- szolgálatait a leopoldvillei csapatok ellenőrzése alá került, Kongó és a brazzavillei Kongó a belga konzul is nyomban viszályában, továbbá kész köz- megkezdte működését. vetíteni Kongó és Burundi, il­letőleg Csőmbe és a felkelők között. A sokat szenvedett sziget- ország, Ciprus fontos határ­kőhöz érkezett. Makariosz ér­sek, ciprusi kormányfő se­gélykérésére válaszolva, a Szovjetunió kormánya világ- politikai jelentőségű nyilat­kozatban leszögezte: ameny- nyiben a köztársaság terüle­tét külföldi fegyveres invázió éri, a Szovjetunió segítséget nyújt a Ciprusi Köztársaság­nak ahhoz, hogy megvédje szabadságát és függetlenségét a külföldi intervencióval szemben. Ez az állásfoglalás alapvetően változtatott a szinte teljes védtelemségre. kárhoztatott szigetország nemzetközi helyzetén. Ciprus helyzete az elmúlt hetekben, de különösen az augusztus elején végrehajtott török lé­gitámadás után, rohamosan romlott. Törökország készen állt arra, hogy egy adott ked­vező pillanatban a ciprusi hadszíntéren és Ciprus vizein vívjon háborút — NATO-szö- vetségese, Görögország ellen — a ciprusi nép rovására, a szigetország birtoklásáért. Az Egyesült Államok és Anglia lázas tevékenységet folytat­nak, hogy a ciprusi kérdést kivonják az ENSZ hatósuga­rából. Washingtonban és Lon­donban már eredménytelen­nek könyvelték el az ENSZ közvetítő tevékenységét és egy külügyminiszteri értekez­let összehívását kezdték elő­készíteni. Mi sem jellemzőbb, mint az, hogy erre az értekez­letre Ciprust meg sem akar­ták hívni. ★ A nyugati hatalmak két­ségbevonták a ciprusi kor­mánynak azt a jogát, hogy se­EGY HÉT a külpolitikában gítségért forduljon más szu­verén kormányokhoz és nem­zetközi szervezetekhez. Wa­shingtonban és Londonban szemérmetlen nyíltsággal tag­lalják az ENSZ megkerülé­sének módozatait. A ciprusi kormány feje fölött és annak megkerülésével nyilvános vi­tát folytatnak a ciprusi kér­dés megoldásának különböző változatairól. Ezek a változa­tok — bár részleteikben el­térnek egymástól — egy, a nyugati hatalmak szempont­jából alapvető kérdésben, azonosak. Ez a kérdés Ciprus NATO-támaszponttá változ­tatása. Mind az amerikai, mind az angol terv erre irá­nyul. Ezért róják fel London­ban és Washingtonban Ma­kariosz vétkéül azt, ami leg­nagyobb erénye, hogy Ciprus teljes szuverenitásának el­ismeréséért küzd. A szovjet kormány nyilat­kozata erőteljes támogatást nyújt Ciprus harcához, szu­verenitásának elismeréséhez. Makariosz érsek Hruscsov szovjet kormányfőhöz inté­zett táviratában hangsú­lyozza: „Az ön nagy országá­nak jóindulatú és erőteljes támogatása alapján népe bí­zik abban, hogy sikeresen fogja .befejezni igazságos har­cát, amelyet a teljes függet­lenségért és azért a jogért vív, hogy maga dönthessen sorsáról.” A szovjet kormány figyelmeztetése az agresszor címére rendkívül értékes szolgálatot tett Ciprus és a nemzetközi béke ügyének. Az Egyesült Államok to­vább folytatja délkelet-ázsiai provokációs tevékenységét. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen intézett légi­támadás után Washingtonban lázas tevékenységet kezdtek két irányban: egyfelől gyors ütemben megerősítik Dél. Vietnam katonai erejét, újabb amerikai „tanácsadók” és hadianyag odairányításával. Az elmúlt napokban több­száz amerikai katonai „ta­nácsadó” érkezett a sziget­re és a legközelebbi hetekben további négyezer amerikai katona érkezését várják. Ez­zel a Dél-Vietnamban műkö­dő amerikai intervenciós had­erő létszáma meghaladja majd a húszezret. Ugyanakkor Johnson elnök megbízásából Cabot Lodge volt saigoni amerikai nagykövet európai körúton mozgósítja a NATO- szöveteégeseket az indokínai háborúban való közvetett részvételre. Több mint jel­lemző, hogy Cabot Lodge ak­ciója elsősorban Bonnban ta­lál visszhangra. Míg Párizs­ban és a NATO tanácsülésén szkeptikusan fogadták az Egyesült Államoknak azt a felhívását, hogy a NATO- szövetségesek támogassák a katonai kudarcokat szenvedő dél-vietnami rendszert, a bonni kormány elhatározta, hogy tizenötmillió márkás hitelt nyújt Dél-Vietnamnak. A dél-vietnami helyzet leg­főbb jellemzője mégis az, hogy a szabadságharcosok folytatják sikeres akcióikat, helyenként erősen megközelí­tették Saigont és nap mint nap vereségeket mérnek a kormánycsapatokra és az amerikaiakra. ★ Kongóban széles arcvona­lon folyik a nyűt külföldi beavatkozás. Már több mint negyven amerikai csapatszál­lító repülőgép áll Csőmbe rendelkezésére. Amerikai kezdeményezésre Csőmbe kü­lönböző afrikai államokhoz fordult, közöttük Etiópiához, Nigériához és Zanzibarhoz azzal a kéréssel, hogy csapa­tokat bocsássanak a szabad­ságharcosok elleni irtó hábo­rúhoz a kongói központi kor­mány rendelkezésére. A dél­afrikai kormány nyolcvan re­pülőtisztet irányított Leopold- ville-be, hogy az amerikai re­pülőgépeket bevessék a dzsungel-háborúba. Wilson amerikai külügyminiszter­helyettes, aki Leopoldville- ben Csombe-val tárgyalt az amerikai „segélypolitika” le­bonyolításáról, távozása al­kalmából kijelentette, hogy az Egyesült Államok hajlan­dó finanszírozni az afrikai országok által esetleg Csőm­be rendelkezésére bocsátott csapatok fenntartásának költ­ségeit. Kongóban talán még nagyobb súllyal, mint az ENSZ csapatainak beavatko­zása előtt, került napirendre az ország újabb gyarmati le­igázásának veszélye. Komor Imre Nem válaszolt még a kérés­re Nigéria. A szenegáli kül­ügyminisztérium megerősítette azt a hírt, hogy Csőmbe segít­séget kért a kormánytól. Ezek­kel a megnyilatkozásokkal egyidőben Harriman amerikai külügyminiszterhelyettes kije­lentette: az Egyesült Államok továbbra is segíti a kongói kormányt. Mint már jelentettük, a kon­gói hatóságok megkezdték a szomszédos brazzavillei Kongó, Burundi, valamint a Mali Köztársaság Kongóban élő ál­lampolgárainak deportálását. Még a nyugati hírügynökségi tudósítók is megrázó képet fes­tenek a kikötőben lezajlott tö­megjelenetekről, a katonaság és rendőrség brutalitásáról. Az AP elmondja, hogy olyan brazzavillei állampolgárt is lá­tott a kitelepítettek tömegében, aki 193,2 óta dolgozott a Kongó folyó úlsó partján, „összesen — írja az AP tudósítója — 50 000 keményen dolgozó, bé­kés embert érinthet az intéz­kedés.” Csőmbe azt állítja, hogy elismeri: a kitelepített brazzavillei állampolgárok nem követtek el semmi bűnt. de — úgymond — „nem tehet mást, minthogy Massamba- Debat brazzavillei kormánya támogatja a kongói felkelőket, s reméli, a hazatelepített tö­megek majd nyomást gyako­rolnak saját kormányűkra. Az AP ezzel kapcsolatban a kon­gói miniszterelnökhöz közelál­ló köröket idézve azt írja. Csőmbe alighanem arra szá­mít, hogy az ötvenezre® tömeg kényszerű áttelepítésével, elvi» selhetetlen terhet rak a szom* saédos ország vállára. i s Kekkonen finn elnök beszélgetése í j a magyar újságíró-küldöttséggel j HELSINKI (MTI): Urho Kékkőmén, a Finn Köztársaság elnöke otthonában fogadta a finn külügyminiszté­rium meghívására Helsinkiben tartózkodó magyar újságíró- küldöttség tagjait, Pécsi Fe­rencet, Pálfy Józsefet, Szántó Jénót és Szentkirályi Jánost, s hosszas, szívélyes be­szélgetést folytatott velük, amelyen jelen volt Matti Tuo- vinem, a finn külügyminiszté­rium kulturális és sajtóosztá­lyának vezetője, valamint Vincze István, a Magyar Nép- köztársaság helsinki ideiglenes ügyvivője. Kekkemen elnök, aki az elő­ző napon érkezett vissza nyári szabadságáról, egy teljes órát szentelt a magyar újságírók fogadására és a velük folyta­tott rendkívül baráti, közvetlen hangú átfogó beszélgetésre, amelyen a nemzetközi politika és a finn-magyar kapcsolatok sok kérdéséről esett szó. A beszélgetés elején a ma­gyar küldöttség köszönetét mondott a finnországi meghí­vásért, a baráti fogadtatásért és a gazdag programért, s egy díszes fotóalbumot nyúj­tott át magyarországi színes felvételekkel. Az elnök megkö­szönte, s nyomban kibontotta az albumot, valamennyi képet végignézte: majd megjegyezte: szívből örül, hogy a magyar küldöttek jel érzik magukat Finnországban, s hozzátette, hogy az ő számára is felejthe­tetlenek a Magyarországon töl­tött napok. Mint a beszélgetés folyamán kiderült, Kekkonen elnök jól emlékszik mindössze háromna­pos magyarországi látogatásá­nak egyes mozzanataira, s tré­fásan megjegyezte, hogy hor­tobágyi és debreceni látogatása után félig-meddig ő maga is hajdúnak érezte magát. A finn-magyar kapcsolatok általános kérdéseit érintve, Kekkonen elnök elégedettsé­gének adott kifejezést, hogy e kapcsolatok több területen jól fejlődnek, viszonyunk egyre jobb és a jövőben még tovább javul. Hangsúlyozta az elnök, hogy Finnországban nagy az érdeklődés Magyarország iránt. Ezt az érdeklődést a magyar újságírók nemcsak kőrútjukon tapasztalhatták, hanem a be­szélgetés további részében is, amikor a magyarországi viszo­nyokat alaposan Ismerő elnök több kérdést intézett vendégei­hez. E kérdések az idei termés­kilátásoktól kezdve a magyar kulturális- és sportéletig ter­jedtek. Az elnök elragadtatás­sal emlékezett meg az Állami Operaház finnországi vendég­játékáról, a Csodálatos manda­rin. előadásáról, Lakatos Gab­riella művészetéről, majd a magyar sportolók tokiói olim­pia' készülődéséről érdeklődött. Szó esett a beszélgetésen kül­politikai kérdésekről is. Hang­súlyozta az elnök, hogy Finn­ország nemzetközi helyzete jód alakul, s az idő csak meg­erősíti a háború után elhatáro­zott politikájának helyességét.

Next

/
Thumbnails
Contents