Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

Hét milliárd forintos ikeróriás Visontán 96 millió tonna szén, 600 megawattos erőmű, 8 millió köbméteres tó, gépóriások és „óriásokká” váló emberek Vasutasnap Heves megyében AZ EGT RE SZAPORODÓ fúrótornyok már régebben je­lezték, hogy a szénvagyon na­gyobb a vártnál. Különleges, ezen a vidéken soha nem lá­tóit gépek érkeztek, és amikor az új vasútvonal Nagyút—Detk felől a hegy lábához kanyaro­dott, az emberek biztosra vet­ték, hogy valóban Visonta kör­nyékén lesz az ország legna­gyobb külszíni szénbányája. A Gazdasági Bizottság jóváhagy­ta a visontai lignitbánya és a hőerőmű beruházási program­ját és ezzel a nagyszabású ne­hézipari beruházás terve a megvalósulás küszöbéhez ér­kezett. Milyen lesz az új bánya, mi épül Visontán, hol tartanak az előkészületekkel? — Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt vezetőit. Dr. Halász Tibor trösztigaz­gatót nem találtuk otthon, he­lyettese, Baják István mondta HL, hogy a Visonta környékén felfedezett óriási lignitvagyon- nak még csak egy részét tár­ták fel. A most jóváhagyott beruházási program a Visonta 1. elnevezéssel jelölt és a már feltárt nesz kibányászására vo­natkozik. Visonta 2. területén még geológiai, hidrogeológiai és talajmechanikai kutatásokat végeznek, annak megállapítá­sára, hogy mekkora a lignit- vágyon és milyen mélységig művelhető. A FELVONULÁSI terve­ket és a költségvetéseket a tröszt készíti. Mérnökök, tech­nikusok és gazdasági szakem­berek megfeszített erővel dol­goznak, hogy július végén, augusztus elején korszerű tech­nológiával és modem gépek­be! kezdhessék a termelést Még ebben az évben 750 ezer köbméter földet kell letakari- tani. Kotrógépeket, dóaerokat és szkré perládákat irányítanak Visen tára. A kutatók szerint Visonta L «énkészlete 96 millió tonna. Az 1450 kalóriás szén 15—45 méter mélyen húzódik a föld­takaró alatt A külszíni bánya gödre öt kilométer hosszú és Mintegy 400 munkás, többsé­gük fiatal vájár, nehézgépkeze­lői tanfolyamot végez. És július elején újabb 50 ember kezdett hozzá a tanuláshoz,, aztán min­den évben folytatják. Munka NAGY FELADATOK, ko­moly felelősség vár a bányá­szokra, de még nagyobbak a lehetőségek. Ezekért érdemes dolgozni, s tanulni. Or. Fazekas László A naptár nem jelzi piros betűkkel, évek óta mégis ün­nep, rangos esemény a már ha­gyományosnak számító vas­utasnap megrendezése. Sor ke­rült rá az idén is; a vasút dol­gozói megyeszerte tegnap tar­tották ünnepségeiket. Hatvanbctn Délután kezdődött a 14. vas­utasnap megünneplése. Meg­koszorúzták a szovjet és ma­gyar hősök emlékműveit, majd a MÁV kultúrotthonban került sor az ünnepi megemlékezésre. Az ünnepség során értékelték a legjobb teljesítményt elérő dolgozók munkáját, kitüntet­A CSODALO Világhírű magyar galopp-lovunk, az Imperial, újabb meg újabb dicsőséget szerez a magyar lótenyésztésnek. A szép állású „csodaló” sikeresen kezdte meg az új versenyévadot is, Münchenben például, noha előzetesen kezdték lebecsülni a képességeit, a legjobb német telivéreket sorra megverte, mégpedig imponáló fölénnyel. A nemes versenyló Hamburgban folytatta diadalútját: győzött a 25 000 márkás Grand Prix-n, mégpedig igen erős mezőnyben. Sok függött ettől a győzelemtől és nemcsak az Imperial hírneve. Az a 25 dekás, húszkarátos aranyból ké­szült, cizellált serleg, amelyet a nagy formában levő magyar telivér nyert Hamburgban, értékes trófea. ték az élen járó vasutasokat. Hatvan állomás területéről Kiváló vasutas-jelvényt kapott Győri Antal főintéző, Érdemes vasutas-kitüntetést Felföldi István vonatvezető és Gilián Ilona takarítónő. 14-en jelvé- nyes, 13-an okleveles kiváló dolgozók lettek, s megkapták az ezzel járó két-, illetve egy­hetes fizetést. 32 dolgozót rendkívüli előléptetésben ré­szesítettek. A Hatvan—salgótarjáni Pá­lyafenntartási Főnökségről Ma­dár József művezető a Munka Érdemérem bronz fokozatát kapta, Krasznai József műsza­ki intéző Érdemes vasutas ki­tüntetést kapott. Hárman jel- vényes, 18-an okleveles kiváló dolgozók lettek, harminc fő pedig soron kívüli előléptetés­ben részesült. A Hatvan—füzesabonyi Pá­lyafenntartási Főnökségről Já­nosi István műszaki főintéző Kiváló vasutas, Sánta Lászióné üzemelszámoló és Benedek Já­nos előmunkás pedig Érdemes vasutas kitüntetést kapott. 7-en jelvényes, 13-an pedig okleve­les kiváló dolgozó kitüntetést, 25-en pedig soronkívüli előlép­tetést kaptak. Füzesabonyban A MÁV-étteremben tartot­ták meg az ünnepséget. Győri Attila állomásf őnök-helyette s üdvözölte a vasutasokat, majd megjutalmazta a legjobb ered­ményt elért dolgozókai A for­galom részéről Bakos Gyula tolatásvezető, Simon György kocsirendező, Inklovics Sándor kocsirendező Kiválódolgozó­jelvényt. Magda Margit pénz­táros, Halkó József tolatásve­zető, Batki István és Zele An­tal kocsirendezők kiváló dolgo­zó-oklevelet kaptak. 3-an rend­kívüli előléptetésben, 28-an pe­dig pénzjutalomban részesül­tek. A fűtőház részéről Hajdú József villanyszerelő Kiváló dolgozó-jelvényt, Antal Imre és Kovács Hl. Sándor Kiváló dolgozó-oklevelet kapott. 4-en rendkívüli előléptetésben, 7-en pénzjutalomban részesültek. A pályafenntartási főnökségnél egy dolgozó jelvényt, egy dol­gozó oklevelet kapott és 3-an pénzjutalomban részesültek. A ♦♦WiWDMMKHtilHIIlUHWWWWWWW Csúnya ügy. Hiába próbáljuk vigasztalni magunkat azzal, óogjr a múlt átkos öröksége ül még ■ nyakunkon ma is, a magasabb fokú emberiesség társadalmában a mostanihoz hasonló dolognak már nem vök» szabad előfordulnia. Meét szánté hihetetlen, hogy négy testvér két házért csu­pán bárói közbeavatkozásra kényszerüljön eltartani egy anyát Illetve mégsem négy testvér, hanem ... Vegyük sorjába: kik és ho­gyan mérik szeretetüket fóliá­tokban? Szomorú szerződés Ügy kezdődött, hogy a csa­ládfő, aki önálló kisiparosként dolgozta le életét 1953 már­ciusában eltartási szerződést kötött két gyerekével. Nem bírta már a munkát, megtá­madta a betegség, társadalom­biztosítása nem volt sehonnan nem várhatott egy fillért sem, csak a gyerekeiben bízhatott. Négyet nevelt fed. Az egyetlen lány otthon maradt, a három fiú elég szépen boldogult, ma is jó állásban vannak. . A négy gyerek közül azon­ban kettőben még az apa sem bízott. Ügy döntött hogy a két ház közül az egyiket a lányára íratja. Gondozást kért a házért. A másik házat kapta meg L. P. az eltartás fejében. Hivata­los szerződést készített az apa, hogy gyermekei szeretetét a pecsétes írás erejével biztosít­hassa. Legalább annak a két gyereknek a szeretetét, akik­ben megbízott. Szegény apa. Erőtlenségében már csak a pe­csét erejére támaszkodhatott Sajnos, nem sokáig. Néhány héttel a szomorú szerződés megkötése után meghalt Ma­gára maradt az özvegye, s most már L. P. úgy érezte, a szer­ződés alapján felmentheti ma­gát a kötelezettség alól, mivel őt a betű csak apja eltartására szorította. De nehogy valaha is embertelenséggel vádolhas­sák, az eredetileg kikötött ősz- szeg felét továbbra is eljuttatta •nyjanak. villamos vonalfelügyelőségen Kiss Pál szerelő Kiváló dolgo­zó-oklevelet, 4 dolgozó pénz­jutalmat kapott. Vámosgvörkön A községi kutúrházban tar­tották meg az ünnepségeket. A község tanácselnöke üdvözölte a vasutasokat, majd az állo­másfőnök kiosztotta a jutalma­kat. 15-en pénzjutalmat 6-an soron kívül előléptetést kap­tak. A vámosgyörki állomás to­vább folytatja elmúlt évi jó munkáját, első féléves tervét is az élüzem szint felett tel­jesítette, ezért dicséretet kap­tak. Kál-Kápolna A vasutasklubban gyűltek össze a dolgozók. Az ünnepsé­gen a helyi szervek is képvi- visel tették magukat. A községi tanácselnök köszöntője után Ferenc Antal állomásfőnök OOTotta ki a jutalmakat. Kivá­ló dolgozó-oklevelet kapott Gilind József forgalmi szolgá­lattevő, Fabók András tolatás- vezető, Kalóczkai Károly váltó­kezelő, Szabó István raktár- nők, Pajták István jegyvizs­gáló és Tusai Gyula vonatve­zető. 5-en rendkívüli előlépte­tésben, 21-en pénzjutalomba*» részesültek. Egerben Este rendezték meg az fto- nepséget a vasutosíklubban. Bán László fűtőházi főnök kö­szöntötte az egybegyűlteket^ majd Csenez László állomás­főnök kiosztotta a jutalmaikat Soron kívüli előléptetésben részesült Kovács László, Rapl Károlyné. Kassai Béla, Román Sándor, Villányi Gézáné, BatJci Sándor, Daragó Gágor, és Mé­száros Ferencné. A fűtőházia­kat külön jutalmazták. Közü­lük Kiváló dolgozó-jelvényt ka­pott Gyulai Dezső mozdonyve­zető, Zsákai Sándor mozdony­vezető. Orsó János mozdony­fűtő, Grosz Ferenc fűtőházi munkás, Baráz Péter művezető, Vágási János asztalos. 9-en pénzjutalmat, 6-an soron kí­vüli előléptetést, 5-en pedig A szakma ifjú mestere-ikitü»- tetőst kaptak. Forintra mért szeretet Egy anya, két ház, négy testvér De mi van a másik ház örö­kösével? Mit tett 6 a szülőkért? Mindent, amit tudott De ez a minden egyáltalán nem bizo­nyult elegendőnek. Az egyetlen lány szinte ápolónői teendőket lát el- Édesanyja ma már jóval túl van nyolcvanadik életévén, nem hagyhatja magára. A szű­kös háztartás, a ház körüli kis­kert rendben tartása leköti, maradék idejében kézimunkát csinál, a háziipari szövetkezet bedolgozójaként szerez havon­ta néhány forintot ami még soha nem haladta túl a négy­százat. Meg tud élni ebből két ember? Fölösleges kérdés: ön­magába foglalja a feleletet is. Kénytelen volt a bírósághoz fordulni. Az örökölt ház fejé­ben havonta legalább három­száz forint tartásdíjat rójanak ki L. P.-re. A járásbíróság el­utasította a keresetet, a megyed bíróság a fellebezés után elfo­gadta és ítéletbe fogLalta. Amíg a pereskedés tartott, L P. felfüggesztette a korábbi összeg juttatását. Ez év január­jától a múlt hónapig az öz­vegy és lánya csupán a házi­ipari szövetkezetből származó nagyon gyér keresetre volt utalva. Amint a szövetkezet­ben megtudtuk, ez az összeg gyakran alig éri el a két és fél­száz forintot. Adósságot kéllett tehát csinálnia az anyának és lányának, ha nem akartak éhen halni. L. P. pedig háborog a bíród végzés ellen, a hátralékot nem akarja megfizetni. Igazságta­lannak tartja az ítéletet. Mit mond az igazgató ? A letiltást a vállalatnak kell foganatosítania. Az ítélet sze­rint a perköltségeiken kívül 1100 forint a visszamenőleg jo­gos különbözet összege, amit az ítélet kimondása után tizenöt napon belül az özvegynek kéz­hez kellett volna kapnia egy összegben. Nem beszélve a ja­nuár—április hónapoksea elma­radt tartásdájalkról. Ezzel szem­ben a kötelező 300 forintos tar­tásdíjon túl 100 forintos tör­lesztést folyósított csak a vál­lalat az elmúlt hónap 15-ével. — Kérem, L. P.-nek OTP- törlesztése van — mondja az igazgató. — Ez havonta 510 fo­rint A házba kell törlesztenie. Havi jövedelme pedig csak 1600—1700 forint. A levonás összege nem haladhatja meg a 33 százalékot — Tudja az igazgató elvtárs, hogy a tartásdíj megelőz min­den egyéb követelést? — Tudom, hogy van valami­lyen besorolás, de az OTP... Hát nem, az OTP majd vár addig Előbb a szülőt — Néhány nagyon csúnya hangú levelet kaptam már ed­dig L. P. lánytestvérébőí. Mint­ha rajtunk múlna... Amikor közlöm, hogy L. P. nemrég 40 000 forintért eladta az örökölt házát, az igazgató meglepődik. Ö csak annyit tu­dott, hogy a járás egyik közsé­gében L. P. 20 000 forintot ka­pott annak idején hídépítésért, amikor még nem a vállalatnál dolgozott. Aztán elmondja, hogy L. P. már kijelentette ne­ki, inkább kilép a vállalattól, ha kell, hetenként változtatja a munkaadóját, de a tartásdí­jat nem akarja tovább fizetni. Pedig 40 000 forintot vett fei nemrég azért a házért, amit örökölt. Szép kis összeg. Elég magas ellenszolgáltatás a fo­rintra mért szülő iránti szere­tekért. Dóiét és panasz Hogyan él L. P., miért érzi nyűgnek a tartásdijat? Meg kell ismerkednünk vele. Mivel a vállalatnál nem tudtunk ta­lálkozói, a lakásán kerestem feL Üj ház, ápolt, tetszetős kert­tel, virágágyakkal körülvéve. Aki a virágot szereti ..jutott eszembe a gladióluszok, rózsa- bokrok és violák láttán. A te­rasz előtt új Pannónia, nem rég vette a házigazda. Bent új bú­torok a tágas épületben. Min­den az anyagi biztonságról, mondjuk ki: jólétről árulko­dik. Csák a házigazda és a fe­lesége van tele elkeseredett­séggel, már-már gyűlölettel a lánytesitvér iránt. Ügy érzik, minden terhet az ő vóllúkra nyomott az „ügyes” testvér, hogy néki ne kelljen dolgoznia. Velük alkarja edtartatni még saját magát is: panaszolják fennhangon. Miért nem vállal máshol miunkát? Miért nem ad­ja el a házat? Persze, a miér­teket nem gondolták végig: ho­gyan tudna dolgozni a 85 éves, beteg anya mellett, hová men­nének lakni, ha a házat elad­nák? Aztán előkerülnek az iratok. Kétfülű kiskosár ontja magá­ból a papírtömeget. Negyedki- lónyi vevény a bizonyíték a ki­fizetett összegre, ami már több mint húszezer forint. Hogy a házért negyvenezret kaptok? Erről nem szólnak. Pedig még mindig nem ők adnak, még mindig csak törlesztik a kapott negyvenezret, de ezt nem ér­zik, erről nem lehet meggyőzni őket Hol a szeretet ? A két testvérről, a két örö­kösről már szóltunk. A másik kettőről nem. ök a kívülállók, ök az „okosaik”, akik tisztes távolból nézik az áldatlan há­borúskodást amelynek ütköző­pontjában az idős édesanya vergődik. És bölcsen mosolyog­nak, valahogy úgy: Ugye, mi megmondtuk, mi tudtuk előre, hogy csúnya vége lesz az örök­ségnek. És talán hálásak is ön­maguknak azért, hogy távol tartották magukat az örökség­től. Nincs kivel vitatkozniok, nem kell pereskedniök. Válóban nem kell? önma­gukkal sem kell? Nyugodt lel­kiismerettel tudnak a tükörbe nézni, gyermekeik szemébe te­kinteni? Lelkifurdalás nélkül tudnak munkahelyükön beosz­tottjaiknál az önérzetre hivat­kozni? Egyikük a Heves megyei Építőipari Vállalatnál építés- vezető, a másik hasonló beosz­tásban dolgozik Budapesten. De ők semmi kötelezettséget nem éreznek. Utóvégre, nem ők örököltek...? Hát igen: ha az örökösnek teher az anya ...! — Szociális otthonban kelle­ne elhelyezni az anyámat — adja az ötletet L. P. —, akkor nem lenne semmi probléma. És elismétfli: inkább kilép a vállalattól, vándorol, de ő ezt már nem bírja tovább. A féle­sége meggyötörtén sírni kezd. Ök ketten vannak, gyerekük nincs. Ügylátszik: a dolgok zabjai lettek — a ház, a bútor, a mo­tor van a szívükhöz a legköze­lebb. Mi tette őket ilyenné? Hivatkozás helyett Nagyon sok szép élvre hi­vatkozhatnánk most. örök em­beri, és az új társadalmi ren­dünk erkölcsi normáira egya­ránt. Lelkes kérdéseket és ha­ragos felkiáltásokat sorolhat, nárik egymás mögé. Minek te­gyük? Elég a tényekre hivat­koznunk. De L. P. másra is hivatko­zott. — Nem lehet igazság az ma, hogy anyagilag tönkretegye­nek bírói ítélettel az anyáim miatt Ez embertelenség. Ha jaj, micsoda elferdült ítél­kezés ez. Pedig L. P. két éve párttag. És még a pártbizott­sághoz is fordult „védelemért”. Nem akarunk mi „szentté” emelni senkit azzal, ha meg­kapja párttagsági könyvét. De ilyen vonatkozásban is méltat­lannak tartjuk L. P. álláspont­ját A párttagok megítélésében más normákat állított fel a közvélemény. Egészen mást. De a lényeg nem itt van, hanem abban a furcsa élet­szemléletben, amit ugyan ne­vezhetünk a múlt maradvá­nyának, de létezése miatt a mi felelősségünről is szólni kélL Égy kicsit elkényelmesedtünk, egy kicsit szemérmesek lettünk, és nehezen szánjuk rá magun­kat embertársaink magatartá­sának alakítására. Mintha a „magánügy” örve alatt lapul­va bújnának meg a közt érintő ügyekben is. Mert L. P. visel­kedése, ferde magatartás, élet­szemlélet következménye, ami­hez a felmentést a némán hall­gatók sokaságának közhangu­lata adja meg. Hogy mondta József Attila? Én nem fogom be pörös szá­mat ...! Hallassuk hát szavun­kat, a józan többség szavát. Nálunk a kötelező szülői sze- retetet nem forintra mérikl Emberi tettekben számolják azt éL G. Molnár Ferear 2,5 kilométer széles lesz. Vi- sonta 1. évi 4—4,4 millió tonna lignitet fog adni. A gépesítés mértékét, a tervezett műszaki színvonalat egyetlen adattal jelezhetjük: 9,1 tonna szenet fejt majd műszakonként egy munkás. A hagyományos bá­nyászattal szemben ez nyolc- tízszeres termelékenységet je­lent — tájékoztatott Bolváry Tibor, a tröszt főmérnökének helyettese. A hőerőművet közvetlenül a ' külfejtés mellé építik, így a kibányászott lignitet szalag- rendszeren, rövid úton — tehát olcsón — a kazánokhoz továb­bítják. Az erőmű 600 megavat- tos lesz. Az eddigi előmunká­latok során kilencezer méter hosszú víztelenítő vágatat ké­szítettek, készenlétben áll több mint 400 szűrőberendezés és működik már 15 búvárszávaty- tyús kút. Bekötő utakat építet­tek, nagyfeszültségű villamos­sági vezetékeket szereltek. „A nyitási tervek kézhezvételekor haladéktalanul kezdjék meg a gépek munkahelyre való vo- nultotását és a vágányépítési munkákat. Határidő július 15.” — olvastuk a Mátraaljai Szén- bányászati Tröszt igazgatói utasításában. LESZ-E VÍZ az erőmű ka­zánjaihoz? Megnyugtattok, hogy ebben sem lesz hiány. Völgyzáró gáttal duzzasztják fel a patokot, a víztelenítő vá­gatokból és a külszíni fejtést védő árokrendszerből szivaty- tyúkkal emelik ki a vizet és így nyolcmillió köbméteres ta­vat varázsolnak a Mátra lába elé Leművelés után újra ter­mővé teszik a talajt és az erő­mű tavából öntözéses gazdál­kodást folytathatnak majd a környéken. Milliárdos költségek — mert a külszíni bányába és az erő­műbe hétmüliárd forintot irányzott elő államunk — és lenyűgöző műszaki adatok zsongtok fülemben, amikor a visontai határt jártuk. A ku­korica- és búzatáblák között fúrótornyokra bukkan az em­ber és a gépek „feje” magasan a szőlőkarók fölé nyúlik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents