Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-11 / 161. szám

i Számok Hatvan város fejlődéséről (Nagy Mária tudósitó): Egyelőre Cukor- és Konzerv­gyáráról, vasútállomásáról ne­vezetes Hatvan, s mert lakosai­nak száma 20 ezer, még a vá­ros jelzőt sem teszik szívesen a helység nevéhez. A tizenöt éves távlati terv viszont nagy lehetőségeket biztosít Hatvan várossá fejlődéséhez. A lakos­ság száma az előzetes tervek szerint másfél évtized múltán 55 ezerre gyarapodik a válto­zatos munkahelyek növekedé­sével. A városi tanács a jelent­kező lakásproblémát emeletes házak építésével kívánja meg­oldani. Első lépésben a város központjának régi házait bont­ják le, s helyére építenek mo­dern vonalú lakótömböket. Ez jdeig 7 tömbház épült fel az ütemezés szerint, amely 182 családnak biztosít új otthont | A demjéni termelőszövetke­zet 60 hold gyümölcsöse vi­szonylag szép termést hozott az idén. Az eddigiektől elté­rően a szövetkezet gondot for­dított a gyümölcsfák ápolá­sára, és a kerecsendi út mel­letti 60 holdas gyümölcsösük termése minőségileg is kifo­gástalan volt. A szövetkezet úgy tervezte, hogy az idei cseresznye- cs meggytermés eléri a 425 mázsát. A tervet túlteljesítették és a fagokkal felében szedetve a gyümöl­csöt 465 mázsa cseresznyét, meggyet adhat át a PIÉK-nek. Érdemes megemlíteni, hogy a feles szedés első időszakában egy—egy szedő napi 300—400 forintot is keresett. A dem­jéni meggy első oszályú mi­nősége miatt nyugati export­ra került és — utánajártunk — kilónként 30 centet fizet­tek érte külföldön. Becslések szerint mintegy 50 mázsa megy lehet még a fákon, amelyet a MÉK átven­ne, sőt exportálni is tudna. A megy kilójáért 8—9 forin­tot fizetnek s ez az összeg 50 mázsával szorozva még jelen­tős jövedelmet biztosítana. A baj az, hogy a termelőszövet­kezet munkaerőhiányra hi­vatkozva nem tudja szedetni a meggyet s tekintettel arra, hogy a tervet is teljesítették különösebben nem okoz gon* dot a vezetőségnek a fák tetején maradt gyümölcs. Annak idején határozatot hoztak, hogy a meggyet, a cseresznyét idegen munka­erővel nem szedetik, így a gyümölcs a szedés helytelen szervezése miatt pusztulásra van ítélve. Az elnök ad ugyan ki „ennek-annak” néha pa­pírt, hogy saját szükségleté­re szedhet meggyet, viszont ebből sem a szövetkezetnek, sem a népgazdaságnak hasz­na nem származik. A MÉSZÖV elnöke javasolta a tsz-nek, hogy most már leg­alább 10:1, 10 a részesedési arányban szedesse le a megy- gyet, hogy a keresett gyü­mölcsöt mégis értékesíteni tudják. Ha ez a módszer sem megy, járható út lenne, hogy a KISZ-szel, vagy valamelyik iskolával kötnének szerződést a gyümölcs leszedésére. És ha minden kötél szakad, a ter­melőszövetkezet inkább adja oda a gyümölcsöt valamelyik úttörőcsapatnak, KlSZ-szer- vezetnek, ingyen, de ne en­gedjék, hogy a fán rothadjon meg az értékes, exportra még most is alkalmas gyümölcs. Ez vétkes könnyelműség« hanyagság lenne. (sz... y) Aratási őrjáraton Ékszíj és bosszúság — Kézikaszások segítik a gépet Ahol időben gondoltak előre Szerte a megyében beérett a gabona. A termelőszövetke­zetek és gépállomások legfőbb gondja az aratás. Az északi részeken a búza tekintélyes részét kézikaszával vágják, amíg a hevesi, a füzesabonyi járásban többnyire most is a gépeké a szó. A rendkívüli időjárás, a bosszantó és soro­zatos ékszíjszakadások és más gyakori műszaki hibák gon­dot okoznak, gyakran nehéz­kessé, vontatottá teszik a munkát. Felkerestünk néhány termelőszövetkezetet, hogy az aratás állásáról helyszíni je­lentés alánján számolhassunk be olvasóinknak: zeit 450 holdat. Gépét ismeri, gyors segítség, a másik is ki- gondot fordít a rendszeres zsí- esik a forgalomból. A gyors rozásra, kenésre, tartalék ék- segítség — reméljük — nem szíja is van. Teljesítménye na- várat sokáig, pi 20—25 hold. A legfőbb gond, hogy kevés a gép, így köny- nyen — különösen ha nem kedvez az időjárás — elhúzód­hat a munka. Erk A két kombájn . ma reggel csak kilenckor indult. Az arat- nivaló 1240 hold, ebből 300 hol. Zarcmk dat arattak le. Az agronómia» itt is bosszankodik: két hét» Az összes aratnivaló 900 hold. aratunk és mindössze ennyi i Az árpával végeztek, sőt be- teljesítmény. Ma az első nap, fejezték 250 hold búza aratá- amikor mindkét kombájn egy- sát is. Kézi erővel csak a ro- szerre dolgozik. Kedden 11-kor zsot vágták. A két kombájn a indult az egyik kombájn, szer- magyar búzákat vágja először dán délután kettőkor a másik, a pergésveszély miatt Miért? Sok a hiba. Ékszíj mi­Az elnök bosszankodva be- att tegnap félnapos volt a ki­szél a gyakori gépállásról, az esés. Az egyik kombájn vágó- Nagy Gy. András isz-tag ül alkatrészhiányról: ékszíj... ék- részét a minap itt hegesztget­„ ____ szíj... ékszíj... a szokásos ték... Ha így haladunk, lesz a gépállomástól kapott kom- prob2éma. Emiatt órákat, napo- itt aratnivaló egy hónap múl bájnon. A gép az árpában dől- kát állnak a kombájnok, gozáfc. Eddig 200 holdat aratott Nincs gumiköpeny a pótkocsik­ig kombájnjával, de számítása ra, egy új pótkocsi már emiatt szerint az idén is eléri a terve- tétlenül áll, ha nem érkezik Boeonád, Búzakalász Tsz va is... Gy öngy öshalász Minden rendiben van. Az elnök véleménye szerint nem lesz baj az aratással. Öröm hallani az efajta szavakat. A gazdaságban 1100 hold az arat­nivaló. Ennek felét már elvé­gezték. A két kombájn munká­ját jelenleg negyven arató se­gíti, pergésveszély nincs, min­den remény megvan, hogy a le­hető legkevesebb szemveszteség nélkül végezhetik el az aratást. — És az alkatrészhiány? Legnagyobb csodálkozásunk­ra így válaszol az elnök: Nincs ilyen. Van alkatrész, minden­ről időben gondoskodtunk. Egy sor alkatrészt — amikor még kapná lehetett — a szö­vetkezet megvásárolt. A kom­bájnt, ha elromlik nem küldik be a gépállomásra, a szövetke­zet javítóműhelyében javítják. Itt tárolják a legfontosabb al­katrészeket is. Jól halad a szö­vetkezeiben a szalmalehúzás, a kazlazás is. A táblákat kiosz­tották munkacsapatoknak és a szalma lehúzása után nyom­ban a kazlazást végzik. A le­húzott szalma 70 százaléka már kazalban van Gyöngyöshalá­szon. Mindössze néhány termelő­szövetkezetben jártunk ezút­tal. Az alkatrészhiány általá­nos. de a tapasztalat mégis az, hogy ahol a vezetőség időben gondolt mindenre, jől szervezte a munkát, ahol a legjobb traktorosok, gépészek Ültek kombájnra, számoltak a kézi aratás lehetőségével is, ott gyorsabban halad a mun­ka, szemveszteség nélkül, idő­ben befejezhetik az aratást. Sz. I. HÉPBJfMú 3 1934. július 11., szombat Miért nem megy a meggy? ószol: MWM ? Lehet-e naponta n berendelés ? A kereskedelemmel, a vendég- ellátással és a TÜZÉP-pel a nyitva tartásra vonatkozóan meg keil állapodni. A vállala­tok igyekezzenek, hogy saját járművekkel szombat du. és vasárnap fuvarozzanak. Ez köz­érdek. Természetesen a' mun­kások engedélyezett túlóráját kii kell fizetni, gondoskodjanak a pihenőnapról. Arra a kérdésre, hogy mit te­hetnek a megyei szállítási bi­zottság tagjai, ezt a feleletet kaptuk: a bizottság tagjait iga­zolvánnyal látják el. ök jogo­sultak a fuvaroztatót és a gép­kocsivezetőt megszólítani, hogy miért ácsorog, miért várakozik a jármű, miért nem jelentke­zett visszfuvarért. Megjegyzé­seket és javaslatokat írhatnak a menetokmányra és a fuvaro­zó vállalat vezetője köteles a megfelelő intézkedéseket megtenni.»De a bizottság tag­jainak többsége vezető beosz­tású gazdasági szakember. Két­szeresen kötelességük tehát, hogy saját vállalatuknál^ szer­vezettebben, a lehetőségek maxilmális kihasználásával történjen a szállítás. Ha a szállítók és a fuvaroztatók, a tsz-ek és a MÉK egyformán akarja, ha a Heves megyei Szállítási bizottság a megye szállítási feladatainak igazi gazdájával válik és jel szerve­zik a szállítást, akkor a meg­termelt zöldáru, gyümölcs és termény idejében és frissen kerül a fogyasztókhoz. F. L. állítási Bizottság vál ELL A PRE (0 tonnával többet ? * >zni ? * Lesz-e az idéi vei megoldhatók az idei fela­datok — hangzott a válasz. A megyei szállítási bizottság most dolgozik Heves megye fu­varmérlegén, 300 vállalatnak küldtek ki felhívást, hogy da­rab- és tonnaszámra jelentsék a fuvareszközöket, milyen árut és milyen fuvarral akarnak megoldani. De sok vállalat nem tett még eleget a jelenté­si kötelezettségnek, pedig a határidő július 7-én lejárt. A megye és a népgazdaság érdeke diktálja, hogy a nélkü­lözhető saját fuvareszközt ajánlják fel a területileg illeté­kes AKÖV-kirendeltségnek. Megfizetik a fuvart és a gép­kocsivezetőnek. valamint a szállítási ügyintézőnek prémium jár. A Gazdasági Bizottság ha­tározata lehetővé teszi a „fel­ajánlási prémium” kifizetését, de a KPM VI. Autóközlekedési Főosztálya intézkedjék, hogy az idén ne legyen bizonytalan­ság a prémium tekintetében. A vállalatokat és a tsz-eket arra kérik, hogy ajánlják fel fuvareszközeiket, ne fosszák meg saját magukat a prémiumtól és akkor keve­sebb lesz a hatósági gépkocsi- berendelés, viszont idejében rendeltetési helyére ér az áru. — Szükséges, hogy a gép Ko­csik éjjel is rakodjanak és a hajnali áruterítés lehetővé te­szi, hogy a járműveket azokban a napszakokban is kihasznál­ják, amelyekben az előző évek­ben többnyire nem szállítottak. A Heves megye" Sa NEM K Elbírunk-e 415 Ot 23 órát dolgi Megyénkben javában tart a zöldségidény, érik a gyümölcs és egyre közeledik a betakarí­tás ideje. Évek óta baj van, sok gondot ókoz a szállítás. Ott és akkor nincs elegendő vagon és teherkocsi, ahol és amikor a legjobban kellene. Hogyan készültek fel a-z idei csúcsforgalomra, mit tettek a megnövekedett feladatok telje­sítésére? Erről érdeklődtünk a Heves megyei Szállítási Bi­zottságnál. — Még nem érkeztek el a csúcsforgalmi idő, de a MÉK máris napi 00—100 tehergép­kocsit igényel és várható, hogy megrendelése hamarosan ' napi 140 kocsira növekszik. A Hatvani Konzerv­gyárban befejezték a borsósze­zont, de nemsokára uborka, paradicsom és paprika szállí­tására kémek fuvareszközt, naponta 40—50 gépkocsit. A bányákban nincs kő, de sok gépkocsi dolgozik a visontai külfejtésnél és az irányvona­toknál — tájékoztattak. — A 4. számú AKÖV az elmúlt évben 3,1 millió tonna árut szállított, az idei terv 3,5 millió tonna. Elbírjuk-e, meg- birkózhatunk-e a 415 ezer ton­na többlettel? — kaptuk vissza a kérdést. Javult a helyzet, mert tavaly az AKÖV-nek 552 teherkocsija volt és jelenleg 044-gyel rendelkezik. De a közhasználatú járművek sza­porodásával nem lehet megol­dani az idei feladatokat, az eddiginél sokkal jobban kell szervezni a szállítást és főleg a vállalatok és a termelőszövet­kezetek arra törekedjenek, hogy saját fuvareszközeik maximális kihasználásával vé­gezzék el az árutovábbítást. Nem ismétlődhet meg az a tűrhetetlen állapot, hogy az AKÖV-re várnak, a tsz fuvar­eszközei félig sincsenek ki­használva, az áru meg a földe­ken rothad. A közületeknél és a vállalatoknál átlagosan 10 órát sem ér el a napi fuvarozás, az AKÖV- Bél pedig a gépkocsipark 35— 40 százaléka napi 23 órát dol­gozik. A meglévő gépkocsik fuvaridejének megnyújtásával, az állásidők csökkentésével, a wisszfuvarok jobb szervezésé­gesek azokkal szemben, akik embertelenek családjukkal, szégyenbe hajtják őket, tönk­reteszik életüket. Ha valaki, járművével a parkírozni tilos jelzésű tábla mögött áll meg — megbünte­tik; ha ittasan, sebesen vezet — megbüntetik. Megbüntetik, mert szabályokat sért, mert mások életét, testi épségét ve­szélyezteti! Megbüntetik az esti duhaj nótázókat is, csendhábo- rításért. De azokat, akik volt élettársuk, gyerekeik életét ve­szélyeztetik, akik egy család csendjét, békéjét háborítják, idegszanatóriumba juttatnak egészséges emberéket, azokat a lelketlen embereket ki von­ja felelősségre, ki bünteti? Senki. Mert a mi hivatalnoka­ink humanisták, nagy szívük van. Kényelmesen, komótosan megvárják, hogy „történjen valami.” Hogy a „valamit” megelőzzék, az kényelmetlen, hogy a bírói, kilakoltatás! dön­téseknek érvényt szerezzenek, azt nem bírja el a „humaniz­musuk”. TERMÉSZETESEN igaz, nincs szükséglakás. De megpróbálták-e már egyszer is, hogy karhatalom­mal eltávolítsák a garázdálko­dó felet, ha nincs semmiféle lakás sem? Nem hisszük, hogy az így kilakoltatöttak közül egy is hajlék nélkül maradna, akár pár órára is. Hiszen, ami­lyen ügyesen, rafináltan tönk­reteszik, megkárosítják volt családjukat, olyan ügyesen megfelelő lakást is szerezni tudnak maguknak. És végső soron: egyetlen ember kénye- kedvét kell-e nézniük hatórá- gainknak, vagy pedig a csalá­dok érdekeit1??? Pataky Dezső UTÁN mentse, az nem érdemel hall­gatást, diszkréciót, kíméletet — a családot nem akarja köz­nyelvre adni: a 21 éves fiút, akiből tiszthelyettes lesz kato- náéknál, a 20 éves leányt, aki naponta betegeket ápol, s a ; harmadik gyereket, a kisebb leányt, aki jövőre érettségizik. S nem akarom köznyelvre ad­ni az asszonyt, kinek már úgyis bőséggel jutott a meg­hurcoltatásból, a fájdalomból. ★ A bontóper után... M-et is elválasztotta a fele­ségétől a bíróság. A lakást az asszonynak ítélték. Erre a fér­fi volt feleségét, s két kiskorú gyermekét az utcára zavarta — a lakásba meg nőket hordott. Közbelépett-e a hatóság? Igen, de már csak akkor, mi­kor az asszony és a gyerekek az utcára kerültek. Előzőleg azonban semmit sem tettek a család védelmében, megvárták, amíg baj születik. i ★ Az Egri Városi Tanács igaz- : gatási osztályán jelenleg 7 ki­• lakoltatási végzés fekszik; 7 i bírói döntés, amelynek érvényt ■ eddig nem szerezték. Hét csa- : Iádnak minden napja idegőrlő • keserűség; asszonyok, gyerekek i várják, hátha akad valaki, : csak egyetlen ember, akiben ■ feltámad a lelkiismeret és in- i tézkedik. ' MIT TEHETNEK az asszo­■ nyok? 1 Felvághatják az ereiket, ki- ugorhatnak az. ablakon vagy más ehhez hasonlót. Mert a ha. , tóságok csak játszanak a hu­■ manizmussal. „Az utcára sen- ; kit se tehetünk, még kilakolta- . tási végzéssel sem!” Emberse­TTÓPER meg olyan határozott, jó a családvédelmi törvény. Az csak papíron van. Amíg nincs tra­gédia, amíg nincs bűntett — a rendőrség nem avatkozik köz­be. Vagy a mi esetünk lenne az egyetlen kivétel? BEKOPOGTATOTT a tanács igazgatási osztályára. „Meg­nyugtató” válasszal küldték el: szerezzen megfelelő lakást a volt férjének! Szabad idejét ar­ra áldozta, hogy lakás után járkált. Talált is. De. a volt férj fcijékotette, neki az nem jó — és maradt. Egy fedél alatt volt családjával, új meg új ötletekkel rukkolva elő, amelyekkel békétlenné tette — tehette és teheti ma is még! — négy ember életét. Mikor a bí­róság megküldte a kilakolta- tási végzést a tanácsnak, az asszony újfent bekopogtatott, intézkedést sürgetve. „Sajnos, nem ez az egyetlen ilyen kila­koltatás — mondták — nem tehetünk semmit, hiába szeret­nénk”. — Az idegszanatóriumban kicsit rendbe jövök. És az­tán... utána?! Meddig lesz ez így? ... Már a bíróságon is is­mernek bennünket. A nagyobb lányom nem mer járni nyilvá­nos szórakozóhelyekre... az apja miatt. Vendéget nem hív­hatunk. Az ember szégyenli már az életét is. Ügy élünk zsúfoltan egyetlen szo­bába beszorulva, mint valami lakatlan szigeten. Szörnyű? Hát egyáltalán van szó a vi­lágon, ami kifejezhetné ezt a közömbösségtől ránk kénysze- rített életet?! A falak, a bútorok némák. Az újságíró is hallgat. E tör­ténetet név nélkül jegyezheti; s nem azért, hogy a férfit Á BŐI dűl nem maradhattam soha, csak kettesben, valamelyik gyerekkel. Hányszor nekem jött, s ha nincs a fiam... Hogy elvitték katonának, a kis szo­bába egy rendőrcsaládot fo­gadtam, hogy ne féljek. A férfi búcsúlevelet írt: .. nem bírom tovább az élet nehézségeit... és elmegyek a másik oldalra..Aztán még a kockás papír aljára biggyesz­tette: „Ezt a levelet teljesen egészségesen és józanul írtam. A halálomért senkit nem ter­hel felelősség”. Teljesen józa­nul írta a búcsúlevelet; utána pedig éppen csak járni tudott, teleszívta magát valamelyik kocsmában. S mikor összecső­dült a „tömeg”, amikor a hor- dóbarátok rátámadtak a csa­ládra — kinyitotta a gáztűzhely csapját és fölé hajolt. — A RENDŐRSÉG tudná csak megmondani biztosan, hányszor akart már öngyilkos lenni... A család életét tette nyugtalanná „öngyilkosságai­val”. A búcsúlevelekkel. S mikor ivott — de hát mikor nem ivott!? — részeg duhaj- kodásaival. Az asszonyt tiz évvel fiata- lábbnak hiszi az ember, mint amennyi valójában. Pedig a bontóper óta esztendőket öre­gedett. Az állandó reszketős, félelem, a mindennapos botrá­nyok újabb ráncok rajzait vés­ték arcára. S egyedül kellett szembenéznie mindennel. Hiá­ba kért segítséget a hatóságok­tól. A rendőrség, a tanács — passzív maradt. Be kellett ér­nie egy-egy hivatalnok megér-, tő bólogatásávai, vagy egy kéz­mozdulattal: „majd megpróbál­juk.. .” — Mondhatják is, írhatják is, hogy így meg úgy. ilyen A FÉRFI és a nő egymás «tán távoznak a tárgyalóte­remből. A keserű játéknak vé­ge. A bíró felolvasta a verdik­tet: „A Magyar Népköztársaság revében... !” Most már mi köti össze sorsúkat? Esztendők, évtizedek emlékei? Az emlékek bábjaiból előbb pillangók, ké­sőbb hernyók kelték 3d. Mará­sukat sokáig érzi az ember; jut belőle a gyereknek, gyerekek­nek is. Mert a bontóper alap­ján a lakás odaítélésére ho­zott újabb bírói döntés után is az elmarasztalt fél a lakás­ban marad — mérgezi, kese­ríti yolt élettársa, családja, gyermekei életét Idézzük fel a sorsokat... ★ — Huszonhárom évet sokfé­leképpen leélhet az ember va­lakivel. Kevés jóra, szépre tudtam emlékezni, ami vissza­tartott volna a végleges lépés­től. Mégis, az utolsó pillanat­ban is vállaltam volna vele az életet, ha ... Az asszony arca, finom-sze­líd vonásai nyugodtságot mu­tatnak. Ez csak külsőség, csa­lóka látszat. Már megkapta a beutalót a Balaton-parti ideg- szanatóriumba, hamarosan uta­zik. „Közepesen telt nő” — ezt írta a doktornő a látlelet­be; s az igazságügyi orvos­szakértő is így jellemezte ter­metét. Ez akkor volt — hóna­pokkal a válás után — amikor volt férje a színpadias öngyil­kossági kÍGérletre készült, s barátai betörtek a lakásba, az asszony lakásába; ököllel ütöt­ték, a szemöldöke felrepedt, ha nincsenek mellette a gye- rekek, két lány meg egy fiú és a lárma nem riasztja a szom­szédokat, szörnyűbb dolog is történhetik talán. — A bíróság nekem ítélte a lakást.. . ö rém volt hajlandó elköltözni. Inkább idegbeteg­gé tett a lakásban mindenkit. A nagyobb lányom egyszer itt lesett össze eszméletlenül. Egye-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents