Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-09 / 159. szám
Harcban az idővel Az órák, a percek is számítanak — Válogatni kell a lehetőségek köxötl — A szervezéstől függ sok minden A mezőgazdasági munkái! menetét jelentősen befolyásolja az időjárás. Az elmúlt esztendők aszályos időjárása után most váratlanul jött a bőséges nyári csapadék, a szinte hétről hétre megismétlődő kiadós eső. Június és július hónapban, tehát az elmúlt negyven nap alatt több eső esett Hevesben mint tavaly, vagy azelőtt egész fél esztendő alatt. Ez új helyzet elé állította gazdaságainkat, fokozottabb szervezettséget, előrelátást követel. A gyakori nyári esőzések különösen az aratást befolyásolják és ahol nem elég gyors a szervezés, az intézikedés, azokon a helyeken’ jelentős veszteségekre is sor kerülhet. A megye búzatermésének mintegy 80 százaléka még lábon _ áll és az esőzések után várható, hogy a hőmérséklet jelentősen emelkedik majd. Ez gyorsítja az érést, sürgeti az aratást. Ezekben a napokban a szó szoros értelmében arról van szó, hogy harcolni kell az idővel, minden eső nélküli napos órát ki kell használni az aratásra. — De hogyan? Ez a kérdés foglalkoztatja szövetkezeti vezetőinket most a Mátrától a Tiszáig. Tegnap a pétervásári, az egri és a füzesabonyi járásban jártunk. Mátradere esketi negyven kasza aratott, munkában voltak a rendrevá87 millió SZTK-vény évente ßvenrte 87,1 millió vényt írnak fel az SZTK-orvosok. A társadalombiztosítás a receptre rótt gyógyszerekért egy év alatt 1 284 700 000, azaz egymilliárd-kétszáznyolvan- négymillió-hétszázezer forintot fizet. Ebben az összegben nincs a kórházak és gyógyintézetekben „fogyaszott” gyógyszerek ára. Egy vényért — átlagban — 14 forint 68 fillért térít az SZTK. Egy biztosítottnak egy évben átlagosan 18,9 receptet tölt ki az orvos. A gyógyszerek között a t,sztárok” az antibiotikumok. Ez nemcsak divat, hiszen a penicillin, a sztreptomicin, a tetrán, a dhlorocid valóban forradalmas! tóttá a gyógyászatot. Más a helyzet a vitaminoknál. Sokszor már „sikk” dicsekedni: „Nekem az orvos B12-est adott’. Sokan kémek nyugtatót. A társadalombiztosítás csokoládés bevonatú gyógyszert még nem tud juttatni a betegeknek. Egyelőre. Kzt sem, hogy kicsoda, azt lem, hogy került ide. Megér- cezésem óta egyszer sem lát- am. Mégis, valami ellenóllha- atilan erő taszított feléNéha közbekérdezett, a mun- cámról, a gyárról, a városról Érdeklődött, de óvatosan kerül- e a bizalmasabb kérdéseket. Miért nem veszi észre, hogy lem közömbös számomra? ■fogy több — akitor is, ha most átom először — mint egy nő t sok közül, akivel együtt dolgozom. Kimért volt, tárgyilagos, de udvarias. Kifogytam a szóból. Vagy sak a torkom szorult össze, logy hirtelen támadt érzéseim összhangtalanul vergődnek a körülöttünk átforrósult levegősen? Csend támadt köztünk. Dolgom befejeztem: napi nunkám papírra került. De a ábam, mint a gyökeret eresz- ;et<t fa, nem mozdult. — Mit csinál ma este? — kérdeztem váratlanul, de alig, legy kimondtam, már rádöb- »entem: jóvátehetétlen hibát követtem el. Hátha asszony? Vagy szeretője van. És ha úncs, akkor is, milyen jogon •ettem fed a kérdést alig néhány perces ismeretség, után? Szerettem volna elhitetni önmagámmal, hogy senkihez sem fűzi szerelem, hogy nincs múltja, nem tartozik senkihez. És ha mégis? Félig elfordult és zavart bizalmatlanság lett úrrá rajta, túlságosan meglepte kérdésem? Vagy egyszerűen csak tolakodó fráternek tart? — Dolgom van ... — mondta gók is, bár a kombájnok a laza, felázott talaj miatt még nem kerültek szóhoz. — Holnap reggel ezek is indulnak — mondta az elnök. Egy községgel odébb, Mátra- ballán viszont nem aratnak, mondván: száradjon fel egészen a talaj, majd akkor látunk teljes erővel munkához. — És mi lesz, ha két nap múlva újabb kiadós esőt kapnak a földek? Erre a kérdésre bizony nem volt könnyű a válasz. Igazuk van azoknak a szövetkezeti vezetőknek, akiknek az a véleményük, hogy a csapadékos időjárás idején — amilyen mostanában is van — szinte el kell lopni a földről a termést, ha el akarjuk kerülni a nagyobb arányú pergést, szemveszteséget. Kálban, Erdőtelken, de Ke- recsenden is azt tapasztaltuk, hogy a szövetkezet vezetői nemcsak az órákat, de még a perceket is számításba veszik és ahol nem bírja a föld a kombájnt, ott az arategépet indítják, ahol az sem tud dolgozni, ' a kézikaszák kapnak nagyobb szót. Kerecsenden délután háromkor állt munkába az aratógép, addig nem tudott dolgozni. Nem vártak reggelig, hanem amint lehetett, indították a gépet. A szakemberek többsége ezekben a napokban gondot fordít arra is, hogy milyen egy-egy tábla összetétele, a talaj struktúrája. Könynyen elképzelhető, hogy egy táblán még szó sem lehet a gépi aratás megkezdéséről, ugyanakkor másütt nyugodtan dolgozhat az aratógép, a kombájn. A szervezés, a gondos előrelátás, az egymás segítése az, amivel előrébb lehet menni, be lehet hozni a szeszélyes időjárás okozta lemaradást. Hatvanezer holdnyi aratni- való van még a megyében. Július elején tartunk, bár — mindenki tudja — több az aratni- való a tavalyinál, magasabb a Szalma, dőltebbek a búzák, nehezebben használhatók a gépek. Ez tényleg új feladatok elé állítja a gazdaságokat, olyan feladatok elé, amelyek esetleg a jövőben is gyakran előfordulhatnak. Ezekben a hetekben érezzük, mennyivel másabb az aratás megszervezése, lebonyolítása egy száraz nyáron, mint most, amikor naponta esik az eső és megyénk nem egy helyén az utóbbi hetek alatt nyolcvan-száz milliméter csapadék hullott. Példákkal — saját példáinkkal — bizonyíthatjuk viszont, hogy azokban a termélőszövet- keztekben, ahol előre gondoskodtak a munka jó megszervezéséről, megfelelő' kéziaratókról és harcban állnak az idővel, ott nincs ok' kapkodásra, aggodalomra. Az időjárás okozhat késedelmet, de ezeken úrrá lehet az ember.,. Sz. I. Nem tudom, mi van, kezdek kétségbeesni ... Lassan már egy hónapja, sőt több, legalábbis negyven j napja, 960 órája nem olvasok, nem hallok egyetlen sort sem — ' a giccsről. Hónapokon és éveken keresztül lapjaink és lapunk, a rádió és a televízió gazdag és bátor gyűjtésű anyaggal, határozott kiállással, mélységes következetességgel harcolt a giccs ellen, s lassan már egy hónapja, sőt több, hogy semmi harc, semmi küzdelem. Nem, robbannak az érmek bombái, nem • —oj kelepeinek a tények gépfegyverei, nem vijjognak az elmarasztaló hasonlatok, nem dübörögnek a felháborodás tank jai. Vagy mi fáradtunk el, vagy a giccs győzött! Mert egyet nem hiszek: hogy mi győztük le a giccset. A cirmos cicát a gombolyaggal ugyan kiütöttük, de a konyhai áldás, a párját hívó szarvasbika rekettyével és holdfénnyel, dacosan állja a harcot. Aggódom Rembrandtért! (-6) Megyei nagy Elkészült a Heves megyei Statisztikai Igazgatóság 1963-as évkönyve. Vaskos kéziratköteg — néhány nap múlva nyomdába indítják! — 270 oldalon 25— 30 ezer adat. Több dimenziós „realista regény”. Számok eposza, a megye városai, járásai fejlődésének, változó életének, szociális és kulturális, gazdasági helyzetének tömör foglalata. A tengernyi adat kicsit riasztó, de a számok csak a felületes szemlélő előtt maradnak némák; különben összefüggésekre vágnak ablakot, új jelenségeket, változásokat mutatnak meg — beszédesen és sokszínűén, mint amilyen sokszínű maga az élet, a társadalom. Keidet és vég Élet és halál 1963-ban Népvándorlás: csökkent a megye lakossága! Házasságok és válóperek Nőtt a táppénzesek száma Mennyit költünk és mire? teljes felsoroláshoz lenne néhány újság! kevés születésből 190—200 csecsemő- tonna zsírt meg zsírszalonnát; halálozást jegyzett! s hogy még mi mindent, a A halálokok között a szív- betegségek vezetnek; s nemkülönben a rákos és egyéb da- Kelendőbb Volt ganatos betegségek, az ideg- rendszeri bántalmak. a televízió Úgy is mondhatnánk: az élet alfája és ómegája, azaz: születés és halál, az élet két nagy állomása! Az elmúlt évben az élve született csecsemők száma 4250 volt, ezer felnőttre alig több mint 12 csecsemő jutott. Nem kiálthatunk evőét, annyi bizonyos, s még csak az sem szolgálhat megelégedésünkre, hogy a megyék sorában az országos születési listán a 16. helyet foglaljuk el — Somogy, Csong- rád és Tolna mögöttünk van. Az okot, az alacsony születési számot, mindjárt magyarázza egy másik adat: 1963-ban a kórházban végzett művi vetélések — abortuszok — száma 4800 volt. Volt idő, amikor a lányok születésének kedvezett a „véletlen” — hat-hét év óta országosan, de a megyében is, a fiúk „törtek” előre. A 63-as születési adatok között a fiúk 2250-nel szerepeltek, míg a lányok száma csak 2000 volt. Érdekesség még, hogy 22 olyan csecsemő Is született, aki az anyjának tizedik vagy ennél is többedik gyereke! A halálozási arányszám — az elgondolkodtató kevés születés mellett! — már meglepetésként szolgál: 9,5 ezrelék. Ezer ember közül tehát tízet sem ragadott el a halál. A csecsemőhalálozásban is jobban állunk az országos átlagnál: ezer élveszületésre 40,5 csecsemőhalálozás esett. Emlékeznünk kell a 20—30-as évek statisztikájára, amely 1000 élvesokára, majd felkapva az asz- matatott a szekrényben, mint- talról munkalapomat, a szék- ha egyedül lett volna az irodá- rényhez lépett, mintha ez len- ban.) ne most a világ legfontosabb — Holnap? — kérdezte indolga. kább önmagától, amikor végre — És holnap? — A szemem visszafordult. — Nem tudom ... sarkából figyeltem. Bájos met- — tette még hozzá bizonytala- szésű arcélét a lámpa sápadt nul. fénye még ingerlőbbé tette. — Nagyon szeretném... Szerettem volna a karomba Nem kérdezte, hogy mit, azt zárni, hogy kénytelen legyen sem, hogy miért érdekel: mit tudomásul venni létezésemet, kezd az estéivel, de merészségemnek Szárnyát — Talán.. . szegte közömbössége. (Sokáig — Várná fogom... — köszöntem ,el és éreztem, hogy a tekintetével követi távozásomat. Keveset aludtam az éjszaka. Az öreg Csőri szava jutott az eszembe. „Azon jajveszélkelni, hogy rosszul házasodtál, éppoly ostoba, szánalmas dolog, mint siránkozni azon, hogy elrontottál valamit a gyárban. A hibát nem siratni, helyrehozni kell. Az ember hibázik, ez természetes. Az a fontos, hogy tanuljon belőle, s újra ne kövesse el.” Vajon csakugyan tanultam belőle? Akkor nem viselkedtem volna úgy az este. Miért, hogyan viselkedtem? Mit akarok tőle? Eljön? . Reggel óta türelmetlenül számolom az órákat, a perceket. (Háromszor is kiugrott az éke a barázdából.) És ha nem jön? Meg kell, hogy érezze: nem a kalando. keresem benne. Már nem hiányzik a város, az otthon kényelme, a traktor dübörgése sem idegen. Valami megváltozott bennem. Valami, ami már akkor sem változik többé vissza, ha nem jön el. Rosszul házasodtam. Mással is megtörtént már. Azéro mondom ezt, mert egyetlen pillanat alatt beleszerettem a lányba? A régi, megalkuvó énem ezt hajtogatja, de én tudom, hogy a lány csak a szememet nyitotta fel. Rádöbbentett arra, hogy mindig szembe kell nézni önmagunkkal. Akkor is ha fáj, akkor is, ha nehéz. Mai vándorlások Heves megye lakossága 344 379 fő — évről évre csökken. Nem emlékszem, hogy a hajdani krónikások, a mai statisztikusoknak is ősei, feljegyezték volna pontosan, hány magyart érintett a VII—VIII. században, a honfoglalás idején a népvándorlás, de azt hiszem, nem többet, mint a mostani évenkénti megyéből való elvándorlás. Az elmúlt esztendőben állandó jelleggel 10 700, ideiglenes jelleggel 13 500 ember hagyta el Heves megyét. Igaz, a születések és bevándorlások enyhítenek valamit a számok feszességén, — a csökkenés így is megközelíti az ezret! Nagymérvű az elvándorlás különösen a hevesi járásban, míg a megye három városára és a pétervásári járásra a bevándorlási szaporulat a jellemző. Eger lakossága például az elmúlt évben 700 bevándorolttal nőtt. Ámor és Justitia Szerelem, házasság, bíróság, válás ... Persze, Ámor és Justitia nem sokat viaskodtak egymással s jóval több élet ötvöződött egybe, mint szakadt szét. Kétezer- ötszázán kötöttek házasságot s ugyanakkor a bontóperi bíró előtt négyszázan álltak. A házasság hányadik évében van a legtöbb válás? Az ötödik és a kilencedik év között; de veszélyes terület még a házasság első és harmadik esztendeje is. Van gyerek, vagy nincs gyerek — ez kevésbé akadálya a bontópereknek. Tavaly 140 esetben gyermektelen házasságot érvénytelenített a bíróság. Hogyan éltünk 1963-ban? Azzal kell kezdeni, hogy a megye ipara több mint 35 000 embert foglalkoztat. És munkanélküliség nincs! Tudom, akad, aki most ellentmond, mert momentán Egerben majd ezer vagy annál is több állás nélküli nőt tartanak számon. De aki valóban szakképzett s dolgozni szeret, meg akar is, miunkát kap. Az iparban dolgozók átlagkeresete havonta eléri az 1730 forintot. A termelőszövetkezetben dolgozók egy munkanapra jutó részesedése pedig néhány fillér híján 60 forint! Ezután már nyugodtan leírhatjuk, hogy 1963-ban a megye kiskereskedelmi forgalma 2330 í millió forint volt s a ven- idéglátóipar „zsebébe” raktunk 433 milliót. Természetesen élelemre és italra költöttünk a legtöbbet — az összes kereskedelmi és vendéglátóipari forgalom 50 százalékát ezek adják. De megettünk 25 000 tonna kenyeret, elfogyasztottunk 11 ezer tonna finomlisztet és 1800 — 5000 fogyott belőle — mint a rádió; 420-an vásároltak új személygépkocsit és több mint ezer motorkerékpár kelt el. Nem gyűjtögetjük esztendőkön át a pénzt, ha vásárolni, vagy építkezni akarunk, mert segítségünkre van az OTP: 2150 új lakás épült 1963-ban megyénkben s a magánerőből épített 1550 lakás közül 1100 esetben vettek igénybe OTP-kölcsönt; de a televíziók több mint felét is OTP-hitellevélre vásárolták, ugyanúgy mint a tartós fogyasztási cikkek jelentős hányadát. ^ Arra is választ ad a statisztikai évkönyv, milyenek voltak a tavalyi piaci árak... A csirke kilójának évi átlagára 35, a tyúké 31 forint. De nem vásárolhattuk olcsón a tojást — évi átlagár ennél 1,75 forint! S adatok halmaza bizonyítja: Heves megyében az egri piacon árusítanak a legdráigáb- banül Aki eddig azt hitte, hogy az idegenek számára Eger a kedvesebb s nem Gyöngyös, az mindmáig tévedett. A megyénkben megfordult 110 000 vendég közül a gyöngyösi Mátra Szálló több mint 16 000 főt fogadott! A strandok között viszont már az egri vezet: legnagyobb napi — egyetlen napit —forgalma 12 700 fő. És egy figyelmeztetés a számok tengeréből, hogy a munkaerkölcs terén még igen sok a tennivaló: a táppénzes állományban levők száma 2400 fői ami jóval magasabb a korábbi évek adatainál. A táppénzes napok például az összes ledolgozható napok 4,5 százalékát teszik ki! A mezőgazdasággal sem bánhatunk mostohán, vannak elgondolkodtató és lelkesítő adatok egyforma szép számmal... Az egy katasztrális holdra juttatott műtrágya adata még korántsem optimális adat, de jóval magasabb a korábbinál: 133 kg. Az öntözött területek nagysága 13 000 hold. Országos sereghajtók vagyunk viszont az állatsűrűséget tekintve; míg az országos átlag 100 katasztráii3 hold szántóra számítva szarvasmarhából 21 darab, sertésből 61, addig megyénkben szarvasmarhából 18,8 sertésből 48 jut ugyanannyi területre! ★ Vaskos kéziratköteg a Heves megyei Statisztikai Igazgatóság 1963-as évkönyve. 270 oldalon 25—30 ezer adat sorakozik. Ez az írás csak a jellemzőbb számoknál, jelenségeknél kötött ki rövid időre. Aki több mindenre kiváncsi, kedvére búvárkodhat majd a számok óceánjában, ha á statisztikai évkönyv megjelenik. Pataky Dezső Kenyérgondok Mátraderecskén A kétezer-ötszáz lakosú Mátraderecskét, a téglagyári munkásokat a parádi sütőüzem látja el — pontosabban látná el — kenyérrel. A község napi kenyérszükséglete a fanács elnökének információja szerint, napi nyolc-tíz mázsa. A baj ott van, hogy a faluba mindennap 2—3 mázsával kevesebb kenyeret hoznak és így elkerülhetetlen az üzletek előtti sorbanállás. Délutánonként gyakori kép, hogy ötvenen is sorbanállnak az üzletek előtt, hogy jusson a családnak kenyér. Súlyosabb a helyzet most, az ara- tás-cséplés időszakában, amikor a földeken úgyszólván hajnaltól estig minden munkáskézre szükség van. Gyakran megesik, hogy az asszonyok már kora délután elindulnak hazafelé és nemegyszer félórákig tétlenül várják a kenyeres autót. A tanács szerint nem egykét esetről van szó, régebbi baj ez Mátraderecskén, mert amióta a siroki sütőüzem megszűnt, azóta van gond a kenyérellátással. Mindezekre felhívjuk ax illetékesek figyelmét és reméljük, gyorsan megoldják a szállítási problémát és a jövőben Mátraderecskén is lesz majd elegendő kenyér. (sz... y) mípOjsMg 3 1964. július 9., csütörtök
