Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-09 / 159. szám

Harcban az idővel Az órák, a percek is számítanak — Válogatni kell a lehetőségek köxötl — A szervezéstől függ sok minden A mezőgazdasági munkái! menetét jelentősen befolyásol­ja az időjárás. Az elmúlt esz­tendők aszályos időjárása után most váratlanul jött a bőséges nyári csapadék, a szinte hétről hétre megismétlődő kiadós eső. Június és július hónapban, tehát az elmúlt negyven nap alatt több eső esett Hevesben mint tavaly, vagy azelőtt egész fél esztendő alatt. Ez új hely­zet elé állította gazdaságainkat, fokozottabb szervezettséget, előrelátást követel. A gyako­ri nyári esőzések különö­sen az aratást befolyásolják és ahol nem elég gyors a szerve­zés, az intézikedés, azokon a helyeken’ jelentős vesztesé­gekre is sor kerülhet. A me­gye búzatermésének mintegy 80 százaléka még lábon _ áll és az esőzések után várható, hogy a hőmérséklet jelentősen emel­kedik majd. Ez gyorsítja az érést, sürgeti az aratást. Ezek­ben a napokban a szó szoros értelmében arról van szó, hogy harcolni kell az idővel, minden eső nélküli napos órát ki kell használni az aratásra. — De hogyan? Ez a kérdés foglalkoztatja szövetkezeti ve­zetőinket most a Mátrától a Tiszáig. Tegnap a pétervásári, az egri és a füzesabonyi já­rásban jártunk. Mátradere es­keti negyven kasza aratott, munkában voltak a rendrevá­87 millió SZTK-vény évente ßvenrte 87,1 millió vényt írnak fel az SZTK-orvosok. A társadalombiztosítás a re­ceptre rótt gyógyszerekért egy év alatt 1 284 700 000, az­az egymilliárd-kétszáznyolvan- négymillió-hétszázezer forin­tot fizet. Ebben az összegben nincs a kórházak és gyógyin­tézetekben „fogyaszott” gyógy­szerek ára. Egy vényért — átlagban — 14 forint 68 fillért térít az SZTK. Egy biztosítottnak egy évben átlagosan 18,9 receptet tölt ki az orvos. A gyógyszerek között a t,sztárok” az antibiotikumok. Ez nemcsak divat, hiszen a penicillin, a sztreptomicin, a tetrán, a dhlorocid valóban forradalmas! tóttá a gyógyá­szatot. Más a helyzet a vita­minoknál. Sokszor már „sikk” dicsekedni: „Nekem az orvos B12-est adott’. Sokan kémek nyugtatót. A társadalombiztosítás cso­koládés bevonatú gyógyszert még nem tud juttatni a be­tegeknek. Egyelőre. Kzt sem, hogy kicsoda, azt lem, hogy került ide. Megér- cezésem óta egyszer sem lát- am. Mégis, valami ellenóllha- atilan erő taszított felé­Néha közbekérdezett, a mun- cámról, a gyárról, a városról Érdeklődött, de óvatosan kerül- e a bizalmasabb kérdéseket. Miért nem veszi észre, hogy lem közömbös számomra? ■fogy több — akitor is, ha most átom először — mint egy nő t sok közül, akivel együtt dol­gozom. Kimért volt, tárgyila­gos, de udvarias. Kifogytam a szóból. Vagy sak a torkom szorult össze, logy hirtelen támadt érzéseim összhangtalanul vergődnek a körülöttünk átforrósult levegő­sen? Csend támadt köztünk. Dolgom befejeztem: napi nunkám papírra került. De a ábam, mint a gyökeret eresz- ;et<t fa, nem mozdult. — Mit csinál ma este? — kérdeztem váratlanul, de alig, legy kimondtam, már rádöb- »entem: jóvátehetétlen hibát követtem el. Hátha asszony? Vagy szeretője van. És ha úncs, akkor is, milyen jogon •ettem fed a kérdést alig né­hány perces ismeretség, után? Szerettem volna elhitetni ön­magámmal, hogy senkihez sem fűzi szerelem, hogy nincs múlt­ja, nem tartozik senkihez. És ha mégis? Félig elfordult és zavart bi­zalmatlanság lett úrrá rajta, túlságosan meglepte kérdé­sem? Vagy egyszerűen csak to­lakodó fráternek tart? — Dolgom van ... — mondta gók is, bár a kombájnok a laza, felázott talaj miatt még nem kerültek szóhoz. — Holnap reggel ezek is in­dulnak — mondta az elnök. Egy községgel odébb, Mátra- ballán viszont nem aratnak, mondván: száradjon fel egé­szen a talaj, majd akkor lá­tunk teljes erővel munkához. — És mi lesz, ha két nap múlva újabb kiadós esőt kap­nak a földek? Erre a kérdésre bizony nem volt könnyű a vá­lasz. Igazuk van azoknak a szövetkezeti vezetőknek, akik­nek az a véleményük, hogy a csapadékos időjárás idején — amilyen mostanában is van — szinte el kell lopni a földről a termést, ha el akarjuk kerülni a nagyobb arányú pergést, szem­veszteséget. Kálban, Erdőtelken, de Ke- recsenden is azt tapasztaltuk, hogy a szövetkezet vezetői nemcsak az órákat, de még a perceket is számításba veszik és ahol nem bírja a föld a kombájnt, ott az arategépet indítják, ahol az sem tud dol­gozni, ' a kézikaszák kapnak nagyobb szót. Kerecsenden dé­lután háromkor állt munkába az aratógép, addig nem tudott dolgozni. Nem vártak reggelig, hanem amint lehetett, indítot­ták a gépet. A szakemberek többsége ezekben a napokban gondot fordít arra is, hogy milyen egy-egy tábla összeté­tele, a talaj struktúrája. Köny­nyen elképzelhető, hogy egy táblán még szó sem lehet a gépi aratás megkezdéséről, ugyanakkor másütt nyugodtan dolgozhat az aratógép, a kom­bájn. A szervezés, a gondos előrelátás, az egymás segítése az, amivel előrébb lehet menni, be lehet hozni a szeszélyes idő­járás okozta lemaradást. Hatvanezer holdnyi aratni- való van még a megyében. Jú­lius elején tartunk, bár — min­denki tudja — több az aratni- való a tavalyinál, magasabb a Szalma, dőltebbek a búzák, nehezebben használhatók a gépek. Ez tényleg új feladatok elé állítja a gazdaságokat, olyan feladatok elé, amelyek esetleg a jövőben is gyakran előfordulhatnak. Ezekben a he­tekben érezzük, mennyivel másabb az aratás megszerve­zése, lebonyolítása egy száraz nyáron, mint most, amikor na­ponta esik az eső és megyénk nem egy helyén az utóbbi he­tek alatt nyolcvan-száz milli­méter csapadék hullott. Példákkal — saját példáink­kal — bizonyíthatjuk viszont, hogy azokban a termélőszövet- keztekben, ahol előre gondos­kodtak a munka jó megszerve­zéséről, megfelelő' kéziaratók­ról és harcban állnak az idővel, ott nincs ok' kapkodásra, aggo­dalomra. Az időjárás okozhat késedelmet, de ezeken úrrá le­het az ember.,. Sz. I. Nem tudom, mi van, kezdek kétség­beesni ... Lassan már egy hónapja, sőt több, legalábbis negyven j napja, 960 órája nem olvasok, nem hallok egyetlen sort sem — ' a giccsről. Hónapokon és éveken keresztül lapjaink és lapunk, a rádió és a televízió gazdag és bátor gyűj­tésű anyaggal, hatá­rozott kiállással, mélységes következe­tességgel harcolt a giccs ellen, s lassan már egy hónapja, sőt több, hogy semmi harc, semmi küzde­lem. Nem, robbannak az érmek bombái, nem • —oj kelepeinek a tények gépfegyverei, nem vijjognak az elma­rasztaló hasonlatok, nem dübörögnek a felháborodás tank jai. Vagy mi fáradtunk el, vagy a giccs győ­zött! Mert egyet nem hi­szek: hogy mi győz­tük le a giccset. A cirmos cicát a gom­bolyaggal ugyan ki­ütöttük, de a konyhai áldás, a párját hívó szarvasbika rekettyé­vel és holdfénnyel, dacosan állja a har­cot. Aggódom Remb­randtért! (-6) Megyei nagy Elkészült a Heves megyei Statisztikai Igazgatóság 1963-as évkönyve. Vaskos kéziratköteg — néhány nap múlva nyomdá­ba indítják! — 270 oldalon 25— 30 ezer adat. Több dimenziós „realista regény”. Számok epo­sza, a megye városai, járásai fejlődésének, változó életének, szociális és kulturális, gazda­sági helyzetének tömör fogla­lata. A tengernyi adat kicsit riasz­tó, de a számok csak a felüle­tes szemlélő előtt maradnak némák; különben összefüggé­sekre vágnak ablakot, új je­lenségeket, változásokat mu­tatnak meg — beszédesen és sokszínűén, mint amilyen sok­színű maga az élet, a társa­dalom. Keidet és vég Élet és halál 1963-ban Népvándorlás: csökkent a megye lakossága! Házasságok és válóperek Nőtt a táppénzesek száma Mennyit költünk és mire? teljes felsoroláshoz lenne néhány újság! kevés születésből 190—200 csecsemő- tonna zsírt meg zsírszalonnát; halálozást jegyzett! s hogy még mi mindent, a A halálokok között a szív- betegségek vezetnek; s nem­különben a rákos és egyéb da- Kelendőbb Volt ganatos betegségek, az ideg- rendszeri bántalmak. a televízió Úgy is mondhatnánk: az élet alfája és ómegája, azaz: szüle­tés és halál, az élet két nagy állomása! Az elmúlt évben az élve szü­letett csecsemők száma 4250 volt, ezer felnőttre alig több mint 12 csecsemő jutott. Nem kiálthatunk evőét, annyi bizo­nyos, s még csak az sem szol­gálhat megelégedésünkre, hogy a megyék sorában az országos születési listán a 16. helyet foglaljuk el — Somogy, Csong- rád és Tolna mögöttünk van. Az okot, az alacsony születési számot, mindjárt magyarázza egy másik adat: 1963-ban a kórházban végzett művi veté­lések — abortuszok — száma 4800 volt. Volt idő, amikor a lányok születésének kedvezett a „vé­letlen” — hat-hét év óta orszá­gosan, de a megyében is, a fiúk „törtek” előre. A 63-as születési adatok között a fiúk 2250-nel szerepeltek, míg a lányok száma csak 2000 volt. Érdekesség még, hogy 22 olyan csecsemő Is született, aki az anyjának tizedik vagy ennél is többedik gyereke! A halálozási arányszám — az elgondolkodtató kevés szü­letés mellett! — már meglepe­tésként szolgál: 9,5 ezrelék. Ezer ember közül tehát tízet sem ragadott el a halál. A cse­csemőhalálozásban is jobban állunk az országos átlagnál: ezer élveszületésre 40,5 csecse­mőhalálozás esett. Emlékez­nünk kell a 20—30-as évek sta­tisztikájára, amely 1000 élve­sokára, majd felkapva az asz- matatott a szekrényben, mint- talról munkalapomat, a szék- ha egyedül lett volna az irodá- rényhez lépett, mintha ez len- ban.) ne most a világ legfontosabb — Holnap? — kérdezte in­dolga. kább önmagától, amikor végre — És holnap? — A szemem visszafordult. — Nem tudom ... sarkából figyeltem. Bájos met- — tette még hozzá bizonytala- szésű arcélét a lámpa sápadt nul. fénye még ingerlőbbé tette. — Nagyon szeretném... Szerettem volna a karomba Nem kérdezte, hogy mit, azt zárni, hogy kénytelen legyen sem, hogy miért érdekel: mit tudomásul venni létezésemet, kezd az estéivel, de merészségemnek Szárnyát — Talán.. . szegte közömbössége. (Sokáig — Várná fogom... — kö­szöntem ,el és éreztem, hogy a tekintetével követi távozáso­mat. Keveset aludtam az éjszaka. Az öreg Csőri szava jutott az eszembe. „Azon jajveszélkelni, hogy rosszul házasodtál, éppoly ostoba, szánalmas dolog, mint siránkozni azon, hogy elron­tottál valamit a gyárban. A hibát nem siratni, helyrehozni kell. Az ember hibázik, ez ter­mészetes. Az a fontos, hogy tanuljon belőle, s újra ne kö­vesse el.” Vajon csakugyan tanultam belőle? Akkor nem viselked­tem volna úgy az este. Miért, hogyan viselkedtem? Mit aka­rok tőle? Eljön? . Reggel óta türelmetlenül számolom az órákat, a perceket. (Háromszor is kiugrott az éke a barázdá­ból.) És ha nem jön? Meg kell, hogy érezze: nem a kalando. keresem benne. Már nem hiányzik a város, az otthon kényelme, a traktor dübörgése sem idegen. Valami megváltozott bennem. Valami, ami már akkor sem változik többé vissza, ha nem jön el. Rosszul házasodtam. Mással is megtörtént már. Azéro mon­dom ezt, mert egyetlen pilla­nat alatt beleszerettem a lányba? A régi, megalkuvó énem ezt hajtogatja, de én tu­dom, hogy a lány csak a sze­memet nyitotta fel. Rádöbben­tett arra, hogy mindig szembe kell nézni önmagunkkal. Ak­kor is ha fáj, akkor is, ha nehéz. Mai vándorlások Heves megye lakossága 344 379 fő — évről évre csök­ken. Nem emlékszem, hogy a hajdani krónikások, a mai sta­tisztikusoknak is ősei, felje­gyezték volna pontosan, hány magyart érintett a VII—VIII. században, a honfoglalás ide­jén a népvándorlás, de azt hi­szem, nem többet, mint a mos­tani évenkénti megyéből való elvándorlás. Az elmúlt eszten­dőben állandó jelleggel 10 700, ideiglenes jelleggel 13 500 em­ber hagyta el Heves megyét. Igaz, a születések és beván­dorlások enyhítenek valamit a számok feszességén, — a csök­kenés így is megközelíti az ez­ret! Nagymérvű az elvándor­lás különösen a hevesi járás­ban, míg a megye három vá­rosára és a pétervásári járásra a bevándorlási szaporulat a jellemző. Eger lakossága pél­dául az elmúlt évben 700 be­vándorolttal nőtt. Ámor és Justitia Szerelem, házasság, bíróság, válás ... Persze, Ámor és Justitia nem sokat viaskodtak egymással s jóval több élet ötvöződött egy­be, mint szakadt szét. Kétezer- ötszázán kötöttek házasságot s ugyanakkor a bontóperi bíró előtt négyszázan álltak. A házasság hányadik évében van a legtöbb válás? Az ötödik és a kilencedik év között; de veszélyes terület még a házasság első és harma­dik esztendeje is. Van gyerek, vagy nincs gyerek — ez ke­vésbé akadálya a bontóperek­nek. Tavaly 140 esetben gyer­mektelen házasságot érvényte­lenített a bíróság. Hogyan éltünk 1963-ban? Azzal kell kezdeni, hogy a megye ipara több mint 35 000 embert foglalkoztat. És mun­kanélküliség nincs! Tudom, akad, aki most ellentmond, mert momentán Egerben majd ezer vagy annál is több állás nélküli nőt tartanak számon. De aki valóban szakképzett s dolgozni szeret, meg akar is, miunkát kap. Az iparban dolgo­zók átlagkeresete havonta el­éri az 1730 forintot. A terme­lőszövetkezetben dolgozók egy munkanapra jutó részesedése pedig néhány fillér híján 60 forint! Ezután már nyugodtan leír­hatjuk, hogy 1963-ban a megye kiskereskedelmi forgalma 2330 í millió forint volt s a ven- idéglátóipar „zsebébe” raktunk 433 milliót. Természetesen éle­lemre és italra költöttünk a legtöbbet — az összes kereske­delmi és vendéglátóipari for­galom 50 százalékát ezek ad­ják. De megettünk 25 000 tonna kenyeret, elfogyasztottunk 11 ezer tonna finomlisztet és 1800 — 5000 fogyott belőle — mint a rádió; 420-an vásároltak új személygépkocsit és több mint ezer motorkerékpár kelt el. Nem gyűjtögetjük esztendőkön át a pénzt, ha vásárolni, vagy építkezni akarunk, mert segít­ségünkre van az OTP: 2150 új lakás épült 1963-ban megyénk­ben s a magánerőből épített 1550 lakás közül 1100 esetben vettek igénybe OTP-kölcsönt; de a televíziók több mint felét is OTP-hitellevélre vásárolták, ugyanúgy mint a tartós fo­gyasztási cikkek jelentős há­nyadát. ^ Arra is választ ad a statisz­tikai évkönyv, milyenek vol­tak a tavalyi piaci árak... A csirke kilójának évi átlagára 35, a tyúké 31 forint. De nem vásárolhattuk olcsón a tojást — évi átlagár ennél 1,75 forint! S adatok halmaza bizonyítja: Heves megyében az egri pia­con árusítanak a legdráigáb- banül Aki eddig azt hitte, hogy az idegenek számára Eger a ked­vesebb s nem Gyöngyös, az mindmáig tévedett. A me­gyénkben megfordult 110 000 vendég közül a gyöngyösi Mát­ra Szálló több mint 16 000 főt fogadott! A strandok között viszont már az egri vezet: leg­nagyobb napi — egyetlen napit —forgalma 12 700 fő. És egy figyelmeztetés a szá­mok tengeréből, hogy a mun­kaerkölcs terén még igen sok a tennivaló: a táppénzes állo­mányban levők száma 2400 fői ami jóval magasabb a korábbi évek adatainál. A táppénzes napok például az összes ledol­gozható napok 4,5 százalékát teszik ki! A mezőgazdasággal sem bán­hatunk mostohán, vannak el­gondolkodtató és lelkesítő ada­tok egyforma szép számmal... Az egy katasztrális holdra jut­tatott műtrágya adata még korántsem optimális adat, de jóval magasabb a korábbinál: 133 kg. Az öntözött területek nagysága 13 000 hold. Országos sereghajtók vagyunk viszont az állatsűrűséget tekintve; míg az országos átlag 100 katasztráii3 hold szántóra számítva szarvasmarhából 21 darab, ser­tésből 61, addig megyénkben szarvasmarhából 18,8 sertésből 48 jut ugyanannyi területre! ★ Vaskos kéziratköteg a Heves megyei Statisztikai Igazgató­ság 1963-as évkönyve. 270 ol­dalon 25—30 ezer adat sorako­zik. Ez az írás csak a jellem­zőbb számoknál, jelenségeknél kötött ki rövid időre. Aki több mindenre kiváncsi, kedvére búvárkodhat majd a számok óceánjában, ha á statisztikai évkönyv megjelenik. Pataky Dezső Kenyérgondok Mátraderecskén A kétezer-ötszáz lakosú Mátraderecskét, a téglagyári munkásokat a parádi sütő­üzem látja el — pontosabban látná el — kenyérrel. A köz­ség napi kenyérszükséglete a fanács elnökének információ­ja szerint, napi nyolc-tíz má­zsa. A baj ott van, hogy a fa­luba mindennap 2—3 mázsá­val kevesebb kenyeret hoz­nak és így elkerülhetetlen az üzletek előtti sorbanállás. Délutánonként gyakori kép, hogy ötvenen is sorbanállnak az üzletek előtt, hogy jusson a családnak kenyér. Súlyo­sabb a helyzet most, az ara- tás-cséplés időszakában, ami­kor a földeken úgyszólván hajnaltól estig minden mun­káskézre szükség van. Gyak­ran megesik, hogy az asszo­nyok már kora délután el­indulnak hazafelé és nem­egyszer félórákig tétlenül várják a kenyeres autót. A tanács szerint nem egy­két esetről van szó, régebbi baj ez Mátraderecskén, mert amióta a siroki sütőüzem megszűnt, azóta van gond a kenyérellátással. Mindezekre felhívjuk ax illetékesek figyelmét és re­méljük, gyorsan megoldják a szállítási problémát és a jövőben Mátraderecskén is lesz majd elegendő kenyér. (sz... y) mípOjsMg 3 1964. július 9., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents