Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-08 / 158. szám

V negyedévben kerül sor a Sala­mon Béia-estre. Bellán György szerzői estjére és eigy paraszti témájú kabaré közvetítésre amelyet Tamási Áron, Urbán Ernő és Szabó Pál műveiből állítanak össze. Közvetíti a te­levízió a badacsonyi szüretet is. A nyári szünet miatt csak szeptembertől kerülhet sor színházi közvetítéseikre. Ezért tűzi műsorra a televízió az öt esztendő termésének legjavát: hét tv-játékból álló sorozatot. Az ismétléseken túl öt új tv- jáíékot is bemutat a televízió. Szinkronizálva mutatja be a televízió a Comedie Francaise előadásában Moliere Képzelt betegjét. 27 játék- és revüfilm bemu­tatását tervezi a televízió a III. negyedévben. Folytatják az is­mert filmsorozatokat is. A „Nagy siker volt” sorozatiban a Papa, mama, feleségem meg én, a Luxustutajon, ég a Gil­da című filmeket láthatják a nézők. A világhírű rendezők sorozatban Frank Capra Be­csületből elégtelen című ame­rikai filmjét mutatják be. Nagy gondot fordít a televí­zió a gyermekműsorok össze­állítására is. A nyári időszak­ban öt félórás műsorban fel­eleveníti a televízió a Ki mit tud? két döntőjének legérdeke­sebb, legszínvonalasabb műsor- számait. A nyár végén pedig az egykori győztesek találkoznak majd a stúdióban, hogy bemu­tassák: most mit tudnak. Nagy érdeklődés kíséri a „Riporter kerestetik” című új, öt adásra tervezett, érdekes vetélkedő műsort is. Hogy a gyerekek szórakozta­tása még teljesebb legyen, négy félórás helyszíni közvetítést ad a televízió vasárnap délelőtt az Állatkertből és július közepétől kezdve két­hetenként vetítik a Galapagos szigetén című ötrészes filmso­rozatot, amely a csendes-óceáni szigetcsoport különleges állat­világát, természeti érdekessé­geit mutatja be. Bizonyára sok örömet okoz majd a gyerekek­nek, hogy négy adás kereté­ben a televízió megismétli A Tenkes kapitányát. Kétnapos színes műsorral ünnepli a televízió az alkotmány napját. Az ünnep előestéjén közvetí­tést ad az országos nemzetiségi folklór-fesztiválról, 20-án pe­dig nemzetközi lovasparádét közvetít Bábolnáról, majd tíz ország látványos divatrevüjét a Citadelláról. Este jelentkezik a Slágermúzeum új száma: Hétre ma várom a Nemzetinél címmel. Bőségesnek ígérkezik a tele­vízió nyári sportműsora is. A labdarúgó NB bajnoki mérkő- sései közül előreláthatólag li­st közvetít a televízió. A mér­kőzések gyakran vasárnap es­te, vagy estébe nyúló órákban .esznek. A labdarúgáson kívül nyolc sportágból adnak hely­színi közvetítést. Közvetíti a .elevízió a Magyarország— \nglia ökölvívó-mérkőzést, a Magyarország—Svédország iszóviadait, a Magyarország— ÍTanciaország kézilabda-mér­kőzést és a kosárlabda Euró- >a-bajnokságot. ★ Napról napra növekszik a v-előfizetők száma. Csupán iprilis és május hónapban .9 226 új előfizető lépett a tv- ulajdonosok táborába, g ezzel >41 777-re emelkedett az előfi- etők száma. Ez több, mint két ■s fél millió nézőt jelent, akik agy érdeklődéssel és váráko- ással tekintenek a televízió II negyedévi műsora elé. (»♦ a című sorozat, amelynek kere- 1- tében a Kilián György repülő­in, tiszti iskolába és a rendőrség í- kutyaidomító telepére tekint- í: hétnek be a nézők. „A haza b (ójak, hazai emberek” újabt i- állomásai: a Mátra, a Pilis « n Visegrád lesz. Az „Ismeretlej: Budapest” kamerái a Római­partra látogatnak el, a „Jótél a múlttal” című sorozat Orosz­lányba kalauzolja el a nézőket A külpolitikai műsorok kö- zött LZ érdekes, új színfolt n lesz az a kisfikn-sorozat, amely az olaj izgalmas történetét dol- '■i gozza fel. „Az utazás a föld kö- >- rül” nézőinek az Egyesült Arab •- Köztársaságot és Angliát mu­tatja be a televízió. ” Ismét bővül az irodalmi mű­- sorok köre. Augusztus 20-án y jelentkezik először az „Irodal- •- ml képeskönyv” című sorozat, ■- amely előreláthatólag havonta ” sorra kerülő adásaiban a ma- " gyár és világirodalom számos kitűnő novelláját és kisregé­- nyét dolgozza fel. Az első tv- »1 játék Jókai: Az utolsó budai- basa című regénye alapján ké­- szül. Szeptemberben mutatja 5 be a televízió a „Le aháború- e val” című Brecht-dalokból ké­- szült irodalmi összeállításit. y A televízió komoly zenei programjának legjelentősebb eseménye lesz a második ope­rafilm: Hubay—Petrovich a „C’est la guerre” című operá­- ja tv-változatának bemutatója.- Sikerre számíthatnak a sza­- baötéri koncertek is: Hangver- t senyeket sugároz a televízió a- Vajdahunyad-várból, Marton- ’ vásárról és a keszthelyi park­ból. ' Változatosnak ígérkezik a te- i levízió könnyűzenei és szóra- ’ koztató műsora is. Ebben a : hogy Verának délelőtt a ne- : gyedévi orvosi vizsgálaton azt mondták: tüdőbajos. — Hol van most — kérdez­tem rosszat sejtve. Az öregasszony sírva mond­ta: — Elszaladt valahová... Kitántorogtam a házból. Megálltam az utcán. Életem­ben először magaban beszél­tem. Nem tudom, mennyi idő telt el — azt hiszem, csak né­hány másodperc. Álltam a ka­pu előtt és semmire sem gon­doltam, csak beláthatatlan sö­tétség fogott körül. Mintha nem is éltem volna. Arra emlékszem vissza, hogy a Veráéktól körülbelül ötödik ház kerítéséhez támasztott ke­rékpár felé rohanok. Felugrot­tam rá és Vera unokanővéré­hez robogtam. Nyolc kilomé­tert tettem meg és ha mérik az időmet, azt hiszem, magam is meglepődtem volna. Azt nem tehette... azt nem tehette.;. — ezt a három szót ismétel­tem eszelősen. Nem tudnám megmondani, miért éppen az unokanővéréhez indultam. Csu­pán egyszer jártam náluk Ve­rával. Emlékszem, hogy ö is ritkán járt oda. Sokkal köze­lebb jó néhány ismerőséről, barátnőjéről tudtam. Köszönés nélküi törtem be a szobába. Vera arcraborulva feküdt a díványon. Érthetetlen szavakat ismételt. Rákiáltottam: —-Mit csinálsz? Erre felemelte a fejét. Sze­me a sírástól úgy bedagadt, mintha darázs csípte volna. — Hagyjál engem... menj innen — sírta. Űgyis tudsz már mindent, minek jöttél utánam? — Ne sírj, szeretlek — mondtam — nincs semmi baj. — Nem lehetek a felesé­ged ..; soha... Mindkét kezével eltakarta az arcát és egyre keserveseb­ben zokogott. De azért észre­vettem, hogy közben az ujjak résein át az arcomat' figyelte. , Odaugrottam hozzá és pofon , ütöttem. Mint utólag olyan . sok mindent — ezt sem tud- " nám megmagyarázni miért : tettem. (Folytatjuk.) A nyár jegyében készült ’ televízió III. negyedévi mi sorterve. Mondanivalójukba] 1 formájukban hangjukban ny; riasabbak lesznek a műsoréi előtérben kerül a könnyeb szórakoztatás, több lesz a szí ' badtéri produkció, a helyszír 1 közvetítés. 1 Több új sorozatot f indít a televízió a III. negyedév ben. Érdekesnek ígérkezik a r „Ilyen gazdagok vagyunk? című új ipari sorozat, amely í pazarlás számos formája eile _ lép fel. A „Mi a véleménye? t címet viseli a tv egy másik í ! I sorozata,. amely a negyedév se , rán két alkalommal jelentke . zik. ; Júliustól kezdve havonta je lentkezik a televízió „Elővétel ben” című új műsora, amel; ; a filmújdonságokról tájékoz t tatja a közönséget. Balázs Bé . la születésének 80. évforduló ján a róla szóló megemlékezés sei jelentkezik a „Kultúra tör [ ténelemkönyvéből” című . má sík új sorozat. Augusztusié kezdve láthatjuk havonta egy szer a „Születésnapi beszélge tés” című új műsort: az els két ünnepelt Szabolcsi Benc , és Péchy Blanka lesz. Üj soro zat lesz „A magyar tudomán; nagy öregjei” is, amelynek el ső előadása Issekutz profesz szórt mutatja be. Az ipari műsor keretében ; KGST-ben folyó specializálás ról, kooperálásról is ad mű sort a televízió. Tovább foly. tátják a nagy sikert aratót „Mikroszkóp alatt az építő­ipar” és az „Idejében szólunk’ című sorozatot is. A nyári hónapokban is nagy sikerre számíthat a népszerű „Belépés csak tv-nézöknek’ a dolog, mert arra gondoltam: ez az én Verám okos, rendes lány. Miért kell neki olyan munkát végeznie, amihez csak a keséit használhatja. Nem szóltam neki semmit, hanem előbb szétnéztem a terepien. El­mentem az Élelmezési Techni­kumba és megbeszéltem az igazgatóval, hogy s mint kell jelentkezni az esti tagozatra. Ügy látszik, rokonszenves le­hettem neki, mert kérte, hogy hozzam el Verát, beszélget ve­le és segíteni fogja. Mikor el­mondtam a dolgot, Vera olyan boldog volt, mint sok más lány, ha szép ajándékot kap. Azt mondta, azért külön is örül, hogy kérés nélkül is gon­doltam rá. Olyan rendben voltak a dol­gaink, hogy jobbat már kíván­ni sem lehetett volna. Vera húszéves volt, én huszonkettő. Ha meggondoljuk: nem is olyan sok kell a jó élethez. Az embernek munkája van, valaki szereti és kész. Ennyi az egész. A többi jön magától; a tervezgetés, a gyűjtés meg az ilyesmi;.. Nagyon elégedett voltam. Elhatároztuk, hogy tavasz- szal összeházasodunk. Egy szombati napra — január vége lehetett — beszéltük meg. hogy kora délután Veráéknál találkozunk és bemegyünk a városba bútort nézni. A nagyanyja azzal fogadott, állt elő, hogy segítsek megírni egy házi dolgozatot — Arany János balladáiról. — Kellemet­len volt nekem a dolog, mert az igazat megvallva, én össze­sen a Zách Klárára emlékez­tem, de arra is csak úgy... A Kohászati Művek könyvtárá­ban van egy ismerősöm, azt kértem meg, hogy szedjen ö&z­szont is — akkor bújócskázás nélkül megmondja. Somomra az ilyen őszinteség izgalma­sabb, mint a hosszú taktikázás. Lehet, hogy ez azért van így, mert az ember olyan gyakran hall hazugságot, hogy legjobban az őszinteségnek tud örülni. MINTHA KIHALLGATTA volna a gondolataimat, nem törődve a többiekkel, nyugod­tan a szemembe nézve, megkér­dezte: 1 — Maga csak úgy jött:.. — Nem — válaszoltam meg­lepetten. — Talán miattam? — kér­dezte ópp>en olyan nyugodtan, mint az előbb. — Igen, maga miatt jöttem. Emlékszem, úgy hallottam visszhangozni a saját hango­mat, mintha utcai mikrofonból szólna. Akkor azután leültünk egy­más mellé a sezlanra és be­szélgetni kezdtünk. Lehet, hogy értelmetlenségnek tűnik, de én akkor minél hamarabb szerettem volna eljönni onnan. Egyedül akartam maradni. Ha­ma,rosan elbúcsúztam és Ferit meg sem várva, egyedül indul­tam haza. Azontúl minden szombaton vagy vasárnap találkoztunk, de többé már nem Marikáék- nál, hanem egyenesen Verához mentem. Szülei nem éltek. A nagyanyja nevelte. ★ Feltűnt nekem, hogy meny­nyire érdekli a bánya. Elég gyerekes elképzelései voltak a bányászmunkáról. Azt hitte, még mindig csákánnyal ütik- vágják odalent a szenet. Én azután szépen elmagyaráztam neki mindent. Sokat meséltem neki Takács János egykori munkacsapatvezetómről, aki bányászt csinált belőlem. Ké­sőbb már Vera is úgy emleget­te az öreget, mintha személye­sen ismerné... i Emlékszem, egyszer aszal sze nékem hozzá való könyve­ket, gyorsan elolvastam, amit tudtam. Telt-múlt az idő és én Verá- í éknél nagyon otthon lettem. : Vera különben gyorsan szé- 1 pült és csinosodott. Bárhol jár- ■ tunk, alaposan megnézték. < Az iskola befejezése után a . tartósító üzembe ment dolgoz- ’ ni. Munkája nem volt túlsá- < gosan izgalmas: uborkát válo­gatott. Nyomába sem jött az i enyémnek. Az egymásra múló 1 évek alatt nagyon összeszok­tunk. Már a szeme állásáról s tudtam, mit gondol. Mégsem s untunk rá egymásra. Mindig i történt valami és magunk is I változtunk- Bár Vera soha nem t szólt róla, én tudtam, hogy ón- t ja az uborkaválogatást. Bántott 3. Mindennap elhatároztam é: mindén órában újból megfő gadtam, hogy elmegyek hozzá Mégse tudtam rászánni magam Mit szólna? Hol találnám' Nem lehet szépíteni, egyszerű­en gyáva voltam. FERI AZ EGÉSZBŐL sem­mit sem vett észre. Pónteker már nem bírtam tovább és megkérdeztem, megy-e isméi a menyasszonyához. Láttam nem érti a dolgot, de rögtör mondta, hogy menjek én is. As úton odafelé úgy izgultam mini még soha. A szobában ott állt Vera. A falnak dőlve, kezel hátul ösázekulcsolva ringatta magát a sarkán. Most néztem csak meg alaposabban. Maga­sabb volt, minfi gondoltam. Copfba font szőkésbarna haja a mellén kacskaringózott, ahogy himbálta magát. Pipaszár lába­ira mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy csinos. Az arca? Nem volt azon semmi különösen szép. Hosszúkás tisz­ta arc. De ahogy nézett..; Egyszer úgy láttam, hogy vala­miért szomorú — már épp>en meg akartam kérdezni, nincs-e valami baja. A másik pillanat­ban meg az volt az érzésem, hogy jókedvében mindjárt el­neveti magát. Pontosan úgy­sem lehet azt elmondani, min­denesetre én még olyan ked­ves, szép arcot sohasem lát­tam. Olyan túlságosan nyugodtan himbálgatta magát tovább, mikor beléptünk, amiből bizto­san tudtam, hogy várt. Van, akinek tetszik az ilyen játék, de én mindig olyan lányra vágytam, aki ha megtetszem neki — és természetesen vi­4 MiPÜJSÁG 1964. július 8., szerda íroská! ovábbképző tanfolyamán t oroszul, mert elsősorban; nem : tudnak a vendégek egy szót- sem magyarul, másodsorban:- nem is engednek ez alatt a két- hét alatt magyarul beszélni,- hiszen kedvező alkalom arra, ■ hogy a „kanyhamyélvtől” a- szaknyelvig, a művészettől a i technikáig a leghasznosabb ’ módszerrel sajátítsák el az orosz társalgás csínját-bínját. A tanfolyam néhány hallga- • tójának, közitük Szalai István­■ nénák, már sikerült egyszer ■ kijutnia a Szovjetunióba. : — Az lenne csak jó'— leg­alább egy évben egyszer ki­menni, tanulni, haladni, oko­sodni, mert ez nem elsősorban a mi szórakozásiunkat, hanem a gyerekek hasznát szolgálná Rég elmúlt már az az idő, ami­kor egy leckével voltunk előbb­re, mint diákjaink. Tíz-tizen­három éves tanítás, kemény munka áll legtöbbünk mögött, mert a legfiatalabbak nak már megadatott az, hogy főiskolán, jó szakemberektől sajátítják el a nyelv alapjait. De a társal­gásit semmiképpen nem lehet pótolni könyvekkel. Én éppen ebben- látom a tanfolyam nagy eredményét, s a magam részé­ről minden nyáron is eljönnék — mondja Szálamé. Nincs sok idő a beszélgetésre, valósággal habzsolják a szako­sok a tanulni valót, egy évben eg /szer, ilyenkor kapnak a leg­többet; s a leghasznosabbat. — Mindig együtt vagyunk. Olyan kedvesek, soha nem fáradtak a szovjet elvtársak. Eljönnek velünk szórakozni, sétálni, várost nézni, s csak jóval később jövünk rá, hogy minden együtt töltött percet fel­használnak arra, ho-gy beszéd- készségünket csiszolják, s ele­get tegyenek annak a feladat­nak, amire vállalkoztok. Még benéztünk Lotarjev professzor tantermébe egy pil- . lanatra, s ahogy hallgattam egyik „növendék” feleletét, a - javításokat, s néztem a kedves, ! őszülő professzort, a látogatás 1 elején tanult egyetlen kifejezés : jutott esteimbe: — Szpakojnij cselovjek ... nyugodt ember... Cs. Ádám Éva I úszta, Pi <os pedagógusok egri t latos nyelvet tanítsák, az gyakorolják, s azzal készítsél fel tanítványaikat a továbbiak­ra, hogy társalgásban sokat ad­janak, — mondja kísérőm egy­ben a tanfolyam célját is. Köz­ben dr. Bihari Józseffel, a Ta­nárképző Főiskola tanszék- vezető tanárával, a tanfolyam vezetőjével váltunk néhány szót: — A pedagógusok, akiknél; alig van módjuk, hogy a nyel­vet gyakorolják, itt csali oro­szul hallanak. Ez nagyon fon­tos. Másrészt azért is hasznos a tanfolyam, mert idegen nyel­vet elsajátítani csak úgy; lehet, ha az illető ország életét.' lakói­nak gondolkodásmódját is meg­ismerjük. Kiváló alkalom erre ez a tanfolyam. Valóban. Magyar szó nem hangzik. Eevre csak oroszul be­szélnek. Már a Bisztróban ül a társaság, a félórás szünet elég arra, hogy egy kávét igyanak. Félszegen és kicsit értetlenül ülök a hangos társaságban. Egyszerre nevetés csattan. Vég­re ismét akad valaki, aki fordít: — Lukács Balázsról van szó. V. K. Lotarjev kurszki pro­fesszor „kedvence”... Ismét nem értek semmit, de benn az iskolában már tisztá­zódik a libling-ügy... — A professzornak két csi­nos lánya van, Irina és Tanya. Velük akarok levelezni, már oda is adtam a professzor elv­társnak a fényképemet...? Hogy melyik a szebb? Még nem tudom. Mindenesetre már meghívott a professzor elvtárs a Szovjetunióba, a nyáron élek is vele, hisizen — mind a két lány szőke... én még nőtlen vagyok! — Balázs jóképű fia­tal tanító, inkább kinéz grúz­nak, mint mező tárkán yi taní­tónak. Mindenesetre a profesz- szor nagy szeretettel bánik ve­le... Az igazság kedvéért te­gyük hozzá, meg is érdemli, mert három éve szorgalmas hallgatója az orosz nyelvtanfo­lyamnak, másodéves főiskolás & jó pedagógus. Nos, ilyen és hasonló kedves epizód nem egy akad a társa­ságban. Tréfák röppennek, szöcsaták zajlanak, s mindez MET ÍGÉR a televízió nyári műsora? \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ V\\\\V^\VV\VVN\\KW^ r Uj operabemutató - Riporter kerestetik - A Tenkes kapitánya -12 tv-játék - 2 7 játék- és revüfilm - Új sorozatok - Nemzetközi lovasparádé - Látványos divatrevű - Hétre ma várom a Nemzetinél - Tizenegy labdarúgó-közvetítés Pazsá Látogatás az orosz sza — Medlennij cselovjek ... — Nyet! Szpakojnij cselov jek... (— Az orosz nem azt mondja hogy lassú, hanem — nyugodt! — Célaja kartyina ... — Nyet! Fszja kartyina... (— A „teljes kép” helyesei így hangzik.) — Pazsáluszta, Piroskái ... az egész beszélgetésből a Piroska szót értettem csak. Al­kalmi tolmácsom, Forgács Béla ■ szakfelügyelő fordít. Benn ülünk a minisztérium által szervezett orosz' szakos nevelők tanfolyamának egyik csoport­jánál. (— Itt mind azok vannak, akik képesítés nélkül kezdték a nyelvet tanítani, maguk csak a középiskolában ismerkedtek az orosszal. Most a szovjet ta­nárok közül Alexandra Szoko- va vezeti a szemináriumokat, aki hazájában általános isko­lában tanít, s így természet­szerűen lassabban beszél, köny- nyebben követik a hallgatók...) Halász Piroska, a hevesi já­rás szóke kis tanító nénije ez alatt zeneszerzőkről beszél. Ko­dály, Bartók, Muszorgszkij ne­vét értem, s időnként azt, hogy a tanárnő javít. Javítja a kife­jezést, javítja a hangsúlyt, s a hallgatók azonnal utána mond­ják. — Kodály Zoltán szivodnyas- nyije zsivjot... — Szivodnya on zsiv. (Nem „ ... a mai, napon is iff”, hanem egyszerűén „ma is él”... Ez a legnehezebb — be­szélgetni!) Felzsibong a társaság, vége az órának, a csoportok közre­fogják az előadókat, s mint egy-egy kis raj, elhúznak a cukrászda felé. Kell az a kis fekete, kemény munkát végez­nek előadók és hallgatók egy­aránt. Az ötvenöt orosz szakos nevelő legtöbbje falun él. Nincs is, akivel beszéljen, mindössze annyi lehetősége van, hogy a gyerekeknek elmagyarázza a leckét, s esetleg egy-két nyol­cadikossal valamit megpróbál­jon társalogni. — Pedig az iskolareform kö­vetelményei szerint az az első. hogy a szakos nevelők az élő nyelvet, a mindennap haszná-

Next

/
Thumbnails
Contents