Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-28 / 175. szám

„ Washingtonban most a kontinens történetének legszégyenteljesebb lapját írják /” FIDEL CASTRO NYILATKOZATA Bertrand Russel nyilatkozata LONDON (MTI): Bertrand Russell, a világhírű angol tu­dós és filozófus a Sunday T1- mesban cáfolja Home minisz­terelnöknek azt az állítását, hogy a leszerelés kérdéseinek megoldásét a Szovjetunió aka­dályozza, mert — úgymond — nem engedi meg a nemzetközi ellenőrzést Bertrand Russell szerint ezt a ferdítést olyan gyakran is­métlik a nyugati államférfiak és a nyugati lapok, hogy he­lyesbítése rendkívül fonta«. A Szovjetunió sohasem ellenezte az ellenőrzést, sőt ellenkező­leg: az 1962. március 19-én kelt leszerelési egyezmény-ter­vezetében és másutt is kijelen­tette, hogy ha a Nyugat elvileg hozzájárul az általános és tel­jes leszereléshez, akkor a Szovjetunió javasolni fogja nemzetközi ellenőrző csoportok elhelyezését minden ország­ban a leszerelés megkezdése előtt Négy óv után A Járási Lakásépítő Ktsz Eger, Széchenyi u. 23 pá­lyázatot hirdet: Építésvezetői munkakör betöltésére. Gyakorlattal rendelkező technikusi, építőmesteri vagy kőművesmesteri végzett­ség szükséges^ Jelentkezés a fenti címen írásban, vagy személyesen az elnöknél. 2 MlPUJSAG 1964. július 28. kedd Afrika területileg legna­gyobb állama a 2 345 000 négy. zetkilométer nagyságú és 15 millió lakosú (volt belga) Kon­gó. Államjogi függetlenségé­nek elnyerése (1960. július 1) óta az ország az imperializ­mus és helyi kiszolgálói, vala­mint a kongói hazafias erők* továbbá a különböző nemzet­közi — belga, angol és ameri­kai — monopóliumok egymás közti harcának küzdőtere. A belga kolonizátorok kon­gói gyarmatukat hosszú évti­zedeken keresztül erősen cent­ralizáltan — a területet hat, hatáskörrel alig rendelkező tartományra felosztva — kor­mányozták. (A Patrice Lu­mumba vezette első független kongói kormány által átvett közigazgatás beosztását ábrá­zoló melléktérképünket lásd bálra fent.) Ismeretes, hogy Kongó füg­getlenségének kikiáltása után alig néhány nappal, a nemzet­közi imperializmus hathatós támogatásával Kongó kincses bányája Katanga tartomány, továbbá Dél-Kasai, a központi kormánytól elszakadva önálló­sult és „független” állammá nyilvánította magát. A hirte­len jött szeparatista önnállósu- lási megnyilvánulások mögött a monopolista társaságok ál­lottak, mert az említett terü­letek bányakincsekben rendkí­vül gazdagok (Katanga a réz, a horgany, a kobalt, az urán és a wolfram, Dél-Kasai pedig az ipari gyémánttermelésben a kapitalista világ termelési ranglistáján előkelő helyet fog­lal el) s a monopoltőkés társa­—Q--ir-£~L ____— —____ gá gggggSgg: KONGÓ „TART0MÁNYAf1964júliusában Ságoknak a felsorolt ásvány­kincsek kitermelése óriási ext­raprofitot biztosított. A nemzetközi imperializmus a kongói nép igazi érdekeit szolgáló erőket szétverte (ré­szint fizikailag megsemmisí­tette) és gazdasági-politikai be­folyásának további biztosításá­ra teljesen anarchikus állapo­tokat teremtett. A kongói rend helyreállítására érkezett ENSZ-erők pedig sajnálatos módon az amerikai monopol­tőke szálláscsinálóinak bizo­nyultak. Az ENSZ-egységek ez év jyjiius végén hagyták el Kon­gót, amelynek jelenlegi állam­igazgatási beosztása is jól tük­rözi (az időközben teljesen ka­pitalista politikai irányzatot felvevő) központi kormány in. gatag helyzetét. Kongó jelenleg húsz — erő­sen a törzsi alapokra felépített, nagyfokú politikai és gazdasá­gi önállósággal rendelkező — közel föderációs jellegű „tarto­mányból” és a főváros, Leo­poldville területéből áll. A „tartományok” határait több ízben módosították, de számos terület hovatartozásáról még ma sem döntöttek. Az imperializmust alig lep­ték következett Csőmbe akit Lumumba gyilkosának tarta­nak, koszorút helyezett el arra az emlékműre, amelyen a követ­kező felirat áll: „Ezt az emlék* művet Patrice Lumumbának^ Kongó felszabadítójának, a füg­getlenség és egység hősének emelték, akit 1961. január 18-án Katangában gyilkoltak meg”. Antoine Gizenga, a köepoctt kormány volt miniszterelnök- helyettese, aki egykor a Stan- leyviiie-i szabad kormányt ve­zette, jelenleg Leopoldville- ben tartózkodik. A Brazzaville-ben székelő kongói nemzeti felszabadítás} bizottság köreiben figyelmez­tetnék arra, hogy Csőmbe mi-f niszterelnölk katangai csend­őrökkel cserélte fel a kongói nemzeti hadseregnek azokat az egységeit, amelyek megta­gadták a harcot a Katamgáiban működő partizánok ellen. Mint nyugati hírügynökségek jelen­téseiből kitűnik, Csombónek ez a „hozzájárulása a kongói meg­békéléshez” máris eredmé­nyekkel járt. A Tanganyika- tó partján, fekvő Baudóuin- viileben a csendőrsóg és a fel­szabadító harcosok között ősz- szecsapás zajlott le ég negy­ven partizánt meggyilkoltak. Mint a Reuter közűi, a koráb­ban partizán-ellenőrzés alá vont Baudouinville-ben meg­szűnt az ellenállás és a csend­őrség bevonult a városba. Ami a keleti tartományok helyzetét illeti, Willie Akunda száműzetésben élő kongói ve­zető tanganyíkai sajtóértekez­letén azt közölte, hogy a mi­niszterelnök „szakadár kom­munista államoknak” akarja nyilvánítani azokat a körzete­ket, amelyéken parti zántevé- kenvség folyik, s amerikai csa­patok behívásával szeretne végetvetni a felkelésnek. Az ÉM.' Mátravidéki Kő­bánya Vállalat Recsk, vizs­gával rendelkező kotrógép­kezelőt keres azonnali belépéssel; Szük­ség esetén családi lakást biztosítunk. Érdeklődni le­het levélben vagy szemé lyésen a vállalat muftká- ügyi osztályán; lezve kiszolgáló politika azon­ban a kongói nép ellenállásá­ba ütközik. Három tartomány­ban (azok soraikat már újjá­szervezett) kongói hazafiak vezetésével partizánharc in­dult meg, s nem kétséges, hogy a partizánok győzelemre vi­szik a kongói nép ügyét. Jelmagyarázat: 1. , tartomá­nyok, ahol a partizánok fegy­veres harcot indítottak az új független Kongó létrehozásá­ért. 2. A jelenlegi tartományok­hoz még be nem osztott terü­letek. — Terra — Megdöbbentő színjáték! Csőmbe megkoszorúzta Lumumba emlékművét LEOPOLDVILLE (AP, Reu­ter, UPI, TASZSZ): Moise Ősömbe kongói miniszterel­nök folytatja országjáró körút­ját, amelynek célja, meggyő­ződni a partizánharcok áldásá­ról és „megbékíteni” a kor­mánnyal szembenálló erőket Vasárnap a miniszterelnök Stanleyville-ben, a volt lu- mumbista keleti tartománj székhelyére érkezett és részi vett egy tömeggyűlésen. Kény­telen volt végighallgatni, hogj az előtte felszólaló ezzel fejez­te be beszédét: „Éljen Patrice Lumumba neve! Éljen Kongói1 Ezután megdöbbentő szrfnjá­ROCH ESTER, (MTI): A iSfew York állambeli Roches­ter városban vasárnap — im­már a harmadik egymás kö­vető napon — tovább folyta­tódtak a rendkívül heves né­ger tüntetések. A néger köaöe- ség elkeseredett tüntetéssoro­zata, amely nyomon követ­te a harlemi és brooklynd ese­ményeket. Rochesterben pénte­ken kezdődött, amikor a rend­őrség elhurcolt egy néger fia­talembert. Rochesterben azóta csak egy-egy rövid időszakra enyhült meg a helyzet Vasárnap este a tüntetések ismét fellángoltak a Joseph- avenue közelében ott ahol pénteken eredetileg kirobban­tak. A négerek felháborodott csoportjai kövekkel, üvegpa­lackokkal védekeztek a redőr- roham ellen. A háztetőkről záporként hullottak alá a fél­téglák. A rendőrök pedig könnygázgránátokat hajigáltak közéjük és tűzoltófecskendővet próbálták szét szórni a gyüle­kezőket. Minthogy a helyi, s a később kivezényelt állami rendőrség képtelen volt ellenőrzése alá vonni a tüntetések színhelyét' s nem tudta életbeléptetni az éjszakai kijárási tilalmat sem, Nelson Rockefeller, new yorki kormányzó este kivezényelte a state trooper-ek, az állami mi­lícia ezer emberét. Először hí­re járta, hogy a rendkívüli ál­lapot mellett az állami hatósá­gok statáriálds törvénykezést is kihirdettek, később azonban ezt maga Rockefeller cáfolta meg. Rochesterben további 24 órára bezáratták aa italbolto­kat, s azokat az üzleteket- ame­osz főiskolát ínak M. Csagla sajtóértekezletén nagy elismeréssel szólt a szov­jet oktatási rendszerről és el­mondotta, hogy látogatásával tovább bővül a kulturális együttműködés India és a Szovjetunió között. Közölte, hogy e tárgyalás eredménye­ként Delhiben orosz főiskolát létesítenek. .Döntés született arról is, hogy a Szovjetunió laboratóriumi berendezéseket és oktatási segédeszközöket ad az indiai főiskoláknak. lyefc szeszesitalt árusítanak, s egy reggeli hír szerint körül­belül száz néger tüntetőt tar­tóztattak le újabban. Velük a Rochesterben őrizetbe vettek száma megközelíti az ötszázat. A véres eseményeket va­sárnap újabb tragédia súlyosbí­totta Rochesterben. Egy heli­kopter, amelyet a rendőrség bé­relt, hogy megfigyelje a tünte­téséket, a város délnyugati ré­szén lezuhant egy néger-lakta zsúfolt lakóépületre. A gép a házról az utcára, egy álló gép­kocsira zuhant és kigyulladt. Pilótája szörnyethalt, két sú­lyosan sebesült utasát a kör­nyékbeli négerek mentették ki a lángokból, majd kórházba szállították őket. A UPI jelen­tése szerint a ház lakói közül hárman életüket vesztették és sokan megsebesültek. Kövekkel, üvegpalackokkal a rendőrrohamok ellen Ijmét fellángoltak a néger tüntetések Am állami milíciát Roehesterbe vezényelték Öttusáz letartóztatott Ugyancsak vasárnap, a Mije sissippi-állambeli Jackson ban fehér fajvédők éjszakai táma­dást intéztek azok ellen a pol­gárjogi önkéntesek ellen, akik északról érkezve, felvilágo­sító munkát végeznek a város néger lakói között, A terroris­ták könnygázgránátot dobtak egy néger-lakta házra, s ugyan­ezen az éjszakián pokolgépet robbantottak fel egy másik la­kóépületben. Senki sem sebe­sült meg, James Baldwin világhírű amerikai néger író a Spiegel című nyugatnémet hetilapnak adott nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a faji ellentétek okozta válság az Egyesült Államok­ban polgárháborúba csaphat át a néger és a fehér lakosság kö­zött. közi szabályokat, beavatkoz­nak országunk belügyeibe. Őszinte véleményem — folytatta Castro —, hogy Washingtonban most a kontinens történetének legszégyen teljesebb lapját írják. Biztos vagyok benne, hogy egyes kormányok ennek tuda­tára ébrednek és nem fogják óhajtani, hogy nevük és orszá­guk neve ott álljon ezen a la­pon, mert rádöbbennek a szégyenteljes manőverben fe­lelősségükre. A mai világban senkire sem lehet ráerőszakolni a nemzet­közi kapcsolatokban ezt a dzsugel-törvónyt. Ez a világ sokkal erősebb, mint az ameri­kai imperializmus. Mindazt, amit ezen az érte­kezleten elérni kívántak — hangsúlyozta végezetül a kubai miniszterelnök, — mind a szo­cialista, mind pedig a kapita­lista országok nemzeti érdékei ellen irányul. Sérti a latin­amerikai országok népeinek érdekeit is, amelyek gazdasági jellegű tanácskozásra gyűlve össze, követelik az Egyesült Államoktól, hogy több tisztele­tet és kevesebb kapzsiságot tanúsítson latin-amerikával szemben. SANTIAGO DE CUBA: Fidel Castro miniszterelnök vasárnap a Sanfiago-i nagy­gyűlésen kijelentette: í-nyiiatkozata A Rusk által említett Gold- water-nyilatkozat egyébként váratlan utórezgéseket keltett. Röviddel azután, hogy egy nyugatnémet újságíró Bonnban nyilvánosságra hozta a Revue hetilap keddi számában meg­jelent nyilatkozat egyes részeit, Góldwater sajtótitkára sietett kijelentem, hogy főnöke „nem adott nyilatkozatot nyugat­német újságírónak”. Hangoztatta, hogy Goldwa- ter három héttel ezelőtt egy sportesemény során válaszolt ugyan egy újságíró néhány kérdésére, ez azonban nem te­kinthető nyilatkozatnak. Kenneth B. Keating New York-i republikánus szenátor vasárnapi rádió- és televízió- beszédében hangoztatta, egye­dül az elnök számára kell fenntartani azt a jogot, hogy' az atomfegyverek esetleges be­vetéséről döntsön. MONTEVIDEO (TASZSZ): Fidel Castro kubai minisz­terelnök a Popular című Uru­guays lapnak adott nyilatko­zatában a kubai forradalom óta végbement változásokkal foglalkozott és elmondotta, hogy a szigetország dolgozói eredményeket érnek el az im­perializmus ellen folytatott új csatájukban, a gazdasági csatában. A kubai miniszterelnök nyi­latkozatában síkraszádlt az összes országokkal való kap­csolatok erősítése mellett és lerántotta a leplet az AÁSZ végétért értekezletének hazug jellegéről. A washingtoni értekezletről Fidel Castro egyebek mellett a kővetkezőket mondotta: ha valaki egy kicsit is tud logi­kusan és tárgyilagosan gon­dolkodni, akkor megérti, hogy a szigetország belügyeibe öt év óta állandóan beavatkozó, zsoldosokat toborzó, az orszá­gunk elleni felforgató cselek­ményeket beszivárgásokat, sőt intervenciót pénzelő és most Kubát más országok belügyei­be való beavatkozással meg­vádolni összesereglett Egyesült Állmok, Nicaragua, Guatema­la* Costa-Rica, Venezuela és más országok álláspontja ci­nikus és szemérmetlen. A vádakat azok a kormá­nyok támasztják, amelyek el­vesztették minden lelkiismere­tűket, nem tisztelik a nemzet­Rusk televizii WASHINGTON (AP, Reu­ter, AFP, DPA): Rusk, ameri­kai külügyminiszter vasárnap televíziós nyilatkozatot adott. Mindenekelőtt megelégedéssel szólott az Amerikai Államok Szervezete külügyminiszteri tanácsának a Kuba-allenes szankciókról hozott többségi határozatáról. Az amerikai kül­ügyminiszter ezután megálla­pította, hogy a dél-vietnami problémát nem lehet csupán a katonai erők nagyméretű fel­használásával megoldani. Rusk hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak eddig is sok ame­rikai katona életébe került a dél-vietnami rendszer fenn­tartása, s a vietnami háború kiterjesztése csak újabb áldo­zatokat követelne. Az ameri­kai külügyminiszter ugyanak­kor azonban közölte, hogy a dél-vietnami rendszert tovább­ra is támogatásban . részesítik. Az Egyesült Államok nem­zetközi politikájának általános elveiről szólva, Rusk megálla­pította, hogy e politikát „olyan józansággal kell folytatni, amely lehetőséget ad a világ­nak a további fennmaradás­ra”. Televízió-nyilatkozatában Rusk foglalkozott Góldwater szenátor, republikánus elnök­jelölt vasárnap nyilvánosságra került kijelentéseivel, így az­zal is, hogy az Egyesült Álla­moknak a nemzetközi politiká­ban „a legszélsőbb határokig”, akár a háború küszöbéig is el kell mennie. Rusk hangoztatta, hogy Góldwater kijelentéseivel nem ért egyet. Békét akarunk, de ha foly­tatódnak a provokációk r guantanamói amerikai tá­maszpont térségében, ak­kor Kuba lövéssel vála­szol. Az amerikai veszettek guantanamói provokációi súlyos következményekkel járhatnak a békére nézve — mondotta. ★ Vasárnap lázadás tört ki a euscói börtönben, Limától öt­száz kilométerre. A foglyok azért lázadtak fel, mert a bör­tönigazgató nem engedte mcí nekik, hogy megünnepeljék a <ubai forradalom évforduló­ját. A botokkal folfegyverzetl lázadókat a rendőrség könny­gázbombával verte le, és köz­ijén egy foglyot megöltek. HAVANNA (TASZSZ): Külpolitikai kérdésekre szólva Castro foglalkozott a; Amerikai Államok Szervezeté­rek most befejeződött was- ringtoni külügyminiszteri ér «kezle tével. A miniszterelnök rámuta- ott, hogy a Kuba-ellenet szankciók megszavazásakor a" íszak-amerikai nyomás ellené- -e sem mutatkozott teljes egy­ség: Mexikó, Chile, Uruguaj is Bolívia a szankciók eller szavazott. A kubai kormánj :eje kijelentette, hogy Kubf tész tárgyalni az említett or szagokkal. A későbbiekben Fastro felolvasta az AÁSZ- értekezletnek „A kubai nép­hez” intézett „felhívását”, é gyűlésen jelenlevő tömeg ha­raggal utasította vissza ezt a „okmányt”. Beszéde végér Fidel Castro ismertette a ku­bai nép válaszát, Delhiben or nyii MOSZKVA (TASZSZ): A kultúrkapcsolatok Állam bizottságának, valamint a kő zép- és felsőfokú szakoktatás minisztériumnak a meghívásá­ra a Szovjetunióban tantózkó dik M. Csagla, az Indiai Köz, társaság közoktatásügyi mi rasztere. Az indiai minisztert hétfőt Rudnyev miniszterelnök-he lyettes és Gromiko külügymi niszter, valamint Teljutyin kö zép- és felsőfokú szakoktatás miniszter fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents