Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-28 / 175. szám

Az első világháború Az SO éve kezdődön vilógégés történelmi okai nak a Ferenc Ferdinándnak a politikájáért, aki nyíltan tört a magyar uralkodó osztályok kiváltságos helyzetének meg­szüntetésére. A háború végül is meg- semmisítette a cári rendszert, a német császársá­got és maga az Osztrák—Ma­gyar Monarchia darabokra hiú- lőtt; új államok keletkeztek a helyén. A legdöntőbb esemény azonban mégis Oroszországban játszódott le, ahol a munkás­osztály, szövetkezve a paraszt­sággal, áttörte az imperializ­mus láncát, és új államformát hozott létre: megalakította a világ első szocialista államát, amely körül a második világ­háború után kialakult a szo­cialista világrendszer. Paál Ferenc Hát... elmulasztottam í (Tanulságok egy balesetvizsgálati napról) Akiknek szívesen tapsoltunk... A hazánkban vendégszereplő bolgár—szovjet nagycir­kusz Hatvan után most Egerben mutatja be • műsorát. Raj­zolónk az érdekes műsor néhány szereplőjét örökítette meg. A három Mecskarov testvér megérdemelt tapsot kapott hu- Ztra, a kígyók, a krokodilok moros-akrobatikus műsoráért. s a párducok szelídítffja. világ­kissé restelkedve. — A vágat­ban sok volt az ócska fa. Pá- lyakocsira akartam rakni, de közben megbotlottam, és a ke­zemben lévő fa a lábamra esett. Eltört Na csont... — Ki halmozta fel az ócska fát? — Én... — És miben botlott meg’ — Egy heverő széndarabban. —Nem ismeri azt az elő­írást, hogy mielőtt a munká­hoz fogna, rendet kell tenni a munkahelyen? — De ismerem.... csak hát..., — felvonja a vállát és nehézkesen elbiceg. MOST ALACSONY, vékony fiatalember következik, Maksa József vájár. — A 62-es pajzsfronton tör­tént ... vontatás alatt, — kezdi akadozva. — A feketék már bent voltak. Amikor a pirosat kezdtem vontatni, egy kalap nagyságú saéndarab a csípőm­re esett. — A tető dl volt deszkázva szabályosan? — Tökéletesen... — bólogat buzgón. — Akkor a deszkák közötti keskeny háziakon hogyan eshe­tett le egy kalap nagyságú szén? — pattog tovább a kérdés. — Hát... — néhány pillana­tig vívódik ömagával, azután mégiscsak bevallja. — a süveg- gerendák előtt egy félméteres szabad hely deszka nélkül volt. És ime ebben az esetben is felszínre bukkan a balesetet okozó könnyelműség. A tízper­ces munka elmulasztása több mdnt kéthetes betegeskedéshez vezetett. Dudás Mihályt mindenki pontos, körültekintő vájárnak Ismeri az üzemnél. Mégis a balesetet szenvedettek szomo­rú csoportjába került. — A 68-as fronton tisztítot­tuk a kaparóit. Egyszerre csak azt éreztem, hogy egy hatal­mas ütés éri a lapockámat. — vázolja röviden balesetének történetét. — Mielőtt a kaparótisztítás­hoz fogott volna, lekopogózta a szénfalat? — adja fel a kédést Nagy Pál bányarendész. — Bizony, arra nem nagyon emlékszem, — kerüli meg a pontos választ... A szék következő gazdája Bukta Joachim. Régi vájár, és lőmesterként is gyakran fog­lalkoztatják. A végtelen köteiű szállító­géppel fát vontattunk a 64-es fronthoz. A kötél beszorult a pályakocsin lévő fa közé, és ki akartuk emelni. Hirtelen visz- szavágódott, és eltörte a jobb kezem legkisebb újját. így tör­tént, — fejezi be természe­tes egyszerűséggel. A sötétség győzött a fény felett CSÖNDESEN üldögéltünk a presszóban, letudva a napi munkaadagot. A szomszédos asztalnál fiatal pár kevergette feketéjét. A fiú tenyere néha rásdmult a lány kezére, csak egymást látták, elsüllyedt kö­rülöttük az egész világ. — Vajon meddig tart az ilyen szerelem? — tette fel szinte önmagának a kérdést barátnőm, aztán hozzám for­dult. — Hónapok óta gondolko­dom egy válóperen. Tudod, ülnök vagyok, s akkoriban több ügy között egy válópert is osztottak reánk. Azóta már megszületett az ítélet, a bíró­ság a házasságot felbontotta, mégsem tudom elfelejteni, mert nem tartozik a szokvá­nyos esetek közé. Megrendül­tem és felháborodtam rajta: hogyan történhetett mindez, 1963-ban? — Az elején kezdem, hogy megértsd. Bizonyára ismered, hogyan kezdődik egy tárgya­lás. Behívják a feleket, egyez­tetik az adatokat, ismertetik a periratot. így Indult ez is. De valamiben mégis más volt. Tudod, mire bíróság elé jut­nak a házasfelek, oda a tárgyi­lagosság, a nyugalom, Sértést sértés után vágnak egymás fejéhez, kitere­getik a családi szennyest, bizo­nyítandó, hogy ők már együtt nem élhetnek. Hát ez a pár egészen más volt. Az esküvő­jükön biztos dtorér!’‘»HéV mi­lyen szép pár. Sudár, magas, barna hajú mind a kettő, ré­gen láttam összeillőbbet. Elfogódottan feleltek a kér­désekre, hangjukban nem vád, DE NEM IS ILYEN egyszeri ez az eset! A bányaműs-zakl felügyelő kérdései derítenek valóban fényt az ügyre. — Hány kocsit szállítottak? — Négyet... — És hány a szabályos? — Három ... — És melyik oldali kötéllel vontattak? — A ballal.., Éppen akikor történt a balesetem, amikor át akartam állni a jobb oldali kö­télre, mert mindig ezt hasz­nálják a szállításra. Tehát szabálytalan munka­végzés történt, ahogy ezt a bá­nyaműszaki felügyelő is meg­állapítja, és a sérült is elismeri. De ezt a balesetet végleg le­zárni nem lehet, mert a szállí­tásért végső fokon és elsősor­ban az ide telepített főcsatlóst terheli a felelősség, aki ismeri a vonatkozó szabályokat. A tisztázáshoz még egy kihallga­tás szüksége®, amelynek az eredménye valószínűleg... —... pénzbüntetés lesz a mulasztást elkövető részére! — fejezi be Nagy Pál, körzeti bá- nyaműszald felügyelő. BIZONY, HIABA mondjuk, hogy nálunk legnagyobb érték az ember, ha — az állam által a biztonsági berendezésekre költött milliók ellenére — az egyén önmagát dobja martalé­kul a bányában leselkedő ve­szély elé. Falra hány borsó marad csupán a baleseti okta­tások sorozata, a biztonságot célzó berendezések tömege, ha adandó alkalomkor nem hasz­náljuk azokat. Jobban vigyázzunk hát, em­berek! Laczlk János 2734 érettségi bizonyítványt adott bi eddig a Hatvani Bajza Gimnázium (Fenyvesi András tudósító.) A hatvani Bajza József Gimnázium 37 esztendős múlt­ra tekint vissza. A felszabadu­lás előtt 9 alkalommal tartot­tak érettségi vizsgát, a köve­telményeknek pedig 246-an fe­leltek meg. Most egy év alatt megközelítik ezt a számot Eddig összesen 2418 nappali, valamint 316 esti és levelező tagozaton végzett tanuló ka­pott érettségi bizonyítványt Ez együttesen 2734, tehát 1965 júliusában kerül sor a három­ezredik érettségi bizonyítvány kiállítására. A most következő tanévben ugyanis 7 nappali, 1 esti és 2 levelező tagozati ta­nulócsoport, azaz összesen 10 osztály érettségizik. Külön öröm, hogy a selypd iparme­dence dolgozói részére biztosí­tották a középiskolai végzett­ség megszerzésének lehetősé­gét. A kulturális . forradalom egy-egy győzelme minden érettségi vizsga, mert az idén is az érettségizők 86 százaléka olyan tanuló volt, aki a csa­ládjában elsőként vitt haza középiskolai végzettséget iga­zoló okmányt. Az idén 175 nappali, 32 esti és 27 levelező tagozaton vég­zett tanuló szerezte meg az érettségi bizonyítványt. A 234 érettségizőből 61-en jelesen végeztek. Az elmúlt évben is így volt. Az érettségizettek közül So­kan kaptak már meghívót a főiskolák es egyetemek által előírt felvételi vizsgára. A külföldi ösztöndíj odaítélése is megtörtént. Szentirmai László a Szovjetunióba megy geológiát tanulni ...........ns/ 3 19 64. Julius 28., kedd A TERMELÉS semmiképpen ne menjen a biztonság rová­sára! — ismétli ezt a mondatot napjában több esetben is Menczel Sándor, a gyöngyösi XIX-es akna főmérnöke. Az aknászok műszakonként több esetben is ellenőrzik a munka­helyeket. Ezek ellenére az el­múlt hónapban hét statisztika- kötele® balesetet tartanak nyil­ván az üzemnél. Éppen baleseti kihallgatás folyik az üzemnél. Nagy Pál körzeti bányaműszaki felügye­lő vizsgálja a balesetek indító- okait. A dolgozó könnyelmű­sége. vagy műszaki mulasztás idézte-e vajon elő? Középkorú, szikár vájár lép az irodába. Felföldi János gyöngyöspatai lakos. A jobb lábára erősen sántít. — Az 59-es légvágaton dol­goznunk ... — kezdi a sérült , ténetírás annak idején feltün- i tette,' ső egyes nyugati törté- i netírók még ma is hirdetik- Kétségtelen, hogy Bécs hábo ' rús politikájának motívuma- között ott szerepel a császár- ház sértett presztízse, de nerr ez volt a döntő, aminthogy azl : is meg kell mondani, hogy aj- osztrák politikában aránylag i kisebb szerepet játszottak i ■ háborús erők, mint Németor- • szágban. II. Vilmos Németor- szága készült a háborúra. He- i vés hódítási vágy fűtötte és a ■ német nagytőke különleges ■ terjeszkedési területeket kere- ' sett. Németország tipikusan i olyan ország volt, amely új hó- i dítások árán igyekezett beke­- rülni, a kizsákmányolok cso­- portjába. Németország az an­gol és a francia gyarmatbiro­dalomhoz képest rendkívül szerény helyet foglalt el a- „gyarmati cápák” hierarchiá­jában. Ugyanakkor Németor­szág igen fejlett iparral és fő­leg hadiiparral rendelkezett, s úgy ítélte meg a világhelyze­tet, hogy a német dinamizmus képes utat törni magának azo­kon a monopolista sáncokon keresztül, amelyekkel az angol, francia és már abban az idő­ben aktivizálódó amerikai tő­ke hálózta be a világot. Az „entente cordiale” két- ségkívüi erősebb hely­zetből indult el a háború ele­jén, már csak földrajzi elhe­lyezkedésénél fogva is. De Né­metország katonai ütöereje kezdetben felülmúlta a szövet­ségesekét. Emellett a szövet­ségesek rendszerének is volt egy rendkívül gyenge pontja, mégpedig a cári Oroszország, amely ugyan számszerűen nagy katonai erővel rendelkezett, de már tíz évvel korábban, a ja­pán-orosz háborúban meg­mutatkozott a cári rendszer teljes korhad tsága. A cári Oroszország nem azért lépett be a háborúba, mert szövetségi kötelezettségeinek minden áron eleget akart tenni, hanem rész­ben azért, mert gazdaságilag úgyszólván teljesen ki volt szolgáltatva a francia nagytő­kének, másrészt pedig elve­szett presztízse után futott a Balkánon. A háború kirobbanásának közvetlen előzményei között meg keli említeni, hogy Ma­gyarországon a vad nacionalis­ta uszítás ellenére sem volt népszerű gondolat hadba száll­ni a Habsburg-ház presztízsé­ért. Még a magyar uralkodó osztályok is viszolyogtak a há­ború gondolatától, főleg azért, mert féltek, hogy a nemzetisé­gek a háború közben, s főleg annak következményeként na­gyobb aktivitáshoz jutnak. Nem volt népszerű előttük sú­lyos véráldozatot vállalni an­üél évszázad telt él azótí hogy 1914. július 28-á az Osztrák-Magyar Monarchi megüzente a háborút Szerbié nak, s ezzel elkezdődött eg olyan folyamat, amely gyöke résén átalakította a régi vilá got. A háború kirobbantósáho az ürügyet a trónörökös Fe renc Ferdinand meggyilkolás; szolgáltatta. A szálak Belgrád ba vezettek, a „Fekete Kéz” el nevezésit nacionalista terror szervezet középpontjában, de ; trónörökös meggyilkolása va lójában, a tényleges történél mi erőkhöz képest csak űriig; volt. Az imeperialista hatalm politika, amely valójában ; berlini kongresszus óta érlelt a nagyhatalmak összecsapását szükségszerűen háborúba tor­kollott. A század első évtizedébe! két erős hatalmi csoport ala kult ki Európában, s abban a; időben a világpolitika fő szín tere Európa volt. Az egyik ha talmi csoportosulásban, ame­lyet hármasszövetségnek ne veztek, de később, a hábori folyamán „központi hatalmaid néven került be a történelembe — Németország. Ausztria-Ma- gyarország és Olaszország veti részt. A másik' hatalmi csopor­tosulás Anglia, Franciaország é® a cári Oroszország szövet­ségéből keletkezett és az „en­tente cordiale, a szívélyes szö­vetség” jó hangzású nevel vette fel. bár természetesen es a szövetség éppen olyan nyers hatalmi érdekeken alapult, mint minden más hasonló po­litikai alakulat az imperializ­mus korában. Mind két szövetségi rend­szernek megvoltak a gyenge ol­dalai, de már a háború kirob- bentásának pillanatában kide­rült, hogy a bármasszövetség eredeti formájában nem éli túl a konfliktust. Olaszország nem volt hajlandó követni Német­országot és Ausztria-Magyar- országot a háborúba és később a szövetségesek oldalán vonult hadba Ausztria—Magyarország és Németország ellen. A z olasz nagytőkének és a hozzá szoro­san kapcsolódó nacio­nalista csoportoknak ke­vés érintkezési pontjuk volt a központi hatalmak egyébként bonyolult érdekhálózatával, sőt Olaszország, amely közel egy évszázadon át harcolt Ausztria ellen az egységért, még tartogatott bizonyos terü­leti követeléseket arra az eset­re, ha az Osztrák-Magyar Mo­narchiát újabb katonai vere­ség éri. A háborút kiváltó valósá­gos okok egyáltalában nem olyan természetűek voltak, mint ahogyan a hivatalos tör­fájdalom rezdült, s amikor el­fogtam pillantásukat, megdöb­bentett, mennyi keserű lemon­dás van benne. SOKÁIG foglalkoztatott ügyük. Minduntalan azon kap­tam magam, hogy rájuk gon­dotok. Nem hagyott nyugodni valami, leutaztam a helyszínre. Csöndes kis falu, — valahol a megyében. A fiatalok innen is eljárnak a közeli üzembe, nem fogja őket vissza a kapa. ök is megkapták a tanács iga­zolását, nem tart igényt mun­kájukra a tsz. Együtt utaztak naponta, s mindig akadt mon­danivalójuk. Utóbb már va­sárnaponként is találkoztak, elmentek, ha a KISZ mulatsá­got rendezett. Az üzemi KISZ- szervezetben mindkettő veze­tőségi tag lett. A közös munká­ból barátság, a barátságból szierelem született Úgy érez­ték, egy életre szóló, elhatá­rozták, hogy összeházasodnak. Nem volt könnyű dolguk. A lány szülei városi férjet kí­vántak, a fiú anyja a tsz-ben nézett ki menynek valót. Dol­gost. Jómódút. De lassan bele­törődtek. Az újabb vihar nem sokkal az esküvő előtt tört ki. Egy békés esti tervezgetésnél megkérdezte a mama: Mondd csak. fiam. a plébános úrral beszélgettelek már? A meny­asszony csodálkozva bámult rájuk, a fiú mellébeszélt, At- tói kezdve mindennap kérdez­te, faggatta őket a fiú anyja. A vőlegény amolyan csöndes beszédű, mindenkivel békében szeret élni, ígért a menyasz- szonynak is, a mamának is. A mama fenyegetőzött, a lány szakítani akart. De hát akkor még nagyobb volt a szerelem és a lány vonzóereje, elma­radt a templomi esküvő. A tanácsházára mentek el csak s a faluban napokig ese­mény volt, hiszen előttük ösz- ’ szesen, ha három pár nem ment az oltár elé. HÉTKÖZNAPOK következtek. Az asszonyka a férj kívánsá­gára otthon maradt, segíteni a mamának. A férj továbbra is eljárt, Hogy mivel tudja meg­keseríteni a menyecskék életét egy anyós, azt csak az értheti aki maga is próbálta. Semmi sem volt jó. Ha sok szemet adott a jószágnak, azon akadt meg, ha keveset, azon. Ha fő­zött, hiányzott az étel ize, ha ráhagyta a mamára, akkor lusta volt. Amikor elkívánko­zott hazulról, kérlelte az urát, legalább a tsz-be mehessen dolgozni, kéznél volt a válasz: tisztességes asszonynak otthon a helye. Eleinte csak tűrt, hiszen ha este hazajött a férjé, mégis­csak hozzábújhatott szeré­téiért. De mindig nehezebb lett. Egyre többször fogadta kisírt szemmel az urát s annak kérdő tekintetére az anyós vá­laszolt: nem akarok én, fiam beleszólni... A fiatalasszony dolgozott kora reggeltől késő estig, hogj ne köthessen bele. Az őrei mama addig szomszédolt, pa naszkodott s mindig azzal fe' jezték be a szomszédasszonya együtt: mi mást is várhatni egy olyan menyecskétől, ák hitetlenül él az-urával. Végű veszekedés közben rá is kia balta: nem ilyen menyet ki vántam... Este sírva borult a férj« nyakába a fiatalasszony: men' jünk el innen. Nem tudok ér itt élni. Sírt a mama is: elvet ted már úgyis a fiamat, elfor­dítottad tőlem a szívét, az akarod, hogy ne is nyissa ráír az ajtót? Ezért dolgoztam' Ez a köszönet? A férj megpróbált békét .te­remteni, ide azt ígérte, hogj lakás után néz, oda azt, de­hogy megy ő él innen, hogj hagyná itt anyácskát. Tudja mi a kötelessége. A FIATALASSZONY sápadt fogyott, esztendőre árnyéka lett önmagának. Aztán egy­szer úgy érezte, nem bírja to­vább. Remegő kézzel előszedte az altatót... A kórházi ágyon tért magá­hoz. Életéért napokig harcol- . tak az orvosok és ő valami érthetetlen fásultsággal nézte őket. Két hét múlva kienged­ték. Az édesanyjához ment haza. Egy hónapra rá a gyári ba. Kérte, osztanák be más műszakba, nem akarja látni a férjét, aki nem állt mellé. A férj sértetten járt-kelt a falu ban, nem tudta megérteni, mi ért választotta inkább a ha Iáit, hiszen ha zsémbes is a: ő anyukája, egy fiatalasszony nak kötelessége tűrni. A tárgyaláson találkoztál először. Ha nincs ott senki talán egymásra borulnak. D< ott voltak a rokonok, meg a: ismerősök. — Nem is válaszolt a leve ledre, mit törődsz te már vei« — így az asszony ismerősei, : az visszafojtotta könnyeit meg ne lássa a férj, hogy més mindig sír. — Még a végén téged i; megmérgezett volna — fogtál vissza a férjet. — Ha nerr keli néki a beteges anyád, ak­kor te se kelljél. Elfogódottan feleltek a kér­désekre, s lehajtott fejjel hall­gatták a tanúk vallomásait akik egytől egyig bizonyitot- ták, soha nem voltak egymás­hoz valók. A békítésnél a férj ragaszkodott, hogy otthon lak­janak. a felesége nem akarta többé átlépni az anyós küszö­bét. A bíróság kimondta a vá­lást, s amikor kifelé mentek a tárgyalóteremből, még meghal­lottam az öregasszony hangját: ne búsulj, fiam, így van ez jól! Nem volt ez neked hites fele­séged ... MIND A KETTEN szabadok és mind a ketten nagy árat fi­zetlek a nem szívesén vállalt Szabadságért. A faluban még beszéltek róluk egy darabig, és azóta nem akadt olyan pár, aki nem állt az oltár elé ... Deák Rózsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents