Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-22 / 170. szám
f f Éjszakai gyakorlaton Az alegységek harcálláspontján feszített munka folyik. Mielőtt a beosztottak megkezdenék a feladat végrehajtását, még egyszer tisztázzák a tennivalókat, majd később pedig a parancsnok útmutatásai alapján hajtják végre maradéktalanul a kapott utasításokat Képünkön Kovács László parancsnok beosztottjaival, a kapott megfigyelések és jelentések alapján meghatározzák a térképen a helyzetet, s ennek alapján kiadják az újabb parancsot. Munkásörnek lenni nehéz, de mégis szép hivatás! A nyolcórai műszak után, amikor mások fáradtan otthonuk felé lépkednek, vagy pihenni, szórakozni men- 1 nek, ő egyenruhájába öltözik és elindul a kiképzésre, a haza védelmére kapott feladatok maradéktalan végrehajtására. Szolgálat, gyakorlat, kiképzés, munka után, vagy ünnepnapokon, nappal, vagy éjszaka, melegben, vagy hidegben, napsütésben, vagy hóesésben — mindegy. A munkásőr ott van, résen, áll, kitartóan, önszántából vállalja a nehezet, a gyakori megpróbáltatásokat. Keveset beszél, nem dicsekszik, napszítta, cserzett arcán csak az idő múlása mesél megtörtént eseményeket, szent i vállalásokat, igazi fáradságokat. í De értünk teszi, vala- j mennyiünkért, a nyugodt, gondtalan mindennapjaink- ért. Helytáll a munkában példamutatóan, segít fiatal, vagy magára hagyott barátain, s amikor szükséges, fegyverrel a kézben oroszlánként harcol hatalmunkért. Munkásőr ö, egyszerű ember, kétkezi munkás, proletár, aki nem vár megkülönböztetett bánásmódot ... Jöjj hát velünk, Olvasó, 1 kísérd figyelemmel a munkásörök egyik, minap lezajlott gyakorlatát! 'Az éjszaka csendes, a sötét felhőket csupán a hold sápadt fénye világítja meg. Az erdők szélén, a Hanyi-láp környékén megbúva munkásőrök várakoznak. Minden zajra figyelnek, éber szemük, fülük hamar észreveszi az idegent Aztán az eset kémlelik, a pislákoló csillagok között kutatnak hosszan, s amikor gyanús motorzúgás hallatszik, még a csendnek is némaságot parancsolnak. Repülőgépre várnak! A repülőgép távoli földről nem barátot, hanem ellenséget hoz. Diverzánsokat. Nem egyet, nem kettőt ennél jóval többet, ötvenet S ilyenkor méltóképpen fel kell készülni a hívatlan vendég fogadására. Munkásőreink erre a fogadásra felkészültek már. Minden szükséges dolgot elvégeztek, hogy az „égi vándor” ne tudjon tovább kóborogni. Az erdőt, a tisztást bekerítették, számoltak az ellenség várható kitöréseire, biztosították a tartalékokat, s mindazt, amire ilyenkor szükség lehet. A parancsnok — harcálláspontján —.kiadta már az utolsó tennivalókat is, most máa- a jelen levő fegyvernemek képviselőivel, vendégeikkel is megismertetheti a munkásőrökre váró feladatot. — Felderítőink jelentése alapján az ellenség két körzetben mintegy 50 felforgató elemet szándékozik bevetni — magyarázza, s közben a kiterített térképen ujjúval mutatja a várható helyet. — Feladatunk: az ejtőernyővel érkező diverzánsők elfogása, megsemmisítése, tevékenységének megakadályozása. Mindkét alegységünk megerősítve várja a repülőgépeket. A felvázolt rajz szerint helyezkednek él, az ellenségnek elmenekülésre kevés lehetősége van. A vendégek: Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára, Libertény Sándor, a megyei rendőrfőkapitányság vezeAz ejtőernyővel földre ereszkedő diverzánsokat már várják, s amint látni, ez a fogadtatás nem nagyon tetszik az érkezőknek. Még egy-két másodperc és máris fogoly. Éber munkásőreink azonnal ártalmatlanná teszik, lefegyverezik. Nagy munka hárul ilyen feladatok végrehajtásakor a rádiósokra, hiszen nekik kell biztosítaniuk az összeköttetést a manőverező, távol eső csapatokkal. Ha a híradás, a kapcsolat megvan, a kapott feladatok megoldásával sem lehet már sok hiba. tője, Iványi János, Medics László, Fekete Sándor, Szabó Géza, a honvédség magasabb egységeinek parancsnokai, a járási pártbizottságok titkárai figyelik a tájékoztatót, s amikor véget ér, máris jelentik az 1. számú körzetből a repülőgép érkezését. Az arcokon feszült figyelem vibrál. Most mindenki egyre gondol: a feladat gyors, sikeres végrehajtására. A gép már az előre jelzett terület felett köröz, s aztán eltávolodik. Ledobta utasait, akiket a sötétségben nem lehet látni. De hamarosan megérkezik a másik repülőgép is, amely a 2. számú alegység körzetében próbálja ejtőernyőseit sikeresen földre juttatni. A környékben csend van, csupán a repülőgép lassú, csendes zúgását lehet hallani. Aztán a csendességet rakéták villogása, fegyverek ropogása töri ketté. A földet ért ejtőernyősök összeütköztek a munkásőrök- kei. . . . A sok türelem, a logika, a kapott parancsok maradéktalan végrehajtása mindig meghozza a maga jutalmát. Munkásőreinknek rövid harc után sikerül ártalmatlanná tenni és lefegyverezni az „égből szállt” diverzánsokat. Utunk a parancsnokságra vezet, ahol már várnak rájuk. Nem mondja ezt ki senki, hiszen nyilvánvaló. Majd a harcállásponton szólalnak meg a rádiók, amelyek recsegő hangjukon tudatják a pillanatnyi helyzetet: — Két diverzánst elfogtunk! Aztán a tűzharc vad lármájában újabb és újabb jelentések jönnek: eggyel megint kevesebb! A munkásőrök keményen harcodnak, hiszen az ellenség sem adja meg könnyen magát. Szívósan védekezik, minden támaszpontjuk sokáig tartja magát. Sőt, az 1. számú alegység körzetében egy jelentős erőt képviselő csoportnak sikerült a kitörést is végrehajtania. Most a tartalékoké a szó. Fegyelmezetten, szó nélkül próbálnak a sötét éjszakában útjukat állni a menekülőknek. Fogynak a kilométerek, s izzadnak már a munkásőrök. Az idő is szalad, de a fáradság nem hiábavaló. Amikor az ég alja pirkadni kezd, a menekülők is kézre kerülnek. Valamennyien a parancsnokságon találkoznak, s hogy rájuk néz az ember, önkéntelenül is arra gondol: valószínű nem itt volt megadva a randevú ;.. De nem sok idő van a pihenésre, gondolkodásra, hiszen meg kell tudni az igazat, hogy honnét, miért jöttek az ejtőernyősök ilyen csendben, sötétben', hívatlanul. Az első nem válaszol a féltett kérdésekre, ugyan mivel is tudná kimagyarázni a történteket? Ezt mondja a másik — tolmács fordítja szayait— azért küldték őket, hogy diverzáns cselekedeteket kövessenek él, ellenforradalmi csapatokat szervezzenek, s min- nél nagyobb zavart okozzanak ott, ahol tudnak, ott állják útját szocializmust építő munkánknak, ahol csak tudnak. A foglyok az első vallomások után átkerültek az erre hivatott szervekhez, a munkás- őrök pedig fáradtan gyülekezni kezdenék. Körbeall ják parancsnokukat, aki a gyakorlat tapasztalatait magyarázza, a jó és a nem egészen tökéletes harci mozdulatokat, majd pedig megköszöni munkásőr társainak bátor, kitartó helytállását a gyakorlat során. Munkásőreink ezen az éjszakán tovább erősítették harci felkészültségüket, társadalmunk belső fegyelmét, megakadályozták az ellenség felforgató tevékenységét, megvédtek a nép hatalmára törő diverzánsofctól szocializmust építő hazánkat. Fazekas István és Kiss Béla riportja A magasabb parancsnokságon a hadművelet minden ütemét pontosan jegyzik, és pontosan irányítják. Még a másodpercek is'számítanak. Képünkön a magasabb parancsnokok a tegnapi ismeret alapján utasítást adnak a kitörő ellenség, gyors, hathatós elfogására. /
