Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-17 / 140. szám

Újabb lövöldözések és behívások Ciprusban WASHINGTON (AFP): Johnson, amerikai elnök be­jelentette, hogy Papandreu gö­rög miniszterelnök június 24-én az Egyesült Államokba érke­zik. Papandreu kétnapos tár­gyalásokat folytat majd az amerikai kormány vezető tag­jaival a ciprusi kérdésről. Jól értesült washingtoni körök szerint Inön’ü török miniszter­elnök, aki június 21-én kezdi meg washingtoni tárgyalásait, még Papandreu érkezése előtt elutazzék az Egyesült Államok­ból. Inönü török miniszterelnök a parlament zárt ülésén három és félórás beszédben foglalko­zott a ciprusi helyzettel, majd kérte, hogy a képviselők sza vazz&nak bizalmat kormányá­nak a ciprusi kérdésben köve­tett politikával kapcsolatban. A török parlament előrelátha­tólag 48 órán belül szavaz ar­ról, hogy támogatja-e a kor­mány ciprusi politikáját. Ciprus szigetén kisebb lövöl­dözésekre került sor a sziget nyugati részén fekvő Paphosz vidékén, valamint Nicosia északi külvárosában és a Ky- renia hegységben. Sebesülé­sekről nem érkezett jelentés. A nemzetőrségről hozott tör­vény értelmében mintegy 1400 21 éves ciprusi férfit hívtak be. A ciprusi rádió szerint a be­hívásokat folytatják. Véget ért az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezlete GENF (MTI): Kedden délben egy órakor Raul Prebisch főtitkár és Kaj­szim!, az Egyesült Arab Köz­társaság miniszterelnök-helyet­tese, az értekezlet elnökének zárszavaival véget ért az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési tár­gyalása. A kedd délelőtti teljes ülésen megválasztották a kereskedel­mi és fejlesztési tanács 55 tag­ját A helyek elosztása, a ta­nácsban nagyjából földrajzi elvek szerint történt Az afri­kai országok 12, az ázsiai or­szágok 10, a latin-amerikai or­szágok 9, a fejlett tőkés orszá­gok pedig 18 helyet kaptak. A szocialista országok 6 helyet kaptak a tanácsban. Erre a hat helyre Bulgáriát Csehszlová­kiát Lengyelországot Magyar- országot Romániát és a Szov­jetuniót választották meg. Ju­goszlávia is tagja lett a tanács­nak, az ázsiai országok képvi­seletében. A konferencia bezárása előtt meghallgatta néhány ország küldöttségének nyilatkozatát. A szocialista országok nevében Vudinov, bolgár külkereskedel­mi miniszter és Biró József, magyar külkereskedelmi mi­niszter szólalt fel. Dobi Díván távirata Izland nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Asgeir As- geirssonnak, az Izlandi Köztár­saság elnökének Izland nem­zeti ünnepe alkalmából. (MTI) Ae Indiai Köztársaság elnökén© ;-s távirata Dobi Istvánhos Dr. S. Rádhakrishnan, az Indiai Köztársaság elnöke táv­iratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Ta­nács elnökének Dzsavaharpal Nehru elhunyta alkalmából ki­fejezett részvétéért. (MTI) Az fVDK kormányának lerele a tizennyolchatalnis leszerelési bizolíságkoz GENF (TASZSZ): Zorin szov­jet külügyminiszter-helyettes, a tizennyolchatalmi leszerelési bizottságban részvevő szovjet küldöttség vezetője, a bizott­ság társelnöke fogadta F. Thunt, az NDK külügyminisz­tériuma nemzetközi szerveze­tekkel foglalkozó osztályának vezetőjét, aki átnyújtotta neki az NDK kormányának levelét azzal a kéréssel, hogy azt a bi­zottság hivátalos dökutnentu- maként terjesszék. Az NDK kormányának leve­lét átadták W. Fosternalt, az amerikai küldöttség vezetőjé­nek, a bizottság másik társ­elnökének is. A szovjet küldöttség kéré­sére az említett levelet a ti­zennyolchatalmi bizot'ség hi­vatalos dokumentumaként ad­ták ki. Mobutu hadjárata LEOPOLDVILLE (AFP): Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint a Mobutu tá­bornok által vezetett kormány­csapatok Kivu tartományban folytatják a hazafias erők elle­ni büntető hadjáratukat/ A washingtoni jelentés sze­rint az amerikai külügyminisz­térium cáfolja azt a hírt, hogy a kivui felkelők elleni hadműve­letekben részt vevő kongói re­pülőgépeket amerikai pilóták vezetik. Amerikai részről — jelentette ki a külügyminisz­térium szóvivője — eddig hat T—28 típusú, amerikai gyárt­mányú repülőgépet szállítottak Kongóba. Az amerikai techni­kusok „csupán összeállítják; előkészítik a repülőgépeket. • m Összefognak Goidwater ellenfelei Az amerikai választási harc­ról szóló hírügynökségi jelen­tésekből kitűnik, hogy a Köz- társasági Pártban egyre ádá­zabb harc dúl az einakjelölés- ért. A párt mérsékeltebb poli­tikusai szervezkednek Goldwa- ter szélsőjobboldali szenátor „megállítására". Ennek a szer­vezkedésnek a legjelentősebb ténye, hogy Rockefeller New York-i kormányzó — aki ko­rábban maga is pályázott a Köztársasági párt elnökjelölt­ségére —, nyilatkozatban jelen­tette be, minden támogatást megad a G old water ellen fellé­pő Scranton pennsylvaniai kor­mányzónak, állástfoglal hivata­lod jelöléséért. A New York-i kormányzó nem kifogásolja, ha a Köztár­sasági Párt elnökjelölő kong­resszusán az őt támogató kül­döttek az első fordulóban Scrantont ajándékozzák meg voksukkal. Ez elegendő lehet ahhoz, hogy Goldwater ne kap­ja meg a szükséges 655 küdött- szavazatot. A Köztársasági Párt liberá­lis szárnyának képviselői örömmel üdvözölték Rockefel­ler bejelentését és kifejezték véleményüket, hogy Scranton esélyei alaposan megnöveked­tek. Ismeretes, hogy a Köztársa­sági Párt elnökjelölő kongresz- szusán az elnökjelölt megvá­lasztásához abszolút többség, azaz 655 küdött-szavazat szük­séges. Godwater szenátor meg­lehetősen közel került ennek a 655 szavazatnak megkaparintá- sához, mert mér 6}ß szavazata van és bízik benne, hogy meg­szerzi Texas állam 58 küldött­szavazatát is, tehát jóval töb­bet, mint amennyi egyáltalán szükséges. Scrantonnak 125 szavazata van, de ha a Rockefellert és Cabot Lodge-ot támogató kül­döttek (127. illetve 46 delegá­tus) is mellé állnak, máris 298 szavazatot tudhat magáénak Scrantonnak a választási harcba történt . berobbanása” 9 rMÍfÜJSMS 1064, június 17«, szerda alaposan felboríthatja az erő­viszonyokat, mert a Goldwatert pártoló 618 küldött közül 273 jogilag nem kötelezte el magát a szélsőjobboldali politikus mellett, csupán elvben támo­gatja őt. Fedorenko felszólalása a Biztonsági Tanácsban A Szovjetunió hajlandó bármilyen lépésre a fajüldöző politika ellen NEW YORK (TASZSZ): A Dél-afrikai Köztársaság kor­mánya fajüldöző politikáját el­ítélő vitában Fedorenko, a szovjet küldöttség vezetője ki­jelentette: a szóvirágok, a ki­vizsgálások, a tanulmányozá­sok és újabb szakértők bekap­csolásának ideje lejárt. Olyan hatékony intézkedéseket kell hozni a Dél-afrikai Köztársa­ság ellen, amelyek megállítják a fajüldözőket bűnös politiká­jukban. A szovjet küldött megje­gyezte: az apartheid-bizottság a különböző jelentésekben, va­lamint az afrikai—ázsiai kül­döttek felszólalásaikban rámu­tattak arra, hogy a dél-afrikai rezsim már régen nem folytat­hatná politikáját, ha nem tá­maszkodna egy sor kapitalista hatalom, elsősorban Anglia, az Egyesült Államok, Francia- ország, Olaszország, Nyugat- Németország, Japán, Hollan­dia és Belgium gazdasági, poli­tikai és katonai segítségére. Cinikusak és képmutatók azok, akik egyrészről az apar­theid-politika elítélésére sza­vaznak, másrészről pedig elé­gedetten számolgatják az apartheid-politikájából szár­mazó anyagi hasznot. Fedorenko rámutatott, hogy a külföldi monopolistákat és a dél-afrikai fajüldözőket közös anyagi érdekek fűzik egymás­hoz. A nyugati hatalmak tehát ezért ellenzik a politikai és ke­reskedelmi szankciók alkalma­zását. A szovjet küldött megemlí­tette, hogy a Szovjetuniónak nincsenek sem diplomáciai, sem kereskedelmi kapcsolatai a Dél-afrikai Köztársasággal és hajlandó az apartheid-poli­tikának véget vető bármilyen lépés támogatására. A vitában ugyancsak felszó­laló Patrick Dean angol kül­dött semmi kétséget sem ha­gyott afelől, hogy a dél-afrikai fajüldözők fő partnerei nem hajlandók álláspontjaik módo­sítására. Támadását a gazda­sági és kereskedelmi szank­ciókra összpontosította. Azt ál­lította, hogy a Dél-afrikai Közt urai ág oan kialakult hely­zet nem fenyegeti a nemzet­közi békét és biztonságot és bírálta az apartheid-szakértők­ből álló csoport, a szankciók megtételére vonatkozó javas­latát. Az NDK kormányának leve­le többek között emlékeztet arra, hogy 1964. február 3-án az NDK-kormányküldötisége a leszerelési bizottságban átadta az NDK kormányának nyilat­kozatát arról a szerződés-ter­vezetről, amelynek értelmében mindkét német állam teljes mértékben lemond az atom­fegyverről. W. Ulbricht, az NDK Állam­tanácsának elnöke, 1964. május 26-i levelében, amelyet a nyu­gatnémet szövetségi kancellár­hoz intézett, újabb javaslato­kat tett az atomfegyverről tör­ténő lemondásra. „Sajnos, az NSZK kormánya figyelmen kívül hagyta az NDK kormányának javaslatát” — ál­lapítja még ' az NDK kormá­nyának a tizennyolchatalmi le­szerelési bizottsághoz intézett levele. LAOSZ VIENTIANE (MTI): Mint a Laosz Hangja rádió­állomás jelenti, Szufanuvong herceg június 12-én sürgős üze­netet intézett Souvonna Phou- ma miniszterelnökhöz, és ebben azt javasolta, hogy Luang Pra- bang királyi fővárosban a lehető leghamarabb találkozzanak _a három laoszi irányzat Vezetői. Ugyanakkor Szufanuvong hangsúlyozza, hogy a laoszi problémát csak egy tizennégy- hatalmi értekezlet vitathatja meg. A Luang Prabang-i talál­kozón ki lehetne jelölni egy Ilyen értekezletre a három irányzat küldöttségét. Souvanna Phouma miniszter- elnök ugyanakkor felkérte Szufanuvong herceget, talál­kozzon vele egy semleges or­szágban. Ugyancsak Vientiane- ból jelentik, hogy egy helikop­terrel Khang Khayba, Szufa­nuvong székhelyére indultak a nemzetközi ellenőrző bizottság tagjai, valamint Anglia és a Szovjetunió ‘képviselői, hogy a laoszi kérdésről tárgyaljanak a Patet Lao vezetőivel. A francia Riviérán fekvő Grasse helységben Szihanuk kambodzsai államfő közölte, hogy ismét kérte: üljön össze újabb genfi tizennégyhatalmi értekezlet Kambodzsa semle­gességének biztosítására. Szi­hanuk hangsúlyozta, kérését indokolttá teszi, hogy június 10-én dél-vietnami repülőgépek bombázták Tralok kambodzsai falut Cselekvő békeakarat Két hónappal a béke hívd« nek első párizsi kongresszusa után, 1949 június 17-én össze« üllek a béke magyarországi hívei is, hogy szervezett for­mában tevékenykedjenek a világbéke ügyének előmozdí­tásán. E két dátum is azt bizo­nyítja, hogy népünk az elsők között ismerte fel a béke biz­tosítására hivatott világmoz- galcm jelentőségét, s ebből a felismerésből történelmileg Igen rövid idő alatt erőteljes, hatékony mozgalom éledt fel hazánkban is. Azóta a béke magyarorszá­gi hívei minden fontos nem­zetközi fórumon hallatták hangjukat, követelték a há­borúra törő erők megfékezé­sét, nemzetközi akciókkal se­gítették az üldözött békehar­cosok megmentését, ott vol­tak a londoni, németországi békemenet részvevői között, s nagy hatású belföldi de­monstrációkkal is előmozdí­tották a vllágbéke megőrzé­sének ügyét. Tették pedig mindezt azzal a mélységes meggyőződéssel, hogy a világban végbement nagyarányú változások ered­ményeképp a szocializmus és a béke erői annyira megnö­vekedtek, hogy immáron nem végzetszerűen elkerül­hetetlen a háború. Cseleked­tek azzal a komoly felelős­ségérzettel, amellyel csak ne­mes célokért tud küzdeni az ember, hogy valóra váljék a nagy remény: még a szocia­lizmus teljes és világméretű győzelme előtt megszabadul­hasson az emberiség a hábo­rú rémétől. Ilyen célokért küzd immá­ron másfél évtizede a szocia­lizmus és béke magyarországi híveinek egyre növekvő tá­bora, amelynek a cselekvő békeakarat a legfőbb jellem* vonása. Földrengés vagy bos§a nova ? Kolumbio latin-amerikai ál­lam Pontario nevű városában rengett a fölß. A lakosság ri­adtan menekült az utcára. Csak egyetlen ház lakói maradtak nyugodtan lakásaikban. Ebben a házban tánciskola működik. Amikor megkérdezték a lakó­kat, hogyan nem vették észra a földrengést, így válaszoltak; „Persze, hogy a mi házunk is mozgott, de azt hittük, a tánc­iskolában megint nagyon jár­ják a twisztet, a hullygullyt, meg a bossa novát!" fYslóha nem szabad, vopat- tál érkezni” — mondot­ta egy ottani ismerősöm. 8 va­lóban, ebben van igazság, mert a pályaudvar eléggé zavart építészeti stílusú környezetben távol áll attól, amit ez a gyö­nyörű város a látogatónak nyújt. Egész rövid az út innen a földalatti végállomásához és a villamosvasút változatos, hol földalatti, hol tenger alatti, végül hegyi utazás után fölka- paszlkodik a környékbeli he­gyekbe. Itt van a hatalmas Hol- menkoll síugrósánc, ahonnan messzire ellátni az Oslo-Fjord- ba. Egy másik hegycsúcs, Try- vannstarnet, ahol nemrég épí­tettek fel mintegy ezer méter magasban egy kilátót. Jó idő­ben, — ez persze ritka Norvé­giában — ,12 000 négyzetkilo­méter területet lehet áttekinte­ni. Akinek szerencséje van, még a távoli svéd partokat is megpillanthatja. A természet csodálatos szép­ségei után a programnak meg­felelően isimét a napi élet problémái következnek, Több izben is módomban volt ellá­togatni a norvég parlamentbe, ahol az egyik képviselővel eléggé részletes beszélgetést folytattam. Sven Hansun úr, á Centrumpárt tagja, rendkívül készségesen válaszolt kérdése­imre, Belpolitikai síkon ezek­ben a napokban érezhető volt a feszültség, mert tetőpontra hágott az úgynevezett bérvita, a munkavállalók és a munka­adók egyesülete között. Itt elő­re kell bocsátanunk, hpgv Nor­végiában gz egyébként kifeje­zetten magas életszínvonal mellett bizonyos inflációs je­lenségek érezhetők. A? elmúlt három évben esztendőnként át­lag 10—15 százalékkal növe­kedtek az árak. Emelték a bé­reket is, de azok korántsem tartanak lépést a drágulással- A megbeszélések ez év máreui­Skandináviai úíinapló ii. Beszélgetés a parlamentben sában kezdődtek. A munkavál­lalók követelése a magasabb bérkategóriáknál óránként 40 őre többlet volt, az alacso­nyabb bérosztályok számára 60 őrét kértek. Hosszas és ered­ménytelen kötélhúzás után nem tudtak megegyezni és vé­gül a Gerhardsen-kormßny lét­rehozta az úgynevezett kény­szer bérbizottságot, amely az­után hatalmi szóval döntötte el a vitát. Közbevetőleg meg kell jegyeznünk, hogy az ang­liai Munkáspárthoz hasonló norvég munkáspártnak — en­nek a vezetője Gerhardsen — ma már szintén az az állás­pontja, hogy be kell fagyaszta­ni lehetőleg a munkabéreket, mivel a nemzetközi konfcurren- cia harcban csak így tudnak eredményesen helytállni. Nos, az ily módon kijelölt bizottság megkezdte munkáját és rövid idő alatt határozott. E szerint a magasabb bérkategóriák má­jus elsejétől 20 őre emelést kaptak, amit esetleg 1965. ápri­lis 10-től újabb 10 őre követ­het. Az alacsonyabb kategóri­áknál pedig mindehhez még 5 őre járul. Nem kérdéses, hogy ez a ha­tározat aligha vezeti la a ne­hézségeket. Norvégiában a köz­vélemény szinte egyöntetűen azt vallja, bog/ az eredeti 40, illetőleg öo órás követeié* js csak gyengén követte volna a drágulást. Az alapprobléma pedig semmiképpen sem old­ható meg a bérek befagyasztá- tósóval. Persze, azok a norvég képviselők, akik a kormány, il­letve az érdekelt üzleti körök leghangosabb szószólói, úgy érvelnék, hogy a bérek jelen­tősebb emelésével a csendes inflációból úgynevezett nyílt inflációba csaptak volna át. Ab­ban viszont még ők Is egyetér­tenek, hogy a nehézségek gyö­kere nemzetközi viszonylatok­ban rejlik. Mí ár szóltunk arról, hogy Norvégia rendelkezik a világ harmadik legnagyobb kereske­delmi flottájával. Az ország földrajzi adottságai is azt dik­tálják, hogy minél hatéko. nyabb, erőteljesebb külkeres­kedelmet építsenek ki. Norvé­gia létérdeke ae export fokozá­sa. itt mutatkoznak viszont a legnagyobb problémák. Az Eu­rópai Közös Piac nyomasztó hatása mindinkább érződik- Amikor a parlament folyosóin gazdasági kérdések merülnek fel, több ízben elhangzik a szirjte már ingerült követelés: „Teljesen nyílt, európai piaco­kat akarunk". Ennek persze, most éppen az ellenkezője van folyamatban, Két évvel ezelőtt azután felmerült a javaslat: „Csatlakozzék Norvégia is az Európai Közös Piachoz”- Esd a parlamenti elvetette. Illetőleg úgy határozott, hogy az indít­ványt bizonytalan időre leveszi a napirendről- Feltettem a kér­dést: vajon miért határoztak így? Hamun képviselő így vá­laszolt: „Nem kérdéses, hegy as Európai Gazdasági Közösség­ben1 számunkra a „nagyok” je- leléte még erősebb konkur- renciát és háttérbe szorulást jelentene. „A politikai egyen­let ismeretlenjei” tehát mo&tis megoldatlanok. A kiútkeresés során sok skandináv politikus foglalkozik most az északi gazdasági együttműködés erőteljesebb ki­fejlesztésével. Ez ősrégi prob­léma, ami most modern válto­zatban jelentkezik, Amikor a három északi királyság valami­kor ezer évvel ezelőtt szilárd formákat öltött, a főösszekölő a közös nyelv volt. Érdekes jelen­ségként tűnt fel a középkorban a norvég—svéd hat/on megtar­tott paraszttalálkozó-sorozat. amelyen a részvevők ünnepé­lyes „parasztbékeszerződéseket” kötöttek, mondván: „Ml fenn­tartjuk a békét, ápoljuk baráti kapcsolatainkat, akármilyen ha­tározatot hoznak is királyaink, akik egymás ellen, egyéni cél­jaik megvalósítása végett akar­nak hadakozni." A történelmi események, a feudalizmus rohamai ezt a problémásáét később elmosták. 1864-ben viszont a német-dán háború idején már kifejezet­ten a pángormán nacionaliz­mus ellen fűződtek szorosabbra ez északi népek között a kap­csolatok. Ekkor Norvégiából," Svédországból özönlöttek az önkéntesek a dán hadseregbe. Azok a próbálkozások, amelyek során részben Dániát és Nor­végiát kapcsolták össze perszo- nál-unióba, vagy amikor Nor­végia svéd uralom alá került, semmiképpen 'nem sorolhatók ide. Napjainkban azonban van­nak új jelenségek. Kezdj ük elő­ször a nehézségekkel. Már említettük, hogy a skandináv államok között úgyszólván nincs nyejvi probléma. Akad azonban más. A norvégok a család legközvetlenebb, a ter­mészethez legközelebb álló tagjai. Itt hódított legkevésbé az amerikai életforma, nem úgy mint Dániában, Svédor­szágban viszont a három ál­lam közül a legmagasabb az életszínvonal, őket tekintik a család leggazdagabb tagjának. Az is bizonyos, hogy Norvégiá­ban a korábbi svéd illetve dán uralom fullánkja még most is érződik. Y7 alószínű azonban, hogy * mindez ma már felületi jelenség. Nem is olyan régen életre hívták az úgynevezett Északi Tanácsot. Ez korábban ritkán tárgyalt aktuális politi­kai kérdéseket, a napirend fő­leg kulturális, legfeljebb gaz­dasági problémák sorozatát hielte fel. Pozitív jelenség, hogy napjainkban az Északi Tanács ülésein nemcsak a há­rom ország képviselői, de a kormányok tagjai is megjelen­nek és egyre többször vetődik fel a térség egyik legdöntőbb kérdése, az északi atommenies zónu. Az illúziók elkerülése céljából le kell szögeznünk, konkrét határozatot még nem hoztak. De szinte elképzelhe­tetlen, hogy ezt a problémát levegyék a napirendről. Az is bizonyos, hogy az alommentes övezet megteremtésének ellen­zői egyre kevesebb hatásos érv­vel rendelkeznék. (Folytatjuk) Sümegi Endre

Next

/
Thumbnails
Contents