Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-12 / 136. szám

Szezonnyitás a konzervgyárban... A megszokott kép, az ismerős zaj, az idén már jó hónapig hiányzott csak a Hatvani Kon­zervgyárból. És „kényszer­szabadságra” is kevesebben mentek el a munkások közül, mint korábban: a hatalmas raktárban, a dobozüzemben, meg a göngyöleg-telepen a ta­vaszi nagykarbantartás idején is elkelt a sok szorgos kéz segítsége... — Az idén aránylag későn érkezett a borsó, máskor ha­marabb szokott jönni — pró­bálja magát velem megértetni Eperjesi László művezető, a gépek zsibongó lármájában. — Domonybói, Csömörről hozták az első szállítmányt: hüvely­ben 113 mázsát. Azután neki­lódult a túrái meg a hatvani tsz cséplője, és sorban utána a másik hét gép is. Hüvelye­sen, szemesen, jön most már szakadatlan, javában folyik a feldolgozás... Végigmegyünk a borsó gyá­ri útján. Az udvari fejtőállomáson nagy a forgalom: teherautó teherautót ér, fürge női brigád fogadja a küldeményeiket, sza- porázza jókedvvel a munkát. Ha hüvelyes áru érkezik, előbb a „Nagykőrösi”, vagy a „Her- bort” típusú fejtőgépre kerül, s csak azután — ahol a sze­mes termény kezdi — megy a garatba. A flotációs úsztatóban portól, piszoktól, léha és szeny- nyező gyommagvaktól tiszt’il a borsó, „hattyúnyak” segítsé­gével jut az osztályozóra, ahol hatféle nagyságrendben külö­nül szét, ahonnét hat csator­nán halad befelé az üzembe. A csatornákban mozgalma­sabb minden: több a gép, na­gyobb a zaj, jobban látszik a munka, szezon ez már a ja­vából! — Ez itt az előfőző... innét kerül tovább a borsó a rázóra, majd újabb „hattyúnyak” útján a silóba, s végül az automata töltősorra — magyarázza kész­séggel kísérőm. Fiatal asszonyka, Sárközi Györgyné „vezeti” a belső vo­nalat: ügyes kézzel irányítva, „egyengetve” a borsó útját. Nem az első évben, ötvenki­lenc óta már. Konzervipari szakmunkás. A töltőgépek alá szalag hord­ja a raktárból a konzervdobo­zokat; pattogó ütemben koc­cannak össze, gurulnak a lej­tős pályán, sorakoznak egy­más után. Mennyit töltenek naponta? — Ilyenkor szinte már elér­jük a „csúcsot”: a hat vona­lon üvegbe és dobozba 20 va­gonnyit a három műszak alatt. Az egyik zárógép mellett, furcsa alkotmány: a háromke­rekű hengeres kosárba, bor­sóval töltött, lezárt üvegeket pakol Luklider Piroska. Hányat rakott már eddig? — Ma ez a 8. kosár. Egy- be-egybe 360 darab fér az öt- nyolcados üvegekből. Mennyi borsót várnak az idén? — 480 vagon a tervünk — válaszolja Eperjesi művezető —, s július közepére szeret­nénk teljesíteni, befejezni. És azután, mi lesz? — Ahogy szoktuk, átrendez­zük egy .jkicsit” megint a csarnokot. A mostaniakból csak a zárógépek maradnák tovább, a többit „eltesszük” jö­vőre. Már készen áll a bab­vonal, ezen folytatódik tovább a munka. Mert a borsó után a bab jön, azután meg a para­dicsom, paprikái, uborka, meg a többi... egészen a zakusz- káig. És jövő ilyenkorra kezd­jük elölről az egészet. Így megy ez már évről évre ... Gyóni Gyula ebéd utáni hadvezérek, üzennének, nadat, akkor sohasem üenne háború. Szerintem minden hadüzenet ebéd előtt készül. x Ha bort iszik, olyan lesz, mint az oroszlán, ha pálinkát, mint a tlg• rís, ha konyakot, mint a leopárd ... S ebből a sok fenevadból végtére mégiscsak egy szelíd lény lesz: disznó. X A te) élet. erő, egész­ség. A víz is. Most már értem, miért lehet néha együtt kapni ezeket. Egy ország nyavalygott a narancsért. Megkapta. Egy ország nyavalygott a banánért. Megkapta. Egy ország nyavalygott a fügéért. Megkapta. Most egy ország tűnő­dik, hogy miért nyava­lyoghat. Apropos: mi van itt?, már articsókát sem lehet kapni? Valamikor attól fél­tünk, hogy megesszük a tyúkot, amely arany­tojást fog majd holnap tojni. Most az sem izgat bennünket, hogy meg­esszük magát az arany­tyúkot. Utóvégre, ilyen olcsón hol jutnánk hoz­zá aranyhoz? Egy pár arany 130 forint. (- 6) Róma... Lipcse.;; Mefcsek... Drezda... KI HOL TÖLTI A SZABADSÁGÁT? Tagadhatatlanul beköszön­tött a nyár. A természet leg­szebb köntösébe öltözött és a hőmérő higanyszála bizony legtöbbször megközelíti a 30 Celsius fokot. Beköszöntött a nyár és az emberek nagy részié már ké­szülődik a szabadságra. Van, aki már konkrétan eldöntötte, hol tölti a pihenésre szánt na­pokat, de van olyan is, aki még válogat a lehetőségek kö­zött. Annyi azonban biztos, hogy mindenki készülődik. Hogy ki hol tölti a szabad­ságát? — erre a kérdésre ke­restük a választ. A műszaki csoportvezetS . . . Berecz László, a Heves me­gyei Tanácsi Villanyszerelő Vállalat műszaki csoportveze­tője, a Mecsekbe készül. — Kéthetes szakszervezeti beutalót kaptam Pécsre — mondja — szeretném minél jobban megismerni a Mecse­ket. Nagyon szeretem a hegy­vidéket és ezért örülök, hogy a beutalóm Pécsre szól. Az el­múlt évékben többször voltam a Balatonnál, megismertem Sió­fokot, Keszthelyei, Hévizet, de a Mecsek környékén még csak pár napot töltöttem, azt is valamikor régen. Nagy híve vagyok a természetjárásnak és már előre készülök a szebbnél szebb túrákra, Remélem, jól fogom érezni magam. A villanyszerelő . . . Macz István, a Finomszerel- vénygyár villanyszerelője, az NDK-ba készül. — Régóta szerettem volna már Németországba eljutni és most az egyik barátommal va­lóra váltom ezt a tervet Meg­nézzük Drezdát Lipcsét és a meisseni porcelángyárat is. — Még sohasem voltam kül­földön, s így érthető izgalom­mal készülődök az útra. Kí­váncsi vagyok Németországra, szeretnék ott minél többet ki­rándulni. Főleg Drezda érde­kel, de Lipcse is nagyon szép város lehet. A gépkocsivezető . . . Szabó József, az Autóközle­kedési Vállalat gépkocsiveze­tője, éppen a volán mellett ül és jóízűen falatozik. — Könnyebbet is kérdezhe­tett volna, két hét az csak két hét akárhogy számolom is, — mondja vidáman. — Hát először is, augusz­tusban — ekkor veszem ki a szabadságomat — nősülök. Az­tán szeretném a feleségemmel együtt meglátogatni dunántúli rokonaimat Ez is igénybe vesz pár napot. Sőt, még a szü­léimhez, KömJőre is haza aka­rok menni, segíteni szeretnék a nyári munkákban. Apám termelőszövetkezetben dolgo­zik és áltálában minden nyá­ron hazaugrom néhány nap­ra, segíteni. Az orvos . . . ... Róma, Nápoly, Ostia ... — ez az útiprogramom. Elő­ször úgy volt hogy Görögor­szágba utazom, de aztán Olasz­ország lett belőle a végén. Per­sze, egyáltalán nem bánom a változást. Már előre készülök, hogy mindent megnézzek Olaszországban, amit csak le­hetséges, de két hét nem túl­zottan sok idő. Útikönyveket művészettörténeti kiadványo­„Fusizás" és „maszek üzem" a gyárban Hat munkás a társadalmi bíráság előtt A munkaiegyelem megsértő- liter pálinkát adott Dajkö Ti- se és a társadalmi tulajdon bor ipari tanulónak a szerszá- séreimére elkövetett fegyelmi mok „ki csempészéséért”, a vétség miatt állt a Mátravidé- többiek táskába, ruha alánejt- ki Fémművek hat munkása a ve maguk vitték ki a munka- társadalmi bíróság előtt. Var- alatt fusizott szerszámokat ga József, Antal Vilmos, Jela- ___ si cs Antal, Vízkeleti József, Mü-ven lehetl a munkafegye- Lakó Tibor és Sándor Pál, va- lön és a kötelességtudás ab- lamennyien a 10-es szerszám- ban az üzemben, ahol napokon üzön dolgozói feleltek tettü- teresztiil „maszek üzemet” kert. És biraik is munkások A . Ä voltak, az üzem dolgozói, a rendeznek be. A társadalmi gyár kollektívája mondta ki bíróság nyilvános tárgyalásán az elmarasztaló ítéletet. kitudódott az is, hogy a fe­Milyen vétséget követett el ^ vétséget a délutáni a hat ember? Varga József „ munkaidő alatt, a gyár anya- műszakban követtek el, ami- gából és gépeivel kézi fúrógé- kor a művezető nem volt bent pet, köszörűt, hurkatöltot és az üzemben, tehát ellenőrzés húsvágó bárdot készített és volt. De ha nincs ellenőr- ezeket a tárgyakat részben sa~ _ ját maga, részben Dajkó Ti- akkor megszűnik a fele­bor ipari tanuló segítségével lősség, akkor a szerszámkészí- vitte ki a gyárkapun. Vízkele- tök nem törődnek az üzem ti József kalapácsos kukorica- feladataival, akkor huricatöltőt darálót, a többiek kézi fúró- és húsvágó bárdot lehet készi- gépet, huricatöltőt, húsvágó teni? Ha egyik-másik ember bárdot és egyéb szerszámokat megfeledkezik a kötelességről* készítettek. Jelasics Antal egy akkor szomszédja, munkatár­sa nem figyelmezteti? Nem volt az üzemben párttag, vagy öntudatos munkás, aki idejé­ben szólt volna? A szakmunkások milyen példát mutattak az ipari ta­nulóknak? Nem röstéllték bűntársként behálózni és pá­linkával altatgatni a fiatalok lelkiismeretét? A becsületes dolgozók elíté­lik a lógást és a gyári fusizást. Kötelességét teljesítette a tár­sadalmi bíróság, amikor meg­hozta határozatát: négy írás­beli megrovás, két szóbeli fed­dés, a nyereségrészesedés csökkentése és a felhasznált anyag megtérítésére kötelezte a fegyelemsértőket. A hat ember közül az egyik több mint ezer forint, a másik közel 500 és a többiek is ki- sebb-nagyobb Összegű munka­bért vettek fel — a saját ma­guk részére készített munká­ért. Az igazságszerető dolgo­zók azt mondják, ezért nem jár bér. A társadalmi bíróság úgy határozott, hogy az igazgató saját hatáskörében gondoskod­jék a jogtalanul felvett bérek levonásáról. A Mátravidéki Fémművek hat munkásának fegyelmi ügye és a társadalmi bíróság határo­zata tanulságos, öntudat és munkafegyelem terén sok még a tennivaló. De a kollektíva egységes állásfoglalásával, em­berséges, de szigorú ítélettel rendet, fegyelmet lehet — és kell teremteni. F. L. kát böngészek szabad időm­ben. Ismerkedem a műemlé­kekkel, művészeti alkotások­kal. — S persze, szeretnék látni egy római kórházat, hiszen minden érdekel, ami a hivatá­sommal kapcsolatos, és már sok jót olvastam az olasz or­vostudományról. .Most a való­ságban is szeretnék meggyő­ződni minderről. Dr. Bánlaky Marian, az egri I-es számú kórház orvosa, .ta­valy az NDK-ba látogatott, az idén Olaszországba készül. Minden évben szeretne egy újabb országgal megismer­kedni. A főiskolás . . . Szalóky Béla, az Egri Tanár­képző Főiskola harmadik évfo­lyamos hallgatója, még alig mer a nyári szünidőre gon­dolni. — A vizsgaidőszak, sajnos még tart — mondja — és egye­lőre a hátralevő vizsgák kötik le minden energiámat. Tanul ni és tanulni kell, most ez a legfontosabb. Persze, azért a nyárra is gondolok néha, hi­szen igen nagy terveim van­nak. Augusztusban valószínű leg a Német Demokratikus Köztársaságba utazom, meg szeretném nézni Drezdát és Magdeburgot. Különösen a drezdai képtár érdekel, hiszen rajzszakos is vagyok. A kelle­mest össze szeretném kötni a hasznossal. Rengeteg időt sze­retnék a képtárban eltölteni. — Egyelőre azonban még . .. — ezek a vizsgák... Mindenki készülődik a nyár­ra. Van, aki a Balatonra, van aki hegyvidékre, ki-ki ízlése és lehetősége szerint. Kaposi Levente 7 1864. június 12., péntek Az aratás jegyében Hogyan készülnek a nyárra a megye gépállomásai ? emberek már augusztusban gépre ülnek. HEVES. Hétfőn tartják meg a gépszemlét, szombaton már . mind az 54 kombájn kijavítá­sát befejezik. A rendrevágó és a szalmalehúzó gépek üzemké­pesek, az a gépállomás vezetői­nek véleménye, hogy az aratás­ra való felkészülés legalább olyan jó, mint az elmúlt évben volt. Kombájnonként 530, rend­vágónként pedig 250 hold ga­bona aratását tervezik. A kom­bájnokra a felelős vezetők mel­• lé 75 százalékban a termelő­szövetkezeték biztosították a segédvezetőket, az erőgépek kétműszakos foglalkoztatását nem tudjᣠennek ellenére sem biztosítani. A cséplőgépek és az elevátorok a termélőszövetke­; zetek tulajdonába mentek át, valamennyi kijavított állapat­• ban. A gépállomás az igényelt 27 ezer hold gabona aratására minden erejét mozgósítja. (P. e.) Néhány hét van csupán Péter Pál napjáig — az évszázados megfigyelések alapján ekkorra érik be a gabona —. a megye gépállomásain sűrűsödnek a gondok, a felkészülés utolsó stádiumában tartanak a szere­lők. FÜZESABONY. A kombáj­nokat, szám szerint 54-et kija­vítottak. A beindításukhoz ikkumulátor-cserékn'e lesz szük­ség, de június végére hosszas utánjárás eredményeként be­szerzik az országosan hiány­cikként jelenfkzö alkatrészt. A következő hét elején egyhetes tanfolyamot tartanak a kom- bájnosok és segédvezetők ré­szére. Húszadikán átadják a gépeket a felelős vezetőknek, s az utána következő napokban kiirányítják őket a meghatáro­zott területekre. Tizenkilenc rendsodró javításával végez­tek. A cséplőgépek közül 24-et eladták a termelőszövetkeze­teknek, további 18 gép javítá­sát tíz napon belül befejezik. Az aratással egy időben je­lentkező talajmunkákban a gépállomás nem tudja kivenni részét a teljes gépparkkal, mert tráktoroshiány miatt harminc erőgép gazdátlanul marad. PÉTERVASARA. A gépállo­máson tegnap tartoták meg az arató- és cséplőgépeik szemlé­jét Kisebb hibák utólagos kor­rigálásával a felkészülés jónak mondható. Négy kombájn kö­zül tegnap az utolsó javítása is befejeződött. Nehezítette a munkát az alkatrészhiány. A terményfelhúzó láncát, a szal­matömörítőnél alkalmazott bor­dás hüvelyt a hónap végére ígéri az AGROKER, de házi­lag már most segítettek baju­kon. A húsz aratógép üzemké­pes. A következő héten vala­mennyi gép kiszállítását meg­kezdik. Harminchat cséplőgép közül többet már ki is szállí­tottak a menetirány-tervnek megfelelő helyre. A gépállo­mástól négy és fél ezer hold gabona aratását igényli a já­rás. Ezzel a feladattal, ha nem dől meg a gabona és kedvez aa időjárás, megbirkóznak, a ta- lajmunfcáknál a kettős műszál bevezetéséhez 17—20 trakto­rost kémek a termelőszövetke­zetektől- Megbeszélést folytat­tak néhány üzemben dolgosé traktorvezetővel is. HORT. Harminc kombájn közül csak három javítása var háltra. Nem tudnak beszerező szalmarázó ládáikat és méf mintegy 12—15 féle alkatrészt s így házilag kénytelenek pó­tolni a meghibásodott, hiányzó gép részeket. Tizenöt csélőgé- pet átadták a termelőszövetke zeteknek, tíz üzemképes, de még további hat gépet javíta­nak ki tartaléknak. A trakte roshiányt az Agrártudomány: Főiskola Gépészeti Techniku­mának segítségéved tudják ki­tölteni. Az iskola vezetőivel korábbi kapcsolatuk révén' olyan megállapodást kötöttek hogy a főiskolások nyári gya­korlatukat a Horti Gépállomá­son, mint kombájn segédveze­tők töltik el. A több éves gya­korlattal rendelkező felelős ve zetők helye nem marad üresei a gumikerekű szántó,traktoro kon, a talajmunkán dolgozó gé péket nyújtott műszakban fog lalkoztatják. EGER. A legjelentősebb be takarító gép, a 17 kombájn kö zül tíz kész, a többi a hónai második felében készül el. Má. gépállomásokkal cserélik ki a hi ányzó és többlet-alkatrészeket így jutottak lánc-patentszemek hez, S'zalmaráaó ládákhoz, ak kumulátorokhoz és párhuzam kapcsolókhoz, /ra zül három áll javítás alatt, . hat rendsodró munkára készei áll a gépállomás udvarán, t traktorosok létszáma jelenle: 81, a gépek üzemeltetéséhe viszont 112 kell, A hiányz ■traktorosok pótlására két heh húsz termelőszövetkezeti dől gozó részvételével, ez évben i megszervezték a második trak toros tanfolyamot. Az új szak A bizonyosság Nagy forgalom a szálloda előtt Fiatal néger asszony áll nyolc év körüli kisfiával a be­járat előtt. Néhány lépéssel odébb két középkorú nő vára­kozik. Az egyik sárga kalapot visel, a másik hajadonfőit van. — Ne bámuld már őket — szól a kalaposra, társnője. — Olyan furcsák? — Miért furcsák? — Hát nem? Nézd a nő szá­ját — mutogatni kezd —, mint egy... — nevet — nem­hiába mondják, hogy tányér­ajkú néger..: — Te mit szólnál, ha példá­ul Afrikában így mutogatná­nak rád? A sárga főveges hölgy értel­metlenül néz barátnőjére. — Rám? Miért? — Mert ott te lennél kissé feltűnő, tejbemártott képed­del. — Dehogy is ... á, dehogy is... Az normális... — Néked ... — Nézd már, a gyerek is milyen fekete... Mintha be­kormozták volna. — Hogyd már, unom — mordult rá Ingerülten, aiki nem viselt kalapot Hallgatnak. Ügy látszik, a kalapos erejét megfeszítve gondolkodik a kioktatáson. Majd bizonytalanul megszólal. — Nem tudom ... csak leg­alább ne lennének ilyen na­gyon feketék. -.. Társa nem válaszol. Ekkor a néger asszony súg valamit a kisfiúnak, majd besiet a szál­loda halijába. A sárga fejfedős hölgy — kihasználva, hogy ba­rátnője másfelé figyel — hir­telen elhatározással a kisfiú­hoz lép és alattomosan — mintha megsimogatná — vé­gighúzza kezét a gyerek ar­cán ... Majd lopva megnézi az ujját... Barátnője mégis észrevette a tudományos manővert, mert gúnyosan szól rá: — Na, mutasd csak a ke­zed ... A hölgy zavartan morog és durcásan ránt a vállán. Akko­rát, hogy a sárga kis kalap megbillen azon a fejen. Nem minden áron... A fodrászszövetkezetben fia­tal segéd székébe kerülök. — Parancsol? — Hajvágási, legyen szíves Szó nélkül hozzákezd. — Ilyen meglepetés is régen ért fodrászüzletben — mon­dom. — Hogy érti? — Maga nem erőlteti a bo- rotvahajvágást, a hajmosást ét egyebeket... Mosolyog. — Értem. Tudja, ez termé­szet dolga.. Nem szeretem a: erőszakoskodást. Semmiben Azt tartom, hogy a vendéf, amúgy is tudja, mit akar. Nem szabad olyasmire erőltetni, amire esetleg nincs pénze. — Ritka és rokonszenves ,Jodrásznézetei” vannak. És azért keresni is tud? — Lehet, hogy meglepődik, de megkeressük itt a pénzün­ket. A többi kollégának is ez a módszere ebben az üzletben. Tudja, mi a teljes bevétel negyvenkilenc százalékát kap­juk meg' Rájöttem, hogy nem is nagyon érdemes hajszolni a nagy számlákat. Jobb, ha az embert megkedvelik az udva­riasságáért, meg a szerénysé­géért. Mert az emberek szere­tik, ha nem hozzák őket kel­lemetlen helyzetbe. Így azután mindig van váró vendégünk. Gondolkodik, majd hozzá­teszi: — És különben is, az em­bernek önérzete is van. Nem mindegy, hogyan keresem azt a pénzt. Befejezi a munkáját. En pe­dig a számlán felüli pénzt va­lóban már nem adószámba jövő borravaló, hanem tiszte-1 letdíjként tettem le, Salamon Pál I ÚTKÖZBEN

Next

/
Thumbnails
Contents