Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

Aratásra készülünk írta: AGÓCS JÓZSEF, a hevesi Rákóczi Tsz főmezőgazdásza EZEKBEN A NAPOKBAN minden termelőszövetkezetnek gondot okoz az aratásra való felkészülés. Különösen gond ez nálunk, ahol ez év januárjában, hat kisebb termelőszövetkezet egyesüléséből született meg a 6300 holdas Rákóczi Tsz. Az aratásra való felkészülést úgy kell megoldanunk, hogy ezzel egy időben az időszerű mezőgazdasági munkákat is fo­lyamatosan végezzük. Szövet­kezetünk 800 holdon termel zöldséget, 700 holdon szőlőt, gyümölcsöt és 120 holdon do­hányt. Ezek a munkaigényes növények gondos ápolást köve- . telnek. Az aratáísra való felkészülést a tennivalók felmérésével kezdtük. Az összes aratniva- lónk 3000 hold, ebből 1889 hold a kenyérgabona, 1000 hold pe­dig a takarmánygabona. A gazdaság tervében 326 vagon kenyér-, illetve takarmányga­bona betakarítása szerepek Az aratásra való felkészülésnél sorrendiséget állítottunk fel és programot dolgoztunk ki az aratás megkezdéséig. Az aratáshoz öt gépáUamási kombájn, 2 rendrevágó és két saját kévekötő aratógép áll rendelkezésre. Ügy tervezzük, hogy 40 hold rozsot kézzel ara­tunk, a többi területen kizáró­lag géppel végezzük a munkát Az aratás tekintetében előnyös a helyzetünk, mivel földjeink homokosak és így a gépállo­más körzetében nálunk érik be elsőnek a gabona. Ez lehetővé teszi, hogy az aratás megkez­désekor több kombájn álljon rendelkezésünkre. Minden es­hetőségre számítva kézi aratást is szervezünk, de a kézi kaszá­kat csak rendkívüli és végső esetben ámítjuk munkába. A kihelyezett kombájnvezetők mellé biztosítottuk a másodve­zetőt. Elkészült az aratás me­netirány-terve, kijelöltük a ve­tőmagtáblákat, sőt arról is dön- öttünk, hogy az egyes táblák érmésé melyik magtárba ké­ül. Készül a kazalozási terv, 1 ogy a gzalvna lehúzását, a kaz- azást a leggazdaságosabban oldhassak meg. AZ ÜZEMECTSÉG-VE5B- IÖK időben megkapják az egyes táblák aratás utáni tatam­ii unkáinak tervét, amelyen fe&- üntetjük a tarióvetésrt, műtrá­gyázást, jstáUétrágyázást _ és ninden talajmunkát Megáflla- jodtunk abban, bogy a gépeket együtt üzemeltetjük, így kiszol­gálásuk, ellenőrzésük sokkal könnyebb és az egyes táblák gyorsa® felszabadulnak. A ha»« búzáknál a lendre- vágást is alkalmazzuk, ezáltal lehetővé válik, hogy a kom- bajnaratást korám meg tadjuk kezdeni. Véleményünk szerint ez nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy az egy kombájnra eső mennyiség minél magasabbra emelkedjék. Az aratásra vató feűkéwülés egyik fő gondja az aratás kiegé­szítő munkáinak végzése. Ide tartozik a kombájnnal vágott termény beszállítása és mérle­gelése, tisztítása és tárolása. Gond a kombájnszalma lehúzá­sa, a tarló feltakarítása és a oekazlazás. Mindezeken túlme­nően ügyelni kell a megfelelő adminisztrációra, a tűz- és bal­esetvédelemre is. A kombájn­nal vágott gabona beszállítását a rendelkezésre álló géppar­kunk biztosítani tudja, és e céi- . a gépállomási segítségre nincs '.ziikség. Az egyéb szállítások égrehajtásához két tehergép­kocsit és 80 pár lófogatot állt­unk be. Ügy tervezzük, hogy a lófogatok közvetlenül a táb- . áról viszik haza a tagok szal­maszükségletét. Számunkra nagy gondot jelentett a termé­nyek mérlegelése, mivel a gaz­daságnak eddig tíztonnás híd­mérlege nem volt. Most van folyamatban egy ilyen hídmér­leg beépítése, de emellett bérbe. vesszük a cukorgyári hídmér­leget is és így lehetőség van arra, hogy minden termény pontosan lemázsálva kerüljön beszállításra. AZ ARATÁSRA VALÓ fel­készülés szintén lényeges kér­dése a tárolás. Gazdaságunk mintegy 100 vagon terményt tud magtárba elhelyezni, a többi terményt részint ideig­lenes tárolóhelyek (növendék- marhaistálló, baromfiólak) igénybevételével és az állami kötelezettség azonnali telje­sítésével, a tagságnak szánt gabona gyors kiosztásával old­juk meg Számításba vettük, hogy esetleg a gabonák ned­vesek lesznek, ezért a dohány­pajták egy részét is igénybe vesszük. Nagy gond volt számunkra a gabona tisztítása, hiszen egyetlen, villanyrosta és egy szelektor állt csak rendelke­zésünkre. A helyzetet időben felismerve intézkedéseket tet­tünk, beállítottunk még egy villanyrostát, egy nagy telje­sítményű gabonatisztítót és a gépállomástól megvásárolunk három cséplőgépet Magtisztító gépeinket teljes egészében villany-meghajtással üzemeltetjük, hogy ne kössünk le erőgépet és így napi 1500 mázsa tisztítást végezhetünk el. A termények magtárba szállításához egy gabonafúvó állt rendelkezésünkre, ezért be­szereztünk még két ilyen be­rendezést Szövetkezetünk sú­lyos szalmahiánnyal küzdött és küzd jelenleg is. Üzembe ál­lítunk két saját szalmalehúzót és a meglévő három elevátor mellé még három megvásárlá­sát tervezzük a gépállomástól. Így lehetővé válik a szalma gyors és pontos bekazlazása. A vezetőség elhatározta, hogy célprémiumot tűz ki a szalma- letakarítást és kazlazást illető­en. Szeretnénk elérni, hogy aratás idején a szalma letaka- rítása olyan munka legyen, amelyet mindenki szívesen végez. Üzemegységeink kazla- zó munkacsapatokat hoznak létre, biztosítják a tarló gereb- lyével történő felkaparását és a kazlazást nem feledkeztünk el • learatott termények pontos számbavételéről sem. Figyel­met fordítunk a szemveszteség mérésére, csökkentésére. A táblákon olyan ellenőrzést ál­lítunk be, amely nemcsak a szállítójegyek kiállítását, ha­nem a szemiveszteség rendsze­res ellenőrzését is megoldja. Minden vontató először a híd­mérlegre megy és a mérlegelt áruval jelentkezik az átvevő­helyen, ahol a felelős kezelő átveszi az árut, igazolja az át­vételt, amely visszaigazolás­ként az ellenőrhöz kerül. A termény tisztaságát és a ned­vességet a terményforgalmi ki- rendeltségnél tudjuk ellen­őrizni. Folyamatban van a magtárak tatarozása, fertőtle­nítése, beszereztük a szükséges zsákokat, ponyvákat és vásá­roltunk három darab 30 hekto­literes üzemanyagtartályt. Az aratás idejére új karbantartó műhely áll rendelkezésünkre, és az aratás megkezdésekor a szakgárdát is kiegészítjük. Segítségünkre lesz szükség ese­tén a gépjavító állomás, illetve az állami gazdaság is. Gondos­kodtunk arról, hogy az embe­rek balesetvédelmi oktatásiban részesüljenek és, hogy az ara­tás idején mentőláda, elsőse­gélynyújtó eszközök és nem utolsósorban friss ivóvíz áll­jon rendelkezésre. Nagyobb problémát a talajmunkák vég­zése okozhat, ugyanis azt látjuk, hogy a gépállomásnak nem áll elegendő erőgépvezető rendelkezésére. Ha ez a prob­léma megoldódik; biztosak vagyunk abban, hogy az ara­tást és a vele kapcsolatos mun­kákat időben és jó minőségben el tudjuk végezni. ★ (A szerkesztőség vitaindító­nak szánja Agócs József cikkét. Szeretnénk, ha a termelőszö­vetkezeti elnökök, a mezőgaz­dászok minél többen hozzászól­nának és elmondanák, gazda­ságukban hogyan készülnek az aratás nagy munkájára, mi okoz gondot és milyen ötleteik, javaslataik vannak, amelyek elősegítik az aratást 192 lakás a huzavona ára? Sem 1962-es, sem 1963-as ter­vét nem teljesítette megyénk állami építőipari vállalata. Pedig ebben az évben még több feladat vár rá, főleg Eger­ben az előző évieknél jóval több lakást kell építenie. De a hosszú tél után vontatottan, nehezen indultak az építkezé­sek, március végén 119 lakás­ra még szerződést sem kötött a beruházó (a megyei tanács tervosztálya) és az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vál­lalat. Nemcsak a lakásigény- lök, hanem a lakosság is türel­metlen aggódással figyelte a bizonytalanságot és az időt vesztő vitákat. Intézkedéseket és tetteket sürgettünk, mennyi lakás épül fel az idén? — tet­tük fel a kérdést április 19-i cikkünkben'. A közérdekre hi­vatkoztunk és határozott vá­laszt kértünk az állami építő­ipari vállalattól, a Heves me­gyei Tanácsi Tervező Irodától, az építőipari munkásoktól és legutóbb a megyei tanácstól. Hamarosan az év feléhez érünk. Hogyan haladnak az építkezésekkel? Mennyi lakást adnak át megyénkben az idén? A tervek szerint Heves megyé­ben ebben az évben 567 lakást kell felépíteni. A hevesi 12. a parádsasvári 4, a hatvani 80 és a gyöngyösi 160 lakás a me­gyei tanács illetékes vezetői szerint ebben az évben elké­szül. De baj van Egerben. Tavalyról tervszerűtlenül az idei évre húzódott 39 lakás be­fejezése (Hadnagy utca). Ezek átadása áprilisban megtörtént. Az elmúlt évben kezdtek 80 lakást a Hadnagy utcában, ezek idei átadása biztosított. Gyors számolás: 39 + 80=119. De a tervek szerint az idén Egerben 311 lakást kell átadni, áprilisban ezt mondták az ÉM Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál is. Mi lesz a többi lakással? Mikor épül fel Egerben a hiányzó 192 la­kás? A Csákány utcai két épület (80 lakás) terveit soron kívül elkészítette a Heves megyei Tanácsi Tervezőiroda. A beru­Miért kerül sokba a „munkaerő hullámzás” a népgazdaságnak? A szocializmus építése, a ** népgazdaság nagyará­nyú fejlesztése megszüntette hazánkban a munkanélküliség veszélyét. Ma már egyre na­gyobb mértékű a munkaerő hiánya. A munkalehetőségek növekedésével mind gyakorib­bá váltak a vállalatoktól való ki- és belépések. Sok szó esik manapság arról, hogy a mun­kaerő-hullámzás — a munka­helyeken egymást felváltó munkások igen magas százalé­ka — nagy kárt ókoz a népgaz­daságnak és érzékenyen érinti közvetlenül a dolgozókat is. Vállalatainknál rendelkezés­re állnak azok az adatok, ame­lyekből a munkaerő-hullámzás mértékét — egy adott időszak­ra — meg lehet állapítani. Ezek a számok sok helyen igen szomorú képet mutatnak. A vállalatok egy részénél a ki­lépett és újonnan felvett mun­kások száma megegyezik, tehát a felvételeket kizárólag a kilé­pők pótlása tette szükségessé. Találkozunk olyan esetekkel is, ahol a kilépett munkások száma meghaladja az újonnan felvettek számát, mert csak részben találtak pótlást. A vállalatoknál kilépések és belépések — egy év alatt — több százezer esetben fordul­nak elő. Vagyis több százezer azoknak a munkásoknak a száma, akik egy év alatt kü­lönböző munkahelyeken „vált­ják egymást”. Vannak nagy számmal olyanok is, akik egy év alatt többször cserélnek munkahelyet. Az észlelhető munkaerőhul­lámzásnak csak kisebb hánya-» dara van elfogadható ok. Indo­kolt a váltás pl. ha a termelés érdekében az üzemek egymás közt megállapodnak a munká­sok áthelyezésében, vagy — ritkább esetben — a munká­sok cseréjében. Szükségszerű az új dolgozók felvétele pl. nyugdíjasok pótláséra is. Ezek az esetek azonban a munkahe­lyüket cserélő dolgozók szá­mához viszonyítva elenyésző. A felesleges váltást elsősorban az önkényesen és a hozzájáru­lással kilépők okozzák. Gyako­ri az olyan eset, amikor a ki­lépni szándékozónak nincs el­fogadható indoka és mégis megkapja a vállalat hozzájá­rulását A felesleges létszám mozgás zavarja a termelés folyamatos­ságát mennyiségi és minőségi károkat okoz, és a termelési költségek^ növekedését idézi elő. Az újonnan belépő mun- kavállaló a kezdeti idő­ben általában alacsonyabb munkateljesítménnyel dolgo­zik, mint aki huzamosabb ide­je van munkahelyén. Ez a le­maradás több üzemben végzett vizsgálatok tapasztalata alap­ján sok esetben a 30 százalé­kot is eléri. A munkahelyét változtató legtöbb dolgozó nem gondol arra, hogy új üzemé­ben a begyakorlási heteket sokszor hónapokat is igénybe vesz. Ezért sokan elkeseredet­ten tapasztalják, hogy a re­mélt magasabb jövedelem he­lyett hosszabb-rövidebb . ideig alacsonyabb lesz a keresetük. — Az alacsonyabb kereset mö­gött szükségszerűen alacso­nyabb termelés van, így a vál­lalatot is komoly termelési ki­esés sújtja. Ez a termelés ki­esés csak egy fő váltásra szá­mítva évente több-ezer forint kárt jelent. Az egész ipar te­kintve százmilliókat. Vagy lássuk a másik komoly gon­dot: a minőség ügyét. Bizo­nyos hogy azok a munkavál­lalók, akik huzamosabb ideje egy munkaterületen dolgoznak, 'jobban tudják teljesíteni a minőségi követelményeket is. A munkahelyüket gyakran változtató dolgozóknak is sok közük van ahhoz, hogy gyak­ran minőségileg hibás termé­kek kerülnek ki a gyárakból Nem is beszélve a selejtes ter­mékek gyártásáról, ahol a fel­használt anyag és munka is kárba vész azáltal, hogy a mun­kadarabot a munkafolyamat egy bizonyos szakaszában — a gyakorlatlanság miatt — hoz­zá nem értő módon munkálták meg. Üzemi szakemberek vé­leménye szerint az újonnan be­lépett munkavállalók 10-15 százalékkal több selejtet gyár­tanak, mint a régi gyakorlott dolgozók. A termelés kiesés értékéhez tehát hozzá kell szá­mítani az osztályos és selejtes termékekből származó veszte­ségeket is. Tovább lehet még sorolni azokat a károkat, amelyeknek együttes összege — egy mun­kahelyet változtató dolgozóra vetítve — az iparban megha­ladja évenként az ötezer forin­tot Ennek népgazdasági hatá­sa pedig kétmilliárd forint Ki­mondani is döbbenetes. Ekkora veszteséget még,, ha nagyon gazdagok lennénk sem enged­hetnénk meg magunknak. 1 kéü hogy gondolkodjon ezen minden felelősség­gel dolgozó munkás és gazda­sági vezető. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a vállala­toknál, a munkahelyeken a ve­zetés színvonalának emelésével, a jó üzemi légkör megterem­tésével a dolgozókkal szemben tanúsított emberséges bánás­móddal, a munkafegyelem szi­gorításával, szociális juttatá­sok igazságos elosztásával, olyan körülmények megterem­tése szükséges, ami az indoko­latlanul munkahelyet cserélök számának lényeges csökkenté­séhez vezet. Ezt kívánja meg tőlünk a népgazdasági és az egyéni érdek egyaránt. Dr. Magyar Lajosné E1 házási programot 1964. febru­árban jóvá hagyták. Kicsit furcsa, hogy a tanács és az ál­lami építőipari vállalat csali április 20-án kötött szerződést, de az teljességgel érthetetlen, hogy a vállalat a 10,5 millió forintos kivitelezési összegből ebben az évben 9,9 milliót vállalt, majd időközben ezt az Építésügyi Minisztérium 3,5 millióra csökkentette. Mi történt a Hadnagy utcában? A megyei tanács közlése szerint a Hadnagy utcai B/l és B/2 jelű épület 80 lakásának tervét 1963. májuséban rendel­ték meg. Dec. 22-ére, határidőre, de hiányos terveket szállított a Középülettervező Vállalat és a mulasztást csali április 11-én pótolták, így az építőipari vál­lalattal május végén sem volt szerződés. Az egri Lenin úti 32 lakás tervei novemberben elkészültek, de organizációs terv nélkül. A hiányt év elején pótolták, de az Építésügyi Mi­nisztérium az idei 2,5 millió forintos beépítési összeget előbb 1,5 millióra csökkentette és ilyen módosítás után vitatja, hogy gazdaságossági szem­pontból a negyedik negyedév előtt érdemes-e megkezdeni, vagy sem.(?) Vajon megkérdez­ték-e azokat akik ezekre a la­kásokra várnak? Nem rész­letezzük: 192 lakás idei befe­jezésére nem lát lehetőséget a beruházó. Ez lenne a huzavona ára? Felméréseik és a várható igények szerint szükséges, hogy a megyei állami építőipar ka­pacitását 1965-re a jelenlegi kétszeresére növeljék és ilyen mértékű bővítésire szorul a ter­vező iroda. De az építőipari vállalatnál — a gépesítésen kí­vül — a céltudatos és gyors ütemű fejlesztés jeleit nem ta­pasztaltuk, eredményes mun­kaerőtoborzás a tavaszi hóna­pokban nem folyt. Szembetű­nő, hogy a vállalat 190 millió forintos termelési tervet ka­pott és generálkivitelezésre is ilyen összegre jelölte ki az Építésügyi Minisztérium. Rész­ben ezzel magyarázható, hogy a vállalat húzódozott a szerző­déskötéstől. Vízjogi és útátvá­gás! engedély-, 30 méteres eső- vezeték tervének hiányára és egyéb kifogásokra hivatkozott az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. Hosszú he­tekig folyt a vita a Hadnagy és Csákány utcai, de a Lenin úti építkezések szerződéskötése ügyében, KI a hibás? A típustervek alkalmazása nem eléggé megfontolt és kö­vetkezetes; a népgazdaság ér­dekeit nem mindig érvényesí­tik. Különösen a mezőgazdasá­gi építkezések terveit (marha- istállók) kifogásolják, és jog­gal. A Heves megyei Tsz-beru- házási Iroda az idén késett a tervekkel és az előkészítéssel. Mindkét megyei tervezőirodára vonatkozik a megállapítás, hogy ha az egységes célokra összpontosítanák az erőt jobb anyagi ösztönzéssel és lelkiis­meretesebb összefogással ha­marább szolgáltathatnák a terveket. Megszületett a hatá­rozat: egységes tervezőirodát hoznak létre, jobb munkál vár­hatunk a tervezőktől. A megyei tanács tervosztá­lya a beruházásoknál a ,kar­mester” szerepét tölti be. A lebonyolítósért és az ellenőr­zésért felelős. De nem jogos-e a karmester bírálata, ha rossz az összhang? Szó nélkül hagy­ja-e a közönség, ha sokat ké­sik, vagy ha elmarad a „hang­verseny” jelentékeny része? Tényék bizonyítják, hogy a kivitelező vállalat akkor ra­gaszkodik túlzottan a terv­dokumentáció teljességéhez, akkor szabódik a szerződéskö­tés ellen, amikor kapacitás- hiánnyal küzd. Akkor keresi a kibúvót, ha időt akar nyer­ni. Nem részletezhetjük, egyik- másik esetben a rendelet, a kódex „betűivel” védekezhet a kivitelező vállalat. De első­sorban a kivitelezőt terheli a felelősség, hogy amíg felesle­gesen vitáztak, nem haladt az építkezés., Ha az óv végéig nem válto­zik a helyzet, Egerben 192 csa­lád az idén nem jut lakáshoz. Mi a véleményük az építőipari munkásoknak? Többségük rendes, szorgalmas munkás. De akadnak fegyelmezetlenek, igazolatlanul távol maradók, és olyanok, akik csak az idő múlását várják a munkahe­lyen, nem sokat törődnek a munka minőségével. A műve­zetőknek, építésvezetőknek, de főleg a közösségnek erélyeseb­ben kell fellépniük minden mulasztás és fegyelemsértés ellen. Az Építésügyi Miniszté­rium gondoskodjék időben és kellő mennyiségben blokktég­láról, a szakipari és alvállalko­zói munkák megfelelő üteme­zéséről. A vállalat vezetői és munkásai tegyenek meg min­den intézkedést terveik vég­rehajtására, szervezzek meg a kétműszakos munkát. A mu­lasztásból hozzanak be minél többet, ez valóban közügy, ezt váöa a lakosság! Dr. Fazekas László Egyetlen kérdés — ezreket érint A kérdést így fogalmazhat­juk meg: Gyöngyösön, a mát­rai útkereszteződésnél lévő, úgynevezett Pampuk-sarkon a fűszerüket halálra van ítélve, mert közlekedésrendészeti szempontból ezt az épületet le keli bontani — de mi lesz az élelmiszerüzlet sorsa? Hadd te­gyük hozzá, hogy az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat második legnagyobb forgalmú üzlete ez Gyöngyösön. Ebből az is következik, hogy a lakos­ság tekintélyes hányada jár ide vásárolni. Kérdésünkre dr. Varga Jó­zsef, a vállalat igazgatója adott választ. , Elmondotta, hogy az ükét sorsára vonatkozóan többféle elképzelés fölött vitatkoznak. A városi tanács szakigazgatási szervei abban megegyeznek, hogy a szóban forgó környéket nem lehet fűszerüket nélkül hagyni. Szó van arról, hogy a Kossuth Lajos utcában lévő, mindenki által „Gyilkos” né­ven emlegetett italmérés he­lyére tennék át az üketet. Te­hát a mostani helyétől alig néhány méterrel arrébb. Ez lenne az új ükét egyetlen elő­nye. Ha a hátrányokat említ­jük, abból is egyetlen égy a legsúlyosabb: nagyon kicsi a helyiség, raktározási lehetősé­ge minimális. Tehát gyakorla­tilag helytelen ez a megoldás. Dr. Varga József igazgató vé. leménye szerint egy modem ABC-üket, vagy más néven Szuperét oldaná meg a kér­dést megnyugtatóan. A helyét sem lenne nehéz megtalálni: akár a Mátrai út és a Dózsa György út találkozásánál lévő háromszögben is él lehetne he­lyezni, ahol most a trafó-állo­más van még, de ez a város­kép szempontjából is előnyte­len épület, úgy is elkerül in­nen. Helyébe a modem, csu­pa üveg ABC-üket össkiatás szempontjából is előnyösebben mutatna. A másik lehetőség: az Ápri­lis 4. útján, a MÁVAUT állo­más környékén — az új lakó­telep ellátása szempontjából sem lenne rossz ez a megoldás. A vállalat igazgatója szerint a Szuperét megépítése az em­lített lehetőségek figyelembe vételévé), megoldható, járható út, van rá lehetőség, ha a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tály és a városi tanács szak- igazgatási szervei összefognak a kérdés megoldásában. A szavak mögött olvasva, mi úgy érezzük: a lakosság szempontjából fontos élemi- szer-üket sorsa nem az anya­gi lehetőségeken múlik. Akkor hát a szándékon sem múlhat, ez a mi véleményünk. MiPUJS&G i 1964. június 7„ vaeárnav

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents