Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

A nitron titkai Erősebb as acélnál — 16 millió juhot helyettesít A vízkóstolás rangos mesterség, A szakmában csak egy van az országban és az nő KI HINNÉ, hogy nemcsak a borkóstolás, hanem a vízkósto­lás is polgárjogot kapott már Magyarországon. Az ÉM Mély­építési Tervező Vállalat víz­technológiai osztályán dolgozó vegyésznő, Vasvári Lászlóné született Simó Anna, az orsizág első hivatalos vízikóstolója A víz ízlelése rangos mester­ség. Nemcsak a bort, hanem a vizet sem minősítheti akárki. Szigorú próbákat kell tenni. Az erős dohányosok ne is kísérle­tezzenek, de azok se, akik csak vizet isznak és a bortól tartóz­kodnak. Ne pályázzanak erre a hivatalra az ingerlékeny és ér­zékeny idegrendszerű emberek sem, mert a megbízhatatlan idegműködés az egyén ízlelési és szaglási képességét is kétséges­sé teszi. Minden tizenöt jelölt­ből legfeljebb egy felel meg a legnehezebb feltételnek, a szag­láspróbának. A vizsgálat abból áll, hogy öt edényből ki kell választani azt az egyet, amely nem szagtalan folyadékot, ha­nem MórfenoJlal elrontott vi­zet tartalmaz. Valóságos szi­mat kell ehhez a vizsgához, hi­szen az illaitkópző fenolból csak a grammnak 100 millio­mod részét, a klóradagból pe­dig mindössze 1 tized grammot oldottak fei 1 liter vízben. A TERVEZŐK új víztisztítá­si kísérletek és a budapesti ku­tak ellenőrzésére állították fel az újfajta hivatalt. Nehéz dol­ga volt a kóstolgató vegyésznő­nek, pedig csak két hónapig tar­tott a rendszeres vizsgálat. A kóstolgatásnál 20—40 fokos lan­gyos vizet kellett lenyelni. A szagvizsgálatnál viszont jól fel kell rázni a vizet, hogy a lég­buborékok átjárják a folyadé­kot és a felszínre hozzak a szennyező anyagok illatát A vegyésznő nem dolgozhatott egyfolytában, mert eltompult volna a szaglása. Ezért hat vízminta minősítése után 15 percig sétálni kellett, hogy ki- szellőztesse tüdejét és a lég- utakat Nem vonulhatott félre a csendes laboratóriumban sem, mert a zárt helyiségben idegen illatok is zavarják a vizsgálatot. A friss levegőn, a szabadban dolgozott, de jobban kellett vigyáznia magára, mint a súlyos betegeknek, hiszen mór a legenyhébb nátha, egyetlen álmatlan éjszaka, vagy apróbb idegeskedés is meg­hamisította volna a vizsgálat eredményéit A ’MAGYAR vízkóstoló ve­gyésznő a vizsgálatokkal együtt a víztisztítás módszereit is ki­próbálta. Az eredményt az ösz- szes vízműnek megküldték, s így a vizsgálatok jelentősen hozzájárultak a hazai ivóvíz minőségének javításához. A nitron új műszál, egy újabb, nagy lehetőségekkel ke­csegtető szerves polimer. Az ember által irányított po­limer-molekulák, mintha egy­másba kapaszkodnának. Ez te­szi a szintetikus maisszát oly rugalmassá és olyan rendkívül szilárddá. Ha a nitronból ké­szült fonalat az egyik végénél megfogjuk és fölemeljük, ak­kor a saját súlyánál fogva csak 63—65 kilométer magasságban szakad eL Az ugyanilyen vas­tagságú acélfonal 70 kilométer­nél szakad el. A nátron típusú polimereket a Kalányinban levő Országos Tudományos Műszálkutató In­tézet laboratóriumaiban tanul­mányozzák és tökéletesítik. Húsz láboratórium dolgozik a különböző problémák megol­dásán. A tudományos munkát Alekszandr Paksver professzor, az ismert szovjet vegyész irá­nyítja. A nátron-csoport az intézet­ben dolgozó tudományos mun­katársak egyik fő kutatási te­rülete a hat közüiL Mert hat ilyen terület van. Vajon nem korlátozódhatunk-e csupán a nátronra, nem lehet-e azt min­den célra alkalmas univerzális anyaggá átalakítani? Lehet is, meg nem is. Az elképzelt „ideális” anyag­nak ugyanis sok előnnyel kell rendelkeznie. A mérnökök mindenekelőtt azt kívánják, hogy az új szin­tetikus anyag „közömbösen” viselje a nullánál jóval alacso­nyabb lehűlést és a 250—300 C fők fölmelegedést is: állja az intenzív napfényt és mestersé­ges sugárzást; legyen saválló, ‘bírja a terhelésit és az elektro­mos áramot, a több tízezernyi dupla hajlítást; és (feltétlenül) oldódjon valamilyen olcsó és ártalmatlan oldószerben, s olyan masszává alakuljon át, amelyből fonalat lehet nyújta­ni. Tetszenie kell a fogyasztók­nak is, akik mérsékelt áron szeretnének vásárolni nedves­ségálló, kiváló, színtartó, köny- nyű, tartós, nehezen piszkolódó árucikkeket és textíliákat. Nincs még olyan polimer, amely megfelelne mindezeknek a követelményeknek. Viszont sok különféle polimert isme­rünk, amelyek pontosan kife­jezhető értékes tulajdonságok- egy másik polimert, amely pél- kal rendelkeznek: egyesek rop- dául jól színeződik. Ilyen mó- pant tartósak, mások rendkívül dón egy új, bonyolultabb mo- hőállóak, ismét mások savál- lekula szerkezetű nátront nyer- lóak. A nitron lehetőségei az- nek, amely könnyen és tartósan A szovjet kutatóintézetek tudósai polimer nitronszálat állítottak elő. Egy részüket már eredményesen alkalmazza a textilipar, gyapjú és selyem helyett. ért nagyok, mert különféle kí­vánt tulajdonságokat olthatunk belé. Hogyan történik ez? A nitron polimer láncába be­kapcsolnak, vagy, mint a szak­emberek mondják, beoltanak egyesül a festőanyagokkal A Szovjetunió tudományos kutatóintézetének tudósai ilyen eljárással különféle típu­sú bonyolult polimer nitron- szálakat állítottak elő. Egy ré­szüket már eredményesen al­kalmazzák a textiliparban a gyapjú és a természetes selyem helyett. A nitronfonalak gyártása minden tekintetben előnyös, az új gyárak és üzemrészek építé­sére fordított összeg gyorsan megtérül. Egy ilyen gyár, amely 40 000 tonna nitront gyárt évente, közel 16 millió juhot helyettesít és 48 000 juh­gondozó, gyapjúnyíró, gyapjú­mosó munkáját szabadítja fel más célokra. A szaratovi gyárban és a Ka- linyini Fésűsfonó Kombinát­ban már megkezdték a nitron­fonalak és nitronszövetek ipari gyártását. A „Nitron—Sz” fonal látszat­ra igen hasonlít a gyapjúhoz: tartós, rugalmas és jól tártja a meleget. Ebből a nitronból fér­firuha, felöltő, szőnyeg, mű­szőrme anyagául szolgáló szö­veteket állítanak elő. A máis típusú nitronfonalból szőtt könnyű szövetekből férfi­ingeket és fehérneműt varrnak; a sodrott fonalból pedig haris­nyákat, zöfcnikat, kötszövött árukat, sportöltözeteket és für­dőruhákat gyártanak. A nitron tökéletesítésére irányuló kutatómunkák tovább folynak. Nemrégiben a kalinyi- ni intézet egy laboratóriumá­ban új nitron alapú fonalat ál­lítottak elő, amelyet nitronse- lyemnek neveztek el. Kitűnően bírja a napfényt, jól színeződik és nem ég. Függönyöket, recés és egyéb díszítő szöveteket ké­szítenek belőle. A nitront még nem nevez­hetjük ideális anyagnak. Ennek ellenére kétségtelen, hogy mind nagyobb tért hódít majd a ve­gyi úton előállított fonalak ipa­ri termelésében. í 210 hasai madárfaj „hajnali nótáját“ veszik hangsz Elektromos centrálé a bőr alatt Borsőszem nagyságú rádióadó a hasüregben Csodálatosan gazdag a ma­dárvilág „nyelve”: minden faj más hangon, mást énekel, s ta­lán még a napszakok, évszakok szerint is változnak a dalok. Hazánkban kereken 210 madár­faj fészkel, s ugyancsak nagy számú madárfaj vonul át az országon tavasszal—ősszel. Igaz, vannak némának tartott madaraink is, mint például a kilométerről irányítható táv- mikrofon lehetőséget ad arra, hogy természetes körülmények között, zavarmentesen rögzít­sék a „megcélzott” madár éne­két. A legtöbbjét azonban 20— 50 méter távolságra is meg le­het közelíteni. A hamarosan kezdődő felvételeket főleg a hajnali órákra időzítik, hogy minél teljesebben kiszűrjék a zavaró egyéb zajokat. A madárhangok megközelí­tőleg teljes begyűjtése, vala­mint a felvételek rendszerezése — dr. Páfkay Imre . kutató, a „hangmúzeum” tervezője sze­rint — több évtizedes kitartó, türelmes munkát igényel. De szívesen vállalják: megéri! tóriumában élő Rozi patkány- kisasszonynak egész sereg előd­je pusztult bele abba, míg a kutatóknak végül sikerült olyan elektródokat előállítani, ame­lyeket megtűrt az élő szervezet. Rozi egyik platmaötvözetbol készült elektródját hasüregé­ben hordja, míg a másik, ami rozsdamentes acélból ké­szült, a bordáinál közvetlenül a bőre alá került. Rozi így va­lóságos élő bio-áramforrássá is változott. A két elektróda kö­zötti szokásos savas folyadékot ezesatben az élő test sejtjeiben lévő folyadék helyettesíti. Rozi 133 mikrowatt energiát sugá­roz. Ez niáris elég ahhoz, hogy az őt figyelő ügyeletes kutató fülhallgatójában sipító, fütyülő jelet észleljen, amiből megfe­lelő következtetéseket vonhat le. A Rozival folyó kísérletek óta már sikerült olyan miniatűr rádióadót konstruálni, ami barsószem nagyságú és ugyan­csak elhelyezhető a kísérleti patkány hasüregében. A ta­pasztalaitok felhasználásával már olyan miniatűr rádióadó megvalósításán dolgoznak, ami hosszabb időre helyezhető el az emberi test belsejében, hogy az ott lezajló elektromos áram­lásokról értékes tudósításokat nyújtanak majd a vizsgáló or­vosoknak. Tímár Pál túzok, a többség azonban kiált, rikolt, vijjog, károg, huhog, búg, énekel, fütyül, csipog, pittyeg, csivitel, stb. S a leg­tehetségesebbek éneke igazi ze­nei élményt nyújthat. Erdeink- mezeink híres dalnokai általá­ban több száz motívumot vari­álnak, sőt például az erdei po­száta repertoárjából körülbelül 2000 dallam-motívumot regiszt­ráltak a kukátok. A régóta tervezett madár- hang-múzeum megvalósítását a legutóbbi időkig gátolta, hogy csak a villanyhálózat közelé­ben lehetett hangfelvételeiket készíteni. Az utóbbi hetekben végre korszerű tranzisztoros készüléket kapott a Madártani Intézet, s a készülékhez 90 cen­timéter átmérőjű parabolitikus tükröt szereltek, amely a fóku­szába helyezett mikrofonba gyűjti a hangokat. Az akár ■'él Az akkumulátorok célszerű kezelése A gépkocsivezetők a meg­mondhatói, hogy télen milyen sok problémát, bosszúságot okoz a gépjárművek indítása. Az Akkumulátorok helyes, cél­szerű kezelésére, karbantartá­sára azonban nemcsak a hideg időben, de nyáron is állandóan gondot kell fordítani. Az akkumulátor-telepek és az indító villamosmotorok se­gítségével 5—6 másodperces körülforgatással kellene a gé­peknek megindulniuk. Termé­szetesen előfordulhat, hogy az első kísérlet a legmelegebb nyári időben sem sikerül. A sikertelen indítási kísérlet után legalább 10 másodperces szü­netet kell tartani, hogy az ak­kumulátor-telep regenerálód­jon. A szünet után ismét 5 má­sodperces köriilforgatás követ­kezhet. Persze, sok gépkocsivezető azt mondja, hogy „mindezt tudjuk”. Mégis mi a helyzet? Legtöbben az akkumulátor-te­lepek t&fes kisütéséig, egyhu­zamban kínozzák az akkumu­látorokat és ezzel az indító villamos motorokat. Az ilyen szakszerűtlenség idő előtt tönk­reteszi az indító villamos mo­tort és az akkumulátor-telepet. Nem lehet elégszer a gép­kocsivezetők figyelmét felhív­ni arra, hogy a gépjármű mo­torjának megindítása nem ki­zárólag csak az akkumulátor­— Egy Éva jó, kést Éva még jobb — válaszolta két diáklány, két nővér egy tréfás szövegű kérdőívnek arra a kérdésére: Mit gondolt isten, amikor az ikreket teremtette? A közelmúltban érdekes es­tély színhelye volit a moszkvai „Romantika” ifjúsági kávéház. Munkásokból, mérnökökből és ikreket hívnak meg. Belépés csak ikreknek! S a kitűzött idő­pontban egymás után érkeztek a vendégek. A kávéház bejára­tánál virágcsokrokkal fogadták őket. A dzsessz-zenekar vidám indulóval köszöntötte az érke­zőket A terem falairól vidám rajzok és tréfás szövegű plaká­tok hirdették: „Mondd meg, forduló. Külső hasoi,.a,„_o„óJk okozta tréfás eseményekről. Az ikrek részt vettek az irodalmi társasjátékban és versenyeken is. Különösen érdekes volt a „leghasonlóbb ikrek” és a leg­kevésbé hasonló ikrek” verse­nye., A győztesek természetesen díjat kaptak. Az est befejezése előtt a jelenlévők ümnepélye­Kihalnak a bölények 6 MPUM&G 1964. június 7., vasárnap diákokból álló tanács hírül ad­ta a kerületben lévő intézetek­ben .gyárakban és hivatalok­ban, hogy erre az estélyre csak hogy ki vagy és megmondom, ki a testvéred!” „Éljen a ha­sonlóság!” Huszonhat fiú és lány-testvér mesélt önmagáról!, a velük elő­sen kihirdették, hogy megala­kítják az „Ikrek Klubját” és ezentúl rendszeresen tartanak ilyen vidám összejöveteleket. A világon már összesen csak 502 bölényt tartanak számon, 140-et a Szovjetunióban. Mi • után a kubáni mezőgazdasági intézet megállapította, hogy í bclénytej 9 százalék zsírt tar­talmaz, kísérletek folynak más szarvasmarha-fajtákkal történő keresztezéssel, hogy a bölények kihalását megakadályozzák. telepek és az indító villamos motorok feladata. A gépjármű­vek előkészítés nélküli, hosszú indítása még a teljesen új ak­kumulátor-telepet is rövid idő alatt üzemképtelenné teszi. Hi­ába fut a gépkocsi, ha a dina­mó által szolgáltatott töltőáram képtelen megjavítani a túlter­helés következtében kimerített akkumulátor-telepet. Az is súlyos hiba, ha az ak­kumulátor-telepek eléktrolitjét nem desztillált vízzel, hanem hígított kénsavval pótolják. Ha megnézzük egyik-másik gépko­csit, nemegyszer találunk olyan akkumulátorokat, amelyeken a póluskivezető csapra szerelt kábelsarukat a kristályosodás­tól nem lehet felismerni. A gondos gépkocsivezető legalább tíznaponként körültekintően megtisztogatja a kábelsarukat s vékonyan zsírral keni be. Egyébként is általános ta­nács, hogy a mindennapos kis ápolás a gép különböző segéd- berendezésén, nagyban hozzá­járulhat a gépjármű zavartalan üzemeltetéséhez. Mindennél fontosabb — ez­ért ismételjük meg befejezésül —. hogy a gépkocsivezetők az akkumulátort, a villamos mo­tort messzemenően kíméljék, é? minden indításnál következetes szakszerűséggel járjanak el. Horváth Győző — A Roeá jelez! — állapítja meg a General Electric egyik pennsylvaniai laboratórium á- nafc ügyeletes kutatója. A szó- 1 ban forgó Rozi patkánykisasz- > szony, és minit ilyen, egyedül álló a világon, ugyanis saját hullámhossza van. A jelzéseket fejhallgatón keresztül észleli ay. ügyeletes kutató. Mindez pedig annak a kísérletsorozat­nak a keretében történik, amelyet a General Electric ku­tatóintézetének biológiai osz­tálya a bioelektromos áramok gyakorlati félhasználása lehető­ségeinek kutatására indított Az, élőlényeik elektromossá­got termelnek, már régóta is­meretes. Az angolnákról és egyes tengeri állatokról is tud- juk, hogy viszonylag nagyié- r szültségű elektromos áramütés- 1 sei bénítják meg zsákmányu­kat. Űj fejezetet jelent az élettan tudományában, amióta tudjuk hogy minden élőlényben kivé­tel nélkül, van elektromosság 9 minden élő sejtnek külön is van elektromos potenciája. M< már világos, hogy az élőlénye! élete egyszerűen elképzelhete len a testükben lejátszódó kü lönböző elektromos folyamaté nélkül. Az élő sejten bélül anyagcserét elektromosfeszült- ségkülönbségek szabályozzák. ; Ugyancsak elektromos jelző- rendszer működik az idegpá­lyákon is. Az egyes sejtekben fellépő áramok azonban nagyon gyen­gék. úgy, hogy csak rendkívül érzékeny mérőműszerekkel le­het kimutatni jelenlétüket, esetleg megmérni a feszültsé­güket. A General Electric labora-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents