Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

A gyógyító víz •\\\V\\\\\\\VC^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ fcXV\\\\>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\>\\\\\^^^ Napi 8000 palack Salvus Magyar Karlovy Vary ? Mit mond a minisztérium? És mit mondunk mi ? lesztés. A közművesítés még megoldás előtt áll, a szennyvíz levezetéséről, a derítő megépí­téséről, a csatornahálózat ki­építéséről mintegy hárommillió forintos költséggel közösen gondoskodik a Nógrád megyei Szénbányászati Tröszt és a He­ves megyei Tanács. Égető kérdés az ivóvíz-prob­léma. Bükkszéknek páratlan gyógyvize van, de sajnos, jó és főképpen elegendő ivóvize nincs. A jövő feladata — re­méljük a közeljövőé —, hogy megállapítsák, milyen ivóvíz­mennyiség állhat rendelkezésre és ennek megfelelően milyen számban telepíthetők ide üdü­lők. A másik fontos kérdés, amelyben még mindig nem ju­tottak túl az illetékesek az elvi döntésnél — a fásítás. Aki járt Bükkszéken, tudja, hogy a for­ró víz és az égető nap elől a kopár hegyoldalakon kívül se­hová se menekülhet a gyógyu­lást, pihenést kereső ember. Negyven holdnyi területet kel­lene fásítani, de ehhez szüksé­ges, hogy a helybeli termelő­szövetkezettél, — aminek tula’- donában van a 40 hold — gyor­san megállapodjanak az illeté­kesek. Sokan tudnak arról, hogy Bükkszék környékén több eltö­mött forrás is van, amely ugyancsak Salvus-vizet ad. El­hangzott olyan javaslat, hogy a Szajla község melletti forrásra építsenek egy nagyobb fürdőt, strandot. Ez, sajnos, a jelek szerint nem járható út, mert a bükkszék! források összekötte­tésben állnak egymással és az összes források bekapcsolásával sem növelhető számottevően a források összes vízhozama. Ügy érzem, igazuk van azok­nak, akiknek az a véleményük, hogy Bükkszéket elsősorban a gyomor- és bélbántalmakban szenvedő, az ivókúrára érkező betegeknek kell hozzáférhetővé tenni. A távlati tervek sem ír­ják elő a szabadfürdőzés fej­lesztését és mindössze a jelen­legi medencék korszerűsítését tervezik. A távlati tervben sze­repel egy fedett medence is, amelyet majd télen is hasz­nálni lehet Bükkszék fejlesztése tehát na­pirenden van. A megyei tanács­tól, a tervezők gyors és jó munkájától és nem utolsósor­ban a Mátra—Eger Vidéki In­téző Bizottság lelkes akcióitól függ, hogy mikor válnak valóra a nagyszerű elképzelések, mi­kor lesz messze földön is híres a bükkszéki gyógyító víz. Szalay István A Afc .a A -A A ~aA -a A -A A .a A aA aA aA A Napi 8000 palack Salvus — Mag.- ar Karlovy Vary? — Mit mond a minisztérium? — És mit mondunk mi? Egy kincstári mélyfúrás nyo­mán harminc évvel ezelőtt me­leg víz tört fel Bükkszéken. Az emberek örültek a víznek, mos­tak, fürödték benne, majd 1939- ben ástak egy medencét, ahová már eljárták fürödni a szom­széd községek lakód is. Később kiderült, hogy a viz gyógyító erejű és nemcsak fürdésre, de gyógyító ivókúrá­ra is kitűnően alkalmas. Huszonöt éve kezdtek hozzá a Salvus palackozásához és ak­kor- napi 250 üveggel hoztak forgalomba. Anélkül, hogy a Salvus-gyártás kapacitásával, korszerűségével elégedettek lennénk — a Salvus negyed százados múltja után — meg kell állapítani, hogy ma már napi 8000 palackot hoznak for­galomba. A hegyek közé szo­rult falucskát mind többen is­merik meg az országban, sőt tavaly már egy-egy külföldi is idemerészkedett. A fürdő és a területén levő „Salvus-gyár” — 517 méter mély kút percenként 1070 liter gyógyvizet ad és csak Ids részét palackozzák — Gyógyáruértékesítő Vállalat tulajdona. A fürdő és környéke az utób­bi két évet leszámítva két és fél évtized alatt jóformán sem­mit sem fejlődött. Az utóbbi két évet azért kell leszámítani mert a strand forgalma roha­mosan növekedett, megkezdőd­tek a vállalati építkezések és néhány szerény, új létesítmény­nyel is gazdagodott a fürdő. Az elmúlt nyáron vasárnaponként 3—4 ezer ember kereste fel a bükkszéki fürdőt, de a hétköz­napi forgalom is ezer körül mozgott. A nyári forgalmat il­letékesek mintegy ötven—hat­vanezerre becsülik. Ez évben 78 új öltözőkabint, mellékhelyiségeket épít a tulaj­donos vállalat és a munkála­tokhoz a község is hozzáadja a maga forintjait. A fürdő előtt elkészült az autóparkírozó és a földművesszövetkezet is em­lítésre méltó építkezéseket, be­ruházásokat tett. A faluban fel­épült az új kisvendéglő a kocs­ma helyén, a strandvendéglő teherbírása azonban még min­dig kevés, hiszen napi 700—800 ebédnél többet nem tudnak ki­szolgálni a vasárnaponként je­lentkező kétezres igénnyel szemben. Ebben az évben a fürdőre mintegy másfél milliót költenek, amely sokat segít ugyan, de a tulajdonképpeni problémát nem oldja meg. Az Egészségügyi Miniszté­riumban vaskos dosszié gyűjci össze a bükkszéki anyagot. Jegyzőkönyvek, felterjesztések, kérelmek és elutasítások tarka sokasága jelzi, hogy a bükk­szék! probléma a „felszínre tört”. Dr Székely Miklós iro­dájában (ORFI, Országos Rheu- matológiai és Fürdőügyi Inté­zet) sikerült megtekintenem a Nógrád megyei Szénbányászati Tröszt mintegy tízmilliós költ­séggel épülő, korszerű munkás­üdülőjének tervrajzát, amely Bükkszék egyik ékessége lesz. Az Egész­ségügyi Minisz­térium tavaly — sóit vajúdás után — Bükk­széket „feltéte­lesen” üdülő­hellyé nyílvání­totta, amely a személyenként beszedhető két forinton túl már rangot is ad a kis fürdőhely- nek. A feltéte­lek között sze­repel a közmű­vesítés megol­dása, a parkosí­tás, mintegy negyven, hold­nyi terület fásí­tása. Dr. Frank Miklós kandidá­tus, az ORFI belgyógyász fő­orvosa, meglepő dolgokat mond él a bükkszéki vízrSL Tőle hallottam azt a vé­leményt, amely szerint a Sal­vus az ország legnagyobb érté­kei közé tartozik és párját rit­kítja egész Európában, ö me­sélte eL hogy a Salvus kitűnő gyógyító vizét elsősorban a gyomorfekélyben szenvedő be­tegek használhatják sikerrel. Ezzel kapcsolatban az Egész­ségügyi Minisztérium megbízá­sából néhány évvel ezelőtt a vi­segrádi szanatóriumban a Sal- vus-vízzel kísérleteket végez­tek. A gyomorfekélyes betege­ket kizárólag Salvus-kúrával gyógyították, amelynek ered­ményeképpen a 100 beteg kö­zül 60-an négyheti kezelés után teljesen gyógyultan hagyták el a szanatóriumot. A Salvus ki­tűnő a hurutos megbetegedések gyógyítására, de eredményesen használják a gyomorsav-túlten- gés és más bélbetegségek ese­teiben is. A bükkszéki víz, amely 39 fokos, gyógyítja ugyan a reumát, de ereje és fő REPÜLÖK Fészekrakók — Tűzfészekrakók. (Szűr-Szabó József rajza) TISZTARA AKARJAK MOSNI FORDÍTOTT Brazíliai úti jegyzetek 18. Egyszer csak egy nagyobb csoportra lette n figyelmes. Elöl fiatal pár ... lány és fiú — mö­göttük idősebb férfi, kezében pisztollyal, őket követte a bá- mészok tömege. Társam, látva megdöbbenésemet, nyomban magyarázni kezdett. — Biztos a rendőrségre viszi őket — mondta. — Nálunk van ugyanis törvény, amely szerint, ha a kiskorú lány szeretőjénél alszik, a törvény kötelezi a há­zasságra. Másnap aztán az újságokból megtudtam a teljes történetet. Az apa este részegen tért ha­za nyomorúságos viskójába, nekiesett tizenhétéves, na­4 mcPÜJSAG 1964. június 7., vasárnap gyón csinos lányának. Erősza­kot akart elkövetni rajta. A kétségbeesett lány udvarlójá­hoz menekült, aki szerencsére a szomszédban lakott. Reggelig nála maradt, mert nem mert visszatérni részeg apja. mellé. Apja pisztollyal ment érte és egyből vitte őket a rendőrség­re, ahol aztán kiadták a „hár zassági parancsolatot”, kerítet­tek gyorsan egy papot és az er­kölcs, a közbiztonság őreinek házát már mint férj és feleség hagyták el. Ugyanakkor csak ebben az egy városban ezrével tartják nyilván a prostituálta­kat. A gazdag emberek három­négy szeretőt is tarthatnak és senki sem szól nekik. Pénzzel mindent el lehet intézni. A tör­vények tiltják a válást is. Am, ha valakinek csekkfüzete van, bemegy valamelyik idegen or­szág követségére és ott elvá­lasztják. Később az erről szóló okmányt a brazil hatóságok is elfogadják. IX. A SALA RIO MINIMO Az országban nagyon sokat hallottam ezt a két szót: sala- rio minimo. Ez magyarra fordít­va a törvény által meghatáro­zott legkisebb fizetés. Az ipa­rosodó Brazília lakosságának zöme — már aid dolgozik — ezt a fizetést kapja. A kiskorú­aknak ez havi 17 000, a felnőt­teknek 28 300 cruaeirót jelent. Ennyit keresnek, ha nincs szakképzettségük. Ez körülbe­lül 17,28 dollárnak felél meg. A pontos összeg meghatározása nagyon nehézé mert már évek óta inflációval küszködnek, a cruzeiro rohamosan veszít ér­tékéből, a dollár árfolyama pe­dig ennék természetes követ­kezményeiként ugrásszerűen emelkedik. Az újonnan épülő gyárakban, de a kisiparban is a munkások zöme szakképzet- len munkaerő, akiket betaníta­nak bizonyos termelési folya­matok elvégzésére és így nem kell szakmunkásbért fizetniök nekik, csupán a sadario mind- mot Hogy mire elég ez? Ahhoz kevés, hogy emberi körülmé­nyek között lehessen belőle él­ni, de ahhoz sok, hogy bárki is éhen haljon. Európai mértékkel mért lakás, két szoba összkom­fort bére a nagyvárosokban meghaladja a kétszeres salario minimot. Ezt a fényűzést tehát a munkások nem engedhetik meg maguknak, csak abban az esetben, ha öten-hatan dolgoz­nak a családból. Az élelem vi­szonylag olcsó, különösen a nemzeti eledelük, a bab és a rizs. bon forgó palotában lakhat. A szegényeknek maguk a brazi­lok szerint három vigaszuk van: a pinga (cukomádpálinka), a karnevál és a futball. Az el­ső kettőt rendszerint összekö­tik. Isznak és közben' kamevá- loznak. A labdarúgás az már egészen más. Ez olyan szerepet tölt be, mint a rómaiaknál a cirkusz. Sokan sajnálják, hogy az utóbbi időben már megmo­tozzák a szurkolókat, mielőtt beengedik a stadionba. Lőfegy­vert és kést nem szabad ma­gukkal vinni, kénytelenek megelégedni a petárdákkal, amelyeket egy-egy gól alkal­mával pufogtatnak eL A lab­darúgó-mérkőzéseken kibékül egymással a felhőkarcolóban lakó üzletember és a munka- nélküli favelado, különösen, ha egy csapatnak szurkolnak. Sőt, győzelem esetén az üzletember elfogadja a favelado meghívá­sát és megiszik vele néhány pohár pingát. Amikor labdarúgó-mérkőzést játszanak, szinte megáll az élet. Ez a játék talán egyetlen országban sem tart olyan nagy érdeklődésre számot, mint itt. A karneválokra pedig foly­ton készülni kell, mert alig' múlt el az egyik, következik a másik. Ilyenkor még a legsze­gényebbek is ki akarnak tenni magukért. Olyan jelmezeket fabrikálnak, amelyekkel csodá­latba ejtik a nézőket. Akár­csak a labdarúgó-mérkőzése­ken, a karneválokon sincsenek társadalmi különbségek. Éppen ezekkel akarják feledtetni a ténylegesen meglévő nagy tár­vehető a kontraszt a dolgozó sadalmi szakadékokat, amelyek A HÁROM VIGASZ osztályok és a gazdagok élete egyik osztályt a másiktól elvá­Ebben a hatalmas, gazdag között. Akinek pénze van, tej- jászt ják országban még jobban észre- ben-vaj ban fürödhet. kacsaiá­Egy a sok millió közül X. (Folytatjuk) Tehet-e csodát a víz? vfkendházak, néhány szemé­lyes üdülők jelzik, amelyek most épülnek a fürdő körüL Ez évben épül a Nógrád megyei Szénbányászati tröszt már em­lített 100 ágyas bányászüdülője, amelyben dr. Frank Miklós kandidátus javaslata szerint egy Salvus-ivókutat is létesíte­nek. Reméljük, a Nógrád me­gyeiek kezdeményezéséhez más vállalatok, a szakszervezetek is csatlakoznak és a gyomor- és bélbetegségben szenvedő dol­gozóknak, de az üdülni, pihen­ni kívánóknak is építenek majd itt üdülőket. A Heves megyei Tanács terv­osztályán elmondották, hogy Bükkszék általános rendezési terveit szeptember 10-re készí­ti el a Várostervezési Vállalat Mielőtt azonban komolyan és hosszú távlatban hozzálátnánk Bükkszék kiépítéséhez, több olyan fontos problémát kell megoldani, amely nélkül nem képzelhető él nagy arányú fej­AA A A AA -A Ä -A 4% -a A a A a A a A AA -a A a hatása elsősorban nem ebben van. A bükkszéki források, a víz gyógyító ereje lehetővé tenné, hogy ez a ma még kis falusi fürdő egy-két évtized múlva magyar Karlsbaddá nője ki magát. A kedvező szakvéle­mény és az orvosi ajánlások alapján így mindenkiben fel­vetődhet a kérdés, hogyan te­hetnénk naggyá Bükkszéket, Heves megye egyik fürdőhe­lyét? Az utat már azok a kis A szórakozottság raktára Kinek nem kell a kosztüm, a zsírszalonna, a nénztárca és a mosóf'azék ? A feledékenység és a szó­rakozottság raktára elég kis helyiség a gyöngyösi MÁVAUT-pályaudvaron. Mégis meglepő dolgok sora­koznak itt a polcokon. Az uta­sok hagyták el ezeket, ott fe­lejtették az autóbuszokban, és a legtöbb tárgyat nem is ke­resi többet a tulajdonosa. Pe­dig azok türelmesen várják a gazdájukat. Jakabovits András, a pálya­udvar forgalmi vezetője nyit­ja ki a raktár ajtaját. Hogy mi mindent hagynak el az utasok!? Nézzünk néhány érdeke­sebb tárgyat. „Originál” cso­magolásban, vásárlási blokkal felszerelten pihen a polcon egy vadonatúj pepita, női kis­kosztüm. Nincs gazdája. Ki hinné? Akadt a talált tárgyak kö­zött egy pár barna félcipő, húszliteres mosófazék, két ki­ló zsírszalonna, ródli, sőt: még karóra is. Nehéz elkép­zelni, hogy nem veszik észre ezeknek a tárgyaknak a hiá­nyát a tulajdonosok. Kalapból, táskából, esernyő­ből, kesztyűből nagy a válasz­ték. Rosszmáj úan hozzátehet­nénk: nem úgy, mint az üzle­tekben. Ebben az évben pontosan 57 talált tárgyat adtak le Gyön­gyösön. Mennyi lehet még Egerben és Hatvanban. És ez csak a MÁVAUT-nál. Igaz, a tulajdonosok hatvan százalé­ka legalább érdeklődik sze­mélyesen vagy levélben: nincs-e véletlenül egy akta­táska az állomáson, amelyet ekkor és ekkor ott felejtett a buszban. A negyven százalék azonban feléje se néz a tulaj­donának. Az elhagyott tár­gyak a Bizományi Áruházba kerülnek, ellenértékűk pedig a vállalat egyéb bevételét nö­veli. De nem ez a cél. Nem ezért őrzik az elhagyott tár­gyakat három hónapig a rak­tárban, s nem ezért van itt még mindig a pepita női kosztüm március 21. óta. Hogy milyen feledékenyek tudunk mi lenni! Vagy: ilyen nagyvonalúak vagyunk? Eny- nyire nem számít már ne­künk egy ródli, illetve egy karóra? (g. molnár) m A propaganda-gépezetem, úgy látszik, ép maradt.., (Szegő Gizi rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents