Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-06 / 131. szám

De Gaulle és Ball találkozása A Pentagon a delkelel-uztiai politika szabotáláoávnf vádolja Párizst PÁRIZS (MTI): De Gaulle pénteken délután fogadta George Ball amerikai külügy­miniszter-helyettest, akit John­son elnök azzal küldött Pá­rizsba, hogy kifejtse Washing­ton délkelet-ázsiai terveit és megismerje a francia kormány álláspontját. Az amerikai külügyminisz­ter-helyettes látogatása nagy érdeklődést kelt Párizsban. Annál is inkább, mivel az amerikai politikusok és tábor­nokok honolului haditanácsá­nak eredményét homály fedi és Johnson üzenetének tartal­mát illetően francia politikai körök csak találgatásokra vol­tak utalva. A New York Times tudósí­tójának jelentése, amely sze­rint a Honoluluban összegyűlt amerikai tisztek egyhangúan az Egyesült Államok délkelet­ázsiai politikájának szabotálá- sával vádolják Franciaorszá­got, nem annyira tartalmával, mint inkább brutális hangjá­val keltett feltűnést Párizs­ban. Abból, hogy washingtoni hivatalos körök sietve megcá­folták az amerikai lap jelenté­sét, a francia megfigyelők ar­ra következtetnek, hogy John­son egyelőre még ellenáll a Pentagon tábornokainak és nem akarja elhamarkodott ka­tonai intézkedésekkel súlyos­bítani a délkelet-ázsiai helyze­tet Washington — írja a Fi­garo New York-i tudósítója — ugyan még nem adta fel ellen­állását a tizennégyhatalmi genfi értekezlet összehívásával szemben, de pillanatnyilag egy újabb diplomáciai akcióban keres kiutat. Az Egyesült Ál­lamok — hangoztatja a Libéra­tion — szövetségeseket keres, mert veszélyes politikájával elszigetelődött. Kívánatos len­ne, hogy Ball párizsi és lon­doni látogatásáról olyan taná­csokkal térjen haza, amelyek­ből Johnson is megérti majd, hogy a napalmbombák politi­kája csak katasztrófához ve­zethet. Párizsban nem tartják ki­zártnak, hogy Ball küldetése nem korlátozódik a délkelet­ázsiai helyzetre és hogy De Gaulle és Johnson megbízott­jának megbeszélésein a fran­cia-amerikai viszony egyéb vonatkozásairól is szó lesz. Sasztri nyilatkozata DELHI (T ASZSZ): India újonnan megválasztott minisz­terelnöke az Indiai Kongresz- szus Párt parlamenti csoportjá­nak végrehajtó bizottsági ülé­sén kijelentette: „Országunk­nak saját útján kel? haladnia a társadalmi, politikai és gazda­sági haladás felé”. Alkotmá­nyos úton, a parlament közre­működésével haladunk célunk, a szocializmus felé — mondot­ta Sasztri, majd hangsúlyozta a párton belüli egység fontos­ságát. A miniszterelnök után G. Nanda szólalt fel. Méltatta Sasztri érdemeit. A végrehajtó bizottságnak — mondotta — meg kell őriznie egységét, hogy teljesíthesse azokat a felada­tokat, amelyek végrehajtását az elhunyt Nehrunak nem si­került befejezni. t A Bundestag megszavazta az atomcsendegyezmény ratifikálását BONN (MTI): A Bonni Szövetségi Gyűlés (Bundestag) pénteken egyhan­gúlag megszavazta az atom- csendegyezmóny ratifikálására vonatkozó törvényjavaslatot. Mint már jelentettük. az atomcsendegyezmény bonni ratifikálása azért húzódott ilyen sokáig, mert a kormány­párton belül a Strauss vezette csoport amellett kardoskodott,, hogy a ratifikálást mindaddig el kell halasztani, amíg az Egyesült Államok a német kérdést illetően nem mutat hajlandóságot a Bonn által sürgetett „offenzív kezdeményezés­re”. Miután azonban a jövő héten Erhard kancellár Amerikába utazik, a kormánypárton be­lül is felülkerekedett az a megfontolás, hogy helytelen lenne a ratifikálás további ha­logatásával borsot tömi — ép­pen a Bonnban rendkívül fon­tosnak, felfogott látogatás előtt — Washington orra alá. A ratifikációs törvényjavas­lat feletti szavazás előtt a pár­tok képviselői nyilatkozatot tettek a parlamentben. GradJ keresztény-demokrata képvise­lő nyilatkozatából világosan kitűnt, hogy a kormánypárt jobbszár­nya továbbra is fenntar­tásokat táplál az atom- csendegyczménnyel szem­ben és csak kényszeredetten járul hozzá a ratifikálásihoz. Nyugatnémet tábornok a NATO stratégiai vezérkarának élén Események — sorokban PÁRIZS (AP): Párizsba érkezett George Ball amerikai külügyminiszter­helyettes. Ball a francia kor­mány tagjaival folytat majd tanácskozásokat a délkelet­ázsiai helyzetről. NEW YORK (TASZSZ): A New York-iak százai tün­tettek az ENSZ délafrikai kül­döttség ellen. Azt követelték, hogy bocsássák szabadon a Dél-Afrikában bebörtönzött hazafiakat és a Verwoerd- kormány hajtsa végre ez apartheid politika megszünte­tését előirányzó ENSZ-hatá- rozatot. NEW YORK (Reuter): Strauss volt nyugatnémet hadügyminiszter „magánláto- galásra" New Yorkba érke­zett. NEW YORK (AFP): Levi Eskol Izrael miniszter- elnöke New Yorkban tanács­kozásit folytatott U Thant ENSZ-főtitkárral. WASHINGTON (Reuter): Stikker, a NATO közeljövő­ben távozó főtitkára búcsúiá lo- gatást tett Johnson amerikai elnöknél. BUKAREST (Agerpres): Nagy sikerrel mutatkozott be Bukarestben a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zene­kara. A zenekart Lehel György vezényli. LONDON (MTI): A londoni fellebbvitóli bí­róság szokatlan módon ítélt meg 1093 font kártérítést Gordon Durban 44 éves keres­kedő javára, aki autóbaleset során súlyos sérülést szenve­dett arcán. Emiatt nem tudja ajkát csucsorítiand, s képtelen feleségét „kellő módon meg­csókolni”. Megaw bíró, indo­kolásában kijelentette, hogy ,',a csókolási akadály megfosztja a felperest az élet egy kellemes­ségétől”. WASHINGTON (MTI): Reza Fahlevi iráni sah és felesége magánlátogatásra Washingtonba érkezett. A sah Rómából jövet útját rövid idő­re megszakította New Yorkban. Miközben az iráni uralkodópár egy órát töltött a légikikötő épületében', a nemzetközi re­pülőtér előtt hatvan iráni diák tüntetett ellene. A tüntetők a következő feliratú táblákat vitték: „Le a sah hal! Bocsás­sák szabadon a nemzeti front vezetőit!” A sah iráni művé­szeti kiállítást nyit meg Was­hingtonban. MIAMI (MTI): Az amerikai hadügyminisz­térium hivatalos nyilatkozatát megcáfolva a „Castro-ellenes nemzetközi brigád” közleményt adott ki, amely szerint május 25-én valóban átrepült Kuba felett egy repülőgépük, amely „röplapokat és gyógyszereket” szórt le s aztán visszatért Flo­ridába. R partraszállás napja A teheráni konferencián, 1943. decemberében az ango­lok és az amerikaiak „végle­gesen és visszavonhatatla­nul” megígérik a szovjet veze­tőknek, hogy a második fron­tot — amelyet már többször dátumra Ígértek — legkésőb­ben 1944. május 1-ig megnyit­ják. Ám csak 37 naippal az „utolsó dátum” után, 1944. jú­nius 6-án hajnalban érkezett meg cirkálók és torpedórom­bolók kíséretében 6482 szállító­hajó a La Manche-csatorna szagban, Hollandiában és Bel­giumban viszont összesen csak 50 hadosztály állomásozott, a többiek elszórva védték a dá­niai, norvégiai partokat. S a „nyugati bástya” hadosztályai között a legtöbb olyan volt, amelyet az OKW (Oberkom­mando der Wehnnacht) uta­sítása szerint betegekből állí­tottak össze, a 70. hadosztály például csupa gyomorbajosból állt... Június 17-én, Hitler Margó­val falu mellett fogadta Rom­dás a front északi szakaszán, a finnországi náci erők ellen, a Baltikumban, délebbre Vi- tyebszk és Gomel között, s még a Visztula tájékán is. Az első nagy rohammal több mint 400 kilométerre űzi maga előtt a szovjet hadsereg Hitler ha­dait. Az invázió támogatást kap az Európa-szerte küzdő parti­zánoktól: egész Franciaország­ban robbannak a hidak, a vas­útvonalak, az ukrán és lengyel partizánok egész körzeteket franciaországi partjához. A hajóágyúk tűz alá vették a parti erődítményeiket, percen­ként 200 tonna tüzérségi löve­dék verte a Westwall, a nácik „atlanti fala” állásait. Hltlerék nem hitték él, hogy sikerülhet, maga Hitler kijelentette: „Az angolok és amerikaiak nem maradnak 9 óránál tovább a kontinensen.” Az Atlanti Falról azonban már a partraszállás napján, vagy legkésőbb a második na­pon kiderült, hogy alig több blöffnél. S a német fasiszták nemcsak hogy nem akarták elhinni a nyugati szövetségesek partra­szállását (az angol-amerikai kémelhárítás számos megté­vesztő „adatot” juttatott el Hitlerekhez, amelyekkel kö­dösítették a tervezett partra­szállás helyét és idejét) — ha­nem katonailag minden lénye­ges erőt a Szovjetunió ellen vetettek be. 1944 tavaszán 320 náci hadosztályból 210 a Szov­jetunióban, 24 a Balkánon, 22 Magyarországon, Franciaor­melt, Normandia parancsno­kát, aki nyíltan megmondotta, hogy az angolszász invázió si­kerrel járt A június 6-i első ejtőernyős és partra szállt egy­ségek után hat hét alatt'326 000 katonát S4 000 járművet és 104 000 tonna fegyvert és hadi­anyagot, élelmiszert szállítot­tak: át a csatornán az angolok és amerikaiak. Attól a pilla­nattól kezdve, hogy Sainte Ma­rie Eglise falucskában leszáll­tak az angolok első siklórepü­lőgéppel szállított csapatai, te­hát június 6-tól június 18-ig, hetven kilométer szélességben és a parttól 12—15 kilométer mélységben megszilárdították állásaikat a partraszállók. Jú­nius 22-én megkezdődik a nor­mandiai partraszállás egyik legfontosabb hadi tette: Cher­bourg ostroma. Ugyanezen a napon a szovjet hadsereg, ígé­retéhez hiven, olyan hatalmas offenzívába kezd, amely egy­szerűen lehetetlenné teszi, hogy a nácik a keleti frontról akár egy hadosztályt is elvon­janak: megindul a nagy táma­PARIZS (MTI): A NATO párizsi központjá­ban hivatalosan bejelentettéli, hogy a katonai szervere!) pa­rancsnokságán új vezérkart létesítenek, amelynek a stra­tégiai tervezés lesz a feladata. A kulcsfontosságú szerv élén Emst Ferber nyugatnémet tá­bornok fog állni. "A­Az angol közvélemény sú­lyos megütközéssel és aggoda­lommal értesült arról, hogy a NATO új vezetőállást rendsze­resített, amelyet azzal a nyu­gatnémet Ferber tábornokkal töltöttek be, aki Hitler had­erejének legfiatalabb vezérkari Az egri 4. sz. Autóközleke­dési Vállalat azonnali belépésre keres gépkocsivezetőket, segcdvezetőket és rakodómunkásokat Eger, Gyöngyös és Hatvan telephelyre. Jelentkezés a fenti telephelyek munka­ügyi osztályán. tisztje volt. Angol sajtóértesü- 4 lések hangsúlyozzák, hogy a 5 kinevezést von Hassel bonnif hadügyminiszter erőszakolta ki a lehető legsúlyosabb nyomás- • sal a leghevesebb francia el- $ lenzéssel szemben. Angol részről utalnak arra, hogy Ferber tábornok új állá­sában meg fogja Ismerni a há­rom legfőbb szövetség straté­giai tervezésének legszigorúbb titoktartással őrzött bizalmas részleteit. Beleszólása lesz a NATO atombombatámadási célpontjainak meghatározásá­ba, atomfegyvereik, rakétái­nak, hajóinak elhelyezésébe és irányításába. A Daily Express megjegyzi, hogy ezzel Nyugat- Németország ismét egy lépés­sel közelebb jutott ahhoz a céljához, hogy ujját az atom­fegyverek ravaszára helyezze. 2 1964. június 6., szombat A földművesszövetkezetek magas áron vásárolnak ÜJ és HASZNÁLT TOLLAT. Első tépésű fehér libatoll 105,— Ft/kg. Második és harmadik tépé­sű fehér libatoll 140,— Ft/kg. Hízott libatoll 95,— Ft/kg. Tépett kacsatoll 85,— Ft/kg. Ezenkívül mindennemű használt ágytoliat és fosz­tott tollat vásárolnak a megye földműves­szövetkezetei. Vége volt az értekezletnek. A tanárok hazamentek, csak hárman beszélgettek még akis kerek asztal körül: az igazga­tó, a fiatal zongoratanárnő, meg a kopasz énektanár. A konzervatórium igazgatói irodájában ilyenkor, késő dé­lután, hűvös és kellemes volt a levegő. Az énektanár lustán elterpeszkedett a bőrfotelben, és szivarra gyújtott. — Nagyon kedvetlen vagy — monodta az igazgatónak. — Mint sokszor. Természe­temhez tartozik. — Noooó! — A tanárnő egy­szavas „hozzászólásán” érzett, hogy szeretne, de nem tud töb­bet mondani. Nagyon hosszan ejtette az ó-t, . gyorsan és egyenletesen zuhanó hangma­gassággal. Az ilyen hanglejtés a gátlások jele. — Remélem — nézett rá az igazgató — nem voltam a kar­tájak terhére a rosszkedvem­mel. — Dehogy volt! A kopasz kolléga jelentőség­teljesen előre bökött a szivar­jával. — Egyesek ugyan észrevet­ték rajtad. Furcsáik» tták... a milánói sikered után. — Nemcsak hangvemyből áll a világ, és nemcsak Milá­nóban jártam. — Hanem ...? — A múlt héten hazaláto­gattam Egerbe. A szülőváro­somba. És találkoztam a... hogy is mondjam... balsze­rencsés ifjúságommal. Ha ez a találkozás eszembe jut, egyszerre ízetlen lesz a kedvem. — Baja volt valakivel? — Ugyan, kivel lett volna. Nincs már ott senkim. Pár osztálytársam lézeng a város­ban, a lokálpatrióták, akik még nem mentek fel Pestre. — Hát akkor? — Jó, Éva, elmondom, de unni fogják. Nem izgalmas. Berci, lesz türelmed? Elölről kell kezdenem, Adám-Évánál. — Sokszor nem lehet más­képp megérteni. No, mondjad Mi történt... Hol is? Eger­ben? — Ott. Éva, maga nem do­hányzik, megkínálom csokolá­déval. Szóval... Azt tudják, hogy az apám nagyon szeren­csétlen ember volt, holtszegény kisiparos. Apró szerepet vál­lalt a Tanácsköztársaság ide­jén. Élete végéig zaklatták miatta. Anyám nehezen viselte sorsát. Kicsi koromtól kezdve csak a szegénységet meg a marakodást láttam otthon. A képzőben, a polgáriban nagyon kellett igyekeznem, hogy jól tanuljak, másképp nem kap­tam volna tandíj mentességet. Jeles bizonyítvány volt a vá­gyam, de csak egyszer-kétszer értem el. A zeneiskolában élre tudtam tömi. Volt tehetségem a fuvolához, a gyakorlást is bírtam. Már a képesítőhöz közel tör­tént. Folyt a háború, apámat internálták. Igazgatóm segített rajtam, neki köszönhetem, hogy elvergődtem a képesítő­ig. Várjatok csak, előre sza­ladtam egy kicsit. Egy-kct év­vel vissza kell lépnem ... De előbb rágyújtok. Éva, itt a csokoládé, ne legyen szé­gyenlős. No, szóval, még képhős vol­szabadítanak fel, Jugoszláviá­ban, Görögországban és Olasz­országban egyetlen nap sem telik el a nácikra mért súlyos partizán-csapás nélkül. Ami­kor augusztus 20-án kitör a párizsi felkelés, az amerikaiak egyik éke már 25—30 kilomé­terre áll a francia fővárostól... Húsz esztendeje most a jú­nius 6-i partraszállásnak, an­nak a hadműveletnek, amelyet bizony sok ígérgetés után elég későn hajtottak végre a nyu­gati szövetségesek. Való igaz azonban, hogy a partraszállás — együtt a szovjet hadsereg harcaival — olyan ütést mért Hitlerre, amelyet az már nem heverhetett ki. Majd tizenegy nehéz, súlyos véráldozatokat követelő hónap kellett még ahhoz, hogy végleg megsemmi­sítsék a fasizmus utolsó fegy­veres erőit. Az első nagy csa­pások, a Moszkva alatti, a Volga-parti csata után a nor­mandiai partras&llás hozta közelebb az emberiség számára a szabadságot, a fasizmus bu­kását. (g. m.) tarn, és beleszerettem az ez­redparancsnok lányába. Szép, szőke lány volt, egyidős velem. Zárdába járt, gimnáziumba. Dehogy mertem volna hozzá közeledni! A mai napig sem ismerem' személyesen, nem is köszöntem neki soha. Csak lá­tásból úgy rajongtam érte. Ba­rátaimtól, azóta nővéreitől hal­lottam róla. Azt mondták, an­gyali teremtés. Nem tudom, mit szerettem ezen az ismeret­len lányon. Az életet, amelyet köréje képzeltem. Amit nem is tudtam akkor megnevezni. Megértitek biztosan, ha ezt a szót használom: harmória. Amit én annyira nélkülöztem, amire olyan mohón vágytam, ami iránt az iskolai nevelés, sok regény, a zene, a jobbmó- dualí élete olyan erős kívánsá­got ébresztett bennem. Máriának hívták. Benne sej­tettem azt a harmóniát, amiért hadakoztam a világgal, a szü­leimmel, önmagámmal. Ez a szerelem Irigység volt a világ képzelt és megkívánt harmó­niája iránt. Mária harmóniá­ban élt, hittem. Látszott rajta. Szép otthon. Biztonság. Szeret­ték a szülei, ő is a szüleit. Za­vartalan volt a vallásos hite. Engem folyton martak a két­ségek. Csinosan, ízlésesen öltö­zött, mindenkihez kedves volt, mindenki tisztelte, semmiféle gazba, szemétbe nem kellett gázolnia. A zárda ablakai a város legkellemesebb utcájára nyíltak, fák, kertes épületek, langyos tavasz körülötte. Nem a zord öreg Líceum... Oijren

Next

/
Thumbnails
Contents