Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-28 / 150. szám
A Heves megyei Népi Ellenorzesi Bizottság anyagából A fogyasztók megkárosítása TUDATOS ÉS SOROZATOS A VÁNDORBOT DCéifafta világ köves út sincs messzebb egy jó kilométernél... — Hogyan gondolják a jövőt? — kérdezem váratlanul, összeméznek. Micsonai válaszd: — Egyesíteni akarnak. — És maguk? — Nem vagyunk egy véleményen. Egyikünk azt mondja Tamabodihoz, a másik, hogy Kálihoz csatlakozzunk. A kom- poltiak nem bírnak a tőiddel, ott kevés a kereset. A tama- bodiak jól gazdálkodnak, de az már hevesi járás. Gondbamerülten gyűrik a szót az emberek. Az idősebbek a fiatalabbaktd várnak tanácsot, azok az öregektől a biztatást Az égen közben furcsa figurákat rajzolnak a felhők. Gomolyognak, tornyosodnak, esőt jelez a forró mozdulatlanság. SORSÁN TÖRI fejét Kistér pusztai népe, pedig az idő már dolgozik helyettük. Az üresen hagyott házak, a gazzal benőtt udvarok figyelmeztetnek: Kistérnek egyedül nincs jövője. A szövetkezet itt csak cégér, a tanya egyetlen nagyobb maszek gazdaság. Ha megérik majd a szándék, az elhatározás, egy nagy család tagjaiként, előbb- utóbb eltűnik majd a sár, a sötétség. Ezt azon ban a ki síének nek is akarnia kell. Tenni kell róla, hogy ne legyen itt többé kétfajta világ. v Utván 5 1964. június 28., vasárnap egyéb áruk — paprika, kakaó, tea, bors, kávé, stb. — megfelelnek az előírt súlynak. Rosz- szabb a helyzet a malmoknál, gyáraknál. A Budapesti Tész- taárugyár készleteinél 2—6 százalékos súlyhiányt állapítottak meg az ellenőrök. A Kecskeméti Konzervgyárból szállított 10 kilós vegyesíz súlya 9,68 kilót mutatott. A Hatvani Cukorgyárban csomagolt 50 kilós ori- ginált kristálycukorból négy zsákot mértek le. Egy-egy zsák súlya az előírt 50,5 kiló helyett, csupán 49,20 — 49,50 — 49,45 kiló volt. Legnagyobb az eltérés a Karcagi Hántdó Malom 50 kilós rizs zsákjainál. A négyszer ötvenkilogrammos zsák mérlegelésénél 3,40 kilós hiány mutatkozott. A hatvani malomból szállított liszt is súlyhiányos volt: a lemért tizenkét ötvenkilogrammos zsáknál 8 kilós hiányt tapasztaltak az ellenőrök. A népi ellenőrzés és a kereskedelmi felügyelőség megfelelő intézkedéseket hozott, a fogyasztók érdekvédelmének biztosítására, a súlycsonkítások és a rossz számolások megszüntetésére. (márkusz) utas fiatal i Szegeden Több mint száz részvevővel rendezik meg a hagyományos sport seregszemlét. A vasutas fiatalok szellemi fejtörőjének országos döntőjét n szabadtéri színpadon rendezik meg, ahol a kisérő műsorban többek között az Állami Operaház, a Thália színház művészei, a Rajkó zenekar, a MÁV Szimfonikus Zenekar és a MÁV Művelődési Otthonok művészeti csoportjai lépnek féL A szegedi demonstráción és seregszemlén a Magyarországon tartózkodó külföldi vasutas ifjúság delegációk is részt- veszmek. (V.M.) tár! elszámolásnál az engedélyezett kálónak csupán huszonnyolc százalékát kellett igénybe venni. A Füzesabonyi Földművesszöve'tkezet körzetében hat boltban végeztek ellenőrzést, s megállapítást nyert, hogy az engedélyezett káló 40 545 forint lett volna, s ezzel szemben mindössze 3 171 forintot használtak fel. Ugyanakkor az ellenőrzött üzletek hatvanhat százalékénál kellett különböző büntetéseket alkalmazni a súlycsonkítások és rossz számolások miatt. A súlycsonkítást, a rossz számolást a fogyasztók megkárosítását nem lehet, nem szabad a leltárhiánytól való félelemmel magyarázni. A megvizsgált üzletek összesített adatai szerint az engedélyezett kálónak csupán 42,7 százalékát használták fel az állami és a szövetkezeti üzletek. A fogyasztók megkárosítására tehát semmi szükség, az teljesen irv- dokolatlan. Nem beszélve arról, hogy törvénytelent A gyárak is „rosszul” mérnek! Megvizsgálták a népi ellenőrök az ipar által előre csomagolt árukat is. A fűszer, és Tízezer vas találkozó je Június 28-án, vasárnap, a KISZ Központi Bizottsága, a Vasutasok Szakszervezeti Elnöksége és a MÁV Vezérigazgatóság meghívására tízezer vasutas fiatal találkozik az Alföld fővárosában, hogy részt vegyen a tizedik orsz. vasutas ifjúsági béketüntetésien, az ifjúsági kultúr és sport egyesületek demonstrációján. A budapesti, szombaithelj’i, pécsi, miskolci és debreceni vasútigazgatóságok területéről külön vonatok szállítják a fiatalokat Szegedre. A délelőtti program kiemelkedő része a vendéglátó város ifjúságának és a vendégeknek közös békegyűlése. Gyakori a panasz: rosszul mérnek az üzletekben és többet számolnak a vásárolt árukért. Megkárosítják a fogyasztókat. Ezért tartottak próbavásárlást a népi ellenőrök és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szakemberei. Negyvennégy üzletben ellenőrizték a mérlegelést és a számolást. A próbavásárlások eredményei azt mutatják, hogy a megye területén nyugtalanító a fogyasztói érdekvédelem, mert a mérlegelésnél és a számolásnál gyakran megkárosítják a vásárlókat. Súlyesonkítás — „rossz” számolás A megvizsgált negyvennégy kiskereskedelmi bolt negyvenhét százalékában követtek el súlycsonkítást. ’ A fogyasztók javára csupán, két üzletben tévedtek. Ez is igazolja a népi ellenőrzés megállapítását: a fogyasztók megkárosítása tudatos és sorozatos. A megkárosítás mértéke vásárlónként átlagban egy-egy százalékot tesz ki. Ez az eltérés csak látszólag kis értékű. Ha azonban figyelembe vesz- szük, hogy a boltok napi 100— 1000 fős vásárlói körrel rendelkeznék, és a pontatlan mérések rendszeresek, úgy egy- egy leltári időszak alatt már nagyon is sok „összejön” az egy-egy százalékból. A számolásnál még rosszabb a helyzet A negyvennégy üzlet közül harmincötben számoltak többet, magasabb árakat, vagyis az üzletek hetvenkilenc százalékánál károsították meg a fogyasztókat. A pénztárosok felelőssége Az önkiszolgáló rendszerben működő tizenhét bolt közül, tizenhatban károsították meg a fogyasztóikat számolással. Ez kilencven százalékot jelent, míg a hagyományos üzletekben ez a százalék hetvenhárom. Ezek az adatok ráirányítják a figyelmet az önkiszolgáló boltok pénztárosainak munkájára is. Az önkiszolgáló rendszerben ugyanis megnőtt a pénztárosok anyagi felelőssége, legtöbb helyen boltvezető helyettesi minősítést kaptak, s így nagyobb felelősséget éreznek, az esetleges leltárhiányért. Ez a körülmény ad ösztönzést ahhoz, hogy többet számoljanak. Az ellenőrző mérlegelések azt is bizonyítják, hogy a bol-' tok dolgozói által előrecsoma-í golt áruféléik, cukor, rizs, liszt,* stb. nagy többsége már súly-', hiánnyal kerül a polcokra s' így eladásra is. Gyakori még a. súlyesonkítás a gyümölcsöknél,- tejtermékeknél és a töltelék húsáruiknál is. Megállapította a vizsgálat; azt is, hogy kifogásolható a! mérlegek beállítása, pomtatla-< nők a súlyok. • ‘ Mire való a káló ?] A súlycsonfcftásnál, vagy a; számolási „tévedéséknél” a ] boltvezetők nagyon szeretnek ai leltárhiányra hivatkozni. Fél-; nek a leltárhiánytól, úgymond; „valamit be kell hozni”, hogy; ne legyen hiány. A félelem; azonban teljesen alaptalan. A. rendelkezések ugyanis lehető-, vé teszik, hogy a csurgás, cse-, pégés s egyéb veszteség meg-] térüljön a'bolt részére. < Megvizsgálták a népi ellen-; őrök a kálófelhasználást is. A' legtöbb üzlet nem él ezzel a lehetőséggel és nem használja fel a kálót. Érdemes összefüggésbe hozni a súlycsonkítást a kálóval, í mert ez is igazolja, hogy van-' nak üzletek, amelyek kálófelhasználás nélkül sem károsítják meg a fogyasztókat, de ugyanakkor előfordul az is, hogy teljes vagy magas kálófelhaszná-i lás mellett is találkozunk súly-', csonkítással, vagy rossz számo-< lássál. ‘ A Hatvan és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartozó három boltnál pl. csupán minimális számolási és mérési, eltérések voltak, holott a lel-' A próbavásárlások tapasztalatai Készül a 600 eze< köbméter vizet összegyűjtő gyöngyöspatai mesterséges tó A Zám patak eddig háborítatlanul folydogált a gyöngyöspatai határban, mígnem néhány hete hatalmas gépek jelentek meg a partján és ormótlan testükkel belehasítottak a völgy oldalába, hogy mély, sima ágyai készítsenek az esőzések idején lezúduló csapadéknak. A Zám patak medrét nemsokára széles, magas gáttal zárják el a több méter magas földkupacokból. Itt lesz majd a 600 ezer köbméter vizet összegyűjtő gyöngyöspatai víztároló, amely teljesen gépi munkával készül él, az Északmiagyarországi Vízügyi Igazgatóság szakembereinek, munkásainak jóvoltából. A völgy máris úgy néz ki, mintha elemi erők dúlták volna fel lankáit. A leendő mederből hatalmas Sz-100-as lánctalpas traktorokkal vontatott „ládákban” hordják a földet a gáthoz, amelyen nagyméretű hengert vonszol egy másik lánctalpas. A túloldalán talajegyen- getők dolgoznak és libasorban járnak a szkriperek, amelyek jó teherautónyi földet visznek tartályaikban. Néhány hete kezdtek még munkába a gépek, máris kivívták a gyöngyöspataiak csodálatát, akik érthetően nagyon várják a mesterséges tó elkészültét, hiszen 300 holdnyi területük öntözéséhez gyűjtenek itt vizet. Ezzel jelentős többletjövedelemre tehetnek szert már a jövő évben, amikor 30 holdon csillog itt a víztükör s a mérőzsinór öt méternél is mélyebbre süllyedhet a vízben, amelynek e gépek vetik meg kényelmes ágyát A gépmonstrumok néhány perces pihenőre megállnak és Kácsándi János szkriper vezető néhány fordulóra invitál bennünket, nézzük meg „milyen könnyű a gépi munka”. De elég volt bekukkantani a vezetőülésbe, ahol 40 fokos hőség csapott meg bennünket, hogy elismeréssel szóljunk az építők munkájáról, akik éjjel-nappal járják gépeikkel a- víztároló medrét, gátját, hogy minél előbb átadhassák rendeltetésének a mesterséges tavat. Az építők munkája nehéz, a gépkezelőről folyik a verejték, óriási a zaj, csörgés, csattogás és mégis rendületlenül haladnak; növekszik a gát, mélyül a meder, pedig félszázan sem dolgoznak a három műszakban. Sietnek, mert egy jó hónap múlva már szeretnék megkezdeni a gyöngyöstarjáni mesterséges tó mélyítését, gátjának építését, ahol 400 ezer köbméternyi vizet lehet „összefogni”. Szeptemberig azonban a földmunkákon, kívül még a víztároló berendezéseit és a 300 hold területet behálózó onto ző-rendsteft Is el kell készíteni, hogy a téli csapadékot már összegyűjthessék és jövőre a Zám-patak völgyét borító rétek, szántók helyén mély vizet fodrozhasson a szél, több százezer köbméternyi öntözővizeit amely pénzt terem rövidesen a gyöngyöspataiaknak. Gépek vetik a víz ágyát — Nem is kell. Mi mindnyájan azok vagyunk. A színiben, ahol ülünk vastagon a morzsolt kukorica. A tamabodd .kocsis nem is állja meg szó nélkül. Kánaánnak mondja a kistelki határt. A tagság hallgat, csak a gondolatok kavarognak. Van szövetkezet, és még sincs. Van elnök, de a szakember nem kell. Van közös fold, de nincs gép. Van közös jószág, de kint a házaknál. ötven forinton felül a munkaegység, de egymást éri a panasz: Nem tudnak annyit termelni, mint a maszek világban. Tíz pár lóval kevesebb van, mint akkor, gépnek hírét sem látják. Az asszonyok hetente kétszer a káli piacra hordják a túrót, a vajat, a tojást is. Pénz van, de nincs villany, út, iskola. Még postás sincs a tanyán. Aki a faluba jár, az hozza ki a leveleket, a többnapos újságot. Valaki kesernyésen int a kezével. — Nincs jövőjük így a kistéri tanyásoknak... A LOVAK DOBBANÁSÁT hallom az udvarról. Nagy nyári csönd, a levegő sem mozdul. — Van egy kis üzletünk — mondja Micsonai. — Tábla nincs rajta, de sör, pálinka mindig kapható. Elindulunk, hogy- megnézzük a boltot. Takáros kis szoba. A boltos asszony írást mutat, amely szerint napi négy óra lenne a nyitvatartási idő, de mint mondja, néha még a tizennégy sem elég. Havonta hét—tízezer forint a forgalom. A „tagság” a témánál marad. Az udvaron a boltosasszony is a falu felé mutat: — Tessék, nézze csak! Ott megy a villamos vezeték. A Micsonai András vezetőségi tag rágyújt — Nyolc tehén van a közösben, meg tíz anyakoca. Azonkívül az apró malacféle, a borjak. (A teheneket mostanában vetette a járás.) Mit építettek négy esztendő alatt? — Semmit — Egy zsupfedeles sertés kutricát, — helyesbítenék többen. Milyen gépük van? ■ — Semmilyen! Hat pár ló, meg egy motor, ami a darálót hajtja. Ennyi az egész. A maszek világiban tizenhat pár Jó- fogat volt a tanyán. Az őszülő Kapás János felemeli szavát — Itt követtük ét kérem a hibát . Amikor megalakultunk kínálta a járás a pénzt a hitéit a gépet Nem kellett. Most már ők nem adják... Megfulladunk a saját zsírunkban. Mit ér a szövetkezet gépek, épületek nélkül? Csend lesz megint. Az arcokra ráncokat húz a gond. Ül a tizenegy ember és hallgat Mór István, Tóth Tivadar meg a többiek maguk elé néznek. — Nem élet ez így, kérem. Dolgozunk, félig maszekoknak tartanak bennünket, és bélera- •gadunk a sárba, a sötétségbe. Üt kellene, villany, hogy televíziót mosógépet vethessenek az asszonyok. AZ AMBITUS előtt a lugas hűs árnyékot ad. A tenyérnyi szőlőlevélek, érdekesen szűrik át a napot. ■ — Itt tartjuk a közgyűlést is a ház előtt. — Maguknál nem nehéz. Nevetnek. — Van-e agronómus? — Tessék! Ez is megteszi szék helyett. A tanyából messzire látni. Tornyok, aszfaltos utak, villanyoszlopok csillognak a fényben, pedig ezekből egy sincs itt a tanyán. Se út, se villany, se torony. Az öt iskolásgyerek is gyalog jár Tarna- bodra a gyepen keresztül. Kistér Kompolthoz tartozik, de oda csak ritkán járnak. — Károlyi cselédei voltunk. 1940-ben földet osztott az uraság. Tíz-tíz holdat kaptunk, azzal kezdtük még itt az életet. Kapás János deresedő halántékán gyöngyöket ver az izzadtság. Ö volt az, aki a legelsők között kapott Károlyitól földet, ő az, aki a legelsők között vette észre, hol követték most el a hibát. FIGYELEM az arcokat. Tiszta, értelmes tekintet néz rám a tizenegy szempárból. A tanyasi ember nyílt szívű, őszinte. — Mennyit osztottak? — Hatvanegyben alakultunk 290 hold szántóval. Akkor már negyvenkét forint volt munkaegységenként, most ötvenkettőnél tartunk. — Mi itt a fő jövedelem? — A jószág.ötvenegy szarvas- marha van a háztájiban, közötte huszonöt tehén. Huszonöt anyakoca, százötven malacféle, százszámra házanként a tyúk. Minden háznál négy-öt számos állat. — És a szövetkezetben? Ketten-hárman összenéznék. 4 A KÖVES ŰTNAK vége. Innen már csak jó sorsa vezeti - tovább az embert. A tegnapi 'eső után tócsákban áll a víz a 4 földeken és nincs sofőr, aki ? vállalná most a 3 kilométeres > utat. » Szűkülő búzák, haragoszöld ^kukoricák között dagasztják a > sarat a lovak. A kocsis hunyo- i rogva mutat ostorával a távoli 1 piros cserepek félé. ’ — Az ott Kistér. 16 ház az ; egész. 4 Nézem a határt. Balról a tar. V nabodiaké a búza, jobbról a kisbérieké. Egy út, egyetlen dűlő- íút a határ. A kocsis hátrafelé 4 fordul és kétfelé suhint 4 — Ez a hevesi, ez már a fü- zesabonyi járás... 4 Néhány nap alatt szinte csordát csinált az eső. A kukoricákból már alig látszik ki az ember, a rétek is bő termést ígérnek. A tanya előtt kétágú vén fűzfa, eleven útjelző a t széles alföldön. Egyetlen utca ?a tizenhat ház. A szövetkezeti i iroda egyik a tizenhat közül. 5 A lovak megállnak az ámbi- tus előtt. A kocsi-kerekére tenyérnyi sárkoszorú ragadt az úton. Az elnököt keresem, de a tagságot találom. Az elnök r bement a járáshoz, a tagság »együtt van a színben. Kukoricát morzsolnak mind a tizen> egyen. Kezetfogok a tagsággal. Valaki azt mondja: ne hara. gudion, de az elnök elvitte az : iroda kulcsot. Egy csontos arcú tanyasi félredönt egy kuko- 1 ricás zsákot, inge ujjával törli tie róla a port,
