Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-28 / 150. szám

„Több mint húszon* öt éve taposom a t. Ház szőnyegeit” — ír­ta Mikszáth, kesernyés iróniával temetve illú­zióit. Engem huszonöt éves korom után ért a tisztesség, hogy két na­pot tölthettem a Par­lament kőcsipkés épü­letében, s láthattam, hallhattam az ország- gyűlés munkáját. El­olvastam az újságok tudósításait: mind siet­ve készített közömbös jegyzőkönyvek, szára­zok, színtelenek — az érdekességek, „sztorik”, amelyekben pedig _ bő­velkedett ez a kétna­pos tanácskozás — hi­ányzanak az újságla­pokról. FELTÉTELES MÓDOK Az új postai törvény- javaslatban az állam­polgárok kötelezettsé­geit emelték első helyre. Dr. Hargitai Katalin. Vas megyei képviselő szóvá tette ezt; kifogásolta, hogy ha a Posta tevékenysé­géhez magánterületet vagy magánterületnek egy részét igénybe ve­szi, a tulajdonos a kár­talanítást kérheti. „Mi­ért csak kérheti? — kérdezte. — Kérje, hi­szen a kártalanítás jo­gos!” És a törvényja­vaslatban az országgyű­lés ezt a pontot meg­változtatta; a törvény­ben a feltételes mód helyett a kijelentő mód szerepel! Az országgyűlés más- napján dr. Szénási Gé­za legfőbb ügyész be­számolójában is szere­pet kapott a feltételes mód. El kell érnünk, mondotta a legfőbb ügyész, hogy azok a személyek, akik gazda­sági bűncselekménye­ket követtek el, ne ke­rülhessenek másodszor is olyan, lehetőségek közé, hogy a gazdasági bűncselekményt másod­szor is elkövessék. Ne kerülhessenek olyan le­hetőségek közé? Egy­szerűbb és helyesebb így mondani: ne kerül­jenek! Ez a nyelvtani „nüansz” azonban most elkerülte a képvi­selők figyelmét. MEGHÍVTUK A MINISZTERT EGERBE! Dr. H. Nagy Anna, Heves megyei képviselő is felszólalt a belkeres­kedelem helyzetéről szóló beszámoló feletti vitában. Eger városát solcan látogatják törté­nelmi nevezetességéért, a szép tájaiért, s nem különben jó borai mi­att. És milyen vendég­látás fogadja az ide érkező idegent? Zsú­foltság, lehetetlen, s tűrhetetlen állapotok. Nem lehet meleg étel­hez jutni! És egymás­után sorolta a hiányos­ságokat, hibákat, ame­lyeken sürgősen változ­tatni kell. A képviselő végül hatásosan fejezte be felszólalását: — Látogasson el hoz­zánk Tausz elvtárs, de ne mint belkereskedel­mi miniszter, hanem mint magánember, mint turista. Akkor saját maga is meggyőződhet Eger idegenforgalmi állapotairól. A miniszter a meghí­vást elfogadta, s vála­szában megígérte: a harmadik ötéves terv­ben megoldják Eger és Heves megye idegenfor­galmi gondjait. „TNTERPELLÄL­TAM.. r Az országgyűlés első napi tanácskozásáról írt jegyzetemben az új postatörvényt méltatva, szóvátettem a kékesi tv-adó problémáját, s azzal zártam írásomat, erről interpelláltam volna a közlekedés- és postaügyí miniszternek, ha módom van rá. Másnap módom nyílt az „interpellációra”. Tiliczki József, me­gyénk képviselője segí­tett át a bemutatkozás feszességén. — A kékesi tv-adót idén áprilisban két tel­jes héten át javították — mondottam. — Ígértek az illetékesek fűt-fát, remek vétel- lehetőségeket, jó kép­minőséget. Beleöltek az adóba rengeteg pénzt, s a helyzet most még rosszabb, mint koráb­ban volt. Több a hiba, mint a javítások előtt. Dr. Csanádi György, közlekedés- és posta­ügyi , miniszter felje­gyezte a panaszt, s ígérte, hogy megvizs­gáltatja a problémát és hamarosan válaszolni fog a tízezreket érintő kérdésre. „MEGTERVEZETT” FELSZÓLALÁSOK Az országgyűlés hír­lapírói páholya — ahová a zöldszínű be­lépőjegy a júniusi ülés­szak teljes tartalmára helyet biztosított — o legideálisabb fekvésű. Kitűnően látni a te­rem minden részletét, s a képviselőket, a kor­mány tagjait, minden­kit, aki csak a terem­ben van. A két nap so­rán. amíg az ország- gyűlés ülésszaka tartott, sokat vitatkozhattak a kollégák, s volt is mi­ről vitatkozni. Mi tűnik szemébe az új embernek az ország­gyűlés munkáját látva? Mi tűnhet szemébe an­nak, aki először van je­len országos ügyek tárgyalásán, a legfel* több törvényhozói fó-{ rumon? Előre elkészített gép-1 pel megírt lapokról ol-\ vassák fel véleményü­ket a képviselők. Nem\ spontán véleményeki ezek, hanem előre, „megtervezetiS” felszó­lalások, amelyek meg-' merevítik az ország- i gyűlés munkáját. Egyik • képviselő azt olvasta fel például a papírjá-' ról, hogy „hiánycikk aj patkószeg, s enélkül a lovak működtetése le-1 hetetlen.” Mások meg i „vásárlások eszközlésé- j ről” beszélnek: mintha fűrészpor ropogna a fo-' gak alatt. i S egyszerre megélén­kül a t. Ház, mikor, egy-egy képviselő saját szavaival, egyszerűenj nyilvánít véleményt, s nem a zsargonnyelv' útvesztőiben, „terminus i technikusokközött{ kanyarog. Nem lehetne mindig' ennyire élénk, s elevent az országgyűlés mun- ■ kaja, a vitában elmon­dott szavak? Olyan élénk, eleven, mint az\ interpellációk ideién; amikor hiába próbálj magyarázkodni, s mel-i lébeszélni egy-egy mi-{ niszter, a képviselő az interpellációs kérdésre' adott válasszal is vitá-, ba száll, s a miniszter, helyett a kén viselő mondja el, mit kellett.\ volna, a miniszterneki mondania. : Pataky Dezső • 5 Az öregek és a fiatalok ta­viéin sehol sincsenek olyan -nagy egyetértésben megyénk ^üzemeiben, mint a Parádsas- Jvári Üveggyárban. Az is igaz, rhogy majdnem minden üzem- ; résznél talál,kozhatunk „üveg­gyár! dinasztiákkal”, ahol apa, (fia, együtt dolgozik. Az ilyen í családias hangulatú gyárban, sszinte érthető az a szeretet, ^megbecsülés-, amellyel körül ? veszik a gyárban dolgozó üa- » talokat. 5 A gyár négy ifjúsági bri­gádja dolgozik a szocialista ; munkabrigád cím elnyerésé­iért, és egy brigád már el­vnyerte az oklevelet. S a gyár gégész kollektívájának, KISZ- mek, szakszervezetnek szólt a ^legutóbbi kitüntetés is, amikor : ünnepélyes párttaggyűlésen í Varga József, a gyár főmér- inöke bejelentette, hogy az if­júsági Gábor-brigád a három- Séves egyenletes munkája után, 9 a szocialista ifjúsági brigádok ^országos versenyében az első ^helyezést érte el. I — Nem volt könnyű munka, isem a brigád létrehozása, sem (az összetartása, — hallgatjuk \ Selben Béla brigádtag véie- íményét; amikor az életükről, ^munkájukról beszélgetnek, v — Tanultunk és tanítottunk •— kapcsolódik a beszélgetésbe íTóth Lajos, aki a 24 évéből már eddig is 10 évet a gyár­ban dolgozott. Nálunk vált szakmunkássá Osztafin János, és Mudriczki József, akik nemcsak a szakmában, de az életben, és most a honvédség­nél is, megállják a helyüket. Nem hoznak szégyent a bri­gádra. S valóban, a brigádban erős kollektíva alakult ki Gábor Lajos vezetésével. A 12 tagú brigádból öten tanulnak to­vább, heten nyerték el a szak­ma ifjú mestere mozgalom arany, ezüst, bronz fokozatú jelvényeit és Tóth Lajos már másodszor lett a kiváló dol­gozó oklevél birtokosa. Asztalos Ferenc művezető az építőanyag ipari techniku­mot együtt kezdte a brigád- patronálással. A brigádja or­szágos első lett, ő pedig a ne­gyedik évének befejezésén fá­radozik. Eddig ő szurkolt a fiatalok helyezése miatt, most kicsit a patronáltak vigyáz­zák az utolsó év szereplését. Az Országos , Üvegipari Vál­lalat vezetői a megérdemelt kintünetést egyszerű tanács­kozáson, egyszerű szavakkal adták át. Szerényen, mint aho­gyan ez az eredmény szüle­tett a Parádsasvárí Üveggyár­ból . Kovács János Országos első a parádsasyári Gábor brigád Orssággyű lesi jegyzetek A hőmérő több mint 30 fokot mutat. De sokszor úgy érez­zük, hogy ennél is melegebb van, mert a levegő tikikadt és párás. Csali egy pohár hideg vizet! — suttogjuk naponta ki tudja hányszor. Akinek hűtő­szekrénye . van, az bármikor hozzájuthat az üdítő italhoz, a jéglbe hűtött gyümölcshöz, é9 napokig frissen tarthatja az ételt. A lakosság egyre több hűtőszekrényt igényel, de jo­gosan várja azt is, hogy kor­szerű és megbízható hűtőszek­rényt gyártson a magyar ipar. Arra vállalkozott az elmúlt év őszén az egri Finomszerelvény- gyár, hogy a hűtőszekrények szívét, a kompresszorokat gyártja, — modern techni­kával, szériában. Hol tartanak jelenleg ? A kísérletek a jászberényi gyárban kezdőditek ,de jelen­leg a két vállalat együttes erő­feszítéssel igyekszik a kon­strukciós és a technológiai prob­lémák megoldására. A feladat az. hogy a Finomszerelvány- gyár még ebben az évben 10 ezer darab' olyan hűtőgép- kompresszort gyártson, ame­lyet úgyszólva sohasem kell javítani és a követelmény az, hogy legalább öt éves garan­ciával adhassák el a hűtőszek­rényeket. Füzessy János főkonstruktőr asztalán szakkönyvek, rajzok és nylon tasakban gépalkatré­szek. Pici, lapos lemezt mutat, a kompresszor szelepét. Hossza két centi sincs, a vastagsága pedig 0,17 milliméter. Külön­leges svédacél ötvözetből ké­szül. Ennek úgy kell felfeküdni a szélepüléken, hogy hét at- moszférás nyomás mellett is tökéletesen zárjon, a motor biztonságosan kapcsoljon, az új típusú hűtőgép pedig elérje a svéd, az angol és a svájci gyártmányú hűtőgépek para­métereit. Ennek a bonyolult konstrukciós és technológiai problémának a megoldásán dolgozik hatodik hónapja a Fi- nomszerelvénygyár 7-es üzeme, s gyártmánytervezés és a kí­sérleti osztály: Törcsvári Ist­ván és Kelemen Benjamin konstruktőrök, három kutató mérnök: Varga László, Merő László és Gulyás László, a sze­relők, lakatosok és a techniku­sok. Tanulmányozták a fellelhető külföldi és magyar szakirodal­mat, saját erőből, házilag mé­rőműszereket gyártottak és a műegyetemtől kaptak külön­böző műszereket, speciális kristálymérő fejeket. Űjabb és újabb módszerekkel „faggatják” az anyagot, kitar­tó szorgalommal kísérleteznek, hogy a kompresszorgyártást megoldják. Az idő sürget, július 6-ig meg kell teremteni a szériaszerű hűtőgépkom- presszor-gyártás feltételeit. Vagy megtalálják a különleges anyagnak megfelelő techno­lógiát, vagy jelentős valuta áldozattal nyugati országból kell megvásárolni az alkatré­szeket. A finom felületű megmunká­láshoz szükséges gépek már megérkeztek a gyárba. Talán már a századik kísérleti mé­rést végzik, de ezer asszony­ban- sincs annyi szeszély és vá­ratlan meglepetés, mint ebben a pici szelepben — mondta Ezi- lotai Kálmán szerelő. Steinhäuser András, a buda­pesti Hűtőgépgyár kompresz- szor osztályának a vezetője német gyártmányú szelepet vett elő a zsebéből. Köréje gyűltek a bervai munkások- mémökök és mohó. érdeklő­déssel vizsgálták, hogy kör- gyűrűs-e a német szelep, ott szegecseléssel, vagy > hogyan oldották meg a szabad szem­mel alig látható alkatrész mű­ködését. — Sípol a szelep, átengedi a levegőt — mondja a pesti munkás az egrieknek. A két mérnöknek nincs türelme, hogy megvárják a szakmun­kást, maguk köszörülik le a szelepet és sajtolással újabb szelepet szegecselnek. Köziben szidják a bürokráciát amely megakadályozza őket, hogy a nérpet gyárban tanul- mányozh ássák pár napig a hűtőgépgyártást. Hivatalos, vagy magán útlevéllel, de már „tegnap" el kellett volna utazni, mert itthon megakad­tak, tehát nélkülözhetetlen a baráti segítség. Péter Pál, a Finomszerel- vénygyár főmérnöke elmon­dotta, hogy ugrásszerűen meg­nőtt a hűtőszekrények keres­lete. Az évek óta tartó profil­hiány után végre olyan gyárt­mányt kapott a Finomszerel- vénygyár, amely hosszabb idő­re biztosítja a munkások fog­lalkoztatottságát és biztos meg­élhetését. Igaz, műszakilag és kivitelezés szempontjából rendkívül igényes az új gyárt­mány. Ugyanis a kompresszor alkatrészeinek geometriai pon­tossága csak ezredmilliméte- rekben fejezhető ki, viszont felületi megmunkálás tekinte­tében maximális követelmé­nyeket támaszt. Többek között évekig — viszonylag nagy nyomás alatt — pontosan és hibátlanul kell működnie. Na­gyon kell a minőségre ügyelni, mert a hűtőgépet nem lehet egykönnyen szétszedni, nem szabad javítani. Takács László, a gyár igaz­gatója azzal egészítette ki a főmérnök szavait, hogy rend­kívül nehéz, de szép feladat vár a Finomszerelvénygyár dolgozóira, mert olyan gyárt­mányt kell meghonosítani, amelyre eddig sem hazai, sem a baráti országokban sem ta­pasztalt, sem kielégítő gyakor­lat nem volt. Az új termékkel Egerben meghonosodhat a fi­nommechanikai technológia. Ennek a gyártmánynak a megoldása olyan további tech­nológiák alkalmazását jelenti, amely képessé teszi a gyárat más, hasonlóan igényes fi­nommechanikai termékek gyártására is. Sok gonddal jár az új gyártmány és a kö­vetelmények sürgetik a Fi­tt amszerelvénygyárat, de bíz­nak a sikerben. Dr. Fazekas László ( Legalább ötéves garanciát Az új gyártmány új gondjai a Finomszerelvénygyárban .m.m m m.m m m m m mmmmmmwtrnmmmm. _ Több és jobb hűtőszekrényt II jövedelmek közös forrása 150 ezer kisdiák az úttörőtáborokban Tavaly 132 000 általános is­kolás vett részt az úttörőcsa­patok egy-két hetes nyári tá­borozásain, országjáró kirán­dulásain. Az idén számuk előreláthatólag eléri a 150 ezret. Tovább gazdagodik a program is: a diákokat min­denütt kellemes időtöltés vár­ja, sokféle kulturális és sport­műsor szórakoztatja. A csillebérci úttörőtábor 4500 gyereket lát vendégüL Hetven gyerek jutalmul kül­földi táborokban nyaralhat, hozzánk 120 kisdiák érkezik a különböző országokból HAVI KERESETÜNK össze­gét a vállalatnál állapítják meg és ott is kapjuk kézhez. Mégis — a vállalat tulajdonképpen csak a kifizetőhely. A kereset forrása sokkal mélyebbről fa­kad: a nemzeti jövedelemből. Mert a kereset nemcsak egy pontosan meghatározott pénz­összeget képvisel, hanem egy kevésbé pontosan körülírt áru- mennyiséget is. A pénz túlnyo­mó részén ugyanis árukat vá­sárolunk: élelmiszert és ruhá­zati cikkeket, mosószert és könyvet. A pénz a háztartás­ban elég gyorsan valamilyen fogyasztási cikké változik át. De erre az átváltozásra akkor kerülhet csak sor, ha annyi fogyasztási cikk található az üzletekben, amennyit a kerese­teken meg lehet vásárolni. Nem vehetünk többet, mint ameny- nyi az áru, és nem lehet keve­sebb az áru, mint amennyi a vásárlóerő. Ha ez nem így vol­na, súlyos zavarok keletkezné­nek az ellátásban. . A sokféle fogyasztási cikk, amelyet egy év folvamán meg­vásárolunk, mind benne van a nemzeti jövedelemben, ami tu­lajdonképpen nem más, mint az egész népgazdaság egy évi jövedelme. Amit a népgazda­ság a maga munkájával egy év alatt tisztán megkeres. A nem­zeti jövedelem megoszlik egyé­ni jövedelmekre és ez a tény már egymagában is bizonyítja, hogy az egyéni jövedelem nagysága végső soron a nem­zeti jövedelem nagyságától függ. A GAZDASÁGPOLITIKA feladata, hogy minden évben eldöntse: mennyit juttat a nem­zeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapjába és meny­nyi kerüljön felhalmozásra. 1062-ben 155 milliárd volt az összes nemzeti jövedelem és ebből 115 milliárd a fogyasz­tási alap. Ennyit lehetett szét­osztani, még pedig szocialista gazdaságunkban túlnyomórészt az egyéni munkateljesítmény alapján. De bármilyen is az el­osztás módja: annál többet semmiképpen sem lehet szét­osztani, mint amennyi rendel­kezésre áll, — ahogyan a csa­lád összes kiadásainak a kere­teit is a családtagok keresete szabja meg. A nemzeti jövedelem vagyis az egy-egy évben előállított új érték nálunk kilenctized rész­ben a termelő munka eredmé­nye. Egyrészt a termelés meny- nyiségétől, másrészt a gazdasá­gosságától függ tehát elsősor­ban: mekkora az évi fogyaszt tási alap, vagyis mekkora le­het az egyéni jövedelmek egy évi összege. Minél több az áru, annál többet fogyaszthatunk. Minél gazdaságosabban állítjuk elő ezt a több árut, minél ki­sebb ráfordítással, korszerűbb technikával, nagyobb termelé­kenységgel, — annál több jut a nemzeti jövedelem páncél- szekrényébe és onnan a borí­tékokba. Nálunk másfél évtized átla­gában a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal emelkedett éven­te. Jóval lassabban tehát, mint ahogyan az ipari termelés nö­vekedett ezen idő alatt. Mi en­nek az oka? Egyrészt az, hogy a mezőgazdaság hozzájárulása lassan fejlődik. De nem volt kielégítő az ipari termelés gaz­daságossága sem. Hiába nőtt a termelés egyes években akár 10—12 százalékkal is, ha az ön­költség magas maradt és ala­posan megnyirbálta azt az ősz- szeget, amelyet az ipar a nem­zeti jövedelembe adott. És még ma sem mondhatjuk el. hogy teljesen leküzdöttük az egyoldalú mennyiségi szemlé­letet. PEDIG MA MÁR a nemzeti jövedelem egyetlen százalékos növekedése is több mint más­fél milliárd forint értéket kép­visel. Ez az összeg mintegy két és fél százaléka az ország bér­alapjának és másfél százaléka a lakosság fogyasztási alapjá­nak. Itt az ideje, hogy a gazda­ságosság kérdését állítsuk min­denütt az előtérbe, — mind az egyéni, mind a nemzeti jöve­delem gyors növelése ezt köve­teli. Az egyéni jövedelmeknek csaknem a háromnegyede ná­lunk állandó jellegű kereset. A társadalmi juttatásokkal (nyug­díj, stb.) együtt ez a tétel 1962- ben elérte a 91 milliárdot. A bér vagy a fizetés nem igazo­dik annak a vállalatnak a nye­reségéhez, ahol az illető dolgo­zik, — egyedül a nyereségrésze­sedés kivétel. Ez azonban ma elég kis súllyal szerepel csak a keresetekben, maga a munka­bér viszont — úgy tűnik — füg­getlen a nyereségtől. Pedig nem az. Csak éppen nem a vállalati, hanem a nem­zeti jövedelemtől függ, ame­lyet azonban a vállalatok nye­resége is táplál. Végső soron mindezek a nyereségek befo- Ij'ásolják a fogyasztási alapot is, a béralapot is. Tehát mindig a termelés, pontosabban annak eredmé­nyessége mondja ki a döntő szót, a keresetek lehetséges nagyságáról. Egyedül ez nö­velheti meg a nemzeti jövedel­met és vele együtt mind a bér­alapot, mind a fogyasztási ala­pot Már pedig a nemzeti jöve­delem évi kiadós növelésére annál Is inkább szükség van, minthogy ennek csak kb. a kétharmadát fogyaszthatjuk el, míg egyharmadát a terme­lés korszerűsítésére és bővíté­sére fordítjuk: gépekre, épít­kezésekre, anyag- és árukész­letekre, egyszóval: felhalmo- s zásra. 4 AZ ÉLETSZÍNVONAL és a nemzeti jövedelem között még szorosabb az összefüggés, mint az egyéni jövedelmek és a nemzeti jövedelem között. Az életszinvcnalnak ugyan a reál- Irereset a legfőbb tényezője, de mégis csak az egyik ténye­zője. Az életszínvonal növeke­dése nem csak a keresetek emelkedésétől és az árak csök­kenésétől függ, hanem attól is, hogy a különféle társadalmi szolgáltatások hogyan . fejlőd­nek. Ezek értéke ugyan nem kerül tapinthatóan a boríték­ba, de akár a borítékban van, akár ezen kívül — a fedeze­tet egy helyen találjuk meg: a nemzeti jövedelemben. Hogy mennyit fordíthatunk évente kultúrára és nevelésre, egész­ségügyre és lakásépítésre: ez megint csak attól függ, ho­gyan emeli a termelő munka,- a nagyobb gazdaságosság a nemzeti jövedelmet és benne azokat az alapokat, amelyek­ből életszínvonalunk tényezői merítenek. Még a munkaidő megrövidítésé is a nemzeti jö­vedelem növelésének a prob­lémája, hogy ti. a kevesebb időráfordítás mellett se csök­kenjen sem a béralap, sem a fogyasztási alap. Manapság sok szó esik ná­lunk az anyagi ösztönzésről és az anyagiasságról A vitában sokan esnek át a ló valamelyik oldalára: van, aki azt szeretné, ha a napi munkájára is külön ösztönöznék, mások vi­szont akkor is anyagiasságot emlegetnék, amikor az újító kéhez veszd az általa élért megtakartíás néhány százalé­kát. Az Ilyen szélsőséges állapo­tok szem elöl tévesztik az egyéni Jövedelmek szoros ösz- szefüggését az általános jólét forrásával: a nemzeti Jövede­lemmel. Mert aligha lehet anyagiasságról beszélni, ha az egyéni teljesítmény alaposan megnöveli a nemzeti jövedel­met, amelyből a jutalmazása fakad. Aid többet ad bele, az joggal várhat a maga számára is többet a nemzeti jövedelem­ből. A NEMZETI JÖVEDELEM állandó emelése nem valami elvi követélmény, hanem az egyéni jövedelmek emelésének egyetlen járható útja. Amikor tehát az ötéves terv a nemzeti jövedelem 36 százalékos eme­lését írja elő, vagy amikor 1980-ra a nemzeti jövedelem megnégyszerezését tervezzük — mindez egyúttal az egyéni jövedelmek kiadós emelésének a programja is. Ad ám László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents