Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-28 / 150. szám
SZARAJEVÓ - 1914 Otven évvel ezelőtt robbant ki ez első világháború terjeszkedésük előtt, Kelet BERLIN (TASZSZ): A Német Demokratikus Köztársaság Külügyminisztériuma jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államoknál, Angliánál és Franciaországnál amiatt, hogy július 1-én Nyugat-Berlinben akarják megrendezni a nyugatnémet elnökválasztást. Az Esésűit Államokhoz intézett jegyzék rámutat, hogy ..a város területe sem jogilag, sem földrajzilag nem tartozik a Német Szövetségi Köztársaságihoz, s ezt a tényt a három nyugati hatalom kormánya is több ízben beismerte.” Az NDK Külügyminisztériuma kijelenti: a porosz-német mdlitarizmus egyik leg- visszataszítóbb hagyományaként, agresszív hóditó politikáját azzal demonstrálta, hogy uralkodóit Franciaországban és szláv területeken ültette trónra. A nyugatnémet elnök Nyugat-Berlinben, a szövetségi köztársaság határaitól 200 kilométer távolságban történő megválasztása hasonlóképpen demonstrálja a nyugatnémet militarizmus agresszív, revan- sista politikáját, amelynek kiirtására az Egyesült Államok kormánya ünnepélyes köteleA Mississippi állam ellenőrzését Johnson Tegye át ? WASHINGTON (MTI): A színes bőrű népek haladásáért küzdő országos szövetség Johnson elnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy személyesen vegye át az ellenőrzést Mississippi állam felett A múlt vasárnap nyomtalanul eltűnt, s állítólag meggyilkolt polgárjogi önkéntesekről még mindig nem érkezett hír; a három fiatalember után hasztalanul folytatták a nyomozást Allen Dulles, a CIA volt igazgatója visszatérve Mississippiből, jelentést tett az elnöknek és azt ajánlotta, hogy terjesszék ki az FBI hatáskörét a nyomozásban. Johnson állami kormányzó rádiófelhívásban fordult a philadelphiai farmerekhez, hogy nyújtsanak hathatós segítséget a kutatáshoz. zettséget vállalt a Hitler-elle- nes koalíció megállapodásaiban.” Az NDK és a Szovjetunió barátsági, kölcsönös segély- nyújtási és együttműködési szerződése még kilátástalanáb- bá teszi, a nyugatnémet re- vans-politikát — állapítja meg a jegyzék. Ennék ellenére hibás és veszélyes lenne szemet- húnyni afölött, hogy az ilyen revansista kihívások alkalmasak a közép-európai feszültség kiélezésére és a nemzetközi feszültség enyhítésében elért első sikerek ellensúlyozására. Az NDK Külügyminisztériuma azzal a nyomatékos kéréssel fordul az Egyesült Államok kormányához, hogy mivel az Egyesült Államok jelenleg még megszálló funkciót teljesít Nyugat-Berlinben, hiúsítson meg minden olyan intézkedést, amely súlyos kárt okozhat a nemzetközi feszültség enyhítésének. A fenti jegyzéket június 24-én a csehszlovák külügyminisztérium közvetítésévé! juttatták el az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország prágai nagykövetségéhez. napjának délelőtti előfutamaiban hét számban 16 versenyzőnk indult A délutáni döntőbe 8 versenyző jutott és bár időeredményeik nem voltak biztatóak, Válent Gyula edző ennek dacára bízott abban, hogy a döntőiben, jó helyezése- ket érnek.majd el. A délelőtti előfutamok részletes időeredményei: 100 m női hát: Kosztolnak Ildikó 1:19,6, 200 m férfi gyors: Mártonffy Tamás 2:11, 200 m női gyors: Erdélyi Éva 2:38, 100 m női mell: Oláh Margit 1:25,8, 200 m férfi mell: Szöl- gyémi Ferenc 2:43,6. 400 m női vegyes: Zsabka Zsuzsa 6:13,4, Szeretni Mária 6:29,6. 400 m férfi vegyes: Ali Csaba 5:14,3. Zsabka Zsuzsa pénteki női 200 m pülangóúszásban élért eredménye: 2:50,4 — melyet szombati számunkban lapzárta Castro nyilatkozata HAVANNA (TASZSZ): Havannában péntek este átadták a sajtó képviselőinek Fidel Castro nyilatkozatát, amelyben a kubai miniszterelnök elítéli az Egyesült Államok újabb Kuba-elienes agresszióit. A napokban a guantanamói támaszpontról leadott lövéssel súlyosan megsebesítettek egy kubai őrszemet. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy három hét alatt ez a második eset, hogy a támaszpontról rálőttek kubai katonákra. Az Egyesült Államok a guantanamói támaszpontot Kuba-ellenes agresszió eszközéül, ürügyéül használja. Kuba kormánya a béke szempontjából rendkívül veszélyesnek és komolynak minősíti, hogy az Egyesült Államok rendszeresen megsérti Kuba légiterét. Ez bármelyik pillanatban új válságot robbanthat ki. Az amerikaiak, mindennek tetejébe, most bűnös módon, válogatás nélkül tüzelnek azokra a kubai katonai őrszemekre, akik a szüntelen sértegetések, provokációk és. fenyegetések ellenére, kötelességüket teljesítik annak a földterületnek a határánál» amelyet erőszakkal hasítottak ki az országból és tartanak megszállva. A kubai kormány leszögezi: az Egyesült Államok e politikája és eljárása rendkívüli módon veszélyezteti az általános békét. miatt közölni nem tudtunk — új országos ifjúsági csúcs. A döntő eredményei igazolták az edző várakozását. Igazolták Esabka Zsuzsa 400 m-es női vegyesúszásban elért 5:52,l-es új országos ifjúsági csúcsa. Rendkívül biztató a jövőre nézve, hiszen alig 10 másodperccel maradt él Egerváry 5:42-es új országos felnőtt csúcsával, amellyel ezt a versenyszámot nyerte. Szeretni Mária ugyanebben a számiban 7. lett, ideje 6:32,4. Ali Csabát meg kell dicsérnünk remek küzdőszelleméért és 2. helyezéséért, mélyet a 400 m-es férfi vegycsúszásiban szerzett. Ideje: 5:08,2, alig- rosszabb, mint a régi országos csúcs. Ért a versenyszámot Kosztolánczi, az Újpesti Dózsa versenyzője nyerte, 5:05,7-es új országos és bajnoki csúcscsal. í)tven év — egy emberK J öltő telt el az első világháború kitörése óta. Közöttünk járnak, akik végigélték, szenvedték, harcolták a négy évig tartó világégést, amelynek előzményeiben az egyik legfontosabb dátum 1914. június 28. Ezen a napon követtek el sikeres merényletet Szarajevóban Ferenc Ferdinand, az Osztrák—Magyar Monarchia trónörököse ellen. tít Egy pillanatra életre kél a múlt: Szarajevóban járunk. A völgyben nyújtózó 500 éves város — régen úgy mondták, Kelet és Nyugat találkozik itt — békéjét hegyek őrzik köröskörül. A minaretek tornyai a közelgő alkonyban sziluetté válnak, s felettük az öreg Trebevics fényei hívnak. Bosznia fővárosának múltját, a török hódoltság idejét sok száz minaret őrzi és zsibongó bazárnegyed, ahol a rézműveseknek és fegyverkovácsoknak külön utcájuk van. A muzulmán temetők sírkövei Mekka felé néznek, s a város régi negyedeiben még állnak az egykori háremek vasrácsos ablakú épületei. Sugárutakon haladunk viszont a jelenbe: modem, csupaüveg házsorok,' az utcákon villamosok és rengeteg autó. Egy város, egy nép formálja újjá önmagát. A várost átszelő Miljacka folyó mellett, ha végigpillantunk a régmúlton és a jelenen, tekintetünk impozáns, régi épületen állapodik meg, amelyben ma főiskolások tanulnak: itt ülésezett ötven év előtt a bosnyák parlament. Tőle pár lépésre emléktábla jelöli azt a helyet, ahol fél évszázada Gavrilo Princip szerb diák és társai, mindnyájan a „Fiatal Bosznia” nevű nemzeti mozgalom tagjai, Ferenc Ferdinád osztrák trónörököst, az Osztrák—Magyar Monarchia jövendő uralkodóját várták. II ésőbb, a bírósági tárgyaláson sem tagadták, hogy élőre készültek a trónörökös megölésére. Az okot erre az adta, hogy a monarchia urai Bécsiben már évek óta háborút terveztek Szerbia ellen, amelynek elfoglalása megnyitotta volna az utat további imperialista felé. Ferenc Ferdinánd a Szerbia elleni háború egyik fő szószólója volt. C kezdeményezte 1914 tavaszán a szerb határon lezajlott nagyszabású osztrák-magyar hadgyakorlatot, amely nyílt- provokációs lépés volt a kis ország ellen, mintegy a közelgő háború előtti utolsó erőpróbára. 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd ílidzéről, egy Szarajevó melletti kis faluból (ma harmincezer lakosú városka), Szarajevóba indult. Vele volt felesége és kísérete.. Alighogy a városba ért, a hat gépkocsiból álló karaván megállásra kényszerült. Egy Csabrinovics nevű szerb diák bombát dobott a menetben harmadikként haladó főhercegi autóra: ez azonban lepattant a kocsiról és mögötte, a negyedik kocsi előtt robbant. A főherceget és kíséretét annyira felzaklatta az esemény, hogy később, a parlament épülete előtt félbeszakította a polgármester üdvözlő beszédét: „Ugyan mit beszól ön, amikor bombákkal fogadnak!” A lig hagyták el a parlament épületét, amikor a gépkocsioszlop felért a Mil- jacka folyó hídjára, Gavrilo Princip két lövést adott le. Ferenc Ferdinándot a nyakán, a Potorek tábornoknak, Bosznia-Hercegovina kormányzójának szánt lövés a főherceg feleségét, találta; ez a seb is halálos volt. Egy rendőr meg egy tiszt rögtön Principre vetette magát, így a diák meg sem kísérelhette a menekülést. Elfogták, s öt társával együtt bíróság elé állították. Többet halálra ítéltek közülük, a fiatalkorú Gavrilo Principet életfogytiglani börtönre ítélték. (Egy csehországi börtönben halt meg 1918 áprilisában.) A monarchia urai Szerbiát tették felelőssé a merényletért; megvolt az ürügy a háború megindítására. Július 14-én az osztrák-magyar hadsereg elindult Szerbia ellen, július 28-án pedig kitört az első világháború. Ma már világosan látjuk, hogy az I. világháború kirobbantásának oka nem -a trónörökös meggyilkolása volt. A valódi okot Lenin határozta meg nem sokkal a háború kitörése után: „A fegyverkezés növekedése, a piacokért folyó harc végsőkig való kiéleződése, az előrehaladott országok kapitalizmusának legújabb imperialista fejlődési stádiuma korszakában, a legelmaradottabb kelet-európai monarchiák dinasztikus érdekei múlhatatlanul el kellett, hogy v^essenric és el is vezettek ehhez a háborúhoz ... Valójában a német burzsoázia rablóhadjáratot indított Szerbia ellen, mert le akarta igáz- ni és el akarta fojtani a dél- szlávság nemzeti forradalmát s ezzel egyidejűleg haderejének zömét nála szabadabb országok, Belgium és Franciaország ellen irányította, hogy gazdagabb versenytár. sát kirabolja.” Franciaország Oroszországgal együtt kelt hadra a német burzsoázia ellen. Oroszország, a cárizmus a forradalom elnyomásának eszközét látta a háborúban. A szintén harcba lépő Anglia — Franciaországgal együtt — a német gyarmatok megkaparintását tűzte ki célul. A háborút tehát az imperializmus rabló szándékai okozták, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása csak a gyújtás volt a csőre töltött fegyvereken. Gavrilo Princip lövése ped’" az első lövés, amely a v ' "háború kezdetét jelentette. A városról, Szarajevóról* rövid idő múlva teljesen elterelték a figyelmet a csatatérré vált Európa hadieseményei. S Lenin, a kommunisták pártja új célt tűzött a népek elé: „A most folyó imperialista háborúnak polgárháborúvá változtatása — ez az egyetlen helyes proletár jelszó... Ez következik a magas fejlettségű burzsoá országok közötti imperialista háború minden feltételéből...” S négy és fél évvel a szarajevói események után, győzött Oroszországban a polgárháború, s nyomában a szocialista forradalom. C zarajevó ma békeidőket él, mint Európa valamennyi Városa. A dolgozó nép társadalma épül falai között s utcái közül egyet Gavrilo Principről nevertek eh Most, az ötven éves évfordulón újból rádöbben mindenki, aki megfordul itt, milyen nagyot lépett előre azóta a történelem. Kovács Imre Ax országon bajnokság harmadik napin: Biztató eredményeket értek el úszóink Az országos bajnokság 3. SZENT PÉTER és Pál ünnepe nem tartozik a legrégibb ünnepek közé. Az egyház történetének úa. dogmatizáló korszakában keletkezett és terjedt el (V. század), akkor, amikor a korábban még csak gyökereiben kialakult tanítást a kereszténnyé lett császárság árnyékában szélesebben megalapozták és továbbfejlesztették. Erre az időre a római püspökök — akik már közvetlenül a püspöki intézmény kialakulása után megkísérelték a többi püspökök és egyházak fölötti hatalmat a kezükbe ragadni — sikeresen befolyásuk alá vetették a római birodalom nyugati felének keresztény gyülekezeteit és arra törekedtek, hogy Keleten is (Konstantinápolyban, Alexandriában és Antiochiában) elismertessék tekintélyüket. Ennek a küzdelemnek csak úgy lehetett teljés sikere, ha Róma kedvező politikai helyzetének kihasználása mellett, a római püspök egyetemes hatalma teológiai megalapozást is nyer. A püspökök már a II. század közepe óta mindannyian az „apostoloktól” eredeztették magukat, a római püspök azonban az ún, főapostoloktól, Pétertől és Páltól ^ármaztatta az egész egyházra kiterjedő rendelkezési jogát. Péter és Pál az Apostolok Cselekedetein, az Űjtestamenjtum legkésőbb, a püspöki intézménnyel párhuzamosan, annak igazolására keletkezett könyvén keresztül lettek népszerűekké, s tűntek úgy fel, mint a legtekintélyesebb apostolok. Az Apostolok Cselekedeteinek beállítása szerint Péter a zsidók, Pál pedig a pogányok keresztény hitre való térítésének a vezére volt. Kettőjük közül Péter a tekintélyesebb, mert ő Jézus közvetlen tanítványai közül való, míg Pál később csatlakozott a keresztényekhez, s csak „látomásban” találkozott Krisztussal. A KÉT APOSTOL újtestamentumi életrajzának, az első keresztények életében betöltött szerepéről szóló elképzelésinek történeti hitelessége nincs. Ezeket a modem kritika Cfanúsága szerint állítólagos életük után több emberöltővel szerkesztették azzal a céllal, hogy a kialakulófélben levő egyház és _ püspöki intézmény „krisztusi” eredetéhez a hiánytó láncszemeket pótolják és a hierarchia isteni rendelését igazolják. Az „apostolkollégiumról” és annak fejéről semmit sem tudnak a legkorábbi keresztény iratok (Jelenések Könyve, -Didaché). Csali fokozatosan alakul ki legendás történetük és célzatos szerepkörük a II. század köze óén. A késői szerkesztés nyomait őrzik többek között azok az ellentmondások, amelyeket többszöri újraszerkesztéssel sem Sikerült az Üjtestamentumbcil kiküszöbölni, amelyek pL Szent Pál élete legdöntőbb esePéter és Pál ünnepe az egyháztörténetben és a néphitben mén yenek, a damaszkuszi látomásnak az elbeszélésében is fellelhetők. Az újtestamentumi iratok „tanúsága” alapján Péter és Pál apostolok működésének „adatait” a II. század végére már széltébeni-hosszában ismerték és igaznak tartották. A római püspöknek ilyen körülmények között csak art kellett „bebizonyítani”, hogy a két főapostol Romában is működött, sőt hogy Pét®: Róma püspöke volt, s ott is haltak mindketten vértanúhalálig következésképpen főhatalmuk, az egész egyházra kiterjedő joghatóságuk a római püspöki trónra szállt. Az Apostolok Cselekedeteinek az összeállítói még nem törekedtek arra, hogy Péter római tartózkodását és római püspöki szerepét kihangsúlyozzák, vagy akárcsak meg is említsék. Ennek igénye csak a későbbi időben merült fel. Az első bátortalan kísérletek, amelyek Péter római tartózkodását megemlítik, a II. század második feléből valók (pl. Római Kelemen I. Korinthoszi levele 5., 3—4). A III. században — ahogy nőtt a római püspökök befolyása — szaporodnak és határo- zottabbá válnak a „tanúságok” (pl. Tertul- lianus, Cyprianus írásaiban), a IV. századtól pedig általánosan elterjedt az a vélemény, hogy Szénit Péter 25 évig ült a római püspöki széken. A két apostol vértanúságáról illetve annak időpontjáról szóló hagyomány hasonlóképpen kései és teljesen megbízhatatlan. A közismert Quo vadis legenda, amely szerint Péter a börtönből csodálatosan megszabadult, majd Jézussal találkozott, az egyházi történészek előtt sem talált hitelre. Igaz ugyan, hogy Rómában a „találkozás” helyén emelt kápolnában egy sziklán még ma is mutogatják Jézus „lábnyomait.” Hasonlóan késői legenda az is, hogy Pétert saját kérésére fejjel lefelé feszítették keresztre, míg Pált — római polgárságára való tekintettel — lefejezték, feje hármat ugrott, mindenütt egy-egy forrást fakasztva, jóllehet mindegyik forrás fölé templomot emeltek a bencések. A KIVÉGZÉS helyéről és idejéről szóló hagyományok is késői eredetűek és - ellentmondanak egymásnak. Középkori ferences elképzelés szerint a Tiberisen túl fekvő Giani- colo (Janiculum) dombon történt volna Péter vértanúsága, másik hagyomány pedig a vatikáni Nérő-arénát jelöli meg a vértanúság helyéül A kivégzés időpontja Eusebius szerint i. sz. 57„ Jeromos szerint 67., a Liber Ponti- ficaiis 55-re teszi a vértanúság esztendejét. Péter és Pál kivégzése ugyanazon a napon történt volna június 29-én. Pál kivégzésének éve vagy 64, vagy 65, vagy pedig 67. Mindenesetre az V. században csaknem egész Itáliában és Észak-Afrikában mint vértanúságuk közös napját ünnepelték június 29-ét. Az elmondottak alapján azonban világosan látszik, hogy az ünnep nem történeti tényéken alapul, hanem az egyre nagyobb tekintélyre szert tevő és még nagyobb hatalomra törekvő római püspök hatalmának az igazolását és népszerűsítését szolgálja oly módon, hogy népszerűsíti a főapostolok római tartózkodásának és vértanúságának hitét. A pápai hatalom tetőfokán a XII. században, az invesztitúra-harc sikeres megvívása után, Pál apostol szerepe teljesen mellékes lett az ünnep liturgiájában. A pápának a világi hatalom fölötti győzelmét az egyház belső életében is egyre erősödő egyeduralom követte. Most már nem annyira Róma városának kiváltságos helyzetét kellett bizonyítani, hanem a pápa Pétertől ©redő* Krisztustól kapott önkényuralmát kellett szentesíteni. Erre legalkalmasabbnak Szent Péter és Pál ünnepe bizonyult, amely a két apostol vértanű- ságának emléknapjából ekkor lett Péter, illetve kifejezetten liturgikus pápai ünneppé. A földműves embereket azonban, éppen a nyári napéjegyenlőség, a gabona érése idején Péter és Pál római tartózkodásának, Péter és a pápa primátusának mondvacsinált problémájánál sokkal inkább érdekeltek a közelgő vagy éppen aktuálissá váló aratás, az aratással kapcsolatos tennivalók. Mióta az emberiség, a nagyon távoli időkben áttért a földművelésre, és élete a föld termésétől, az aratástól függött, a mag földbekerülésének, a vetésnek az idejétől a legnagyobb aggodalommal és féltő gondoskodással figyelte a gabona sorsát egészen az aratásig,^ a mezei munkákat különféle mágikus szertartásokkal kapcsolta össze. Ezek a mágikus szertartások, amelyek mindenütt ugyanabból a gyökérből — az embereknek a természettel és a társadalommal szemben megnyilvánuló erőtlenségéből — fakadtak, rokon vonásokat mutatnak és a termésnek a gonosz és ártó hatalmaktól való megvédésére irányultak. A kereszténység ezeket a „pogány” eredetű mágikus szokásokat nem semmisítette meg hanem bekapcsolta liturgiájába, „szen- telménnyé” kegy elem közlő eszközzé tette őket, sőt új, hasonló természetű hiedelmeket és szokásokat is termelt. Így az aratással kapcsolatos mágikus szokásokat és népi megfigyeléseket is „ megszentelte” és egy-egy szent ünnepéhez csatolta. A Szent György napján (április 23) szárba szökkenő gabona, amely Vid napjától (szent Vitus, június 15) már nem növekszik, csak érlelődik, Péter és Pál napján — amikor a töve megszakad — alkalmassá válik a learatásra. Hazánkban legtöbb felé Péter—Pál napját tekintik az aratás kezdőnapjának és az aratóünnepi szokások is — legalább részben — e naphoz kapcsolódnak. ARATÁS ELŐTT sok helyen a templomba mentek áldásért, másutt a föld végében térdeltek le az aratók, s úgy kérték az égiek áldását. A gabonát nem aratták le az utolsó szálig. Egy csomót lábon hagytak áldozatul, vagy „szent Péter lova” számára. Az utolsó kévének szintén áldozati jellege volt: ezt kisebbre kötötték, úgy, hogy a kalászcsomó felét ellenkező irányba fordították. Az így készült csomót Jézus kévéjének nevezték. Az aratás befejeztével kezdődött az aratóünnep, amelynek fénypontja az aratókoszorú kötése, a pap által (vagy a gazdasszony által) történő megszentelése (jövőre se lepje meg az üszög a búzát) és a templomban, vagy a templom falán történő elhelyezése volt. Az arató- koszorúból kimorzsolt búzát gondosan megőrizték és a következő év vetőmagja közé keverték. Mindezek a szokások a távoli múltban, az európai népek kereszténység előtti korszakában gyökereznek. Az egyház nem habozott az aratás körüli babonákat — más hasonló népi szertartásokkal együtt — szentesíteni, némelyiket pedig éppen kisajátítani. S e „pogány” szokások alig rínak ki a sajátos keresztény animisztikus-mágikus rítusok közül. ÍGY FONÓDIK egybe egy ünnen szertartás- és szokásanyagában az a sokféle eredetű hagyomány és törekvés, a termékenységvarázslástól a római püspök jogigényeiig, melyek együttvéve a keresztény vallásokat formálták. S abban az ütemben, ahogy a technika és hozzáértés egyre függetlenebbé tették és teszik a föld művelőit az időjárás szeszélyeitől, úgy szelídülnek e szertartások is mindinkább elmosódott tartalmú hagyományos játékokká. Gecse Gusztáv Nyugat-Ber'inben akarják megrendezni a nyugatnémet elnökválasztást Az NDK tiltakozó jegyzéke
