Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-24 / 146. szám

A Pravda tudósítója friar Az Indiai Kommunista Párt belső ellentétei MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda delhi tudósítója tájé­koztatásában a következőket írja: Az Indiai Kommunista Párt­ban támadt nehézségek és a szakadás veszélye komoly ag­godalmat és nyugtalanságot kelt nemcsak a pártegység megőrzésére őszintén törekvő indiai kommunisták, hanem az ország széles demokratikus köreiben is. E körök jól meg­értik, hogy az Indiai Kommu­nista Párt kettészakadása és ennek elkerülhetetlen követ­kezménye: a párt pozícióinak gyengülése az egész demokra­tikus mozgalom pozícióinak gyengülését és a reakció meg­erősödését jelentené Indiában. A párt soraiban már hosz- szabb ideje tevékenykedik az úgynevezett „baloldali” cso­port, amely nyíltan kijelentet­te, hogy nem ért egyet a leg­utóbbi, VI. kongresszuson meg­választott országos tanács döntő többségének irányvona­lával és nyílt kettés'zakítás- sal fenyegeti a pártot. Az Indiai Kommunista Párt vezetőségében már régebben 1» támadtak nézeteltérések. Ami­kor azonban a Kínai Kommunista Párt vezető­sége még nem bujtoga- tott nyíltan, e nézeteltéréseket megoldották a párton belül és azok nem vezettek szakadás­hoz. A Kínai Kommunista Párt vezetősége most minden lehetőt elkövet, hogy megvál­toztassa a helyzetet és szakí­tásra, egy párhuzamos párt megteremtésére késztesse az Indiai Kommunista Párt ká­dereinek egy részét. Az országos tanács ez év áprilisában megtartott plénu­mán — mutat rá a tudósító — a tanácsnak a „baloldali” cso­porthoz tartozó tagjai, vala­mint az úgynevezett „centris­ta” álláspontot képviselő Na- rnoudiripad és Dzsoti Basu (106-ból összesen hanmincket- ten) tüntetőleg elhagyták a plénumot éa nyilatkozatot tet­tek közzé. A nyilatkozatban azonkívül, hogy személyes ter­mészetű vádakat és támadáso­kat hangoztattak Dange, az országos tanács elnöke ellen, kifejezésre juttatták, hogy nem értenek egyet az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának politikád irányvo­nalával. Az országos tanács vissza­utasította ezeket a valótlan vádakat, amelyek csupán ürügyül szolgálnak a párt ket- tészakítására. A2 országos ta­nács áprilisi plénumának ha­tározata kimondja, hogy irány­vonala teljes egészében meg­felel a VI. pártkongresszus po­litikai vonalának, amelyet a ..baloldaliak” tiltakozása elle­nére fogadtak el. ők ugyanis saját irányvonalukat akarták ráerőszakolni a kongresszusra. A plén-um határozatot hozott 32 elvtársnak, a pártból való ideiglenes kizárásáról. Az országos tanács központi titkársága május 29-én ismét kezdeményező lépéseket tett a pártegység helyreállítására. Levéllel fordult a 32 ideigle­nesen kizárt elvtárshoz, akik azonban nem fogadták el az egységre való felhívást. A központi titkárság június 2-1, újabb levelében a követ­kezőket írja: „Ismételten Javasoltuk önök­nek, hogy vegyenek részt a soron levő VII. pártkongresz- 8ZU8 közös előkészítésében. Hívtuk önöket, hogy vegye­nek részt a kongresszus doku­mentumait előkészítő bizottság munkájában. Önök azonban megtagadták ezt, és mi csak még egyszer elismételhetjük: nem elegendő csupán beszélni a pártkongresszus közös elő­készítéséről. Konkrét cseleke­detekkel kell megerősíteni a közös munkára való őszinte törekvésről elhangzó szava­kat.” Delhiben június 7-től 17-ig megtartották az Indiai Kom­munista Párt Országos Taná­csának plénumát. Megvitat­ták és jóváhagyták a párt program tervezetét, a nemzet­közi kommunista mozgalom­ban támadt ideológiai nézet­eltérésekről szóló dokumentu­mot és más fontos dokumentu­mokét, amelyeket az ez év no­vemberére kitűzött VII. párt- kongresszus elé terjesztenek. Ezen a plénumon az országos tanács ismét nagy figyelmet szentelt a pértegysóg elérése és megszilárdítása útjai kere­sésének. Az országos tanács újabb felhívással fordult a 32 eivtárshoz együttesen és kü- lön-külön, hogy szüntessék meg a frakciós tevékenységet, térjenek vissza a párt soraiba és teljesítsék annak határoza­tait. •• } Összecsapások Kongóba i: ALBERTVILLE (MTI): A nyugati hírügynökségek meg­erősítik azt a Jelentést, hogy június 19 én a kongói hazafias erők ideiglenesen elfoglalták Albertville-t, Észak-Katanga székhelyet. A felkelő egységek a támadás idején a város kül­területein megsemmisítették az Adoula-féle kormánycsapatok egyik hadtestét és jelentős mennyiségű szállítóeszközt, fegyverzetet és lőszert zsákmá­nyoltak. A nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy az észak-ka­tangaí Lualaba-folyótól keletre eső területeken már nem tar­tózkodnak kormánycsapatok. E hírek szerint Albertville el- estekor az Adoula—Mobutu- féle csapatok részint elmene­kültek, részint tömegesen áll­tak át a felkelők oldalára. Mint az AP jelentéséből ki­tűnik, a kongói légierők köte­lékei (értsd: a T 28-as, ameri­kai pilóták-vezette vadász­bombázók) brutális támadáso­kat hajtottak végre az elmúlt napokban Kivu-bell falvak e1 len, amelyek a felszabadítók kezére kerültek. Bukavu vá­rosból SOS-felszólftásak érkez­tek a vöröskereszt központba, hogy küldjenek a sebesült as­szonyoknak és gyermekeknek gyógyszer-ellátmányt. Az ország keleti részén, a fogva tartott Glzengához hű volt keleti tartomány székhe­lyén, Stanleyville-ben a kedd­re virradó éjjel partizáncso­portok vakmerő támadást in­téztek egy katonai tábor ellen, és a raktárból lőfegyvereket zsákmányoltak. A rendőrség a város környékén levő falvak­ban razziákat tartott. Mikojan Indonéziában DJAKARTA (TASZSZ): A Mikojan vezette szovjet parla­menti küldöttség látogatást tett Subandriö első miniszter- elnökhelyettesinél és külügy­miniszternél, valamint Leíme- na és Saleh mi ni szterelnökhe- lyettesseknél. Mikojan és az in­donéz államférfiak őszinte, ba­ráti beszélgetést folytattak. Ezt követően Mikojan" és a szovjet küldöttség tagjai az indonéz parlamentbe látogat­tak el. A parlamentben folyta­tott beszélgetés során a felek leszögezték, hogy a két ország parlamenti képviselőinek érint­kezése fontos a kölcsönös meg­értés és az együttműködés erő­sítése szempontjából. Trettner tábornok háborús bűntettei BERLIN (MTI): Mirtt ismére1«*, a Demokra­tikus Németország Nemzeti Frontja Berlinbeft nemzetközi sajtóértekezleten fehér köny­vet hozott nyilvánosságra, amely ismerteti Heinz Trettner tábornoknak, a nyugatnémet Bundeswehr főfelügyelőjének pályafutását és háborús bűn­tetteit. Trettner tábornok, aki 1964. január elsején a nyugatnémet kormány javaslatára a Bun­deswehr főfelügyelője lett. Régi porosz katonatiszti család sarja. A spanyol polgárháború Ide­jén önként jelentkezett front­szolgálatra és főhadnagyi rang­ban. mint a hírhedt Condor- légló tisztje 1936 novemberé­ben Spanyolországba érkezett. Bar a Franco oldalán harcoló német-fasiszta egységeket ki­lenc hónaponként váltották, Trettner — feletteseinek bizal­mát élvezve — Jóval hosszabb ideig: 1938 elejéig Spanyolor­szágban maradt. Mint Sperrte vezérőrnagy adjutánsának, ve­Bonnba érkezett. A bonni pá- ljaudvaron Lübke .köztársasá­gi elnök, Erhard kancellár és a kormány több tagja fogadta az osztrák vendégeket, akik két napot töltenek Bonnban, majd ellátogatnak Alsó-Szászország- ba, Hamburgba és Heidelberg- be. A két köztársasági elnök kedden délután megbeszélést folytatott, este pedig Lübke el­nök fogadást adott a vendégek tiszteletére. Az államfői látogatás kap­csán a két külügyminiszter, Schröder és Kreisky külön tár­gyalásokat is folytat E megbe­szélések középpontjában a nyugatnémet sajtó szerint első­sorban Ausztria és a Közös Piac viszonyának kérdése áll. Bonnban hangsúlyozzák: Nyu- gat-Németország melegen tá­mogatja azt a tervet, hogy va­lamilyen formában társulási viszony jöjjön létre a Közös Piac és Ausztria között, s ki­emelik: Bonn igyekszik min­2ető szerepe volt az egész légi hadviselés irányításában. 1937. március 3l-én és április 26-án ő irányította a Guernica, e ka­tonai szempontból teljesen je­lentéktelen spanyol városka elleni német bombázásokat, amelyek azután teljesen tönk­re verték a várost. Több mint 1000 guernicai halott és 900 súlyosan sebesült vére tapad Trettner kezéhez. • Ezután mint vezérkari tisz­tet a 7. repülő (ejtőernyős) hadosztályhoz helyezték és -3 dolgozta ki a Csehszlovákia megszállására irányuló „FaL Grün” fedőnévvel ellátott tervnek az ejtőernyősök hare- bavetésére vonatkozó részle­teit. Ugyancsak rábízták a Dá­nia és Norvégia lerohanását előkészítő katonai tervekben a* ejtőernyősökre váró felada­tok kidolgozását, Trettner tehát tevékenyen közreműködött az agresszív háború szervezésében és elő­készítésében, s ezzel a nürn­bergi nemzetközi katonai bíró­ság szabályzatának 6/a cikke­Laosx VIENTIANE (MTI): A laoszi hazafias erők szóvivője kö­zölte, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint amerikai repülőgépek ez év május 17. és június 21. között több mint kétszáz berepülést hajtottak végre Laosz felszabadított te­rülete fölé, részben felderítés, részben bombatámadásolk vég­rehajtása végett. A támadó repülések alkalmából — ame­lyeknek legfőbb célpontja Khang Khay, a laoszi hazafias fegyveres erők főhadiszállása vol£ — az amerikai repülőgé­pek robbanó bombákon kívül gyújtóbombákat Is juttattak célpontjaikra. A szóvivő adatai szerint, a berepülések gyako­risága a napi három berepü­léstől a napi harminc berepü­lésig váltakozott. lye értelmében békeellenes bűntettet követett el. Franciaország, Belgium, Hol­landia és Luxemburg megtá­madásában és elfoglalásában is igen előkelő szerepet ját­szottak a német ejtőernyősök és Trettner e műveletek során az említett országok lakossága ellen is számos bűncselek­ményt követett el. Személyesen ő parancsolta meg például a Rotterdam el­len irányított német bomba- támadás végrehajtását 1940. május 14-én délelőtt, bár tu­domása volt arról, hogy ekkor már tárgyalások folytak a hol­land város katonai parancsno­kával a megadás feltételeiről és a tárgyalások Idejére a két fél fegyvemyugváaban állapo­dott meg. A Rotterdam elleni terrortámadásnak 874 ember esett áldozatul, kétezren sú­lyosan megsebesültek, 78 000 ember pedig hajléktalanná vált. Kereken 29 000 lakás,' 24 templom, 62 iskola és 26 szál­loda vált a bombatámadás martalékává, de „hőstettéért” Trettmert a Vaskereszt lovag­keresztjével tüntették ki. 1942-ben a Szovjetunióban Szmolenszk vidékén az egyre növekvő partizánmozgalom el­len vetették harcba Trettner ejtőernyőseit. 1942 végén Dél- Franciaországba került, majd 1943 tavaszán Olaszországba helyezték át. Itt a Szovjetunió­ban mér Jól begyakorolt kímé­letlen, brutális harcmodorral vetette be magát a közben ez­redesi rangra emelt Trettner a partizánok elleni harcl>a. Bár Firenze városát maga a német parancsnokság nyílt vá­rosnak nyilvánította, Trettner nem vette ezt tekintetbe és 1943. Június 30-án 24 óra alatt több mint ötvenezer embert erőszakkal kiköltöztetett laká­sából és az értékes kultúrtörté­neti emlékek egész sorát meg­semmisítette. Trettner csapatai Firenze egész negyedeit vál­toztatták romhalmazzá. Az Avanti című olasz lap 1964. április 10-1 számában azt írta: Steinhausli, Svájc firen­zei konzuljának tanúságtétele alapján egyértelműen megálla­pítható, hogy a toscanai fővá­ros szétrombolásáért Trettner, a Bundeswehr jelenlegi főfel­ügyelője viseli a kizárólagos felelősséget. A fehér könyv végkövetkez­tetésként megállapítja: Trett- nemek a Bundeswehr főfel­ügyelőjévé történt előléptetése riasztó jel a békeszerető népek számára, Bonnba érkezett az osztrák köztársasági elnök és a külügyminiszter BONN (MTI): Dr, Adolf den módon előmozdítani az Schärf, az Osztrák Köztársaság Ausztria és a Közös Piac kő- elnöke, Kreisky külügyminisz- zőtti megállapodás mielőbbi tér kíséretében kedden délelőtt létrejöttét. Munkássors a Bervában Az egri Finomszerelvénygyírban majdnem félezer munkással beszélgetve, mérték fel a pártbizottság tagjai és aktívái a gyár dolgozóinak helyzetét, hogy reális képet látva, elősegíthessék az embereket bosszantó hibák, igaz­ságtalanságok megszüntetését, a munkások helyzetének javulását. A felsorolhatatlanul sok tapasztalat közül a vizsgálat anyagából és Bukucs Józseftől, a gyár pártbizottságának titkárától kértünk közlésre jó néhányat. ,»Nálunk nem érvényesült megfelelően a munkások érdeke !u Ezzel a sokatmondó kije­lentéssel kezdődött a beszélge­tésünk, s ezt tartalmazta a je­lentés is, amelyet a pártbizott­ság hosszú órákon vitatott. — De mire alapozták ezt a súlyos meghatározást? — A korábbi évek tapaszta­lataira, amikor egyre növeke­dett a távolság a vállalat ve­zetőinek egy része és a dolgo­zók között. — Pontosabban? — Nem nagyon vették figye­lembe a munkások véleményét. Egyoldalú, helytelen tájékoz­tatásból akarták megtudni az igazságot, a munkások vélemé­nyét Hiányzott a bizalom, az őszinte vita ... — S mi lett ennek a követ­kezménye? — Egyre-másra elodázták a 2/^tSPBMüj 1964. június 2-U szerda való problémák megoldását, nőtt a dolgozók elégedetlen­sége, s végső soron a vezetők egy részének intézkedése szem­bekerült a dolgozók érdekeivel. — A kibontakozás? — Egy sor vezető átadta a helyét és ez elősegítette, hogy normálisabb legyen a kapcso­lat a munkásokkal. Ezenkívül őszinte beszélgetések, viták, értekezletek, tag- és röpgyűlé- sek követték egymást, ahol tisztázódtak a korábbi nézet- eltérések, és ahol a vezetők már számot adtak arról, mi lett a munkások véleményével, ja­vaslataival, kéréseivel. — Látszik ennek már az eredménye? — Hogyne. Különösen az aktivitásban. Azcita élüzem lett a gyár és elnyerte a megyei pártbizottság vörös vándor- zászlaját. Az aktivitás nagyon szembetűnően mutatkozik a munkaversenynél is. 1961-ben 700 munkás és műszaki ver­senye két és félmillió forint megtakarítást jelentett a gyár­nak. Az elmúlt évben már megközelítette az ezret, a ver­senyzőik száma és ötmillió fo­rinton felül jár a megtakarítás összege. — A munka versenyen kívül milyen fokmérői vannak a megváltozott légkörnek, na­gyobb munkakedvnek? — A szocialista brigádok száma majdnem megduplázó­dott, és 84-ről 100 fölé emelke­dett a kiváló dolgozók száma is. A kitüntetésekkel kiosztott jutalom így 21 000 forintról 63 ezerre növekedett. De ide szá­molhatjuk az újításokat is. munkások gazdasági helyzetét javító intézkedések és a mun­kásak miként járultak hozzá anyagi körülményeik javulá­sához? — Az utóbbi kérdésre vála­szolva néhány számot, tényt idéznek. 1957-ben a mostaninak majdnem duplájába került egy- egy termék előállítása, azóta a termelékenység is terv szerint növekedett és évenként kétmil­lió forint értékű színes fémet s más anyagot takarítanak meg a munkások. — A munkások tehát letet­ték a biztosítékot anyagi hely­zetük javításiához. És mit lát­nak belőle a fizetési boríték­ban? — Az öt év előttihez képest ISI százalékra nőtt az órabér... ... illetve az átlagkereset. Ez évben a korábbi minimális 4 forintos órabért sikerül 4,50-re növelni. 1959-től folyamatosan sor került a csökkentett mun­kaidő bevezetésére is, amely most már 180 munkás életét könnyíti meg. Hozzávehetjük még mindehhez, hogy majd­nem félmillió forint jutalmat is kifizet a gyár évente. — Tehát minden ok megvan az elégedettségre? — Szó se lehet róla. Arány­talanságok még mindig mu­tatkoznak. A fiatal műszakiak például szóvá tették, hogy ha­sonló korú fizikai dolgozótár­saiknál lényegesen kevesebbet keresnek, de feszültség mutat­kozik a szakmunkások és mi vezetők bére között is. Ezé még segítenünk kell. — Mi vár még megoldási-; hogy a munkások jól érezze magukat a gyár dolgozóiként — Megfelelő szociális körű menyeket szeretnénk biztosi tani az üzemben, lakótelepei munkásszálláson. Erre már milliókat költ a gyár. Csa néhány tétel... Üzemi fül dőkre, öltözőkre 600 ezer fc rintot biztosítottak... A mur kásszálló modernizálása 30 ezer forint költséget igényel. A bölcsőde, óvoda rendbehe zására 200 ezer forint jutott. Segélyekre, 130 ezer. A. «kedvetlen“ időszakban ... ... harmincegy újítást adtak be évenként, most 250—350-et, és kétmillió fölött jár az ösz- szeg, amit az újítók spórolnak meg a népgazdaságnak. — És mennyi jutott ebből az újítóknak? — 182 ezer forint. De nem elsősorban a pénzzel magya­rázható áz újítómozgalom fel­lendülése és a munkakedv nö­vekedése. Bár jónéhány em­bernél még elsősorban az anyagi ösztönzők számítanak, s még szocialista brigádók is ki­jelentik: „ha lesz pénz, lesz újítás, minőségi munka, ha nem lesz pénz, marad minden a régiben”. — Ha már az anyagiaknál tartunk megkérdezzük, hogy a korábban felsorolt politikai irányítási természetű kedvező változásokat miként követték a Legégetőbb kérdés a súlyos lakáshiány megszüntetése Bár eddig 108 dolgozónak si- problémák megoldásával... de került lakást biztosítani és mindez még nagyon kevés az utóbbi években mintegy — De talán több segítséget) hétmillió forintot költött a tudtak nyújtani a munkások gyár erre a célra —, még min- politikai, szakmai és általános dig igen súlyos gondokkal küz- műveltségének növeléséhez? dünk. Ráadásul még neon is T___ * ., . becsülik eléggé az új lakáso- ked ^^tóbh?időben kát s így évenként majdnem nekilendült, s azt a tényt, hogy 100 ezer forintot kell költeni a politikai ismeretek tanfolya- az új lakótelep karbantartá- mára 300-an jártak, hogy a Sára. Támogatjuk a kislakás- r'mnkásakadémiák is vonzzák , az érdeklődőket, és valóságos építési akciót is, tervrajzok- vetélkedés folyik a marxista kai, építőanyag és szállítási esti egyetemi felvételért, örömmel fogadtuk, de tudjuk: még sok munkást kell meg­nyernünk politikai, szakmai ég általános műveltségének növe­lésére. — A szakmai műveltség meg­szerzése iránt milyen az érdek­lődés? Technikumba és gimnázium­ba 160-an járnak. Egyetemre is sokan jelent­keztek, a szakmai tanfolya­mokon majd 300-an vesznek részt, 100-nál többen tanulnak angolul, oroszul, franciául, könyvek százait vásárolják a munkások, műszaki irodalmat olvasnak majd félezren, de... — De? — Sajnos, még 775-en mjn- dig nem végezték el az álta­lános iskolát, s rajtuk kívül igen sok munkás kimarad még a kultúra és művelődés áldá­sai alól, s ezt nem szabad el­felednünk a fejlődést biztató szép számok felsorakoztatásá­nál. És arról sem szabad elfe­ledkeznünk, hogy nem tudjuk még megfelelően kihasználni a hatalmas kultúrházunkat, s bár a pénz elfogy kulturális és sport célokra, alig-alig lehet, látni eredményét. S ami nem hagyhat nyugton bennünket: ideológiai, politikai kérdések­ben is sok még a zavar a mun­kások között, amely kihat a termelésre is. — Mégis, mi volt az össz­hatás a vizsgálat és a vita be­fejeztével? — Az itt felsoroltak csak kiragadott példák, nem nyújt* hatnak teljes képet, de a vizs­gálat és vita alapján úgy éreztük, túlnyomó többségé­ben sikerült végrehajtanunk a párt-határozatát. Kovács Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents