Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

BŰNÖK LÉPCSŐIN Munkában a nyomozó ügyészek — Januárban között a postás egy kis papírt. Elszédültem, úgy megihedtem... Nem tud­tam, mi a bűn ellenem. — Nem tudta. — Tessék elhinni, nem tud­tam. — Miért hamisította F -né kézjegyét a papírra? — ... mert énvelem már any- nyit kitoltak... mert énvelem már annyiszor kivágtak. Az asszony sír, hangja el- csuklik, görcsös zokogás rázza. A nyomozó ügyész nem sír. Cigarettára gyújt, figyel. A szobában a fal mellett vit­rin, iratszekrény, kerek do­hányzóasztal üveglappal, cső- vázas székeik,'fotelok; a sarok­ban embermagasságú páncél- szekrény. Az ablak mellett fa­ragott díszű, világosbarna író­asztal. Az ablakból a betono­zott, széles börtönudvarra látni. — Nem gondolt arra, mi bajt csinál? — Hát már most mindegy... — Miért akarta a bíróságot is félrevezetni? Erre nincs válasz. Pörög a magnó... Üresen fut tovább a mágnes­fej előtt a keskeny Agfa- szalag. Egy kattanás, a zöld színű varázsszem kihuny. Aztán csend. Késő esti érán A nyomozó ügyész már ak­ták között lapozgat Beletekint az iratokba, emlékezetét fris­síti. S beszél a „magnóhang” tulajdonosáról: hogyan torzul­hat barátságból bűnbe egy élet,,. Mezötárkányban senki sem mond mást; gyerekkoruktól Jó barátnők voltak F. I.-né és N. B.-né. Mikor férjhez mentek, egy utcában építettek házat Is. Aztán F. I.-nénak gyereke szü­letett; N.-nének nem lehetett, mert beteges. Halk, hangos megjegyzések, gyűlölködés, kiabálások, veszekedések... és per, bíróság! N.-nét durva be­csületsértésért pénzbüntetés­sel sújtották. Megfizette. Ám az F. I.-nénak járó 200 forint perköltséggel adós maradt. „Majd bolond leszek fizetni!" Lefoglalták a bútorát, részlet­fizetés engedélyezését kérte, de a 200 forintot csak nem adta.. Így találkozott ff. I.-né börtön­viselt rokonával, L.-néval. Az asszonynak pénzre volt szük­sége, s N.-né neki adta oda a pénzt, azzal, írjon egy elismer­vényt F. !.-né nevében. Az el­ismervény helyett „nyilatko­zat” született, két tanú is alá­írta, hogy látták (?!), amikor L.-né átadta a pénzt F. I.-né- nák. N.-nét cseppet se elégí­tette ki a „nyilatkozat”, addig- addig próbálkozott, amíg sike­rült F. I.-né nevét papírra ha­misítania. S aztán a papír alapján pert Indított a végre­hajtás megszüntetésére. A bírósági tárgyalás várat­lanul balul ütött ki N-né szá­mára Megállapították: az alá­írás — ,hamisítás! A várható következmények pillanatig sem aggasztották; visszájára akart fordítani mindent, s kivágni magát a bajból... L- né tanácsára névtelen levelet íratott — a levélből az derült ki, mintha F. I-né hamis tanú- zásra próbált volna rábírni valakit! — s azt elküldte ügyvédjének. „Bizonyíték!” Pörög a magnó... — Ki irta a névtelen leve­let? — Egy kisfiú... a házunk hátánál... — Miért csinálta ezt? — mert énvelem már annyiszor kivágtak ,.. — Nem gondolt arra, mi bajt csinál? — Hát már most mindegy ... Reggel nyolckor kezdődött a kihallgatás. Lent neonfények világítják már a Komor bör- tönudvart. Késő este van. ..Hát már most mindegy...” Ez már a játék vége. A gyanúsítottak, a tények és bizonyítékok súlya alatt kérdezés nélkül mindent elmondanak, hátha enyhítenék büntetésüket. ... A bíróság asztalán vas­kos akta; elindítják a magnó­szalagot is. Felolvassák a verdiktet): N-né 1 évi, L-né 8 hónapi szabadságvesztés. S a két hamis tanú, akik a „nyilat­kozatot” aláírták, 10 hónapi javító-nevelő munkán, 7 hóna­pig felfüggesztett szabadság­vesztésen, plusz 1000 forint pénzbüntetésen osztozkodhat­nak. Börtönből ki, börtönbe be Lőrinci. A Guth-féle kocs­mában Beló hangoskodik. Ré­szeg. Nem akarják kiszolgálni. Mellette a pultnál barátja, Gy. K. Ö nem akar semmi bot­rányt. Belót nem lehet c sitii tani. Erősnek érzi magát. Hogyne, már a Selypi Cukorgyár kan­tinjában is jócskán döntögetett a torkába. Belép az ajtón két rendőr. Gy. K. a főhadnagyot na­gyon ismeri; volt már dolguk egymással, de azóta rendes fiú. Így tudja róla a főhadnagy is, nem akar hát előtte leszerepel- nd megint. Beló követeld az italt. Nem szabad engedni, hülyeséget csinál; kétszer már büntetve volt, utóbb januárban szaba­dult. Két hete sincs. — Menjünk, Belő!... — Hagyjál! — válláról Is le­rázza a kezét. Az utcán. A főhadnagy kísé­ri Bélót az őrsre. Mögöttük Gy. K. ballag. — Ne tessék bevinni Belót — kérleld. — Én vigyázok rá. Hazaviszem. Lefektetem. Kanyarodik az út szalagja. — Jól van — bólint a főhad­nagy, félre fordul. Beló kezében megvillan a zsebkés fényes pengéje. — Vigyázzon!!! — Gy. K. rémülten kiált a rendőrnek, s Beló hátára ugrik. Az árokba zuhannak. A vég­tagok is összegabalyodnak. Be­ló szúr és Gy. K. fájdalmasan felordít, fejéből ömlik a vér. Mentőautó robog az ország­úton a sebesült, eszméletlen Gy. K-val. Béló már ártalmatlan, őrzik az őrsön. Bírósági tárgyalás. A késes témadó bűnügyében ítéletet hirdetnék: felfegyverkezve el­követett hivatalos személy el­leni erőszakért 2 év 6 hónapi szabadságvesztés! Béló nem fellebez, az ítélet azonnal jog­erős. Gy. K-t is hívatják. Nem, nincs sémi baj! Megdicsérik, s 500 forint jutalmat adnak át. Megmentette egy rendőr életét. Temetés kétsser Nyár volt. Meleg, forró, e mégis enyhébb, mint tíz idei. B. K. két feljelentést írt. Egyiket a rendőrségnek; mási­kat. az ideiglenesen Magyaror­szágon tartózkodó szovjet csa­patok parancsnokságának. Mi volt a feljelentésekben, nem ütötték dobra, a hír mégis, kiszivárgott: 1944. őszén egy sebesült szovjet katonát B. L.1 és idős B. L.-né, Bem utca 8. szám alatti házuk kertjében,, élve eltemettek! A hír, mint korbácsütés csat-l tant a városon. „Eltemették élve...” — er­ről zsongott Hatvan. S a robbanó akna szilánk-1 jainál sebesebben repült a hír. Rakétánál is sebesebben. Már mondták az emberek I mindenfelé És felásták a kertet, hogy! megkeressék a sírt. Megtalálták a csontokat s a] katona kitüntetéseit. j A nyomozó ügyész feljegyez­te noteszába: 1944 őszén, a kér-1 déses időben, Hatvan katonai hadszíntér volt. Aknatűz zú­dult a városra ... pincékben húzták meg magukat az embe­rék, idős B. L.-né és fia is, aki nem volt még 14 éves ... Rob­bantak az aknák. S az utcában megsérült egy szovjet katona; és sérüléseibe belehalt. És ráakadtak Kovács János­ra, Balogh Istvánra, Furucz Jánosra, akik a holtat katonai felügyelet mellett a kertben eltemették. De ... honnan tudott az eset­ről a feljelentést író B. K,, aki katona volt s csak háború után tért vissza Hatvanba?! Miért akarta börtönbe juttatni roko­nait? Az idős asszonyt s a fiát, akiknek a temetéshez semmi kö­zük nem volt? És B. K. vallott: a Bem utca 8. számú ház egyhatoda az Övé; el akarta űzni rokonait, hogy övé legyen a ház teljesen. B. K.-t hamis vádért a Leg­felsőbb Bíróság 2 évi szabad­ságvesztéssel sújtotta! A katonát, kit egyszer már eltemették, eltemették másod­szor is . . , • ■ ★ A megyei főügyészség nyo­mozó csoportja másfél éves múltra tekintett vissza. 1963- ban 16 hamis vádas ügyben nyomoztak, hamis tanúzás 7, hamis tanúzásra rábírás 4 eset­ben volt; a hivatali visszaélés és vesztegetés nyomozási sta­tisztikája 13. Sajnálatosan emelkedett a hivatalos szemé­lyeik ellen elkövetett erőszak bűntettének száma, 1903 első félében 10 esetben emelteik vá­dat • idén eddig már 24 vád­emelés történt. Akik semmibe veszik, megszegik szocialista törvényességünk rendjét — el­nyerik büntetésüket érdemük szerint. Bejelentések, hivatalos ira­tok érkeznek a nyomozócsoport vezetőjéhez. Nincs semmi nyom, csak sejtések vannak és kételkedés. És el kell indulni. Keresni az okot, amiből kisar­jadhat a bűn. A nyomozó ügyészek nem „mesterdetektívék”. Inkább nagyon jól képzett emberek, akik hivatásaiknak tekintik munkájukat — őrködni törvé­nyeink, törvényességünk felett; tisztogatni társadalmunk tala­jából, társadalmunk húsából, ami nem egészséges, ami rossz. ,M1 az, ami hivatásukhoz fel­tétlen szükséges? Nem külön­leges a „recept” — rendkívüli élettapasztalat. És emberismeret Pataky Dezső IS POí Az egri posta kezdeményezése tetszik a városba érkező idegeneknek: kis postások árulják a képes levelezőlapokat a forgalmasabb pontokon. (Foto: Kiss Béla) Eredményhirdetés előtt Jól felhé»»ültek a jelöltek, a% elnök elégedett Még néhány felelet van már csak hátra. Egymás után Jön­nek ki á teremből a sötét ru­hás fiatalok, arcukon felsza­badult mosoly. A gyöngyösi Vak Bóttyán Gimnáziumban most fejeződik be az idei tan­év utolsó érettségi vizsgája. A IV/E osztály harminchat volt diákja, Földi Ágoston osztály­főnök volt tanítványai zárják be a sort. Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan vélekedik a fiatalok munkájáról, felkészüléséről, feleleteiről az elnök, dr. So­most Lajos, ez Egri Tanárkép­ző Főiskola igazgató-helyette­se. Főiként arról kérdezzük, si­került-e a múltban annyira Jel­lemző lexlkalitást megszüntet­ni, a lelöltek képesek váltak-e önálló mun­kára, az ismeretek alkalmazá­sára, tudtak-e átfogó képet adni a tanultakból? Már kezdetben dicséretet je­gyezhetünk le. A IV/E osztályt az átlagtól magasabb érdeklő­dés jellemezte, mondja dr. So- moss Lajos. Ez az elismerésre méltó érdeklődés nemcsak a jelöltek általános felkészültsé­gében nyilatkozott meg, ha­nem abban is, hogy az érett­ségizők közül sokan a kötelező négy tárgyon kívül még külön­böző természettudományi tár­gyakból is érettségiztek. Fő­ként a fizikát, a biológiát és a földrajzot választották önként. A jelöltek általában képesek­nek bizonyultak az önálló gon­dolkozásra. A tételek címének megfogalmazása is az önálló­ságra sarkallta a fiatalokat. Például: Hogyan válaszol Köl­csey és Vörösmarty a kor leg­égetőbb kérdéseire? Vagy: Mi­lyen Irányban keresd Móricz a magyar társadalom problémái­Á LICIT Történt, hogy az —» ! nevezzük egyszerűen ] — Agy Trösztnél va- valik, valamiért elha­tározta: a munkakez­dés reggel nyolc óra helyett fél nyolcra tétessék át. S miután valakinek valami szava volt ebben az ügyben, az Agy Tröszt dolgozói másnaptól kezdődőén fél árával előbb kezdtek hozzá a szocializmus minden­napi építéséhez. Ezek után termé­szetes. hogy a Nyúl- tagy Közép Tröszt ve­zetője levonta a kellő tanulságokat, felmérte a helyzetet, s megál­lapította, hogy leg­alább két órakor kell kezdeni itt a munkát, ha ott fél nyolckor kezdik. Sohasem árt, ha a felsőbb szervek látják és tapasztalják, hogy még ilyen jelen­téktelennek látszó kérdésben is milyen pozitív intézkedéseik hatása. Így tehát másnaptól kezdődően a Nyúltagy Közép Tröszt dolgozói reggel hét órakor láttak hozzá a szocializmus mindennapi építésé­hez. A Gerinccsúcs Vál­lalat vezetője idege­sen rándult össze, amikor megtudta ezt a hét órai dolgot, mert nagyon szeretett aludni és nagyon sze­retett példát mutatni a példamutatásból. Melyiknek áldozzák? — töprengett egy álló napon keresztül, majd ez egyszer nem hall­gatva bűbájos titkár­nőjére, elrendelte, hogy a következő nap­tól kedve a vállalat dolgozói minden reg­gel hat órakor kezd­jenek hozzá a szoci­alizmus építéséhez a Gerinccsúcs színvona­lán ... A Csigolyákat Érté­kesítő és Előállító Vállalat vezetője — bárki beláthatja ezt — sem maradhatott el a kezdeményezéstől, legkevésbé attól, hogy náluk később kezdje­nek mindennap a szocializmus részfela­datainak megvalósítá­sához, éppen ezért itt öt órára, minek következtében és az előbbi megfontoláshoz hasonlóan a Meden­cecsontipari Vállalat — milyen messze esik az már az Agy Tröszt­től! — dolgozói már reggel négyre, a Combcsontformáló Egyesülés háromra, a Térdlzületek Gyára kettőre és a sor végén a Talpüzem dolgozói este tíz órára jártak dolgozni. A Talpüzemnél azonban három mű­szak volt, s a harma­dik műszak mindig tízkor kezdődött, nem tehettek tehát mást, minthogy az éjszakás nak megoldását pályájának kü­lönböző szakaszaiban? Az elsajátított i»meretck önálló alkalma»á»a abban is jelentkezett, hogy a matematikai tételekben egé­szen gyakorlati kérdések meg­oldása is szerepelt A felada­tok megoldásához a jelöltek határozott készséggel rendel­keztek a matematikában, a fi­zikában és a kémiában la. Örömmel hangsúlyozza dr. Somoss Lajos a fiatalok be­szédkultúrájának magas szint­jét. Logikus, Jói felépített, Jól megfogalmazott előadásmód: a tanári karnak ez a törekvése bizonyosodott be a feleletek­ben. Jó képességű, szorgalmas osztály: Így összegezd vélemé­nyét a jelöltekről a vizsgabi­zottság elnöke. Néhány jó feleletről Is ér­deklődünk. Krasznai Krisztina nevét halljuk először. Általá­ban Is kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott, de különösen szépen felelt történelemből a reneszánszról éa magyarból, amelyből Magányérzet, útkere­sés, formabontó törekvések a XX. századi tőkésországok lí­rájából volt a tétele. Udvarhe­lyi Mária feleleteiben a logi­kát, a precizitást, a szakmai pontosságot dicséri dr. Soimoss Lajos. A felsorolást tovább bővíti Lábady Marianna, Ud­varhelyi Teréz, Roth Zsuzsa és Nagy János nevével. Még egy példát említ. Az osz­tály ugyan orom-humán tagozatú oktatásban részesült, de az érettségizők a természettudo­mányos ismeretekből is dicsé­műszakot regijeire, a reggeli műszakot es­tére rendelték be. amitől ugyan minden\ maradt a régiben,j csak az üzem dolgozói káromkodtak, de ez-1 zel is csak azt bizo-1 nyitották, hogy él, még a magyar virtus.' Az újszerű és me- ( rész munkakezdés j friss és eleven vért' vitt a tröszt és a hoz-] zá, valamint alá tar-1 tozó vállalatok vérke-', ringésébe. Bezizonyo-' sodott, hogy az igaz-\ gatók nemcsak teljes j odaadással, de még annál is teljesebb ön­állósággal végzik‘ munkájukat és az Agy j Trösztnél a Valakit így minden áldott j reggel elért a munka-’ helyére induló autó-\ buszt és ez nagyon\ fontos. Lúdtapa van, | s az orvos eltiltotta a j gyaloglástól. j (egri) rendően vizsgáztak. Nagy Já­nos azt a feladatot kapta, hogy egy mikroszíkópi metszetből állapítsa meg, milyen szövet A feladatot biztonsággal oldot­ta meg, tudását Igazolta azzal is. hogy megállapításait azon­nal részletesen megindokolta. Mint fontos területről, a po­litikád, ideológiai neveié* eredményeiről is szólott dr. Somosa Lajos, méghozzá elis­merőleg. Tapasztalata szerint a vizsgázók biztonsággal von­ták le a természettudományi tételek világnézeti konzekven­ciáit. Példaként az anyagmeg- maradás elvét említette ezzel kapcsolatiban. Vagy még egy példát: Hammer litvánnak a néptömegek történelmi szere- péród kellett beszélnie. Tételét a magyar történelmi esemé­nyekre is biztonsággal alkal­mazta. Szó esett még a beszélgetés során a fiatalok pályaválasz­tásáról. A harminchat jelölt közül tizenheten pedagógus pályára készülnek. Tehát az egykor oly „divatos” foglalko­zások kezdenek a háttérbe szorulni. Ezzel összefüggésben megállapíthatjuk, hogy az In­tézetben eredménye* nevelő­miinka folyt, a pedagógusok, • tanárok olyan légkört alakí­tottak ki, amelyben a tanári hivatás vonzóvá lett. A tizen­hét pedagógus-jelölt tehát a gimnázium jó nevelőmunkáját is dicséri. A vizsgabizottság elnöke örömmel emlékezett vissza az érettségizőkre, a »ok »mép feleletre, amelyek közül néhányat csak azért volt kénytelen félbesza- i ki tani, mert az idő sürgetett, •hiszen a folyosón ott tartóz- • kodtak azok is, akik izgatottan .várták, hogy rájuk Is sor ke- Jrüljön. } Az új érettségi rendszerről, ide a modem nyelvek oktatásé­inak új formájáról is elismerő­jen nyilatkozott dr. Somosa La- ijos. Véleménye szerint ezek a I lehetőségek hatékonyabban [biztosítják a fiatalok számára [az elmélyültebb érdeklődést, [ennek egyenes következménye­iként pedig az átfogóbb, alapo- Jsabb ismereteket, a határozott l tudást. J Talán érdemes még valamit i hozzáfűznünk az elmondöttak- jhoz. A beszélgetésből minden í bizonnyal kicsendült: a vizsga- bizottság és az elnök is örül . a szép eredményeknek, és ajtó­ikor helyet foglalnak a mögött I a leterített asztal mögött, az j emberiesség, a jóindulat, a i megértés a legerősebb bennük, í G. Molnár Ferenc i MlPünkG 5 1964. június ti., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents