Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

A Szovjetunió ellen intézett hitlerista támadás huszonharmadik évfordulóidra Hitszegő kezdet, dicstelen vég Irta : Szrajatoszlar Kozio? vezért*rnagr, az APN katonai szemleírója 0 uszonhárom esztendő vá­laszt el bennünket 1941. Június 22-től, attól a naptól, amikor a hitlerista Németor­szág alattomosan megtámadta a békeszerető szovjet hatalmat, amikor kezdetét vette a nagy felszabadító antifasiszta hábo­rú. Ezzel a nappal a bűnös hitleri Harmadik Birodalom egyszersmind megindult ször­nyű pusztulása felé. A hitleris­ták: a vilagüralom megszerzé­se haramia-tervének megvaló­sítása során két évvel a Szov­jetunió megtámadása előtt csaknem egész Európát ledgáz- ták. 1941. június 22-én a teljesen mozgósított, jó előre titokban összevont, kétévi hadviselés tapasztalataival rendelkező, a könnyű győzelmek mámorától megittasult német fasiszta had­sereg váratlanul hallatlan ere­jű csapással támadt a szovjet országra. A hitlerista Németországnak ée szövetségeseinek 190 had­osztálya zúdult át a Szovjet­unió határain. Ez az óriási hadsereg, amely a Barens-ten-i gertól a Fekete-tengerig fejlő­dött fel, ötmillió katonát, 3500 harckocsit, tötob mint 50 000 tüzérségi löveget és aknavetőt számláit. Mindezt több mint 3900 német repülőgép támo­gatta, ezenkívül vagy ezer ho­rogkeresztes jelzéssel ellátott repülőgéppel rendelkeztek Finnország és Románia fegy­veres erői. A történelemben még sói» áesm hoztak mozgásba ilyen óriási hadigépezetet. Elég meg­említeni, hogy Hollandia, Bel­gium, Franciaország és az an­gol expedícdós hadsereg nat hét alatt történt szétveréséhez a hitleristák 136 hadosztályt, körülbelül 2500 harckocsit, vagy 1500 bomba vető repülő­gépet és több mint ezer va­dászgépet vetettek be, az el­lenfél együttvéve 144 hadosz­tályból több mint 4000 harcko­csiból és 1300 repülőgépből ál­ló erői ellen (ezenkívül a brit szigetekről további ezer repü­lőgépet lehetett bevetni). 1 Tgy tűnt, nincs a világon olyan erő, amely képes lenne ellenállnia a hitleri ha­digépezetnek, amely a hóditó háború szolgálatába állította a Ieigázott Európa erőforrásait. Hiszen a hitleristák csupán a szétmarcangolt Csehszlovákiá­ban annyi felszerelést zsákmá­nyoltak, amely 45 hadosztály teljes ellátáséihoz elegendő, a magas fejlettségű szinten álló hadiipart nem is számítva. Sok szkeptikus, az ellenség­ről nem is beszélve, a Szovjet­uniónak ugyanazt a sorsot jó­solta, amely a fasiszta agresz- szió többi áldozatát érte. {.Csaknem minden tekintélyes katonai szakértő úgy vélte, hogy az orosz hadseregek ha­marosan vereséget szenved­nek és alapjában megsemmi­sülnek” — irta Churchill Am az ellenkezője történt. Az egész nép támogatását élvező, a nagy lenini párt által lelkesített és irányított szovjet fegyveres erők állták és visszaverték az ellenség csapásait Később pe­dig támadásba lendülve, össze. Toppantották a fasiszta fenevad gerinoét és elejtették őt bar­langjában. J óval a Szovjetunió terü­letére történt hitlferista behatolás előtt a szovjet kor­mány minden lehetőt meg­tett a háború elhárítása ér­dekében. Ám ez nemcsak a Szovjetuniótól függött. A szo­cialista állam békeszerető po­litikája, sajnos, nem talált megértésre és támogatásra a kapitalista országokban, ame­lyek később aztán a hitleri Németország ellenségeinek 90- rába álltak. Angliában. Franciaországban és az Egyesült Államokban bi­zonyos körök, amelyek a né­pek akarata ellenére megen­gedték, hogy a fasiszta hatal­mak kirobbantsák a második világháborút, tőlük telhetőén 2 MPBSSM 1964. június 21., vasárnap továbbra is mindent megtettek azért, hogy a fasiszta agressziót a Szovjetunió ellen irányítsák. Am, ez eleinte nem sikerült. A fasiszta agresszió iránt tanúsí­tott engedékenység áruló po­litikájának eredményéként Nyugat-Európa a hitlerizmus csizmája alá került. S noha a megszállt országokban a hamu alatt izzott is az elnyomott né­pek ellenállása, noha az anti- hitlerista harc lángja nem aludt ki, a második világhábo­rú döntő eseményei 1941. jú­nius 22-e után áthelyeződtek a keleti frontra, amely mindvé­gig a fő hadszíntér maradt. „A második világháború éveiben a Szovjetunió döntő módon hozzájárult a hitleri hadi gépezet szétzúzásához és megmentette az emberiséget a fasiszta leigázástol” — muta­tott rá N. Sz. Hruscsov. Czámunkra, szovjet em­^ berek számára a hábo­rú rosszul indult. Igaz, minden szükségessel rendelkeztünk az ’imperialista agresszió vissza­veréséhez, mind közvetlenül a fegyveres erők vonalán, mind pedig a termelés szintjét és mennyiségét, a gazdaság, a tu­domány, a kultúra helyzetét tekintve. A kommunista párt biztosí­totta a győzelmünk szilárd tá­maszává vált szovjet gazdaság magas színvonalát. A szovjet nép egységes volt és osztatla­nul hű a kommunizmus eszmé­ihez, kormányához. Am mind­amellett az ellenség egész sor stratégiai előnnyel rendelke­zett, amelyek kedvezőtlenül mutatkoztak meg a háború első időszakában a szovjet fegyve­res erők helyzetében. A fasisz­ta Németország jóval a Szov­jetunió megtámadása előtt át­állította gazdaságát katonai vágányokra és megszervezte a korszerű haditechnika vala­mennyi válfajának tömegmére­tű gyártását. Azok a katonai- gazdasági erőforrások, ame­lyekkel Németország, szövetsé­gesei és az általa lei gázott or­szágok rendelkeztek), több mint kétszeresen felülmúlták , a Szovjetunió közvetlen lehető­ségeit, amelynek gazdasága békés irányzatú volt és a hadi­termelésre való átszervezésre szorult. A Szovjetunió egyedül állt szemben a fasiszta koalícióval, amely közvetlen támadást inté­zett nyugatról és támadással fenyegetett keletről. Ez arra kényszer!tett bennünket, hogy jelentős erőket és eszközöket vonjunk el a militarista Japán részéről bekövetkező lehetsé­ges támadás elhárítására. A fasiszta német hadsereg a haditechnika egyes fajtáit tekintve is fölényben volt a Vörös Hadsereggel szem­ben. A Vörös Hadsereg tete­mes mennyiségű harckocsival, repülőgéppel, tüzérséggel ren­delkezett. Ám fegyvered kö­zött kevés volt az új, legkorsze­rűbb mintájú harckocsi és re­pülőgép. Nem volt elég akna­vető, páncéltörő és légvédelmi tüzérség. Egészében véve még nem fejeződött be a hadsereg átszervezése és új haditechni­kával való ellátása. A sztálini személyi kultusz légkörében elkövetett indoko­latlan megtorlások eredménye­ként a szovjet fegyveres erők nem sokkal a háború kitörése előtt elvesztették legérettebb és legtapasztaltabb katonai veze­tőiket, különösen a legfelső szinten. Az ellenség szempontjából nagy előny volt támadásának váratlansága. A háború első napjaiban a szovjet csapatok nagy veszteségeket szenved­tek, különösen a légierők. Az ellenség, a levegőben az ural­mat megszervezve, megakadá­lyozta a védekező csapatok elő­renyomulását, a fronton való felfejlődését, az utánpótlás szállítását, a kiürítést. A i ellenséges harckocsizó alakulatok gyorsan elő­re törve megkaparintották a szovjet hadfelszerelési raktára­kat, lőszer- és üzemanyagkész­leteket. Mindez óriási nehézsé­geket idézett elő a csapatok ellátásában. „E helyzet egyik döntő oka volt, hogy Sztálin megengedhe­tetlen módon elszámította ma­gát a háború előtt kialakult katonai-stratégiai helyzet fel­mérésében, hogy lebecsülte a háború veszélyét. Sztálin hitelt érdemlő adatokkal rendelke­zett a szovjet határok mentén a német csapatok összevonásá­ról, sőt a támadás napjáról is. Sztálin a szovjet-német meg­nemtámadási szerződésben bí­zott, nem számolt az ellenség álnokságával, nem tette meg az agresszor visszaveréséhez szük­séges intézkedéseket” — álla­pítja meg az SZKP története. Ám a kommunista párt ve­zette szovjet népnek volt any- nyi ereje, hogy eredményesen szembeszálljon az agresszióval. Az ellenséget, elgyengítette, megállította, szétverte és ki­űzte a Szovjetunió területéről. A Szovjetunió más országok­nak is segített megszabadulni a gyűlölt fasiszta uralom alól. A négy évig tartó elkeseredett harc idején a szovjet csapatok jónéhányszórta több hitlerista hadosztályt morzsoltak fel, mint amennyivel a hitleristák a Szovjetunió megtámadásá­nak pillanatában rendelkeztek. F világtörténelmi jelentő­l J ségű győzelem forrásai ott rejlettek magában a szocia­lista társadalmi rendszer ter­mészetében, annak nagy elő­nyeiben. A szovjet fegyveres erők győzelmét a hatalmas szocia­lista gazdaság, a szovjet társa­dalom egysége, a Szovjetunió népeinek barátsága biztosí­totta. A háború igazságos cél­jai a Szovjetunió oldalára állí­tották az egész szabadság­szerető emberiség rokonszen- vét és támogatását. A nagy győzelem kivívásá­ban igen fontos szerepet ját­szott a szovjet fegyveres erők hatalma, elsőrendű haditechni­kánk fölénye, a hadvezérek művészete, a hadsereg és flotta egész személyi állományának katonai tudása és hősiessége. A háború utáni években a szovjet ország messze előre­haladt a fejlődés és virágzás útján. Gazdasági ereje meg­sokszorozódott, katonai ereje hallatlan mértékben megnöve­kedett. A békeszerető Szovjet­unió, amely a legkorszerűbb és leghatalmasabb haditechniká­val rendelkezik, senkit sem fenyeget. A Szovjetunió az egész szocialista tábor megbíz­ható védőpajzsa, a világ béké­jének oszlopa. Az emlékezetes dátum — Jú­nius 22 — a legnagyobb éber­ségre int. Ez különösen nap­jainkban, az aíom-rakétafegy- ver korszakában fontos. Saj­nos, vannak még a világon olyan erők, amelyek arra vágy­nak, hogy az egyszer elvesztett játszmát újrajátsszák. A re- vans és az agresszió erői ismét ott érlelődnek, ähol a második világháború előtt megértek. És i^mét azok dajkálják és báto­rítják őket, akik annak idején utat nyitottak Hitlernek. Nem tudjuk, elfelejtették-e ezek az urak mindazt, 'ami történt Ám tény, hogy vajmi keveset ta­nultak a történelemből. Mind­össze fél évszázad alatt a né­met militarizmus kétszer indí­tott el agressziót, kétszer rob­bantott ki pusztító világhábo­rút. Mint ismeretes, az idén lesz az első világháború kitö­résének 50. és a második világ­háború megindításának 25. év­fordulója. A szovjet emberek egysé­r*' gesen támogatják kor­mányuk következetesen béke­szerető politikáját Mindent megtesznek, ami erejükből te­lik, hogy a világ ne ismerjen több háborús katasztrófát. A szovjet emberek fájó szívvel emlékeznek 1941. június 22-re, honfitársaik millióira, akik életüket áldozták az egész em­beriség gyűlölt ellensége feletti győzelemért. A szovjet embe­rek nemhiába hullatták vérü­ket Végtelenül büszkék va­gyunk hazánkra, kommunista pártunkra, amely történelmi jelentőségű győzelmekhez ve­zetett bennünket. (Ford.: Dosek Lajos) Aratás előtt A helyes vetésszerkezet a gépek jobb kihasználását a nagyobb termést segíti eEő Több agronómustársam és termelőszövetkezeti elnök tá­jékoztatta a közvéleményt gaz­daságuk aratási felkészüléséről. Az aratás a napokban már el ic kezdődött és azokban a gaz­daságokban, ahol gondos volt az előkészület, a szervezés bi­zonyára nem okoz megoldha­tatlan gondot ebben a munká­ban sem. Ezúttal egy-két olyan kér­désre szeretnénk felhívni me­gyénk gazdaságainak figyel­mét, amelyek már a jövő évi aratást befolyásolják. Gondo­lok elsősorban a kalászosok összetételének és fajtáinak he­lyes megválasztására. Látszó­lag korai csak a probléma, vi­szont ha meggondoljuk, nem lesz hiábavoló már most fog­lalkozni ezekkel a gondolatok­kal is. Kísérleti gazdaságunkban évek óta nagy területen terme­lünk őszi árpát. Jelenleg a 3803 hold kalászosból 754 ka- tasztrális hold az őszi árpa. Ez a növény 7—10 nappal korábban érik, mint a md vidékünkön elter­jedt búzák. Azt jelenti, hogy mire a búzát aratni lelhet, ak­korára jelentős területtel már végezni tudunk. (A tavaszi ár­pa aratása általában egybeesik a búza aratásával.) így a kom­bájnok munkájának idejét je­lentősen tudjuk njTíjtani. Ebi­nek sok más előnye is van. Egyrészt korábban van abrak­ja a gazdaságnak, ami igen fontos, sőt szalma szempontjá­ból sem közömbös. A talajmű­velő gépek kampányidejét is megnyújthatjuk ezáltal. Tarló­vetés esetében ez az egy bét az eredményességet is eldönt­heti. Sok érv hangzik el az őszi árpa ellen, de ezek szerintem nem állnak arányban a pozi­tív gyakorlati tapasztalatokkal. Igaz, egyik nagy hibájuk a je­lenlegi köztermesztésben levő őszi árpának, hogy nem elég télállóak. Meg kell azonban mondani, hogy gazdaságunk tapasztalata alapján tíz év alatt mindössze két esetben érte ko­moly károsodás az őszi árpát. (1963 volt az egyik ilyen év.) Ilyen esetben egy tárcsa vagy egy fogas után rávetettünk ta­vaszi árpát és vetőmagon kí­vül más károsodásunk nem volt. Meglepő egyébként, hogy ez évben is történt őszi árpa ki­szántás a füzesabonyi járás­ban is. Megállapításunk szerint ennek három oka volt. Egyik, hogy a déli ország­részről származott a vetőmag. Másik ok a túl korai, a har­madik ok a sekély vetés volt. Ahol ezeket elkerülték, ott jók az őszi árpák. Bizonyítják ezt a szihalmi és a kápolnai ter­melőszövetkezetek magas ter­mést ígérő őszi árpa táblái. A télállóságot illetően meg kell említeni, hogy az U—259- es új fajtajelölt őszi árpa fagy­állóbb, mint az eddig ismer­tek. Általában az őszi árpa most jó termést Ígér. Ez alátámaszt­ja több év azon, tapasztalatát, hogy ez a növény jól birja a nyár eleji aszályt. Sokat lehet hallani azt a másik ellenérvet, hogy az őszi árpát nem szeretik az állatok. Valóban szívesebben fogyaszt­ják a tavaszi árpát, de alapjá­ban véve ez szoktatás kérdése. Ismét gazdaságunk példájá­ra kell hivatkoznom, ahol évi 95—100 vagon sertéshús termelését igen szép eredmény­nyel oldjuk meg, többnyire őszi árpával! A múlt évben intézetünk üzemgazdasági csoportja Bor­Johnson elnök választási korútcn NEW YORK (MTI): A TASZSZ Iroda jelentése szerint Johnson amerikai elnök a választási kampány kereté­ben pénteken megkezdte há­romnapos kaliforniai körútját. Az elnök útjának első állo­mása az Edwards légitámasz­pont volt, ahol rövid beszédet mondott. Concord ban, Johnson útjá­nak következő állomásán, az elnök élesen támadta a szélső- jobboldali Goldwater szená­tort Mint az AP jelenti, az elnök harmadik beszédét San Fran­ciscóban, egy demokratapárti díszvacsorán mondotta el, Johnson hosszasan magasztalta az Egyesült Államok katonai erejét, majd befejezésül kije­lentette: „Ha ellenségeink nem értik félre szándékainkat, meg­jósolhatom, hogy a következő évtizedben közelebb kerülünk a tartós békéhez, mint bármi­kor, amióta 1914 augusztusá­ban az ágyúk hangja meg- reszkettette a földet.” ESEMÉNYEK — s&t^&kíum .XXXXXX.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV^vX»0 NEW YORK (TASZSZ): A gyarmatosítás végső fel­számolásának kérdéseivel fog­lalkozó 24-es ENSZ külön­bizottság ülésén Szíria, India és Bulgária képviselője felszó­lalásában követelte Nagy-Bri- tanniától, hogy bocsássa szaba­don a BriteGuayana-i politikai foglyokat és tegyen előkészü­leteket az ország önrendelkezé­sének megadására. TOKIO (Reuter): Sukamo indonéz elnök, Ab­dul Rahmans malaysiai mi­niszterelnök első megbeszélése másfélórát tartott, Macapagal, fülöp-szigeü elnök jelenlété­ben. Mint később közölték, Macapagal javasolta, kérjenek fel egy négytagú „békéltető bizottságot” az észak-bomeói területi igények problémáinak megvizsgálására. ÜJ DELHI (AFP): Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­ső helyettese, útban Djakarta felé Üj Delhibe érkezett — je­lenti az AFP. Mikojan hétfőn kezdődő tizenegynapos indonéziai láto­gatása során tárgyalásokat folytat Sukamó elnökkel a szovjet—indonéz kapcsolatok­ról. PÁRIZS (MTI): Párizsban befejeződtek az újabb francia—algériai olajtár­gyalások. A megbeszéléseket július közepén folytatják Al­gírban. A hosszabb ideje folyó francia—algériai eszmecsere központjában az algériai kor­mány követelései állnak. Algé­ria nagyobb részesedést köve­tel az olajforrások jövedelmé­ből, ellenőrizni kívánja az olaj kitermelésének egész fo­lyamatát, és a külföldi olajtár­saságoknak a szaharai olajjal kapcsolatos pénzügyi művele­teit. MIAMI (AP): A havannai rádió jelentése szerint, a kubai fegyveres erők lelőttek egy kolózrepülőgépet, amely három bombát dobott egy Las Villas tartománybeli cukorgyárra. Emberéletben nem esett kár. Mint a rádió jelent!, a gép az Egyesült Ál­lamok területéről indult kalóz- támadására. sód és Heves megye állami gazdaságaiban felmérte az abraktakarmány-termelés kér. dését). Tízéves átlagban az őszi árpa átlagtermése a Heves megyei síkvidéki gazdaságok­ban 2,3, illetve 0,8 mázsával magasabb, mint a tavaszi árpa, illetve a kukorica átlagtermése. A hegyvidéken gazdálkodó ál­lami gazdaságaink nem foglal­koztak őszi árpával, s így ezekre a tájakra csak egészen kis területen, kipróbálásra sza­bad vetni őszi árpát'. Másik igen jelentős kérdés a búzafajták helyes megválasz­tása üzemi szempontból. Gépi aratásra alkalmas területeken egy gazdaságban három -búza- fajtát javasolunk termeszteni. Mindenekelőtt javasoljuk a hazai nemesítésű „Fertőd! 293”-as intenzív búzafajtát. Ez bőtermő, szilárd szalmájú bú­zafajta, amely nem reagál olyan érzékenyen a kedvezőt­len körülményekre, mint a külföldi fajták. Hámm-négy nappal korábban érik, mint a tájunkon termeszthető egyéb fajták. Optimális szalmamágas- sága és szálkás típusú kalásza alkalmassá teszi rend­vágására. Tehát az aratási időt ezzel is előbbre lehet hozni. Második búzafajtának java­soljuk az üzem által kipróbált legjobb hazai búzafajtét. Ez le­het az F—481, a K—169, vagy a bánkúti 1201-es. Minden ag- ronómus tudja, hogy az ő üzemében melyik terem a leg­többet. Mindhárom fajta al­kalmas rendvágásra, vagy ha erre nincs szükség, egymenet- ben is arathatjuk. Harmadik búzafajtaként a Bezosztája 1-est helyes kivá­lasztani. Ez egyetlen külföldi búzafajta, amelyet tájunkon Javasolni lehet. Intenzív, nagy termőképességű fajta, amelyet tápanyagban bőven ellátott ta­lajba szabad vetni. Hiányos­sága az, hogy érzékeny a szá­razságra. Üzemi szempontból viszont mindenképpen javaso­landó, mivel Igen szilárd a szára és egyáltalán nem pereg érés után sem, aránylag hosz- szú ideig. Tehát ha valamilyen oknál fogva az aratás augusz­tus első napjaiba nyúlik, nem történik különösebb baj, mert ennél a búzánál a veszteség minimális lesz. A késői aratást ennél a búzánál a búza közötti gyomok felnövése szokta meg­nehezíteni. Rendre aratni vi­szont ezt a búzát nem szabad, mert a drótszerű szalma és a tarjellegű kalász követ­keztében a rendfelszedő csak nagy veszteséggel tud benn« dolgozni. A helyes arányt ezen búza­fajták között az üzemben dol­gozó szakemberek tudják a leghelyesebben megállapítani. A helyes és az ismertetett faj­taösszetétellel teljesíteni tud­juk a párthatározat előírásai is, amely szerint az intenzív búza arányát 80 százalékra kelt emelni. Szalal György, a Kompolti Kísérlett Intézet igazgatója. Az elmúlt két hétben la­punk hasábjain több szak­ember szólt hozzá az arató.» napirenden levő problémá­jához. A cikkek helycseni egy-egy gazdaság, termelő- szövetkezet gyakorlati prob­lémáit vetették fel, jó javas­latokat hoztak, és így gazdag tanulságul Is szolgáltak. Fel­hívták a figyelmet az aratás­sal kapcsolatos lényeges kér­désekre. Ügy érezzük, a cikk­sorozat hasznos volt, és ezt a megállapítást több termelő­szövetkezeti elnök, mezőgaz­dasági szakember ilyen véle­ményével Is alátámasztjuk. Egy-egy nagyobb mezőgaz­dasági munkaidőszak előtt a szerkesztőség a jövőben is le­hetőséget nyújt majd arra’, hogy termelőszövetkezeti el­nökök. mezőgazdászok a nyil­vánosság plőtt mondhassák e' véleményüket, ismertessék tapasztalataikat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents