Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-20 / 143. szám

Eletet menthet a megelőzés Balesetek a mezőgazdaságban kával szabad foglalkoztat­ni, ami testi és szellemi frissescgének megfelel, ami saját és más dolgozó egész­ségét és testi épségét nem veszélyezteti. Az állattenyésztésben^dolgo- zók védelme lényegesen Külön­bözik az egyéb ágazatban fog- lakoztatott dolgozók testi ép­ségének és egészségének vé­delmétől. Az állattenyésztési dolgozók élőlényekkel foglal­koznak, ezek részéről fenyegetik egyrészt mechanikai sérülések, másrészt különféle fertőző be­tegségek. Írott szabály, hogy új munkahelyre vezényelt dol­gozó balesetvédelmére több gondot kell fordítani. Az állat- gondozók nem egy esetben szenvedtek sérülést idegen ál­latoktól, a rakodók védőrács nélküli géptől, gépkezelők egy ismeretlen berendezéstől. A felelősség — mint a felté­telek és a szabályok betartása is — kétoldalú. A dolgozó ne legyen magára utalva munka­helyén, érezaen érte — ne csak munkájáért — felelősséget a vezetője is. Az arra kijelölt szakemberek ne vegyék szük­séges rossznak a megelőző ok­tatás irányítását, levezetését. Tegyék azt lelkiismeretesen, vonják felelősségre a rendbon­tókat, ne mulasszák el az ellen­őrzéseket, a kisebb munkavé­delmi berendezések felszere­lését is, mert a bekövetkező balesetek nemcsak anyagi, ha­nem emberáldozatot is köve­telnek. Most, amikor a mezőgaz- 1 daság szezonmunkája tart, több tízezer parasztember dolgozik a megye termelőszö­vetkezeteiben — kapálnak, aratnak — a feladatok meg­sokszorozódnak, nem a köny- nyelm Őségre kell apellálná, hanem a feltételeket kell meg­teremteni, amihez a lelkiisme­retes megelőzés szorosan hozzá­tartozik. P. E. gazdaságnál a múlt évben és az idén a balesetek bekövetkezé­séből eredően fegyelmi felelős­ségre vonást nem tettek. Nincs írásban kijelölve a bizottsági megbízott.. Az’idén romlott a baleseti statisztika. Az első negyedév­ben a tavalyi 64-gyel szemben 87 volt a balesetek száma a MEDOSZ üzemedben. Több a baleset Hevesen, Füzesabonyban, Atkáron, az Egri Gépállomáson és a Mátrai Erdőgazdaságban. A megyei tanács birtokában levő adtok szerint megyénk termelőszövetkezeteiben a nyolc napon túl gyógyuló sé­rültek száma januárban 65, februárban 89, márciusban 80, áprilisben 105 és májusban 94 volt. Az okok magyarázata: nem kielégítő a balesetvédelmi oktatás, több helyen egyálta­lán nem tarják meg, ahol meg­tartják, csak a jelenléti ív ki­töltését végzik lelkiismerete­sen. A z egri járásban tett meg- 1 1 állapítások: a balesetek száma nem növekedett a gépek gyarapodásával, a legtöbb ál­dozatot a síkos téli utak szedik, az új munkahely, az esetek többségében pedig a balesetek eredete az állattenyésztésben van. Nem kell szakembernek len­ni ahhoz, hogy felismerjék: a mezőgazdaság területén a szál­lítási és rakodási munkáknál fordul elő a legtöbb baleset. Ugyanis az évi munkák zöme szállítási, rakodási, raktározási munkákból tevődik össze és ezekben a munkákban az egész év folyamán aránylag igen sok dolgot foglalkoztatnak. Ebből • következik az is, hogy a mező- gazdasági üzemek vezetőinek mindent meg kell tenniük dol­gozótársaik épségének, egész­ségének megóvására. Minden dolgozót csak olyan munkakörben, illetve mun­900 hevesi fiatal látogat Szegedre a vasutas ifitalálkozóra Az idén a festői szép­ségű Tisza-partí város­ban Szegeden kerül meg­rendezésre a vasutas ifjak találkozója. A megye fia­tal vasutasainak 900 fős csoportja különvonattal utazik el a június 28-i ta­lálkozóra. A találkozó rendező bizottsága színes műsorral, tiszai sétahajó­zással, városnézés meg­szervezésével várja a fia­talokat. Kőmolnárok... zium, amelynek elkészítésébe* már hozzá is láttak az építők: Jelenleg a pincerész elkészíté­sénél és az alapozásnál tarta­nak, s kökben a tehergépkocsik állandóan szállítják az építő­anyagot. Az új gimnáziumi épület a jövő évben kerül át­adásra. Az épülettel szemben modern betonalapzatú piactér létesül, amely szintén a jövő évben készül el. Mellette fog­lal majd helyet az új járási tbc-gondozó intézet la. Tovább bővítik és új épületrésszel toid- jak meg a Járási Művelődési Házat, ahol a szélesvásznú mo­zit helyezik el. A község főutcáján — a Rá­kóczi úton — a következő vál­tozások lesznek: a járási ta­nács jelenlegi épületének he­lyén, szemben a vasútállomás« sál, modem, több emeletes szálloda épül, a jelenlegi rendőrkapi­tányság épülete mögött pedig emeletes áruház építését kez­dik meg 1965-ben. A tervek szerint 1967-re új, emeletes iro­daházat kap a járási tanács, s az irodaház előterében park és parkírozóhelyiség létesül. A Rákóczi út másik oldalán, a vasútállomással szemben, új autóbuszváróterem és garázs épül, ettől lefelé pedig szanál­ni fogják a magánlakásokat és helyükbe háromemeletes álla­mi és szövetkezeti bérházak Kerülnek. Városkép kialakulását sejte­tik ezek az elgondolások, ame­lyek egy része már a közeljö­vőben testet is ölt. Még az idén megkezdik 90 ezer forintos költséggel a vasútállomás kör­nyékének parkosítását, tovább szépítik, parkosítják a főutcát. Üj köntöst kap az óvoda épü­lete, ezenkívül a távlati tervek szerint a községet és a telepi részt összekötő felüljáró alatt aluljáró is létesül. Az ipari létesítmények tekin­tetében is további fejlődés vár­ható, hiszen tovább korszerű­sítik a vasútállomást, további fejlődés 'előtt áll az állami gazdaság, a gép­állomás, a község két termelő- szövetkezete, ezenkívül a Her- bária Gyógynövényforgalmi Vállalat létesít a községben egy gyógynövényfelvásárló, szárító és feldolgozó üzemet. A lakosság jelenlegi 7138-as íé- lekszáma állandó gyarapodást mutat, és minden feltétel adott arra, hogy a tervek alapján Füzesabony is előbbre lépjen azon az úton, amely a falu és város különbségeinek megszün­tetéséhez vezet. Császár István / 1961. június 20., szombat jDaleset történt. Az új u állatgondozót megrúgta a ló, a rakodásnál, szállításnál agyonnyomott valakit a hatal­mas teher, eltörött egy kéz, egy láb, a kapa belevágott a lábá­ba, felborult a traktor... A szerencsétlenül járt dolgozót körbeállják, kihúzzák a veszé­lyeztetett helyről, jobbik eset­ben akad valaki, aki segíteni is tud rajta, de mentőláda, ami­nek segítségével első segélyben részesíthetnék, már nincs., Ha időben érkezik a mentőautó, a súlyoson sérült még megmene­külhet A tragédia után vaskos káromkodások hangzanak, de az alaposabb vizsgálat elmarad, a mulasztók fe­lelősségre vonása, a továb­bi tragédiák megelőzésére intézkedés már nem törté­nik. — Könnyelműek az embe­rek! — mondták egy üzemi ér­tekezleten A Füzesabonyi Álla­mi Gépállomás vezetői. — Nincs mentőláda a bri­gádoknál. A vegyszerezők ebéd előtt nem tudnak kezet mosni. Nyitott teherautókon szállították télen a munkáso­kat... — kapták a válaszokat. Nincsenek biztosítva a bal­esetvédelmi feltételek, de fele­lőtlenek a dolgozók. Nem tör­ténik semmi a megelőzésre. Kinek van igaza? Hasonló a helyzet Hevesen. Az 1964. április 15-i munkavé­delmi brigádvizsgálat jegyző­könyve súlyos hibákat tartal­maz: „Tavaly hat esetben elmu­lasztották a biztonsági szemlét, az idén, az ellenőrzés napjáig biztonsági szemlét az előírt bizottság nem tartott. Mült évben 79 baleset történt 737 munkanap-kieséssel, az idén már 21 a baleset, 345 kiesett munkanappal. Az előző évben 42 esetben nem tett a gazda­ság intézkedést az újabb bal­esetek megelőzésére, az idén 14 esetben, maradt el ugyanez. A A MÄTRAI hegyek között, Gyöngyössolyinostól pár kilo­méternyire kis katlanban zúg, hangoskodik az erdei őrlő ... Körülötte fehér por szálldos, rátelepszik fűre, ágra, ember­re: a „kőmolnárokra”. Így ugyan csak én nevezem őket, mások is, maguk is egyszerű­en azt mondják: munkások... De már miért ne lenne molnár az, aki őröl, még akkor is, ha éppen követ...? „Kőmalom­ban — kőmolnárok”. Lám, garat is van ... Előtte idősebb ember küszködik a jókora kődarabokkal: csilléből hajigái ja, taszigálja lefelé, iga­zít rajtuk olykor a piszkavas­sal, ha megakad valamelyik... , Nem a könnyebbek közül való ez sem, főként a „duplamolnár” korában már. Mert Molnár Já­nos bácsi keze ügyében gyak- , ran ötven-hetven kilós dara­bok is akadna!?, s ha a piszká- lásukba is beleizzad, már hogy­ne lenne melege emelgeíésük- től? Egyébként megszokhatta már a solymosi követ, 1928 óla dolgozik vele, bányászként szolgálta végig „Kálmán Gyur­kát, meg a Ráczékot”, s fejtett az államnak is azután, tíz esztendeje hagyta csak abba, azóta molnárkodik idefann ... Erdei?es öreg: túlélte 6 bizony azokat a bányákat, rég meg­szűntek már, helyükön hosszú idó óta fürdőzőtó van, a Cser- kó... EGY-EGY csillényi kő öm­lik egyszer-egyszer a garatba. Fülsiketítő zajjal zúzza össze a nagyobb darabokat az előtörő. A „surrantóból” serleges fel­vonók segítségévei jut el a vibrátorra. Az osztályozott da­rabok útja azután innét ága­zik szerte: a megfelelő nagysá­gúak újabb vibrátorra mennek, a nagyobbak meg a granulátor- ra, onnan a kalapácsos törőre, majd a simahengerekre. A kész őrleményt a „haszonbun- kerokban” gyűjtik össze, a többi pedig addig cirkulál a négyszintű üzem körfolyamaté­ban, amíg amahhoz hasonló finomságú nem lesz ..: A gé­pek elvégzik a magukét, az ember munkájára csak akkor van szükség, ha valamelyik egység véletlenül meghibáso­dik ... Benn a malomban nincs is más „molnár” mint az a kettő, aki a gépeket kezeli. Fiatalember az egyik; Bozsik László. — Egy éve vagyok még csak itt a malomban, szakmám sze­rint ugyan villanyszerelő len­nék, de ebben az üzemben mindenhez kell értenem. Min­dig akad valami baj ... külö­nösen a rostákkal: hamar ki­lyukadnak a nagy igénybevé­tel miatt. Gyakran kell cse­rélni őket Megszokta már ezt a zajt? — A, fel sem tűnik már, nem is az a kellemetlen itt, ha­nem inkább ez az átkozott por! Pedig nézze, ajtó-ablak nyitva van, működik a ciklon, még­sem képes elnyelni a sok szeny- nyet — marad belőle nekünk is... AZ UDVARON, az épület „árkádja” alatt magas, piros arcú „molnár” foglalatoskodik: Szepesi Imre. Most ő a lezsá­koló. Gyűjti az őrleményt, adagolja ... Éppen kőport: mozaik készítéséhez lesz majd valahol... talán Kálban ...-r Most kőport, máskor meg egyebet. A szénport a gyógy­szeripar használja (antracitból lesz), a kvarcitport a vízszűrés­nél is alkalmazzák ... Megnéz­te már a golyósmalmot is? Még nem. Ezután mentem oda. A földszinti kis helyiség­ben mozdulatlan volt minden. A kis malom állt. Szerelőféle matatott valamivel. < — Nincs cinkoxld, azt őrölne, most nem működik, — magya­rázza a gépeik, szerszámok egyik orvosa, régi Ismerője, rilleki Ödön tmk-lakatos. — Ha jár, a három golyósor őröl. Egy-egy golyó jó tízcentiméter- r.yi átmérőjű lehet. A gépet hatvankettőben kaptuk az NDK-ból: jó masina. A 3—4 milliméteres szemcsékből meg­csinálja a „háromnullást is.” Milyen az? — hát olyan 0,000 ... nagyságrendű... Én ugyan még nem mértem — mosolyo- dik el a szerelő —, de így mondták... Bátor Sándor újabb rako­mánnyal tolja felfelé emelkedő pályán a csillét. Hányszor na­ponta? — Húsz csille körül egy mű­szakban ... negyven köbméter­nyi kővel... És megfizetik-e vajon? A KÉRDÉSRE többen is ösz- szeugranak a csille körül, egy­más szavába vágva hangoskod­nak, de legjobban talán Mol­nár János bácsi kevesli a ma­gáét: — Hát ennyi idő után nem több jáma-e, mármint 1400— 1500 forint? Maholnap nyug­díjba megyek ...! — A régi cég, az ásványbánya gavallé- rabb volt: nem adott fagysza­badságot, de minden hónapban volt egy kis prémium. Most meg? Amióta „ÉM-es” vállalat vagyunk, adnak fagyszabadsá­got, csak éppen a külön juta­lomtól esünk el... Pedig elhi­heti, hogy elkelne az nádunk is,... legalább néha-néha.., _____ ________________(gyónl) Bi ztató lit, nagyszerű terrek 8 tantermes gimnázium Ili gyógynövény feldolgozó, ' utcák, bérbázak Füzesabony távlati tervében Jelentős változásoknak lehet­nek szemtanúi, akik nyitott szemmel jámak-kelnek Füzes­abony községben. Évről évre változik a község arculata, hi­szen sok új létesítménnyel, be­ruházással gyarapodott az utób­bi években. Megépült a járás­bíróság, az ügyészség épülete, a pártház, a két új iskola, az új OTP-irodaház, politechnikai műhely létesült, a korszerűen elkészített villamos alállomás környékén új lakótelep nőtt ki a földből, korszerűsö­dött, szélesedett a község fő­utcája, új, portalanított utak létesülték. — Mindez csak a kezdet volt — mondja Rozsnyai Mi­hály, a községi tanács elnöke, majd arról szól, hogy kevesen tudják még, milyen nagyará­nyú változás, fejlődés előtt áll Füzesabony. A közelmúltban itt jártak a Várostervező Iroda mérnökei, szakemberei és a he­lyi igények, valamint a korsze­rű követelmények figyelembe­vételével elkészítették a község távlati fejlesztési tervét. A belső rendezési terv első lépcsőfoka egy új utca megnyi­tása lesz, amely a posta épüle­te, és a Járási Művelődési Ház mögött fog húzódni a jelenlegi konyhakertek helyén. Itt épül meg az új 8 tantermes gimná­rpőrúsyJSi A. poroszlói Vörös Csillag Termelőszövetkezetben felké­szülték az aratásra.- Jelenleg z kombájnszérük felmérése és előkészítése folyik. A termelő­szövetkezet vezetői és tagjai búzából közepes termésre szá­mítanak, az árpa viszont a je­lek szerint a vártnál gyengéb­ben fizet majd. A tsz legutóbb 364 hízott sertést értékesített az Állatfor­galmi Vállalatnál és a jelentős juhállomány ez évi nyírásából 182 000 forint értékű gyapjúra számítanak. A szövetkezet egyes területe­it kora tavasszal árvíz sújtot­ta, s most az árterület haszno­sítása csak részben sikerült, mivel a víz késői visszahúzó­dása miatt nem mindenütt tud­ták elvetni a takarmánykeve- lék-féléket. Jó jövedelemre számítanak viszont a szalma értékesítéséből, előreláthatólag 4000 mázsa búzaszalmát adnak át papírgyáraink részére. ★ Az Űj Erő Termelőszövetke­zet hízott sertésért 800 ezer, gyapjúért pedig 120 ezer forin­tot kapott a felvásárló szervek­től! Természetesen itt is az aratásra összpontosítanak most minden erőt a §®p- állomás három kombájnt biztosított a • hétszáz hold búza learatásához. A napok­ban 50 millimé ternyi kiadós eső hullott a szövetkezet föld­jeire, amely nagyban javította a terméskilátásokat. Főleg az öntözéses cukorrépánál várnak kiemelkedő eredményeket, hi­szen, mint mondják, tavaly szeptemberben volt olyan a cukorrépa, mint most a 100 holdnyi öntözéses területen! ★ .. , A poroszlói földmuvesszovet­kezet régi helyiség-problémái megnyugtató megoldást nyer­tek: mintegy 300 ezer forintos költséggel megfelelő irodahá­zat vásároltak, amely előrelát­hatóan két hónap múlva beköl­tözhető állapotban lesz. ★ Június 23-án kedden az egri MOZAIK) .XXXNV-.XXX\X\X\XXXXXXXXXX>XXXXX,XXXXXXXXXXX> ( Gárdonyi Géza Színház társu- ! lata vendégszerepei a poroszlói l községi kultúrházban. A Csár- í dáskirálynő című operettet ad- j ják elő kiváló szereposztásban. < A nagy sikerű operett iránt őri- ] ási érdeklődés nyilvánul meg. I A földmüvesszövetkezet a ? könnyűzene kedvelőinek is j nyújt megfelelő szórakozást, j hiszen a június 27-én, szómba- j ton este rendezendő műsorban j — többek között — Koós Já- I nos. Krencsey Mariann és j Mikes Éva énekművészek is j föllépnek. J Nagy András ‘ A múlt század kilencvenes eveinek elején nagy izgalom­mal vártáik a szegedi emberek Kozarek ítéletvégrehajtót, aki a hétszeres rablógyilkost, Gyömbér Pált jött felakaszta­ni. A „Híradó”-ban Újlaki An­tal hírlapíró, a népszerű „Sze­gedi Napló”-ban Gárdonyi Gé­za hevítette a tüzet a szegediek mérhetetlen szégyene alá. Egy reggelen azután Gárdo­nyi Géza kiírta a Szegedi Nap­lóban a szenzációs hírt: „Ma éjjel Szegedre érkezett Koza­rek. A ,Hétválasztó’-ban szállt meg!” Alig jelent meg a lap, reggel hét órakor már sokezemyi em­ber szorongott a Hét választó­iéi edelemhez címzett szálló előtt és torkuk szakadtából or­dították: — Éljen Kozarek! Lássuk Közareket! Hadd nézzük meg, ki akasztja fel Gyömbér Pált! A tömegtől megrémült szái- lodás ijedtiben becsukatta a kapukat. A sokaság pedig azt hitté, hogy eldugja előle Koza- reket. Az emberek nekimentek a kapuknak és másztak befe­lé, Közareket látni. A Gárdonyi Géza közlésétől felzaklatott tömeg híre csakha­mar eljutott Koczor János fő­kapitányhoz, aki kivonultatta az egész szegedi tűzoltóságot és néhány perc alatt szétspriccel- tette az egybegyűlteket — jó hideg vízzel. A Tisza-víztől ká­romkodva rohant szét a meg­számlálhatatlan embersereg, de (Jái'dőiiyL (}éza minden különösebb baj nélkül Gárdonyi nem akarta szé­gyenben hagyni a Szegedi Nap­lót. Üjabb hírt közölt a más­napi lapban, hogy azért is itt van Kozarek, a Hétválasztóban szállatt — de Antonio Sorgo ál­név alatt! Ebből azután kettős kelle­metlenség következett. Az első azért, mert az előző nap a Hétválasztöban csak­ugyan megszállt egy Antonio Sorgo nevű férfi, s az újabb tájékoztatás hatása alatt ös­szeverődött nép még nagyobb lármával követelte a szállo­dástól, mutassa meg néki a Ko- zareket, mert ha nem, felgyújt­ják a Hétválasztót vele együtt. A derék tulajdonos hiába es- küdözött, hogy nála márpedig semmiféle Kozarek nem szállt meg, a kiváncsi szegediek nem tágítottak. Mutatták Gárdonyi lapját, hiába tagadják, íme megírták a Szegedi Naplóban, hogy Antonió Sorgo név alatt jelentette be a rettenhetetlen ítéletvégrehajtó magát. A tömeg egyszerre kiáltotta: — Lássuk Közareket! A szálloda tulajdonos rémül­ten szaladt be Antonio Sorsá­ért, s az erkélyre kitolta ma­ga elé, mutatni a kiváncsi nép­nek a százhúsz kilós, nagy ter­metű, kövér embert, akkora két hatalmas fekete baj ússzál, hogy nyársnak is beillettek. A következő pillanatban egetverő éljenzés támadt, ami­kor végre megpillanthatták. A megelégedés moraja futott vé­gig az embereken: — Mekkora nagy marha em­ber! ... Fél kézzel megfojt egy embert... Na, ugyan jól kivá­lasztotta a király is a hóhér­ját! ... Sorgo uram egy árva szót sem tudott magyarul. Rácul beszélt, és lekiáltotta a szege­dieknek, hogy végtelenül saj­nálja, de ő nem Kozarek, ba­rem a szőregi rácok bírája és egyetlen zsenge csirke fel­akasztására se vinné rá a lelke, nemhogy emberére. Ö tehát nem Kozarek, és kéri a szege­dieket, tovább ne éljenezzék. Percek alatt megváltozott a tömeg hangulata. Egyesek gú­nyolni, majd szidni kezdték: vérivónak, gyilkosnak nevez­ték, s ha idejében el nem bú­vik a hűs pincében, ahol a szál­lodás rálakatolta a vastag púfe ceajtót, tán még agyon is ver­ték volna. De bekövetkezett a második baj is a Szegedi Napló Gárdo­nyi Géza szülte „szenzációjá­ból”: az ellenfél napilap Újlaki Antalét is véletlenül éppen Antonio Sorgo-nak hívták csa­ládi nevén. A hírlapíró, olvas­va a Szegedi Naplót, úgy vél­te, hogy Gárdonyi Géza tudato­san meg akarta sérteni őt, ami­kor éppen az ítéletvégrehajtó Közareket keresztelte el az ő becsületes családi nevére. A különös históriát véres párbaj fejezte be... Igaz, hogy egyik újságírónak sem volt addig soha kard a ke­zében, Gárdonyi Géza mégis úgy helyben hagyta újdondász ellenfelét, aki véletlenül elcsú­szott, hogy fél évig nyomta utána a kórházi ágyat A pár­bajban különben maguk a se­gédek is megsérültek. Az egyik a szájára, másik a szájára és az arcára kapott sebet Gárdo­nyi Géza villámgyorsan műkö­dő kardjától. De nézzük történetünk vég- kifejlését is: Újlaki Antal új­ságíró felgyógyulása után nagy­lelkűen megbocsátott — aho­gyan ő mondotta —, „szabály­talan gyilkosának”. Gárdonyi Géza pedig soha többé életében nem párbajo­zott. Pedig első párbaja után megtanult vívni és kitűnő vívó lett belőle. Révész Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents