Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-20 / 143. szám

LAPOS TETŐS BLOKKOK, kockaházak sűrűjében, anten­naerdő 'közepén szárnyas, eme­letes tömb — a kultúrház. Majdnem egyidős a városnyi település első házaival. Azelőtt, ha új kolónia épült, a legap­róbb is, nemegyszer a templom szóikként az elsők között a ma­gasba, és legalább ilyen fon­tos volt sorrendben még a kocsma. Petőfibányának nincs temploma — nem is igénylik az emberek! — meg kocsmá­ja, de van szép nagy kultúr- háiza és van ízléses, esztétikus berendeziésű, környezetű — presszó. Az Oj Magyar Lexikon 5. kötetében, 1961-ben még azt je­gyezték fel PetÖfibányáról, hogy a Mátra-vidék lignitbá­nyászatának közipontja s az el­ső hároméves tervben megnyi­tott bányája jól gépesített. Mindez már a múlté! A lexi­kon megjelenése óta lepergett három év alatt is korszakot haladibunk, a nehéz, embert és gépet kimerítő fold alatti szén­fejtés ellenében végérvényesen győzött az olcsóbb, könnyebb, modernebb termelési forma, a külszíni fejtés — és az altárót bezárták. 112 ember dolgozik már csak — ennyi maradt .a néhány év előtti 1500-ból! —, hogy szétszereljék, napfényre hozzák a född alatt hagyott drága gépeket, berendezéseket. Közepes erősségű földrengés eem okozhatott volna olyan megrázkódtatást, mint ez a vál­tozás. A bánya bezárásának első híre megindította a lavi­nát, tömegesen vándoroltak az emberek más tájakra, messze Dunántúlra vagy az északibb bányákba; s szórványosan még ma is tart a „népvándorlás”-. Akik a megszokott családi kör­nyezetet nem cserélték fel tá­voli munkahelyekre — nincse­nek sokan! — most a rózsái vn-es aknában vagy az ecsé- di külfejtésen dolgoznak. A fa- karusaok, munkásokat szállító autóbuszok már csak röpke időre állnak meg napjában a telepen s robognak tovább. A KŐVETKEZŐ JELLEMZŐ sránptómák kísérik a petőfi- bányai „népvándorlást”: — a ruházati bolt havi for­galma a korábbiaknak negyedét sem éri el; — tavaly százhetvenen je­lentkeztek szaktechnikumokba, idén már alig kilencvenen s kö­zülük is 15—20 van olyan, akik nem rendelkeznek szükséges e lőképzettséggel. Ezek után az ember azt hi- hetné, „holt vidék” lett Petőfi- bánya, nincs talaja a kulturá­lis életnek, a művelődési igény megcsappant. A helyzet az, hogy a tömeges elvándorlás, ál­landó mozgás ellenére is tart­ják a korábbi évek szintjét, sőt mondhatnám, fokozódik a kulturális érdeklődés és az ak­tivitás, a tanulási láz. Nincs semmi ellentmondás ebben. Bár sokan elmentek a telepről, -nem áll üresen egyetlen lakás Petőfibányai változások —elváltozások ?! A kultúra hatósugarában Mire kell a szabad idő? sem; és nem ám azért, mert csak a férfi távozott el, a csa­lád pedig maradt (jóllehet az esetek többségében ez a jellem­ző állapot!), hanem azért, mert új emberek költöznek vagy köl­töztek a megüresedett lakások­ba; olyan emberek, akik eddig csak ingáztak lakásuk és a munkahely között s olyanok is, akiket az ecsédi külfejtésre hívtak szakembereknek. A veszteség tehát mindjárt nye­reség is! Mikor Petőfibányán arról ér­deklődtem, kinek mire kell a szabad idő, ki mivel tölti ide­jét műszak után, a legtöbbször ilyén feleleteket kaptam: mo­ziba járok, olvasok, tanulok, stb. Sokat mondanak a számok, hogy hányán s hol, mit tanul­nák: az általános iskola felsőbb osztályaiban 72 fö; műszaki, közgazdasági és bányaipari technikumban: 100; egyetemi és főiskolai szintű oktatásban vesz részt: 19; marxista esti egyete­met és gimnáziumot végez: 49 (a gimnázium a több, oda 40 fő jár), összesen tanul: 240 fő. De ide számíthatjuk azokat Í9, akik szakmai téren képezik magukat: villamos-telepkezelőii és gépkezelői tanfolyamra jár­nak több mint 100-an. A KULTÚRHÁZ emelkedőn áll, széles lépcsők vezetnek aj­tajáig. Oszlopos előcsarnokából nyílik a színház- és moziterem, klubok. Az emeleten: könyv­tár, olvasószoba, s itt kaptak helyet a szakkörök is. A mű­vészeti csoportok 100—120 fia­talt tömörítenék magukba; s úgyszintén fiatalokból tevődik össze a két műszaki és egy fo- tcszalekör, de a könyvkötő és a barkácsoló szakkör is. — A fiatalság a legaktívabb — mondja Kovács Zoltán, a kultúrház igazgatója, aki ugyancsak nem' nevezheti ma­gát öregnek, hiszen még a 28. évet számlálja. — A fiatalság itt maradt, nem ment él... A fiatalság! A telepi Il-es KISZ-szervezet lelke és motor­ja mindennek! Az irodalmi színpad együttese jórészt belő­lük tevődik, s a múlt őszön alakult 24 tagú népi tánccso­port is. Idén már szerveztek egy 20 tagú kamarakórust is. Antennaerdő... Mindjárt a tv-re kell gondoljon az ember! Mikor divatba jöttek, s elsza­porodtak a telepen, egyszerre 30—35 százalékkal (!) csökkent a mozinézők száma. De a tv, a „szobamozi” nem sugároz min­dig egyformán kielégítő, jó programot, s mert a válogatás lehetősége Petőfibányán adott, — bemutató mozijuk van, s ott­jártamkor például az egri Vö­rös Csillaggal egy időben a Karambol című új magyar fil­met vetítették! — gyakran él­nek is ezzel a lehetőséggel. A múlt évben 165 filmet vetítet­tek 71 285 néző előtt. NEM SZOMORÚSÁGRA hangoló a többi adat sem. A munkásakadémia előadássoro­zatát 120-an hallgatták végig. És egy szemet kerekítő csodál­kozás: 98-an vettek részt a né­met nyelvtanfolyamon. Egyik igazgató ismerősöm mondotta nemrég, hogy van egy dédel­getett álma: az üzemi dolgozók klubéletének széles körű meg­teremtése. PetÖfibányáról, ahol már megvalósították az isme­retek szerzésének, a bensősé­ges, szolid társas együttlétnek e kedvelt, szervezett formáját, erre is tudok szép adatot idéz­ni: 14 esetben rendeztek klub­foglalkozást, s nem kevesebb, mint 1120-an vettek részt eze­ken. Gyors osztás: egy-egy fog­lalkozásra 80 ember jut. Népes társaság! Érdekes jelenség Pe­tőfibányán az is — s ez nyil­vánvalóan pozitívan értékel­hető, hogy az embereket ke­vésbé izgatja, kevésbé vonzza a test, vagy éppen a csillagok titka, mint a politika: a társa­dalomtudományi előadásokat 1812 fő hallgatja végig! Már említettem, hogy a kul- túrháznák könyvtára és olvasó­szobája van. A kötetek száma 7000, s ez 6—700 kötettel bővül évente, 20—25 000 forint az az összeg, amit az állomány fris­sítésére költenek. Meg is van az értelme, hiszen 600 állandó és rendszeres olvasót tartanak nyilván. Kovács Zoltán igazgató jól­eső tényként mondja, több si­keres író—olvasó találkozót rendeztek már, de bennem mo­corog az ellentmondás ördöge; olyan írót is találkozóra hív­nak — példa a miskolci Baráth Lajos esete —, akit kevésbé vagy egyáltalán nem ismer senki! Egy mosolyintás: — Ha olyan írókat akarnánk meg­hívni, akiket nagyon sokan jól ismernek, érteni kellene a szellemidézésfoez... Jókai, ugye?! Vagy Mikszáth, Gárdo­nyi ... és lehetne, Móricz! Sokan elvándoroltak a telep­ről, a változás hulláma nem érintette a kultúrházat. Vajon az idén már kevesebben lesz­nek a művelődni, szórakozni akarók? NÉGYEZER LELKET szám­lál a telep, ebből háromezren élnek a kultúra hatósugará­ban, a kultúrház sugárövezeté­ben. A szép és nemes dolgok, tartalmas szórakozások, új is­meretek igénye vonzzák az em­bereket. Lapos tetős blokkok, kocka­házak sűrűjében, antenna­erdők közepén szárnyas, eme­letes tömb — a kultúrház. Azt mondhatnám, itt zajlik a „má­sodik műszak” — a kulturális élet. A művelődés. Pataky Dezső Fogyasszunk több folyadékot, gyümölcsöt, zsírszegény ételeket... Mit tanácsol as orvos a nyári hónapokra ? Az utcáikon nehezen elvisel­hető a 35 fokos hőség. Az em­berek fáradtak, munkaképes­ségük csökkent Vajon életmó­dunk változtatásával tudj ük-e ellensúlyozni az időjárás hatá­sát? Af kérdéssel dr. Szabó Gyulához, a Heves megyei KÖJÁLL igazgatójához fordul­tunk. — Feltétlenül. Nem véletlen az, hogy egyik ember könnyeb­ben viseli el a nyári kánikulát, mint a másik. Ha ésszerűen gondoskodunk szervezetünkről, nem terheljük túl, kevéssé fogjuk érezni a külső behatá­sokat. Először talán öltözködé­sünkről beszélnék. A mai kor divatja lehetővé teszi még a férfiak részére is a könnyű, szellős öltözetek viselését!, amely lényegesen csökkenti az izzadásl, és nem fokozza szervezetünk anyag­cseréjét, mint a régi idők egészségtelen, nyakkendős, ha- risnyás, kesztyűs öltözködés- módja. Rendkívül fontos az izzadás folytán elveszített só­mennyiség és folyadékmennyi- ség pótlása. Helytelent tehát az a nézet, amely azt vallja: nem iszom, mert akkor még többet izzadok. Az emberi test nor­mál napi folyadékigénye más­fél-két liter, természetesen a nyári időszakban ez egyénen­ként változó módon emelkedik. Igyunk többet, de ne igyunk szeszes italt szervezet nem képes megbir­kózni még a legminimálisabb mennyiségű kórokozóval sem. Fokozódik az ételmérgezés veszélye Különös gonddal kell kezel­nünk ebben az időszakban a főtt ételeket, és lehetőleg az el­készítés után két órán belül el­fogyasztani. Ha mégis úgy adódnék, hogy nagyobb meny- nyiségű ételt főztünk, ne elé­gedjünk meg fogyasztás előtti melegítésével, hanem forral­juk fel, mert ilyen módon a kórokozók elpusztulnak. Külö­nösen óvakadjunk a húsleves és egyéb húsos ételek melegí­tésétől. Tejet nyers állapotban ne igyunk, ugyanis a forralat- lan tej a baktériumok egyik legkiválóbb táptalaja. A me­legben szívesen fogyasztott aludt tejet is lehetőleg forralt tejből altassuk. Sok gyümölcsöt, együnk, de fogyasztásánál ra­gaszkodjunk a gyümölcs bő, le­hetőleg folyó vízben történő mosásához, ugyanis a kóroko­zókon kívül a permetezésre használt szerek is idézhetnek elő kellemetlen rosszulléteket Megkezdődött a gombasze­zon, amely külön veszélyt) je­lent. Csak hatóságilag ellenőrzött gombát vásárolj unk Ez az egyetlen mód a gom- bomérgezések elkerülésére. Sa­ját, részleges gombaismeretünk nem nyújt megfelelő védelmet. Beszélni kell még a strand­ról, amely szorosan hozzátar­tozik nyári életmódunkhoz. Módjával gyógyszer a légfürdő és a napfény, hiszen hatására rengeteg D-vitamin képződik szervezetünkben, de túlzásba víve ártalmas. Ne feküdjünk órákon át a napon, mert az apróbb égési sérülé­sekről, az úgynevezett „leégé­sekről” nem is szólva, kitesz- szük magunkat a napszúrás veszélyének, ami sokszor sú­lyos következményekkel jár. Ha mindezeket a szabályokat betartjuk, elkerülhetjük a szer­vezetünket fenyegető veszélye­ket és könnyebben viseljük majd az akár negyven fokos meleget i& (mátéffy) Lesz-e uborkaszezon Egerben ? Sajnos: igen Minden gramm alkohol többlet mimikát ró a szervezet­re, és csupán pilianatlnyi, lát­szólagos felüdülést okoz. Tar­tózkodjunk, tehát fogyasztá­suktól. Igyunk minél több gyümölcslevéket, frissítőket. A melegártalomnak kitett mun­kahelyeken — főleg mezőn dolgozóknál — ajánlatos, ha minden fogyasztásra kerülő li­ter vízbe egy gramm közönsé­ges konyhasót teszünk, amely pótolja a sóveszteséget és ez­által csökkenti, a fáradtságér­zetet, anélkül, hogy a víz fo­gyasztásra alkalmatlanná vál­nék. Még jobb, ha a sót szik­vízbe, ásványvízbe tesszük. Együnk kevesebbet, mint télen A szervezet kalóriaigénye körülbelül a felére csökken eb­ben az időszakban. Kevés zsír­ral, inkább könnyen emészt­hető olajjal készítsük ételein­ket, mert a túl zsíros, túl fű­szerzett ételek nagy mennyisé­gű gyomorsavat kötnek le és ilyen körülmények között a Néhány nap múlva bezárja kapuit Egerben a Gárdonyi Géza Színház, véget ér a szán­házi évad, s egészen őszig szü­netelnek az előadások. A közönség azonban a nyári hónapokban is szeret szórakoz­ni, előadásokat látni, ezért megkértük Pintér Dezsőt, a Megyei Művelődési Ház igaz­gató-helyettesét, mondja el, milyen művelődési, szórakozási lehetőségek állnak a nyár fo­lyamán a közönség rendelkezé­sére Egerben? — Még e hónap végén mo­dem iparművészeti kiállítás nyílik a művelődési házban, fiatal magyar iparművészek mutatják be legszebb alkotá­saikat. Modem kerámiákban, textilekben, üveg- és ötvös­munkákban gyönyörködhetnek a látogatók. Júliusban újabb kiállítást rendezünk, postatörténeti és képzőművészeti vonalon mu­tatjuk be a levelezőlapok fej­lődését, a kezdeti kísérletezés­től kezdve egészen a jelenig. A kiállításra kerülő ízléses tab­lók valószínűleg sok látogató tetszését nyerik meg. Ezenkívül az Egri Városi Ta« nács VB művelődésügyi osztá­lya, a Megyed Művelődési Ház a televízióval karöltve páros vetélkedőt rendez Eger és Veszprém fiataljai között. A fiatalok a vetélkedőn beszá­molnak tudásukról, városuk történelmi múltjáról, hagyo­mányairól, kultúrájáról és je­lenéről. A tévé-vetélkedő előtt váro­si elődöntőket tartunk, az üze­mek, a középiskolák, valamint a főiskola fiataljainak. Végeze­tül az irodalambarátok klub­ja az őszre való felkészülés jegyében a nyár végién irodal­mi Jdubdélután-sorozatot ren­dez. ★ Mindössze ennyi a művelő­dési ház nyári programja. Mindenképpen nagyon kevés, nem elég ahhoz, hogy tartal­mas. kellemes szórakozást nyújtson a város közönségének. Már csak azért sem, mert a kiállítások helyett mindenki igazi nyári szórakozást, jó elő­adásokat várt, és tegyük hoz­zá: jogosan! S talán még nem késó ...! (kaposi) dalum! Ezt én nem hagyom annyiban! Alászolgája. Hirtelen megfordult, és ne­kiütközött egy férfinek, aki épp akkor érkezett a portás­fülke elé. Mormolt valami bocsánatkérés-félét, és botjá­val mérgesen döfködve a járda macskaköveit, elsietett. — Majdnem fellökött! — nézett utána szemrehányóan Ditró Géza. — Ki volt ez a dü­nyugdíjba küldtük, örültünk, hogy végre megszabadulunk tőle. Akkor kérelmezte, hogy negyvennyolcórázhasson a bér­elszámolóban, az anyagi hely­zetéből kifolyólag. Jó szíve van Gosztola elvtársnak, az igazgatónknak, tetszik tudni, így hát hozzájárultunk. Hetenként kétszer járt bei félnapra. Havi ötszázért. Szép pénz az, a nyugdíj mellett. Azt és megbízik benne. Mint példá­ul a maguk szállítási osztály- vezetőjében. Hogyan is hív­ják?... Barkács? Borbács? A kapu kötelességtudó őré­nek elsötétült a tekintete. Az éjszakai eset hatására erősen felgyülemlett benne az éberség. A kérdésre kérdéssel válaszolt: — Honnan van az elvtárs, és kihez akar menni? (6) —- Ne protezsáld nekem! — tiltakozott a nyomozó főhad­nagy. — Én máris leghívebb tisztelője vagyok. Sajnos, ismeretlen tisztelője. A ké­szülékének mi is nagy hasznát vehetnénk. Képzeld, esténként ott ülünk karosszékben a ma­sina előtt, és figyeljük az alvi­lágot. Ha valaki rosszalkodik. kiküldjük érte Jaksát. — Sajnos — szakította félbe az álmodozást a felettese —, semmi biztosítékunk, hogy továbbra is áldásosán folytatja akcióit. Erről se feledkezz meg! Mi a terved? — Majd kicsit körülszimato­lok az Étkészletek Gyárában, van-e ott ellensége, haragosa ennek a Brabácsnak. — Helyes — nyújtott kezet » az őrnagy. — Elsősorban ma­gasan kvalifikált műszakiak, technikusok jöhetnek számí­tásba. Olyan Edison-félék. Este pedig ismét kukkants be a te­levízió ügyeletére. ■m- Azt semmiképpen nem hagyom ki — nyugtatta meg főnökét a köpcös. — Ott már nagyon megszerettek engem. HETEDIK FEJEZET Az egyiknek sikerül, a másiknak nem — Jó napot — kocogtatta meg az öregúr a kapusfülke tolóablakát. — Remélem, ma végre beenged? Feltétlenül be­szélnem kell Gosztola igazga­tó kartárssal. A portás felnézett, összehaj­togatta újságját, és kibicegett a látogató elé. — Nem tehetem, Hókai úr. Sajnálom, nem tehetem. Pa­rancs az parancs. Szigorúan meghagyta Brabács kartárs... — A szó hirtelen a torkán akadt. Körülnézett, lehalkítot­ta a hangját. — Magának fo­galma sincs arról, mi- történt itt az éjszaka! A Kertest volt szolgálatban a portán és Mok- ris bácsi volt az éjjeliőr. Egyik­nek se szeretnék most a bőré­ben lenni1 — Mi volt? — Lopás! A készáru-raktár­ban. A rendőrség meg szem- pillantás alatt lefülelte az egész társulatot. És tudja, ki volt a vezetőjük? Kapaszkodjon meg: a kövér Brabács! — Mit nem mond? —■ tette magát az öregúr. — A kövér Brabács?! De hát akkor az ö utasítása rám vonatkozólag'ha­tályát vesztette! — Amíg vissza nem vonják — állta útját zord arccal a portás —, addig az utolsó parancs ér­vényes. Maga is volt katona. Amit az előbb elmeséltem, az csak bizalmas információ. Nem hivatalos! — De hiszen ez felháborító! — kiáltotta az öregűr. — En­gem ez a Brabács üldözött ki a gyárból. Harminc évi becsü­letes munka után. Mert a sze­mébe mondtam a véleménye­met. Tessék, most dutyiban ül, lopásért! És aki a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy oka van kételkedni a tisztességé­ben, az még most sem kereshe­ti meg az igazát. Kész skan­mm hős öreg mókus? — Tőlünk ment nyugdíjba — legyintett a kérdezett. — Nagyon rossz természetű em­ber. Azelőtt is csak baj volt ve­le. Soha senkivel nem fért össze, mindenkivel csak vesze­kedett. Nem szereti az embe­riséget, kérem. Van egy kutyá­ja, az neki a barátja. Tavaly hinni, megbecsülte magát? Ugyanolyan goromba, kötekedő maradt, mint azelőtt, volt. ösz- szeveszett ez, kérem, mindenki­vel. Mint most velem is. — Gorombasággal semmire sem lehet menni — helyeselt a< jövevény. — Ezzel szemben a figyelmes, tapintatos és udva­rias embert mindenki kedveli, igazgató elvtárshoz igyekszem. r— Előbb kérem az igazol­ványt ... Tessék, most már le­het ... Főépület, első emelet, szemben a lépcsővel... Elné­zést, de nálunk ez a rend. — Tudom — szólt vissza a köpcös. — Maguknál oltári nagy a rend! NYOLCADIK FEJEZET. Folytatódik a Muki-egyetem Kibontakoznak egy hatalmas bosszúterv körvonalai — Felfedezésem lényege —^ kezdte a második tanórát Hó­kai Felicián, a tacskó elé téve a kis lábost —, hogy nemcsak a foxi rezeg. És nemcsak a róka. Minden élőlény szünte­lenül bocsát ki magából bio­elektromos hullámokat. IFolytatjuk) i tttä&foufofcfg ,-r*r. ........ V / f fii t MÍKaTOB @ffi@

Next

/
Thumbnails
Contents