Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-20 / 143. szám
LAPOS TETŐS BLOKKOK, kockaházak sűrűjében, antennaerdő 'közepén szárnyas, emeletes tömb — a kultúrház. Majdnem egyidős a városnyi település első házaival. Azelőtt, ha új kolónia épült, a legapróbb is, nemegyszer a templom szóikként az elsők között a magasba, és legalább ilyen fontos volt sorrendben még a kocsma. Petőfibányának nincs temploma — nem is igénylik az emberek! — meg kocsmája, de van szép nagy kultúr- háiza és van ízléses, esztétikus berendeziésű, környezetű — presszó. Az Oj Magyar Lexikon 5. kötetében, 1961-ben még azt jegyezték fel PetÖfibányáról, hogy a Mátra-vidék lignitbányászatának közipontja s az első hároméves tervben megnyitott bányája jól gépesített. Mindez már a múlté! A lexikon megjelenése óta lepergett három év alatt is korszakot haladibunk, a nehéz, embert és gépet kimerítő fold alatti szénfejtés ellenében végérvényesen győzött az olcsóbb, könnyebb, modernebb termelési forma, a külszíni fejtés — és az altárót bezárták. 112 ember dolgozik már csak — ennyi maradt .a néhány év előtti 1500-ból! —, hogy szétszereljék, napfényre hozzák a född alatt hagyott drága gépeket, berendezéseket. Közepes erősségű földrengés eem okozhatott volna olyan megrázkódtatást, mint ez a változás. A bánya bezárásának első híre megindította a lavinát, tömegesen vándoroltak az emberek más tájakra, messze Dunántúlra vagy az északibb bányákba; s szórványosan még ma is tart a „népvándorlás”-. Akik a megszokott családi környezetet nem cserélték fel távoli munkahelyekre — nincsenek sokan! — most a rózsái vn-es aknában vagy az ecsé- di külfejtésen dolgoznak. A fa- karusaok, munkásokat szállító autóbuszok már csak röpke időre állnak meg napjában a telepen s robognak tovább. A KŐVETKEZŐ JELLEMZŐ sránptómák kísérik a petőfi- bányai „népvándorlást”: — a ruházati bolt havi forgalma a korábbiaknak negyedét sem éri el; — tavaly százhetvenen jelentkeztek szaktechnikumokba, idén már alig kilencvenen s közülük is 15—20 van olyan, akik nem rendelkeznek szükséges e lőképzettséggel. Ezek után az ember azt hi- hetné, „holt vidék” lett Petőfi- bánya, nincs talaja a kulturális életnek, a művelődési igény megcsappant. A helyzet az, hogy a tömeges elvándorlás, állandó mozgás ellenére is tartják a korábbi évek szintjét, sőt mondhatnám, fokozódik a kulturális érdeklődés és az aktivitás, a tanulási láz. Nincs semmi ellentmondás ebben. Bár sokan elmentek a telepről, -nem áll üresen egyetlen lakás Petőfibányai változások —elváltozások ?! A kultúra hatósugarában Mire kell a szabad idő? sem; és nem ám azért, mert csak a férfi távozott el, a család pedig maradt (jóllehet az esetek többségében ez a jellemző állapot!), hanem azért, mert új emberek költöznek vagy költöztek a megüresedett lakásokba; olyan emberek, akik eddig csak ingáztak lakásuk és a munkahely között s olyanok is, akiket az ecsédi külfejtésre hívtak szakembereknek. A veszteség tehát mindjárt nyereség is! Mikor Petőfibányán arról érdeklődtem, kinek mire kell a szabad idő, ki mivel tölti idejét műszak után, a legtöbbször ilyén feleleteket kaptam: moziba járok, olvasok, tanulok, stb. Sokat mondanak a számok, hogy hányán s hol, mit tanulnák: az általános iskola felsőbb osztályaiban 72 fö; műszaki, közgazdasági és bányaipari technikumban: 100; egyetemi és főiskolai szintű oktatásban vesz részt: 19; marxista esti egyetemet és gimnáziumot végez: 49 (a gimnázium a több, oda 40 fő jár), összesen tanul: 240 fő. De ide számíthatjuk azokat Í9, akik szakmai téren képezik magukat: villamos-telepkezelőii és gépkezelői tanfolyamra járnak több mint 100-an. A KULTÚRHÁZ emelkedőn áll, széles lépcsők vezetnek ajtajáig. Oszlopos előcsarnokából nyílik a színház- és moziterem, klubok. Az emeleten: könyvtár, olvasószoba, s itt kaptak helyet a szakkörök is. A művészeti csoportok 100—120 fiatalt tömörítenék magukba; s úgyszintén fiatalokból tevődik össze a két műszaki és egy fo- tcszalekör, de a könyvkötő és a barkácsoló szakkör is. — A fiatalság a legaktívabb — mondja Kovács Zoltán, a kultúrház igazgatója, aki ugyancsak nem' nevezheti magát öregnek, hiszen még a 28. évet számlálja. — A fiatalság itt maradt, nem ment él... A fiatalság! A telepi Il-es KISZ-szervezet lelke és motorja mindennek! Az irodalmi színpad együttese jórészt belőlük tevődik, s a múlt őszön alakult 24 tagú népi tánccsoport is. Idén már szerveztek egy 20 tagú kamarakórust is. Antennaerdő... Mindjárt a tv-re kell gondoljon az ember! Mikor divatba jöttek, s elszaporodtak a telepen, egyszerre 30—35 százalékkal (!) csökkent a mozinézők száma. De a tv, a „szobamozi” nem sugároz mindig egyformán kielégítő, jó programot, s mert a válogatás lehetősége Petőfibányán adott, — bemutató mozijuk van, s ottjártamkor például az egri Vörös Csillaggal egy időben a Karambol című új magyar filmet vetítették! — gyakran élnek is ezzel a lehetőséggel. A múlt évben 165 filmet vetítettek 71 285 néző előtt. NEM SZOMORÚSÁGRA hangoló a többi adat sem. A munkásakadémia előadássorozatát 120-an hallgatták végig. És egy szemet kerekítő csodálkozás: 98-an vettek részt a német nyelvtanfolyamon. Egyik igazgató ismerősöm mondotta nemrég, hogy van egy dédelgetett álma: az üzemi dolgozók klubéletének széles körű megteremtése. PetÖfibányáról, ahol már megvalósították az ismeretek szerzésének, a bensőséges, szolid társas együttlétnek e kedvelt, szervezett formáját, erre is tudok szép adatot idézni: 14 esetben rendeztek klubfoglalkozást, s nem kevesebb, mint 1120-an vettek részt ezeken. Gyors osztás: egy-egy foglalkozásra 80 ember jut. Népes társaság! Érdekes jelenség Petőfibányán az is — s ez nyilvánvalóan pozitívan értékelhető, hogy az embereket kevésbé izgatja, kevésbé vonzza a test, vagy éppen a csillagok titka, mint a politika: a társadalomtudományi előadásokat 1812 fő hallgatja végig! Már említettem, hogy a kul- túrháznák könyvtára és olvasószobája van. A kötetek száma 7000, s ez 6—700 kötettel bővül évente, 20—25 000 forint az az összeg, amit az állomány frissítésére költenek. Meg is van az értelme, hiszen 600 állandó és rendszeres olvasót tartanak nyilván. Kovács Zoltán igazgató jóleső tényként mondja, több sikeres író—olvasó találkozót rendeztek már, de bennem mocorog az ellentmondás ördöge; olyan írót is találkozóra hívnak — példa a miskolci Baráth Lajos esete —, akit kevésbé vagy egyáltalán nem ismer senki! Egy mosolyintás: — Ha olyan írókat akarnánk meghívni, akiket nagyon sokan jól ismernek, érteni kellene a szellemidézésfoez... Jókai, ugye?! Vagy Mikszáth, Gárdonyi ... és lehetne, Móricz! Sokan elvándoroltak a telepről, a változás hulláma nem érintette a kultúrházat. Vajon az idén már kevesebben lesznek a művelődni, szórakozni akarók? NÉGYEZER LELKET számlál a telep, ebből háromezren élnek a kultúra hatósugarában, a kultúrház sugárövezetében. A szép és nemes dolgok, tartalmas szórakozások, új ismeretek igénye vonzzák az embereket. Lapos tetős blokkok, kockaházak sűrűjében, antennaerdők közepén szárnyas, emeletes tömb — a kultúrház. Azt mondhatnám, itt zajlik a „második műszak” — a kulturális élet. A művelődés. Pataky Dezső Fogyasszunk több folyadékot, gyümölcsöt, zsírszegény ételeket... Mit tanácsol as orvos a nyári hónapokra ? Az utcáikon nehezen elviselhető a 35 fokos hőség. Az emberek fáradtak, munkaképességük csökkent Vajon életmódunk változtatásával tudj ük-e ellensúlyozni az időjárás hatását? Af kérdéssel dr. Szabó Gyulához, a Heves megyei KÖJÁLL igazgatójához fordultunk. — Feltétlenül. Nem véletlen az, hogy egyik ember könnyebben viseli el a nyári kánikulát, mint a másik. Ha ésszerűen gondoskodunk szervezetünkről, nem terheljük túl, kevéssé fogjuk érezni a külső behatásokat. Először talán öltözködésünkről beszélnék. A mai kor divatja lehetővé teszi még a férfiak részére is a könnyű, szellős öltözetek viselését!, amely lényegesen csökkenti az izzadásl, és nem fokozza szervezetünk anyagcseréjét, mint a régi idők egészségtelen, nyakkendős, ha- risnyás, kesztyűs öltözködés- módja. Rendkívül fontos az izzadás folytán elveszített sómennyiség és folyadékmennyi- ség pótlása. Helytelent tehát az a nézet, amely azt vallja: nem iszom, mert akkor még többet izzadok. Az emberi test normál napi folyadékigénye másfél-két liter, természetesen a nyári időszakban ez egyénenként változó módon emelkedik. Igyunk többet, de ne igyunk szeszes italt szervezet nem képes megbirkózni még a legminimálisabb mennyiségű kórokozóval sem. Fokozódik az ételmérgezés veszélye Különös gonddal kell kezelnünk ebben az időszakban a főtt ételeket, és lehetőleg az elkészítés után két órán belül elfogyasztani. Ha mégis úgy adódnék, hogy nagyobb meny- nyiségű ételt főztünk, ne elégedjünk meg fogyasztás előtti melegítésével, hanem forraljuk fel, mert ilyen módon a kórokozók elpusztulnak. Különösen óvakadjunk a húsleves és egyéb húsos ételek melegítésétől. Tejet nyers állapotban ne igyunk, ugyanis a forralat- lan tej a baktériumok egyik legkiválóbb táptalaja. A melegben szívesen fogyasztott aludt tejet is lehetőleg forralt tejből altassuk. Sok gyümölcsöt, együnk, de fogyasztásánál ragaszkodjunk a gyümölcs bő, lehetőleg folyó vízben történő mosásához, ugyanis a kórokozókon kívül a permetezésre használt szerek is idézhetnek elő kellemetlen rosszulléteket Megkezdődött a gombaszezon, amely külön veszélyt) jelent. Csak hatóságilag ellenőrzött gombát vásárolj unk Ez az egyetlen mód a gom- bomérgezések elkerülésére. Saját, részleges gombaismeretünk nem nyújt megfelelő védelmet. Beszélni kell még a strandról, amely szorosan hozzátartozik nyári életmódunkhoz. Módjával gyógyszer a légfürdő és a napfény, hiszen hatására rengeteg D-vitamin képződik szervezetünkben, de túlzásba víve ártalmas. Ne feküdjünk órákon át a napon, mert az apróbb égési sérülésekről, az úgynevezett „leégésekről” nem is szólva, kitesz- szük magunkat a napszúrás veszélyének, ami sokszor súlyos következményekkel jár. Ha mindezeket a szabályokat betartjuk, elkerülhetjük a szervezetünket fenyegető veszélyeket és könnyebben viseljük majd az akár negyven fokos meleget i& (mátéffy) Lesz-e uborkaszezon Egerben ? Sajnos: igen Minden gramm alkohol többlet mimikát ró a szervezetre, és csupán pilianatlnyi, látszólagos felüdülést okoz. Tartózkodjunk, tehát fogyasztásuktól. Igyunk minél több gyümölcslevéket, frissítőket. A melegártalomnak kitett munkahelyeken — főleg mezőn dolgozóknál — ajánlatos, ha minden fogyasztásra kerülő liter vízbe egy gramm közönséges konyhasót teszünk, amely pótolja a sóveszteséget és ezáltal csökkenti, a fáradtságérzetet, anélkül, hogy a víz fogyasztásra alkalmatlanná válnék. Még jobb, ha a sót szikvízbe, ásványvízbe tesszük. Együnk kevesebbet, mint télen A szervezet kalóriaigénye körülbelül a felére csökken ebben az időszakban. Kevés zsírral, inkább könnyen emészthető olajjal készítsük ételeinket, mert a túl zsíros, túl fűszerzett ételek nagy mennyiségű gyomorsavat kötnek le és ilyen körülmények között a Néhány nap múlva bezárja kapuit Egerben a Gárdonyi Géza Színház, véget ér a szánházi évad, s egészen őszig szünetelnek az előadások. A közönség azonban a nyári hónapokban is szeret szórakozni, előadásokat látni, ezért megkértük Pintér Dezsőt, a Megyei Művelődési Ház igazgató-helyettesét, mondja el, milyen művelődési, szórakozási lehetőségek állnak a nyár folyamán a közönség rendelkezésére Egerben? — Még e hónap végén modem iparművészeti kiállítás nyílik a művelődési házban, fiatal magyar iparművészek mutatják be legszebb alkotásaikat. Modem kerámiákban, textilekben, üveg- és ötvösmunkákban gyönyörködhetnek a látogatók. Júliusban újabb kiállítást rendezünk, postatörténeti és képzőművészeti vonalon mutatjuk be a levelezőlapok fejlődését, a kezdeti kísérletezéstől kezdve egészen a jelenig. A kiállításra kerülő ízléses tablók valószínűleg sok látogató tetszését nyerik meg. Ezenkívül az Egri Városi Ta« nács VB művelődésügyi osztálya, a Megyed Művelődési Ház a televízióval karöltve páros vetélkedőt rendez Eger és Veszprém fiataljai között. A fiatalok a vetélkedőn beszámolnak tudásukról, városuk történelmi múltjáról, hagyományairól, kultúrájáról és jelenéről. A tévé-vetélkedő előtt városi elődöntőket tartunk, az üzemek, a középiskolák, valamint a főiskola fiataljainak. Végezetül az irodalambarátok klubja az őszre való felkészülés jegyében a nyár végién irodalmi Jdubdélután-sorozatot rendez. ★ Mindössze ennyi a művelődési ház nyári programja. Mindenképpen nagyon kevés, nem elég ahhoz, hogy tartalmas. kellemes szórakozást nyújtson a város közönségének. Már csak azért sem, mert a kiállítások helyett mindenki igazi nyári szórakozást, jó előadásokat várt, és tegyük hozzá: jogosan! S talán még nem késó ...! (kaposi) dalum! Ezt én nem hagyom annyiban! Alászolgája. Hirtelen megfordult, és nekiütközött egy férfinek, aki épp akkor érkezett a portásfülke elé. Mormolt valami bocsánatkérés-félét, és botjával mérgesen döfködve a járda macskaköveit, elsietett. — Majdnem fellökött! — nézett utána szemrehányóan Ditró Géza. — Ki volt ez a dünyugdíjba küldtük, örültünk, hogy végre megszabadulunk tőle. Akkor kérelmezte, hogy negyvennyolcórázhasson a bérelszámolóban, az anyagi helyzetéből kifolyólag. Jó szíve van Gosztola elvtársnak, az igazgatónknak, tetszik tudni, így hát hozzájárultunk. Hetenként kétszer járt bei félnapra. Havi ötszázért. Szép pénz az, a nyugdíj mellett. Azt és megbízik benne. Mint például a maguk szállítási osztály- vezetőjében. Hogyan is hívják?... Barkács? Borbács? A kapu kötelességtudó őrének elsötétült a tekintete. Az éjszakai eset hatására erősen felgyülemlett benne az éberség. A kérdésre kérdéssel válaszolt: — Honnan van az elvtárs, és kihez akar menni? (6) —- Ne protezsáld nekem! — tiltakozott a nyomozó főhadnagy. — Én máris leghívebb tisztelője vagyok. Sajnos, ismeretlen tisztelője. A készülékének mi is nagy hasznát vehetnénk. Képzeld, esténként ott ülünk karosszékben a masina előtt, és figyeljük az alvilágot. Ha valaki rosszalkodik. kiküldjük érte Jaksát. — Sajnos — szakította félbe az álmodozást a felettese —, semmi biztosítékunk, hogy továbbra is áldásosán folytatja akcióit. Erről se feledkezz meg! Mi a terved? — Majd kicsit körülszimatolok az Étkészletek Gyárában, van-e ott ellensége, haragosa ennek a Brabácsnak. — Helyes — nyújtott kezet » az őrnagy. — Elsősorban magasan kvalifikált műszakiak, technikusok jöhetnek számításba. Olyan Edison-félék. Este pedig ismét kukkants be a televízió ügyeletére. ■m- Azt semmiképpen nem hagyom ki — nyugtatta meg főnökét a köpcös. — Ott már nagyon megszerettek engem. HETEDIK FEJEZET Az egyiknek sikerül, a másiknak nem — Jó napot — kocogtatta meg az öregúr a kapusfülke tolóablakát. — Remélem, ma végre beenged? Feltétlenül beszélnem kell Gosztola igazgató kartárssal. A portás felnézett, összehajtogatta újságját, és kibicegett a látogató elé. — Nem tehetem, Hókai úr. Sajnálom, nem tehetem. Parancs az parancs. Szigorúan meghagyta Brabács kartárs... — A szó hirtelen a torkán akadt. Körülnézett, lehalkította a hangját. — Magának fogalma sincs arról, mi- történt itt az éjszaka! A Kertest volt szolgálatban a portán és Mok- ris bácsi volt az éjjeliőr. Egyiknek se szeretnék most a bőrében lenni1 — Mi volt? — Lopás! A készáru-raktárban. A rendőrség meg szem- pillantás alatt lefülelte az egész társulatot. És tudja, ki volt a vezetőjük? Kapaszkodjon meg: a kövér Brabács! — Mit nem mond? —■ tette magát az öregúr. — A kövér Brabács?! De hát akkor az ö utasítása rám vonatkozólag'hatályát vesztette! — Amíg vissza nem vonják — állta útját zord arccal a portás —, addig az utolsó parancs érvényes. Maga is volt katona. Amit az előbb elmeséltem, az csak bizalmas információ. Nem hivatalos! — De hiszen ez felháborító! — kiáltotta az öregűr. — Engem ez a Brabács üldözött ki a gyárból. Harminc évi becsületes munka után. Mert a szemébe mondtam a véleményemet. Tessék, most dutyiban ül, lopásért! És aki a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy oka van kételkedni a tisztességében, az még most sem keresheti meg az igazát. Kész skanmm hős öreg mókus? — Tőlünk ment nyugdíjba — legyintett a kérdezett. — Nagyon rossz természetű ember. Azelőtt is csak baj volt vele. Soha senkivel nem fért össze, mindenkivel csak veszekedett. Nem szereti az emberiséget, kérem. Van egy kutyája, az neki a barátja. Tavaly hinni, megbecsülte magát? Ugyanolyan goromba, kötekedő maradt, mint azelőtt, volt. ösz- szeveszett ez, kérem, mindenkivel. Mint most velem is. — Gorombasággal semmire sem lehet menni — helyeselt a< jövevény. — Ezzel szemben a figyelmes, tapintatos és udvarias embert mindenki kedveli, igazgató elvtárshoz igyekszem. r— Előbb kérem az igazolványt ... Tessék, most már lehet ... Főépület, első emelet, szemben a lépcsővel... Elnézést, de nálunk ez a rend. — Tudom — szólt vissza a köpcös. — Maguknál oltári nagy a rend! NYOLCADIK FEJEZET. Folytatódik a Muki-egyetem Kibontakoznak egy hatalmas bosszúterv körvonalai — Felfedezésem lényege —^ kezdte a második tanórát Hókai Felicián, a tacskó elé téve a kis lábost —, hogy nemcsak a foxi rezeg. És nemcsak a róka. Minden élőlény szüntelenül bocsát ki magából bioelektromos hullámokat. IFolytatjuk) i tttä&foufofcfg ,-r*r. ........ V / f fii t MÍKaTOB @ffi@
