Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-17 / 114. szám
hi 6 '"MPmiS 1964. május 17„ vasárnap Falósejfek — mikroszkóp alatt „Repül a lakóház A szélhámos csodadoktor a börtönben A közelmúltban bejárta a világot a remény tkeltő kérdés: gyógyítható lesz a fehérvérűség? A szenzáció Korzika szigetéről, közelebbről, Ajaccio városából indult el, és Gaston Naessens francia kutatóbiológus nevéhez fűződött. Múlt év december 27-én röppent szét az újabb hír: hosszas huzavona után engedélyezték, hogy Naessens orvosi, ellenőrzés mellett, elkezdje negyven napig tartó injekciókúráját első, fehérvérűségben szenvedő páciensén. A világsajtó csodagyógyszernek nevezte a francia biológus Anab- last nevű készítményét. Gyógyítható lesz a fehérvérűség? — tették fel a kérdést a magyar orvosók, tudósok is némi kétkedéssel Bár gyanakodva fogadták a nagy sajtópropagandával elkészített kísérleteket, mégis kíváncsian várták az eredményt Naessens kísérlete hamarosan tragikusan végződött. Az ajaccioi klinikán január 3-ig öt francia és két angol gyermek kezelését kezdték meg. Az első beteg a négyéves Edward Burke volt A második angol beteg Glasgowból repülőgépen érkezett édesanyjával, hogy meggyógyuljon gyógyíthatatlannak ítélt szörnyű betegségéből Donald Brownnak hívták, és ő is négyéves volt. Mindezt múlt időben, kell írni. A szőke kisfiú ugyanis már nem él. Nagyon is hamar kiderült hogy a gyógyszer semmit sem ér. A világhírű párizsi Roussy intézetben P. Denoix professzor — aki a tavalyi magyar rákkongresszuson is tartott előadást — megvizsgálta az Anablast nevű készítményt és megállapította, hogy Naessens közönséges szélhámos. A korzikai csodadoktor börtönben várja a bíróság ítéletét. Naessens világraszóló botrányt okozott, a fehérvérűség azonban, sajnos, még ma is gyógyíthatatlan betegség. Mi is ez a szörnyű betegség ? A fehérvérűség (orvosi nevén: a leukémia) a fehérvérsejtképző rendszer hosszú időn át tartó, rosszindulatú betegsége. A fehér vérsejtek képződésének helye: a csontvelő, a lép és a nyirokcsomók. Ezek megbetegedése okozza a leukémiát. A vérben jelenlevő, vérfestéket (hemoglobint) nem tartalmazó, ezért „színtelen”, vagy „fehér” sejteket nevezik fehér vérsejtnek. Ezek pusztítják el, falják fel a testbe behatoló, kórokozó baktériumokat Falósejteknek is nevezik őket Munkájuk nélkül szervezetünk csakhamar az alattomos baktériumtömeg áldozatául esne. A vérben állandó harc és küzdelem folyik a fehér vérsejtek és a baktériumok között A fehér vérsejtek alkalmazporodása (például a májban és a nyirokcsomókban). A betegség általában magas (százezer feletti!) fehér vér- sejt-számmal, nagy léppel és nyirokmirigy-duzzan átokkal jár. A vérképzőrendszer csökkent működése esetében túlsúlyba kerülnek az öreg sejtek. A vérben éretlen fejlődési állapotban levő fehér vérsejtek jelennek meg, amelyek Szinte elárasztják a véráramot A betegség lefolyása általában több évig tart, de kifejlődhet igen Az orvosok hosszú ideje ta-1 nulmányozzák a leukémiásokat és igyekeznek kidolgozni1 a fehérvérűség gyógyításának új módszereit. Hogyan próbálják gyógyíts-] ni a leukémiát? — ezt kérdez-1 tűk az Országos Onkológiai j Intézetben. Egyre nagyobb tért hódít al gyógyszeres kezelés, és ebben a magyar orvosoknak és kémikusoknak is nagy szerepük van — kaptuk a választ. — A hazai tudósok és kutatók jeA leukémiában szenvedő angoi kisfiú, édesanyjával Ajaccioba. négyéves Donald Brown, Skóciából érkezett kodnak különleges feladatukhoz. A véráramból az érfalon át ki tudnak kúszni a test szövetébe. Fertőzés esetén a baktériumok köré sereglenek és gátszerűen körülveszik a veszélyeztetett területet. E folyamat közben sok sejt elpusztul, ezekből keletkezik a genny. Äz is baj azonban, ha sok fehér vérsejt van a vérben. A fehérvérűség a fehér vérsejt- képző rendszer károsan fokozott aktivitásából ered. A leukémiában szenvedő betegéknél a normális vérképző szerveken kívül más szerveikben is elindul a fehér vérsejtek szaheveny formáiban is. A megbetegedés okát még nem ismeri pontosan az orvos- tudomány. Leginkább a rákkal hozzák kapcsolatba. Legtöbb híve annak a felfogásnak van, amely szerint a betegség daganatos természetű. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a leukémia oka még tisztázatlan. Szerencsére, a fehérvérűség aránylag ritkán előforduló megbetegedés. (Hazánkban évente hozzávetőlegesen ötszázan hadnak meg leukémiáiban!) lenleg vizsgálat alatt álló, eddig biztató reményeket nyújtó gyógyszert állítottak elő. A kutatók olyan készítményeket keresnék, amelyek nem támadják meg az egészséges vérsejteket, de — a szervezetre veszélytelen módon — intenzív hatást gyakorolnak a leukémiás sejtekre A küzdelem tehát folyik tovább. Lehet, hogy hamarosan kérdőjel nélkül járja be a világot a hír: teljes mértékben gyógyítható a fehérvérűség! Addig azonban még az orvosok és tudósok összehangolt, szívós kutatómunkájára van szükség. Mészáros Ferenc Dániában a közelmúltba* sokat vitatkoztak egy film ről, amelyet senki sem látott Helyesebben szólva, néhánj ember látta csak, éspedig ai építésügyi minisztérium képviselői. Bemutatását azonban nem engedélyezték. A film rendezője, Theodoi Kristenscn nem most éri meg először, hogy filmjét még a bemutatás előtt archívumban elsüllyesztik. Nem mutatták be előző alkotásá t sem. amely Dániának az Észak-atlanti Tömbbe való belépéséről szólt. A filmet a dán hivatalos körök kommunista propagandának minősítettek. Kristensen az építésügyi minisztérium megrendelésére készítette legutóbbi filmjét. Megoldása valóban eredeti: először egy hazai gyártmányú tank gördül végig a színen, majd a bemondó: „Itt láthatnak elhaladni egy... családi házat! Egy tank árából ugyanis egy családi házat lehetne építeni”. Ezután megjelenik egy repülőgép, majd a bemondó hangja következik: „Itt repül egy nagy lakóház!” Az építésügyi minisztérium vezetői elégedetlenül csóválták a fejüket, mondván, hogy a rendező, úgy látszik, semmit sem tanult a NATO-ról szóló filmje esetéből, hiszen még az építésügyi minisztérium megbízását is arra használta fel, hogy az „atlanti” fegyverkezést támadja. így került archívumba a dániai lakásépítkezésről szóló dokumentumfilm. A radioaktivitás új formája * Idáig ötfajta radioaktivitást ismert a tudomány. Az első két fajtát, az alfa- és béta-sugárzást Rutherford fedezte fel 1899-ben. Ezt követte a gairana- és a neutron-sugárzás, valamint a spontán maghasadás felfedezése; de 1940 óta ezen a téren újabb felfedezéseik nem születtek. Most az amerikai McGills sugárzástechnikai laboratórium kutatói hatodik sugárzási fajtát fedeztek fel: a késleltetett proton-sugárzást. Aa McGill laboratórium ciklotronjában szilíciumot, alumíniumot és más anyagokat bombázva figyelték meg a késleltetett proton sugárzást) A vetőmagvak ösztönzése elektromos árammal Minden szervezet a barme lefolyó elektrokémiai folyamatok következtében él és fejlődik. Ez az a rendszer, amit a természet, a külső környezet állít be bizonyos „önvezérlő” munkafolyamatra. Lehet-e vajon aktívan, befolyásolnunk az éló rendszerek működését? Lehet-e mesterségesen fokoznunk, gyorsítanunk a szervezetek fontosabb működését, ha erre a célra például a villamosságot használjuk fel? Egy szovjet mezőgazdasági laboratórium kísérletei arra irányulnak, hogy feltárják a magasfeszültségű váltóáram hatásának a legkülönbözőbb vetőmagvak vetési minőségfokozásával kapcsolatos eredményeit. A laboratórium a kérdés tanulmányozásét komplex módon, a Szovjetunió európai részének különböző tájain működő biológiai intézetekkel karöltve végzi. A Mezőgazdasági Tudományos Kutató Intézet a nyemcsi- novói kukorica-vetőmagot 30 másodpercig villamos árammal kezelte, s az így kezelt vetőmag kitűnő termést adott. A kukorica zöld tömege és az összes csövek száma 27 százalékkal több volt, mint a kontroli-táblán. Az érett csövek mennyisége 35 százalékkal, a szemtermés pedig 40 százalékkal emelkedett. — Az eredmények kecsegtetőek, de a kísérlet csak kisebb táblákon történt. A kísérleteket ezután nagyobb táblákon folytatták. A Krasznodár határvidéki Kore- nyevo kerületbeli Ienin-kolhozban 200 hektár területen vetettek árammal kezelt kukorica-vetőmagot, s itt 18.5 %-kal volt több az érett cső, mint a kontroli-táblán. Az árammal* kezelt vetőmag minősége lényegesen megjavul Növekszik a vetőmag szántóföldi csíraképessége, egyenletes lesz a kelés, a takarmánynövényeknél megfigyelték, hogy a levélzet jobban fejlődik, és növekszik a csőben, vagy a kalászban levő magvak mennyisége és súlya is. Azt is megállapították, hogy a villamos tér 10—20 másodperces hallása a búza, a rizs és egyéb növények vetőmagjára a csírázási esélyt 15-30 %-kal, a kelést pedig 8-16 %-kal növeli. A vetőmag kezelésének módszere különböző lehet, tehát az eredmények is eltérőek. így az alacsony csíráképességű vörös- magvú búza vetőmagja a kísérleti parcellán 28.5 %-kos terméshozam-gyarapodást) hozott A Tyimirjazov Mezőgazda- sági Akadémia kísérleteket végzett a paradicsommag vil- lamosárammal való kezelésével. A kísérlet csaknem négyszeres terméshozamtöbblett el járt a kontroli-táblával összehasonlítva. Még egy előnyről kell megemlékeznünk. A villamos kezelés pozitív hatása hosszabb ideig megmarad: a borsónál egy évig, a paradicsommagnál öit hónapig. Ez viszont annyit jelenti, hogy a vetőmagot mindjárt a betakarítás után, ősszel is kezelhetjük villamos árammal. Villamos áram segítségével poröalanítják a vetőmagot, elválasztják tőle a szemetet, köztük a vadzabot is. A gép a magot súly, nedvességtartalom és nagyság szerint képes osztályozni. A Vetőfnagot a tisztítás folyamán villamos tér hatásának teszik ki. Ez ,a gabonafélék terméséi) 10 %-kal, egyes ese tekben (ez a vetőmag kezelési rendszerétől függ) 25 %-kal is növeli. Ezek a kísérletek első ered ményei. És meglehet, hogy közeli években a villamos ene gia nemcsak a kis parcellákon növeli majd a termést, hanem sok ezer és több millió hektáron is. Dmitrij Szaszorov Mesterséges villámcsapás Odakint eshet a hó, süthet a nap, de a szverdlovszki elektrotechnikai tudományos kutató intézet nagyfeszültségű láboratóriumában — villámok cikáznak. Nemrég helyezték üzembe ugyanis a maga nemében egyedülálló, nagyfeszültségű impulzusgenerátort, amellyel laboratóriumi körülmények között 2 millió 600 ezer voltos feszültséget lehet előállítani. A készülékkel kitűnően lehet „utánozni” a villámcsapáskor fellépő feszültségtöbblet hatását: a cél pedig éppen a nagy- feszültségű elektromos berendezések „viharpróbája”. Az új generátort a harkovi műszaki főiskola tudósai tervezték. A tervezők most egy 7 és fél millió voltos generátor szerkesztésén dolgoznak. A szerelés és a felállítás már a szverdlovszki laboratórium munkatársainak dolga. Képünkön: A kétmillió 600 ezer voltos impuizusgene- rátor. Összkomfortos „vSfia-sátos*” A nyugatnémet Essenben a napokban nyílt meg az 1964. évi camping kiállítás, amelynek fő slágere egy „camping villa-sátor”: egy lakószoba és három hálószoba van benne. Fő hátránya, hogy csak karaván-kocsival szállítható. A camping kiállításon bemutatott újdonságok között szerepel egy kisméretű hűtőszekrény, és elektromosan fűtőit hálózsákok, amelyeket a kocsi akkumulátora táplál. Mi£ tud «s „feestie" ? A baltimorei John Hopkins Egyetem alkalmazott-fizikai laboratóriumának tudósad mintegy 50 kilós robotgépet szerkesztettek, amelyet „bestiának” kereszteltek el. A bestia külsőre olyan, mint egy kerekeken gördülő hatalmas kalapdoboz; a világ egyetlen robotgépe, amely önállóan tud közlekedni bonyolult folyosókon, ki-be járni a hivatali ízebákban és laboratóriumokban. A robotgép elektronikus ■ agyai működik és olyan elekt- ■omos tapintó érzéke van, mely lehetővé teszi, hogy kiürülje az akadályokat, sőt — a beépített tucatnyi ezüst- admium eleméi kimer ülőben annak — ellépked a követke- ő konnektorig és villásdugóit ehelyezve, feltölti önmagát. I 600 millió köfa:i»ét**r földgáz FÖLDGÁZ-termelésünk az elmúlt évben igen nagy mértékben emelkedett. Az előző évek äOO-AsSO millió köbméter termelésével szemben, 1963- ban több mint 600 millió köbméter volt a termelés. Ez év elején az emelkedés tovább folytatódott. A január-februári termelés 156 százaléka volt M előző óv azonos időszakának.
