Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

A családi légkör szerepe a nevelésben Az V/C. osz­& tály Párduc Örse bemuta­tó őrsigyű- lést rende­zett. Ezen részt vettek a II. osztá- lyos kispaj- tások is. A foglalkozás jelentéssel kezdődött, majd ex- pedíciós dalt tanultak a pajtá­sok. Ezután ki mit tud-ra és őrsi játékra is sor került. Szállási Katalin Eger, II, sz. iskola Nagyszabású jelmezbált ren­deztünk. Az első díjat az űrha­jós-házaspár kapta. A második díjat egy indián lány, a har­madik díjat pedig egy néger­lány „jelmezes” nyerte el. Csáti Teréz Pély Ki mit tud csapatversenyt rendeztünk. A műsor során so­kat tanultunk és szórakoz­tunk is. Kalmarik Julianna, Recsk Csapataink őrsei közül sors­húzás alapján 4 expedíciós őrs vetélkedett egymással. Az őr­sök tagjai a vetélkedőn űrha­jós sisakban jelentek meg. A vetélkedőt a kerecsendi és • verpeléti fiú őrs tagjai nyerte meg. Pelyhe Anna Egerszalók Expedíciós munkánk sora: legutóbb meghallgattuk a vb titkár előadását arról, milyen lesz a falunk jövője. Ezen kí­vül egy idős bácsit is pártfo­gásba veszünk, hiszen a mi községünkben sok az idős, ma­gára hagyott ember. Mérai Mária Gyöngyösoroszi Orosz beszélgetési verseny: rendeztek iskolánkban. Első helyen Mezei Mária, a hevesi 1. sz. iskola tanulója végzett. Rácz Mihály Heves A nyolcadikosok őrse, a Szor­galom őrs is benevezett az ex­pedíciós mozga­lomba. Vállal­ták, hogy szor­galmasan tanul­nak, elsajátít­ják az iskolai tudnivalókat. 1 __„ xo jett már az ered­n tényé. A hetedik osztályban még voltak bukott tanulóink, most már nincs, sőt azt is meg­akadályozzuk, hogy valaki rossz jegyre feleljen. Dubai István Pétervására Miért nevezik TASNÁDI VARGA ÉVA: ' Vers a májusi fényről.. Világíts, ragyogj te májusi fény, tündértáncot járj nyírfák levelén. Napraforgószár rólad álmodott, simogasd a kék papircsónakok Túl a nagy hegyen ' zöldfodros folyó, szélben száll a hang, várj meg, hó, ha hó! Vitorlás lebeg, messze már a part, eddig fű, bokor, árnyék eltakart. Világíts, ragyogj te májusi fény, az egész tavasz most már enyém. VÁRKONYI KATALIN; Lenesi Baba vagyok — nevem Lenesi, Nem születtem resten, Kirakatban nem látsz ilyent, Rongyból van a testem. Jaj! A fejem olyan nehéz Mintha kőből lenne, Ész helyett egy jó maréknyi Fűrészpor van benne. Zsuzska mégis így beeézget: „Te kedves ... te drága” S magával visz minden nap Egy vidám óvodába. Ha rám néznek, magasra tart S felragyog az arca: Ugye milyen kedves baba. Nagymamika varrta.” A gyermehdiratról Leajtottak a gyermekruhák nadrág otthon is kimosható tavaszi divatbemutatói is, sőt, Bizonyára nagy sikerük lesz a tavaszi, nyári ruhaújdomsá- azoknak az öltönyöknek, me- gok már kaphatók a boltok- lyékhez rövid és hosszú nad- h„n AZ idei gyermekdivat rág is készült, célszerű, lépést tart az új di- Kislányoknak a tavam na- vatvonalakkal, és igazodik is pókra kétrészes szövetruhak, egy kissé a felnőttek viseleté- kis kabátkából és rakott szok- hez nyából álló együttesek a leg; A kislányok kabátkája eny- megfelelőbbek. A kabátka alá hén karcsúsított Ebben sikké- hűvösebb napokon meleg pü- sebbek, kedvesebbek, mint a lóvert, melegebb időben csip- bőhátú kabátokban, s a félnőt- kés, pasztellszínű blúzokat ad­~3nr tS0.mfjnw.it.mtvm X teliéhez hasonlóan a gyermek- hatunk. Kisfiúknak újdonság a kabátkákra is fémgomb kerül, tűzött zsebekkel díszített sport- Ebben az évben végre telje- nadrág. Jól moshatók. Türkiz­sült a mamák régi kívánsága, kék, drapp vagy tarkamintás s a kislányok részére színes, inggel és twist pulóverrel al- meggypiros, türkizkék, mus- kalmas mindennapi viselet, társárga-ballonokat is késr.í- Nyáron, a kislányoknak di- tettek. A kisfiúknak szintén vatos lesz a már most kapha- célszerű a ballon, s a férfiaké- tó kis köténnyel díszített tarka hoz has-mióan rövidebbek, tér- dirndliruha. kisfiúknak a tar- den felül érnek. A kisfiúknak ka campingnadrág, s egyszínű bemutatott öltönyök három kihajtható gallérú ingkabát, gombosak, gyűrtelenített anya- Kovács Margit, ^elvből készültek, s a szőve:- Rusai Magdolna rajzai a kérőkről és a fatuskóról Volt egyszer egy favágó, annak egy leánya. De milyen volt az a lány! A legszebb az egész mlágori! Ellopta az er­dők virágának szépségét, a madarak énekét, a nyírfák kar­csúságát, szeme pedig a kék tavak csillogását... no, szóvtfl, ha ilyen szép volt, hát kérőkben sem volt hiány. Ezért aztán így szólt hozzá az apja: — Ha már így van. nem adlak feleségül akárki koldusfajzatnak, szegénylegény­nek. Csak gazdagnak, vérbeli nemesnek, mert szépségedhez ez ülik. — Ügy, úgy, édesapám! — felelte a leány. — Nem me­gyek én akárki kényes-fényes úrfihoz, hanem csak olyan­hoz, aki legény a talpán. Vérbeli favágó lesz a férjem, mert csak az illik hozzám, hiszen favágó lánya vagyok. No, miután ebben megegyeztek, így szóli az apa: — Nem bánom, akárkihez mész, csak gazdag legyen. S mert az öreg favágó kihirdette, hogy jöhetnek a ké­rők, hát jöttek is. De még hogyan! A közeli erdőkben leállították hintájukat, átöltöztek favágónak, vették a fejszét, a fűrészt, mintha csak akkor hagyták volna abba a munkát. így aztán favágó is volt a kérő, meg gazdag nemes is — egy személyben. Az apa persze tudta, hogy ez vagy az a kérő kicsoda, hiszen 6 adta nekik a tanácsot, hogy mit csináljanak. A lány azonban nem tudta, de igyekezett megtudni és nem is akár­hogyan. Szíves-kedvesen fogadta a kérőket, s amikor valame­lyik megkérdezte, hajlandó-e hozzá feleségül menni, azt fe­lelte, majd megmondja holnap. A kérő boldog türelmetlenséggel várta a másnapot. Ré­szére a vendégszobában bontottak ágyat. De nem akármi­lyen ágyat! Mert a leányzó jókora kettéhasított fahasábot dugott a lepedő alá. Nos, képzelhetitek, mennyit nyöszörgött, jajgatott egész éjjel a kérő, hiszen a kényes dereka a puha ágyhoz volt szokva. Nem tudott egész éjjel aludni, reggel meg, amikor felkelt, görbébb volt, mint a görcsös fa. Máris elment a kedve a leánykéréstől. Odébbá'lt, hiszen a lány úgyis kine­vette volna. Az apa bizony mérgelődött, hogy hiába mesterkedett. De hát nem tehetett semmit. Hiszen megígérte a lányának, nem adja akárki mumulyka legénynek. így ment ez mindaddig, míg meg nem jelent az igazi. Mert annak is el kellett jönnie. El is jött. De nem nyava-jgott reggel, s a derekát sem fájlalta. Inkább nagyot nyújtózkodott, s így kiáltott: — ilyen jót sem aludtam még! S az, igaz is volt. Hisz favágó volt, s nemegyszer aludt a farakás tetején. De nem is mondott neki nemet a lány! S mert az apa sem mondhatott semmit, hát rájuk adta az ál­dást. Még ma is élnek, ha meg nem haltaik .„ feelze \Pcj-Izx>J ^rxAjjcuAin, '•lenara MlR'~PRÁTELSrVX‘ • CSEHSZLOVÁK, »Pace. PiltdSAvLz, KOMÁN ^a^T (hő-ping) tkéiÉi, (JOti-i) KÍNAI H03. bihh'^'Huü ugh Vietnam iMKP Mm)~APX30A (omstA) SZOVJET Pair — Amistad KUBAI (plöm -cm») rm-son) KOREAI VR E 0 E ~ VRI ED EMSCHAP MILANO MIP~ ÄPy>KfeA BOLHÁK ^fiendbhíft *** 9ieb Angol 3HXTAH8AH (sneimwAM)~HAJlPAMJJM (t/e/Miuu.) uonqol tMJs ~ Prijatelsb/tr jugoszláv PAUL (pe) ~AM1T!I$ FRANCIA A Tees \ Minden évben elmegyünk a ,A béke jo testvére a barát­béke szobraihoz, s virágot vi- sa8* Igazi béke csak ott lebet, szünk, mint szeretteink szüle- ahol az emberek szeretik, segí­tésnapján. Valójában egész év- megértik egymást, Néz- ben ünnepeljük a békét. Ha z«t«h, másféleképpen írják le sárga homokot hoznak a játszó- m|nűen nyelven a két szót, de téri homokozóba, ha csillogó mindenütt egy a jelentése: vízpermetet szór ránk a szökő- boldogság! kút, ba dalos kedvű fekete rigó — — bekiabál az ablakunkon, ha ki­bújik a határban a vetés, ha nevetünk a jól sikerült tréfá­kon, s mindig, ha öröm van az életünkben. MiPUJSÄG 1 1904. május 10., vasárnap testvéreket, hogy kifejtsék a bennük csíraállapotban meglé­vő lehetőségeket, hogy aktívak legyenek, s ne várják a szá­jukba a sült galambot. A szü­lők szeretete és tekintélye megfelelő biztosítéka annak, hogy el ne fajuljon ez a kívá­natos, „nemes” vetélkedés. A CSALÁDI LÉGKÖR ne­gyedik, feltétlenül szükséges összetevője az összetartozás ér­zése, az egymásért: vállalt fe­lelősség a szolidaritás. Ennek az erőforrásnak éppen a csa­ládi tűzhely, az „otthon” a hordozója, amely nem csupán falakból és bútorokból, hasz­nálati tárgyakból és játékokból áll. Sokkal több ennél. Azok­nak a céloknak, eszméknek, ideáloknak az összessége ez, amelyek a szülőkből kiindulva a gyermekieket is rabul ejtik követőikké teszik. Az egész családot összefogó közös érté­kes célok és eszmények nélkül hiányos, tartalmatlan a családi légkör, s ne csodálkozzunk, ha nélküle nem tudunk értékes nevelőmunkát biztosítani a csa-- ládban. Dr. Harsányt István Kozmetika A tavaszi tisztítás minden fajta arcbőrnek jót tesz. Házi­lag a következő háromnapos kúrát ajánlhatjuk: Első nap gőzöljük át arcbő­rünket, kamillával, eltávolítjuk tiszta ruha segítségével a pat­tanásokat, mi ttesszer eket, mos­suk le arcvízzel és kenjük be tápláló krémmel. Másnap ismét kenjük arcunkat és a nyakat tápláló krémmel, hagyjuk fenn egy órahosszat, s ha a bőr be­itta, a krémet, vattacsomóval töröljük le a fölösleget Har­madnapra tegyünk arcunkra méz tartalmú, vagy más pako­lást, ha megszárad mossuk le előbb meleg, majd hideg víz­zel. tárgy. Ok szenvedtek meg el­sőnek azért, hogy a térképről ismét letörölhessünk egy fehér foltot, az ő verejtékük, vagy éppen vérük csurgóit először az addig ismeretlen földre. Stanley a világ egyik legna­gyobb utazója volt, aki Közép- Afrika legismeretlenebb része­it ismertette meg a művelt emberiséggel. Dicsőségét hirde­ti a Belga-Kongóban fekvő Stanleyville nevű város. Behring különösen az észa­ki-sarkvidék kutatója volt. Ma tenger is, sziget is, tengerszo­ros is őrzi emlékét. J. Cook utazóról nevezték el a csendes-óceáni szigetvilág­ban, Óceániában elterülő Cook-szigeteket Az Antarktiszon tette hal­hatatlanná nevét Amundsen, a híres sarkkutató, 1911. szep­tember 14-én az ő lába érin­tette elsőnek a Déli-sarkot. Ma a kutatóhajók a Rolland Amundsen träger vizét szánt­ják megfigyelő útjaik során. Ha a térképre nézünk, gyak­ran bukkanunk olyan tenger- szoros-, hegy-, vagy folyóne­veikre, amelyek egyáltalán nincsenek összhangban az ille­tő földrész, vagy ország lakos­ságának nyelvével, történeté­vel, szokásaival. Honnan kap­ták hát ezek a földraja tár­gyak a nevüket? Persze sok olyan van kö­zöttük, amely egy-egy uralko­dó, államférfi, vagy esemény emlékét őrzi. A gyarmatosító országok is neveztek el így vá­rosokat, területellet Ilyen pél­dául a Viktória-tó Afrikában, Leopoldville Kongóban, a Fe­renc József-föid az Északi-sar­kon stb. De a nagy kutatók, utazók nevét is örökre megőrzi az ál­taluk felfedezett földrajzi Csapatriportereink Jelenük: hat ki kedvező családi lég kör. A szeretetnek mindé: családtagból minden családtaj felé kell áramlania, mégis - egészséges és normális hely zetekben — az anya ennek ; szeretetnek igazi forrása. Az i lényéből kell áradnia légin kább annak az oldó, védettsé get jóérzést biztató szeretet nek, amely a világ üzeneté először tolmácsolja a gyermel félé. A szoptatás közben gyér mekére mosolygó anya öről szimbóluma ennek a talár mindennél fontosabb, meleg! több emberi érzelemnek. A tekintély forrása, ugyan­így, normális körülmények kö. zött elsősorban az apa. De en­nek a tekintélynek szinte ma­gától, természetesen megleve személyi értékekből kell ki­alakulnia. A tekintélyt csal ideig-óráig lehet kierőszakolni s akikor sem több az, iránt álte­kintély. Az igazi apai tekin­télyt a családtagok elfogadják mert erejüket, biztonságukat fokozza, mert jó érzés rá tá­maszkodni. Persze, vannak, esetek, ami­kor az említett szülői szerepel területén bizonyos csere tör­ténik. Amikor az anyát jellem­zi a több erély és inkább ő a tékin télyforrás, mint az apa, s az apa gyöngódebb, kedvesebb megértőbb gyermekeihez, mini az anya. Ez még sokkal kisebt baj, mintha egyik félből sem sugárzik; a tekintély és a sze­retet. Inkább csak az egyik pagy másik: tulajdonság túlsú­lyáról beszélhetünk, mert hi­szen mindkettőben mind a két tulajdonságnak meg kell len­nie. Éppen úgy baj, ha az anyának nincs megfelelő te­kintélye, mintha az apa nem tudja eléggé melegen szeretni gyermekeit. A családi közösség dinamiz­musához hozzátartozik; a csa- ádíagok, elsősorban a gyerme­kek között törvényszerűen ki­alakuló bizonyos fajta versen­gés, rivalizálás. Tegyük mind­járt hozzá a szép tartalmú .nemes” szót. Értékes célokra iörő, egymás értékét nem csor­bító,' a személyiséget nem tor­utó, valóban nemes, magas- ■endű vetélkedésekről van itt jaó, amely arra sarkantyúzza a IGEN SOKSZOR találko­zunk olyan esetekkel, amikor a szülők azt hiszik, hogy gyer­mekeik biológiai szükségletei­nek, kívánságainak, sőt olykor szeszélyeinek a kielégítésével, magas szántű anyagi ellátásuk­kal már mindent megtettek, ami egy jó szülőtől elvárható. És csodálkoznak, hogy a gyer­mek fejlődése mégsem úgy ala­kul, ahogyan szeretnék. Egy­más után fordulnak elő vele kapcsolatosan súlyos problé­mák, ők meg, tanácstalansá­gukban, nem tudnak vele mit kezdeni. Az ilyen szülők nem tudjál? azt, hogy minden otthonnak, minden családi életnek meg­van a maga sajátos légköre, amely önmagában is kedve­zően, vagy kedvezőtlenül hat a gyermekekre. Mint ahagy a növénynek sem mindegy az, milyen annak a helyiségnek hőfoka, páratartalma, amely­ben elhelyezték, hogy mennyi napfényt kap, a gyermeknek sem mindegy, hogy milyen csa­ládi légkör, atmoszféra veszi őt körül napról napra, reggeltől estig. A csalárii légkör minősége igen sokféle, olykor egészen jelentéktelennek tűnő mozza­natokból tevődik össze. Meny- nyiségüknél fogva egyszerűen számon tarthatatlanok ezek. Mégis, néhány tényezőt kira­gadhatunk, amely minden esetben, feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy a családban a ne­velés munkáját megkönnyítő, kedvező légkör alakulj«» ki. Családon általában a teljes esaládot értjük, amelyhez hoz- ; zátartoaiak a szülők és a gyer­mekek. Még az egyetlen gyer­mekű — egykés — családot is csonlca családnak kell minősí­tenünk, hát még az olyat, amelyből vagy az apa, vagy az anya hiányzik! A CSALÁDI KÖZÖSSÉG, »agy ahogy régebben emleget- «ék: a táriá tűzhely légköré- ■ nek legfontosabb összetevői: a 1 Keretet, a tekintély, a nemes t vetélkedés és a szolidaritás. Vessünk most ezekre külön- külön egy-egy pillantást. ' Megfelelő mennyiségű és mi- 1 aőségü szeretet folyamata* ; «romlása nélkül nem alakul- 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents