Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

6 MPUJiiG 1964. május 10., vasárnap A Hold, mint energia-forrás A St-Malod öbölben, a fran­cia tengerparton vége felé kö­zelednek a világ első ár-apály erőművének építési munkála­tai, a Rance-foJyó torkolatát gáttal zárják el, hogy az apály­dagály energiáját áramterme­lésre használhassák fel. A gát­ba beépített 24 turbina 240 ezer kilowatt áramot termel majd. A Szovjetunióban a Kóla- öböl partján ugyancsak egy kísérleti ár-apály erőmű építé­si munkálatai kezdődtek el. Először Murmanszk mellett, közel a tengerhez, a száraz- földön, de a tenger színénél alacsonyabbra kivájt mélye­désben építik fel vasbetonból az erőmű épületét, majd a turbinák felszerelésére kerül sor. Ha az építési és szerelési munkálatok befejeződtek, fel­robbantják a gátat, mely je­lenleg az építés helyét a ten­gertől elválasztja, s a beáram­ló víz felemeli az úszódokk jellegű erőművet és miután az épület a víz hátán úszik, von­tató hajók segítségével szállít­ják a Kislaja öbölbe. Itt az épület alapzatát addig sül­lyesztik, amíg eléri a tenger fenekét A tenger ár-apályában 40 min já rd kilowatt energia rej­lik, azaz kb. negyvenszer any- nyi,'mimt amennyi a Föld ösz- szes folyóibói hasznosítható. A tudomány mai fejlesztése mel­lett ezen energia nyűt tenge­ren való félhasználására még nem lehet gondolni, s a közel­jövőben csak ott lehet ezzel próbálkozni, ahol egy öblöt, vagy folyótorkolatot gáttal le­het elzárni és így megfelelő nagyságú tároló medencét te­remthetnek, a dagály által fel- duzzasztott víztömegek számá­ra. De ezt is csak ott lehet, ahol az apály és dagály közti semt-különbsóg egy bizonyos nagyságot elér. Az apályt és dagályt' a Föld­ié ható vonzóerő (elsősorban a Hold) és a centrifugális eró idézi élő. Ez a hatás azonban nem mindenütt egyforma erős, ezért a dagály-hullám nagysága sem mindenütt azonos. Átlag­ban 2 méter magas, de néhány 1. Az ár-apály erőmű elve aránylag egyszerű: a tenger­part olyan helyein, ahol a da­gály és apály közti különbség igen nagy, a tenger egy részét, vagy egy folyó torkolatát gá­takkal zárják el. Ezekbe a Há­takba turbinákat építenek be. Ha a gát előtti vízszint-magas- ság dagálynál néhány méter­rel már magasabb, mint a gát mögött, a turbinák működésbe lépnek és a víz rajtuk keresz­tül áramolva feltölti a gát mö­götti medencét és eléri a da­gály magasságát. Apálynál a tenger szintje van néhány mé­terrel alacsonyabban és a me­dence vize most fordított arányban áramlik keresztül a turbinákon és termel energiát. A tíz méternél nagyobb da­gály-hullám és a tervezett erő­művek helyei. A számok a maximális dagály-magasságot adják meg méterekben. helyen a 16 métert) is déri. Az ár-apály energiájának techni­kai felhasználása naponta csak 15—20 óra hosszat lehetséges és a fogyasztási csúcsok nem esnek össze az ár-apály erő­művek termelési csúcsával. Ennek kiküszöbölésére két le­hetőség van: 1. Az erőművek által ter­melt energiát közös hálózatba fogják össze és így oldják meg ezt a problémát 2. Az apály-dagály erőmű a fogyasztók által fel nem hasz­nált elektromos energiával vi­zet szivattyúznak egy maga­san fekvő tárolóba és csúcs- fogyasztás esetén a tároló a vizet turbinákon keresztül- j engedve hasznosítják az élrak­tározott energiát. Az ár-apály erőművek épí­tése ma még csak ott kifize­tődő, ahol a dagály magassága igen nagy. Európában ilyen lehetőségek Anglia, Franciaor­szág és a Szovjetunió tenger­partján vannak. Tíz méteres 2. A vastag vonal az európai tengerpart azt a részét jelzi, ahol az ár-apály különbség nagyobb, mint három méter. Később ezek a részek a tech­nika fejlődésével alkalmassá válhatnak ár-apály erőművek építésére. dagály-nagyságot találunk a franciaországi St. Maloi, St. Micheli öbölben, Angliában a Severn torkolatánál és öt mé­teres dagály-nagyságot a Szov­jetunióban a Mesen öbölben. Európán kívül az Egyesült Ál­lamokban, Kanadában, Mexi­kóban, Argentínában és Kíná­ban vannak olyan helyek, ahol ilyen erőművek létesíthetők. A tervezés alatt álló ár­apály erőművek kapacitása néhány milliárd kilowatt óra, tehát jelentős segítséget nyúj­tanak az emberiség előtt álló súlyos engergia-problémak megoldásához. Igen nagyjelen­tőségű az első ilyen erőmű elkészülése, mert új lehetősé­geket teremthet az elektromos- energia termelésben. Hevesi Endre Miért leng a bolygó csóvája? Daniel Malaise belga aszt- ronómus beható kutatásokat folytatott a Burnham 1960. II néven ismeretes bolygóval kapcsolatban. A kapott ered­ményeket elektronikus számí­tógéppel dolgozta fel és meg­állapította, hogy a bolygó mint­egy 2 millió kilométer hosszú­ságú csóvája körülbelül 15 fo­kos szögben jobbról—balra lengő mozdulatokat végez. A kilengések négy napos idősza­kokban rendszeresen megis­métlődnek. Az asztrofizikusok már ré­gen megállapították, hogy nem helytálló a hipotézis, amely szerint a bolygók csóvája úgy keletkezik, hogy a Nap kisu­gárzása nyomást gyakorol a bolygó magjára. A szputnyikok révén gyűjtött adatok végleg igazolták a szoláils áramlat fennállását. Malaise azonban kételkedik benne, hogy ez egy­magában véve magyarázná a flurnham bolygó csóvájának szokatlanul nagymérvű kilen­géseit. Azt állítja, hogy a boly­gó magja négy napos periódu­sokban önmaga körül forog és csóva kilengése inkább ezzel állhat összefüggésben. A belga ásztrofizikus javasolja, hogy bocsássanak fel a bolygó kö­zelébe kozmikus szondát és azzal döntsék el a csóva moz­gásának kiváltó okait. Gyógyszerek hatása as embrióra Az Egyesült Államokban rendkívül érdekes készüléken dolgoznak, amely — remélhe­tőleg rövid időn belül — lehe­tővé teszi, hogy pontosan ki­mutassák a gyógyszerkészítmé­nyek hatását az emberi mag­zat szívműködésére. Az érdekes felfedezésre dr. Vemon Ragallo California! tu­dós biológiai célokra' alkalma­zott űrkutató készüléke adott lehetőséget. Ezt a berendezést eredetileg m^krometearitek fel­fedezésére használták. Dr. Jacqueline Vemet, az amerikai élelmiszer- és gyógy­szer-vizsgáló hatóság (FDA) munkatársa alkalmazta első­nek Rogallo mikro-meteorit detektorát arra, hogy a tyúkto­jásban fejlődő embrió szívmű­ködésének erősségét és ütemét határozza meg vele. A szív­működés a csirkeembrióbaín jellemző változásokon megy keresztül a gyógyszerkészít­mények behatására. További kutatásokra van még szükség azonban, mielőtt át lehetne térni az emberi magzat szívműködésének meg­határozására ezzel a vizsgálati módszerrel. A csirke embrió­val végzett kísérletekről áttér­nek patkány, majd csimpánz embriók vizsgálatára, de a ki­látások rendkívül biztatók, mivel dr. Vemett megállapítása szerint: „A csirkeszív nagy ál­talánosságban erősen hasonlít az emberi szívhez”. Egyéni klímaberendezés ! „Kinek-kinek a maga klíma- berendezése” — ezzel a jelszó­val dolgozták ki amerikai tu­dósok a kereskedelmi minisz­térium megbízásából azokat a kisméretű készülékeket, ame­lyeket elsősorban vegyipari munkásoknak és atomerőmű­veknél dolgozóknak szánták. A kis klímaberendezés 30.5 centiméter hosszú, súlya 177 gramm és rászerelhető a védő­ruha derékszíjára. A berende­zés műanyagcsövön keresztül tetszés szerinti hőmérsékletű tiszta levegővel látja el a maszkban dolgozó munkást. T v-antennaszerelés házilag A Tv-en termükről azért ér­demes írni, mert felszerelésük nem igényel különösebb szak­értelmet, s a tapasztalat azt mutatja, hogy a barkácsolás­hoz értő, ügyeskezű emberek maguk is ed tudják készíteni. Mindenekelőtt azt kell tud­nunk, hogy miért van szükség egyáltalán antennára? Televíziónkban a képek ak­kor lesznek élesek, tisztán lát­hatok, ha a készülék elég erős jelekhez jut. A kifogástalan képhez szükséges úgynevezett hasznos jeleknek el kell nyom­niuk a zavarokat, s a készülék első fokozatát vezérelni kell tudná. Ebben segít a vevőan­tenna. Ha lakásunk közel van az adóhoz, akkor elegendő egy szobaantenna is, ha azonban az adótól távol lakunk, vagy pe­dig a vevő nem elég érzékeny, akkor már a háztetőn elhelye­zett antennára van szükség. Az antennát a háztető leg­magasabb pontján helyezzük el, vagyis az antennát tartó oszlop minél magasabbra nyűk joo a háztető fölé. Különösen a nagyobb vidéki városokban gondolni kell arra is, hogy az utca felől sok, a vételt zavaró jel juthat az antennához, ezért helyesebb azokat inkább az udvari részen elhelyezni. Arra is ügyeljünk, hogy ne szerel­jük se az antennatartóoszlopot, se a levezető kábelt erősáramú vezeték mellé. Az antennaleve­zető kábelt egyébként minél rövidebb úton vezessük a ké­szülékhez, s úgy persze, hogy különböző időjárási és egyéb behatásoktól megőrizzük. Ha ugyanis megrozsdásodik, meg­szűnhet az érintkezés, ami egyben annyit jelent,- hogy megszűnik a vétel is. Hogyan állítsuk be az an­tennát? Azt mindenki tudja, hogy körülbelül merre van az adó. Az antennát erre az irányra nagyjából merőlegesen állítjuk, aztán elforgatjuk az egyik irányba, amig a kép tel­jesen élvezhetetlenné nem vá­lik. Ezt a heiyet megjelöljük. Aztán elforgatjuk a másik irányba, ugyancsak addig, amig a kép élvezhetetlenné válik. Ezt is megjelöljük, majd a két jel közötti középhelyzet­be állítjuk az antennát. Az antenna felállításakor azonban könnyen meglepetés is érhet bennünket. Kiderül­het, hogy nem akkor lesz a leg­élesebb a kép, ha az adó felé irányítjuk az antennát, hanem más irány esetében. Ennek az az oka, hogy egyes helyek nem közvetlenül kapják az adóból a hullámokat, hanem például úgy, hogy a hullámok egy hegyről visszaverődve ér­keznek az adott pontra. Ilyen esetekben a vevőantennát nem az adóra merőlegesen, hanem erre a visszaverő felületre — például hegyre — merőlegesen kell beállítani. Hadd jegyez­zük meg, hogy sokszor ezek a visszaverődések okozzák az úgynevezett „szellemképeket’ is mivél a visszaverődött hullá­mok bizonyos késéssel érkeznek a vevőhöz. Egyébként az an­tenna helyes beállításával az állandó jellegű szellemképeket is meg lehet szüntetni. A kereskedelemben három típusú antenna kapható. Ezek közül az egyetemes használható mindenhol az adó közelében, több elemes csak ott kell, ahol az első típussal nem lehet a zavarokat kiküszöbölni, vagy ahol a nagy távolság miatt rosszak a vételi viszonyok. Há­romelemes antenna kell mint­egy 75 kilométer távolságban, ötelemes 100 kilométernél. Amit elmondtunk, persze csak az elemi tudnivalók. De talán elég útbaindítás azoknak, akik fel akarják szerelni anten­nájukat. A 12 sebességű teak tor Gumi rugózás, párnázott ülés Diesel motorjá kisfordulatú, nagy lökettérfogatú. Ennél fog­va a kopása kicsi. Rugalmas­sága nagy, a beállított fordu­latszámot jól tartja. Hideg A képen látható traktor 34, 42, 56 és 75 LE-s kivitelben, a két utóbbi külön négykerék hajtással is készül. Sokol­dalúsága miatt nemcsak a me­zőgazdaságban, hanem az er­dészetben, sőt építési mun káli­nál is nagyon jól használható. Különleges tulajdonságaiból, felszereléséből annak ellenére, hogy nyugati gyártmány, né­hány érdekességet) megemlí­tünk. re, könnyebbnek lágyabbra le- mentes ülés biztosítható. A hét állítani; így mindig a leg- sárhányón még egy kényelmes, kényelmesebb, csaknem rázás- biztonságos pótülés van. időben is könnyen indul. 24 órán át — 20 C fokon tartva a traktort, sikerült a beindítás néhány másodperc alatt. Az erőleadó tengelycsonk be-? Mintha fotelben ülne! A raktorülés szemre is kényel­mes, pedig a rugózás még állítható is a traktoros súlya sze­rint. Védő burkolat a traktoron. és kikapcsolását egy kézikar ral a sebességváltó tengely- kapcsolójától függetlenül be lehet kapcsolni. A normál for­dulatszámán kívül egyetlen­egy kapcsolással egy nagyobb fordulatszám is beállítható. Egyébként egy ellenőrző lám­pa mutatja, hogy be vam-e kapcsolva. A traktor első kerekei kü- lön-külön gumirugózásúak. Mindkét kerék tangelycsonk- jába egv-egy különleges ki­képzésű gumit építettek be, amely mind a függőlegesen ható, mind a csavaró igénybe­vételeket hatásosan tompítja. Ez a gumi jó iránytartó is. Egy évig semmi karbantartást, kenést nem igényel. Nagy elő­nyei miatt már más gyárak is átvették. (Meg kell jegyezni, hogy egyéb helyeken is gumi lengéscsillapítók vannak.) Az ülés is különleges. Nem­csak párnázva van, hanem a traktoros súlya szerint a ru­gózása is változtatható. Nehe­zebb traktorosnak keményebb­A lord-gyár traktora Ktiejezct.cu gyümölcsösök, ültetvé­ny^ művelésére szolgál. Motorját, hátsó járókerekeit és ve­zetőjét a traktoron levő védőburkolat megóvja a fák ágai és a bozótok okozta sérülésektől.

Next

/
Thumbnails
Contents