Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-07 / 105. szám
„Receplkönyv” a korszerű lakások kezelésére A Lakóépülettervező Válla- vagyontárgyat jelentő modern lat mérnökei összeállították a lakásnak a kezeléséhez is korszerű lakások kezelésének szakszerű tanácsot kapnak a első hazai „receptkönyvét”, a lakók ebben az útmutatókban, lakáshasználati útmutatót. Ré- A napokban jelent meg az új gi mulasztását pótolnak az új könyv, húszezer példányban, könyvvel. így már nemcsak a így az idén az ÉM vállalatok- néhányezer forintos mosógép- tói átvett új lakások bérlői, nek, televíziónak és más ház- vagy tulajdonosai már vala- tartási berendezésnek, hanem mennyien megkapják azt a magának a soktízezer forintos hasznos „receptkönyvet)”. Megjelent a Tükör 5. ssúma A lap helyszíni képes tudósítást ad a New York-i Wall Street életéről; bemutatja a három legnépszerűbb budapesti ifjúsági dzsesszegyüttest; színes fotoriportot közöl az egyiptomi Luxorból és folytatja Széchenyi Zsigmond fényképekkel illusztrált afrikai vadászbeszámolóját. Divatri- portja a pesti utcán készült — férfiszemmel. Egy gázolás története. a bírósági tárgyalás és a börtönélet jelentkezik a „Bűn” című riportban. „Ha három napig az MTS elnöke lennék ...” mottóval Sándor Károly, az MTK sokszoros válogatott jobbszélsője mondja el gondolatait. Ezenkívül karikatúra oldalt, kulturális híradót, Simeonon-regényfolytatást, tárcát, olvasó-leveleket, keresztrejtvényt, megjegyzéseket a borravalóról és egy pulykariport mellett — recepteket is találunk a TÜKÖR új számában. Rám dörrent a telefon: — Doktor Makossány Zuárd professzor úr lakása? — Az beszél. — Itt Blazsolek László, a Magyar Rádió tudományos munkatársa. Professzor úr külföldi tanulmányútja és különösképpen az upsalai gíszdolc- torság után szeretnék egy rövid előadást kapni professzor úrtól. Lehetséges? — Miről? — Bármiről, az ön területén. Néhány oldalról van szó. Ami úgy nyolc-tíz percet kiad. Lehetséges? — All right — mondtam, mert még bennem volt a Yale Egyetemen tartott angol nyelvű előadásom emléke. — Nagyszerű — mondta Blazsolek ... — És mikor akarják az előadást sugározni? — A felvételt követő műsorszünetben. Az előadást ugyanis magnóra vesszük. — És a magnózás mikor legyen? — Tessék várni. Megnézem a naptáraimat. ö nézte meg a naptárját. Nem én. Nagyon elfoglalt ember lehet ez a Blazsolek. — Ha pénteken megkapjuk a textust — textus, így •— akkor kedden éjjel tizenegykor. A stúdió ugyanis előbb nem szabad. Elküldtem a textust, négy másolattal, maid elindultam kedden, fél tizenegykor, mert taxi, az csillagfényes nyári éjszaka is nehezen kapható, hát még mínusz 14 fok mellett, ködben? Végig köhögtem az utat. Aggódtam is, hogyan tudok majd beszélni. Fölösleges aggodalom volt. A felvétel ugyanis a következő módon zajlott le. Bevittek a stúdióba, ahol bemutatkozott egy fiatalember, aki azt mondta, hogy ő ennek a rovatnak a szerkesztője. Aztán egy másik lámpák. Intettek Blazsoleknek. Blazsólek köhintett, felnézett a lámpára, majd belekezdett beszédébe: — Blazsólek László, a „Világhírű tudósok a mikrofon előtt” című rovatunk riportere beszélgetést folytai Doktor Ma- kossányi Zuárd professzorral, aki arról fog beszámolni, hány fokon mérhető a hőmérsékletváltozás. Fehérjetakarmány kőolajból fiatalember, aki rendezni fogja az előadást. Rendezte is. Leültette Blazsolekot, aztán engem, egy olvasóasztaUca mellé. A szerkesztő kezében volt egy kézirat, a rendező kezében egy másik... és Blazsólek kezében a harmadik. Belekukkantottam, és láttam, hogy az én szövegem. A textus. Kértem, adjanak nekem is egy példányt, a rendező azt mondta: nem fontos, ő majd int nekem, amikor beszélnem keli. Mikrofonpróba. Aztán becsukták az ajtót, kigyulladtak a Közbe akartam szólni, de Blazsólek és a rendező és a szerkesztő — intettek, vigyázzak, Blazsólek belenézett a kéziratomba és olvasta: — Ugyebár, professzor úr, már nulla egész nulla-nulla- nulla és nulla-nulla nulla három Celsius fok hőmérséklet- változás is mérhető? A rendező bólintott, feleljek■ — Igen, — mondtam. Blazso- lek folytatta az olvasást: — Manapság a tudományos kutatásnak egyre többször van KGST-együttműködés révén, import útján gondoskodnak. Esetleg sor kerül a lizin elnevezésű aminosav magyarországi előállítására. Az erre vonatkozó vizsgálatok folyamatban vannak. Előrehaladottak a Gyógyszeripari Kutató Intézet és az Agrártudományi Egyetem arra vonatkozó kísérletei, hogy kőolajból állítsanak elő fehérje- takarmányt. A kőolajfeldolgozás során olyan parafinviasz- frakciók is keletkeznek, amelyek alkalmasak erre a célra. A paraflnviasz-frakciót bizonyos baktériumok, gombák táptalajként tudják ' hasznosítani és így szervezetükben fehérjévé átalakítani. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS CSODÁJA v ■ .... (Balogh Bertalan rajza) — így voltak kezdetben a műtrágyával is — mondta a sarudi mezőgazdász. — Időnek kell eltelnie, amíg a szövetkezeti parasztok megértik és bizonyítva látják a vegyszerek eredményességét A 24-iíi órában vagyunk Ez helyesen hangzik, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy ez az idő mikor érkezik el és a kemizálás mikor hódíthat szabadon tért a mezőgazdaságban. Ebben a tekintetben nagy feladat hárul á szakpropagandára, a mezőgazdászokra, de a tanácsainkra is. Helyes lenne, ha minél több kísérleti parcellán mutatnák be a helyes vegyszerezés hatékonyságát, az eredményeket. Az általános iskolák is sokat tehetnének ebben az ügyben. Mindenkinek világosan kell látnia, hogy a terméshozamok fejlesztése, az a célkitűzésünk, hogy saját magunk oldjuk meg gabona-problémánkat, a nagyobb kukoricatermesztés biztosítása, nem képzelhető el a tudomány széleskörű alkalmazása nélkül. A modern szocialista mezőgazdasághoz ma már éppen- úgy hozzátartozik a műtrágya, a vegyszer, mint a traktor, vagy más egyéb mezőgazdasági eszköz. A szövetkezeti gazdáknak. látniuk kell, hogy a tudomány, az ipar őket segíti, növeli jövedelmüket, könnyíti munkájukat. Vezető megyei mezőgazdászok véleménye szerint mintegy 8—10 napig még körültekintéssel folytatni lehet a vegyszerezést. A gabonára a szárba indulás kezdetéig ki lehet szórni a vegyszert. Ezért azok a szövetkezeteit, gazdaságok, amelyek eddig késlekedtek a vegyszeres gyomirtással még pótolhatják a mulasztásokat. Sz. I. nyilvánvalóbbá válik a veszteség. Jogos a kérdés: miért van ez így, nincs elegendő vegyszer talán? Ez az első esztendő, amikor a magyar mezőgazdaságot korlátlan mennyiségben ki tudja gyomirtó szerekkel elégíteni az ipar. — Drága a vegyszer? Az idén az állam felére csökkentette a vegyszerek árát és így most egy hold gabona vegyszeres gyomirtásának költsége 70—80 forint között van. Ez pedig nem sok. Hibás elgondolásul*, káros nézetéi* Ma már számos szövetkezeti gazda tudja, hogy a vegyszer egyúttal emberi munkaerőt, gépet, minőséget is jelent. A vegyszerezett tábla érése egyenletesebb, jobb minőségű a betakarított termés, nem is szólva a közvetlen termésátlagot növelő hatásról. Mindezekkel a világos érvekkel szemben a szövetkezetek egy részének az a véleménye, hogy az idén kevesebb területet kell vegyszerezni, mert a gabona szépen telelt, viszonylag nem túl sok a gyom és így a gyomnövényeket a sűrű gabona úgyis elnyomja. Felesleges tehát a fáradság, a költség. Ez a vélemény nem helytálló. Igaz ugyan, hogy gabonáink szépen teleltek, kevéssé ritkultak, de sajnos,' ugyanilyen szépen teleltek a gyomnövények magvai is. Az edzett nagy tömegű gyommal pedig a vete- mény, — különösen a külföldi búzák — csak nehezen birkózhatnak meg. Igaz az is, hogy a rendszeres vegyszerezés évekre kihat és egy-egy területen a vegyszer maximális hatékonysága csakis a következetes használat után biztosítható. Az elmúlt hetekben több termelőszövetkezeti mezőgazdász panaszkodott, hogy valóságos harcot kell vívnia, mert a szövetkezeti gazdák a vegyszerekre fordított pénzt egyszerűen pocsékolásnak tartják. Az életszínvonal, a fogyasztás emelkedése megköveteli, hogy a mezőgazdaságban az eddiginél sokkal szélesebben és hatékonyabban alkalmazzuk a tudományt. Ismeretesek a párt és a kormány célkitűzései, amelyek előirányozzák, hogy már a legközelebbi jövőben saját erőnkből elégítsük ki az ország kenyérgabona-szükségletét. Jelenlegi viszonyaink között a magasabb termésátlagok elérése egyáltalán nem túlzott feladat, csak alkalmazni és széles körben használni kell az adott lehetőségeket. Mi sein maradhatunk alul Akár a nyugati, fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok gabona-termésátlagait, akár a Szovjetunió normál évjáratú terméseredményeit vesszük figyelembe, kiderül, nálunk a termésátlagok igen alacsonyak és a vegyianyagok felhasználása tekintetében is csak gyermekcipőben járunk. Szinte érthetetlen, hogy szövetkezeti vezetők, tsz-elnókök, mezőgazdászok — nem is szólva a tagokról — idegenkednek a nagyobb műtrágyafelhasználástól, <je különösen a vegyszerezés széles körű alkalmazásától Mindez egy olyan korszakban, amikor mind Nyugaton, mind Keleten ugrásszerűen hódít a kemizálás, a modern agrotechnika. A Szovjetunióban szemkápráztató sikereket érnek el a termőtalaj nélküli zöldség-termesztésben, Hollandiában, Dániában, a Német Szövetségi Köztársaságban is kiemelkedő sikereket hoz a kémiai tudományok alkalmazása és a mezőgazdasági termelés világméretű forradalmi fejlődésen megy keresztül Az idén országosan kereken egymillió hold kenyérgabonát kellett volna vegyszereznünk és ma, a vegyszerezés 24-ik órájában, csak a munka felénél tartunk. Heves megyében 50 ezer hold kenyérgabona vegyszerezését írja elő a terv. Ennek a területnek jelenleg 56 százalékát vegyszerezték a gazdaságok. Szakemberek véleménye szerint a vegyszer minimálisan is másfél mázsával növeli a holdanként! termésátlagot. Az országos egymillió holdnál tehát ez másfél millió mázsa gabonát jelent. De mivel csak a felével számolhatunk, ebből 750 ezer mázsát le kell számítani. Hasonló számítás szerint a megyei veszteség is számottevő. Ha meggondoljuk, hogy a kukorica vetésterületének amelyet vegyszerezésre szántak) mindössze 61 százaiéira kapott vegyszert, akkor még Kemizálás és értetlenség Van valami, amit a jég el nem ver, az aszály tönkre nem tesz, a téli fagy szét nem porlaszt — falun sem. "Ez a valami a kultúra, amelynek szebbnél szebb hajtásai szolgálják immár a falvak népét országunk legkisebb zugában is. Kulturális fejlődésünk egyik nevezetes stációja a századik Kincses Könyv, amely most jelent meg e remek sorozatban. Tíz éve jelennek meg az Olcsó Könyvtár hallatlanul olcsó ás hallatlanul értékes kötetei. Ezekből igen sok egyszerű falusi házban már valóságos kis házikönyvtár gyűlt egybe. Ehhez a sorozathoz csatlakozott teljes vértezetében a Kincses Könyvsorozat. E sorozatban nemcsak szépirodalmi művek jelennek meg, hanem mezőgazdasági szakírók is. Azt jelenti ez, hogy a szórakozás és a művelődés nemes eszközei szinteszinte egy-egy mozijegy árán, gusztusos, modern „öltözékben” kerülnek a falu fiataljainak, öregjeinek, nőknek és férfiaknak kezébe. E sorozat megjelenése és térhódítása — nemzeti érdeket szolgáló tett. A Kincses Könyv a legkitűnőbb magyar és külfödi írókat vezeti be a kulturált falusi otthonokba. Jókai, Mikszáth, Móricz, Kosztolányi, Solohov, Seghers — hatalmas a választék, sokszínű az irodalmi élményanyag és ebben jelen vannak az újak és a legújabbak is: Fekete István. Takács Imre és mások. A sorozat tartalma, ami a válogatást illeti, kitűnő. A kulturális forradalom zászlóvivőire hárul az. a feladat, hogy a szó erejével segítsék a Kincses Könyvet — a második száz kötet, az új jubileum felé. (de!) Századik Kincses Könyv nak nem kell messzire menniük anyagért, s visszafelé humuszt szállítanak. Kupacba hordják a leszedett termőtalajt, s majd ha kitermelik a töltéshez szükséges földet, a lefaragott domb helyére terítik az életet adó humuszt, hogy az új vasútvonal mellett ismét búzát, kukoricát és répát teremjen a föld. Könnyű kis tehergépkocsiról fehér köpenyes asszony száll le. aztán 25 literes termoszedényekből forró ebédet oszt a munkásoknak. A domoszlói kubikosok elfáradtak a cserjeirtásban. A Bánszki-ak és a Szőllősi-ek régen is a határban dolgoztak, de forró ebédet csak azóta tálalnak nekik amióta a vasútépítésnél dolgoznak. masok a munkakörülmények, de legtöbbet az emberek változtak. Sokan a szekér bakjáról gépkocsira, dömperre, vagy kotrógépre ültek, Szakmát tanultak és az erőt tudással gyarapították. Ma még a régi, döcögős úton járnak, de hamarosan újat jelölnek ki: Detk és a modern iparvidék között. Es új utakat, új vasútvonalakat építünk ebben az országban, hogy gyorsabban juthassunk előre. F. L. — Tehát a defkj elágazó utián érintetlenül marad a műút? — Igen. És nem lesz sorompó. Felüljárót építünk, a műút fölött halad az új vasútvonal. a földmunkát gépesítették. A detki szakaszon mintegy 400 000 köbméter földet kell az idén kitermelni. Hogyan sikerült ez? Szovjet gyártmányú kotrógépek, tehergépkocsik, dózerok és hengerek végzik a munka nagyobb részét. Mintegy 150 munkás napi nyolc érát, de a gépek három műszakban dolgoznak. Gyürki Károly munkavezető a vasútépítkezés közvetlen parancsnoka. Arcát bronzbarnára sütötte a tavaszi napsütés. Kovács Emil irányításával 11 vécsi munkás az ötven méteres betonáteresz zsalutábláját szedi le. Gyorsan, de óvatosan dolgoznak, nehogy eltörjön az előre gyártott drága deszkatábla. Dobi László UTOS traktora pöfög felénk, lajtban szállítja a vizet. Locsolni kell a friss betont, nehogy megrepedezzen — magyarázzák a vécsiek. Halmajugra alatt jó homokbányát találtak, a teherautókA ROBOGÖ AUTÓK tempóját csökkentik, a domoszlói ás a detki elágazónál furcsa nyüzsgésre figyelnek az utasok. A teherautók sziklakemény földutat tiportak a vetésen át, kotrógépek dombokat mozgatnak és hosszú, fekete földsávokat raknak. Gépkezelők, kubikusok dolgoznak a határban, új vasútvonalat építenek a visontai külszínfejtéshez. Most két éve kezdték a munkát. Nagyúton már felépült a pályaudvar és a Mátra lába elé, jó hat kilométer távolságra fut a sínpár. — Nehéz vonalvezetés, a Nyiget-patiak partjára 16—18 méter magas töltést kellett emelni — mutatja az asztal nagyságú térképen Vurai Lajos, a Betonútépítő Vállalat visontai építésvezetője. Aztán kisimítja a rajzokat, mélyen, tüdőre szívja a cigaretta füstjét és úgy tűnik, mintha önmagában morfondírozna: — A műszála nehézségekkel megküzdenénk és jóval előbbre lenne a munka, ha folyamatosan és időben küldenek a terveket. Elértük a budapest— miskolci útvonalat, de a vasúti felüljáró tervei hiányoznak. Nagyút és Visonta között, a 3-as műút fölött, vasutat építenek Hf műút Detkre — 30 000 köbméter humusz A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló februári párthatározat fontos feladatokkal bízza meg a vegyipart. Többek között azzal, hogy gondoskodjék az állatok takarmányozásához szükséges fehérjepótló és kiegészítő anyagokról. A vegyipar a mezőgazdasági szakemberek javaslatai alapján megkezdte tervei kidolgozását az állattenyésztés szintetikus fehérje-, vitamin-, aminosav- és egyéb igényeinek ellátására. Mint ismeretes, a fehérjék aminosavaktoól épülnek fel. Többféle fehérjetakarmány azonban nem megfelelő arányban tartalmaz aminosavakat, ezért ki kell őket egészíteni. Ügy tervezik, hogy az ehhez szükséges aminosavakról szüksége ezred foknál is kisebb hőmérséklet-változás leméré- sére. Magamhoz akartam húzni előadásom szövegét, de Bla- zsölek eltolta a kezemet, a Rendező szigorúan rám nézett. Blazsólek folytatta: — A különleges kísérletekhez használt platina ellenálláshőmérővel tízezred foknyi ellenállás hőmérséklet-változás is mérhető. Kérdezzük meg Makossányi Zuárd professzort, ő majd felvilágosítást ad az ügyben a rádió riporterének. Megfelel ez a valóságnak? — Megfelel. Es ez így ment, mintegy húsz percen át. Blazsólek kiolvasta a „textusból” a szakaszokat, nekem csak azt kellett, mást nem is lehetett, mondanom, hogy — igen, természetesen, így van, helyes, teljesen f— persze. Aztán a szerkesztő intett, a gép leállt. Megköszönték a megjelenésemet, megállapították, hogy nagyon jó mikrofonhangom van, indulhatunk kifelé. Menet közben megkérdeztem, hogy a... tiszteletdíj ... Egymásra néztek. Interjúért nem szokás... de a költségeimre, ha kérem. Nem kértem. A kalmopirint, a Tetrant kiírta az SZTK-orvos. Az előadás, pardon: az interjú rádió-adás után, mesélik, nagyon sok dicsérő levelet kapott a rovat, Blazsólek okos, tájékozott, tudományos megalapozottsággal föltett interjú- kérdéseiért. Állítólag egy vidéki tanítónő az én rövid, tömör válaszaimat is megdicsérte. Boros« EJ emér
