Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-31 / 126. szám
A hús, amely VdZft is. meg nincs is Hetenként ötször 16 ezer adag Enni: világszínvonalon A több is kevesebb Hatvanban rendezik a pedagógusok első országos bélyegkiállítását (Fenyvesi András tudósító.) fias Népfront városi bizottsá- Az ifjúsági hét idején a Vö- gának elnöke nyitja meg. rösmarty Mihály Városi Mű- A MABÉOSZ által meghf- velődési Otthonban kerül meg- vott bélyeggyűjtő szakkörve- rendezésre a pedagógusok első zetők június 3-án ankéten országos bélyegkiállítása. vesznek részt. Erre az alkalomra az ország Az ünnepélyes díjkiosiztásirar különböző részéből 53 pedagó- június 7-ón délután 2 órakor gus juttatta él nagy gonddal kerül sor. Ez alkalommal Gru- összeállított bélyeggyűjtőmé- bics Istvánná, a MABÉOSZ nyét. A bíráló bizottság dr. ifjúsági szervező bizottságának Steiner Lászlónak, a MABÉ- titkára adja át az értékes díja- OSZ főtitkárának elnökletével kat. a helyszínen értékelte az anya- A posta a ^Járási ifjúsági gokat és 40 személy gyujtemé- hét” és a „Pedagógusok I. árnyét minősítette kiállításra al- szagos bélyegkiállítása” szőve, kalmasnak. Heves megyét 16 gű, díszes bélyegzőnek a hely- gyűjtő képviseli. színen történő alkalmazásával A kiállítást június 2-án dél- kívánja megörökítem a peda- után 5 órakor dr. Bartos Imre gógus bélyeggyűjtők színvoma- gimnáziumi igazgató, a Haza- lasnak ígérkező szemléjét. Brazíliai úti jegyzetek 13. — Bevallom, ez újdonság. Nálunk csak az éjszakai mulatóba nem engedik be néll^ile. — Helyes. Legalább a férfiak legyenek komplett felöltözve, amikor a lányok levetik legintimebb ruhadarabjaikat. A Gopacabaná „estélyi ruhában” még szebb, mint nappal. Bódító és sejtelmes. Szemben zúg, morajlik a tenger. Sűrű sorokban száguldoznak az autók a széles úttesten. A fövényen meg-megvillan egy-egy fehér tengerészsapka, amint a kimenős matrózok szeretőikkel nagyobb homokbuckákat keresnek, amelyek elrejtik őket 4 MPÜJS& 1964. május 31., vasárnap a kíváncsi szemek elől. — Megkezdődött a strand harmadik műszakja — mondja nevetve Jozef. — Melyik az első kettő? — Délelőtt csak gazdagokat talál a strandon. Amikor már túl nagy a meleg, ők eltűnnek a hűvös szobákban. A délután a cselédek, sofőrök, hordárok, munkanélküliek „bérleti ideje.” Na, és természetesen ekkor is akad a strandon néhány, a szokásokat nem ismerő külföldi. Látja a sötét árnyakat? Egyre többen lesznek. Őket nem a fürdés utáni vágy vonzza ide. A puha és meleg homok jól helyettesíti az ágyat. Éjszaka a szegények nagy, kényelmes, ha nem is összkomfortos, de mindenesetre olcsó szállodája a Copacabana ... — A hatóságok mit szólnak ehhez? — Nem lehet egy szavuk sem. Az egyéni szabadságát senkinek sem korlátozhatják, hacsak nem követ el bűntényt. Elvégre mindenki ott tölti az éjszakáját, ahol neki a legjobban imponáL — Jozef! Felfedeztem valamit — Hol? — tekintett körbe. — Itt, a mi asztalunknál — Nem értem. — Én is csak most jöttem rá, azért beszél ilyen sokat hogy ne kelljen táncolnia., — És maga? — Mutasson példát. Nem ismerem a szokásokat Hősiesen felállt Zsebéből két kartonjegyet vett elő. — Ezt itthagyom — nyújtotta át az egyiket. — Hátha közben megjön a kedve. Látszólag az útjába eső első lányt felkérte. Meg kell hagyni, nagyon szép, kreol bőrű partnert választott. Szerintem már előre kinézte magának, miközben nékem magyarázott. A parketthoz vezette, ahol egy frakkos fiatalember állt és elkérte jegyét. Könnyedén, ízlésesen táncoltak. Amikor visszatért megkérdezte: — Ilyen gyávák a magyarok? Nem reagáltam az ugratásra. — Mit akart a frakkos? — kérdeztem. — Minden táncnál lyukasztja a jegyet. Ki mennyit táncol, annyit fizet távozáskor és persze a fogyasztást. — Szóval, a frakkos a kalauz? — Inkább ellenőr és hajcsár egy személyben. Ha valamelyik lány sokáig ül, ő biztatja munkára, ügyeskedésre. Látja ezeket' a sétálókat? Azért riszál- ják magukat az asztalok között. hátha így valakinek megtetszenek. — Fizessünk és menjünk tovább — javasoltam. Néhány helyet még végigjártunk, végül a Copacahanán „horgonyoztunk” le, a Pigal nevű mulatóban. Éppen műsorhoz készülődtek. Gyenge produkció volt, tartalom nélkül. Kevés humorral, de bőven mutogatott bájjal fűszerezték. Így is csak ritkán verődtek ösz- sze a tenyerek, pedig a brazilok legendás vérmérsékletűék. — Megint rájöttem valamire, Jozef. — Már ismerem a felfedezéseit. Jobb, ha nem szólok. — Azért építették a Corco- vadora a kitárt karú hatalmas Krisztus-szobrot, hogy az Ür v-g:; ' kitárt karral tekint a városra, akkor nem haragszik... Hamarosan meguntuk a Pi- galt Pihenni mentünk. Már éppen ideje volt ágyba dugni magunkat, mert köaelgett a hajnal. SAO POULO Sao Paulo originál. hamisítatlan világváros. A világváros minden „kellékével”: hatalmas forgalommal, kiterjedt alvilággal, gazdagokkal és szegényekkel, városnegyednyi bordélyokkal, naponta tucatnyi gyilkosi- sággal, politikai csatákkal, éjszakai mulatókkal, rádió- és televíziós társaságok tömkele■SS Autósztráda Sao Paulo és Santos között fia belássa az egész várost és a gével, szenzációs újságokkal, távolból is tudjanak tőle bűn- amelyek plakát betűkkel tálal- bocsánatot kérni. Ne kelljen ják az olvasó elé a nap kurió- folyton szaladgálniok színei elé, zumait, folyóiratokkal, ame- mert akkor nem jutna idejük lyek a külföldi és a brazil eg- a vétkezésre. zotikumokat szép kivitelben — Igaza van. Ha állandóan ajánlják a mélyen tisztelt olvasóközönség kegyeibe. Brazíliában fejlett a hírközlési szolgálat. Az újságstandok tömöttek lapokkal. A braál sajtó szép hagyományokkal rendelkezik. Az első újság már 18‘.' - ben megjelent „Correio Brasiliens«” néven. Jelenleg csaknem valamennyi ötezer lakosnál népesebb településnek saját sajtóorgánuma van. Az ország területén háromezer különféle sajtótermék lát napvilágot (napilapok, hetilapok, folyóiratok, stb.). Álljunk meg egy újságos standnál s lapozzunk bele néhány kiadványba: mi minden- ről írnak a brazil kollégák? Először talán nézzük a mozi műsort. A filmszínházak közül négy helyen játszanak brazil filmet, hat helyen cowboy film megy, kilenc egyéb moziban különböző yenki filmek, egy moziban strip-tease film ... Ez azt hiszem már elég is ne folytassuk. Találomra kiemelünk egy folyóiratot, átlapozzuk. A lap uralkodó anyaga egy indián rezervátumról szól. Ügy lászik, még a brazilok számára is egzotikus, érdekes az indiánok élete, akkor is, ha rezervátumba küldik őket. A brazíliai őserdők mélyén, a Rio Ibatse folyó partján nemes indián törzs tanyázik. Az alto xingu törzs. Sűrű bozót, az ősfák rengetege őrzi szalmakunyhóikat. Barátságos, vendégszerető emberek, mentesek a rosszindulattól. Szent kötelességüknek tartják, hogy őrizzék ősi hagyományaikat, gazdag kultúrájukat, népi szokásaikat. Gyakran ■ rendeznek ünnepségeket, amikor az idegen is betekinthet titkaikba, hétköznapinak nem mondható életükbe. . (Folytatjuk.) van a húsellátásban. Errő nincs szó! De érdemes szólni arról — s ez nemeseik közellátási, egész ségügyi probléma is —, hogj bizony húsevő nemzet vagyunk s nálunk igen gyakori a man dás: hús nélkül nem ebéd a; ebéd. Mi télen nyáron zsírra, főzünk s az étolaj használatú sok helyen még mindig a sze génység jelének tekintik. Jelenlegi körülményeink é szokásaink között tehát kévé a hús, nem tudjuk teljes égé szében kielégíteni az igénye két. A végleges, s megnyugtató megoldást természetesen £ mezőgazdaság, s ezen belül ií az állattenyésztés fejlődése hozhatja meg. Ennek is töbt oldala van. Építőiparunk ú. istállókkal segíthetne, a szövet kezeteknek pedig sokkal jobban ki lehetne használni a; állattenyésztésben rejlő lehetőségeket. A több, a jobb takarmány, a kü lönböző keverékek használata mind egy-egy lépé a húsellátás javításához. Nagyon sok múlik a háztáji gazdaságokon is. A kukoricatermés mintegy 60 százaléka a háztájiba kerül, de ugyanakkor e nagy kukoricamennyiségnek megfelelő sertésállománnyal nem rendelkeznek a háztáji gazdaságok, s a szövetkezetek sem segítik mindenütt egyértelműen ezeket a piacra termelő gazdaságok at. Így áll a húsellátás, mosit nézzük: tettünk-e valamit a gondok csökkentésére, a sertéshús pótlására? Nagyon keveset! Ismét Egerről szólunk. Jó [enne biztosítani Egerben is i rendszeres halellátást, modem elárusító helyek kellenének, s természetesen több hal ás nagyobb választék. Á birkahús is enyhítene gondjainkon, bizonyára sokan vannak, akik szeretik és szívesen fogyasztalak — ha lenne. Egy-két izletbe be kellene vezetni, legalább próbaképpen. Sokat segítene a baromfi-felhozatal is. 1 földművesszövetkezetek is óbban bekapcsolódhatnának a kivásárlásiba, s az értékesítésbe is, hogy ne legyenek olyan ngadozóak aiz árak. Nem biztos, hogy csak a nennyiségben van a hiba. Ha öbb üzlet lenne, jobban megéri ana a forgalom, csökkenr i sorbaállás és a sertéshús öbb oldalú pótlásával enyhí- eni lehetne a hét végi hús- dámyit, amely elsősorban nem s annyira a húsfogyasztásunkon, mint inkább — a fenti zámok is bizonyítják — a áztartásokfean jelentkezik. Márkusz László Nézzük csak! Ott vasvázaka.1 találunk a fák alatt. Az új, közös öltözőt állítják majd összt belőle. A régi kabinsor előtt büfékocsi húzódik meg a fái között. Ezt az élelmiszer kiskei használja, a vendóglátóipari vállalat pedig továbbra is üzemelteti büféjét. Enni- és innivalóban nem lesz hiány. És víz? Erről is a legjobbakat mondhatjuk: rákötötték s szivattyúkat a villanymotorra a két kút állandóan ontja majd a vizet, de két-három naponként teljesen újratöltik a medencéket. A versenymedence mögött alakítják ki a játékteret: homokozónak, labdázás- hoz, és az egyik medencéi fenntartják a gyerekek részére. Természetesen alacsony vízmagassággal üzemeltetik majd a medencét. Erre nagy szükség van. Eddig három és fél millió forintot költött a városi tanács i strand kialakítására, aminek még a tervek szerinti első üteme fejeződött be az idénynyi- tásra. Szép összeg, és a következő évre tovább épül még a strand. A gépjárművek részére a parkírozóhély a megnyitásra elkészül és a közeljövő-ben elkezdik a Vöröshadsereg útjának nyugati oldalán a járda építését is, hogy a strandod issízekössék a várossal. A gyöngyösi strand június -én nyitja meg kapuit a kö- önség számára. (g. molnári Henger járja a vasrácsos kapuhoz vezető utat. Érthető, ha igyekeznék a munkával, mert jdénynyitásra mindennel készen akarnak lenni a Kertészeti Vállalat dolgozói, márpedig itt, a gyöngyösi strandon az ő kezük munkája nyomán szépül a hatalmas terület. Tízholdoyi területre bővült a strand a most kezdődő idényre. Az olimpiai szabványnak megfelelő méretű új versenymedence most telik meg először a 31 fokos vízzel. Nem hiányzik majd a lelátó sem mellőle, még júniusban teljesen elkészül. Kezdődhet a verseny. Igaz, némi akadálya van: egyelőre egy gyöngyösi sportkörnek sincs úszószakosztálya. Bár a medence környékén ott árvul a két vízilabda-kapu — most még a homokon, és talán nincs messze az idő, amikor a vízen lebeg majd a hálóval felszerelve, hogy minél több gólt láthassanak a szurkolók. Folytassuk azonban a szemlélődést. Jólesik a hatalmas területen végignézni, megszemlélni a sarjadó rózsabofcrokat, a zsendülő gyepszőnyeget, az árnyat adó fákat, a piros betonnal leöntött utat, a vidámszínű új kabinsorokat. Még mindenütt szorgalmas munka folyik, de már a végleges formák tetszetős vonalai és árnyai jól láthatók. Szívderítő látvány, sokat ígér, s ahogy dr. Raft Miklós, a városi tanács vb-elnöke tájékoztat bennünket, nemcsak ígér az új, megnagyobbított strandterület sokat, hanem nyújt is. Kapunyitás előtt a gyöngyösi strandon Tíz holdnri terület a fürdőtöknek 31 fokos víz Eddig három és fél millióba került /- húst mértek ki az egri húsüzle- tekben, ennek 41 százaléka 2 sertéshús volt. (Igaz, nem min- ) dig ilyen jó az arány, volt már í olyan hét is, amikor kevesebb- sertéshús került az üzletekbe). , Négy személyt szokás számíta- 1 ni egy családra. így Egerben i mintegy 10 ezer család él. i Eszerint egy családra 1 kiló 30- deka hús jut hetenkint. De nem- ennyit fogyasztunk, ennél sok- kai többet. i A lakosság ugyanis csupán . az üzletekben kimért húsmeny- . nyiség — azon belül is főleg a , sertéshús — alapján ítéli meg az. ellátást. Pedig statisztikai I adatok bizonyítják, hogy a la- ! kosság húsellátásának 30 s-záza- . lékát háztartáson kívül fogyasztja el. Nézzük hogyan! Maradjunk ismét Egeméi. A város hetenkint megkapja a kiutalt húsmennyiséget, de ezt nem mérhetik ki mind az üzletekben. Ebből kell fedezni a szociális és egészségügyi intéz- 1 menyek, napközik, bölcsődék, üzemi konyhák-és a vendéglátóipar mindennapi szükségletét — nyugodtan hozzátehetjük, egyre növekvő szükségle- 1 tét. Igazságtalanok lennénk, ha mindezeket kihagynánk a : számításból, amikor a húsprob- j lómákról beszélünk. Az óvodák, napközik, bölcsődék, kollégi- 1 umok, üzemi konyhák egész hálózata gondoskodik az étke- ] zésről, s hetenkint ötször tálal- i nak húst az asztalra. Mégpedig < nagyon olcsó áron! i ( 1183 dolgozó étkezik j 5000 személyre főz 6 ?536 gyerek és felnőtt étkezik r .000 előfizetéses ebédet adnak j >7X9 személy étkezik i rendszeresen j Amikor az egri húsellátásról ( beszélünk — az elmúlt heti í 136 mázsa hús mellett — nem , felejthetjük ki a számításból . az üzemi konyhák és különbö- 1 ző intézmények közel 16 ezer vendégét sem. És amikor azt 1 kérdezzük — hol a hús? — * többek között így is szólhat a c felelet: jelentős mennyiséget ® használnak fel az üzemi kony- “ hák, napközik, s kollégiumok “ is, s lényegében ezt is a város f lakói kapják, mégpedig ötször íj hetenként. E néhány számadatból kár * lenne azt a következtetést le- n vonni, hogy minden rendben háztáji állományának alakulását. Ott ahol a gyerekek kö zépiskolába, vagy egyetemek« járnak, az öregek pedig este H óráig nézik a televíziót, nerr nagyon lelkesednek a szarvas- marha-tartásért. így történik hogy vannak községek, ahol két-háromszáz család hordja a tsz-ből a tejet, az istállókban pedig legfeljebb a csirkék ka- pirgálnak. Ha már az istállóknál tartunk, érdemes megemlíteni azt is, hogy egyre-másra épülnek a szép, modem, takaros házak, elő- és fürdőszobával. de természetesen istálló nélkül. Sőt, ha jól megnézzük, még az új, modem városi lakónegyedek kialakulása is befolyásolja a húsellátást. ' Gondoljunk csak arra, hogyha Egerben az utóbbi években, mondjuk 500 család kapott új lakást, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Gólya, vagy Hadnagy utcában már nem tarthatnak sertést, és így ismét tovább növekszik azok száma, akik a kereskedelemtől várják a húsellátást. Az igények tehát növekednek, s ezzel húsellátásunk még nem tudott lépést tartani. Különösen nem egy-egy rossz gazdasági év után. Innen a húshiány, amely elsősorban sertésben mutatkozik meg. Nem vitás, kevés a hús, de azért a helyzet nem olyan tragikus. Nézzük a tényeket: vegyük példáid Eger városát. A: elmúlt héten 136 mázsa Érdemes ezit részletezni is: 10 üzemi konyhán 2 Az üzemi vendéglátó 5 A közületi konyhákon 7 A vendéglők 1 Egerben naponta 15 (A Dohánygyárban például 360, az ÉM'ÁSZ-nál 270, az Útfenntartónál 220, a Kiskereskedelmi Vállalatnál 330 adag ebédet főznék naponta. Az üzemi Vendéglátó Vállalat konyhái mintegy 90 kisebb- nagyobb üzem, vállalat, vagy hivatal számára főznek ebédet. A közületi konyhák több ezer gyerek ellátásáról gondoskodnak. A IV-es számú iskola konyháján 900, az V-ösben >50, az Ady Endre Kollégium- Dán 330 tanuló számára főznek rendszeresen — s nemcsak ebédet) Hosszú sor áll a húsboltok előtt. Az asszonyok türelmetlenek, latolgatják: mi jut a cekkerbe, miből lesz a vasárnapi ebéd. Azok sem mindig elégedettek, akik már kifelé jönnek az üzletből, sertés helyett már. csak marhahús jutott a kosárba, sőt gyakran abból is csak fagyasztott. Ezt nem szeretik a háziasszonyok, így hát a várakozás perceiben a fő beszédtéma: miért nem jut elegendő friss hús a lakosságnak? Bár gjól tudom, a háziasszonyok nem újságcikket, nem írásos magyarázatot várnak, hanem több és jobb minőségű húst az űrietekbe, mégis megkísérlem a válaszadást a húsboltok előtt elhangzott jogos megjegyzésekre. A húsproblémának számos egymásba kapcsolódó összetevője van. Nézzünk ezek közül egy néhányat őszintén, kertelés nélkül. Nem titok — hiszen a napokban nyilatkozott az élelmezésügyi miniszter — hogy a húshiánynak külkereskedelmi vonatkozásai is vannak. A népgazdaságnak szüksége van a húskivitelre. Az így : szerzett devizából nemcsak : nyersanyagokat vásárolhatunk, : ebből fedeztük például a be- 1 hozott 850 ezer tonna kenyér- ] gabona és takarmány vételárát is. Az elmúlt gazdasági ( évben rossz volt a termés, ke- 1 vés lett a takarmány és ez 1 megmutatkozik a húsboltokban is. * Még ilyen körülményék kör ( zött is állandóan emelkedik az ^ egy főre eső húsfogyasztásunk, ötven kilogrammos évi átla- ( gunkkal a népi demokratikus országok között csak Mongólia előz meg bennünket, s magunk mögött hagyjuk többek között Jugoszláviát, ahol 31, és Olaszországot, ahol 33 kilogramm az egy főre eső évi húsfogyasztás. E számadatok után is felmerül a kérdés: miért van nálunk húshiány? *3 Szólni kell arról a termesze- „ tes, fejlődő, városiasodó folya- í mairól, amely a mi megyénk- * ben is tapasztalható. A mező- e gazdaságban dolgozók száma ^ egyre csökken, s akik már az K üzemekben dolgoznak — vagy í" akiket felvett a város szívóba- n tása — nemcsak hogy meg- ^ szűntek termelők lenni, de g ugyanakkor fogyasztóként je- n lentkeznek a piacon, s a váró- j5 sd húsboltokban, 5 Bizonyos mértékig a kulitu- b ralis igények növekedése is r befolyásolja a falusi lakosság e
